Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
Nófgrád vendéqe volt Vámosi János és Záray Márta Mint jubileumi műsorának (Randevú Vámosi Jánossal) bevezetőjében Vámosi János tréfásan megjegyzi, nincs oka rá, hogy korából letagadjon, hiszen egy évvel fiatalabb Zalatnay Saroltánál, aki 1947- ben született; húsz éve énekel. Táncdalénekeseink közül az egyetlen, akit a Szocialista kultúráért érdeméremmel tüntettek ki. Pedig — partnerével és feleségével, Záray Mártával ellentétben — nem is készült táncdalénekesnek. — Mért sírnál kicsi rózsabimbó, Horváth Jenő szerzeménye, ez volt első rádiófelve- telem, húsz éve. Elég göröngyös volt a pálya. Voltak hullámvölgyek, aztán egy-egy stílus vagy szám megint egyenesbe hozta az embert. Rengeteg magyar szám népszerűsítésével kísérleteztem, s nagyon sok duettet is énekeltünk Záray Mártával — Maradjunk a húsz évnél. Valóban hosszú idő a tánc- daléneklésben. Hogyan sikerült? — Egy érdekes dolgot szeretnék elmesélni. A n- pokban a Zeneakadémián, várva fellépésemet. skáláztam, zümmögtem Odalép hozzám egy idősebb férfi, azt mondja: Ne haragudjon, művész úr, nagyon meglepő dolgot mondok. Nem is tudtam, hogy a tánc- dalénekeseknek is kell skálázni. Én igyekeztem sokat skálázni, tanulni húsz év alatt. — Meg tudná nevezni legkedvesebb számait? — Nagyon sokra emlékszem vissza szívesen: Járom az utam, Összecsendül két pohár. .. de nem akarok itt leltárt készíteni. Az újabbak közül leginkább az Idegenek az éjszakában. — Mióta énekelnek egxjütt Záray Mártával? — Az Emkében találkoztunk. úgy js mint kollégák, 1950-ben volt. Tabányi Mihály együttesével léptünk fel. 1953 óta vagyunk házasok. (Záray Márta, aki figyeli a beszélgetést, közbeénekel: Nekünk találkozni kellett...) — Melyik stílust kedveli a legjobban? — Természetesen a sweet- számok és a melodikus táncdalok állnak hozzám legközelebb. Az úgynevezett latinamerikai stílus. — Szabad idő? — Szenvedélyes horgász vagyok. És ahol egy kis vizet látok, oda bedobom a kis pe- cát. (Zümmögni kezd az öltözőben Vámosi János villanyborotvája, néhány perc van már csak hátra az újabb színpadra lépésig. Záray Márta már elkészült Legkedvesebb dalaira emlékezik.) — Első legsikeresebb számom Majláth Júlia szerzeménye volt: Nem adlak másnak, aztán' Zsoldos László szerzeménye: Mondd mért szeretsz te mást. Ezután következett: Nem éri meg nekem, Mindenkiben csalódtam, Túl szép, Csak félig lenne meg... A Kétszer kettő néha öt című filmben is szerepeltünk. — Hogyan látja most a tánczene helyzetét Magyarországon? — Minden stílusnak megvannak a legjobb prókátorai Zenészek és énekesek tökéletesen ellátják a mai piacok követelményeit. Ez a fajta beat — ahogy mi nevezni szoktuk: indián-zene — lassan kimegy a divatból. Persze, a beat változatlanul marad, csak egy kikristályosodott formájában. Tóth Elemér Tisennégymlliié forint új üzem építésére Az Építésügyi és Városgazdálkodási Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Magyar Beruházási Bank közös pályázatára beküldött munkák közül a zsűri a Nógrád megyei Építőanyagipari Vállalat műszaki kollektívája által elkészített művet fogadta el. Ennek megfelelően a vállalat 14 millió forintot kapott egy új falazati anyagot (tégla) előállító üzem felépítésére. A kapott összeg 60 százalékát nem kell a vállalatnak visszafizetni. Az új üzemet Pásztón építik fel Ebben az esztendőben építésre és a gépek beszerzésére hétmillió forintot költenek. Terveik szerint az új üzem 1969 áprilisában megkezdi a termelést. Az új létesítményt korszerűbb termelő berendezésekkel szerelik fel, mint amelyek a vízválasztói üzemben dolgoznak. Segítségükkel évenként 20 millió téglaegységnek megfelelő salakblokkot tudnak előállítani. Értékesítésére már megkötötték a szerződést a belkereskedelemmel. A Pásztóről kikerülő falazati anyagok kisebbek és könnyebbek lesznek a vízválasztóinál. Az új üzem teljes üzembe helyezését 1969 első félévének végére tervezik. Joli ti, Bid m®m A vásárló, ha kilencvoltos elemre van szüksége, s ezért betér a Centrum vagy a Pécsied Áruházba, jobb ha nem is kér. Minek bosszantsa önmagát s a kereskedőt... Mert az eladónak épp oly bosszúság, ha el kell utasítania vásárlóját. Sajnos tagadó lesz a válasz akkor is, ha másfél voltos elemet kér, ha mignon-foglalatot. A hatvan—száz wattos fali foglalatokra már nem is emlékeznek a Centrumban, az idén még nem volt. s a másik, a Pécskő üzletházban is hiánycikk a villamossági szerelőanyag, a kapcsolótípusok s az alkatrészek. De nem lehet kapni például a hetvenliteres Lehel hűtőszekrényhez bétáiét, nincs a garanciális javítást lebonyolító vállalatnál sem. A vásárló kereshet a tv- készülékhez való nagyfeszültségű kereket, hiába. Eltűnt a hőkandalló és csak nehezen lehet hozzájutni a nagyképernyős televízióhoz, hordozható lemezjátszóhoz. Nem elégíti ki a keresletet a csillárkínálat sem. A kereskedők — és sajnos a vásárlók — általános véleménye, hogy ez év január 1 után a hiánycikkek száma nem csökkent, ellenkezőleg, növekedett. S ez, már csak azért is különös, mert nem olyan cikkekről van szó, amelyeknek gyártása általában ráfizetéses. Hogy mégis gyarapodott a hiánycikklista, a zsebrádiókba”- V-1 (*nPvoltos és gnóm-elemek hiányával kapcsolatban a RÄVILL például import-szállítmányok elmaradását emlegeti. A nagyképernyős tv-késziilékek hiánya miatt az ipar a nagy- és kiskereskedelem óvatoskodó előrerendeléseit okolja. Az egyik villamosipari nagykereskedelmi vállalat pedig — felismerve a lehetőséget —, csak úgy lett volna hajlandó kielégíteni a kiskereskedelmi vállalat megrendeléseit, ha az a fogyasztói hasznon megosztozik vele. Amikor a kiskereskedelem ezeket a visszásságokat az ipar és a nagykereskedelmi vállalatoknak szóvá teszi, nem azért cselekszik így, mert általában kevesli a forgalmat. Ha csak ezt tekintenénk: például a Pécskő üzletház műszaki-villamossági osztálya már október végére teljesíti azt a bevételi tervet, melyet december végére tűztek ki. Ellenérzésüket — és a vásárlókét is — inkább az váltja ki, hogv míg például a ruházati és cipőellátásban könnyűszerrel észrevehető a dinamikusabb gyártási és kereskedelmi tevékenység — s ez kifejeződik a választék gazdagodásában >■= —, ennek fonákját venni és” re a villamossági cikkeknél. Hogy ez miért van így? Nos. őszintén szólva, magyarázató* már bőven hallottunk. A tetteken a sor. Csizmadia Géza NÓGRÁD — 1968. november 2., szombat Közel négyezer liter vér Több mint harminc térítés- mentes véradónap szerepel még a Nógrád megyei Vörös- kereszt és a salgótarjáni, illetve balassagyarmati véradóalközpont idei programjában. A nógrádi donorok azonban, az emberi áldozatkészség szép példáját mutatva, együttesen már csakrtem négyezer liter vért adtak az év elejétől mostanáig. Az eredmény messze felülmúlja az eredeti elképzeléseket Az egész évre tervezettet ugyanis több mint harminc százalékkal teljesítették túl. Október utolsó három napián rendezték meg például a véradónapokat a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol a péntek reggel elkészített ösz- szesítő adatok szerint közel hatszáz donor, kétszáz liter vért adott térítésmentesen. A Kohászati Üzemek véradóinak fele ifjúmunkás volt. Gumiüzem Szendehelyen Átható gumiszag terjeng a levegőben. A kis ház egyik helyiségében különböző nagyságú prések sorakoznak. A másik szobában nagy zajjal jár a gumikeverő- hengerszék. Nyersgumidara- bok, különféle alakú és nagyságú gumiáruk garmadája hever szanaszét. A szendehelyi Kossuth Tsz kis üzemében járunk. A csaknem két éve működő üzemben különféle cikkeket, tömítőgyűrűket készítenek gumiból és olajálló anyagból. A megrendelők között szerepelnek olyan vállalatok, mint például az Országos Üvegipari Vállalat, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Filmtechnikai Vállalat, a MÁV Építési Főnökség stb. Itt készítik például a Siófoki Állami Gazdaság konzervje- ire is a gumigyűrűket. A termelőszövetkezet vezetői foglalkoznak a jól jövedelmező üzem fejlesztésének gondolatával is. Jövőre szeretnének újabb gépeket vásárolni, hogy gumicsöveket, ablaktömítő s egyéb idomokat is előállíthassanak. Szeretnének rátérni a különféle színű gumiból készített lábtörlők gyártására is. Ménich Mátyás ereje kell a préshez A gyártmányok alapanyagát ellenőrzi Korcsok György, a gumiüzem vezetője. Százéves gyár öreg katonája A gyár, ahol dolgozott, százéves. Csaknem hat évtizedet töltött ott szorgalmas munkával a 84 éves Csarba Egyed. Édesapja alapítótag volt a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Annak idején igen sok szakember, munkás külföldről került ide. A Csarba család is valahonnan a felvidékről vándorolt Salgótarjánba. Tizenhárom éve mondott búcsút az üzemnek Csarba Egyed. De még ma is nagyon sok apró részletre emlékezik és mesél a gyárról, ha van kinek. Hallgató pedig akad akkor is, ha csak a családról van szó. Tíz gyereke közül hat. az üzem dolgozója. De van unoka is 25, és 14 dédunoka. Ha más nem, hát közülük akad hallgatóság, a Maünovszkij úti csendes otthonban Mostanában egyébként mások is gyakrabban felkeresték, hiszen a századik évfordulóra kellettek az emlékek. És ő mesélt. A gyárban ma is sokan emlékeznek még a kazánkovács műhely egykori ördöngős mesterére, főművezetőjére. Kétméteres mérőszalagjával hol itt, hol ott tűnt fel. Állandóan mért, ellenőrzött és sok mindent rajz nélkül, elképzelés alapján valósított meg. Talán még most is a zsebében hordja a mérőszalagot. Géplakatosnak tanult, de 1909-ben már a kazánkovács műhelyben dolgozott. Ott is maradt. Keze alatt — ahogy mondani szokás — mintegy 300 ember nevelődött fel kazánkováccsá. Nagyon sok vas- szerkezeti munka van még, ami ma is állja a sarat, és végeredményben az ő irányításával készült. Két teljesen új, generátort épített. Irányításával készült a vasöntöde vasszerkezete, a 20 és 25 tonnás darupályák, a tisztítóműhely. a huzalművi lágyítókemencék darupályával együtt. A hideg- hengerműben három villamos kemence és itt is darupálya. Mestermunka volt a salgói mozdonyok tűzszekrénye és kazánjai. Remekmunkák kerültek ki a keze alól. Ezekből ment Özdra. Diósgyőrbe és más nagyvállalatokhoz is. Az utolsó időben végzett munkái közül még ma is áll a gyári büfé épülete, s a szénbunkertől a kazánházig terjedő részen a kötélpálya. Van aztán olyan dolog is. amivel kevés ember dicsekedhet és végeredményben történelmi alkotás, ez pedig a híres 1919-es páncélvonat. Ök készítették és nagyszerűen helytállt a fronton. Sokszor emlegeti, hogy a vöröskatonák levélben is megköszönték a páncélvonatot. Egy másik emlékről is sokszor beszél unokáinak. Amikor a szovjet csapatok 1945- ben bevonultak, a gyárban patkolta a mintegy száz pár lovat. Amíg dolgozott, megbecsül ték a munkáját. Vezetői min dig elismerték tehetségé' szakképzettségét. Aki ismerte elismeréssel nyilatkozott róla Életéről talán regényt lehetn- írni. Munkája eredményekén pen kapott élmunkás jelvényt sztahanovista oklevelet és a sok kisebb elismerés után magasabb kormánykitüntetést is. IFA 900-as (Framo) szerkezeti, felszerelési és elektromos alkatrészeket közületeknekeladunk. Érdeklődni lehet: 202-774- es telefonon. Jármi Péter raktárvezetőnél. budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatosszerelö szak- és segédmunkásokat Külszolgálati költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költség-hozzájárulást, szállást térítünk, minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét. Bérezés: teljesítménybérezés, keresetkorlátozás nélkül. Jelentkezés: Fémmunkás Vállalat Szerelési üzem, Budapest, XIII., Lomb u. II. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük.
