Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-04 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK) NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYÉI B I ZO T T5 ÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 284. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 4., SZERDA N&vaketictt a mezőgazdaság társadalmi megbecsülése Dr. Dimény Imre Nógrád megye agrárszakembereinek tanácskozásán A megyei tanács mezőgazdasági. és élelmezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a TIT agrárszakosztálya és a termelőszövetkezeti területi szövetségek tanácskozásra hívták egybe a megye mezőgazdasági üzemeinek gazdaságvezetöit, szakembereit, párttitkárait és főkönyvelőit, valamint az érintett vállalatok és szervek vezetőit, szakelőadóit. A tanácskozáson megjelent Jed- licska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, György Károly, az Agrártudományi Egyesület főtitkára is. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, köztük dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. Matúz József megnyitó beszéde Matúz elvtáirs hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságának nincs szégyellnivalója, a búza termésátlaga például elérte az országos átlagot, s több más termékből is meghaladták az országos hozamokat. Részben ennek köszönhető, hogy öt százalékkal növekszik megyénkben a személyi jövedelem, pedig olyan aszály sújtotta, amilyenre a legöregebb emberek sem emlékeznek. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne még több fontos tennivaló a mezőgazdaságban. Megyénk négy kiemelkedő problémája: az erózió elleni védekezés, amelynek üteme elmarad a várttól és a szükségestől; a vízrendezés, ami ugyancsak megoldásra vár; az állattenyésztés fejlődése, amely lassú; a gyenge tsz-ek gondjai, s ezen belül az újabb differenciálódások fékezése. Nógrádban a domborzati, talaj- és egyéb adottságok miatt sok a gyenge tsz, s éppen ezért Dimény elvtárs meghirdetett előadásától, amelynek címe „Agrárpolitikánk időszerű kérdései és a főbb feladatok”, éppen ezekre az égető kérdésekre is választ várunk — fejezte be megnyitó beszédét Matúz József, majd felkérte a minisztert előadása megtartására. Dimény Imre előadása A miniszter köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akiket a teremben elhelyezett hatalmas felirat a párt agrárpolitikájának megvalósítóiként üdvözölt, majd azzal kezdte előadását, hogy új terminológiát kíván alkalmazni. Ez az új terminológia az élelmiszergazdaság. Előrebocsátotta, hogy az élelmiszergazdaság az idén országszerte eredményesen zárja az évet, s ez fejezi ki legjobban az együttműködés, az össztevékenység hatékonyságát. A termelő gazdaságok, élelmiszeripari és értékesítő vállalatok tevékenységét ugyanis összességében • célszerű vizsgálni. Ezt az együttműködést foglalja egybe az élelmiszergazdaság terminológiája. A mezőgazdasági üzemek a termelésen kívül naponta szembe találják magukat a feldolgozó iparral és a kereskedelemmel. A MÉM megalakulása, az egységes megyei tanácsi szervek létrehozása, a termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakulása mind arra késztetnek bennünket, hogy összefüggésekben gondolkozzunk. A továbbiakNyolc szövetkezet összefogásával ban hangsúlyozta, hogy a korábbi ellentétek ellenére szükség van arra, hogy élelmiszer- gazdaságunk arányosan fejlődjön. ^ főbb búza, mint bármikor Ismételten hangsúlyozta, hogy az idén eredményesen zárjuk az évet mind agrárpolitikai, mind szövetkezet- és termeléspolitikai téren. A IX. pártkongresszus határozataiban szereplő termeléspolitikai célkitűzésekből meglepő jól teljesítették mezőgazdasági üzemeink azt a feladatot, amely szerint a kenyér- gabonát hazai termelésből kell biztosítani. A kenyérgabonatermés országos átlaga: 14,5 mázsa, a legnagyobb, amelyet eddig hazánkban elértek. Ebben a nagy sikerben benne van a mezőgazdaság dolgozóinak és vezetőinek fáradozása, célratörése, fegyelmezettsége, benne van a tsz-ek fejlődése, az újra való törekvés, amely áthatja a tsz-ek túlnyomó többségét. Mindez azonban egyidejűleg azt is megmutatja, hogy még nagy tartalékai vannak mezőgazdaságunknak. Többek között abraktakar- mány-termelésbem is nagyobb, átütőbb sikert lehet elérni. Kukoricából például nem elérhetetlen a 20 mázsás holdankén- ti átlagtermés. — Növekedett a mezőgazdaság társadalmi megbecsülése — mondotta beszéde további részében Dimény elvtárs —, ehhez hozzájárult az is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás helyzete mindinkább stabilizálódik, és egyre nagyobb eredmények elérésére vagyunk képesek. A növekvő megbecsüléshez a lakosság ellátása és az idén kialakult árak is nagyban hozzájárulnak. Nem mindegy az, hogy az ország közvéleménye ismeri-e, megérti-e ezeket az összefüggéseket, mert az általános megbe(Folytatás a 3. oldalon.) Körtelefon az iffűkommunista munkanapokról Vasárnapi számunkban közöltük a KISZ Nógrád megyei bizottságának jelentését, arról, hogy a Nagybátonyi Bányaüzem Tiribes-akna KISZ- alapszervezetének Csegöldi Sándor szocialista ifjúsági brigádja felhívással fordult a megye üzemeinek ifjúkommu- nistáihoz: csatlakozzanak a kommunista ifjúsági mozgalom ötven éves jubileumára meghirdetett verseny vállaláshoz. A bányászfiatalok elhatározták, hogy az évfordulót jobb munkával — 105 százalékos tervteljesítéssel — ünnepük. A felhívást tartalmazó közlemény kapcsán tegnap érdeklődtünk a salgótarjáni üzemek egy részénél: csatlakoztak-e a bányászfiatalok kezdeményezéséhez? Telefonon érdeklődtünk például azÉMÁSZKISZ- szervezetének titkárától, Tóth Pétertől. — Nem ismerem a felhívást, nem láttam a vasárnapi lapot, de azt már most megígérhetem, hogy rövidesen utánanézünk. A bányászfiatalok kezdeményezését rendkívül jónak tartom, és miután eddig is minden jelentősebb akcióhoz kapcsolódott a mi alapszervezetünk is, úgy gondolom, ez most sem marad el. Csütörtökön egyébként a városi KISZ-5izottságon lesz egy tanácskozás, amelyen mi is részt veszünk... Ott nyilván ez is szóba kerül. Néhány nap múlva többet tudok mondani. Körtelefonunk következő állomása az építőipari vállalat volt. Nagy József KlSZ-titkár- ral beszéltünk. — Olvastam a NÓGRÁD-ban a bátonyiak felhívását. Mi feltétlenül kapcsolódni szeretnénk az ifjúkommunista munkanapokhoz. Megnehezíti a dolgunkat az a sajátos vállalati körülmény, hogy nálunk december húszadika után tulajdonképpen csak néhány fontosabb munkahelyen lesz termelés. A két ünnep között brigádjaink többsége nem dolgozik. — Nem lehetne éppen azokon a fontosabb munkahelyeken csatlakozni a felhíváshoz, ahol folyamatos lesz a termelés? — Amennyiben van szakmunkára és ebben az esetben esetleges pluszmunkára igény — szeretnénk vállalást tenni. Keressük a lehetőségét annak, hogy részt vegyünk a versenyben. Legutóbb a kommunista munkahéten értek el szép eredményeket ifjúsági brigádjaink. Az Autóközlekedési Vállalat salgótarjáni telepének KISZ- titkára a következőket mondta telefonba: Megalakult a megye első sertéshizlaló társulása A balassagyarmati járás nyolc termelőszövetkezete — a csesztvei, a cserhátsurányi, a herencsényi, a patvarci, a szügyi, a berceli, a nógrádmarcali, valamint a csitári gazdaság — úgy határozott, hogy a húsipari 'vállalattal együttműködve sertéshizlaló társulást hoznak létre Balassagyarmaton. A vállalkozás célja, hogy megszüntessék a termelőszövetkezetekben a gazdaságtalan, kisüzemi jellegű sertéshizlalást, s közös alapon biztosítsák a hizlalda nagyüzemi jellegét. A megye első ilyen vállalkozása a jövő esztendőtől kezdődően mintegy 4000 sertés hizlalásával és értékesítésével számol. Ez nem kevesebb, mint hárommillió forint bevételt jelent a társuló közös gazdaságoknak. Megtartották a vállalkozás igazgató tanácsának alakuló ülését is. Az érdekelt termelő- szövetkezetek küldöttei Balassagyarmaton, a járási tanácson jöttek össze. Az igazgató tanács első ülésén a gyakorlati kérdések egész sorát vitatták meg. Többek között megbeszélték a hizlalda zavartalan működéséhez szükséges álló- és forgóalap képzését, valamint a 4000 sertés hizlalásához szükséges fehérje és abraktakarmány biztosítását. Mint a küldöttek elmondották, alapanyaggal az érdekelt termelőszövetkezetek saját gazdaságukból látják el a vállalkozást. Szóba került az is, hogy később, amikor a társulás megerősödik, közös erőből egy korszerű, a jelenleginél nagyobb hizlaldát építenek. Az ülésen megválasztották a társulás tisztségviselőit is. Igazgatónak Lacsok Jánost tették meg. Az igazgató tanács elnöke pedig Ubrankovics István, a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke lett. Az igazgató tánács ülésén döntöttek arról is, hogy a termelőszövetkezeti vállalkozás 1969. január elsejétől kezdi meg működését. Zöld út a képzeletnek Valaki egyszer azt mondta, hogy élhetetlen a nógrádi nép; nem lát ki a hegyek közül, s megelégszik a mostoha természet adta javakkal. A valóság azonba-n kiáltöan megcáfolja ezt az idejét múlt, elfogultságtól sem mentes véleményt. A nógrádi falvak népe egyre inkább lépést tart a korral. Felkészültsége, igényei mind jobban megfelelnek a mindennapok változásának. Keresi, kutatja a szebb, gondtalanabb élet lehetőségeit. Szeretném, ha nagyon sokan látnák azt a gonddal megrendezett kiállítást, amelyet tegnap nyitottak meg Salgótarjánban, a József Attila művelődési házban. A nógrádi falvak emberének találékonyságát, szorgalmát, akaratát hirdetik a kiállított tárgyak, félkész- és késztermékek. Nagyszerű bizonyítékai annak, mire képesek a mi termelőszövetkezeti parasztjaink, szakmunkásaink, szakembereink, vállalati dolgozóink, ha zöld utat adnak az emberi képzeletnek, belátásnak és mérlegelésnek. Tizenhat közös gazdaság, öt vállalat és a Cserháti Erdő- gazdaság mutatja be melléküzemi tevékenységének rangosabbnál rangosabb termékeit. Ki gondolta volna még néhány esztendővel ezelőtt, hogy a nógrádi termelőszövetkezetben — ahol csak kínnal-keservvel éltek meg az emberek — laboratóriumi berendezések gyártását végzik. Olyan gonddal, hogy bátran exportálhatok. Vagy a nógrádsápiak, akik né- zsai bányájukban nélkülözhetetlen festék- alapanyagot állítanak elő. A szendehelyiek gumiáruikat, a nőtincsiek műanyaggomb-kollekciójukat mutatják be. A herencsényiek a bútorgyártáshoz oly fontos furnérlemez gyártmányukat hozták el. A mátramindszentiek fagyártmányaikat, a cerediek pedig a keresett szalmakötelet és a fafeldolgozó termékeit. Lehetne sorolni a követ, különböző építőanyagokat előállító szövetkezetek nevét, azokét, ahol újabb tevékenységi forrásokat fakasztanak a mo.guk és az ország boldogulásáért tevő emberek. Ki ne ismerné a Szondi Társulás híres szörpjeit. Vagy a dejtáriak házias készítésű savanyúságait? S itt vannak már a somoskő- újfaluiak is élelmiszertermékeikkel! Élelmiszeriparunk színvonalát méltán reprezentálják a tejipar, sütőipar és a húsipar, szikvíz- és szeszipar termékei. A kiállításon figyelmet kelt a megyei gépjavító vállalat kerti kistrak- tora és a Cserháti Erdőgazdaság étkezőbútor-garnitúrája. Az alkotó nógrádi emberi dicséri a kiállítás! P. A. — Nem is gondoltunk arra, hogy csatlakozzunk... De most hogy így szóba került... Feltétlenül újra elolvassuk a vasárnap megjelent felhívást. Rövidesen csúcsvezetőségi értekezletet tartupk, az jó alkalom lesz arra, hogy eldöntsük: tudunk-e csatlakozni a báto- nyiakhoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottságán ezt mondták: — Nálunk már „van mozgás” a felhívással kapcsolatban. Közvetlenül a felhívás megjelenése után jelentkeztek az üzemi fiatalok, hogy csatlakozni szeretnének. Egy ifjúsági brigádunk, a Valet Sándor karbantartó-csoport, bejelentette a csatlakozást a bányászok kezdeményezéséhez. Ifjúsági üzemünk teljes létszámmal vesz részt az ifjú- kommunista munkanapokban — elsősorban a tervteljesítésre, minőségi munkára és társadalmi munkafelajánlásokra, a vállalások teljesítésére törekednek üzemünk ifjúkommunistái.
