Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-20 / 298. szám
MiG&fo VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MS IMP NÓGRÁD MEGYEI BÍZÓT TSÁGA ÉS A M EGYE I T A NÁ CS LÁP J A XXIV. ÉVF., 298. SZÁM ÁRA: 70 FILLER 1968. DECEMBER 20., PÉNTEK Költségvetésünk a szocializmust erősíti Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés költségvetési vitája csütörtök délelőtt a napirend fokozott érdeklődéssel várt eseményével, Nyers Rezsőnek, a Központi Bizottság titkárának hozzászólásával folytatódott. Nyers elvtárs bevezetőül úgy jellemezte a jövő évi költségvetést, mint amely erősíti a szocializmus építését, megfelel az ötéves terv célkitűzéseinek es a reform szellemét tükrözi. Megítélésünk a törvényjavaslatról és a jövő évi gazdálkodás tervéről egészében pozitív. A közvélemény tájékozott Részleteiben vizsgálva az állami jövedelmek újraelosztását azonban, bizonyos jelenségekre, irányzatokra fel kell figyelnünk. A szocialista vállalatoktól származó 133 milliárd forintból 1969-ben mintegy 22 mUliárdot juttat vissza a költségvetés termelő jellegű beruházásokra, 46 milliárdot pedig árkiegészítésre, dotációra és más pénzügyi támogatásra. Ennek egy része az állami árrögzítések következményeként elkerülhetetlen, más része azonban az alacsony gazdasági hatékonyság jele, és véleménye szerint az ilyen jellegű támogatást fokozatosan csökkenteni kell. Nem szégyen a szocializmusra, ha felismerjük, hogy bizonyos termelő tevékenységek korszerűtlenné válnak: éppen ellenkezőleg, az lenne a szégyen, ha szemet hunynának az ilyenek felett. Erre hivatkozva hívta fel a mérnököket és munkásokat, hogy a magasabb társadalmi erdekre gondolva segítsék a vállalati munka hasznosítását. Beszédének következő részében a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét elemezte Nyers Rezső és megállapította, hogy erről a közvéleménynek mind világosabb képet alkothat, ami a nyílt tájékoztatás, a demokratikus légkör eredménye. Gazdaságpolitikai fontosságú kérdések ezután sem maradhatnak párnázott ajtók mögött, — tette hozzá. A demokratikus, nyílt légkörnek tulajdonítható, hogy a közvélemény nem táplál hamis, túlzott illúziókat gazdasági lehetőségeinkről, de visszavonulóban vannak a szocializmus gazdasági teljesítményeit és perspektíváit eleve kétséggel fogadó vélemények is. A gazdasági gondok között elsősorban a munka termelékenységének egyenetlen emelkedését említette a Központi Bizottság titkára, valamint a beruházások nem kielégítő színvonalát. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a gondok csak az egész gazdaság fejlesztésével összefüggésben, nem pedig más fontos társadalmi ' célok esetleges mellőzésével, vagy azok rovására szüntethetők meg. Beszédének e részében tért ki a nemzetközi fizetési mérleg helyzetének jellemzésére. Megállapította, hogy a dollárviszonylati fizetési mérleg passzívuma a múlt évihez képest ismét csökken és remélhetően jövő évben is csökkenni - fog. Célunk éppen az, hogy ezt az irányzatot folyamatossá tegyük. Beszélt Nyers Rezső az 1969. évi költségvetés mintegy másfél milliárd forintos várható deficitjéről is, ami semmi •setxie sem örvendetes, de lényeges, hogy ezt az ország saját forrásaiból fedezni tudja. Tény, hogy ezt a most már másodízben jelentkező költségvetési hiányt komolyan vizsgálják, s az a vélemény alakult ki, hogy két—három éven belül lehetőség nyílik az ilyen hiányok megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy a kormány semmi esetre sem a dolgozók életkörülményeinek terhére kívánja ezt a kérdést megoldani. A dolgozók életviszonyaival kapcsolatos gazdasági tervekről és az előirányzott reálbér, valamint reáljövedelem növeléséről szólva hangsúlyozta, hogy a kormány a jövő évben sem szabja meg, hogy mely vállalatnál, hogyan növekedjék a bérszínvonal. Ez az ott dolgozók egyéni teljesítményétől és kollektív erőfeszítéseik eredményességétől függ. A döntés joga a vállalatok vezetőié és a dolgozó kollektíváé. Ezt az elvet a jövőben tovább kívánják fejleszteni. Gazdaságpolitikánk komoly sikere, hogy az életszínvonal emelkedése egy évtized óta rendszeres. Ha többet altarunk, annak lehetősége, • véleménye szerint elsősorban két tényezőtől függ: hogyan alakul majd a munka termelékenységének üteme és milyen lesz a magyar áruk verseny- képessége külföldön. Jobb minőséget A belföldi fogyasztói piacról szólva, annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a dolgozók egyre hatékonyabban élvezhessék jövedelmük gyümölcsét. A kereskedelem sok új, jó vonással segíti ezt a fejlődést, de ezek az új hatások még meglehetősen zsengék. A vevő még mindig nincs eléggé kedvező helyzetben, mert nem elég széles az a kör. amelyben tetszése szerint megválaszthatja: mit vegyen és hol vásároljon. A verseny még a minőség javítására sem szorította rá kellő mértékben a termelőket. Befejezésül az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatairól, a magyar külkereskedelem kilátásairól beszélt Nyers Rezső. Kijelentette: csak úgy fejlődhetünk dinamikusan, ha mind a szocialista, mind a tőkés piacon eredményesen működhetünk. A szocialista piac a jövőben is nagyobb biztonságot nyújt számunkra, természetes törekvésünk tehát a szocialista gazdasági együttműködés és kölcsönös kereskedelem erőteljes fejlesztése. A KGST-országok együttműködésével kapcsolatban új lehetőségek felkutatását, új megoldások alkalmazását tartjuk időszerűnek, hogy megtaláljuk a helyes választ több fontos kérdésre. Vita A nagy tetszéssel fogadott gazdaságpolitikai elemző beszéd után folytatódott a vita, de a képviselők még több esetben vissza-visszatértek egy-egy vonatkozásban a Nyers Rezső által felvetett problémára. A költségvetéssel kapcsolatos és elsősorban a vidéket érintő kérdések közül erős hangsúlyt kapott egyes járások, körzetek sürgető iparosítási igénye. Bálint Istvánná, Békés megyei képviselő például főleg a sárréti lakosok, a szeghalmi járás ilyen természetű gondjait ecsetelte, mondván, .hogy csökkenőben a járás lakossága, aminek legtöbb oka, hogy a fiatalok alig-alig találnak munkát. Egy másik képviselő, Szokola Ká- rolyné dr., járási vb-titkár Somogy megyéből, hasonló foglalkoztatási problémákról beszélt. Hozzátette, hogy ami a nagy beruházásokat illeti, ezekre nyilván a negyedik ötéves tervben kerülhet sor, ám előkészítésükkel már most foglalkozni kell. Addig is megoldandó, hogy a kisebb fejlesztési alappal rendelkező tanácsok valamilyen hosszú- lejáratú hitelt kaphassanak olyan halaszthatatlan munkálatokra, mint például törpe vízmű építése és más fontos egészségügyi, kulturális és kommunális helyi beruházások. Ebből a témából egyébként csaknem kifogyhatatlanok voltak a hozzászólók. Kurucz Márton, járási párt bizottsági titkár, Gsongrád megyei képviselő például úgy véli, hogy különösen mezőgazdasági jellegű települések, erőforrásaiktól függően, a jövőben erősen differenciálódnak majd. mert központi anyagi támogatásra kevésbé számíthatnak. Miből oldják meg hát elsőrendű lakás- és közműellátási feladataikat? — tette fel a kérdést. Ogv gondolja, van még tartalék a helyi tanácsok gazdálkodásában és lehetséges volna ilyen célokat szolgáló fejlesztés,- alapot is teremteni. Figyelemreméltó, hogy ezeknek a problémáknak kínálkozó megoldási lehetőségeire a csütörtöki ülésen hosz- s zabban felszólaló budapesti végrehajtóbizottsági elnök, Sarlós István is rámutatott. Több példával is alátámasztotta, miként növelhetik a helyi tanácsok bevételeiket. Beszélt a többi között a kommunális adók behajtásának nagyobb következetességéről, a telekgazdálkodás korszerűsítéséről. Véleménye szerint például a közművesítés költségeit, legalább részben át kell majd hárítani a telektulajdonosokra. Az állami internátusbán, más intézetben nevelt gyerekek tehetősebb szüleinek nagyobb fizetési kötelezettségeiről és más anyagi forrásokról is tett említést. Egyszerűbb tervezést Élénken foglalkoztatja, a képviselőket — mint több felszólalásból kiderült — az építőipar fejlődése, ezen belül a lakásépítési lehetőségek és feltételek alakulása. Dr. Radnóti István például különösen sürgetőnek ítélte az építőipari kapacitás növelését, minthogy ennek kedvezőtlen alakulása éppen a leggazdaságosabbnak ígérkező vállalati saját beruházásokat, fejlesztési terveket odázhatja el vagy hiúsíthatja meg. Báli Zoltán, Tolna megyei tsz-elnök pedig az építkezések agyonszabályozását tette szóvá, mondván, hogy a legegyszerűbb tervezésbe is 18 szerv szól bele, s ami legalább ilyen hiba. a tervezők még mindig kevéssé érdekeltek az olcsó megoldásokban. A lakásépítkezések ütemének lehetséges gyorsítását javasolta Nemes István, Pest megyei képviselő. Elmondotta, hogy a megyében az építkezéseknek mintegy négyötöde eddig magánerőből valósult meg, éppen ezért megfontolandó, hogy a drágább hite] és az építkezési költségek növekedése nem hat-e majd kedvezőtlenül az építkezési kedvre. A lakáshelyzettel foglalkozott dr. Hargitai Katalin, Vas megyei képviselő és főleg a szombathelyi viszonyokat ismertette. Dr. Marton Zoltán igazgatófőorvos, budapesti képviselő, hozzászólását az egészségügynek szentelte. Egy nemrég elkészült KNEB-vizsgálat tanulságait elemezte, amelyekből kiderül, milyen jelentékenyen fejlődött a járóbeteg-ellátás, de még sok a tennivaló e téren. A szokottnál is nagyobb súlyt kölcsönzött e téznának dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter felszólalása a csütörtök; ülésen. Részletesen kifejtette. hogy az urbanizáció, az vipari vegyianyagok és sugárzó anyagok fokozottabb használata, a korszerű közlekedés, zniként növeli a környezeti ártalmakat, és hogvan kívánnak ezek ellen védekezni. Mindenesetre elgondolkoztató, hogy tavaly már a nyilvántartott táppénzesek 1? százaléka baleset miatt maradt távol munkahelyétől. A legnagyobb figyelmet, mondotta a miniszter, mindenesetre a megelőzésre kell fordítani. Beszélt a továbbiakban a család- és gyermekvédelem szép eredményeiről. az élveszületések arányának növekedéséről és a csecsemőhalandóság csökkenéséről, de a gondról is, amit a „A párttá!, a néppé! e^y az utunk” Á hősökre emlékezve építenek új világot i A KISZ menyei bizottságának kibővített ülése A magyar kommunista ifjúsági mozgalom ötvenéves évfordulójának tiszteletére tegnap kibővített, ünnepi KISZ megyei bizottsági ülés volt a salgótarjáni pártszékház nagytanácstermében. Az ünnepi alkalomra a megye valamennyi járásából, Salgótarjánba érkeztek a KISZ-bizottságok vezetői. Reggel a pártszékház mellett meggyújtották azt a kandelábert, amelyet az ifjúsági mozgalom hőseinek emlékére állított fel a bizottság. Az emlékezés tüzénél úttörök álltak őrséget. „A párttal, a néppel egy az utunk ..Ez a felirat és körülötte a jubileumot köszöntő, kifejező dekoráció fogadta a terembe lépőket. Az elnökségi asztal mellett a KISZ megyei bizottságának vörös zászlajával álltak díszőrséget a salgótarjáni ifjúkommunisták, úttörő ifjúvezetők. A zsúfolc.- sig megtelt tanácsterem közönségét, az ünnepi ülés valamennyi résztvevőjét, a meghívottakat Kálovits Géza. a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte. Ifjúkommunistá- ink ünnepi ülésén megjelent Pothornik József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára, Géczi János, a megyei ta,nács elnöke, I. I. Bagyul, a budapesti szovjet nagykövetség titkára, a megyénkben tartózkodó kemerovói Komszomol-vezetők és Tóth István, a KISZ központi bizottságának osztályvezetője. — Emlékezünk és ünnepelünk — mondta Kálovits Géza köszöntőjében. — Emlékezünk a kommunista ifjúsági mozgalom létrejöttére, a hősökre, azokra a bátor fiatalokra, akik a kommunisták hívó szavára létrehozták a magyar ifjúság első demokratikus, haladó szervezetét. A háromszáz fiatal egyperces néma felállással adózott a hős elődök emlékének. „Mert hősök voltak, akik egykor véres csütörtök, vörös péntek napján zászlóval a kezükben tüntetni nyílt utcára léptek, kemény volt a harcuk. ..” — szálltak a költő, Baranyi Ferenc szavai a salgótarjáni Madách gimnázium diákjaiból alakult irodalmi színpad szép tolmácsolásával. „Ha vesztettetek — menthető volt. Ha mi vesztünk — nekünk nincs mentség. Mert nektek győani dicsőség volt, de nekünk győzni kötelesség.” Dobpergéssel sok-sok úttörő- és kisdobos-raj meg őrs apró, háromszögletű, százszínű zászlajával vonultak be a terembe a városi pajtások, hogy méltóképpen köszöntsék a KIMSZ jubileumát ünneplő ifjúsági ülés résztvevőit. Kürtök harsány hangján szólt az úttörők díszjele. Ezután a megye valámennyi úttörője és kisdobosa nevében köszöntőt olvastak fel az úttörők. — Büszkék vagyunk, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ifjabb testvérszervezete vagyunk a nagymúltú KISZ-nek. Számos rajunk, úttörőcsapatunk viseli a hős ifjúkommunisták nevét, rájuk mi mindig emlékezni fogunk. Sok fiatal fáradozik azon, hogy belőlünk is jó kiszes váljék... Ezúton köszöntjük őket. ígérjük, hogy mindenben betartjuk az úttörők tizenkét pontját. „Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a KISZ-tagságra.” A pajtások szép, nagyon emlékezetes köszöntője után — Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet: — Alig néhány napja ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártjának félévszázados jubileumát, s most újabb jubileumra, a Kommu- ■ nista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetsége megalakulásának ötvenedik évfordulójára emlékezünk. Az ötven évvel ezelőtt született kommunista ifjúsági mozgalom hagyományainak mi vagyunk az egyedüli örökösei. A ma élő ifjú nemzedék követendő példájának tekinti elődeink dicső küzdelmét, áldozatos munkáját. Méltó örököse, tudatos fejlesztője azoknak a vívmányoknak, amelyeket az ifjúkommunisták félévszázados harcuk során elértek. Az ötven esztendős magyar kommunista ifjúsági mozgalmat minden időszakában az igaz hazafiság, a népek testvériségének eszméje hatotta át. Mindenütt ott találjuk a fiatalokat, ahol hazánk függetlenségéért, a dolgozók jobb életéért kellett harcolni. Ebben a harcban az ország más tájain élő fiatal kommunistákhoz hasonlóan, Nógrád megye kommunista ifjúsága is az első sorokban küzdött — mondotta ünnepi megemlékezésében Skoda Ferenc. Az első titkár ezután megemlékezett a kommunista ifjúsági mozgalom harcos, küzdelemnél, sok-sok nagyszerű tettel teli évtizedeiről. — Ebből a hosszú és sok áldozattal járó küzdelembő1 kezdettől fogva kivette részét a proletárifjúság — mondta, majd így folytatta: — Mozgalmunk első hősei tudták: „rosszabb rabszolga módra élni, mint hősök halálával meghalni..A kommunista ifjúsági mozgalom története fényes dokumentuma annak, hogy az ifjúkommunisták mindig követték a pártot. A párt vezetése és segítsége nélkül — harcuk eredménytelen lett volna. Ifjúságunk ma is tiszteli és követi a pártot. Vezetőinknek tekintjük a sok tapasztalattal rendelkező idősebb kommunistákat. Ugyanakkor büszkén mondhatjuk, hogy a párt, a magyar nép, a kommunisták szeretik és segítik haladó ifjúságunk mozgalmát, nagyra (Folytatás a 2. oldalon.) sok koraszülés okoz. Ezért is fontos az úgynevezett intenzív ápolási lehetőségek bővítése. Ezután a figyelem a pénzügyminiszter válaszbeszédére összpontosult. Ha röviden is, de minden lényeges észrevé- • telre reagált dr. Vályi Péter, így a többi között az érdeklődésre joggal számot tartó egészségügyi problémákra is. Hangsúlyozta : minthogy a szolgáltatásokat gyakorlatilag az egész népességre kiterjesztettük, ezt olyan mértékű mennyiségi fejlődés követte a magyar egészségügyben, amelyet minőségileg csak hosszú évek áldozatos munkájával lehet kiegyenlíteni. Ez okozza az átmeneti feszültséget. Ami az egészség- ügyi költségvetés javára indítványozott 30 milliós emelést illeti, ennek elfogadását javasolja. Mint ahogy elfogadásra ajánlotta az arra irányuló javaslatokat is, hogy a mező- gazdasági bekötő utak rendben tartására, további 50 millió forinttal járuljon hozzá az államháztartás. Hasonlóképpen indokoltnak tartotta a tanácsi utak és hidak felújításának támogatását, további 30 millió forinttal. A pénzügyminiszter válasza után a parlament általánosságban és részleteiben — a beterjesztett módosító indítványokkal együtt — elfogadta -i Magyar Népköztársaság 1969. évi költségvetéséről és a tanácsok költségvetésének 1969—1970. évi költségvetési szabályzóiról szóló törvényjavaslatot.
