Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-15 / 268. szám
Algyö, Eger, Százhalombatta Szellemi bérmunka a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányáknál mai- hosszabb idő óta foglalkoznak úgynevezett melléktevékenységgel. Kooperációban gyártanak más vállalatoknak alkatrészeket, bérmunkát vállalnak a szabad kapacitások lekötésére. Űj abban előtérbe került a szellemi kapacitás jobb lekötése is. Mit adhatnak a nógrádi bányász műszakiak más üzemek, vállalatok számára? Ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Bartkó Lajos kandidátust a geológiai, Fényes Gyulát, a tervezőrészleg és Bazsalya Gyulát, a mérnökség vezetőit. A következőket tudtuk meg: Dr. Bartkó Lajos: Saját kutatásra már alig kapunk keretet, viszont a Magyar Állami Földtani intézettel és a Központi Földtani Hivatallal jó a kapcsolatunk. Tőlük jelentős feladatokat kapunk. Ilyen központi keretből hatolunk Ménkes-aknában az úgynevezett alfa-ereszkével a Mátra alá. Az idén 750 ezer forintot kaptunk erre, jövőre egymilliót adnak. Most érkezett megrendelés arra is, hogy Kányás-aknából kiindulva hatoljunk át egy vágattal a 100 méteres vetőn, a már megkutatott mátravere- bélyi szénterületre. Itt a vetőt, a víz- és gázproblémákat vizsgáljuk a Központi Földtani Hivatal költségére, amire három éven keresztül egy-egy milliót biztosítanak. Jó ez nekünk is, mert végeredményben űj területre hatolunk be, ahol később esetleg bányász- kodni lehet. Rétegtani kutatásra, fúrásra, árkolásra és a szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére ugyancsak egymillió forint értékű megbízatást adtak. Igen érdekes munkánk lesz Egerben. Egy ház lesüllyedt, és kiderült, hogy a vár környékén és a város alatt levő alagút- és pincerendszer még nem teljesen ismert. Ennek felderítésével, térképezésével minket bíztak meg. Három éven keresztül 450—450 ezer forint értékű munkánk lesz itt is. Ezeken kívül vízkutatással, egyéb talajmechanikai vizsgálatokkal is foglalkozunk. Laboratóriumunk már az Idén mintegy 300 ezer forint értékű munkát végzett el. V égeredményben két személy teljesítménye ez. Fényes Gyula: A részleget annak idején azért hozták létre, hogy a vállalat beruházásait megtervezze, és ezzel is csökkentse a költségeket. Kapacitásunk évente 1 millió 700 ezer forint értékű tervezői munka elvégzése. Ebből az idén már félmillió értékű az idegenek megrendelése. Az utóbbiak között van a kazári kötöttárugyár bővítése. a nagylóci belvízrendezés, a Szentkút-patak rendezése, a tari és a bujáki hidak, az eresztvényi turistaház útjának, energiahálózatának tervezése. A hajdúszoboszlói bányászüdülő bővítésének terveit is mi készítjük. Jövőre is lesz tennivalónk, és az idegeneknek készítendő tervek értéké talán már a 800 ezer forintot is meghaladja. Ez attól függ, mennyi lesz a saját igény. Mód van arra is, hogy több szakembert foglalkoztassunk a jövőben tervezői munkával. Bazsalya Gyula: Ma már az országban többfelé dolgoznak mérnökeink, technikusaink és mérősegjédeink. Bérmunkájuk felöleli a geodézia minden ágát Mi végeztük például a Barátság ti. kőolajvezeték térképészeti munkáit. Az algyői olajmezőkről Százhalombattára készülő távvezetékhez ugyancsak mi készítettünk térképet. Megbízatásunk van a Budapest—Salgótarján gázvezeték térképészeti, a Pét— Veszprém között épülő -«zvezeték kitűzési rau: újára. Ezeken kívül a megyében földes patakrendezéshez és a közművesítés tervezéséhez szükséges munkákat is végzünk. Számításunk szerint — az igények ismeretében — évente 2—3 millió forint értékű bérmunkát tudunk elvállalni. A három vezető tájékoztatójából is kiderül, hogy a Nógrádi Szénbányáknál egyre jobban előtérbe kerül a szellemi kapacitás hasznosításának fokozása, ami végső soron a gazdaságosságot is kedvezően javítja. B. J. Ismét a távfűtésről Hideg von. vagy túlzottak az igények? Salgótarjánban, a Pécsikő úti távfűtéses bérházakból, a főtéri 13-asból és a Vörös Hadsereg úti lakóházakból többen telefonon panaszkodtak, hogy tagnapra virradóan hidegek voltak a radiátorok, majd „megfagytak”, többhelyütt a család egyik-másik tagja megbetegedett. A panaszokra Pál István, a távfűtési hálózat üzemvezetője a következőket válaszolta: Két rokkant életébe került Felháborító é«s eléggé el nem ítélhető körülmények között halálos közlekedési baleset történt szerdán este Miskolcon. Kiss Sándor 45 éves sofőr, a Borsod megyei KISZÖV személygépkocsiját, a munka befejeztével nem vitte garázsba, hanem sétakocsikázásra indult S. Máriával, a Hejöcsabai Cement- és Mészmű 16 éves adminisztrátorával. Mindketten ittasak voltak. Kiss átengedte az autó vezetését a fiatal leánynak, akinek sem jogosítványa, sem gyakorlata nem volt. A Csabai kapu 26. szám előtt — az egyébként nyolc méter széles úton — a leány a járművel áttért a menetirány szerinti bal oldalra, s ott összeütközött egy vele szembejövő háromkerekű Velorex gépkocsival, amelyet Bárdos Sándor él éves telefonkezelő, miskolci lakos vezetett. A karambolnál Bárdos Sándor, valamint 32 éves rokkant felesége olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás után mindkettő meghalt. A sofőr az összeütközés után a fiatat leányt hazaküldte, és a helyszínre érkező baleseti járőrnek azt állította, hogy a gépkocsit 6 vezette. A szemtanúk egybehangzó állítása után később beismerte, hogy az autó vezetését átengedte a fiatal leánynak. A rendőrség mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezte. „Kitekintés” a honismereti mozgalomban Évekkel ezelőtt született kapcsolatról beszél Kovács János helytörténész Salgótarjánban, a Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeumban: Borsod és Nógrád helytörténészeinek kapcsolatáról. E kapcsolatot persze, jóval megelőzték az időben mások. Go- lup Rudolf munkásmozgalmi mártír például az ózdi járásban levő Arló községben született. Salgótarjánban 1944. október 15 után a bányászokat ellenállásra szervezte. Szőnyi Márton partizánparancsnok ugyancsak az ózdi járásban levő Kissikátorban halt meg. De a járásból indult Szontágli Tamás is. aki a bakonyi vörös földben elsőnek fedezte fel a bauxitot, vagy Holló Barnabás, az országban is ismert nevű szobrászművész, s még sorolhatnánk. Mindezt az ózdi járási honismereti kör tagjainak is elmondotta nemrég Kovács János. akit É. Kovács László, a Kelemér községben levő Tompa-emlékmúzeumon belül működő járási honismereti kör vezetője hívott meg körükbe. Az északi országrész megyéi, járásai között szorosabbá váló kapcsolat módot nyújt arra, hogy színvonalasabbá, tartalmasabbá váljon a honismereti tevékenység, amely így a legszűkebb hazát is egyfajta tágabb egységen belül vizsgálhatja. Olyan történelmi események, összefüggések jobb megértésére kerülhet így sor, amelyek tanulmányozása a „belterjes” járási, megyed honismereti tevékenység során aligha lenne lehetséges. Mindez pedig, végső soron, a szocialista haza fiságra nevelés korszerűbb módszereit teszi lehetővé a helytörténészek számára is. S a „kitekintés” egyéb lehetőségei? Kovács János tájékoztatása szerint, a közelmúltban jelentkezett Orosháza. Kérésük: a jövő nyáron szeretnének tíz fiatal honismereti köri tagot Nógrád megyébe küldeni, innen pedig ők várnának szívesen ugyancsak tíz fiatalt. Jelentős ez a javulás, mert N rád ban is szükséges növelni . középiskolai honismereti szakkörök számát, s egy, a megyétől távolabb eső országrészben való kutatás lehetősége mindig vonzó és tanulságos az ifjú kutatók számára. Ezt a honismereti táborokban szerzett tapasztalatok is bizonyítják. Természetesen, az • is szükséges lenne, hogy az e körben tevékenykedő fiatalok tanév közben is legalább néhány napot „Írint” tölthessenek a megye falvaiban, ahol bekapcsolódhatnának a falukutató mozgalomba. E körökben ugyanis rendkívül fontos a „gyakorlat”, a mozgás. Végül, még egy érdekes kezdeményezésről hallottunk. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának felkérésére a honismereti «szakbizottság most javaslatot készít a megye barátai körének szervezéséről. F „klub” tagjai az ország politikai, gazdasági, kulturális, művészeti stb. életében szerepet játszó neves személyiségek lennének, akik Nógrád megyéből származtak, s akik még mindig kapcsolatot tartanak, illetve keresik a kapcsolat lehetőségét a szűkebb hazával. (te) ló napot helyett... Ma lépnek életbe az új postai díjak Mint ismeretes, november I5:től módosul a posta egyes szolgáltatásainak ára. A díjváltozások — a levél, a levelezőlap, a csomag és a távirat díjainak emelése — ma reggel életbe lép. Ezentúl tehát a levelekre — a helyire és a vidékire egyaránt — nem 30, illetve 60 filléres, hanem egységesen egy forintos bélyeget kell ragasztani. A képes levelezőlapok bérmentesítési díja 20 fillér helyett 40 fillér, a szabványos postai levelezőlapok helybe és vidékre egyaránt 60 filléres bélyeggel adhatók fel. Ezzel egyidőben emelkedik a csomagok feladási és házhoz kézbesítési díja, az ajánlási és az expressz díj, a táviratokért szavanként akár helybe, akár vidékre, egységesen 6o fillért kell fizetni. A belföldre szóló képes levelezőlapokat és üdvözlő lapokat — bármennyi szöveget is írnak rá — egységesen 40 filléres bélyeggel kell feladni. A „kritikus” névjegyborítékos üdvözlő kártyákra, ha csak keltet és nevet írnak rá, 60 filléres, bármilyen más szöveg esetén 1 forintos bélyeget kell ragasztani, helybe és vidékre egyaránt. Jóllehet a táviratok szódíja emelkedik, a posta a dísztáviratoknál 50 százalékos engedményt ad akkor, ha a táviratot legalább három nappal a kézbesítés napja előtt feladják. Bármilyen külföldi országba feladott képes lapot és név- jegyboritékog üdvözlő kártyát — öt szó esetén — 1,20 forintos bélyeggel kell bérmentesíteni. Amennyiben a lapra ötnél több szó kerül 2 forint, a névjegyborítékos üdvözlő kártyánál pedig 3 forint a bér- mentesítési díj. Szabványos képes levelezőlapot — korlátlan szöveggel — egységesen 60 filléres bélyeggel lehet feladni Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, az NDK-ba, a Szovjetunióba és Vietnamba. Roppant egyszerű Két drámaíró beszélget: — Befejeztem a tragédiámat, csak azt nem tudom, hogy az ötödik felvonás végén, hogyan pusztítsam el a hőst? — Az igen egyszerű, kérlek. Olvastasd el vele az első négy felvonást. A hongkongi tájékoztató ügynökség a pekingi rádióra hivatkozva az alábbiakat jelenti: a kínai tanulók ezentúl nem üdvözlik az osztályba belépő tanáraikat, hanem a következő szavakat mondják: „Hosszú életet kívánunk Mao elnöknek”, vagy „Végtelen életet kívánunk Mao elnöknek”. Ezenkívül a diákoknak és a tanároknak minden tanítási óra előtt meg kell hajolniok Mao Ce-tung arcképe előtt. „Meg kellett szüntetni azt az értelmetlen szokást, hogy a tanulók üdvözöljék tanáraikat, és előttük hajoljanak meg” — tette hozzá a pekingi rádió. — Amikor a bejelentések alapján ellenőrizzük a hőmérsékletet, mindenütt az előírásoknak megfelelő meleget találjuk. Vagyis: a rendeletben megkövetelt 20 fokot mindenütt eléri, esetenként pedig túlhaladja. Sajnos, a lakók 25—26 fokos meleget kívánnak. Az is előfordult, hogy valakj azért panaszkodott mert a meleg víz csak 40 fokos volt, s néki a csirkeko- pasztáshoz tovább kellett forralni a vizet. Ennek ellenkezője is megtörtént: a forró víz nem érte el a kívánt 40 fokot. Tegnap ketten is jártak a lakásomon, és panaszkodtak, hogy hidegek a fűtőtestek. Amikor meggyőződtek arról, hogy nálam csak 20 fok van. megnyugodtak, mert a panasztevőknél akkor is 21 fokot mutatott a hőmérő. Átmenetileg gondot okoz az időjárás változásához való gyors igazodás. A lakók a melegebb időben — igen helyesen —, elzárják a szabályozókat. A hirtelen bekövetkező hűvösebb esetén pedig egyszerre nyitják ki. Ilyenkor átmenetileg valóben visszaesik a hőmérséklet, de legtöbb helyen még ekkor sem száll a rendeletben előírt 20 fok alá. Általában 14—16 éra szükséges ahhoz, hogy ki tudjuk elégíteni a megnövékedett igényeket. Egyébként 1100 lakás van bekapcsolva a távfűtési hálózatba, a beérkező jogos panaszokat két-három napon belül elintézzük. Ahhoz már az első pillanatban sem fért semmi kétség, hogy a Csóka István által mutatott bukósisakról ledörzsöl- ték a festéket. Méghozzá gyorsan, ügyetlenül. A mélyedésekbe példápl még látszott a fekete festékmaradvány, és a sisakon jól látszott a dörzsölés nyoma is. A rendőrség házkutatást rendelt el Csóka István lakásán, hogy a részeiét is előkerítsék. A házkutatás során az egyik rendőrtiszt kis cédulát vett észre. Hosszasan nézegette, megmutatta társainak is, majd gondosan eltette. Karóráról szóló zálogcédula volt A tanúk annak idején elmondták, hogy Nyitrai Teréz kis méretű, női karórát hordott, ez az óra azonban a Fe- kete-hídnál lejátszódott dráma után eltűnt, és eddig nem került elő. Ügy tudta mindenki, hogy az órát Teréz a Nagyatádon élő húgától kapta ajándékba, aki maga is pontosan ilyen órát hord. Csóka István lakás Írói egyelőre egy zálogcédula került a rendőrség birtokába. Később pedig, ugyancsak a házkutatás során több kulcs is előkerült. A kulcsokat rövid idő múltán szakértők és tanúk jelenlétében kipróbálták Terézék lakásán. Az egyik kulcs a kaput nyitotta, a másik a lakás ajtaját. A rendőrség szakértői a zárat is leszerelték és pontosan megvizsgálták. Az eredmény: a kulcsok minden kétséget kizáróan Nyitrai Teré2 lakásának kulcsai! Előkerültek hát Teréz retiHALÁL A FEKETEHÍOHÁL (4.) ,,Mindent elmondok99 zért indultam, éppen zárva volt. — Mondja Csóka, mikor találkozott utoljára Nyitrai Te- r^zzel? Csóka hallgatott. Egy szó sem jött ki a torkán. A tiszt elővette Terézke óráját, és Csóka elé tartotta. — Ismeri ezt az órát? Csóka rámeredt az órára, majd elfordította a fejét. Nem küljében levő kulcsok. Legalábbis egy részük. A miskolci zálogházban pedig a Csóka István lakásán talált zálogcédulára kis méretű, női karórát adtak át. Minél gyorsabban meg kellett tudni, vajon valóban Nyitrai Teréz karórája-e, vagy sem, bár tulajdonképpen már senki sem kételkedett benne, hogy az óra Teréz tulajdona volt. A biztonság kedvéért azonban meg kell mutatni húgának is, aki vette az óráit Másmap egy ezüstszürke, kétmotoros, négyüléses repülőgép ereszkedett le a miskolci repülőtéiTe. A Belügyminisztérium repülőgépe. A Borsod megyei Rendőr-főkapitányság két tisztje szállt be. s helyet foglaltak. Esvikük kezében az apró, női karára lapult. — Mehetünk? — Igen! A motorok zúgása felerősödött, az ezüstszürke gép egy ideig futott a gyepen, majd a magasba emelkedett. Rövid idő múltán Kaposvárott szállt 3e, ahol egy kisebb csoport várta a gép utasait. Kocsiba ültek, és siettek a kapitányságra, ahol Nyitrai Teréz testvére várta őket.- — Igen, ezt az érát vettem Terézkének — mondta a testvér, amikor megmutatták neki az apró karórát. — Biztosan felismeri? — Biztosan. Nézzék meg különben az enyémet is, pontosan ilyen. A Belügyminisztérium gépe a nyomozó tisztekkel hamarosan visszaindult Miskolcra. Csóka István a kihallgatásokon nyugodtan válaszolga- tott a kérdésekre, a tiszasze- derkényi üggyel kapcsolatosan mindent elmondott, nem tagadott semmit. Gondolhatta, hogy ebből az ügyből nagy baj nem lehet, különben is csak próbálkoztak az erőszakoskodással. Á másik ügy? Nyitrai Terézé? Hol van az már! Rég eltemették, biztosan el is feledték már az egészet! — Ismerte maga Nyitrai Terézt? A nyomozó tiszt kérdése most kicsit meglepte, idegesítette, de azért mégis nyugodtan válaszolt: *— Ismertem. — Régóta? — Gyermekkorom óta ismertem Terézkét. Gyakran jártam hozzájuk kőszöntget- n>i is az ünnepeken. — Szépek voltak ezek az ünnepek? — Szépek. Terézkétől mindig kaptam valamit, nem fogadták Ingyen, a köszöntgetést. — MindtsnJci adott valamit? — Nem. Nem mindenki. Némelyik család, ahol nem szerettek bennünket, mint például ... És sorolgatta, hol kaptak valamit, és hol nem kaptak semmit. — Jól vissza tud emlékezni Csóka? — Igen. — Szokott pénzt kérni kölcsön? — Szoktam. — Kitől? — Édesanyámtól. — A múlt nyáron, mikor kért pénzt kölcsön az édesanyjától? — Kapáláskor. De már arattak is. — Közelebbről meg tudná határozni a napot? — Huszonegyediké lehetett, és szerda. — Honnan tudja ilyen pontosan? — Anyám 21-én kap segélyt, a szerdát meg onnan tudom, hogy nálunk a kocsma szerdán tart zárva, és amikor a pénNÖGRÁD - 1968. szólt. — És ezeket a kulcsokat ismeri? Csend. — Csóka! Nézze meg ezeket a kulcsokat! Ismeri ezeket? Látta már valahol? A kérdezett nem válaszolt. Meggörnyedve ült. A nyomozó szólalt meg újra. — Ez az óra is, ez a néhány kulcs is Nyitrai Teréz tulajdona volt. Az óra zálogeédulá.iát és a kulcsokat is magánál találtuk meg. Mondja meg, hogyan kerültek mindezek magához, mikor találkozott utoljára Nyitrai Terézzel, mit tud a haláláról ? Csóka várt egy kicsit, nagyot nyelt, majd rekedten megszólalt: — Azon a napon, ami km anyámhoz mentem a pénzért, akkor találkoztam vele... — Tehát június 2t-én, szerdal napon elindult Gesztelybe, a pénzért! — Igen... Elindultam ... Kerékpáron mentem ... Elmondok mindent! Mindent elmondok. úgy. ahogyan történt! Priska Tibor Következik: A fekete-hidi tragédia 15., péntek 3
