Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-22 / 274. szám
Notórius mulasztók A dolgozók kezdeményezése A kommunista munkahétről nyilatkozik az bZM l vezető titkára — Anyagot kell szállítani, adjál embereket — így az egyik csoportvezető. — Vagon érkezett, oda irányítsd az anyagmozgatókat, mert az az első, hogy ne legyen kocsiálláspénz — mondja a művezető Kovács József raktárosnak. Annak pedig líőliet a feje, mert a traktorkerék-alkatré- szeket is sürgősen össze kell rakni. Bármelyik pillanátban jöhet a leltárellenőrzés, a készlet pedig még nincs annyira rendben, hogy megszámolhassak. — Kevés az a hat anyagmozgató erre a telepre, amikor az ember azt se tudja, hová irányítsa őket. Most még csak valahogy megoldjuk a feladatokat, mert itt van minden ember. Amikor hiányoznak, akkor van baj — mondja a raktáros, Kisterenyén a traktorkerék- üzemben nincs felesleges ember. Ha valaki hiányzik, nincs aki pótolja. A fegyelemmel viszont már hosszű idő óta baj van. Az elmúlt tíz hónap alatt 225 igazolatlan műszakmulasztást írtak be ennél a 72 fős részlegnél a műszaknaplóba. Pedig senkinek sem jó a mulasztás. Nem kap arra a napra bért, szabadságot veszít, ha még egyáltalán Van mit veszítenie, — de a nyereségrészesedésről is le kell mondania. Az üzem is ráfizet és természetesen a többi dolgozó is- Kiszámították, hogy a terv szerint egy műszakra 822 forint termelési érték jut. A valóságban ennél több, mert túlteljesítik a tervet és így óvatos számítással is 185 ezer forint termelési érték esett ki az igazolatlan műszakmulasztások miatt ennél a részlegnél. A notórius hiányzók közül már több eltávozott. Ki önként, ki fegyelmi útján került ki az üzemből. Maradtak azért még néhányan. Közülük kettővel sikerült beszélgetni. U. Barnabásról és P. Istvánról elöljáróban azt mondták, nincs velük semmi baj, ha az üzemben vannak, nagyon szorgalmas emberek. Bezzeg, ha elfelejtenek munkába jönni! Az egyik nésry alkalommal 14 napra növelte az igazolatlan mulasztást. A másik rovásán 11 nap igazolatlan távoliét van. Vajon miért? Ezt kérdezte tőlük Kakuk Pál raktárvezető, Kovács József raktáros és mi is, Gyepesi Béla párttitkárral. A válasz sok^ráratott magára. A mondanivaló nagyon lassan érlelődött, itt-ott később mellékvágányra is tévedt, végül mégis kiderült az igazság. Három tsz közös vállalkozása Megyénk három tsrmelőszö- dolgozói úgy tervezik, hogy vetkezete, a berceli Vörös Csil- megalakítják az önálló szak- lag, a galgagutai Táncsics és a szervezeti bizottságot, hogy a nógrádsápi Május 1. közös el- korábban szervezett dolgozók a határozás alapján 1968. de- szakszervezeti mozgalomból se cembar 1-vel megalakítja az váljanak ki. önálló gépjavító vállalatot. A három szövetkezetben a közU. Barnabás 30 évet ledolgozott a bányánál. Vájár volt. Azt mondja: nem volt ővele semmi baj. Egyszer az aknavezetővel összerúg-fa a port, olyannyira, hogy elkerült az építőiparba. Onnan jött visz- sza a szolgáltatóhoz. A feleségétől, kislányától külön él, néha meglátogatja őket és elbeszélgetnek. Édesanyjával lakik a 48 éves ember. Gondja, problémája van, emiatt néha nekikeseredik. Talán valami más is közrejátszik? Például az ital? — kérdezzük. — Először vállhúzással válaszol, de arcán látszik, töpreng, hogy mit mondjon. Aztán kiderül, hogy a második, a harmadik és az utána következő pohárral kezdődik a baj. Nélküle talán családi életét is rendbe lehetne hozni. P. István 32 éves és három gyermek apja. ö is „nekikeseredik” néha. Vájár volt, de egészségügyi okok miatt a külszínre került. Véleménye szerint kevés a kereset, amelyből ötödmagával él. Lakása a Katalin-te- lepen van, ahol még villany sincs. Családi problémája nincs. Az igazolatlan mulasztását az elmondottakban látja. Később kiderül, hogy ugyanaz a probléma, mint társánál : az ital. A visszavezető út tehát itt kezdődik... A félórás beszélgetés nem volt haszontalan. Az a két emberen látszott, inkább tettek volna bármi mást, mint ezekre a fényes kérdésekre válaszoljanak. Kellemetlenül érezték magukat, úgy éreztem, nagyon szégyellik a dolgot. Őszintének vélem azt is, amit végül megfogadtak: többet velük ilyenért nem kell beszélgetni senkinek. Bodő János Azért fordultunk Nádasdi Andráshoz, az SZMT vezető titkárához, hogy tájékoztasson bennünket a munkások szép kezdeményezéséről, a kommunista munkahétről. — Milyen tényezők járultak a kommunista munkahét mozgalom elindításához? — A megye munkásaiban mélyen él a párthoz való ragaszkodás, a munkásmozgalomhoz való hűség, amelyet az elmúlt évek. évtizedek tapasztalatai is bizonyítanak. Ez a gyökere és forrása a kommunista munkahét elindításának is Nem véletlen, hogy a nagy ünnep előestéjén éppen Nógrád megyében bontakozott ki. Igaz, a kommunista munkahét csak rövid ideig tart, mégis az a véleményünk, hogy újabb lendületet ad a sokrétű, egyre érdekesebbé és tartalmasabbá váló szocialista versenymozgalomnak. Bevallom: a sokrétű reagálás az SZMT elnökségének felhívására bennünket is meglepett. Az ipari és mezőgazdasági üzemekkel együtt a kereskedelemben dolgozók, hivatalok és intézmények kollektívái is, csatlakoztak az új kezdeményezéshez. — Mit tesz az SZMT elnöksége a hét sikeréért? — Két fontos tényezőre hívtuk fel a szak- szervezeti bizottságok figyelmét. Az egyik: elnökségünk úgy látja, hogy a kommunista munkahét jó alkalom a párt ötvenéves harcának ismertetésére, népszerűsítésére, amelyet az illegalitás nehéz éveiben, majd a fel- szabadulás után az ország újjáépítéséért, a munkáshatalom megteremtéséért vívott, jelenleg pedig a IX. kongresszuson hozott határozatok alapján végez. A másik: e nagyszerű mozgalom tovább segítheti az idei nép- gazdasági feladatok eredményes végrehajtását, a jubileumi munkaversenyben vállaltak maradéktalan teljesítését. Megállapíthatjuk, hogy e fontos feladatokhoz a megyebizottságok és a szakszervezeti bizottságok túlnyomó többsége nagy felelősséggel látott hozzá, s ez biztosíték arra, hágj’ az együttes erőfeszítéseket siker koronázza, — Mit bizonyítanak az első négy nap tapasztalatai? — Köztudott, hogy hétfőn a műszak megkezdésekor röpgyűlésen ismertették a munkásokkal a kommunista munkahét jelentőségét, ahol több illegális és 45-ös párttag is felszólalt, és lelkesítette a fiatalokat az eredményesebb munkára. Jó dolog, hogy a helyi viszonyokat és lehetőségeket tükröző, sokrétű termelési vállalások mellett több helyen szemináriumokon, brigádértekezleteken, csoportos megbeszéléseken ismerik meg a párt ötvenéves harcának, munkájának, politikájának eredményeit. E tekintetben jó tapasztalataink vannak több bányaüzemnél, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. a Tűzhelygyárban, az öblösüveggyárban, a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, mezőgazdasági üzemeinkben és több kereskedelmi vállalatnál. Az elmúlt négy nap azt is bizonyítja: milyen sok energia, kezdeményezőkészség feszül a dolgozókban, a gazdasági, műszaki vezetőkben, mennyi rejtett tartalék található üzemeinkben, örvendetes, hogy több üzemünknél naponta értékelik és hozzák nyilvánosságra a verseny eredményeit, az elért kereseteket. Ide sorolhatjuk a nagyüzemek mellett a Nógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalatot, a Nógrád megyei Textilipari Vállalatot, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot. — Véleménye szerint, miként lehetne tovább „vinni” a jelenlegi versenylendületet? — Megítélésem szerint az aktivitás és lendület nem fejeződik be a kommunista munkahéten, november 24-ével. Erre utalnak az üzemek, vállalatok, valamint a szocialista brigádok által megfogalmazott vállalások és célkitűzések. Ezért elnökségünk nagyon fontosnak tartja, hogy a különböző szakszervezeti szervek, a szakmák megyei bizottságai, a szakszervezeti bizottságok, műhelybizottságok tanulmányozzák a mozgalom tapasztalatait, és azt hasznosítsák a jövő évi versenyszervező munkában. — S mi a további feladat? — Mái' folyik az 1969—70-es évekre szóló kollektív szerződések előkészítése. Jó elvégzése minden szinten -nagy felelősséget ró a munkások érdekképviseleti szerveire, a szak- szervezetekre. Ezért a jövő évi tervek kidolgozása és ismertetése mellett az alapszervezeteknek, valamint a felsőbb szakszervezeti szerveknek foglalkozniuk kell a munkaidőcsökkentés további lehetőségeivel, a szociális és munkakörülmények állandó javításával. Továbbra is fontos feladat a jövedelmezőség emelése, a költségek csökkentése, az anyagtakarékosság a megnövekedett exportigények kielégítése, a termékek minőségének javítása, a munkafegyelem további szilárdítása és a balesetmentes termelés. Meg vagyunk győződve arról, hogy szakszervezeti szerveink, üzemeink gazdasági és műszaki vezetői, a párt és a mozgalmi szervek képviselői, a dolgozók aktív támogatásával jól hasznosítják a kommunista munkahét tapasztalatait — fejezte be nyilatkozatát Nádasdi András, az SZMT vezető titkára. Faluról falura A kétarcú Nógrádszakál Télen is lesz gyümölcs Korszerű, 240 vagonos raktár üzemel Salgótarjánban a város és az iparmedence zöldség- és gyümölcsellátására. A létesítmény 16 millió forint értékű. Növeli értékét a 70 vagonos hűtőház. Itt tartósítják az almát, a karfiolt, a zöldpaprikát, a szőlőt, valamint a nagymennyiségű tojást. A létesítménnyel lényegesen javítják a gyümölcs- és zöldségfélék minőségét. Ezenkívül előnyös a hűtőház azért is, mert a téli hónapokban is biztosíthatják a vásárlóknak a zöldpaprikát, szőlőt, a jó minőségű almát. lUSiras ifcsr d Huszas AKttV? gyűlés már állást foglalt és a héten már össze is ült az igazgatói tanács. A vállalat központja a berceli állami gépjavító állomás telephelye. Az ittlevő épületeket és gépi felszerelések egy részét megvásárolják a pásztói gépjavító vállalattól. A berceli üzemegységben dolgozó szakmunkások, ipari tanulók, műszaki és adminisztratív alkalmazottak teljes létszámában mintegy hatvanon állományilag is átkerülnek az új vállalathoz. Az átvett megbízásokon kívül a három termelőszövetkezet közös gépparkjának javításához is hozzálátnak. Az új tsz-közi vállalkozás Zöld levél fagyban, nyárban Üjszerü és nagy hatásfokú permetezőszer* a Cuprosan super D jeiű anyag vizsgázott jól az idei aszályban. Előnye, hogy a per- metlé gyorsan elkészíthető. Nem kell hozzá mész, mint például a hordóiléhez, így megtakarítható a mész ára, hazaszállítása, beoltása, a szőlőbe való kiszállítása, mésztej készítése, szűrése. Nem kell a lakmusz-papír sem. A Cup- rosán púderszerű permetezőszer és 100 liter vízbe virágzás előtt 30, virágzás után 30 dekagramm keli csupán. Annyira ráragad a szőlő leveleire, hogy a legerősebb viharos eső sem mossa le. Kiváló védelmet biztosít a szőlő levételének és a fürtöknek. Ezáltal a termés lényegesen több. Az idei aszály alkalmával a Cuprosannai permetezett szőlők levélállománya nem sárgult meg és a fürtök is tökéletesen védettek voltak. Ez abból adódik, hogy a Cuprosan a védekező anyagánál fogva még olyan anyagokat is tartalmaz, amely a levélzetet élteti, üde zölden tartja. Érdekessége. hogy növeli a szőlő levél- zetének klorofill-tartalmát, s így üdébb a lombozat és a fagy beálltáig üde zölden tartja a levélállományt. Elősegíti a fás részek beér és ét is. s ezáltal alapot ad a következő évi jobb termésnek. Használatának lényeges előnye, hogy tökéletes gombaölőszer a peronoszpóra ellen, a szőlő termése súlyban és minőségben nagyobb hozamot biztosít, mint az eddig ismert és használatos permetezőszerek. A község lélekszárnához viszonyítva, a megyében, Nóg- rádszakálban él a legtöbb cigány. Létszámuk meghaladja a négyszázat. Népesek a családok. Jellemző, hogy az általános iskolában tanuló gyerekek 55 százaléka közülük való. Ötödiknél lemaradnak Nagy Ferenc, a községi tanács vb elnöke mondta el, hogy a szakáli cigányság a felszabadulás óta sokat fejlődött. Nem vándorolnak, hanem gyárakban, építkezéseken keresik meg a kenyerüket. Szokásaik, sajátos gondolkodásuk különbözteti meg őket a falu őslakosságától. Átformálásuk a község' vezetőire nehéz feladatokat hárít. Számukra a legfontosabb: megtanítani őket arra, hogy_ az állampolgárnak nem csak* jogai, hanem kötelezettségei is vannak. „A velük való nézeteltéréseink legtöbb esetben kötelezettségeik elmulasztásából adódnak” — mondja a községi tanács vb elnöke. A község vezetői nem türelmetlenkednek. Panaszaikat meghallgatják, ügyeiket lelki- ismeretesen elintézik. Gondoskodnak igényeik kielégítéséről. Időközönként a felnőtteknek politikai, társadalmi, egészségügyi előadásokat tartanak. Átformálásukra — ezek mellett — új, országosan is egyedülálló munkába kezdtek. A legfiatalabb korosztály nevelésére fordították figyelmüket. Az általános iskolában szerzett tapasztalatok, a lakosság figyelmeztetése s a cigány családfők kérése késztette a falu vezetőit a cigányokkal való megkülönböztetett foglalkozásra. Zolczer József, az iskola igazgatója mondta el: — Nehéz a helyzetünk. Az iskolába lépő elsős cigánygyerekek családi viszonyaik miatt iskolaéretlenek. Magyarul nem beszélnek és nem is értenek. A tanító kénytelen a rendelkezésére álló tanítási idő legnagyobb részét rájuk fordítaná. Mégis, az ötödikben minden igyekezetünk ellenére lemaradnak. Évekig ismétlik az osztályt. Ez magyarázza, hogy a mi iskolánk tanulmányi eredménye a többihez képest alacsony. Gyanakvó szülők Nógrádszakálban, a ‘felszabadulás után, a megyében elsőként létesítettek óvodát. Az intézménynek a gyerekekre gyakorolt hatását jól ismerik. Ezt az utat jelölték meg a cigánygyerekek számára is. Tantermi nehézségekkel küzdenek a faluban, ennek ellenére a régi iskolát óvodának alakították át, kizárólag a cigánygyerekek részére. Nehezen népesítették be. A szülők idegenkedtek. Szívás felvilágosító munkával, kedvezményekkel sikerült az ellenállást legyőzni. Huszonöt gyereket beírattak az óvodába. Nagy Ferenc így emlékszik az intézmény megnyitásának napjaira. — Naponta felkerestek a szülők, mert gyanakodtak, elraboljuk a gyerekeiket. Nem győztük nyugtatni őket. Felsőbb szerveink pedig szemrehányásokkal illettek bennünket, hogy van óvoda, miért kellett újabbat létesíteni. A cigányok megkülönböztetésével Vádoltak... Az idő igazolta a nógrád- szakáliakat. A kísérleti jelleggel létesített óvodában Puszta Bálintné vezető óvónő az egyik jól képzett óvónőt, a helybeli Pityi Etelkát bízta meg a cigánygyerekek nevelésével. ö bizonyítja: — A kicsik értelme azonos a falusi gyerekekével. Türelem kell a velük való foglalkozáshoz. Hivatásszeretet.., A kísérlet sikerült Az eredmény nem maradt el. Egy esztendő múltán a gyerekek az április 4-i ünnepségen tiszta magyar kiejtéssel verseket mondtak. Különös rátermettséggel szerepeltek. A község lakossága szívből tapsolt nekik. Oláh Hajnalka szülei mondták: — Az a gyerek miket, tud! Szaval, mesél, rendezgeti a ruháit. Csodálatos. Megnéztük az óvodából iskolába lépett gyerekek tanulmányi eredményét. Zolczer József igazgató kalauzolt bennünket. — Az eredmény elképzelésünk szerint alakult — mondta. — Oláh Éva a második osztályban jórendűként végzett és Oláh László is. Tehát a kísérlet sikerült. A község vezetőinek határozott meggyőződése, hogy a cigánylakosság gondolkodásának megváltoztatását már a gyerekeknél kell kezdeni. Nógrádszakálban új utakon járnak, hogy megszüntessék a falu kétarcúságát. Bobál Gyula A budapesti, 20. számú AKÖV egyik taxija ez év április tizenharmadikán Katalin- pusztánál elütötte G. János szendehelyi ácsot. A férfi agyrázkódást, lapocka-, lábszár-, és orrcsonttörést szenvedett. Majdnem két hétig ápolták kórházban, s még ez év október elején sem nyerte vissza munkaképességét. A balassagyarmati járásbíróság jogerős ítéletében leszögezte, hogy a balesetért egyedül a gépjármű vezetője felelős; ezért őt javító-nevelő munkára ítélte. Érdemes megemlíteni. hogy a tárgyaláson semmiféle adat nem merült fel. amely akár a legcsekélyebb mértékben is utalna arra, hogy G. János szintén megszegte a KRESZ-t. A legkorrektebb eljárás az lett volna, ha a történtek után a karambolozó gépjármű tizemben tartója, a 20. számú AKÖV felkéri G. Jánost, igazolja, milyen ösz- szegű anyagi kárt szenvedett; arra, hogy a fizikai szenvedésekért is kárpótlásban részesüljön, sajnos, nincs lehetőség. Egyszerűen szólva; G. János éppúgy a piacról él, mint bárki más. Érzékenyen érintette a nem várt keresetkiesés. A rétsági járásbíróságon indított pert megnyerte: a bíróság az április közepétől október elejéig terjedő időre hatezer forintot meghaladó kártérítést ítélt meg részére. A 20. számú AKÖV nem t'ellebezte meg az ítéletet, — hiszen felelőssége mértékének csökkenését semmivel sem tudta valószínűsíteni. Az Ítélet október huszonötödikén emelkedett jogerőre. G. János várt, várt. — de mivel hiába várt a már mind inkább hiányzó pénzére, végrehajtás iránti kérelmet nyújtott be a járásbíróságon. Megkeseredik az ember szája íze, ha effélével találkozik. Ugyanakkor óhatatlanul kitör belőle néhány kér- dés: 1. Kinek a mulasztása okozta, hogy a baleset áldozatának az ítélet jogerőre emelkedése után sem küldték el haladéktalanul az öt megillető összeget? 2. Mit tesz a 20. számú AKÖV igazgatója annak érdekében, hogy hasonló — hanyagságról vagy fukarkodásról árulkodó — eset többé ne fordulhasson elő? — b. z. — NÓGRÁD — 1968. november 22., péntek 3
