Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-19 / 297. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 297. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK tanácskozás ezík a Parlament első napjának fő eseménye: az állam jövő évi I költségvetésének vitája Tömött padsorokkal, nagy érdeklődés közepette kezdte meg az országgyűlés ez évi utolsó ülésszakát. Jelen voltak a párt Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizott­ság titkárai, Kádár Jánossal az élen, ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a Minisztertanács minden tag­ja. Fock Jenő miniszterelnök vezetésével. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezvén a nem­rég elhunyt Dobi István nagy érdemeiről, amit az országgyű­lés jegyzőkönyvben örökített meg. Ezután Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszá­molt az Elnöki Tanács mun­kájáról, ennek keretében azok­ról a legfontosabb gazdasági, politikai, társadalmi eredmé­nyekről, amelyek a szocialista demokrácia gyors erősödését jelzik. Szólt az Elnöki Ta­nács működésének olyan- vo­natkozásairól is, mint a kivé­teles egyéni kegyelem adása, a külföldön élő'magyarok repat­riálásának elősegítése és nem­zetközi kapcsolataink bővülé­se. Az említettekről itt csu­pán annyit: ebben az évben a múlt évinél némileg kevesebb alkalommal éltek az egyéni kegyelmezés jogával; a disszi­dálások szánna erősen csökke­nő, a hazatérők száma pedig növekvő tendenciát mutat, ami pedig diplomáciai kapcso­latainkat illeti, jelenleg 76 or­szággal vagyunk diplomáciai, kettővel konzuli kapcsolatban. Á :obb ’ — előnyben Ezután került sor a legfe tosabb napirendre, amelynek lényege — a Magyar Nép- köztársaság állami költségve­tése 1969-re — tekintélyes kö­tetben már az ülés kezdetén ott feküdt valamennyi képvi­selő asztalán. Dr. Válví Péter pénzügyminiszter viszonylag / rövid expozéban fejtette ki az államháztartás vitelének jövő évi előirányzatát. Elöljáróban még kitért a folyó év gazdasá­gi eredményeire, amelyet a többi között biztonságosan nö­vekvő ipari termelés és annál is némileg erősebben bővülő export, a nemzetközi fizetési mérleg valamelyes javulása, s általában az új gazdaságirá­nyítási rendszer számottevő kezdeti sikerei jellemeznek. Mindezek lehetővé teszik, hogy a tervezett nem jelenté­keny költségvetési hiányt ne lépjük túl. A jövő évi tervre minde­nekelőtt a megalapozott gaz­dasági növekedést és a ki­egyensúlyozott gazdálkodást, általában az egyensúlyi hely­zet erősítését mondotta jel­lemzőnek. A nemzeti jövede­lem mintegy 5—6 százalékos növekedésére számítunk; a bevételek meghaladják majd a 154 milliárdot, a kiadások megközelítik a 156 milliárdot. így a tavalyinál is kisebb hi­ánnyal számol a költségvetés. Már e legfontosabb számok irányzaitában is érzékelhetővé válik a kormánynak az az el­határozása, hogy a különbö­ző állami támogatásokat, ex­port-visszatérítéseket és men­tesítéseket a lehetőség szerint csökkenten, fogják, az indo­kolatlanokat visszavonják. Ez­zel lehetővé tesszük, hogy a terhek csökkenjenek, a vál­lalatok fokozatosan még job­ban gazdálkodjanak, és rövid időn belül megteremtsük az államháztartás biztos egyen­súlyát. A beruházási szándékok és lehetőségek között meglevő feszültség miatt ebben az év­ben bizonyos területeken a számítottnál nagyobb mérték­ben emelkedtek az építőipari árak. Az áremelkedések fé- kentartásának szándékává] olyan elhatározásra jutott a kormány, hogy bizonyos épí­tési adót számít fel a sza­bad áras munkán dolgozó épí­tővállalatoknak — ami nem vonatkozik például a lakás­építésre. Ez közvetve mérsé­keli a beruházási „éhséget is”. A beruházások mértéke még ilyen körülmények között is mintegy 14 százalékkal nö­vekszik. és majdnem eléri a ja még mindig nem elég szá­mottevő. A behozatal minden viszonylatban kisebb mérték­ben növekszik, mint az export. Végül is a külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbb lesz a múlt évinél. Mindezzel kapcsolatban népgazdaságunk megítélése általában előnyös, helyzetünk a nemzetközi pénz­piacokon kedvező. A jövedelmekkel kapcsolat­ban kiemelte az átlagbérek tervezett két. két és fél száza­lékos emelkedését, és az idei­nél öt—hat nappal nagyobb várható nyereségrészesedést. Az árszínvonal alakulásáról elmondotta, hogy egyes terme­lői árak és néhány fogyasztási cikk ára is módosul a jövő évben, a változások kétirányú- ak, de az érintett cikkcsopor­tok átlagárszínvonala végül is változatlan marad, vagy még némileg csökken is. Ilyen ér­telemben csökken egyes cipók ára, számottevően olcsóbb lesz a tűzifa' a hazai brikett, maid a fűtőolaj ára. Kisebb emelke­dések és csökkenések lesznek a ruházati, valamint az ital­árakban. lékenységgel kapcsolatos érde­kes tapasztalatokra: Budapes­ten a termelés növelését úgy­szólván kizárólag a termelé­kenység fokozásával érték el. vidéken pedig nagyrészt a foglalkoztatottság szélesítésé­vel — holott a jövedelemsza­bályozási rendszer itt is, ott is ugyanaz. Felhívta a vállala­tokat, éljenek erőteljesebben a jövedelmi differenciálódás le­hetőségével, és utalt a továb­bi rendelkezésekre, amelyek a rugalmasabb bér- és létszám­gazdálkodást segítik elő. Előterjesztésének befejező részében említést tett még a pénzügyminiszter a tavalyinál kisebb mértékben növekvő, idei kiskereskedelmi forgalom­ról, és az ezzel párhuzamosan mintegy 3 és fél milliárddal emelkedő betétállományról. Az okok világosak. Elsősorban a fokozódó bizalom a gazda­sági reformban és a forintban, másrészt az erősen fok' 'ódé érdeklődés a nagy értékv vak iránt, amely elképzelhe­tetlen előtakarékosság nélkül. A kiskereskedelmi forgalom egyébként 1969-ben a számítá­sok szerint. 7—8 százalékkal növekszik majd. Több lesz a társadalmi juttatás; több mint 2 milliárd forinttal több jut kulturális és egészségügyi, szociális célokra, mint ebben az évben. Ennek keretében 6 hónappal meg kívánják hosz- szabbítani a gyermekgondo­zási segély időtartamát. Befejezésül még méltatta a tanácsok, ezentúl két eszten­dőre tervezett gazdálkodását, ami az egész államháztartás egészséges fejlődésének kere­tében. ezen a téren is segíti az előrelátó gazdálkodást. Segített a bizottság A nagy figyelemmel hallga­tott expozé után Cservenka Ferencné, a terv és költségve­tési bizottság előadója első­sorban azokról a szenvedélyes, a javítás legjobb lehetőségeit kutató vitákról beszélt, ame­lyeknek az egyes képviselői bizottságokban volt tanúja a költségvetés előzetes tárgyalá­sa során. E bizottsági munka szerzett az egészségügynek — a mentőautók nagyobb mérvű cseréjére, valamint a koraszü­löttek és az életveszélyben forgó betegek ápolására szol­gáló intenzív kórházi osztály fejlesztésére — még 30 milliót, a falusi utak és hidak erőtel­jesebb korszerűsítésére to­vábbi 20 milliót. Egyébként az egészségügy igen élénken fog­lalkoztatta a képviselőket, hi­szen ezen az ülésen szólalt fel dr. Noszkay Aurél főorvos, és értékelve az egészségügy fej­lesztésére tett jeles erőfeszíté­seket, utalt az ápolónő-hiány, ra és ennek meglehetősen is­mert okaira, melyeknek meg­szüntetésére tovább; intézke­déseket tart szükségesnek. A középpontban mindazon­által a gazdálkodás problémái állottak. A délutáni ülésen felszólalt dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter és a töb­bi között mérlegelte a vál­lalatok mostanában sokat em­legetett nagy nyereségét. Vé­leménye szerint a többlet negyven százaléka a vártnál jobb munkából származik, és ez megalapozza a jövő évi költ­ségvetési terveket. Beszédé­ben egyébként tárcájához tar­tozó iparágak fejlődését ele­mezte, a többi között á vegy­ipar előretörését és a hazai energiabázis meglepően gyors ) milliárdot, különösen a kő- ;aj- és földgáz-feldolgozas- d, a lakásépítkezéssel és köz- iűvesítéssel kapcsolatos fei- :sztések mértéke növekszik, ágyobb lesz a mezőgazda- ígi beruházások részaránya i, amiből főleg a szarvas- larha- és sertéstenyésztés illetőségét kívánják bővíteni, ajnálatosnak ítélte, hogv a aruházóknak túlságosan na- yok az építkezések, és vi- :onylag szerények a gépi erendezések iránt mutatke- i igényeik. Ezért is változz >s módszerekkel növelik lajd a vállalatok versenyét a eruházási javakért, hogv el- Ssorban a legjobb kezdemé- yezések nyerjék el a hite­ket. Látnivalóan naevobb ará- fú lesz a lakásépítkezés — ingsúlyozta a miniszter — ! ezer lakás épül 1969-ben, ■niből már kirajzolódik a IV. ;éves terv kimagaslóan je- ntékenv lakásépítési prog- imja. Utalt a dolgozók saját ezdeményezésű lakásépítke- iseinek változatos vállalati imogatására, amelynek tehe­tségei szintén növekszenek. A nemzetközi gazdasági kap- lolatokról szólva kiemelte, jgy hazánk, a szocialista or- ágok gazdasági kooperáció­nak olyan pénzügyi és ke- skedelmi alátámasztását ja- isolja, amely jobban megte­li a jelenlegi, viszonyoknak. szocialista országokba irá- r’uló exportunk továbbra is •őteljesen növekszik, és na- •robb lesz kivitelünk a dollár- /ezetbe is, ezen belül azon- in a gépipari cikkek export­Nyomatékkal szólt a pénz­ügyminiszter a készletek ala­kulásáról, pontosabban arról, hogy növekedésük itt-ott ér­tékesítési gondpkkal kapcsola­tos, pedig van még kielégítet­len kereslet, ami kényszerűen növeli az importot, és rossz hatással van a fizetési mérleg­re. Több társadalmi futtatás Éppen ezért a készletek hi- ' telfeltételeit megszigorítják. A kockázatot nagyobb mértékben a vállalatokra hárítják, és aki rosszul gazdálkodik, nem tesz eleget kötelezettségeinek, a jövőben kisebb nyereséggel vagy éppen veszteséggel szá­molhat. Ezt a vállalati tarta­lékalapból kell kiegyenlíteni. Ha az is kimerült, a vállala­tot szanálják. Figyelmeztetés ez arra, hogy a vállalatok az eddiginél nagyobb mértékben tartalékoljanak, és' törekedje­nek biztonságos gazdálkodás­ra. Kitért a miniszter a terme­Vend égszerető, szorgalmas község Piliny, a szorgalmas, vendégszerető emberek családias közössége. A községbeliek / nagy szeretettel gondoskodnak a gyerekekről, az ifjabb nemzedékről, az eljövendő évek letéte­ményeseiről. Mind gondosabb nevelést nyernek a fiatalok a családban és az iskolában. Képünk is arról tanúskodik milyen meghitt a kapcsolat Patai Ferenc igazgató és tanítvá­nyai között (Pilinyi oldal-összeállitásunk a 4. oldalon) (Foto: Koppány György) ütemű átalakulását. Ennek lényege, hogy az 1970-re ter­vezett 37—39 százalékos olaj- földgázrészesedés a jelek sze­rint eléri majd a 44—45 szá­zalékot, ami mind a népgaz­daság. mind a lakosság szá­mára igen kedvező változás. Komoly társadalmi gon­dok vannak viszont a szén- bányászatban, de ez nem vál­toztat a pártnak és a kor­mánynak azon a szándékán, hogy az érintett bányászcsa­ládokról minden vonatkozás­ban a legmesszebbmenően gondoskodik. A felkészülést meg kell gyorsítani, utalva a bányavidékek foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztésére, a szakképzetlen fiatalokról való gondoskodásra, az átte­lepülési segítségnyújtásra és az ezzel kapcsolatos lakás- építési feladatokra. Különösen a lakásépítés ki­látásai és gondjai vissza­visszatértek a felszólalások­ban, a többi között Weiszböck Rezsőné, Nyugat-Dunántúl és főleg választókerülete, Sopron vonatkozásában beszélt e problémáiról. Mint kiderült, e vonatkozásban nem könnyű a város helyzete, és ennek so­rán nem ritka, hogy teljesen elavult, de nem műemlék jel­legű lakásokat olyan nagy költséggel építenek újjá, ame­lyért már valóban újat is le­hetne építeni. Természetesen — a gazdál­kodás egészét átfogó költség- vetés lévén napirenden — minden fontos gazdálkodási téma és ágazat hangot ka­pott a vitában. Busa János, Za­la megyei képviselő termelő­szövetkezeti kérdésekről be­szélt, ezen belül elsősorban a talajgazdálkodás feladatai­ról, különös tekintettel a víz­rendezéssel kapcsolatos teen­dőkre, amj számos vidéken ugyancsak sürgető. Érdeklődéssel hallgatták a képviselők Szilágyi László ve. zérőrnagy hozzászólását a fegyveres erők fejlődéséről és anyagi ellátásáról, ezen be­lül honvédségünk megnyug­tatóan növekvő erejéről és fejlődéséről. Ezzel összefüg­gésben szóvá tette a vezér­őrnagy-képviselő azokat a gondokat is, amelyek a hiva­talos állomány javadalmazá­sából fakadnak, különös te­kintettel a honvédség igen magas szakember« képzettsé­gi igényeire. Ilyen változatos témákról folyt a tanácskozás. A Fejér megyében megválasztott dr. Jókai Lóránt aj. ifjú Duna­újváros öregedési tüneteiről; a pesti fonónő. Kovács Ist­vánná a tanácsi költségvetés­ről; mások az ipar, a keres­kedelem. a kultúra figyelem­reméltó jelenségeiről adtak számot, de mind az ország idei. már záruló és az új esz­tendő most kirajzolódó, meg­újult gazdálkodásának szem­pontjából. 1

Next

/
Thumbnails
Contents