Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK) NŐGRÁD AZ MSZMP NŐGRÁD MEGYÉI B I ZO T T5 ÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 284. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 4., SZERDA N&vaketictt a mezőgazdaság társadalmi megbecsülése Dr. Dimény Imre Nógrád megye agrárszakembereinek tanácskozásán A megyei tanács mezőgazdasági. és élelmezésügyi osztá­lya, a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a TIT agrárszakosztálya és a termelőszövetkezeti területi szövetségek tanácskozásra hívták egybe a megye mezőgaz­dasági üzemeinek gazdaságvezetöit, szakembereit, párttitká­rait és főkönyvelőit, valamint az érintett vállalatok és szer­vek vezetőit, szakelőadóit. A tanácskozáson megjelent Jed- licska Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Géczi Já­nos, a megyei tanács vb elnöke, György Károly, az Agrártu­dományi Egyesület főtitkára is. Matúz József, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, köztük dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert. Matúz József megnyitó beszéde Matúz elvtáirs hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdaságá­nak nincs szégyellnivalója, a búza termésátlaga például el­érte az országos átlagot, s több más termékből is meg­haladták az országos hozamo­kat. Részben ennek köszönhe­tő, hogy öt százalékkal növek­szik megyénkben a személyi jövedelem, pedig olyan aszály sújtotta, amilyenre a legöre­gebb emberek sem emlékez­nek. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy ne lenne még több fontos tennivaló a mezőgazdaságban. Megyénk négy kiemelkedő problémája: az erózió elleni védekezés, amelynek üteme elmarad a várttól és a szükségestől; a vízrendezés, ami ugyancsak megoldásra vár; az állatte­nyésztés fejlődése, amely las­sú; a gyenge tsz-ek gondjai, s ezen belül az újabb differen­ciálódások fékezése. Nógrádban a domborzati, ta­laj- és egyéb adottságok miatt sok a gyenge tsz, s éppen ez­ért Dimény elvtárs meghirde­tett előadásától, amelynek cí­me „Agrárpolitikánk időszerű kérdései és a főbb feladatok”, éppen ezekre az égető kérdé­sekre is választ várunk — fejezte be megnyitó beszédét Matúz József, majd felkérte a minisztert előadása megtartá­sára. Dimény Imre előadása A miniszter köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akiket a teremben elhelyezett hatal­mas felirat a párt agrárpoliti­kájának megvalósítóiként üd­vözölt, majd azzal kezdte elő­adását, hogy új terminológiát kíván alkalmazni. Ez az új terminológia az élelmiszergaz­daság. Előrebocsátotta, hogy az élelmiszergazdaság az idén or­szágszerte eredményesen zárja az évet, s ez fejezi ki legjob­ban az együttműködés, az össztevékenység hatékonysá­gát. A termelő gazdaságok, élelmiszeripari és értékesítő vállalatok tevékenységét ugyanis összességében • célsze­rű vizsgálni. Ezt az együttmű­ködést foglalja egybe az élel­miszergazdaság terminológiája. A mezőgazdasági üzemek a termelésen kívül naponta szembe találják magukat a feldolgozó iparral és a keres­kedelemmel. A MÉM megala­kulása, az egységes megyei ta­nácsi szervek létrehozása, a termelőszövetkezeti területi szövetségek megalakulása mind arra késztetnek bennün­ket, hogy összefüggésekben gondolkozzunk. A továbbiak­Nyolc szövetkezet összefogásával ban hangsúlyozta, hogy a ko­rábbi ellentétek ellenére szük­ség van arra, hogy élelmiszer- gazdaságunk arányosan fejlőd­jön. ^ főbb búza, mint bármikor Ismételten hangsúlyozta, hogy az idén eredményesen zárjuk az évet mind agrárpo­litikai, mind szövetkezet- és termeléspolitikai téren. A IX. pártkongresszus hatá­rozataiban szereplő termelés­politikai célkitűzésekből meg­lepő jól teljesítették mezőgaz­dasági üzemeink azt a fela­datot, amely szerint a kenyér- gabonát hazai termelésből kell biztosítani. A kenyérgabona­termés országos átlaga: 14,5 mázsa, a legnagyobb, amelyet eddig hazánkban elértek. Eb­ben a nagy sikerben benne van a mezőgazdaság dolgozói­nak és vezetőinek fáradozása, célratörése, fegyelmezettsége, benne van a tsz-ek fejlődése, az újra való törekvés, amely áthatja a tsz-ek túlnyomó többségét. Mindez azonban egyidejűleg azt is megmutatja, hogy még nagy tartalékai van­nak mezőgazdaságunknak. Többek között abraktakar- mány-termelésbem is nagyobb, átütőbb sikert lehet elérni. Ku­koricából például nem elérhe­tetlen a 20 mázsás holdankén- ti átlagtermés. — Növekedett a mezőgazda­ság társadalmi megbecsülése — mondotta beszéde további részében Dimény elvtárs —, ehhez hozzájárult az is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás hely­zete mindinkább stabilizáló­dik, és egyre nagyobb ered­mények elérésére vagyunk ké­pesek. A növekvő megbecsü­léshez a lakosság ellátása és az idén kialakult árak is nagyban hozzájárulnak. Nem mindegy az, hogy az ország közvéleménye ismeri-e, meg­érti-e ezeket az összefüggése­ket, mert az általános megbe­(Folytatás a 3. oldalon.) Körtelefon az iffűkommunista munkanapokról Vasárnapi számunkban kö­zöltük a KISZ Nógrád megyei bizottságának jelentését, ar­ról, hogy a Nagybátonyi Bá­nyaüzem Tiribes-akna KISZ- alapszervezetének Csegöldi Sándor szocialista ifjúsági bri­gádja felhívással fordult a megye üzemeinek ifjúkommu- nistáihoz: csatlakozzanak a kommunista ifjúsági mozga­lom ötven éves jubileumára meghirdetett verseny vállalás­hoz. A bányászfiatalok elhatá­rozták, hogy az évfordulót jobb munkával — 105 százalé­kos tervteljesítéssel — ünnep­ük. A felhívást tartalmazó köz­lemény kapcsán tegnap érdek­lődtünk a salgótarjáni üzemek egy részénél: csatlakoztak-e a bányászfiatalok kezdeménye­zéséhez? Telefonon érdeklőd­tünk például azÉMÁSZKISZ- szervezetének titkárától, Tóth Pétertől. — Nem ismerem a felhívást, nem láttam a vasárnapi lapot, de azt már most megígérhe­tem, hogy rövidesen utána­nézünk. A bányászfiatalok kezdeményezését rendkívül jó­nak tartom, és miután eddig is minden jelentősebb akció­hoz kapcsolódott a mi alap­szervezetünk is, úgy gondolom, ez most sem marad el. Csü­törtökön egyébként a városi KISZ-5izottságon lesz egy ta­nácskozás, amelyen mi is részt veszünk... Ott nyilván ez is szóba kerül. Néhány nap múlva többet tudok mondani. Körtelefonunk következő ál­lomása az építőipari vállalat volt. Nagy József KlSZ-titkár- ral beszéltünk. — Olvastam a NÓGRÁD-ban a bátonyiak felhívását. Mi fel­tétlenül kapcsolódni szeret­nénk az ifjúkommunista mun­kanapokhoz. Megnehezíti a dolgunkat az a sajátos vállala­ti körülmény, hogy nálunk de­cember húszadika után tulaj­donképpen csak néhány fonto­sabb munkahelyen lesz terme­lés. A két ünnep között bri­gádjaink többsége nem dolgo­zik. — Nem lehetne éppen azo­kon a fontosabb munkahelye­ken csatlakozni a felhíváshoz, ahol folyamatos lesz a terme­lés? — Amennyiben van szak­munkára és ebben az esetben esetleges pluszmunkára igény — szeretnénk vállalást tenni. Keressük a lehetőségét annak, hogy részt vegyünk a verseny­ben. Legutóbb a kommunista munkahéten értek el szép eredményeket ifjúsági brigád­jaink. Az Autóközlekedési Vállalat salgótarjáni telepének KISZ- titkára a következőket mond­ta telefonba: Megalakult a megye első sertéshizlaló társulása A balassagyarmati járás nyolc termelőszövetkezete — a csesztvei, a cserhátsurányi, a herencsényi, a patvarci, a szü­gyi, a berceli, a nógrádmarcali, valamint a csitári gazdaság — úgy határozott, hogy a húsipa­ri 'vállalattal együttműködve sertéshizlaló társulást hoznak létre Balassagyarmaton. A vál­lalkozás célja, hogy megszün­tessék a termelőszövetkezetek­ben a gazdaságtalan, kisüzemi jellegű sertéshizlalást, s közös alapon biztosítsák a hizlalda nagyüzemi jellegét. A megye első ilyen vállalkozása a jövő esztendőtől kezdődően mintegy 4000 sertés hizlalásával és ér­tékesítésével számol. Ez nem kevesebb, mint hárommillió fo­rint bevételt jelent a társuló közös gazdaságoknak. Megtartották a vállalkozás igazgató tanácsának alakuló ülését is. Az érdekelt termelő- szövetkezetek küldöttei Ba­lassagyarmaton, a járási taná­cson jöttek össze. Az igazgató tanács első ülésén a gyakorla­ti kérdések egész sorát vitat­ták meg. Többek között meg­beszélték a hizlalda zavarta­lan működéséhez szükséges ál­ló- és forgóalap képzését, va­lamint a 4000 sertés hizlalásá­hoz szükséges fehérje és ab­raktakarmány biztosítását. Mint a küldöttek elmondották, alapanyaggal az érdekelt ter­melőszövetkezetek saját gazda­ságukból látják el a vállalko­zást. Szóba került az is, hogy később, amikor a társulás meg­erősödik, közös erőből egy korszerű, a jelenleginél na­gyobb hizlaldát építenek. Az ülésen megválasztották a társulás tisztségviselőit is. Igazgatónak Lacsok Jánost tették meg. Az igazgató ta­nács elnöke pedig Ubrankovics István, a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövet­kezet elnöke lett. Az igazgató tánács ülésén döntöttek arról is, hogy a termelőszövetkezeti vállalkozás 1969. január elsejé­től kezdi meg működését. Zöld út a képzeletnek Valaki egyszer azt mondta, hogy élhetetlen a nógrádi nép; nem lát ki a hegyek közül, s megelégszik a mostoha természet adta javak­kal. A valóság azonba-n kiáltöan megcáfolja ezt az idejét múlt, elfogultságtól sem mentes vé­leményt. A nógrádi falvak népe egyre in­kább lépést tart a korral. Felkészültsége, igé­nyei mind jobban megfelelnek a minden­napok változásának. Keresi, kutatja a szebb, gondtalanabb élet lehetőségeit. Szeretném, ha nagyon sokan látnák azt a gonddal megrendezett kiállítást, amelyet teg­nap nyitottak meg Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila művelődési házban. A nógrádi falvak emberének találékonyságát, szorgal­mát, akaratát hirdetik a kiállított tárgyak, félkész- és késztermékek. Nagyszerű bizonyí­tékai annak, mire képesek a mi termelőszö­vetkezeti parasztjaink, szakmunkásaink, szak­embereink, vállalati dolgozóink, ha zöld utat adnak az emberi képzeletnek, belátás­nak és mérlegelésnek. Tizenhat közös gazdaság, öt vállalat és a Cserháti Erdő- gazdaság mutatja be melléküzemi tevékeny­ségének rangosabbnál rangosabb termékeit. Ki gondolta volna még néhány esztendővel ezelőtt, hogy a nógrádi termelőszövetkezetben — ahol csak kínnal-keservvel éltek meg az emberek — laboratóriumi berendezések gyár­tását végzik. Olyan gonddal, hogy bátran ex­portálhatok. Vagy a nógrádsápiak, akik né- zsai bányájukban nélkülözhetetlen festék- alapanyagot állítanak elő. A szendehelyiek gumiáruikat, a nőtincsiek műanyaggomb-kol­lekciójukat mutatják be. A herencsényiek a bútorgyártáshoz oly fontos furnérlemez gyárt­mányukat hozták el. A mátramindszentiek fagyártmányaikat, a cerediek pedig a kere­sett szalmakötelet és a fafeldolgozó termé­keit. Lehetne sorolni a követ, különböző építőanyagokat előállító szövetkezetek nevét, azokét, ahol újabb tevékenységi forrásokat fakasztanak a mo.guk és az ország boldogulá­sáért tevő emberek. Ki ne ismerné a Szondi Társulás híres szörpjeit. Vagy a dejtáriak házias készítésű savanyúságait? S itt vannak már a somoskő- újfaluiak is élelmiszertermékeikkel! Élelmi­szeriparunk színvonalát méltán reprezentál­ják a tejipar, sütőipar és a húsipar, szikvíz- és szeszipar termékei. A kiállításon figyelmet kelt a megyei gépjavító vállalat kerti kistrak- tora és a Cserháti Erdőgazdaság étkezőbú­tor-garnitúrája. Az alkotó nógrádi emberi dicséri a kiállítás! P. A. — Nem is gondoltunk arra, hogy csatlakozzunk... De most hogy így szóba került... Feltét­lenül újra elolvassuk a vasár­nap megjelent felhívást. Rö­videsen csúcsvezetőségi érte­kezletet tartupk, az jó alka­lom lesz arra, hogy eldöntsük: tudunk-e csatlakozni a báto- nyiakhoz. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek KISZ-bizottságán ezt mondták: — Nálunk már „van moz­gás” a felhívással kapcsolat­ban. Közvetlenül a felhívás megjelenése után jelentkeztek az üzemi fiatalok, hogy csatla­kozni szeretnének. Egy ifjú­sági brigádunk, a Valet Sán­dor karbantartó-csoport, be­jelentette a csatlakozást a bányászok kezdeményezéséhez. Ifjúsági üzemünk teljes lét­számmal vesz részt az ifjú- kommunista munkanapokban — elsősorban a tervteljesítés­re, minőségi munkára és tár­sadalmi munkafelajánlásokra, a vállalások teljesítésére tö­rekednek üzemünk ifjúkom­munistái.

Next

/
Thumbnails
Contents