Nógrád, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-19 / 297. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 297. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. DECEMBER 19., CSÜTÖRTÖK tanácskozás ezík a Parlament első napjának fő eseménye: az állam jövő évi I költségvetésének vitája Tömött padsorokkal, nagy érdeklődés közepette kezdte meg az országgyűlés ez évi utolsó ülésszakát. Jelen voltak a párt Politikai Bizottságának tagjai és a Központi Bizottság titkárai, Kádár Jánossal az élen, ott volt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a Minisztertanács minden tagja. Fock Jenő miniszterelnök vezetésével. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezvén a nemrég elhunyt Dobi István nagy érdemeiről, amit az országgyűlés jegyzőkönyvben örökített meg. Ezután Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára beszámolt az Elnöki Tanács munkájáról, ennek keretében azokról a legfontosabb gazdasági, politikai, társadalmi eredményekről, amelyek a szocialista demokrácia gyors erősödését jelzik. Szólt az Elnöki Tanács működésének olyan- vonatkozásairól is, mint a kivételes egyéni kegyelem adása, a külföldön élő'magyarok repatriálásának elősegítése és nemzetközi kapcsolataink bővülése. Az említettekről itt csupán annyit: ebben az évben a múlt évinél némileg kevesebb alkalommal éltek az egyéni kegyelmezés jogával; a disszidálások szánna erősen csökkenő, a hazatérők száma pedig növekvő tendenciát mutat, ami pedig diplomáciai kapcsolatainkat illeti, jelenleg 76 országgal vagyunk diplomáciai, kettővel konzuli kapcsolatban. Á :obb ’ — előnyben Ezután került sor a legfe tosabb napirendre, amelynek lényege — a Magyar Nép- köztársaság állami költségvetése 1969-re — tekintélyes kötetben már az ülés kezdetén ott feküdt valamennyi képviselő asztalán. Dr. Válví Péter pénzügyminiszter viszonylag / rövid expozéban fejtette ki az államháztartás vitelének jövő évi előirányzatát. Elöljáróban még kitért a folyó év gazdasági eredményeire, amelyet a többi között biztonságosan növekvő ipari termelés és annál is némileg erősebben bővülő export, a nemzetközi fizetési mérleg valamelyes javulása, s általában az új gazdaságirányítási rendszer számottevő kezdeti sikerei jellemeznek. Mindezek lehetővé teszik, hogy a tervezett nem jelentékeny költségvetési hiányt ne lépjük túl. A jövő évi tervre mindenekelőtt a megalapozott gazdasági növekedést és a kiegyensúlyozott gazdálkodást, általában az egyensúlyi helyzet erősítését mondotta jellemzőnek. A nemzeti jövedelem mintegy 5—6 százalékos növekedésére számítunk; a bevételek meghaladják majd a 154 milliárdot, a kiadások megközelítik a 156 milliárdot. így a tavalyinál is kisebb hiánnyal számol a költségvetés. Már e legfontosabb számok irányzaitában is érzékelhetővé válik a kormánynak az az elhatározása, hogy a különböző állami támogatásokat, export-visszatérítéseket és mentesítéseket a lehetőség szerint csökkenten, fogják, az indokolatlanokat visszavonják. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a terhek csökkenjenek, a vállalatok fokozatosan még jobban gazdálkodjanak, és rövid időn belül megteremtsük az államháztartás biztos egyensúlyát. A beruházási szándékok és lehetőségek között meglevő feszültség miatt ebben az évben bizonyos területeken a számítottnál nagyobb mértékben emelkedtek az építőipari árak. Az áremelkedések fé- kentartásának szándékává] olyan elhatározásra jutott a kormány, hogy bizonyos építési adót számít fel a szabad áras munkán dolgozó építővállalatoknak — ami nem vonatkozik például a lakásépítésre. Ez közvetve mérsékeli a beruházási „éhséget is”. A beruházások mértéke még ilyen körülmények között is mintegy 14 százalékkal növekszik. és majdnem eléri a ja még mindig nem elég számottevő. A behozatal minden viszonylatban kisebb mértékben növekszik, mint az export. Végül is a külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbb lesz a múlt évinél. Mindezzel kapcsolatban népgazdaságunk megítélése általában előnyös, helyzetünk a nemzetközi pénzpiacokon kedvező. A jövedelmekkel kapcsolatban kiemelte az átlagbérek tervezett két. két és fél százalékos emelkedését, és az ideinél öt—hat nappal nagyobb várható nyereségrészesedést. Az árszínvonal alakulásáról elmondotta, hogy egyes termelői árak és néhány fogyasztási cikk ára is módosul a jövő évben, a változások kétirányú- ak, de az érintett cikkcsoportok átlagárszínvonala végül is változatlan marad, vagy még némileg csökken is. Ilyen értelemben csökken egyes cipók ára, számottevően olcsóbb lesz a tűzifa' a hazai brikett, maid a fűtőolaj ára. Kisebb emelkedések és csökkenések lesznek a ruházati, valamint az italárakban. lékenységgel kapcsolatos érdekes tapasztalatokra: Budapesten a termelés növelését úgyszólván kizárólag a termelékenység fokozásával érték el. vidéken pedig nagyrészt a foglalkoztatottság szélesítésével — holott a jövedelemszabályozási rendszer itt is, ott is ugyanaz. Felhívta a vállalatokat, éljenek erőteljesebben a jövedelmi differenciálódás lehetőségével, és utalt a további rendelkezésekre, amelyek a rugalmasabb bér- és létszámgazdálkodást segítik elő. Előterjesztésének befejező részében említést tett még a pénzügyminiszter a tavalyinál kisebb mértékben növekvő, idei kiskereskedelmi forgalomról, és az ezzel párhuzamosan mintegy 3 és fél milliárddal emelkedő betétállományról. Az okok világosak. Elsősorban a fokozódó bizalom a gazdasági reformban és a forintban, másrészt az erősen fok' 'ódé érdeklődés a nagy értékv vak iránt, amely elképzelhetetlen előtakarékosság nélkül. A kiskereskedelmi forgalom egyébként 1969-ben a számítások szerint. 7—8 százalékkal növekszik majd. Több lesz a társadalmi juttatás; több mint 2 milliárd forinttal több jut kulturális és egészségügyi, szociális célokra, mint ebben az évben. Ennek keretében 6 hónappal meg kívánják hosz- szabbítani a gyermekgondozási segély időtartamát. Befejezésül még méltatta a tanácsok, ezentúl két esztendőre tervezett gazdálkodását, ami az egész államháztartás egészséges fejlődésének keretében. ezen a téren is segíti az előrelátó gazdálkodást. Segített a bizottság A nagy figyelemmel hallgatott expozé után Cservenka Ferencné, a terv és költségvetési bizottság előadója elsősorban azokról a szenvedélyes, a javítás legjobb lehetőségeit kutató vitákról beszélt, amelyeknek az egyes képviselői bizottságokban volt tanúja a költségvetés előzetes tárgyalása során. E bizottsági munka szerzett az egészségügynek — a mentőautók nagyobb mérvű cseréjére, valamint a koraszülöttek és az életveszélyben forgó betegek ápolására szolgáló intenzív kórházi osztály fejlesztésére — még 30 milliót, a falusi utak és hidak erőteljesebb korszerűsítésére további 20 milliót. Egyébként az egészségügy igen élénken foglalkoztatta a képviselőket, hiszen ezen az ülésen szólalt fel dr. Noszkay Aurél főorvos, és értékelve az egészségügy fejlesztésére tett jeles erőfeszítéseket, utalt az ápolónő-hiány, ra és ennek meglehetősen ismert okaira, melyeknek megszüntetésére tovább; intézkedéseket tart szükségesnek. A középpontban mindazonáltal a gazdálkodás problémái állottak. A délutáni ülésen felszólalt dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter és a többi között mérlegelte a vállalatok mostanában sokat emlegetett nagy nyereségét. Véleménye szerint a többlet negyven százaléka a vártnál jobb munkából származik, és ez megalapozza a jövő évi költségvetési terveket. Beszédében egyébként tárcájához tartozó iparágak fejlődését elemezte, a többi között á vegyipar előretörését és a hazai energiabázis meglepően gyors ) milliárdot, különösen a kő- ;aj- és földgáz-feldolgozas- d, a lakásépítkezéssel és köz- iűvesítéssel kapcsolatos fei- :sztések mértéke növekszik, ágyobb lesz a mezőgazda- ígi beruházások részaránya i, amiből főleg a szarvas- larha- és sertéstenyésztés illetőségét kívánják bővíteni, ajnálatosnak ítélte, hogv a aruházóknak túlságosan na- yok az építkezések, és vi- :onylag szerények a gépi erendezések iránt mutatke- i igényeik. Ezért is változz >s módszerekkel növelik lajd a vállalatok versenyét a eruházási javakért, hogv el- Ssorban a legjobb kezdemé- yezések nyerjék el a hiteket. Látnivalóan naevobb ará- fú lesz a lakásépítkezés — ingsúlyozta a miniszter — ! ezer lakás épül 1969-ben, ■niből már kirajzolódik a IV. ;éves terv kimagaslóan je- ntékenv lakásépítési prog- imja. Utalt a dolgozók saját ezdeményezésű lakásépítke- iseinek változatos vállalati imogatására, amelynek tehetségei szintén növekszenek. A nemzetközi gazdasági kap- lolatokról szólva kiemelte, jgy hazánk, a szocialista or- ágok gazdasági kooperációnak olyan pénzügyi és ke- skedelmi alátámasztását ja- isolja, amely jobban megteli a jelenlegi, viszonyoknak. szocialista országokba irá- r’uló exportunk továbbra is •őteljesen növekszik, és na- •robb lesz kivitelünk a dollár- /ezetbe is, ezen belül azon- in a gépipari cikkek exportNyomatékkal szólt a pénzügyminiszter a készletek alakulásáról, pontosabban arról, hogy növekedésük itt-ott értékesítési gondpkkal kapcsolatos, pedig van még kielégítetlen kereslet, ami kényszerűen növeli az importot, és rossz hatással van a fizetési mérlegre. Több társadalmi futtatás Éppen ezért a készletek hi- ' telfeltételeit megszigorítják. A kockázatot nagyobb mértékben a vállalatokra hárítják, és aki rosszul gazdálkodik, nem tesz eleget kötelezettségeinek, a jövőben kisebb nyereséggel vagy éppen veszteséggel számolhat. Ezt a vállalati tartalékalapból kell kiegyenlíteni. Ha az is kimerült, a vállalatot szanálják. Figyelmeztetés ez arra, hogy a vállalatok az eddiginél nagyobb mértékben tartalékoljanak, és' törekedjenek biztonságos gazdálkodásra. Kitért a miniszter a termeVend égszerető, szorgalmas község Piliny, a szorgalmas, vendégszerető emberek családias közössége. A községbeliek / nagy szeretettel gondoskodnak a gyerekekről, az ifjabb nemzedékről, az eljövendő évek letéteményeseiről. Mind gondosabb nevelést nyernek a fiatalok a családban és az iskolában. Képünk is arról tanúskodik milyen meghitt a kapcsolat Patai Ferenc igazgató és tanítványai között (Pilinyi oldal-összeállitásunk a 4. oldalon) (Foto: Koppány György) ütemű átalakulását. Ennek lényege, hogy az 1970-re tervezett 37—39 százalékos olaj- földgázrészesedés a jelek szerint eléri majd a 44—45 százalékot, ami mind a népgazdaság. mind a lakosság számára igen kedvező változás. Komoly társadalmi gondok vannak viszont a szén- bányászatban, de ez nem változtat a pártnak és a kormánynak azon a szándékán, hogy az érintett bányászcsaládokról minden vonatkozásban a legmesszebbmenően gondoskodik. A felkészülést meg kell gyorsítani, utalva a bányavidékek foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztésére, a szakképzetlen fiatalokról való gondoskodásra, az áttelepülési segítségnyújtásra és az ezzel kapcsolatos lakás- építési feladatokra. Különösen a lakásépítés kilátásai és gondjai visszavisszatértek a felszólalásokban, a többi között Weiszböck Rezsőné, Nyugat-Dunántúl és főleg választókerülete, Sopron vonatkozásában beszélt e problémáiról. Mint kiderült, e vonatkozásban nem könnyű a város helyzete, és ennek során nem ritka, hogy teljesen elavult, de nem műemlék jellegű lakásokat olyan nagy költséggel építenek újjá, amelyért már valóban újat is lehetne építeni. Természetesen — a gazdálkodás egészét átfogó költség- vetés lévén napirenden — minden fontos gazdálkodási téma és ágazat hangot kapott a vitában. Busa János, Zala megyei képviselő termelőszövetkezeti kérdésekről beszélt, ezen belül elsősorban a talajgazdálkodás feladatairól, különös tekintettel a vízrendezéssel kapcsolatos teendőkre, amj számos vidéken ugyancsak sürgető. Érdeklődéssel hallgatták a képviselők Szilágyi László ve. zérőrnagy hozzászólását a fegyveres erők fejlődéséről és anyagi ellátásáról, ezen belül honvédségünk megnyugtatóan növekvő erejéről és fejlődéséről. Ezzel összefüggésben szóvá tette a vezérőrnagy-képviselő azokat a gondokat is, amelyek a hivatalos állomány javadalmazásából fakadnak, különös tekintettel a honvédség igen magas szakember« képzettségi igényeire. Ilyen változatos témákról folyt a tanácskozás. A Fejér megyében megválasztott dr. Jókai Lóránt aj. ifjú Dunaújváros öregedési tüneteiről; a pesti fonónő. Kovács Istvánná a tanácsi költségvetésről; mások az ipar, a kereskedelem. a kultúra figyelemreméltó jelenségeiről adtak számot, de mind az ország idei. már záruló és az új esztendő most kirajzolódó, megújult gazdálkodásának szempontjából. 1