Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-22 / 274. szám

Notórius mulasztók A dolgozók kezdeményezése A kommunista munkahétről nyilatkozik az bZM l vezető titkára — Anyagot kell szállítani, adjál embereket — így az egyik csoportvezető. — Vagon érkezett, oda irá­nyítsd az anyagmozgatókat, mert az az első, hogy ne le­gyen kocsiálláspénz — mond­ja a művezető Kovács Jó­zsef raktárosnak. Annak pe­dig líőliet a feje, mert a traktorkerék-alkatré- szeket is sürgősen össze kell rakni. Bármelyik pillanátban jöhet a leltárellenőrzés, a kész­let pedig még nincs annyira rendben, hogy megszámolhas­sak. — Kevés az a hat anyag­mozgató erre a telepre, ami­kor az ember azt se tudja, hová irányítsa őket. Most még csak valahogy megold­juk a feladatokat, mert itt van minden ember. Amikor hiányoznak, akkor van baj — mondja a raktáros, Kisterenyén a traktorkerék- üzemben nincs felesleges em­ber. Ha valaki hiányzik, nincs aki pótolja. A fegye­lemmel viszont már hosszű idő óta baj van. Az elmúlt tíz hónap alatt 225 igazolat­lan műszakmulasztást írtak be ennél a 72 fős részlegnél a mű­szaknaplóba. Pedig senkinek sem jó a mulasztás. Nem kap arra a napra bért, szabadsá­got veszít, ha még egyáltalán Van mit veszítenie, — de a nyereségrészesedésről is le kell mondania. Az üzem is ráfizet és ter­mészetesen a többi dolgozó is- Kiszámították, hogy a terv szerint egy műszakra 822 fo­rint termelési érték jut. A valóságban ennél több, mert túlteljesítik a tervet és így óvatos számítással is 185 ezer forint termelési érték esett ki az igazolatlan műszakmulasz­tások miatt ennél a részleg­nél. A notórius hiányzók közül már több eltávozott. Ki ön­ként, ki fegyelmi útján ke­rült ki az üzemből. Marad­tak azért még néhányan. Közülük kettővel sikerült be­szélgetni. U. Barnabásról és P. Istvánról elöljáróban azt mondták, nincs velük semmi baj, ha az üzemben vannak, nagyon szorgalmas emberek. Bezzeg, ha elfelejtenek mun­kába jönni! Az egyik nésry alkalommal 14 napra növelte az igazolat­lan mulasztást. A másik ro­vásán 11 nap igazolatlan tá­voliét van. Vajon miért? Ezt kérdezte tőlük Kakuk Pál raktárvezető, Kovács József raktáros és mi is, Gyepesi Béla párttitkárral. A válasz sok^ráratott ma­gára. A mondanivaló nagyon lassan érlelődött, itt-ott ké­sőbb mellékvágányra is té­vedt, végül mégis kiderült az igazság. Három tsz közös vállalkozása Megyénk három tsrmelőszö- dolgozói úgy tervezik, hogy vetkezete, a berceli Vörös Csil- megalakítják az önálló szak- lag, a galgagutai Táncsics és a szervezeti bizottságot, hogy a nógrádsápi Május 1. közös el- korábban szervezett dolgozók a határozás alapján 1968. de- szakszervezeti mozgalomból se cembar 1-vel megalakítja az váljanak ki. önálló gépjavító vállalatot. A három szövetkezetben a köz­U. Barnabás 30 évet ledol­gozott a bányánál. Vájár volt. Azt mondja: nem volt ővele semmi baj. Egyszer az akna­vezetővel összerúg-fa a port, olyannyira, hogy elkerült az építőiparba. Onnan jött visz- sza a szolgáltatóhoz. A fele­ségétől, kislányától külön él, néha meglátogatja őket és elbeszélgetnek. Édesanyjával lakik a 48 éves ember. Gond­ja, problémája van, emiatt néha nekikeseredik. Talán valami más is köz­rejátszik? Például az ital? — kérdezzük. — Először vállhúzással vá­laszol, de arcán látszik, töp­reng, hogy mit mondjon. Az­tán kiderül, hogy a második, a harmadik és az utána követ­kező pohárral kezdődik a baj. Nélküle talán családi életét is rendbe lehetne hozni. P. István 32 éves és három gyermek apja. ö is „nekike­seredik” néha. Vájár volt, de egészségügyi okok miatt a külszínre került. Véleménye szerint kevés a kereset, amelyből ötödmagá­val él. Lakása a Katalin-te- lepen van, ahol még villany sincs. Családi problémája nincs. Az igazolatlan mulasz­tását az elmondottakban lát­ja. Később kiderül, hogy ugyanaz a probléma, mint tár­sánál : az ital. A visszavezető út tehát itt kezdődik... A félórás beszélgetés nem volt haszontalan. Az a két emberen látszott, inkább tet­tek volna bármi mást, mint ezekre a fényes kérdésekre válaszoljanak. Kellemetlenül érezték magukat, úgy érez­tem, nagyon szégyellik a dol­got. Őszintének vélem azt is, amit végül megfogadtak: többet velük ilyenért nem kell beszélgetni senkinek. Bodő János Azért fordultunk Nádasdi Andráshoz, az SZMT vezető titkárához, hogy tájékoztasson bennünket a munkások szép kezdeményezésé­ről, a kommunista munkahétről. — Milyen tényezők járultak a kommunista munkahét mozgalom elindításához? — A megye munkásaiban mélyen él a párthoz való ragaszkodás, a munkásmozga­lomhoz való hűség, amelyet az elmúlt évek. évtizedek tapasztalatai is bizonyítanak. Ez a gyökere és forrása a kommunista munkahét elindításának is Nem véletlen, hogy a nagy ünnep előestéjén éppen Nógrád megyében bontakozott ki. Igaz, a kommunista munka­hét csak rövid ideig tart, mégis az a vélemé­nyünk, hogy újabb lendületet ad a sokrétű, egyre érdekesebbé és tartalmasabbá váló szo­cialista versenymozgalomnak. Bevallom: a sokrétű reagálás az SZMT elnökségének fel­hívására bennünket is meglepett. Az ipari és mezőgazdasági üzemekkel együtt a ke­reskedelemben dolgozók, hivatalok és intéz­mények kollektívái is, csatlakoztak az új kez­deményezéshez. — Mit tesz az SZMT elnöksége a hét si­keréért? — Két fontos tényezőre hívtuk fel a szak- szervezeti bizottságok figyelmét. Az egyik: elnökségünk úgy látja, hogy a kommunista munkahét jó alkalom a párt ötvenéves har­cának ismertetésére, népszerűsítésére, ame­lyet az illegalitás nehéz éveiben, majd a fel- szabadulás után az ország újjáépítéséért, a munkáshatalom megteremtéséért vívott, je­lenleg pedig a IX. kongresszuson hozott ha­tározatok alapján végez. A másik: e nagy­szerű mozgalom tovább segítheti az idei nép- gazdasági feladatok eredményes végrehajtá­sát, a jubileumi munkaversenyben vállaltak maradéktalan teljesítését. Megállapíthatjuk, hogy e fontos feladatokhoz a megyebizottsá­gok és a szakszervezeti bizottságok túlnyomó többsége nagy felelősséggel látott hozzá, s ez biztosíték arra, hágj’ az együttes erőfeszíté­seket siker koronázza, — Mit bizonyítanak az első négy nap ta­pasztalatai? — Köztudott, hogy hétfőn a műszak meg­kezdésekor röpgyűlésen ismertették a mun­kásokkal a kommunista munkahét jelentősé­gét, ahol több illegális és 45-ös párttag is felszólalt, és lelkesítette a fiatalokat az ered­ményesebb munkára. Jó dolog, hogy a helyi viszonyokat és lehetőségeket tükröző, sokrétű termelési vál­lalások mellett több helyen szemináriumokon, brigádértekezleteken, csoportos megbeszélé­seken ismerik meg a párt ötvenéves harcá­nak, munkájának, politikájának eredményeit. E tekintetben jó tapasztalataink vannak több bányaüzemnél, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. a Tűzhelygyárban, az öblösüveg­gyárban, a Nógrád megyei Textilipari Válla­latnál, mezőgazdasági üzemeinkben és több kereskedelmi vállalatnál. Az elmúlt négy nap azt is bizonyítja: milyen sok energia, kezde­ményezőkészség feszül a dolgozókban, a gaz­dasági, műszaki vezetőkben, mennyi rejtett tartalék található üzemeinkben, örvendetes, hogy több üzemünknél naponta értékelik és hozzák nyilvánosságra a verseny eredmé­nyeit, az elért kereseteket. Ide sorolhatjuk a nagyüzemek mellett a Nógrád megyei Ve­gyesipari és Javító Vállalatot, a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalatot, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot. — Véleménye szerint, miként lehetne to­vább „vinni” a jelenlegi versenylendületet? — Megítélésem szerint az aktivitás és len­dület nem fejeződik be a kommunista mun­kahéten, november 24-ével. Erre utalnak az üzemek, vállalatok, valamint a szocialista brigádok által megfogalmazott vállalások és célkitűzések. Ezért elnökségünk nagyon fon­tosnak tartja, hogy a különböző szakszerve­zeti szervek, a szakmák megyei bizottságai, a szakszervezeti bizottságok, műhelybizottságok tanulmányozzák a mozgalom tapasztalatait, és azt hasznosítsák a jövő évi versenyszerve­ző munkában. — S mi a további feladat? — Mái' folyik az 1969—70-es évekre szóló kollektív szerződések előkészítése. Jó elvég­zése minden szinten -nagy felelősséget ró a munkások érdekképviseleti szerveire, a szak- szervezetekre. Ezért a jövő évi tervek kidol­gozása és ismertetése mellett az alapszerve­zeteknek, valamint a felsőbb szakszervezeti szerveknek foglalkozniuk kell a munkaidő­csökkentés további lehetőségeivel, a szociális és munkakörülmények állandó javításával. Továbbra is fontos feladat a jövedelmezőség emelése, a költségek csökkentése, az anyag­takarékosság a megnövekedett exportigények kielégítése, a termékek minőségének javítá­sa, a munkafegyelem további szilárdítása és a balesetmentes termelés. Meg vagyunk győződve arról, hogy szak­szervezeti szerveink, üzemeink gazdasági és műszaki vezetői, a párt és a mozgalmi szer­vek képviselői, a dolgozók aktív támogatásá­val jól hasznosítják a kommunista munkahét tapasztalatait — fejezte be nyilatkozatát Ná­dasdi András, az SZMT vezető titkára. Faluról falura A kétarcú Nógrádszakál Télen is lesz gyümölcs Korszerű, 240 vagonos raktár üzemel Salgótarjánban a város és az iparmedence zöldség- és gyümölcsellátására. A létesítmény 16 millió forint értékű. Növeli értékét a 70 va­gonos hűtőház. Itt tartósítják az almát, a karfiolt, a zöld­paprikát, a szőlőt, valamint a nagymennyiségű tojást. A lé­tesítménnyel lényegesen javítják a gyümölcs- és zöldségfélék minőségét. Ezenkívül előnyös a hűtőház azért is, mert a téli hónapokban is biztosíthatják a vásárlóknak a zöldpaprikát, szőlőt, a jó minőségű almát. lUSiras ifcsr d Huszas AKttV? gyűlés már állást foglalt és a héten már össze is ült az igazgatói tanács. A vállalat központja a berceli állami gépjavító állomás telephelye. Az ittlevő épületeket és gépi felszerelések egy részét meg­vásárolják a pásztói gépjavító vállalattól. A berceli üzem­egységben dolgozó szakmun­kások, ipari tanulók, műszaki és adminisztratív alkalmazot­tak teljes létszámában mint­egy hatvanon állományilag is átkerülnek az új vállalathoz. Az átvett megbízásokon kívül a három termelőszövetkezet közös gépparkjának javításá­hoz is hozzálátnak. Az új tsz-közi vállalkozás Zöld levél fagyban, nyárban Üjszerü és nagy hatásfokú per­metezőszer* a Cuprosan super D jeiű anyag vizsgázott jól az idei aszályban. Előnye, hogy a per- metlé gyorsan elkészíthető. Nem kell hozzá mész, mint például a hordóiléhez, így megtakarítható a mész ára, hazaszállítása, beol­tása, a szőlőbe való kiszállítása, mésztej készítése, szűrése. Nem kell a lakmusz-papír sem. A Cup- rosán púderszerű permetezőszer és 100 liter vízbe virágzás előtt 30, virágzás után 30 dekagramm keli csupán. Annyira ráragad a szőlő leveleire, hogy a legerősebb viharos eső sem mossa le. Kiváló védelmet biztosít a szőlő levéte­lének és a fürtöknek. Ezáltal a termés lényegesen több. Az idei aszály alkalmával a Cuprosannai permetezett szőlők levélállománya nem sárgult meg és a fürtök is tökéletesen védet­tek voltak. Ez abból adódik, hogy a Cuprosan a védekező anyagá­nál fogva még olyan anyagokat is tartalmaz, amely a levélzetet élteti, üde zölden tartja. Érdekes­sége. hogy növeli a szőlő levél- zetének klorofill-tartalmát, s így üdébb a lombozat és a fagy beáll­táig üde zölden tartja a levélállo­mányt. Elősegíti a fás részek be­ér és ét is. s ezáltal alapot ad a következő évi jobb termésnek. Használatának lényeges előnye, hogy tökéletes gombaölőszer a peronoszpóra ellen, a szőlő ter­mése súlyban és minőségben na­gyobb hozamot biztosít, mint az eddig ismert és használatos per­metezőszerek. A község lélekszárnához vi­szonyítva, a megyében, Nóg- rádszakálban él a legtöbb ci­gány. Létszámuk meghalad­ja a négyszázat. Népesek a családok. Jellemző, hogy az általános iskolában tanuló gyerekek 55 százaléka közülük való. Ötödiknél lemaradnak Nagy Ferenc, a községi ta­nács vb elnöke mondta el, hogy a szakáli cigányság a felszabadulás óta sokat fejlő­dött. Nem vándorolnak, ha­nem gyárakban, építkezése­ken keresik meg a kenye­rüket. Szokásaik, sajátos gon­dolkodásuk különbözteti meg őket a falu őslakosságától. Át­formálásuk a község' vezetői­re nehéz feladatokat hárít. Számukra a legfontosabb: megtanítani őket arra, hogy_ az állampolgárnak nem csak* jogai, hanem kötelezettségei is vannak. „A velük való né­zeteltéréseink legtöbb esetben kötelezettségeik elmulasztásá­ból adódnak” — mondja a községi tanács vb elnöke. A község vezetői nem tü­relmetlenkednek. Panaszaikat meghallgatják, ügyeiket lelki- ismeretesen elintézik. Gondos­kodnak igényeik kielégítésé­ről. Időközönként a felnőttek­nek politikai, társadalmi, egészségügyi előadásokat tar­tanak. Átformálásukra — ezek mellett — új, országosan is egyedülálló munkába kezdtek. A legfiatalabb korosztály ne­velésére fordították figyelmü­ket. Az általános iskolában szer­zett tapasztalatok, a lakosság figyelmeztetése s a cigány családfők kérése késztette a falu vezetőit a cigányokkal való megkülönböztetett foglal­kozásra. Zolczer József, az iskola igazgatója mondta el: — Nehéz a helyzetünk. Az iskolába lépő elsős cigánygye­rekek családi viszonyaik miatt iskolaéretlenek. Magyarul nem beszélnek és nem is értenek. A tanító kénytelen a rendel­kezésére álló tanítási idő leg­nagyobb részét rájuk fordíta­ná. Mégis, az ötödikben min­den igyekezetünk ellenére le­maradnak. Évekig ismétlik az osztályt. Ez magyarázza, hogy a mi iskolánk tanulmányi eredménye a többihez képest alacsony. Gyanakvó szülők Nógrádszakálban, a ‘felsza­badulás után, a megyében el­sőként létesítettek óvodát. Az intézménynek a gyerekekre gyakorolt hatását jól ismerik. Ezt az utat jelölték meg a ci­gánygyerekek számára is. Tantermi nehézségekkel küz­denek a faluban, ennek elle­nére a régi iskolát óvodának alakították át, kizárólag a ci­gánygyerekek részére. Nehe­zen népesítették be. A szülők idegenkedtek. Szívás felvilá­gosító munkával, kedvezmé­nyekkel sikerült az ellenál­lást legyőzni. Huszonöt gye­reket beírattak az óvodába. Nagy Ferenc így emlékszik az intézmény megnyitásának nap­jaira. — Naponta felkerestek a szülők, mert gyanakodtak, el­raboljuk a gyerekeiket. Nem győztük nyugtatni őket. Fel­sőbb szerveink pedig szemre­hányásokkal illettek ben­nünket, hogy van óvoda, miért kellett újabbat létesíteni. A cigányok megkülönböztetésé­vel Vádoltak... Az idő igazolta a nógrád- szakáliakat. A kísérleti jel­leggel létesített óvodában Pusz­ta Bálintné vezető óvónő az egyik jól képzett óvónőt, a helybeli Pityi Etelkát bízta meg a cigánygyerekek neve­lésével. ö bizonyítja: — A kicsik értelme azonos a falusi gyerekekével. Türelem kell a velük való foglalkozás­hoz. Hivatásszeretet.., A kísérlet sikerült Az eredmény nem maradt el. Egy esztendő múltán a gyerekek az április 4-i ün­nepségen tiszta magyar kiej­téssel verseket mondtak. Kü­lönös rátermettséggel szere­peltek. A község lakossága szívből tapsolt nekik. Oláh Hajnalka szülei mondták: — Az a gyerek miket, tud! Szaval, mesél, rendezgeti a ruháit. Csodálatos. Megnéztük az óvodából is­kolába lépett gyerekek ta­nulmányi eredményét. Zolczer József igazgató kalauzolt ben­nünket. — Az eredmény elképzelé­sünk szerint alakult — mond­ta. — Oláh Éva a második osz­tályban jórendűként végzett és Oláh László is. Tehát a kísérlet sikerült. A község vezetőinek határo­zott meggyőződése, hogy a ci­gánylakosság gondolkodásá­nak megváltoztatását már a gyerekeknél kell kezdeni. Nógrádszakálban új utakon járnak, hogy megszüntessék a falu kétarcúságát. Bobál Gyula A budapesti, 20. számú AKÖV egyik taxija ez év áp­rilis tizenharmadikán Katalin- pusztánál elütötte G. János szendehelyi ácsot. A férfi agy­rázkódást, lapocka-, lábszár-, és orrcsonttörést szenvedett. Majdnem két hétig ápolták kórházban, s még ez év októ­ber elején sem nyerte vissza munkaképességét. A balassa­gyarmati járásbíróság jog­erős ítéletében leszögezte, hogy a balesetért egyedül a gépjármű vezetője felelős; ezért őt javító-nevelő munká­ra ítélte. Érdemes megemlí­teni. hogy a tárgyaláson sem­miféle adat nem merült fel. amely akár a legcsekélyebb mértékben is utalna arra, hogy G. János szintén meg­szegte a KRESZ-t. A legkorrektebb eljárás az lett volna, ha a történtek után a karambolozó gépjár­mű tizemben tartója, a 20. számú AKÖV felkéri G. Já­nost, igazolja, milyen ösz- szegű anyagi kárt szenvedett; arra, hogy a fizikai szenvedé­sekért is kárpótlásban része­süljön, sajnos, nincs lehető­ség. Egyszerűen szólva; G. Já­nos éppúgy a piacról él, mint bárki más. Érzékenyen érin­tette a nem várt keresetki­esés. A rétsági járásbírósá­gon indított pert megnyerte: a bíróság az április közepé­től október elejéig terjedő időre hatezer forintot meg­haladó kártérítést ítélt meg részére. A 20. számú AKÖV nem t'ellebezte meg az ítéle­tet, — hiszen felelőssége mér­tékének csökkenését semmi­vel sem tudta valószínűsíte­ni. Az Ítélet október huszonötö­dikén emelkedett jogerőre. G. János várt, várt. — de mivel hiába várt a már mind inkább hiányzó pénzére, vég­rehajtás iránti kérelmet nyúj­tott be a járásbíróságon. Megkeseredik az ember szája íze, ha effélével ta­lálkozik. Ugyanakkor óhatat­lanul kitör belőle néhány kér- dés: 1. Kinek a mulasztása okoz­ta, hogy a baleset áldozatá­nak az ítélet jogerőre emel­kedése után sem küldték el haladéktalanul az öt megille­tő összeget? 2. Mit tesz a 20. számú AKÖV igazgatója annak ér­dekében, hogy hasonló — hanyagságról vagy fukarko­dásról árulkodó — eset többé ne fordulhasson elő? — b. z. — NÓGRÁD — 1968. november 22., péntek 3

Next

/
Thumbnails
Contents