Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-27 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJA«, EGYESÜLJETEK! \ ___ A Z MSZMP NÓGRÁD M C G V E I 81ZOT T5 ÁG A ÉS A M E G Y EI ;t A N Ä C S l AP ) A XXIV. ÉVF., 278. SZÁM. ARA: 70 FILLÉR 1968. NOVEMBER 27., SZERDA Önállóság Sok szó esett már arról, hogy mezőgazdasági üzemeink némi előnnyel rendelkeznek az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakításában, hiszen a tervezésben és néhány új intézkedésben, mint például az árak egyeztetésében, megelőzték az ipart is. Időbeli előnyüket kitűnően hasznosították és így szembetűnő előrehaladás tapasztalható hozamokban és bevételekben. Csak fokozzák a gazdálkodás eredményességét a különféle új rendeletek, határozatok, törvények, amelyek szinte kivétel nélkül az önállóságot, a vállalatszerű gazdálkodás kialakítását ösztönzik, s a tsz-tagokat fegyelmezettebb, ötletesebb, szorgalmasabb munkára sarkallják. Immár harmadik évre tekinthet vissza az új gazdasági mechanizmus előkészítése és megindítása a mezőgazdaságban, és ennyi idő már alkalmas arra, hogy politikai és pénzügyi mérleget készítsünk az új gazdasági mechanizmus tapasztalatairól. A termelőszövetkezetekben nagyon elégedetten nyilatkoznak az új mechanizmus első hivatalos évéről, csaknem mindenütt hangsúlyozzák az előkészítés alaposságát és az önállóság politikai sikerekben és gazdasági eredményekben is lemérhető előnyeit. A pili- nyi tsz-elnök például a leghatározottabban kiemelte, hogy számukra az önállóság, az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek a korábbiakkal szemben megközelítőleg félmillió forintos további nyereséget biztosítottak. S a mát- raszőllősi tsz-elnök is nagyrészt az önállóság javára írja azokat á sikereket, amelyek történetesen az idén is jellemzik a közös gazdaság működését. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás egyik előnye, hogy a vetésszerkezetet a tsz-ek maguk alakították ki, és a végtermék utáni dotáció s egyéb előnyök hatására na- gyobbára a jövedelmezőbb, nagyobb hozamú növények és állatfajták javára. Bátran kísérleteznek és kezdeményeznek a foglalkoztatottság jobb megoldása érdekében is, s élnek azzal a lehetőséggel, hogy a tsz-ek melléküzemági tevékenységgel is foglalkozhatnak. Megyénkben a kisegítő üzemágak mindkét válfajával, a közvetlen mezőgazdasággal kapcsolatos melléküzemágakkal és a helyi vagy népgazdasági igényeket kielégítő munkálatokkal egyformán foglalkoznak. S a segédüzemeknek is nagy szerepük van abban, hogy az idén előreláthatólag 6—8 százalékkal tovább növekszik a paraszti jövedelem. Természetesen a jövedelem ilyetén alakulása szoros kapcsolatban áll azzal, hogy a hozamok az aszályos nyár ellenére is fölébe'nőttek a vártnak. Bizonyos mértékig aggodalommal töltötte el az irányító szervek munkatársait az új mechanizmusnak az a változtatása, hogy az irányítás eszközeiből kikapcsolódtak a direkt, közvetlen formák s a befolyásolás közvetett eszközei, a több csatornás irányítás foglalta el az eddigi helyét. Mindez azonban egyáltalán nem vezetett torzulásokhoz, sőt a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a személyi, szövetkezeti és népgazdasági érdekek jól megférnek egymással, ha az árak, ösztönzők, fogyasztói igények kielégítése irányában hatnak. Az idén például a központi elképzelések országos méretekben 99 százalékos biztonsággal valósultak és valósulnak meg. Természetes, hogy amint az önálló gazdálkodás szövetkezeteinkben feloldotta a merevséget és utat nyitott a rugalmas kezdeményezéseknek, ugyanilyen rugalmasság nyilvánul és kell megnyilvánuljon az irányításban is. Nemcsak a gazdasági tervekben, hanem az irányítás módozataiban és az ösztönzők hatékonyságában is adva van a szükséges korrekció lehetősége. Megállapítást nyert például, hogy a jelenlegi árpolitika nem ösztönzi kellőképpen szövetkezeteinket új gépek vásárlására, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítésére. A tsz-ek inkább élnek az olcsó alkatrészek és gépjavítási díjak kedvezményeivel, mintsem új, modern erő- és munkagépeket vásároljanak. Ezért tervezik, hogy 1969 január elsejétől csökkentik a kedvezményes javítások körét, a műszakilag elavult gépekre már nem érvényesítik a huszonhárom százalékos alkatrész-kedvezményt. Ez már az új gépek vásárlására buzdít és elősegíti, hogy mezőgazdasági üzemeink korszerűsítsék gépparkjaikat. De amíg ebben az esetben szigorított intézkedésekre kerül sor, addig a növénytermesztésben előreláthatólag — valószínű — nullára csökken a kötelező előírások köre. Sokszor elhangzik az a kérdés is, hogy az önálló, vállalatszerű gazdálkodás, s egyáltalán az új mechanizmus, miért nem idézett elő mélyreható változást a gyenge tsz-ek számszerű csökkenésében. Hogyan lehet az, hogy az ösztönzők és eredményességi dotációk ellenére sem csökken szembetűnően a gyenge tsz-ek száma? A kérdés ilyen feltevése téves szemléletből fakad, mert feltételezi, hogy az eredmények javulását csupán szubjektív tényezők, a vezetés erőssége, szakértelme, a dolgozók igyekezete befolyásolja és figyelmen kívül hagyja, hogy ezek az úgynevezett gyenge tsz-ek elsősorban mostoha természeti és közgazdasági adottságaik, tehát objektív körülményeik miatt nem jutnak egyről a kettőre. Tehát: bár az ösztönzők jók, erőteljes, nagyarányú minőségi változásokkal nehezen számolhatunk. A mostoha körülmények között gazdálkodó tsz-ek fejlődése, erősödése lassú, szívós folyamat. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodással egyidejűleg nemcsak a vezetők önállósága és felelőssége növekedett, hanem a tagok demokratikus jogai is kiszélesedtek. Az alapszabályok, ügy- és munkarendek megszerkesztésében a széles tömegek részt vettek és a végrehajtás, a megvalósítás feladatából is oroszlán- részt vállaltak magukra. A tsz-törvény és a földtörvény előírásainak betartása és érvényesítése a tsz-demokrácia növekedését is elősegíti. Az új gazdasági mechanizmus pedig messzemenően számol a tsz-tagok aktivitásával, ötleteivel, mozgékonyságával, amely nélkül elképzelhetetlen, hogy még előrébb lépjen egy mezőgazdasági üzem az önálló, vállalatszerű gazdálkodás útján. Lakos György szamunkban: Ezen a cégér nem segít! (3. oldal) Versben jött a válasz (4. oldal) Megyei bajnok: St. Üveggyár (5. oldal) Elítélték a „mesés” Ilit (6. oldal) Megvizsgálják a lakosság szénellátását A lakosság szénellátósával összefüggő problémák átfogó vizsgálatára készülnek a népi ellenőrök. A szénbányák ugyanis — mint ismeretes — rendszeresen túlteljesítik termelési előirányzataikat, mégis problémák vannak a lakosság szénellátásában. Akadnak TÜZÉP-telepek, amelyek nem tudják kielégíteni a mennyiségi igényeket, de még gyakoribb panasz, hogy nem tudnak eleget tenni a lakosság minőségi kívánságainak. A KNEB vizsgálata a lakosság szénnel történő ellátásának mennyiségi és minőségi problémáit, a nehézségek okait kívánja feltárni. A vizsgálat mintegy 150 népi ellenőr részvételével előreláthatólag a jövő hónap közepén kezdődik a helyszínen: a oányákban és a TÜZÉP-tele- peken. Az ellenőrző munka- bizottságban az energiaellátás szakemberei mellett helyet kapnak a szénbányák, a TÜZÉP-vállalatok, a szabványügyi hivatal és a lakosság igényeit érvényesíteni hivatott Kermi képviselői. Megkezdték a mezőgazdasági munkagépek téli javítását a Karancskeszi Március 15. Termelőszövetkezetben. A téli hónapokban tizenhét gép kerül felújításra. Felvételünkön: Zsidai István egy RS—09-es motorját javítja Országos tanácskozás Salgótarjánban Tíz megye a kulturális feladatokról Kétnapos országos tanácskozás kezdődött kedden délelőtt Salgótarjánban, az SZMT- székházban. A nagyszabású eszmecserére a megyei művelődési központok vezetői és munkatársai gyűltek össze, — tíz helyéről az országnak. A tanácskozás középpontjában a SZOT kulturális határozatainak megvitatása áll, annak meghatározása, hogy a megyei művelődési központok miképp kapcsolódhatnak be a célok megvalósításába, hogyan segíthetik legeredményesebben a határozatok érvényesülését. A kétnapos értekezletet Vadkerti Lóránt, az SZMT titkára nyitotta meg, majd Kazimity György, a SZOT kulturális alosztályának vezetője adott tájékoztatót a megyei művelődési intézmények küldötteinek a SZOT plénumán megjelölt agitációs, propaganda és kulturális feladatok megvalósításának eredményes gyakorlati lehetőségeiről. A tájékoztató utáni eszmecserében a megyei művelődési központok küldöttei adtak számot a munkával kapcsolatos eddigi tapasztalataikról, problémáikról, területük sajátos munkafeltételeiről. A tanácskozás délutáni szakaszában Nemes Iván, a Népművelési Propaganda Iroda vehetője tartott tájékoztatót azokról a kiadványokról, melyek eredményesen segíthetik • művelődési központok tevékenységét. A nap folyamán az értekezlet résztvevői ellátogattak a Salgótarjáni Bányamúzeumba, este a csoport megtekintette a Szolnoki Szigligeti Színház előadását. A kétnapos országos ankól mai programjában Kiss Imre, a Nógréd megyei József Attila Művelődési Központ igazgatója, a SZOT kulturális határozataival kapcsolatos helyi munkáról ad tájékoztatót, Takács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának küldötte pedig a határozatokkal járó általános feladatokat összegezi. Munkavédelem a mezőgazdaságiban Tanácskozik az L Országos Mezőgazdasági Munkavédelmi Konferencia Kedden a MEM-ben 306 szakember részvételével megkezdte tanácskozását az I. Országos Mezőgazdasági Munka- védelmi Konferencia. A megnyitón ott volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A konferencia bevezető előadását Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes tartotta. A megnyitó után dr. Dimény Imre okleveleket és jutalmakat adott át a mezőgazdasági munkavédelem terén kiemelkedő eredményt elért üzemek szakembereinek. Ezután a mezőgazdasági munkabizottság és egészségvédelem helyzetéről D. Kovács István, a MEDOSZ titkára tartott beszámolót. Elmondta, hogy a balesetelhárításra tett intézkedések általában eredményesek; ezt igazolja, hogy bár 1960 és 1967 között jelentősen nőtt a gépek száma és általánossá vált a kémiai szerek felhasználása, mégis évi 40,3-ról 32,3-re csökkent az ezer főre jutó balesetek száma. Javulást mutat a 10 000 főre jutó halálos balesetek staA párt alakulásának 50. évfordulóján nyílt meg a salgótarjáni József Attila művelődési központban a Nógrád megyei amatőr fotósok tárlata. A kiállításon 16 fotós mintegy 70 munkája szerepet tisztikája is. 5,97-ről 1,89-ra csökkent. A munkavédelem a mezőgazdaság mindennapi gyakorlatában egyre nagyobb szerepet kap. A mezőgazdasági munkavédelem egyik tapasztalata, hogy az új létesítmények megtervezésénél és kivitelezésénél nem mindig tartják be az ide vonatkozó normákat. Sokszor már a tervezésnél is kimaradnak a dokumentációból az előirt szociális létesítmények, s még inkább így van ez a beruházási programok megvalósításánál. Külön gondot okoz a mező- gazdaságban, hogy egyes készülékeket, gépeket és felszereléseket nem az eredetileg meghatározott célra használnak fel. Ennek egyik legkirívóbb példája, hogy a traktorokat sóik esetben vontatóként üzemeltetik, s ezek többsége az ilye» használat során labilissá válik Nagyrészt ebből adódik, hogy 1966-ban a mezőgazdaságba:, az összes halálos balesetek 3: százalékát a traktorok felborulása okozta. Pillanatnyilat nincsenek meg az anyagi feltételek ahhoz, hogy a mező- gazdasági szállítást külön erre a célra gyártott, első- és hátsótengely meghajtású tehergépkocsikkal bonyolítsák le. Ellenben ugrásszerű javulást lehetne elérni, ha a meglevő traktorparkot olyan védőszerkezettel szerelnék fel. amely felborulás esetén megvédi a vezetőt. Az ilyen munkavédelmi felszerelést előbb a hegy- és dombvidékeken kell elterjeszteni. Az elképzelések szerint később az ország egész területén kötelezővé tennék a traktorok biztonsági szerkezetének használatát.
