Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

Kádár Dános eiviárs ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) rendszer győzelmének kivívá­sát követő évek a lendületes szocialista építés évei voltak. A munka korszakos eredmé­nyeket hozott. Az ország ipa­rosodott, lendületesen fejlődő szocialista országgá vált. Eze­ket az eredményeket népünk a párt vezetésével érte el. Ugyanezen idő alatt a párt vezetésében komoly hibák is jelentkeztek, majd elhatal­masodtak, s növekvő mérték­ben eltorzították szocialista viszonyainkat. Ezek a súlyos hibák 1953-tól nyílt politikai válságot okoztak, s végül is a revizionista áramlat, az osz­tályellenség, a nemzetközi im­perializmus bekapcsolódása es aktív tevékenysége nyomán az 1956 októberi ellenforradalmi felkelésbe torkolltak. Súlyos veszélybe került munkásosztá­lyunk hatalma, rendszerünk, népünk minden szocialista vívmánya. Megerősödött a munkásosztály hatalma Kedves Elvtársak! Az 1956 őszi súlyos helyzet­ben ismét a magyar kommu­nisták, újjászerveződött pár­tunk mutatták meg a kivezető utat. Pártunk gyökeresen sza­kítva az előző vezetés hibáival, megszüntette a torzulásokat, a munkásosztályra, a népre tá­maszkodva, a Szovjetunió, a szocialista országok, a nem­zetközi kommunista mozga­lom támogatását élvezve ve­zette és vitte győzelemre a harcot. Helyreállt és megerősödött hazánkban a munkásosztály hatalma, a Magyar Népköztár­saság törvényes, szocialista rendje és rövid időn belül megteremtődött a szocializ­mus további építésének min­den szükséges feltétele. Pártunk mindenkor a hely­zet reális értékelésére törek­szik. Közállapotainkat nem kí­vánjuk idealizálni, mégis, ál­líthatjuk, hogy a párt politiká­ja, bevált. Állíthatjuk, hogy helyesen döntött sorrend­ben most már három, a VII., a VIII. és a IX. pártkongresszus, amikor pár­tunk fő irányvonalán nem változtatott, azt megrősítette. Ez megfelel a tömegek óhajá­nak, mert ha van ma Magyar- országon egy, a nép legszéle­sebb körét átfogó egyetemes kívánság, az éppen az, hogy a párt haladjon tovább követ­kezetesen azon az úton, ame­lyen az elmúlt évtizedben járt. S kijelenthetjük, hogy to­vábbra is azon az úton fog járni! Kedves Elvtársak! Ma, amikor pártunk 50 év­vel ezelőtti megalapítására emlékezünk mi kommunisták, s velünk együtt az egész or­szág, egyben a történelmi út tapasztalatait és tanulságait is összegezzük, s ezt is csak tel­jes nyíltsággal tehetjük. Ami­kor mai egészséges közállapo­tainkról szólunk, nem tehet­jük meg, hogy ne vessünk leg­alább egy pillantást a párt, az ország 12 évvel ezelőtti hely­zetére: hogy ne mutassunk rá világosan arra, milyen úton és módon sikerült gyökeresen megváltoztatni hazánkban a helyzetet. Tizenkét évvel ezelőtt pár­tunk sem eszmeileg, sem po­litikailag, sem szervezetileg nem volt egységes és ütőképes. A tömegekben nagy volt az eszmei zavar. Az országban anarchikus viszonyok ural­kodtak. De az országban ak­kor is százezerszámra voltak az eszméhez, a munkásosz­tályhoz hű kommunisták, a szocializmushoz, a rendszer­hez hű becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek, akik felismerték a súlyos helyzetet, a párt vezetésével összefogtak, tömörültek és nekiláttak a ne­héz és nagy feladatok megol­dásának. Visszatért a forráshoz A párt nem talált ki elvileg semmi újat, egyszerűen vissza­tért a leninizamis forrásaihoz és azokból merített. A pártélet­ben helyreállítottuk a lenini normákat, a kollektív veze­tést, a demokratikus centraliz­must. A párt és a munkásosz­tály, a párt és a tömegek kö­zött helyreállítottuk a Lenin által megkövetelt viszonyt, a kölcsönös bizalmat, a minden­napi, eleven kapcsolatokat. Az ideológia, a politika, a gazda­ság, a kultúra alapvető kérdé­seinek lenini megközelítését választotta pártunk. Betartotta azt a szabályt, hogy minden kérdés eldöntéséhez sokoldalú vizsgálat, mérlegelés szüksé­ges. A tömegek meggyőzésé­hez figyelmesség, állhatatosság és végtelen türelem kell, de ez nem lehet uszálypolitika — mert az elveket illetően alku nincs. A legjobb politika az elvi politika! A párt kétfrontos harcot hirdetett meg, és folytat mind a mai napig. Egyidejűleg har­colt a dogmatizmus, szek- tarianizmus, az álbaloldaliság, valamint a revizionizmus, a jobboldaliság, a reakciós osz­tályellenség, az ellenforradal­mi elemek ellen. A harc irányát és súly­pontját mindig a helyzet pon­tos megítélése dönti el. Egy adott időpontban, egy adott pártban és nemzetközileg is, egyszer a jobboldali, máskor a szektás veszély lehet na­gyobb. A párt feladata a helyzetet helyesen felismerni. Tapasztalatunk megerősíti, hogy mindig az az elhajlás válik idővel fő veszéllyé, ame­lyik ellen nem folyik megal­kuvás nélküli harc, amelynek engedményeket teszünk. Pár­tunknak azt a felismerését is fontosnak tartjuk, hogy sem a dogmatikus, szektás elhajlás ellen nem lehet eredményesen harcolni jobboldali, revizionis­ta pozícióból; sem a revizio­nista irányzat ellen nem lehet sikerrel harcolni a baloldali, szektás alapról. Tapasztala­taink szerint csak a marxista- leninista elvek talaján lehet eredményesen harcolni min­denféle, akár jobb-, akár bal­oldali elhajlás ellen. Tíz--ti­zenkét évvel ezelőtt mindkét elhajlással szemben fel kellett vennünk a küzdelmet. így har­colunk azóta is, és ezeken az elvi alapokon fogunk harcolni ezután is. Ezért — és ebben az értelemben — nevezzük eszmei harcunkat kétfrontosnak. A próbakő a Szovjetunióhoz való viszony Kedves Elvtársak! A kommunista és munkás­jártok ereje, eszméjük igaz- iágában, nemzetközi összefo­gásukban, a proletár interna- donalizmusban van. Mi az internacionalizmus jróbakövének tekintettük nindig, s tekintjük ma is a rilág első munkás—paraszt ál­améhoz, a szocializmus, a kommunizmus úttörőjéhez, a szovjetunióhoz való viszonyt. Az elmúlt két évtizedben pártunk sokat foglalkozott a szocializmus építésének tör­vényszerűségeivel, azok he­lyes értelmezésével, s alkal­titkára a párt harcának né­hány főbb kérdését, s a velük kapcsolatos állásfoglalásait érintette. Beszélt a Csehszlo­vákiában kialakult helyzetről. — Véleményünk szerint a szocializmus eredményes épí­téséhez szükség van: szilárd munkáshatalomra; a marxis­ta—leninista párt vezető szere­pére; a pártban a demokrati­kus centralizmus elvének ér­vényesítésére; a termelési esz­közök köztulajdonára; a szo­cialista állam szervező szere­pére; szocialista tervgazdaság­ra; szocialista közoktatásra, kultúrára; szocialista közgon­dolkodásra ; a többi szocialis­ta országgal való Internaciona­lista együttműködésre. Mindezt a feltételt mi meg nem alkuvó eszmei és politi­kai harcban meg is teremtet­tük. Pártunk szilárdan ra­gaszkodva a marxizmus—le- ninizmus, az internacionaliz­mus elveihez, a leghatározot­tabban elutasította és elutasít­ja a nacionalizmus, a szovjet- ellenesség minden válfaját, je­lentkezzenek azok a kínai ve­zetők vagy bárki más részéről. Határozottan elutasít min­den olyan nézetet, amely a munkásosztály hatalmát, a párt vezető szerepét, a szocia­lista állam szervező szerepet támadja, vagy kérdésessé te­szi. mokratikus jogaikért, a béké­ért. Az ily módon szorongatott imperializmus mindent elkövet pozícióinak megtartására. Im­perialista támadások érik a szocialista világot, a gyarmati iga alól nemrégiben felszaba­dult népeket, országokat, és általában a haladás erőit. A az elvi álláspontunk, ez most is, és ehhez ragaszkodunk a jövőben is. A békés egymás mellett élés azonban csak az egyen­jogú kapcsolatokon nyugod­hat és feltételezi a belügyekbe való be nem avatkozást, az agressziótól, a szocialista rend A szocialista törvényességet ;elenlegi nemzetközi helyzet a ellen irányuló aknamunkától ségét, a haladás, a béke hí­betartjuk és betartatjuk. Er telmezésíink szerint ez azt je­lenti, hogy bűn nélküli em­bert nem lehet büntetni, bűn viszont nem maradhat büntet­lenül. A törvénytisztelő ál­lampolgárt a törvény védi, a törvényt megszegő embert pe­dig a törvények előírásainak megfelelően felelősségre von­ják és megbüntetik. Nálunk politikai nézeteiért senkit nem üldöznek, aki azonban politikai természetű, de törvénybe ütköző, rendszer elleni bűncselekményt követ den nagy és közös el, azt szigorúan megbüntetik, ügyben. A történelem világ minden térségében a való tartózkodást. Az imperia- forradalmi erők fokozott éber- listáknak le kell mondanioir arról, hogy akar erőszakkal, akár bomlasztással egyet­veinek összefogását követeli ien országot is letérítsenek a meg. Nekünk ez volt eddig is szocializmus útjáról. Valamennyi szocialista országgal Külpolitikánkban szövet­ségeseinkkel szoros egységben lépünk fel és járunk el min- érdekű bebizo­mert a nép legfontosabb vív- nyitotta, hogy a szocializmus mánya a szocialista társadat- útjára lépett magyar népnek mi rend, és az sérthetetlen. Célunk az osztály nélküli társadalom Kedves Elvtársak! Pártunknak mindenkor fel­adata volt síkraszállni a dol­gozók napi érdekeiért, soha­sem tévesztve szem elől a munkásosztály végső célját, a szocialista, a kommunista tár­sadalom megteremtését. Ha­zánkban ma nincsenek ki­zsákmányoló osztályok, meg­szűnt az embernek ember ál­tali kizsákmányolása. Még van különbség a munkás, a szövet­kezeti paraszt, az értelmiség és a kispolgárság között, bár az alapvető érdekek közösek. A mi célunk az értelmes, békés élet, a kommunizmus, az osz­tály nélküli társadalom. A párt vezető szerepéből kö­vetkezik az a kötelezettség, hogy társadalmunk fejlődésé­konyább érvényesítése a -fej­lődés érdekében. A reform első, igaz és őszinte barátja a Szovjetunió, amelyhez meg nem bontható barátság és testvériség fűzi országunkat. A Varsói Szerződés tagállama vagyunk és a szerződés szerve­zetének fenntartását, hatékony­ságának növelését szorgalmaz­zuk mindaddig, ameddig fenn­áll az agresszív NATO-tömb. Szocialista építésünket segíti a ta és munkáspártok viszonyla­tában keletkezett nézeteltéré­sek és viták, nézetünk szerint nem zárják ki annak lehetősé­gét, hogy sok kérdésben együttműködjünk és akcióegy­ségre lépjünk közös ellensé­günkkel, a nemzetközi impe­rializmussal szemben. Mi, kiindulva az alapvetően közös érdekekből, azokban a viszonylatokban is, ahol nézet- eltérések vannak, ezek elvtár­si rendezésére törekszünk, és a kapcsolatok, a két- és több­oldalú találkozók, az eszmecse­rék hívei vagyunk. A Magyar Szocialista Mun­bevezetesének első esztendeje Kölcsönös Gazdasági Segítség káspárt kezdettől fogva támo­ez most már elmondható — bebizonyította annak alapvető helyességét, életképességét. A továbbiakban ki kell bontakoz­tatni jobban a gazdasági hely­zetünkben meglevő, eddig nem hasznosított lehetőségeket. A IX. kongresszus a társa­dalmi tevékenység összes dön­tő területén kijelölte azokat a feladatokat, amelyek megoldá­sával közelebb jutunk a dol­gozók napi érdekeinek megfe­lelőbb szintekhez, egyben tá­volabbi célunkhoz, a szocialis­ta társadalom teljes felépíté­séhez is. Mély meggyőződé­sünk, hogy ha a párt és a nép olyan egységben és céltudato­Tanácsa, amelyre támaszkodva a szocialista országok gazdasá­gi együttműködésének maga­sabb szintre emelésére törek­szünk, ideértve az ésszerű in­tegrációs megoldásokat is. Valamennyi szocialista or­szággal és a nemzetközi kom­munista mozgalom minden pártjával együttműködésre és egységre törekszünk. Az utób­bi években egyes szocialista országok, valamint kommunis­gatta a kommunista és mun­káspártok újabb nemzetközi találkozójának összehívását. Az előkészítő bizottság éppen e héten tartotta meg eredmé­nyesen zárult soros ülését Bu­dapesten. Ezt a tényt és az ál­lásfoglalásokat örömmel üd­vözöljük, és úgy véljük, hogy újabb nagy lépést tettünk elő­re. A nemzetközi találkozó közeli összehívására a hely­zet valóban megérett, a felté­telek adottak. Életük árán is nek fő kérdéseit időben vesse san dolgozik, mint eddig tét- fel, és az új helyzet új követel- te, akkor rendelkezünk mind- miényeinek megfelelő megöl- azokkal a feltételekkel, ame- dásukat dolgozza ki. lyek hazai feladataink ered­Most minden más feladat menyes megoldásához kelle- jobb megoldásának döntő lánc- nek. Teljes felelősséggel ál­szeme a gazdasági munka ha- líthatjuk: a feladatokat meg- tékonyságának javítása, a gaz- oldjuk, rendelkezünk a szük- dasági vezetés reformjának séges feltételekkel, mindenek- megvalósítása. Reformunk lé- előtt hazánkban erős mun- nyege: a szocialista népgazda- káshatalom van, pártunk, ság tervszerű fejlesztése az irá- nagyszerű munkásosztályunk, Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársak, Elvtárs­nők! Pártunk 50 éves harcos út­ját nagy győzelmek, s időnként bekövetkezett balsikerek jel­zik, de az egész utat figyelem­be véve büszkén tekinthetünk az alapítástól eltelt 50 eszten­dőre. A párt a zászlót mindig tisztán és magasan tartotta. Mi, magyar kommunisták mindig azt vollottuk pártunk­nyítás rugalmasabbá tételével szocializmus útjára lépett pa- hogy eszköz, fegyver a és jelentős decentralizálásával, rasztságunk, a nép ügyét be- munkásosztály, a magyar^nép továbbá a szocialista rendszer csülettel szolgáló értelmlsé- gazdasági törvényeinek haté- günk. Külpolitikánkban haladásért harcolunk Tisztelt Központi Bizottság! Pártunk, kormányunk nem­zetközi tevékenysége össz­hangban van belpolitikánkkal. Mi a nemzetközi síkon is a reakció ellen és a haladásért küzdünk, mindig és minde­nütt. A népek békéjére világszerte növekszik az elé­gedetlenség. A föld minden tá­ján kibontakozó és erősödő an- tiimpertalista tömegmozgalmak jelzik, hogy a népek kezdik megelégelni az imperialisták zsarnokságát és szívósan, hő­siesen harcolnak szabadságu­munkásosztály, a magyar nép szolgálatában, de ahhoz, hogy a párt az osztályharcban soha ki nem csorbuló fegyverré vál­jék és az is maradjon, ahhoz mindig kellettek olyan embe­rek, akik önzetlenül és áldo­zatkészen, akár életük árán is szolgálták a párt ügyét. A munkásosztály, a nép soraiban mindig voltak Ilyen emberek, s ahogy voltak, ügy vannak és mindig is lesznek, amíg har­colni kell a népért, a békéért, a szocializmusért. Ma, a párt megalakulásának 50. évfordulóján, tisztelettel gondolunk az alapítókra, azok­ra az elvtársakra, akik létre- ' hozták a pártot, győzelemre vitték a dicső Magyar Tanács- köztársaságot, azokra, akik az ellenforradalom 25 éve alatt, az illegalitásban megtartották a pártot, azokra, akik a felsza­baduláskor, a azt követően harcoltak a hatalomért, dol­goztak az ország újjáépíté­séért. Megbecsüléssel gondolunk egész párttagságunkra, mind­azokra, akik ma dolgoznak a pártban, akik lerakták a szo­cialista társadalom alapjait, s tovább építik azt. Ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra törő imperializmussal szemben kért, függetlenségükért, de­Gondolunk ma azokra a ba­rátainkra is, akik nem tagjai a pártnak, de a párt szavát kö­mazásával. A szocialista tár­sadalom felépítése elengedhe­tetlen feltételének tartjuk, s ezért pártunk kötelességének tekintjük, hogy a magyar vi­szonyokra helyesen alkalmaz­zuk a szocializmus építésének általános, közös, nemzetközi törvényszerűségeit. Ugyanígy alapvető követelménynek tartjuk, hogy a szocialista épí­tés általános elveit hazánk tör­ténelmi múltjából, országunk adottságaiból fakadó sajátos nemzeti formák és keretek kö­zött, s azok figyelembe vételé­vel alkalmazzuk. A továbbiakban a párt első NÓGRÁD - 1968. november 24., vasárnap Péntek óta Salgótarjánban is zajlanak a KMP megalakulása 50. évfordulójának megemlé­kező ünnepségei. Az ünnepségsorozat egyik eseménye volt a Tanácsköztársaság téren álló emlékmű megkoszorúzása. A párt és tanácsi szervek, az ifjúsági és a társadalmi szerve­zetek helyezték el a hála és a megemlékezés koszorúit, virágait a szobor talapzatára vetve, mint jó szövetségeseink, velünk együtt dolgoznak a szo­cialista társadalom teljes fel­építésén, szolgálják a munkás- osztály, a nép, a szocialista haza szent ügyét. Szeretettel gondolunk a fiatal kommunistákra, hazánk ifjú­ságára, a jövendő, a szocialista Magyarország letéteményesei­re, azokra, akik holnap viszik tovább a zászlót! Pártunkban megvolt és biz­ton hisszük, a jövőben is meg­lesz a képesség történelmi kül­detésének méltó betöltésére. Pártunk megalapításának 50. évfordulóján ünnepélyesen ki­jelentjük, hogy a magyar munkásosztály, dolgozó né­pünk és1 a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom har­cosai ezután is számíthatnak a magyar kommunistákra, a Magyar Szocialista Munkás­pártra, Pártunk szoros egység­ben halad ezután is nemzetkö­zi osztálytestvéreinkkel és to­vább vezeti népünket a szo­cialista Magyarország megte­remtésének útján, a népek re­ménysége, a kommunizmus ragyogó távlatai felé. Éljen a magyar munkás- osztály és marxista—leninista, forradalmi pártja! Éljen a szocializmust építő magyar nép! Éljenek és virágozzanak a szo­cialista országok, éljen a kom­munista világmozgalom, a pro­letárnemzetköziség ! (Folytatás a 3. oldalon) . «* 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents