Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-02 / 258. szám

Nófgrád vendéqe volt Vámosi János és Záray Márta Mint jubileumi műsorának (Randevú Vámosi Jánossal) bevezetőjében Vámosi János tréfásan megjegyzi, nincs oka rá, hogy korából letagadjon, hiszen egy évvel fiatalabb Zalatnay Saroltánál, aki 1947- ben született; húsz éve éne­kel. Táncdalénekeseink közül az egyetlen, akit a Szocialista kultúráért érdeméremmel tün­tettek ki. Pedig — partneré­vel és feleségével, Záray Már­tával ellentétben — nem is készült táncdalénekesnek. — Mért sírnál kicsi rózsa­bimbó, Horváth Jenő szerze­ménye, ez volt első rádiófelve- telem, húsz éve. Elég görön­gyös volt a pálya. Voltak hul­lámvölgyek, aztán egy-egy stílus vagy szám megint egye­nesbe hozta az embert. Ren­geteg magyar szám népszerű­sítésével kísérleteztem, s na­gyon sok duettet is énekeltünk Záray Mártával — Maradjunk a húsz évnél. Valóban hosszú idő a tánc- daléneklésben. Hogyan sike­rült? — Egy érdekes dolgot sze­retnék elmesélni. A n- pokban a Zeneakadémián, várva fellé­pésemet. skáláztam, zümmög­tem Odalép hozzám egy idő­sebb férfi, azt mondja: Ne haragudjon, művész úr, na­gyon meglepő dolgot mondok. Nem is tudtam, hogy a tánc- dalénekeseknek is kell ská­lázni. Én igyekeztem sokat skálázni, tanulni húsz év alatt. — Meg tudná nevezni leg­kedvesebb számait? — Nagyon sokra emlékszem vissza szívesen: Járom az utam, Összecsendül két po­hár. .. de nem akarok itt lel­tárt készíteni. Az újabbak közül leginkább az Idegenek az éjszakában. — Mióta énekelnek egxjütt Záray Mártával? — Az Emkében találkoz­tunk. úgy js mint kollégák, 1950-ben volt. Tabányi Mihály együttesével léptünk fel. 1953 óta vagyunk házasok. (Záray Márta, aki figyeli a beszélgetést, közbeénekel: Ne­künk találkozni kellett...) — Melyik stílust kedveli a legjobban? — Természetesen a sweet- számok és a melodikus tánc­dalok állnak hozzám legköze­lebb. Az úgynevezett latin­amerikai stílus. — Szabad idő? — Szenvedélyes horgász vagyok. És ahol egy kis vizet látok, oda bedobom a kis pe- cát. (Zümmögni kezd az öltöző­ben Vámosi János villanybo­rotvája, néhány perc van már csak hátra az újabb színpad­ra lépésig. Záray Márta már elkészült Legkedvesebb dalai­ra emlékezik.) — Első legsikeresebb szá­mom Majláth Júlia szerzemé­nye volt: Nem adlak másnak, aztán' Zsoldos László szerze­ménye: Mondd mért szeretsz te mást. Ezután következett: Nem éri meg nekem, Minden­kiben csalódtam, Túl szép, Csak félig lenne meg... A Kétszer kettő néha öt című filmben is szerepeltünk. — Hogyan látja most a tánczene helyzetét Magyaror­szágon? — Minden stílusnak meg­vannak a legjobb prókátorai Zenészek és énekesek tökéle­tesen ellátják a mai piacok követelményeit. Ez a fajta beat — ahogy mi nevezni szoktuk: indián-zene — lassan kimegy a divatból. Persze, a beat változatlanul marad, csak egy kikristályosodott formá­jában. Tóth Elemér Tisennégymlliié forint új üzem építésére Az Építésügyi és Városgaz­dálkodási Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Ma­gyar Beruházási Bank közös pályázatára beküldött mun­kák közül a zsűri a Nógrád megyei Építőanyagipari Vál­lalat műszaki kollektívája ál­tal elkészített művet fogadta el. Ennek megfelelően a válla­lat 14 millió forintot kapott egy új falazati anyagot (tég­la) előállító üzem felépítésére. A kapott összeg 60 százalékát nem kell a vállalatnak vissza­fizetni. Az új üzemet Pásztón építik fel Ebben az esztendő­ben építésre és a gépek be­szerzésére hétmillió forintot költenek. Terveik szerint az új üzem 1969 áprilisában meg­kezdi a termelést. Az új léte­sítményt korszerűbb termelő berendezésekkel szerelik fel, mint amelyek a vízválasztói üzemben dolgoznak. Segítsé­gükkel évenként 20 millió tég­laegységnek megfelelő salak­blokkot tudnak előállítani. Értékesítésére már megkötöt­ték a szerződést a belkereske­delemmel. A Pásztóről kikerülő fala­zati anyagok kisebbek és könnyebbek lesznek a vízvá­lasztóinál. Az új üzem teljes üzembe helyezését 1969 első félévének végére tervezik. Joli ti, Bid m®m A vásárló, ha kilencvoltos elemre van szüksége, s ezért betér a Centrum vagy a Pécs­ied Áruházba, jobb ha nem is kér. Minek bosszantsa önma­gát s a kereskedőt... Mert az eladónak épp oly bosszúság, ha el kell utasítania vásárló­ját. Sajnos tagadó lesz a vá­lasz akkor is, ha másfél voltos elemet kér, ha mignon-fogla­latot. A hatvan—száz wattos fali foglalatokra már nem is emlékeznek a Centrumban, az idén még nem volt. s a másik, a Pécskő üzletházban is hiánycikk a villamossági sze­relőanyag, a kapcsolótípusok s az alkatrészek. De nem lehet kapni például a hetvenliteres Lehel hűtőszekrényhez bétá­iét, nincs a garanciális javí­tást lebonyolító vállalatnál sem. A vásárló kereshet a tv- készülékhez való nagyfeszült­ségű kereket, hiába. Eltűnt a hőkandalló és csak nehezen lehet hozzájutni a nagyképer­nyős televízióhoz, hordozható lemezjátszóhoz. Nem elégíti ki a keresletet a csillárkínálat sem. A kereskedők — és sajnos a vásárlók — általános véle­ménye, hogy ez év január 1 után a hiánycikkek száma nem csökkent, ellenkezőleg, növekedett. S ez, már csak azért is különös, mert nem olyan cikkekről van szó, ame­lyeknek gyártása általában rá­fizetéses. Hogy mégis gyara­podott a hiánycikklista, a zsebrádiókba”- V-1 (*nPvol­tos és gnóm-elemek hiányá­val kapcsolatban a RÄVILL például import-szállítmányok elmaradását emlegeti. A nagy­képernyős tv-késziilékek hiá­nya miatt az ipar a nagy- és kiskereskedelem óvatoskodó előrerendeléseit okolja. Az egyik villamosipari nagykeres­kedelmi vállalat pedig — fel­ismerve a lehetőséget —, csak úgy lett volna hajlandó kielé­gíteni a kiskereskedelmi vál­lalat megrendeléseit, ha az a fogyasztói hasznon megoszto­zik vele. Amikor a kiskereskedelem ezeket a visszásságokat az ipar és a nagykereskedelmi vállalatoknak szóvá teszi, nem azért cselekszik így, mert ál­talában kevesli a forgalmat. Ha csak ezt tekintenénk: pél­dául a Pécskő üzletház műsza­ki-villamossági osztálya már október végére teljesíti azt a bevételi tervet, melyet decem­ber végére tűztek ki. Ellen­érzésüket — és a vásárlókét is — inkább az váltja ki, hogv míg például a ruházati és ci­pőellátásban könnyűszerrel észrevehető a dinamikusabb gyártási és kereskedelmi tevé­kenység — s ez kifejeződik a választék gazdagodásában >■= —, ennek fonákját venni és” re a villamossági cikkeknél. Hogy ez miért van így? Nos. őszintén szólva, magyarázató* már bőven hallottunk. A tet­teken a sor. Csizmadia Géza NÓGRÁD — 1968. november 2., szombat Közel négyezer liter vér Több mint harminc térítés- mentes véradónap szerepel még a Nógrád megyei Vörös- kereszt és a salgótarjáni, il­letve balassagyarmati véradó­alközpont idei programjában. A nógrádi donorok azonban, az emberi áldozatkészség szép példáját mutatva, együttesen már csakrtem négyezer liter vért adtak az év elejétől mos­tanáig. Az eredmény messze felülmúlja az eredeti elképze­léseket Az egész évre terve­zettet ugyanis több mint har­minc százalékkal teljesítették túl. Október utolsó három nap­ián rendezték meg például a véradónapokat a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, ahol a péntek reggel elkészített ösz- szesítő adatok szerint közel hatszáz donor, kétszáz liter vért adott térítésmentesen. A Kohászati Üzemek véradói­nak fele ifjúmunkás volt. Gumiüzem Szendehelyen Átható gumiszag terjeng a levegőben. A kis ház egyik helyiségében különböző nagyságú prések sorakoz­nak. A másik szobában nagy zajjal jár a gumikeverő- hengerszék. Nyersgumidara- bok, különféle alakú és nagyságú gumiáruk garma­dája hever szanaszét. A szendehelyi Kossuth Tsz kis üzemében járunk. A csak­nem két éve működő üzem­ben különféle cikkeket, tö­mítőgyűrűket készítenek gu­miból és olajálló anyagból. A megrendelők között sze­repelnek olyan vállalatok, mint például az Országos Üvegipari Vállalat, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Film­technikai Vállalat, a MÁV Építési Főnökség stb. Itt készítik például a Siófoki Állami Gazdaság konzervje- ire is a gumigyűrűket. A termelőszövetkezet vezetői foglalkoznak a jól jövedel­mező üzem fejlesztésének gondolatával is. Jövőre sze­retnének újabb gépeket vá­sárolni, hogy gumicsöveket, ablaktömítő s egyéb idomo­kat is előállíthassanak. Sze­retnének rátérni a különfé­le színű gumiból készített lábtörlők gyártására is. Ménich Mátyás ereje kell a préshez A gyártmányok alapanyagát ellenőrzi Korcsok György, a gumiüzem vezetője. Százéves gyár öreg katonája A gyár, ahol dolgozott, száz­éves. Csaknem hat évtizedet töltött ott szorgalmas munká­val a 84 éves Csarba Egyed. Édesapja alapítótag volt a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. Annak idején igen sok szakember, munkás kül­földről került ide. A Csar­ba család is valahonnan a fel­vidékről vándorolt Salgótar­jánba. Tizenhárom éve mon­dott búcsút az üzemnek Csar­ba Egyed. De még ma is na­gyon sok apró részletre emlé­kezik és mesél a gyárról, ha van kinek. Hallgató pedig akad akkor is, ha csak a csa­ládról van szó. Tíz gyereke közül hat. az üzem dolgozója. De van unoka is 25, és 14 dédunoka. Ha más nem, hát közülük akad hallgatóság, a Maünovszkij úti csendes ott­honban Mostanában egyéb­ként mások is gyakrabban felkeresték, hiszen a századik évfordulóra kellettek az em­lékek. És ő mesélt. A gyárban ma is sokan em­lékeznek még a kazánkovács műhely egykori ördöngős mes­terére, főművezetőjére. Két­méteres mérőszalagjával hol itt, hol ott tűnt fel. Állandóan mért, ellenőrzött és sok min­dent rajz nélkül, elképzelés alapján valósított meg. Talán még most is a zsebében hord­ja a mérőszalagot. Géplakatosnak tanult, de 1909-ben már a kazánkovács műhelyben dolgozott. Ott is maradt. Keze alatt — ahogy mondani szokás — mintegy 300 ember nevelődött fel ka­zánkováccsá. Nagyon sok vas- szerkezeti munka van még, ami ma is állja a sarat, és végeredményben az ő irányí­tásával készült. Két teljesen új, generátort épített. Irányítá­sával készült a vasöntöde vas­szerkezete, a 20 és 25 tonnás darupályák, a tisztítóműhely. a huzalművi lágyítókemencék darupályával együtt. A hideg- hengerműben három villamos kemence és itt is darupálya. Mestermunka volt a salgói mozdonyok tűzszekrénye és kazánjai. Remekmunkák ke­rültek ki a keze alól. Ezekből ment Özdra. Diósgyőrbe és más nagyvállalatokhoz is. Az utolsó időben végzett munkái közül még ma is áll a gyári büfé épülete, s a szénbunkertől a kazánházig terjedő részen a kötélpálya. Van aztán olyan dolog is. amivel kevés ember dicseked­het és végeredményben törté­nelmi alkotás, ez pedig a hí­res 1919-es páncélvonat. Ök készítették és nagyszerűen helytállt a fronton. Sokszor emlegeti, hogy a vöröskatonák levélben is megköszönték a páncélvonatot. Egy másik emlékről is sok­szor beszél unokáinak. Ami­kor a szovjet csapatok 1945- ben bevonultak, a gyárban patkolta a mintegy száz pár lovat. Amíg dolgozott, megbecsül ték a munkáját. Vezetői min dig elismerték tehetségé' szakképzettségét. Aki ismerte elismeréssel nyilatkozott róla Életéről talán regényt lehetn- írni. Munkája eredményekén pen kapott élmunkás jelvényt sztahanovista oklevelet és a sok kisebb elismerés után ma­gasabb kormánykitüntetést is. IFA 900-as (Framo) szerkezeti, felszerelési és elektromos alkatrészeket közületeknekeladunk. Érdeklődni lehet: 202-774- es telefonon. Jármi Péter raktárvezetőnél. budapesti és vidéki változó munkahelyre lakatosszerelö szak- és segédmunkásokat Külszolgálati költséget, ha­vonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költség-hozzájárulást, szál­lást térítünk, minden héten szabad szombat, 44 órás munkahét. Bérezés: telje­sítménybérezés, kereset­korlátozás nélkül. Jelentke­zés: Fémmunkás Vállalat Szerelési üzem, Budapest, XIII., Lomb u. II. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents