Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NOQRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MtGYil BIZOTTSÁGA ÉS A Ml GYŰ TANÁCS IAO.J A XXIV. ÉVF., 299. SZÁM ARA: 70.FILLER 1968. DECEMBER 21., SZOMBAT Sok a g-onti a földtörvénnyel Az idei munka, a jövő évi tennivalók a mezőgazdaság irányítói előtt Egy hasznos kezdeményezés első tanácskozására került sor tegnap délelőtt Salgótarjánban. A megye mezőgazdaságát irányító párt- és tanácsi vezetők tájékoztatóra hívták össze az illetékes járási párt- és tanácsi vezetőiket, földhivatal- vezetőket, a megye mezőgazdasági intézményeinek, élelmiszeripari vállalatainak vezetőit. Tóth Béla Gergely, megyei elnökhelyettes bevezetőjében hangoztatta, hogy a jövőben rendszeressé teszik ezeket a tanácskozásokat. amelyek a kölcsönös informálódást hivatottak szolgálni. Ezután Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője három fontos témával foglalkozott: szólt az idei várható eredményekről, gondjainkról; a következő évi feladatokról, s a várható központi intézkedésekről; majd a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény eddigi végrehajtásénak tapasztalataival foglalkozott. Az osztályvezető az ország mezőgazdasága eredményeinek méltatása mellett a megye mezőgazdaságával kapcsolatban is megállapította; sikerült a kettős célkitűzést megvalósítani. Az új gazdasági mechanizmusra való átállás lényegében zavartalan volt, ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek nyugodt ellátást biztosítottak. Jelentős fejlődés következett be a növénytermesztésben, amelyet az emelkedő átlagtermések bizonyítanak. Csupán a szálas takarmányok termesztésének tekintetében tettek keveset az üzemek. Az állattenyésztés problémái az országos gondokhoz hasonlóan jelentkeznek nálunk is. A felvásárlás megyei eredményei kedvezőek. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában számottevő fejlődés következett be: a gazdálkodás bruttó termelési értéke várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot. Az árutermelés pedig 35 százalékkal haladja meg a tervezettet. A kedvezőtlen adottságú közös gazdaságok is sokat fejlődtek, amit az is bizonyít, hogy igen kevés mérleghiány várható. A tsz-ek többet szándékoznak tartalékolni, biztonsági alapba helyezni és üzemi célokra fordítani. Ebben a fejlődésben jelentékenyen játszik szerepet a melléküzemági tevékenység. A jövő évben még intenzívebben a mechanizmus szellemében kell gazdálkodóitok a szövetkezeteknek, ami azt jelenti, takarékoskodjanak a munkaerővel, s nagyobb legyen az érdekeltségük a készletgazdálkodásiban és a beruházásokban. A közgazdasági ösztönzőkben és a termékforgalmazásban nem lesz változás, sőt továbbra is nagy szerepet tölt be a MÉK. A földtörvénnyel kapcsolatban az előadó hangoztatta, hogy a végrehajtás előkészítése, a munka általában jól halad. Azonban sok még az értetlenség, jelentős közömbösség tapasztalható a kívülálló földtulajdonosok részéről. A tanácsok és a pártszervezetek felvilágosító munkája sok segítséget nyújt, azonban a felvilágosítást még hatékonyabban kell érvényesíteni, ha december 31-ig rendezni akarják a csaknem 18 ezer kívülálló joghelyzetét. A termelőszövetkezeti törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatai kedvezőek. Erősíteni kell azonban a közös gazdaságokban a demokratikus vezetést, a különféle bizottságok működését. A tanácskozás végeztével az elnökhelyettes megköszönte a jelenlevők idei munkáját és újabb sikereket kívánt az új évben. (Koppány György felvétele) Jövő évi üzletkötések: Segítsék a reform kibontakoztatását Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága Tegnap Salgótarjánban, az SZMT-székház nagytermében tartotta az idei év utolsó ülését a Hazafias Népfront Nóg- rád ráegyei Bizottsága, amelynek munkájában részt vett Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztály- vezetője és Zavagyi Lajos, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője is. A bizottsági ülésen Ellenbach Istvámné, a népfront megyei bizottságának munkatársa számolt be a gazdaságirányítás új rendszerének érvényesüléséről és hatásáról a különböző rétegekre, majd a bizottság meghatározta az elkövetkező év feladatait. A népfront megyei bizottsága megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer olyan gazdaságpolitika, amely hűen tükrözi társadalmunk valamennyi rétegének érdekét és célját, s már a bevezetés első évében kivívta megyénk dolgozóinak bizalmát, cselekvő támogatását. Éppen ezért a bevezetéstől eltelt egy esztendő kedvező tapasztalatai alapján a Hazafias Népfron t megyei bizottsága kéri a területi népfrontbizottságo- kat, hogy fokozott aktivitással, növekvő öntevékenységgel vegyenek részt a reform teljes kibontakoztatásában. Bátorítsák és karolják fel az egyéni kezdeményezéseket, növeljék megyénk dolgozóinak közéleti aktivitását, legyenek szószólói a szocialista demokratizmus erősödésének gazdasági, állami és szövetkezeti vonalon egyaránt. A népfrontbizottságok segítsék a közös gazdaságok gazdálkodását. Segítsék a tanácsok községpolitikai, államhatalmi tevékenységét. A nép- frontbizottságok feladata a község egész lakosságának tájékoztatása. közéleti, társadalmi aktivitásuk, érdeklődésük felkeltése. A városi lakóterületeken a kommunális fejlesztésben való részvétel növelése. A népfrontbizottságok testületi rendezvényein mindig szerepeljenek gazdasági helyzetémáik. A népf'rontbizottságok öntevékenyen is szervezzenek értelmiségi összejöveteleket, ahol a különböző pályán tevékenykedő értelmiségiek megvitatják közös gondjaikat, megismerik egymás munkáját. A téli időszakban a párt háromhetes politikai tanfolyamain való részvétel jó lehetőséget nyújt a gazdaságpolitika kérdéseivel való ismerkedésre. Marczinek István, a Hazafias Népfront megyei titkára értékelte a népfrontbizottságok egyéves munkáját, majd a megyebizottság vita után elfogadta az 1969. év első félévi munkatervét. Bv. közben igen sok gond, probléma nehezítette az export-elképzelések megvalósítását a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. A reform első évének elején a kívántnál hosszabb ideig húzódott az egyezkedés a külkereskedelmi vállalatokkal. Ezt követően vontatottan érkeztek a megrendelések. Ami egész évben végigkísérte a gyárt exporttevékenységét, az az állandó anyaghiány volt. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy teljesítik ez évi export-előirányzatukat. Ezen fáradoznak az exportáló gyáregységben. A kovácsoló gyárban, a két ünnep — karácsony és újév — között szállítják ki az utolsó száz tonna mezőgazdasági szerárut, Görögországba és az afrikai államokba. Az utóbbi helyekre Hamburgon keresztül jutnak el a megrendelt termékek. A huzalmű dolgozói szegből a tervezett 400 tonna helyett 408 tonnát exportáltak. Ez irányú kötelezettségüket már augusztusban teljesítették. A terven felül gyártott mennyiséget a Német Szövetségi Köztársaságba szállították. A jugoszláv piacokon kelt el az ez évben előállított bútorrugó. Az eredeti mennyiséget 400 tonnával tetézték meg. Az utolsó 20 tonnát kitevő szállítmányt még e héten útnak indítják. A Szovjetunióból 2700 tonna rúdacél előállítására érkezett megrendelés. Az utolsó rúdacél-szállítmány vasárnap hagyja el a gyárat. A hideghengerműben a demokratikus országok exportigényeit- majdnem teljesen kielégítették, jelenleg a tőkésországokba szállítandó szalagacélok kikészítésén és csomagolásán fáradoznak. Tegnap és ma Iránnak adtak fel 100 tonna árut. Az év végéig szaiagacélt küldenek még Szíriába és Egyiptomba. Az tünkkel, helyi gazdálkodással politikával, összefüggő LakőBtáz-ötadösok Salgótarjánban Zagyvapálfalván, az úgynevezett Brezina-tetőn megkezdődött egy negyvenkilenclaká- sos lakóépület műszaki átadása. -A Nógrád megyei Beruházási Vállalat megrendelésére felépített mintegy hétmillió forint értékű objektumot már megelőzte egy, a közelben megépített s átadott huszonegy lakásos épület. így Zagy- vapálfalva kerület az idén hetven, állami, beruházásból létesített lakással gyarapodott. Bár az Arany János utcai huszonhármas jelű lakóépület utolsónak elkészült lépcsőházába is beköltöztek a lakók, az épület teljes átadása csak e hét végén kezdődik. A lakások gyors átadása kedvéért ugyanis kissé elhúzódott a földszinten létesült közületi garázsok befejezése. Az épület környezetét egyelőre ideiglenesen rendezik. A végleges tereprendezésre a huszonkettes jelű lakóépület jövő év májusi átadásakor kerül sor. A most átadásra kerülő objektum megépítésére har- mincötmlllió forintot fordítottak. Zsuzska ebédje Hosszúra nyúlt árnyéka az asztalokon úszik, ahogy jön. Szeme üres helyet keres. Mellettem áll meg: — Szabad itt leülni? — Parancsolj. Leteszi iskolatáskáját, az asztal lábához támasztja. Kabátját a ruhatárba viszi. Copfja a hátát simogatja, ahogy a szőnyegen lépdel. Arca még piros a hidegtől. Kezébe veszi az étlapot. Először fejjel lefelé tartva nézegeti. Aztán hirtelen észreveszi, megfordítja. Elpirulva néz rám; láttam-e? — No, mit fogsz enni, Zsuzska? — érkezik az asztalhoz a pincér. De már ajánl is; — Gombaleves és túróscsusza jó lesz? — Az mennyi? — Nyolcnegyven — válaszol a pincér. — Akkor még egy bambit is kérek... A pincér elviharzik. Hozzám fordul a nyolc—kilenc év körüli kislány: — A bácsit még nem láttam itt enni... — Ritkán járok ide. édes. Es te? — Én mindennap itt ebédelek. Tetszik tudni, dolgozik nát. Azt is szeretem. És a bácsi? — Én is szeretem. Testvéreid vannak? — Van egy pici. Bölcsödés. Olyan aranyos. Megebédelek, utána megyek haza, megcsinálni a leckét. Utána meg öcsikéért szoktam menni. Én hozom haza. — És már kaanyuka is, meg apu is. Reg- jialazza is a gőzölgő levest. gél kapok pénzt, s magamtól ebédelek. — Mennyit szoktál kapni? — Tíz forintot, meg még aprópénzt is. — Elég a pénz? — kérdezem. — Mindig megmondja előre a pincér bácsi, hogy mennyibe fog kerülni. Egyszer kevesebb volt egy forinttal, de másnap behoztam. Engem Zsuzsinak hívnak... És a bácsit? — D .. .-nek. A sutit szereted? — Mindig szoktam kérni ebédhez vagy sütit, vagy mál— Máskor is ideülhetek, ha itt tetszik lenni? — kérdezi, s maga elé húzza a túróscsuszát. — Ide ülhetsz. Máskor is... Ahogy eszik, három—négy villa után kortyol a bambiból. Majd kiteszi a tízest az asztalra. ‘ — Elég lesz? — kérdezi a pincért. — Elég Zuzska. EgészségedTP. Elbúcsúzik a kislány. Veszi táskáját, s indul. Az ablakon beáramló napfény szőnyegként simul lába alá ... Román Dénes utolsó szállítmány vasárnap, 29-én hagyja el a gyárat es megy Romániába. Ezzel le is záródik az 1968. évi export- tevékenység a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Egyébként a hideghengermű ebben az esztendőben 20 400 tonna szalagacélt exportált. Ebből a mennyiségből több mint 11 ezer tonnát a tőkés piacokon értékesítettek. Az előzetes számítások szerint az év végéig majdnem 250 millió forint bevételt érnek el a termékek exportjából. A különböző külkereskedelmi vállalatok üzletkötései alapján egyes országok a következőket igénylik: kovácsológyári termékekből a tavalyi vevők 600 tonnára valót kérnek. A huzalműben 3000 tonna rúdacélt készítenek majd el a Szovjetunió számára. A jugoszláv megrendelőknél eddig 1500 tonna bútorrugót helyeztek el. Szegből nem exportál a gyár, mert nagyok a belföldi igények, s azokat akarja kielégíteni. Szalag- acélból 1400 tonnát adtak el a tőkés piacokon: Egyiptomban, Libanonban és Ausztriában. Az üzletkötések most folynak. 1 Februárban Mezőgazdasági könyvhónap A mezőgazdasági szakkönyvek és szaklápok ünnepi hónapját februárban rendezik. A mezőgazdasági könyvhónap' szervezésében, lebonyolításában 18 szerv vesz részt. A könyvhónap programja érdekesnek ígérkezik. író—olvasó találkozók, szakelőadások, szakirodalmi ankétok lesznek a községekben. Az országos megnyitó ünnepség színhelye Orosháza lesz. A könyvhónap Nógrád megyei előkészítő bizottsága megtartotta előkészületi ülését. Hamarosan részletes programot dolgoznak ki, amelyet eljuttatnak a járási előkészítő bizottságokhoz.
