Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-26 / 277. szám
Kiváló újítók, és főmérnökök tanácskozása Mi szükséges megyénkben az újítómozgalom tel lendítéséhez? Hétfőn, az SZMT Közgazdasági Munkabizottságának szervezésiben Salgótarjánban a Szakszervezetek megyei Tanácsának székházában a megye üzemeinek, kiváló újítói, újítási ügyintézői, a gyárak, üzemek, vállalatok főmérnökei arra kerestek választ, miként lehetne a kívánt szintre emelni megyénkben az újítómozgalmatv Mivel az új gazdasági mechanizmust ismertető tanfolyamokon nem esett szó az újítómozgalomról, gazdasági vezetőink azt hitték, nincs is szükség ra. Ezt az érzést táplálta az újítási rendelet késői megjelenése is. A késlekedés aztán tovább húzódott. Sok gondot okozott a díjazás új alapokra való helyezésének megértetése is. A kezdeti időkben a gazdaságvezetők sem látták, hogy milyen eredménnyel gazdálkodnak, ezért sok hasznos újítást nem fogadtak el, nem vezettek be, mondván: majd meglátjuk, hogy alakul. Ugyanakkor az újítási propaganda inkább azt hangsúlyozta, mit nem lehet, nem pedig azt, hogy mit lehet Hatása- kén megyénk üzemeiben 40— 50 százalékkal esett vissza az újítások száma. Ez alól csak a Nógrádi Szénbányák, a Pásztói Mezőgazdasági Gépjavító, a Nógrád megyei Fémipari Vállalat és a Sziráki Állami Gázdaság a kivétel. Ezeknél a vállalatoknál a gazdaságvezetés és a pártszervezet sok gondot fordított az elért eredmények megtartására, növelésére. A vitában kiderült, hogy sokan félreértelmezték és félremagyarázták a SZOT és az Országos Találmányi Hivatal közös rendeletét. Tisztázódott, hogy a régebbi központi rendeletekkel ellentétben a mostani rendelkezés nem ad senkinek sem garanciát. A vállalat hatáskörébe tartozik, hogy egy-egy kiemelkedő tevékenységéért kinek, mit ad: újítási díjat, fizetésemelést vagy jutalmat. Garanciát csak a vállalat vállalhat magára. Az újítómozgalom jelenlegi helyzetéből csak akkor képes kilábalni, ha teljesen tisztázódnak a vitás kérdések. Ezeknek megoldását az új újítási szabályzatban kell rögzíteni, amely a kollektív szerződésnek szerves része és két évre szól. Kialakításában vegyenek részt az újítási ügyintézőkön kívül a munkaügyi, a termelési, a műszaki-fejlesztési osztályok vezetői és a vállalati jogász. Előtte célszerű kikérni a dolgozók javaslatait is. Amelyik elfogadható, azt be kell dolgozni az új szabályzatba. Ennek kapcsán az Országos Találmányi Hivatal jelenlevő munkatársai hangsúlyozták: a szakszervezetekkel egyetemben a vállalat vezetősége dönti el, hogy az újítási szabályzat megalkotásánál az egészei átdolgozza-e, vagy csak egyes fejezeteket. Javasolták, hogy a követelmények kialakításánál differenciáljanak a vezetők. Fizikai dolgozótól ne követeljenek olyant, amit csak nagy áttekintő képességgel bíró műszaki tud produkálni. A sokat vitatott újítói díjaknál pedig ragaszkodjanak az alapkoncepcióhoz: az újítói díj nagyságát a hasznos eredmény határozza meg. A kategorizálásnál pedig csak két megoldás lehetséges: egyéb és műszaki fejlesztésre kötelezett. Az utóbbiaknál csak a munkaköröket kell meghatározni. Az a vállalat jár jól, amelyik újítási feladattervet készít. és az abban foglalt feladatok elvégzésére előzetes szerződést köt az újítóval, aki tudja, fix összeget, vagy százalékot és mennyit kap újításáért. Az újítómozgalom szervezése és támogatása állami és társadalmi feladat. Mégis sikeréért legtöbbet a szakszervezet tehet. Ellenőrizze rendszereden a mozgalom helyzetét, tegyen javaslatot annak tökéletesítésére, védje az újítók jogait. Több fontos kérdés a városi és járási vb ülésén nács vb ülésén többék között kát a következő évben vegyék megtárgyalták a tsz-ek részé- figyelembe, s a lehetőségekhez re 1968-ban adott kiegészítés, mérten biztosítsák azok megás állami támogatás tapaszta- valósítását. Tegnap Salgótarjánban a városi tanács vb ülésén meghallgatták azt a beszámolót amely a harmadik ötéves terv első két évének salgótarjáni helyiipar-politikai tervének végrehajtásáról készült. Az előterjesztés alapján, a vb megvizsgálta a terv első kétéves végrehajtását. Megállapította, hogy a fejlesztés számszerű meghatározása helyesein történt. Jóütemű a megvalósítás, s ennék eredménye: a lakosság ipari-szolgáltatási ellátása javult. Az eddigi eredmények jelzik, hogy a tervidőszak végére az egyes szakmákban még jelentkező nehézségek megszűnnek, s az ellátás minden vonatkozásban kielégítővé válik. A vb két határozati javaslatot fogadott el. Mindkettő a város ipari szolgáltatásé nah: javítását szolgálja. A salgótarjáni járási taAz idő rosszabbodásával mind kevesebb őstermelő érkezik a salgótarjáni piacra. A termelőszövetkezeti árudák ellátása is rapszódikus. Csupán a MÉK elárusítóhelyeken biztosítják a folyamatos áruellátást. Tegnap reggel is csak ezekbe; az árudákba szállítottak nagyobb mennyiségű vegyes zöldséget, gyümölcsöt. Hosszabb idő után újra árusítanak a Debreceni Állami Gazdaság standján. Szombaton érlatait, s annak hatékonyságát. A vb megállapította, hogy az árkiegészítés ösztönzi a tsz- eket az árutermelésre, növeli az üzemen belüli döntési önállóságot. A tsz-ek igyekeznek a támogatás lehetőségét megfelelően kihasználni. Valameny- nyi tsz intézkedést tett a támogatás hatékonyságának növelésére. A vb javaslatot dolgozott ki az állami támogatás továbbfejlesztésére. Felhívta a tsz-ek figyelmét, hogy legyenek kezdeményezőbbek az árklegészítéses állam; támogatás hatékonyságának vizsgálatában. A járási tanács vb javasolta a megyei tanács vb-nek, hogy az állami támogatással, és az árkiegészítéses támogatással kapcsolatos javaslatokezett nagyvenöt mázsa szép jonathán alma. Azonban úgy hírlik, hogy esetleg már csak egy szállítmánnyal jönnek a debreceniek. Ilyen ellátással kár volt ígérniük, hogy kielégítően ellátják a tarjániakat. A boldogi termelőszövetkezet standján változatlanul nagy forgalmat bonyolítanak le a különféle ízletes, házi készítésű savanyúságok. Az árak így alakultak: A városi és járási tanács vb az említett két napirendi ponton kívül több aktuális kérdést is tárgyalt. A különféle italokat hörpö- lő társaság alkalmilag verődött össze. Az ilyen havas, latyakos időjárásban szívesebben beszélgetnek az emberek a meleg helyen. Az ecsegi presz- szóban pedig meleg van. A helyiség belső részében ücsörög két-három vendég, a többiek meg itt topognak a pult előtt. Szapulják az időt, meg a feneketlen sarat. Amikor autóbusz érkezik, néhányan kilépnek — de újabbak érkeznek helyettük. — Itt várnak az autóbuszra? — fordulok egy sötétkék munkaköpenyes fiatalemberhez. — Hol várjanak, ha a váróban nem lehet — mondja, s felhajtja a maradék feketét. — Építettek itt olyan autóbusz- várót, hogy nagyobb a teteje, mint a befogadóképessége. A szél kiviszi belőle az utasokat. .. Fájó gondok. De erre már közbeszól más is a társaságból. — Miért nem jó az a váró? Egy modern stílusban épült pavilon, amely hasznosan betölti a feladatát, s hosszú évekre szól — mondja Morav- csik Ferenc, a helybeli termelőszövetkezet gépcsoportvezetője. A beszélgetés, amely helyenként vitába csap át, elkanyarodik más témákra is. Néhány perc alatt kiderül, hogy melyek a fájó gondok Ecsegen, ebben a jó közös gazdaságáról nevezetes községben. Szóba kerül a fiatalság, a szórakozás lehetőségeinek hiánya, a sportmunka nehézségei, a vontatottan készülő utak és járdák, a patakszabályozás és sok más. Csetneki Miklós sportelnök ezt mondja: Cikk: MEK ár Ft/kg D.ab.piac Ft/ke burgonya 1,60 3,20—3,60 fejes káposzta 2.20 1,60 kelkáposzta 3,20 2,— vöröskáposzta 4.— 3,60 karalábé 2.20 2,— karfiol — 6,— vöröshagyma 3,10 3,40 sárgarépa 3.60 3.— gyökér 7,60 paraj 3,60 — ! cékla — 2.— alma (Jonathán) 5.— 5,50 tojás 2,10 . 1,80—2.40 Salgótarjáni piac Kevés az őstermelő — nagyobb a MÉK választéka ELHUNYT DOBI ISTVÄN (1898-1968) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Országos Szövetkezeti Tanács mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Dobi István elvtárs, a Központi Bizottság tagja, az Elnöki Tanács tagja és nyugalmazott elnöke, országgyűlési képviselő, Lenln-békedíjjal kitüntetett kiváló államférfi és békeharcos, hosszan tartó betegség után folyó hó 24-én, hajnalban elhunyt. Dobi István elvtárs temetése folyó hó 27-én, szerdán 14 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottjainak panteonjában. A családtagok, barátok és harcostársak 13 órától róhatják le kegyeletüket az elhunyt ravatalánál. Budapest, 1968. november 24. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Országos Szövetkezeti Tanács M egszűnt dobogni egy harcos szív, véget ért egy küzdelmekben, szenvedésben, helytállásban és eredményekben gazdag élet. Dobi István, aki 1898. december 31-én, szegényparaszti családból született, a Komárom megyei Szőny községben, mint mezőgazdasági munkás, már kora ifjúságában megismerte a kemény munkát. 1919-ben vöröskatonaként harcolt a Tanácsköztársaságért, a Horthy-fasizmus alatt pedig a szegényparasztság körében végzett politikai munkát, majd részt vett háborúellenes megmozdulásaik szervezésében. A harmincas években Komáromban, a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedett, 1937-ben pedig a Független Kisgazdapárt tagja, és a párt szegényparaszti szárnyának vezetője. A második világháború alatt aktívan részt vett az ellenállás-mozgalomban. A felszabadulás után a Független Kisgazdapárt egyik vezetője, később elnöke volt. Vezetése alatt tisztították meg a kisgazdapártot a reakciós elemektől. 1945-től 48-ig különféle miniszteri tárcákat viselt, 1948-ban a Minisztertanács elnöke lett. 1952. augusztus 14-én az Elnöki Tanács elnökévé választották; ezt a tisztséget töltötte be egészen 1967. április 14-ig, azóta az Elnöki Tanács tagja volt. Az ellenforradalom legválságosabb napjaiban is szilárdan helytállt a munkás-paraszt hatalom, és a szocialista építés védelmében. 1959-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lett, és a VII. kongresszus a Központi Bizottság tagjának választotta. 1957-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnö- keként, majd a Termelőszövetkezeti Tanács, 1968 januárjától az Országos Szövetkezeti Tanács elnökeként tevékenykedett. zámos magyar és külföldi kitüntetés birtokosa volt, s a nemzetközi Lenin- békedíjjal is kitüntették. Elhunytét mélységesen gyászolja az egész dolgozó magyar nép. Faluról fafura Kritizálnak, de segítenek is — Nincs sportolási lehetősége a község fiatalságának. Hová menjünk, még a tanulóknak sincs megfelelő helyük. De talán jövőre lesz tornatermünk. Különben érdeklődjön a tanácson, ott biztos tudják... Indulnánk a tanácsra, de még visszaszólítanak. — Nem vagyok már fiatal — mondja Jaskó Miklós asztalos — de törődjenek velük többet. S gondoljanak az idősebbekre is. Évek óta ígéri az fmsz a kuglipályát. Ma sincsen kész. Olyankor jó ötlet ez, amikor összehívják a gyűlést, hogy válasszunk... — Ügyse írják meg ezeket az újságban — szól közbe az előbbi munkaköpenyes, akiről kiderül, Imre József a neve és az fmsz dolgozója. Egy vitatkozó, felbolydult társaságot hagyunk mögöttünk, hogy szétnézzünk Ecsegen. A Szüli a mellet! Az idő vigasztalan, az úton folyik a sár. A Szuha megcsendesedve csobog a megtépázott mederben. Az idén is kiöntött és családok hajlékát tette romhalmazzá. Hat cigánycsalád azóta is az iskolai szertárban és egy másik középületben lakik, mert más megoldást nem találtak hirtelen a számukra. De azt is megtudtuk, hogy nehezen halad a tönkrement otthonok helyreállítása, s ráadásul elszabadult az igények gátja is a hat családnál. A Várszeg utca rendetlen. Nemrégiben csaknem félmillió forintot költött a tanács erre a Szuha melletti utcára. A patak szabályozására pedig majdnem négyszázezer forintot. A nekivadult áradat azonban mindent félresöpört. Az utat szakaszokra osztották és a lakosok pedig vállalták a szocialista megőrzést — helyesebben, hogy tisztán tartják a részüket. Nekik használ az eső, mert legalább lemossa a nyári iszapot az útról... A községi szemle végeztével felkeressük a tanácsot. Harcos Istvánná tanácstitkár fogad — az elnök betegállományban van — s szótlanul, érdeklődve hallgatja végig a felsorolásunkat. Azután ő is a vízzel kezdi. — Nincs megfelelő ivóvíz a községben, így elhatároztuk, hogy vízmüvet építünk jövőre. Helyesebben. létrehozzuk a társulatot. Nem ment könnyen, mert évekig nem jut másra a fejlesztési alapunkból, de a tanácstagok és a lakosok véleménye egyezett a mienkével. A felméréseket már megkezdték, s kidolgozták a megvalósítás programját is. A kivitelezésben jelentős szerepet kap a társadalmi munka, amellyel csökkenteni lehet a kiadásokat. Azt Is megtudjuk, hogy a vízmű építése régi terv Ecsegen. Már 1964-ben napirenden szerepelt — amikor az érdekelteknek több mint a fele aláírta a csatlakozási nyilatkozatot — azonban a vízkutatások miatt késett a megvalósítás. Szóba kerül az út és a járda, amire jövőre már nem jut pénz. A tanácsvezető azonban megnyugtat, hogy tervszerűen készítették a programot. Tehát egész Ecsegen lehet közlekedni sár nélkül. A középületekre, intézményekre is csak módjával, beosztva jutott és jut pénz. Az idén rendbe hozták az iskolát, jövőre az óvoda és a művelődési otthon következik. Az egyik épületben pedig most dolgoznak a könyvtár, klub és KISZ-helyiség kialakításán. A fiatalok vállalták, tizenötezer forint értékű társadalmi munka elvégzését. Rossz véleuiénv A felújítási munkákról, helyesebben a kivitelezőikről nagyon rossz véleményt mond a titkárnő. — Lelkiismeretlen munkát végez a Jobbágyi Ktsz. De még egymás munkáját sem becsülik. Sajnos rájuk vagyunk utalva. Igaz, az állami építőipar sem dolgozik különben. Szomorú, hogy a járási ellenőrzés is átengedi a hibákat. Az emberek véleményéről így nyilatkozik a tanácstitkár: — Jövőre sportolhatnak a fiatalok. Egy régi garázsból tornatermet alakítunk ki, ahol ugyancsak számítunk a társadalmi munkások segítő kezére. A járási és a megyei KISZ- bizottság pedig sportfelszereléssel siet a segítségünkre. Az fmsz kielégítő ellátást biztosít a községben, habár a presszó már inkább kocsmajelleget ölt... Csaknem ezerhatszáz lakos él Ecsegen. Szorgalmas, becsületes emberek. Olyanok, akik kritizálják az intézkedéseket, de segítenek is. ha a község boldogulásáról van szó. Pádár András NÓGRÁD — 1968. november 26., kedd 3
