Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-24 / 302. szám

ieseu magánk mögött tudják a gazdasági reform el­ső esztendejét. Az eltelt rövid időszak nem jogosít fel ben­nünket teljes értékű megálla­pításokra, mert egy folyamat­ról van szó, amelynek kitelje­sedése csak a későbbi évek­ben várható. Ennek ellenére találkozunk olyan jelenségek­kel, amelyekről, ha nem is a teljesség igényével, el lehet és szükséges elmondani egyet- mást. A gazdasági reform első esztendejéről Kerekasztal-beszélgetés a megye vezetőivel ként képződött 57 millió fö­nn; teljes egészében a taná­roknál maradt. Ebből az ősz- szegből az előző évi kötele­zettségek teljesítésére 14,6, fejlesztésre 8,4, az ellátási színvonal javítására: kommu­nális feladatokra 13,1, szoci­ális, egészségügyi célokra 9,2, kulturális feladatokra pedig 3,7 milliót fordítottak, illetve terveztek. ftsAG'RÓ: Sok szó esik E témában szerkesztőségünk kerekasztal-beszélgetésen kér­te meg Jedlicska Gyulát, a me­gyei pártbizottság első titká- több vállalat, ugyanakkor a tekintetben a korábbi évekhez lyet 1969 első felében a megye rületén, így a tanácsok mun­rat, Szoó Bélát, a megyei párt- külföldi piacokon bekövetke- képest megyénk üzemeiben je- vezető testületé majd megtár- Kájában is sok újat hozott, bizottság titkárát és Géczi Já- zett kedvezőbb eladási lehető- lentős visszaesés következett gyal. A hozott döntésekről, in- Jobban előtérbe került a gaz­nost, a megyei tanács vb elnö- »éget kihasználva, egyik-másik be. Politikai munkánk során tézkedésekről tájékoztatjuk a daságszervező munka, ma két, hogy válaszoljanak né- gyárunk javította a deviza ki- konkrétan arra kívánunk vá- megye lakosságát. már gazdasági, fejlesztési, hány, a közvéleményt érdeklő hozatalt. Sok új együttműkö- laszt adni. hogy kinek, mit fenntartási kérdések eldönté­kéruesre. ... - - - - - ------—- -­m os! ' -á'-'.-v a távi i terve­zétPŐi m 1 oHnvt illeni ez a tanácsi munkában? GÉCZI JÁNOS: Hosszabb távra előre tudjuk miből, hon­nan és mennyi pénzt tudunk előteremteni. Ennek birtoká­«auumKiBi Aciuasas. emumé- ban megfontoltabban dönthe­dési forma alakult ki a gyárak kell tenni a reform sikeréért, ÚJSÁGÍRÓ: Mennyiben se- ^beiT a tanácsosak nagyobb tünk az. jgfnyek kielégítésének és a megrendelők között, kü- miként kapcsolódik egybe az Kiteltek az ide települt új üze- szerepük van. A különböző sorrendjéről. Az új helyzet lönösen a külkereskedelmi egyén és a kollektíva érdeke. mek, mi várható e tekintetben időszakra való tervek elkészí- megszünteti a korábbi terv­szerződéseknél. Kialakulóban Párttagságunkat, gazdasági ve- 1069-tői? tésétől a tanács alá nem tar- szerutlemseget. Modot ad a van a piackutatás, az önálló zetőinket, a dolgozókat na- ——tozó szervek település-fejlesz- korábban tervbe vett fel ad a­gyobb bátorságra, kezdemé- szoö nÉt.A- Az ide teleDült tést érintő tevékenységének tok’ a szükséges tervdoku­ÚJSAGIRÓ: Megítélése sze­rint megyénk közvéleménye hogyan fogadta az új meclia- nizmust, miként sikerűit meg­értetni az úi helyzetből fakad, politikai és gazdasági felada­tokat? JEDLICSKA GYULA: Pár­tunk politikája a tömegekkel való kölcsönös bizalomra épül. Megyénkben is tapasztalják a dolgozók, hogy amit az MSZMP ígér, azt teljesíti. Az egész né­pet érintő fontos kérdések el­döntése előtt pedig a párttag­ság egészével, a lakosság kü­lönböző rétegeivel megtanács­kozza elképzeléseit, kikéri az élet különböző területein dol­gozók véleményeit. Így volt ez a gazdasági reform bevezetése előtt is. Különböző fórumo­kon, testületekben cserélődtek a vélemények. A hasznosakat összegyűjtve és feldolgozva je­lölte ki a párt az új gazdaság­kadó gazdasági, gazdaságpoli- dött a? új szervezési for- lalkoztatottsági gondjiinkra tákai, társadalmi, társadalom- m^k kiépítése közgazdasági politikai és kulturális tenniva- , ? . kereskedelmi osztályok buzdítsuk, (i/p-ncK eddig jórészt a nők koordinálásáig, a fejlesztési gondjait alapok előteremtésétől annak megtartott 1 & ____tu.- _ . j ____ tár ók Rnr;in meea n yező készségre akár termelési, akár fejleszté- fof?ipiv07tatásának si, akár egyéb politikai kérdé- enyhített^: Rés*L_-._ sekről, akcióidról legyen nem 2500 új munkahelyet biz- ^a rájuk hárul. Járási szinten Megyénk üzemeiben a jövő tos£tottunk, elsősorban Salgó- a tervezési és fejlesztési te- esztendoben nagyobb gondot tarjánban, Pásztón, Jánosak- vékenység jelentkezik újsze- lehet és kell fordítani, épp a ná_ Kazáron, Jobbágyiban, rűen, mivel a reform előtt e gazdasági ösztönzők konkré- Nagyorosziban ^ Diósjenőn. tekintetben tevékenységük mentációk elkészítésére. Az tervkonzul­Részükre" majd- felhasználásáig minden mun- ^a^™eg^«uk, sebb feladatok megoldására — vízrendezés, belsőségi víz­telenítés, közvilágítás háló­zat korszerűsítése, különféle felújítások — rendelkeznek a kivitelezéshez szükséges terv­dokumentációkkal. ÚJSÁGÍRÓ: Röviden miben abb ismeretében, olyan alap- Tárgyalunk <^gy döntően fér- korlátozva volt. Ebből is lát- veíő kérdésekre*. a fi-munkaerő foglalkoztatását szik, hogy a végrehajtó bi­politika, a saját fejlesztési biztositó üzem letelepítéséről zottságok gazdaságszervező te­alap, az anyagi érdekeltség. Mátranovák térségében. Szór- vékenysége megnőtt. A taná- Jgyams 1969-ben jobban meg galmazzuk Nagybátonyban a -sok önállóságát és felelőssé- ehet majd állapítani a való- fűtőberendezések gyárának gét növelte a szakigazgatási ágos nyeresegkepzes forrása- gy0rsabb ütemü fejlesztését, szervek kettős alárendeltségé- .t., Az elmondottakat a dolgo- A rétsági järaßban az iparfej- nek megszűnése. A végrehaj­tókká^ együtt, sajat erdekuk- lesztós legcélravezetőbb mód- tó bizottság felel a terület fej­űén kívánjuk megoldani. szerének a Budapestről kitele- lesztése mellett az ágazati po­ll JSAGÍRÖ: A megye sajátos pülni kényszerülő üzemekkel litika végrehajtásáért is. • i fakadón müven 7al0 kapcsolat felvételét lát- A-----—--------——-——— ----- juk, uj telephelyek létesítése , n rdok, nroblcmak jelentkez- céljából. Terveink között sze- meg a repel Szécsény. Pásztó körze­te- - a tanácsok előtt áRó te adatokat?- lek? Gondolunk itt bányá­GÉCZI JANOS: A megyei tanács és a végrehajtó bizott­ság 1969. évi munkaprogram­ját már összeállítottuk, ame- A reform hatása tükröződik lyet január első napjaiban a munkaszervezés és tanács elé terjesztünk. Mun- munkamódszer fejlődésében Stoyüi; sasszssrs «?»■« íeieíeehsheh säSS sss a rnsifsa SZOÓ BÉLA: 11 I la/. IJ-i kl*-W AlAUJl&s li IA 1 o,SH ^1 , « t lókat, amelyek lényegében a létrehozása. Tapasztaljuk, reform első évének tapaszta- ™kmuXe^őt lése. Salgótarjánban a már ki­alakult iparágak fejlesztése A gazdasági ÜJSÁGfRÖ: Tudnak-e élni tanácsaink a gazdasági rcfor-1 kilátá- által biztosított nagyobb ö->­IX. pártkongresszus határoza- hogy vállalataink vezetői’ a latai összességében nem rósz- ™?^ÍSettSeSU tainak megvalósítását jelentik, gyártásfejlesztésben, a gyárt- szak, eltekintve azoktól a bi- g y A reform előkészítése során mánystruktúra kialakításában zonytalansági tényezőktől, üjsAGfRÓ: Miiven jórészt sikerült válaszolni “^öf^nyek jayí- ^t^ az _előkészítés időszaká- so!; vann.,!{ a f.ata'ok és nők AUÓsággal? Milyen területi­szolcrs. a kérdcscKr© síUGlvck- tobh gvt© Glor© hu.t3- bsn láttunk, sniGlyr© 1968-b3n 1 , , ,. ., , **.1 * . "" 1 1 ' ■■ ■ 111 re a dolgozók választ vártak, rozzák meg a tennivalókat is számítottunk. Gondolok itt foglalkoztatasanak novelese- jutmta.t előbbre? sikerült választ adni azokra a 8015 őrületen tovább növeke- az ipar fejlesztésének irányá- re? ' , kérdésekre, amelyek nyugtala- dett a vállalati önállóság. ra, foglalkoztatási gondjainkra, u ° 'ÍAN°S' Megyeunk~ nították a dolgozókat Egv év vállalataink alacsony műszaki, SZOÓ BÉLA: Az előbb fel- ben általában azt mondhat­tapaszlalata után kijelenthet-----Jk ÁGfRÓ; A fejlődés vo- technikai színvonalára. a fo- soroltak részben utalnak a ki- luk- hogy a meg" j ük, hogv a reform politikai- natkoy<k az életszínvonal ala- lyamatban levő rekonstrukci- alakulóban levő lehetőségek- n?y°kedett, onallosággal- To­lag’evőzött Dárttagságunk és kulására is? ókra, amelyek a megye sajátos re. Ebből világosan kitűnik, vakb, ,JavuH a iakosság szol­mSgyénk lák^sságSxak Töntö ------------------ helyzetét tükrözik. Ezek a hogy gondjaink nagyobb ré; galtata^ kommunális ellata­t öbbsége elfogadta kész azért JEDLICSKA GYULA: Igen. problémák mint fő feladatok szét saját erőből, sok irányú sa. ,°veke. a kultaral,ls> dolgozni. A gyakorlatban győ- Életszínvonal-poUtikánk a jövőre is jelentkeznek. kezdeményezéssel, azok mié- egészségügyi Szociális ellátás, ződött meg. hogy az úi gazda Párt és a kormány előzetes lőbbi realizálásával kell megöl- Jelentős feladat a lakásprob­SrányítSi rendszer reS az ígértének megfelelően ala- , Ne.m a reform ^«sakent, danunk. Ezért f969-ben az lema megoldása. Mesénkben ország gazdasági életének to- kult- Növekedett a lakosság de éppen erre az időszakra iparfejlesztést úgy irányítjuk, az alkuin erőből épülőMakasok vábbi fellendítése, a szociális- Pénzbevétele, a bérből és fi- es.lk. “ ^nergiastruktura meg- hogy annak jelenlegi szerkeze- 80-85 százaléka a tanácsok az életszínvonal rendszeres cat ív cxx. ciicigiűöu.aruuxa meg- hogy annak jelenlegi szerKeze- ^ »>z.cl^cixcxv<i a wuatauA kanr " r ta demokrácia továbbfTjlesztó- ütésből élők átlagbére. Előze- ^ltoztatdsa, ami kedvezőtle- te el6nyösen megváltozzon, révén valósul meg. A külön- P ^««cban a !K párt. se, az életszínvonal rendszeres ^ számítások szerint az 1968. nUl megyeak s.ZCTbá' Olyan dinamikusan fejlődő ipar- bozo vaüalatok lakásigényéit értekezlet határozS^ emelése. Ez pedig olyan irá- évi termelési és gazdálkodási nyészatát. A gyors ütemű visz- ágaknak akarjuk megvetni az a tanácsok elégítik ki, annak valósítását tűztük n -zi’.ii nyitási mechanizmust követel eredmények alapján valószínű, szafejlesztés sokakat és s°kré- alapját, amelyek jól megfelel- megfelelően, ahogyan egyes tanác ; él t különböző terű ily' totétoyabb, ^ »..„.tb.bb több „yer,; -k SÄÄ-’SÄ ««Äi* * . _ _ ... ..... tíviiinlr év 1 rten r..i j.i i • • s osabb munkára ösztönöz séget fizetnek, mint az előző számítjuk foglalkoztatási gond- gftenek megoldani a mert jobban érdekeltté teszi a esztendőkben. Ebben az évben Jamkat’ an?e y sprint 1975-ig szatból felszabaduló munkáé ÄÄaS Smük%! f váUalatok .elfogadhaté bér- ^sít^lg™k lalatuk fejleszDésében, a tér- fejlesztést irányoztak elő, melés gyorsabban igazodik a amelyet & bázis bérszínvonal- piac változó igényeihez. bpn rejlő tartalékokkal tovább növeltek. Nagyobb eredmény- Az előkészítés időszakában ről számolhatnánk be, ha a célul tűztük annak megértését, vállalatok vezetői egy kicsit hogy a reform sikere csak ak- bátrabban éltek volna a .«lég­kor következik be, ha a veze- levő lehetőségekkel. Az élet- tok és dolgozók megértik az színvonal alakulásában oly űj helyzetből fakadó sajátos fontos szerepet játszó közve- feladatokat. érzékelik azt az tett juttatások színvonala újat, amit a közgazdasági sza- egyetlen üzemünkben sem bályzókra épített reform meg. csökkent, követel, az élet minden terü­letén pedig felkészülnek foga- jövő év fe!adatait? dósára. ÜJSAGÍRÓ :Konkrétan hol és . ™LICSKA GYULA: Az ei­ert eredményeket csak kezde­kell helyet biztosítani —, ért­hetőbbé válik az az igény, hogy a szénbányászat vissza­fejlesztésének ellensúlyozásá­ra a lehetőségekhez képest más iparágakban gyorsítsuk meg a fejlesztést. ÚJSÁGÍRÓ: Kérjük, mond­ja el, hogv a megye vezető testületet, mit tettek és mii szándékoznak tenni a lehető­ségeken belül a problém« ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan látja a megoldására. SZOÓ BÉLA: A 2006-os kor­mányrendelet alapján mintegy _____________________________ __ _______ ^ 800 bányász ment nyugdíjba. m iben jelentkeznek az előnyös ti í^nísnpk Ennek révén sikerült ezeknek változások? vőre a közgazdasági szabályo­az embereknek a problémáit humánus módon megoldani. A hez. Salgótarjánban 1968-ban kpöunk,az 1969. évi feladatok 20,1969/70-ben pedig 130 lakást végrehajtásán és a negyedik építenek a tanácsok a vállala- -e’ '1, alapos előkószíté- tok által befizetett pénzből. .ovabb kell a közokta­tás, közművelődés, egészség- „u,. fUatas tárgyi, személyi ében bővítettük a kivitelezői j javítani. A megnő­Különböző fejlesztési, fenntar tási célok megvalósítása érdé kapacitást, költségvetési üze­meket létesítettünk. ÜJSAGÍRÓ: Tapasztaltuk, hogy a tanácsok még nem elég bátrak a költségvetések »erv ezésénél. Miben látta cn- '(“k okát? vekedett feladatok megvaló­sítása megköveteli a tanácsi ritmkában is szocialista de­mokratizmus továbbfejleszté­sét, a vezetés színvonalának emelését. Tovább növeljük az igazgatási munka hatékonysá­gát, a kulturált ügyintézést, ügyelünk a szocialista törvé­nyességre. segítjük a községi GÉCZI JÁNOS: A tanácsok, egységes szakigazgatási szer- a közgazdasági szabályozók v«k tevékenységét, a községi alapján maguk döntik el a szabálysértési ügyintézők mun- költségvetésnél az állami káját. Tovább decentralizáljuk hozzájárulás után a bevételek a hatásköröket, nagyságát. Sajnos, e tekintet­ben még bátortalanok tanácsa- ink. Ezt bizonyítják az aláb­biak. Az 1968. évi költségve­tés bevételeinek számbavéte­lénél az eredeti terven felül JEDLICSKA GYULA* Min- z<^k naSy°bb feladatok elé ál- bányai segédüzemekben ma •• *----- ——•*— — d enekelőtt a tervezés terüle- lítják a megyében a párt-, már 700-an dolgoznak. A me­oeneKeiott a tervezés teruie kulturális élet gyeszékhely üzemeiben, válla- rők foglalkoztatását, elősegítik tón- Az 1968. évi vállalati tér- g d^gl “ a kulturális élet lataiban majdnem kétezer fős azok gyors átképzését. Célunk, - ------------------- -----­v ek többsége helyesen tükrözi ezet 11 es ü0lg07xnt egyarant' a munkáslétszám-növekedés. hogy továbbra is odatelepít- csak 1702 ezer forinttal ter­a népgazdasági érdekeket, sőt A közgazdasági szabályozók Megítélésünk szerint a na- sük az ipart, ahol van ele- veztek többet. Az 1969. évi csak néhányat ragadtunk ki, h.ivor, „ wpVrf tshh tökéletesítése, a reform céljai- gyobb problémák 1970-ben és gendő munkaerő és megfelelő költségvetésnél már bátrabbak azt sem a teljesség igényével nak elérése érdekében indo- az utána következő években, szakmai felkészültség. Ezekhez 2’3 milliót Irányoztak Nem is lehet> mert az állandóJ S“ oftöC'ion 1 Q7IÄ-1 rf lűlon+lroinalr : lrí n pr.r.lr GlO. IVlin’flPZPK nfll kíti 1711 K 1 th. Kerekasztal-megbeszélésün- kön a közvéleményt foglalkoz­tató kérdések nagy csokrából változatban készítették el. Je lentősen hatott a mechaniz­mus, a közgazdasági ösztön­zők, a termelés szférájára. Üzemeink, vállalataink több­ségében csökkent az önköltség, hozzákezdtek az egyes termé­kek és termékcsoportok gazda­ságosságának felülvizsgálatá­írpH pkks, j . _ ,, . egészen 1975-ig jelentkeznek, igazodva dolgozzuk ki a szak- el°* Mindezekből kitűnik: ta­^ vc ’ ' ' Mivel a megyei vezetés önerő- munkásképzés irányát, hatá- nacsai-nk ma még igen óvato­minden területén, a gazdaság- böl nem képes ezt a problé- rozzuk meg a szakközépisko- sak, félnek az esetleges bi­ban éppúgy, mint a politiká- mát megoldani, segítséget ka- Iák tevékenységét és jelöljük zonytalansági tényezőktől. ban, a tennivalók nem csök­kennek, hanem tovább növe­kednek. punk a felsőbb kormányszer- meg a szóba jöhető szakmai átképzés irányát. Ügy gondol­juk, elképzeléseinkkel egyet­ért párttagságunk, megyénk vektől. A párt felső szerve is fog­megváltozásából fakadó új helyzet adta feladatok meg A gazdálkodás hatékonysá­gának emelését, a vele kap- hoz, néhány gazdaságtalan áru csolatos műszaki, szervezési és oldásával. E határozat alap- előállítását pedig megszüntet- technikai színvonal növelését, ján dolgozzák ki a kormány- ték. Ez akkor helyeselhető, ha az ezzel kapcsolatos politikai szervek a különböző intézke- a piaci szükséglet szintén ezt munka tartalmának javítását, déseket, amelyek jelentősen igényli. Javult a termékössze- színvonalának fokozását tart- érintik majd megyénket. A tétel, több mint 700 új termék juk fontos feladatnak. Külö- megyei párt- és államvezetés gyártását kezdték meg. Üj ex- nős figyelemmel kísérjük a készül ennek fogadására, portpiacot szerzett magának termelékenység alakulását. E Vannak elképzeléseink, ame­iaikozott az energiastruktúra lakossága & támogat bennün­ÜJSÄG1R0: A költségvetés- ből megmara-dó pénz most már ). tanácsnál marad. Mit, je­lért ez a gyakorlatban? GÉCZI JÄNOS: Amíg nem két azok megvalósításában. ÜJSÁGlRÓ: A gazdasági re­form nagyobb önállóságot biz- így volt, az év végén minden- tosított tanácsoknak. Miben ki költekezett. Ez a költeke- és hol jelentkezik e testülc- zés nem volt mindig ésszerű, cekben a reform hatása? Most más a helyzet. Az 1967. a reaia háruló feladatokat. an mozgásban levő életünk esetenként a vártnál gyorsab­ban oldja meg egyik-másik problémánkat, ugyanakkor újat hoz felszínre, vagy a ré­gieket új megvilágításban tárja elénk., Egy azonban biztos: megyénk lakosságának élet- színvonala tovább nő, gazda­godik, gyarapodik, attól füg­gően. hogy ki-ki a maga posztján hogyán hajtja végre GÉCZI JÁNOS: A reform nemcsak a termelőegységek­ben. hanem az élet minden te­évi gazdálkodás eredménye­Venesz Károly NÓGRÁD — 1968. december 24., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents