Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-02 / 258. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Mi lesz NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 258. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. NOVEMBER 2., SZOMBAT FOE'S? Ä BOR Nemrégiben az egyik községben nagyon érdekes konfliktusra bukkantam. A lakosság két táborra oszlott: az egyik védelmébe vette a szövetkezet egyik traktorosát, aki állítólag önérzetesen kivette a munkakönyvét, a másik, a sokkalta nagyobb tábor viszont mélységesem elítélte őt, és helyeselte a vezetőség keménységét. Kiderült, hogy nem egyszerű személyi ellentétekről volt szó, noha a traktoros „barátai” igyekeztek ezt annak feltüntetni. A szóban forgó traktor- vezető kihasználva a szüret utáni hangulatot, szántás közben munkahelyét el-elhagyta, és jól felöntött a garatra az idei murciból. így azután a szokottnál is hetykébben érkezett be a tsz-központba, ahol csaknem karambolt idézett elő, majd megtagadta a tsz-el- nök utasításának végrehajtását. Forrt a bor, és a félig kiforrt új bor zavaró hatása alatt, mint mondják, a traktoros azt hitte, hogy „ő az abesszin császár”. Mindenki azt várta, hogy a fiatalember, aki nemrégiben szerelt le a katonaságtól, másnapra megbánja tévedését, és megköveti a vezetőséget. Ó viszont megfutamodott a felelősség vállalása elől, és egyszerűen kikérte a munkakönyvét. Attól tartott ugyanis, hogy a fegyelmi tárgyalást nem ússza meg szárazon. Sajátságos, egyedi ügynek tetszik ez a történet, de csak az első hallásra. Nem kell sokáig elmélkedni rajta, hogy rádöbbenjünk: általános jellemzői és tanulságai vannak. Nem egyedülálló eset, hogy a gépekkel dolgozó tsz-tagok vagy alkalmazottak nem hajlandók betartani a munkavédelmi előírásokat, és amikor forrásnak indul a nova, főzni kezdik a, kisüsti pálinkákat, alaposan mélyére néznek a pohárnak'.. Ilyenkor azután hiába az utasítás, hiába a jó szó. A könnyelműség és fegyelmezetlenség mértékéről meggyőző képet mutat a mezőgazdasági üzemekben előforduló balesetek és munkakiesések nagyfokú növekedése. Amíg az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban csökken a balesetek száma, s a gépjavító állomásokon is csak alig rosz- szabb a helyzet a tavalyinál, a statisztikát teljesen elrontja a termelőszövetkezetekben tapasztalható kriminális helyzet. A tsz-ekben szeptember végéig — a tavalyihoz képest — 279-cel növekedett a balesetek és 5520-szal a kiesett munkanapok száma. A legtöbb halálos baleset is a tsz-ekben fordult elő. S ha végignézzük a jegyzőkönyveket, a balesetek okai rovatban gyakran szerepel a fegyelmezetlenség, köny- nyelműség, felületesség, képzetlenség, ami nemcsak a balesetet szenvedők, hanem a vezetők és ellenőrzéssel megbízott dolgozók felelősségét is növeli. Nem az egyedi eseteket kívánjuk példának felhozni, sem azokat, amelyeknél vitatható a felelősség kérdése. Ide sorolható többek, között Szita Antal tragikus halála, aki a varsányi Üj Kalász Tsz-ben az állatokat őrizte, miközben villám- csapás érte, vagy Tőzsér József, a karancssági Egyesült Erő Tsz fogatosának végzetes esete, akivel megvadultak a lovak. De még Pallai János halálában is sok szerepet kapott a véletlen, hiszen az end- refalvi tsz éjjeliőrét a két mellette karambolozó személy- gépkocsi egyike teperte maga alá. Dulai József, a káliói Űj Tavasz Tsz traktorosa azonban már nagyfokú könnyelműséget követett el, amikor nehezen beindítható lánctalpas traktorát úgy igyekezett „begyújtani”, hogy a földön állt. A traktor elindult és a lánctalpak maguk alá sodorták. A nehéz, meredek lejtőn Zsélyi Róbert- nek, a nagybárkányi tsz traktorosának is meg kellett volna gondolnia, hogy elvállalja-e az U—28-assal a szántást. Ezek csak a súlyosabb balesetek, rajtuk kívül sok jegyzőkönyvet olvastunk, amelyekben a végkifejlet nem végzetes ugyan, de messzemenően befolyásolja a dolgozók kereső- és munkaképességét. Általános tapasztalat például, hogy egyes tsz-ekben nem eléggé biztonságos a munka, a műhelyek és szántóföldek gépei elavultak, a munkavédelmi oktatásra nem fordítanak kellő gondot, hiányos a szakmai felkészültség és az új melléküzemágak létesítésénél figyelmen kívül hagyják a munkavédelmi intézkedéseket. Valamit javított ugyan a tsz-ekben uralkodó könnyelműségen, hogy a MEDOSZ a tsz-ekre is kiterjesztette ellenőrző munkáját, azonkívül a biztonsági megbízottak is alaposabb kioktatásban részesültek. A fokozottabb ellenőrzés nyomán számos intézkedés született, amely további baleseteket akadályozott meg. így például a ceredi Ceredvölgye Tsz-ben, a szilaspogonyi üzemegységben egy teljes üzemrészt leállítottak, mert nem tartották be a biztonsági előírásokat. Hasonlóképpen, a szécsényi tsz-ben a gattér üzemeltetését kellett szüneteltetni, mert hiányzott a védő- berendezés és a védőburkolat. Felvetődik a kérdés: ha ennyire sötét színekkel ecseteltük a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a tsz-ekben uralkodó helyzetet, akkor miben látjuk a kiutat. Mindenekelőtt megállapítható, hogy ahol a gépesítési előadó feladata magaslatán áll, vagy egyáltalán „létezik” gépesítési előadó, ott a kirívó balesetek és a balesetek száma nem annyira feltűnő. Az ilyen helyeken a baleseteket, éppen a mások és maguk tapasztalatai alapján előrelátó intézkedésekkel igyekeznek megelőzni. A fegyelem megszilárdul, s ha az ellenőrzés fel is fedez munkavédelmi lazításokat, az elkövetőkkel szemben szigorúan eljárnak. A gépesítési előadók alkalmazása azonban önmagában nem oldja meg a problémát. A munkavédelem központi kérdés, aminek helyet kell kapnia a tsz-ek alapszabályában, munka- és ügyrendjében is, az állami mezőgazdasági üzemekben pedig be kell dolgozni a kollektív szerződésekbe. Csak így biztosítható, hogy a munkavédelmi oktatást minden esetben megtartsák, a baleseteket körültekintően kivizsgálják, a termelés irányítói szigorú ellenőrzést alkalmazzanak, s feleljenek azért, hogy a tsz-tagok és alkalmazottak a biztonságos munkavégzéshez előírt védőberendezéseket, védőeszközöket megkapják és használják. Sokat segíthet a „munkavédelmi őrség” mozgalomba való bekapcsolódás is, mert az állami üzemek tapasztalata bizonyítja a munkavédelmi őrök hatásos tevékenységét. Esetleg az anyagi ösztönzők alkalmazását is függővé tehetnék a munkavédelmi előírások lelkiismeretes betartásától. Mindent egybevetve: jól járt el a tsz-elnök és a szövetkezeti vezetőség, amikor az italos, könnyelmű dolgozójával szemben a fegyelmi eljárás szigorát kívánta alkalmazni. Rossz ügyet védett, aki érzelmi okokból az önmaga életét is kockáztató, fegyelmezetlen traktorost vette védelmébe. Forr a bor és fokozódik a balesetveszély. Lakos György Johnson bejelentése: Az USA abbahagyta a VDK bombázását WASHINGTON (MTI) Johnson elnök csütörtökön este, washingtoni idő szerint nyolc órakor (magyarországi időszámítás szerint pénteken hajnali két órakor) bejelentette, hogy az Egyesült Államok megszünteti a YDK elleni légitámadásokat, haditengerészeti és egyéb hadműveleteket, pénteken, washingtoni idő szerint reggel nyolc (budapesti idő szerint délután két órától.). Az elnök közölte, a párizsi előzetes tárgyalásokon ezentúl részt vehetnek a saigoni kormány és a nemzeti felszabadí- tási front képviselői. Az első ilyen találkozóra novembe: hatodikén kerül sor. Johnson hangoztatta, „okkal hiheti, hogy Észak-Vietnam azonnali, termékeny, Intenzív és komoly tárgyalásokat kezd” az előrehaladás érdekében. Kijelentette azonban, a döntés nem jelenti, hogy Délkelet-Ázsiában „azonnal béke” következik be. „Lehetséges, hogy még nehéz harcok előtt állunk és minden bizonynyal bonyolult tárgyalások következnek” — mondotta. Mint az elnöki bejelentésből kitűnik, Vietnamban nincs sző fegyverszünetről, a harcok folytatódnak. Johnson utalt rá, hogy az amerikai fél arra számít, a harcok folyamán nem következnek be támadások a nagyvárosok ellen és — Johnson szavai szerint — tiszteletben tartják a demilitarizált övezetet. Az elnök közvetve figyelmeztetett arra, hogy adott esetben az USA felújíthatja a légi háborút, ha valamilyen ok. ból szükségesnek ítéli azt. (Folytatás a 2. oldalon) Amit most csinálnak az építők a salgótarjáni vegyigépgyár építkezésen, azzal már voltaképpen a télre készülnek. Még a csapadékos időjárás előtt lefedik az iroda—étterem épületét, a vegyianyag-raktár tetőfödémjéről már csak a szigetelés hiányzik. Az építés- vezető, Telek Imre közlése szerint az év végéig mintegy tizennyolcmillió forint értékű munkát végeznek el a beruházáson. Ennél sokkal többet is végezhettek volna, ha id,őben tisztázódik a gyárépítés rendeltetése. A huzavona miatt nem kezdődhetett meg az eredetileg tervezett időpontban az üzemi gyártócsarnok alapozása — amelynek alapozási tervei sem érkeztek meg, s a teljes dokumentációt is csak jövő év közepére ígéri a tervezőintézet. Homály borítja azt is, mi lesz a sorsa az objektumnak, hiszen a kiviteli szerződést még az Országos Bányagépgyártó Vállalattal kötötték, ezt még nem bontották fel, illetve más még nem „jelentkezett” a szerződés megkötésére. Ha a huzavona sokáig tart, az a veszély fenyeget, hogy a már eddig mintegy huszonöt— harmincmillió forintos befektetéssel elvégzett munkával épülőfélben levő létesítmények állaga megrongálódik. Fedik a vegyianyag-raktár tetőfödémét Az iroda—étterem épületében télen az ajtók, ablakok elhelyezése után lehetőség van vá laszfalazásra, víz- és villanyszerelésre. Az építkezésen jelenleg ötven ember dolgozik Eredmény: 225 ezer forintos többlet Jutalom a legjobb brigádoknak A rétsági termelőszövetkezetek építési vállalkozása mintegy 17 millió forint termelési értékkel veszi ki a részét a járás mezőgazdasági, tanácsi, szövetkezeti és ipartelepítési beruházásainak megvalósításából. A vállalt feladatok végrehajtása érdekében szeptemberben építési hónapot szervezték. Az építési hónap idejére valamennyi brigád vállalásokat tett. Az egyik ilyen munkafelajánlás volt, hogy az egy főre jutó havi 10 600 forintos termelékenységi mutatót 12 ezer forintra növelik. Verseny indult a vállalkozásnál a Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére is. Somlyaí Imre kőműves brigádvezető kezdeményezésére, valameny- nyi brigád vállalta: túlteljesítik az egy főre jutó termelési értéket. A vállalkozás igazgatósága pedig a legmagasabb termelési értéket elérő első három brigádnak hatezer forint jutalmat ígért. A verseny meghirdetésével a brigádok fokozott szorgalommal láttak munkához. Az igyekezet meghozta az eredményt. A július—augusztus hónapokra kimutatott 10 600 forintos havi egy főre jutó termelési értéket szeptemberben sikerült 12100 forintra emelni. Ez azt jelenti, hogy a versenv időszakában 225 ezer forintos többlettermelést ért el a vállalkozás. A versenybizottság valamennyi brigád munkáját értékelte. Megállapították, hogy a vállalkozás 17 brigádja közül 12 teljesítette a kitűzött célokat. A brigádtagok között 19 ezer forint célprémiumot osztottak szét, ami dolgozónként átlagosan 200 forint keresetnövekedésnek felel meg. A meghirdetett termelékenységi versenyben a 12 ezer forintos értékhatárt öt brigádnak sikerült túlszárnyalni. A legjobbnak Kovács Ferenc kőművesbrigádja bizonyult: elnyerték az első helyezéssel járó háromezer forint jutalmat. A második helyet Fövé- nyesi Antal ácsbrigádja szerezte meg, a harmadik helyre pedig Nerpel János lakatosbrigádja került. A második helyezést elérő brigád kétezer, a harmadik helyezett pedig ezer forint jutalomban részesült. A vállalkozás igazgatósága, az értékelő bizottság megállapította, hogy a meghirdetett verseny sikeres és hasznos volt. Ezért úgy határoztak, hogy az év negyedik negyedében a legmagasabb termelési értéket elérő első három brigádnak ismét hatezer forint jutalmat adnak. IU9aí számunkban: Beregovoj megérkezett Moszkvába (2. oldal) Miért ragyog Kanyoné szeme? (3. oldal) Jobb, ha nem is kér... (4. oldal) Beszélgetés Csábinéval (5. oldal) Gyógyintézetben az ecsegi szurkáió (6. oldal)
