Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

VILÁG PROLETÁRJA«, EGYESÜLJETEK! \ ___ A Z MSZMP NÓGRÁD M C G V E I 81ZOT T5 ÁG A ÉS A M E G Y EI ;t A N Ä C S l AP ) A XXIV. ÉVF., 278. SZÁM. ARA: 70 FILLÉR 1968. NOVEMBER 27., SZERDA Önállóság Sok szó esett már arról, hogy mezőgazdasági üze­meink némi előnnyel rendel­keznek az önálló, vállalatsze­rű gazdálkodás kialakításá­ban, hiszen a tervezésben és néhány új intézkedésben, mint például az árak egyezte­tésében, megelőzték az ipart is. Időbeli előnyüket kitűnően hasznosították és így szembe­tűnő előrehaladás tapasztal­ható hozamokban és bevéte­lekben. Csak fokozzák a gaz­dálkodás eredményességét a különféle új rendeletek, ha­tározatok, törvények, ame­lyek szinte kivétel nélkül az önállóságot, a vállalatszerű gazdálkodás kialakítását ösz­tönzik, s a tsz-tagokat fegyel­mezettebb, ötletesebb, szor­galmasabb munkára sarkall­ják. Immár harmadik évre te­kinthet vissza az új gazdasági mechanizmus előkészítése és megindítása a mezőgazda­ságban, és ennyi idő már al­kalmas arra, hogy politikai és pénzügyi mérleget készítsünk az új gazdasági mechaniz­mus tapasztalatairól. A termelőszövetkezetekben nagyon elégedetten nyilatkoz­nak az új mechanizmus első hivatalos évéről, csaknem mindenütt hangsúlyozzák az előkészítés alaposságát és az önállóság politikai sikerekben és gazdasági eredményekben is lemérhető előnyeit. A pili- nyi tsz-elnök például a legha­tározottabban kiemelte, hogy számukra az önállóság, az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségek a korábbiakkal szemben megközelítőleg fél­millió forintos további nyere­séget biztosítottak. S a mát- raszőllősi tsz-elnök is nagy­részt az önállóság javára írja azokat á sikereket, amelyek történetesen az idén is jel­lemzik a közös gazdaság mű­ködését. Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás egyik előnye, hogy a vetésszerkezetet a tsz-ek maguk alakították ki, és a végtermék utáni dotáció s egyéb előnyök hatására na- gyobbára a jövedelmezőbb, nagyobb hozamú növények és állatfajták javára. Bátran kí­sérleteznek és kezdeményez­nek a foglalkoztatottság jobb megoldása érdekében is, s él­nek azzal a lehetőséggel, hogy a tsz-ek melléküzemági tevé­kenységgel is foglalkozhat­nak. Megyénkben a kisegítő üzemágak mindkét válfajá­val, a közvetlen mezőgazda­sággal kapcsolatos mellék­üzemágakkal és a helyi vagy népgazdasági igényeket ki­elégítő munkálatokkal egy­formán foglalkoznak. S a se­gédüzemeknek is nagy szere­pük van abban, hogy az idén előreláthatólag 6—8 száza­lékkal tovább növekszik a paraszti jövedelem. Termé­szetesen a jövedelem ilyetén alakulása szoros kapcsolat­ban áll azzal, hogy a hoza­mok az aszályos nyár ellenére is fölébe'nőttek a vártnak. Bizonyos mértékig aggoda­lommal töltötte el az irányí­tó szervek munkatársait az új mechanizmusnak az a változ­tatása, hogy az irányítás esz­közeiből kikapcsolódtak a di­rekt, közvetlen formák s a befolyásolás közvetett eszkö­zei, a több csatornás irányítás foglalta el az eddigi helyét. Mindez azonban egyáltalán nem vezetett torzulásokhoz, sőt a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a személyi, szövetkeze­ti és népgazdasági érdekek jól megférnek egymással, ha az árak, ösztönzők, fogyasztói igények kielégítése irányá­ban hatnak. Az idén például a központi elképzelések or­szágos méretekben 99 száza­lékos biztonsággal valósultak és valósulnak meg. Természetes, hogy amint az önálló gazdálkodás szövetke­zeteinkben feloldotta a me­revséget és utat nyitott a ru­galmas kezdeményezések­nek, ugyanilyen rugalmas­ság nyilvánul és kell meg­nyilvánuljon az irányítás­ban is. Nemcsak a gazdasági tervekben, hanem az irányí­tás módozataiban és az ösz­tönzők hatékonyságában is adva van a szükséges korrek­ció lehetősége. Megállapítást nyert például, hogy a jelen­legi árpolitika nem ösztönzi kellőképpen szövetkezetein­ket új gépek vásárlására, az anyagi-műszaki bázis korsze­rűsítésére. A tsz-ek inkább élnek az olcsó alkatrészek és gépjavítási díjak kedvezmé­nyeivel, mintsem új, modern erő- és munkagépeket vásá­roljanak. Ezért tervezik, hogy 1969 január elsejétől csökken­tik a kedvezményes javítások körét, a műszakilag elavult gépekre már nem érvényesí­tik a huszonhárom százalé­kos alkatrész-kedvezményt. Ez már az új gépek vásárlá­sára buzdít és elősegíti, hogy mezőgazdasági üzemeink kor­szerűsítsék gépparkjaikat. De amíg ebben az esetben szigo­rított intézkedésekre kerül sor, addig a növénytermesz­tésben előreláthatólag — va­lószínű — nullára csökken a kötelező előírások köre. Sokszor elhangzik az a kér­dés is, hogy az önálló, válla­latszerű gazdálkodás, s egyál­talán az új mechanizmus, miért nem idézett elő mélyre­ható változást a gyenge tsz-ek számszerű csökkenésében. Hogyan lehet az, hogy az ösztönzők és eredményességi dotációk ellenére sem csök­ken szembetűnően a gyenge tsz-ek száma? A kérdés ilyen feltevése téves szemléletből fakad, mert feltételezi, hogy az eredmények javulását csu­pán szubjektív tényezők, a vezetés erőssége, szakértelme, a dolgozók igyekezete befo­lyásolja és figyelmen kívül hagyja, hogy ezek az úgyne­vezett gyenge tsz-ek elsősor­ban mostoha természeti és közgazdasági adottságaik, te­hát objektív körülményeik miatt nem jutnak egyről a kettőre. Tehát: bár az ösztön­zők jók, erőteljes, nagyará­nyú minőségi változásokkal nehezen számolhatunk. A mostoha körülmények között gazdálkodó tsz-ek fejlődése, erősödése lassú, szívós folya­mat. Az önálló, vállalatszerű gaz­dálkodással egyidejűleg nem­csak a vezetők önállósága és felelőssége növekedett, ha­nem a tagok demokratikus jogai is kiszélesedtek. Az alapszabályok, ügy- és mun­karendek megszerkesztésében a széles tömegek részt vettek és a végrehajtás, a megvaló­sítás feladatából is oroszlán- részt vállaltak magukra. A tsz-törvény és a földtörvény előírásainak betartása és ér­vényesítése a tsz-demokrácia növekedését is elősegíti. Az új gazdasági mechanizmus pedig messzemenően számol a tsz-tagok aktivitásával, ötle­teivel, mozgékonyságával, amely nélkül elképzelhetet­len, hogy még előrébb lép­jen egy mezőgazdasági üzem az önálló, vállalatszerű gaz­dálkodás útján. Lakos György szamunkban: Ezen a cégér nem segít! (3. oldal) Versben jött a válasz (4. oldal) Megyei bajnok: St. Üveggyár (5. oldal) Elítélték a „mesés” Ilit (6. oldal) Megvizsgálják a lakosság szénellátását A lakosság szénellátósával összefüggő problémák átfogó vizsgálatára készülnek a népi ellenőrök. A szénbányák ugyanis — mint ismeretes — rendszeresen túlteljesítik ter­melési előirányzataikat, mé­gis problémák vannak a la­kosság szénellátásában. Akad­nak TÜZÉP-telepek, amelyek nem tudják kielégíteni a mennyiségi igényeket, de még gyakoribb panasz, hogy nem tudnak eleget tenni a la­kosság minőségi kívánságai­nak. A KNEB vizsgálata a lakosság szénnel történő el­látásának mennyiségi és mi­nőségi problémáit, a nehézsé­gek okait kívánja feltárni. A vizsgálat mintegy 150 népi el­lenőr részvételével előrelát­hatólag a jövő hónap köze­pén kezdődik a helyszínen: a oányákban és a TÜZÉP-tele- peken. Az ellenőrző munka- bizottságban az energiaellá­tás szakemberei mellett he­lyet kapnak a szénbányák, a TÜZÉP-vállalatok, a szab­ványügyi hivatal és a lakos­ság igényeit érvényesíteni hi­vatott Kermi képviselői. Megkezdték a mezőgazdasági munkagépek téli javítását a Karancskeszi Március 15. Termelőszövetkezetben. A téli hónapokban tizenhét gép kerül felújításra. Felvételün­kön: Zsidai István egy RS—09-es motorját javítja Országos tanácskozás Salgótarjánban Tíz megye a kulturális feladatokról Kétnapos országos tanács­kozás kezdődött kedden dél­előtt Salgótarjánban, az SZMT- székházban. A nagyszabású eszmecserére a megyei művelő­dési központok vezetői és mun­katársai gyűltek össze, — tíz helyéről az országnak. A tanácskozás középpontjá­ban a SZOT kulturális hatá­rozatainak megvitatása áll, annak meghatározása, hogy a megyei művelődési közpon­tok miképp kapcsolódhatnak be a célok megvalósításába, hogyan segíthetik legeredmé­nyesebben a határozatok ér­vényesülését. A kétnapos értekezletet Vad­kerti Lóránt, az SZMT titkára nyitotta meg, majd Kazimity György, a SZOT kulturális al­osztályának vezetője adott tá­jékoztatót a megyei művelő­dési intézmények küldötteinek a SZOT plénumán megjelölt agitációs, propaganda és kul­turális feladatok megvalósítá­sának eredményes gyakorlati lehetőségeiről. A tájékoztató utáni eszmecserében a megyei művelődési központok küldöt­tei adtak számot a munkával kapcsolatos eddigi tapasztala­taikról, problémáikról, terüle­tük sajátos munkafeltételeiről. A tanácskozás délutáni sza­kaszában Nemes Iván, a Nép­művelési Propaganda Iroda ve­hetője tartott tájékoztatót azok­ról a kiadványokról, melyek eredményesen segíthetik • művelődési központok tevé­kenységét. A nap folyamán az értekezlet résztvevői ellátogat­tak a Salgótarjáni Bányamú­zeumba, este a csoport megte­kintette a Szolnoki Szigligeti Színház előadását. A kétnapos országos ankól mai programjában Kiss Imre, a Nógréd megyei József At­tila Művelődési Központ igaz­gatója, a SZOT kulturális ha­tározataival kapcsolatos helyi munkáról ad tájékoztatót, Ta­kács Kálmán, a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának küldötte pedig a határozatokkal járó általános feladatokat összegezi. Munkavédelem a mezőgazdaságiban Tanácskozik az L Országos Mezőgazdasági Munkavédelmi Konferencia Kedden a MEM-ben 306 szakember részvételével meg­kezdte tanácskozását az I. Or­szágos Mezőgazdasági Munka- védelmi Konferencia. A meg­nyitón ott volt dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter. A konferencia bevezető előadását Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes tar­totta. A megnyitó után dr. Dimény Imre okleveleket és jutalma­kat adott át a mezőgazdasági munkavédelem terén kiemel­kedő eredményt elért üzemek szakembereinek. Ezután a mezőgazdasági munkabizottság és egészségvé­delem helyzetéről D. Kovács István, a MEDOSZ titkára tar­tott beszámolót. Elmondta, hogy a balesetelhárításra tett intézkedések általában ered­ményesek; ezt igazolja, hogy bár 1960 és 1967 között jelen­tősen nőtt a gépek száma és általánossá vált a kémiai sze­rek felhasználása, mégis évi 40,3-ról 32,3-re csökkent az ezer főre jutó balesetek szá­ma. Javulást mutat a 10 000 fő­re jutó halálos balesetek sta­A párt alakulásának 50. évfordulóján nyílt meg a salgótarjáni József Attila művelő­dési központban a Nógrád megyei amatőr fotósok tárlata. A kiállításon 16 fotós mint­egy 70 munkája szerepet tisztikája is. 5,97-ről 1,89-ra csökkent. A munkavédelem a me­zőgazdaság mindennapi gyakorlatában egyre na­gyobb szerepet kap. A mezőgazdasági munkavé­delem egyik tapasztalata, hogy az új létesítmények megter­vezésénél és kivitelezésénél nem mindig tartják be az ide vonatkozó normákat. Sokszor már a tervezésnél is kimarad­nak a dokumentációból az elő­irt szociális létesítmények, s még inkább így van ez a be­ruházási programok megvalósí­tásánál. Külön gondot okoz a mező- gazdaságban, hogy egyes készülékeket, gé­peket és felszereléseket nem az eredetileg megha­tározott célra használnak fel. Ennek egyik legkirívóbb példá­ja, hogy a traktorokat sóik esetben vontatóként üzemelte­tik, s ezek többsége az ilye» használat során labilissá válik Nagyrészt ebből adódik, hogy 1966-ban a mezőgazdaságba:, az összes halálos balesetek 3: százalékát a traktorok felbo­rulása okozta. Pillanatnyilat nincsenek meg az anyagi fel­tételek ahhoz, hogy a mező- gazdasági szállítást külön er­re a célra gyártott, első- és hátsótengely meghajtású te­hergépkocsikkal bonyolítsák le. Ellenben ugrásszerű javulást lehet­ne elérni, ha a meglevő traktorparkot olyan védő­szerkezettel szerelnék fel. amely felborulás esetén megvédi a vezetőt. Az ilyen munkavédelmi fel­szerelést előbb a hegy- és dombvidékeken kell elter­jeszteni. Az elképzelések sze­rint később az ország egész te­rületén kötelezővé tennék a traktorok biztonsági szerkeze­tének használatát.

Next

/
Thumbnails
Contents