Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-13 / 266. szám
.Népszerű szakközépiskola Gond a gyakot ló kórterem Az Írószer Ktsz salgótarjáni üzemében a közelmúltban alakult meg az első szocialista címért küzdő brigád, amely a Nógrád megyei munkásmozgalom mártírjának, Furák Te- réznek, a nevét vette lel. Képünk az üzem golyósbctét- műhelyében Szilágyi Lajos technikust és Bogdán Irmát, a Furák Teréz brigád két tagját ábrázolja a golyósbetét hosszméretének ellenőrzése közben Műszaki tájékoztató és propagaudaliónap HALÁL A FEKETE-H1DNÁL <2.) Szerencsétlenség vagy bűntény Műszaki tájékoztató és propagandahónapot tart novemberben a Cserháti Erdőgazdaság kollektívája. A vállalat ezetői ezzel is szeretnék elősegíteni a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny vállalásainak teljesítését. Többek között előadás hangzik el Balassagyarmaton a munkaidő-csökkentés lehetőségeiről, s az ezzel kapcsolatos tennivalókról, az erdőfelújítási és fenntartási munkák ész- szerűsítésének lehetőségeiről. Az erdőgazdálkodás műszaki fejlesztésének időszerű kérdéseiről dr. Schmall Ferenc, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztály- vezetője tart előadást november 22-én. Ez alkalommal nyitják meg az erdőgazdaság műszaki fejlődését s a dolgozók újításait szemléltető kiállítást Salgótarjánban is több előadásra kerül sor. A fafeldolgozás helyzetéről és távlati feladatairól, a munka- védelmi tennivalókról és a munkaversenyről itt hangzanak el az előadások. Ugyanitt kerül sor az egyidejűleg megrendezett erdőgazdasági újítási hónap és ötletnapok alkalmával beadott javaslatok értékelésére és jutalmazására. Újra eltelt néhány nap, azt viszont még mindig nem lehetett tudni, mi okozta Nyitrai Teréz halálát. Merthogy őt találták meg a gabonatáblában. ahhoz alig fért kétség. A ruhát többen is felismerték, legjellemzőbb tulajdonságait sorolgatva, más bizonyíték azonban egyelőre nem került elő. Mi okozhatta a nő hirtelen halálát? Öngyilkosság lenne? Nyitrai Teréznek, amint az előző fejezetben elmondottakból is látható, nem volt köny- nyű élete. Nyilvánvaló, hogy szeretett volna változtatni rajta. de eddig nem sikerült. Teréz éjjelente gyakran felült az ágyban és sírt. „Nem bírom már sokáig ezt az életet’’ — mondogatta ilyenkor. De azok az emberek, akik utoljára látták, beszélgettek vele, semmi jelét sem fedezték fel rajta a nyugtalanságnak. Most mégis holtan találták. Igaz, sokan még abban is kételkedtek, vajon valóban Nyitrai Teréz holttestét találták-e meg. Nem kellett azonban sokáig várni a bizonyítékokra. Egy alkalommal, egy férfi csaknem két kilométerre attól a helytől, ahol Terézt megtalálták, fehér retikült vett észre az árpatáblában. A férfi azonnal értesítette a rendőrséget. A retikülben újságokat, nylon kesztyűt, harisnyát, fényképeket, vonatjegyet találtak. És a táskában volt Nyitrai Teréz személyi igazolványa is. Teréz ismerősei felismerték a táskát is: igen, az övé, ez volt nála, amikor utoljára látták. A személyazonosság tehát tisztázódott, a halál oka azonban még nem. Az öngyilkosság, mint ok viszont egyre halványabb. Mi lehetett az igazi ok, hogyan halt meg Teréz? Vajon a táskában minden ott van, ami Teréznél lenni szokott? — A kulcsok! — Teréz ebben a táskában hordta a kulcsait, karikára fűzve! — Pénztárca! A pénztárcája sincs itt, pedig azt is ebben tartotta! Előkerült a nylonszatyor is, ugyancsak távol a holttesttől. A szatyorban női félcipő, üvegek, újságok. Tehát: egy barna műanyag fésű a híd mellett, lent. Teréz fésűje. A szerencsétlenül járt nőtől messze, csaknem két kilométernyire a retikülje. Ugyancsak messze a szatyor. A retikülből hiányzik a kulcscsomó es a pénztárca. A fésű kieshetett dulakodás közben, vagy a test ide cipelése közben. A retikült valószínűleg a tettes dobhatta eL A szatyrot is. Nincs meg Teréz karórája sem, bár ezt nem mindig hordta. Mindez azonban bőségesen elég ahhoz, hogy bűntényre gondoljanak. És a rendőrség emberölés bűntette miatt elrendeli a nyomozást. Még valamit el kell mondani; a holttesten a ruha; helyzete okot adott rá, hogy erőszakos nemi közösülésre is gyanakodj anak. Hol járt Teréz június 21- én? Ki látta, merre? Ki látott valakit ezen a környéken, az említett napon? Tanúk, elképzelések sokasága jelentkezett. Szívós, türelmes felderítő munka kezdődött, hiszen minden bejelentést, a látszatra összefüggéstelen dolgokat, eseményeket is megvizsgáltak. Tehát Teréz június 21-én a kora hajnali .órákban érkezett bátyjával Budapestre, majd rögtön indult is vissza. Bátyja 24- én este ült vonatra és az éjjeli órákban érkezett Miskolcra, a Tiszai Pályaudvarra. Itt. a váróteremben összeta- lálKozott egy ismerősével, aki felajánlotta, hogy gépkocsiján hazaviszi. Így is történt, és 25- re virradó éjjel már be is nyithatott gesztelvi lakásába, mivel a kocsi egészen hazáig vitte. A lakást pontosan olyan állapotban találta, ahogyan 20- án este, tehát a Pestre induláskor hagyták. Húga ezek szerint nem járt otthon. A férfi nyomban robogójára ült, és még az éjjel felzörgette az ismerősöket, nem tudják-e, hol van Teréz. Nem tudták. Táviratot adott fel a Somogy megyei Nagyatádra, hátha az ott élő leánytestvérét látogatta meg. Onnan ugyancsak táviratban értesítették: Teréz nincs náluk. A férfi azonban nem hitt a táviratnak sem, ezért 27-én elutazott Nagyatádra, hogy személyesen győződjön meg a hírről. Amikor visszatért, 30- án értesült húga szerencsétlenségéről. Számos bejelentés, észrevétel érkezett, de igazi, követhető nyom nem. Terézt közben eltemették, a két falu kissé lecsillapodott, egyre kevesebbet beszéltek az ügyről. A tettes biztonságban érezhette magát. Látszatra a felderítő munka is lanyhult. Látszatra. Mert azok számára, akiknek a felderítés a kötelességük, nincs elavult ügy. A legkisebbeket. a jelentéktelen eseményeket is figyelemmel kísérik, összefüggéseket keresnek, következtetnek Ez a munka persze nem látványos, nem mutatós, nem is nagyon tud róla a közvélemény. Sokan már úgy vélték, a Nyitrai Teréz ügyét is elfelejtették, nem törődnek vele többé. A tettes minden bizonnyal így gondolta Egyszer azonban egy váratlan, vagy nem is olyan váratlan esemény érdekes szálat adott a nyomozók kezébe. Priska Tibor Következik: Hajsza a fekete bukósisakos után 4 NÓGRAD — 1968. november 13., szerda Az öreg épület, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, mindinkább fiatalodik. A fiatalodás nemcsak kisebb-nagyobb — jobbadán belső — átalakításokban nyilvánul meg, hanem sokkal inkább magas színvonalú tartalmi tevékenységben, módszerek korszerűbbé válásában és — természetesen — az iskolaszerkezet alakulásában. Az 1967/68-as tanévben például egészségügyi szakközépiskolai osztály kezdte meg működését az iskolában, csecsemő- és gyermekgondozó szakon. Idén két osztály indult, általános egészségügyi szakon. Ezekben a tanulók általános alapképzést nyernek az egészségügyi pályákhoz. Megismerkednék az egészség- ügyi adminisztrációtól kezdve a gondozással, ápolással és egyéb gyógyászati tudnivalókkal. Érettségi után egy évre a választott speciális egészségügyi szakon képesítést szerezhetnek. Herold László igazgató szívesen tájékoztat az egészség- ügyi szakközépiskolai osztályokkal kapcsolatos örömökről és gondokról is — Valóban örömmel száA Cserhát egyik legszebb fennsíki legelőjén tartja növendékmarháit a herencsényi termelőszövetkezet. Kelemen István és Hering János tavasszal kihajtják a jószágot, s csak a tél beállta előtt hajtanak be a faluba. Jelenleg csaknem negyven állat várja a hazahajtást Művészeti ismeretterjesztés — magas fokon molhatunk be arról, hogy az idei tanévtől két főhivatású nevelőnk működik ezen osztályokban — mondja. — így most már szakemberek kezébe fut ößsze az egészségügyi szakközépiskolai képzés „mesterségbeli” része. Vannak azonban gondjaink is. A szakgyakorlat oktatásához szükséges gyakorló kórtermet még csak kis részben sikerült megvalósítanunk. Teljes kialakítására csak akkor kerülhet sor. ha az épületben, illetve a helyiségben lakó pedagógus kollégánknak sikerül, megfelelő lakást szereznünk. ígérettel már rendelkezünk, lakással még nem. Reméljük azonban, azt is megkapjuk rövid időn belül, így ez a nagy gondunk megoldódik. A szakmai felszerelést részben a salgótarjáni kórház, részben a megyei és a városi tanács művelődési és pénzügyi szerveinek segítségével és támogatásával sikerült beszerezni. A szakközépiskolai osztályok hallgatói hetenként kétszer három-három órás gyakorlaton vesznek részt a tanműhelyben, illetve — jobb híján — a tanteremben, A múlt tanévben beiratkozott fiatalok a nyáron már szakmai gyakorlaton vettek részt a város bölcsődéiben. A vezetők és munkatársak tájékoztatása szerint jól vizsgáztak szakmai tudásból, lelkiismeretességből, felkészültségből. Örömmel segítettek nekik a bölcsődék felnőtt szakemberei is, így a fiatalok számára szintén hasznosnak bizonyult a gyakorlat. Mint a tapasztalatok mutatják, az egészségügyi szakközépiskolai forma gyorsan népszerűvé vált Salgótarján régi gimnáziumában. Széles körű érdeklődés nyilvánul meg iránta mind a gyerekek, mind pedig a szülők részéről. Idén például az egészségügyi szakközépiskolai osztályokba háromszoros volt a túljelentkezés Mindez azt is jelzi, hogy ez a szakközépiskolai forma salgótarjáni vonatkozásban is figyelmeztet: a helyesen választott, a társadalmi igényeket is szemmel tartó szakközépiskolai osztályok indítása a város, a megye társadalmának körében is támogatásra talál, egyúttal jól szolgálja a középiskolai iskola- szerkezet fokozatos átalakítását, a helyes arány kialakítását. (tel A kezdeményezés dicsérete az első megjegyeznivaló. Több év óta dédelgetett terv megvalósulását vették hírül azok, akik néhány héttel ezelőtt kézhez kapták a TIT megyei szervezete és a József Attila művelődési központ rendezésében megindított művészeti szabadegyetem programját. Közel két éve, hogy kerek egyesztendős rendkívül eredményes tevékenység után megszűnt a TIT művészeti fóruma, és az ott összekovácso- lódott „törzsközönség” azóta is érzi hiányát a megszokott „péntek estéknek”. Nem tudni pontosan, miért is szűnt meg e rendezvénysorozat — talán a néhány aktív, de bizony magára hagyott szervező fáradt el, vagy a végül is túlságosan egysíkú rendezés vált unalmassá de az bizonyos, hogy akkoriban égjük jelentős fóruma volt városunk művészeti életének. A most megindult szabadegyetem formailag természetesen teljesen más modellt követ — előadás és vita, míg a művészeti fórum az alkotók, főként helyiek, bemutatkozására nyújtott lehetőséget —, de tartalmában azonos a célkitűzés: megismertetni a hallgatókat a korszerű, kortárs - művészet legizgalmasabb problémáival, és lehetőséget teremteni a vélemények kicserélésére. A művészeti szabadegyetem kitűnően összeállított programja biztosíték a célkitűzés megvalósítására. A képző- és építőművészet, a zene, a film és az irodalom köréből jó érzékkel kiválasztott problémakörök nagy érdeklődésre tarthatnak számot mind az alkotók, mind a „közvetítők”, illetve „befogadók” körében. A felkért előadók között az illető művészeti ág legkiválóbb szakemberei szerepelnek, többek között a József Attila művelődési központ Ybl-díjas tervezője, Szrogh György építész, Antal Imre SZOT-díjas zongoraművész és dr. Keresz- túry Dezső József Attila-díjas író. A szabadegyetem második rendezvényeként Bencze Gyű* la festőművész, a Képzőművészeti Főiskola igazgatóhelyettesének előadására került sor, „Művészet és világnézet — alkotás és közérthetőség’’ címmel. Az előadás érdekessége, hogy tulajdonképpen Bencze Gyula közeljövőben kiadásra kerülő könyvének egyik részfejezete volt. Bár a megjelölt témákat végső soron csalt közvetve érintette, az előadást mégis pozitiven értékelhetjük, hiszen esztétikai alapvetést nyújtott. A valóság, a művész, a mű és a közönség között fennálló bonyolult dialektus kapcsolat helyes értelmezése volt a színvonalas előadás legnagyobb érdeme. Bár ezúttal még nem alakult ki izgalmas vita, heves véleménycsere — mint ahogyan vártuk —, mégis úgy érezzük, jó úton indult el a salgótarjáni művészeti szabadegyetem. Cs. B. Tanfolyam, akadémia: nőknek A pásztói járási nőtanács a tél folyamán nyolc községben tanfolyamot, illetve előadás-sorozatot szervez. Ezekben a községekben a nők hat előadásból álló sorozatot hallgatnak majd A nőtanács jó kapcsolatot tart fenn a TIT-tel, s az előadókat innen biztosítja. Hét községben rendezik meg a nők akadémiáját, érdekes, változatos programmal. Ugyanakkor a nőket érdeklő szabás-varrás tanfolyámot haladó és kezdő fokon nyolc községben rendezik meg. Arról is gondoskodnak, hogy a pártoktatásban a járás asszonyai közül minél többen vegyenek részt.
