Nógrád, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

Jedlieska Gyula ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) a kérdésekre helyes választ akarunk adni, azt kell meg- pártja van, s az a leghaladóbb vizsgálnunk, hogy a KMP mi- elmélettel, stratégiával és tak- lyen baloldali csoportok tag- tikával rendelkezik? Ha ezekre jaiból alakult meg. Messzebbre láttak mindenkinél A szociáldemokrata párt legjobbjai, a baloldali forra­dalmi erők egy csoportja is rádöbbent arra, hogy a mun­kás tömegmozgalom fellendü­lése újtípusú pártot követel. Felismerték, hogy a régi, a II. Intemacionálé em­lőin nevelkedett szociálde­mokrata vezérek alkalmatla­nok a forradalmi cselekvés­re, osztálybékét hirdetnek, az opportunizmus mocsarába ■üllyedtek. Az antimilitarisita hábo­rúellenes, pacifista mozgalmak legjobb képviselői, főleg a ra­dikális értelmiségiek rádöb­bentek arra, hogy nem elégsé­ges csupán az igazságtalan háború ellen harcolni, hanem mindenekelőtt az imperializ­must kell célba venni, s a há­borút kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt legfőbb forrása az oroszországi hadifoglyok for­radalmár csoportja, akik át­élték az 1917-es februári for­radalmat, az ezt követő hóna­pokat, akik cselekvő részesei voltak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom kibonta­kozásának, győzelmének és megvédésének. Forradalmi ta­pasztalatuk alapján elsőként ők értették meg, hogy lenini párt nélkül, újtípusú élcsapat nélkül, a forradalom erői csak időleges és ideiglenes eredményeket érhetnek el. Visszatérve Magyarországra, ezek az elvtársak olyan forra­dalmi tapasztalattal rendel­keztek már, amely többet nyújtott mindannál, amit a magyar munkásmozgalom a megelőző 50 évben felhalmo­zott. Sokkal messzebbre láttak mindenkinél, jobban ismerték a forradalom mozgató rugóit, az osztályharc törvényeit, a forradalmi harc konkrét fel­adatait. Ilyen belső és nemzetközi körülmények közepette ala­kult meg 1918. november 24­én a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. A történelem a párt elé legsürgősebb feladat­ként állította, hogy egy időben alakítsa ki a forradalmi cse­lekvés programját, vegye számba a forradalom tovább­fejlesztésének lehetőségeit és gyűjtse az erőt a várható iga­zi nagy osztályösszeütközésre. Új fejezet történelmünkben A kommunistáit elképzelé­sei azonban nagy tömegvissz­hangra találtak. Budapest után a vidéki munkásság, a nincstelen agrárproletárok, a leszerelt katonák tömegesen csatlakoztak a kommunista mozgalomhoz. A KMP megalakulása új fe­jezetet nyitott nemzeti törté­nelmünkben is. Létével meg­kezdődik a harc a kizsákmá­nyolás ellen, a magyar mun­kásosztály először lép a törté­nelem színpadára, a hatalom megragadásának konkrét igé­nyével. A párt megalakulása után alig egy hónappal később 1918. december 26-án megala­kult a salgótarjáni bányászok, munkások legjobbjaiból a Kommunisták Magyarországi Pártjának salgótarjáni cso­portja. Miután a bányászok és a gyári munkások — zömük­ben bizalmiak — meghallgat­ták Salgótarjánban Kun Béla beszédét, úgy határoztak, hogy létrehozzák a kommunista pártcsoportot. Ezt követően Baglyasalján, Somlyó-bánya- telepen, Zagyvapálíalván és Dorogházán is megalakulták a kommunista párt helyi cso­portjai. Így alakult ki megyénkben is az a forradalmi erő, amely lehetővé tette, hogy az elnyo­mottak sorsának javítására, a szocialista forradalom előké­szítésére, a következő hóna­pokban megtegyék a magyar történelem addigi legdicsősé­gesebb lépéseit. A történelem nem sok időt engedélyezett az erők össze­gyűjtésére, a sorok rendezésé­re. A proletár forradalom, a proletárdiktatúra az 1919-es dicső Tanácsköztársaság győ­zelmével most már mint ha­talmon levő párttól igényelt nagy tetteket, történelmünk e dicső 133 napja alatt. néz múltjával, elemezi a hibá­kat, a torzításokat, mint olyan nem szükségszerű jelensége­ket, amelyeket el lehet és el is kell kerülnünk a szocializmus építése során. A hangsúlyt ép­pen ezért nem az öncélú ön­kritikára helyezzük, hanem a hibák kijavításának pozitív programját valósítjuk meg. Ezt szépen példázza a Magyar Szocialista Munkáspárt 12 esztendeje. Ha valljuk, hogy a párt múltja egyben alkotó eleme az élcsapat ideológiájá­nak, sikkor szükséges, hogy le­vonjuk az 50 éves múlt leg­főbb tanulságait, a ma és a holnap számára. A próbatétel évei — A párt az eltelt ötven év alatt rendkívül nehéz, nagy feladatokat oldott meg — folytatta Jedlieska Gyula elv­társ. — A munkásmozgalom, a munkásosztály végső céljához sokszor nagy kerülőkkel, ese­tenként vereségek árán jut el. Akik csak a diadalokat, a fáklyásmenetet szeretik, akik csak a népszerűséget hajhász- szák, akik nem tudják vállal­ni a terheke t, a megpróbáltatá­sokat, esetenként a veresége­ket, akik megalk úsznak a harcban, s a történelmet kis­polgári türelmetlenséggel telít­ve szemlélik — mindezek nem lehették a niunkásosztály él­csapatának tagjai. Állhatatosságra, szívósság­ra, fegyelemre, forradalmi bá­torságra, hitre és töretlen bi­zalomra volt szükségük azok­nak, akik ezt az 50 éves utat végigjárták. Olyan emberek­re, mint a közöttünk élő Pot- homik József elvtársunk, aki 1922-től végigélte az illegalitás nehéz megpróbáltatásait, a börtönöket, az emigrációt, a II. 'világháborúban a német fasiszták koncentrációs tábo­rát, majd a felszabadulás után végigjárta azt a mozgalmi utat, amelynek alapján tiszte­let és becsület övezi, nemcsak megyénkben, hanem Nógrád határain túl is. Nem múló jelenség A Tanácsköztársaság leveré­se után nehéz évek következ­tek, a fehérterror kegyetlenke­dései, az üldöztetés, a bújdo- sás, a munkanélküliség, a bör­tön és gyakran a hősi halál. A párt nem rettent vissza az il­legális munka nehézségeitől. Igaz, számban mégfogyatkozva ugyan, de mindig fennen tar­totta a proletariátus vörös zászlaját, hitet adva az embe­reknek, hogy 1919 nem múló jelenség, hogy a történelemben a vereséget végül is újabb győ­zelem váltja fel. Az ünnepség szónoka ez­után azt hangsúlyozta, hogy az illegalitás nehéz idején is egy­re erősödött a hit, a bizalom a párt iránt. A párt egyre na­gyobb tapasztalattal, egyre na­gyobb befolyással szervezte az ellenállást, az antifasiszta har­cot. Beszédét így folytatta:-— 1945 tavasza történel­münk legjelentősebb forduló­pontja. A dicső Vörös Hadse­regnek a hitleri fasizmus fe­lett aratott győzelme meghoz­ta számunkra is a várva várt szabadságot. Pártunk 23 éve élharcosa. Szervezője, hivatott vezetője a szocializmust építő munkának. A felszabadulás utáni évek, az újjáépítés, a népi demok­ratikus, majd a szocialista forradalom, a proletárdikta­túra győzelme, a szocializmus alapjainak lerakása, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, a kulturális forradalom sikerei, a párt VIII—IX. kong­resszusán elfogadott program alapján a szocializmus teljes felépítésére tett erőfeszítése, mind-mind azt bizonyítják, hogy élni tudtunk a szabad­sággal. Jedlieska Gyula elvtárs ez­után a párt életében előfordult hibákkal foglalkozott. Mint mondotta, tamáskodók nap­jainkban is akadnak, akik az elmúlt 50 év eseményeiből, egyoldalúan csak a buktatókat, a vereségeket emelik ki, a hi­bákat gyűjtik csokorba. Akad­tak nehézségeink a felszaba­dulás óta is. Ilyenek a káros személyi kultusz, az 1950-es évek hibái, az 1953 utáni cikk- cakk politika, az 1956-os októ­beri ellenforradalom sötét napjai. De számunkra ezek az események egyben tanulságul is szolgálnak, amelyből pár­tunk leszűri a történelmi ta­pasztalatokat, nyíltan szembe­Másfelől mindezzel hűen fe­jezzük ki a magyar nép leg- sajátabb létérdekeit, vagyis a legigazibb nemzeti politikát képviseljük, mind a szocializ­mus teljes felépítésének való- raváltásával, mind pedig az imperializmus ellen folytatott harcunkkal. Ezáltal vált a magyar nép a világ haladó erőinek egyik megbecsült osz­tagává. Olyan csatasorban menetel, amelyben egybeesik nemzeti és internacionalista érdekünk. ■ Kapcsolat a tömegekkel Pártunk a munkásosztály bér 4-ét követő nehéz napok- pártja, a dolgozó nép legjobb ra, súlyos hetekre, kritikus hó­fiait tömöríti magába, széttép- napokra! Arra az időszakra, hetetlen kapcsolatok fűzik a munkásosztályhoz, a termelő szövetkezeti szocialistává amikor nem rejtettük véka alá, hogy proletárdiktatúrát, parasztsághoz, szocializmust akarunk, amikor váló értelmisé- vallottuk, hogy a magyar— günkhöz, s a lakosság vala- szovjet barátság megbontha­tatlan, hogy a KGST és a Var­sói Szerződés erősítése létér­deke országunknak. Mennyi értetlenséggel, bizal­mennyi haladó rétegéhez. Történelmi tanulság bizo­nyítja, hogy a tömegekkel való szoros kapcsolat, a kölcsönös bizalom egy marxista—leninis- matlansággal találkoztunk a ta párt számára nélkülözhetet- félrevezetett, megtévesztett lén, erejének egyik legfőbb emberek részéről! De volt forrása. Ezért nagy gonddal bátorságunk álláspontunkat óvjuk és ápoljuk pártunk és a szilárd következetességgel tömegek közötti kapcsolatot, képviselni. A történelem ne­legyen bátorságunk a tömegek künk adott igazat! élére állni, vezetni őket a di­cső harcokban, az építés min­den területén. De legyen bá­torságunk a tömegeket az eset Gondoljunk vissza a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésének nem könnyű periódu­leg népszerűtlen feladatokról sara> amikor a paraszti töme- is felvilágosítani, s hozzájuk 8ek, körében annak biztos tu- akkor is őszintén szólni, ha datát kellett elhinteni, hogy a _ pillanatnyi hangulatuk más termelőszövetkezetek a biztos Üttörők és kiszesek köszöntik a mondanivalót igényelne is tő- ? Í°njLtala" Partot. Lenin mellszobrát >«-«- jelentik, hogy munkájuk a ajándékozták a megyei párt­lünk. nagyüzemi gazdálkodás szo­cialista keretei között sokkal Pártunk 50 éves történelme folyamán nem egyszer úszott könnyebb, lényegesen hatékcv bizottságnak már az árral szemben, de a tömegek végül is a kommu­nyabb lesz. nlstáknak adtak igazat. Gon- kát! Az elmúlt évek ismét dőljünk csak elvtársak 1956 pártunk politikájának helyes- vérgőzös napjaira! A novem- ségét igazolják! Győzelmeink szervezője Az ünnepi pártbizottsági letett a szocializmus teljes feí- ülés szónoka ezután napjaink építésének megvalósítására, a legfontosabb belpolitikai ese- gazdasági építőmunka és a ményeivel foglalkozott. Ilyen kulturális nevelőmunka meg- a többi között a népgazdaság gyorsítására, új irányításrendszerének be­vezetése, amelynek során a vóbbi szilárdításán, társadal­munk anyagi, kulturális, szo- Vállaltuk ezt a tömegmun- ciális jólétének emelésén. Az elmúlt két esztendő ered­ményei egyértelműen azt ta­Tísztelt Elvtársak! Az eltelt fél évszázad min­den eredményének szervezője, kezdeményezője, a dolgozó magyar nép által elért minden siker ihletője a marxista—le­ninista pártunk volt. Harcok­ban edzett élcsapatunkra mi­nőségileg magasabbrendű, egyre növekvő feladatok meg­valósítása vár. A szocializmus teljes felépí­tése magasabb színvonalú gaz­dasági, társadalmi, politikai, kulturális és ideológiai folya­zik, új kérdésekkel találja ma­NÓGRAD — 1968. november 23., szombat A kommunizmus élenjáró osztaga Igaz, hogy a pártot nem egyes személyiségekhez köt­jük. De az is igaz, hogy a ki­emelkedő harcosokat történel­mi megbecsülés övezi. A párt az emberi együttakarásnak olyan szintézisé, amely meg­sokszorozza a benne tömörült egyedek összetett erejét, amely legyőzhetetlenné teszi az esz­mét. Az egyes ember elbukhat, kifáradhat, tévútra kerülhet, de a pártnak mindig van ere­je szembenézni hibáival, kija­vítani azokat, s újból tömörí­teni sorait az új feladatokra. A legfőbb tanulságunkat ab­ban lehet megfogalmazni, hogy vigyázzunk pártunk eszmei, politikai, cselekvési egységére, mint a szemünk fényére, hogy szüntelenül fejlesszük a párt vezető szerepét az élet min­den területén. Pártunk internacionalista párt, szerves része és alkotó eleme a nemzetközi kommu­nista mozgalomnak. A hala­dás élvonalában törekszik a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megvalósí­tására, a forradalmi erők tö­mörítésére. őszinte tisztelője a harcokban edzett, tapasztala­tokban gazdag Szovjetunió Kommunista Pártjának, amely a nemzetközi kommunista mozgalom fő ereje, élenjáró osztaga. De pártunk nemzeti párt is. Elsősorban abban az értelem­ben, hogy a legkövetkezete­sebben fejezi ki a magyar nép érdekelt, nemzeti keretek között, sajátosságaink figye­lembevételével váltja valóra a nemzetközi kommunista moz­galom alapelveit. Egyoldalról a közös eszme, a marxizmus—leninizmus, a szo­cialista világrendszer és világ­gazdaság, a KGST és a Var­sói Szerződés szervezete ösz- szekapcsol bennünket. A hala­dás ügyét közös üggyé teszi az itnperializmus ellen, a demok­ráciáért, a békéért és a szo­cializmusért folyó nemzetközi méretű küzdelemben. ÄSÄ núsítják, hogy dolgozó népünk matok győzelemre juttatását 2át szem be n Ezek közé tartó' a párt eszmei-politikai irányi- követeli tolunk Fejlődésünk­et \ t Jfzi™ fásával becsületesen fáradozik nek ebben az időszakában meg zik, hogyani lehet még hateko- lx kongresS2lLS határazatai- inkább történelmi szükségsze- epítőmunka, miként n , va1, * — Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársak! Pártunk, dolgozó népünk, a magyar társadalom előtt lel nyabb az épnömunka, miként na-k Vaióraváításán. ......” ~ * rűséggé válik a párt irányító, f ejleszthetők tovább az ország vezető, szervező tevékenységé­termelő erői, a termelési vi- a harmadik ötéves népgaz- nek fokozása, szonyok, miképpen javítható a daságfejlesztési tervünk har­lakosság életkörülménye. Jed- madik esztendejének végénél Bizton remélhetjük, hogy a licska Gyula elvtárs ünnepi tartunk. A tervteljesítés eddi- Magyar Szocialista Munkás­beszédét így fejezte be: gi eredményei biztatóak, s to- Part sikerrel tesz majd eleget vábbi sikerekre lelkesítenek, megnövekedett történelmi hi- Fáradhatatlanul dolgozunk a vatásának és mielőbb telje* szocializmus anyagi-műszaki győzelemre vezeti a szocializ- bázisának fejlesztésén, szocia- mus megvalósításának ügyét várnak mfeföbbf megSra* lista termelési viszonyaink to- hazánkban! Az MSZMP 1962-ben megtar­tott VIII. kongresszusán dek­larálta, hogy hazánkban be- /« mi rt f fejeződött — a mezőgazdaság M JJltl l • szocialista átszervezése terén ölért sikerekkel e§yidőben *—• el szocializmus alapjainak le- Éljen 50 esztendős élcsapa- katonái, a három nemzedékei rakása, s megkezdődött egy új tunk: dicső kommunista pór- képviselő kommunisták! fejlődési periódus: a szocia- tunk, sikereink ihletője, s to- id&aka.tel3e* felépítésének vábbi győzelmeink biztos zá­loga! Pártunk 1966-ban megtartott IX. kongresszusán számos Éljenek drága veterán bará­Éljen a magyar és a szovjet nép, az MSZMP és az SZKP örök, megbonthatatlan testvéri barátsága és együttműködései Éljen és erősödjék a kommu­nista és munkáspártok meg­nagyjelentőségű határozat szü- taink, a párt régi, harcedaett bonthatatlan egysége! Filip Fasziljevics Popov V tt •• v rr • köszöntője A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után Ftlip Vaszil- jevics Popov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Kemero­vo kerületi Bizottságának tit­kára, a félévszázados évfordu­lóra Salgótarjánba érkezett szovjet pártdelegáció vezetője emelkedett szólásra. — Kedves Barátaim. En­gedjék meg, hogy a kemero- vói kerület kommunistái és minden dolgozója nevében ba­ráti üdvözletem adjam át, és meleg szeretettel köszöntsem a nagygyűlés minden részt­vevőjét. Engedjék meg. hogy pártjuk, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának 50. évfordulója al­kalmából felolvassam a Ke­merovo kerületi pártbizottság végrehajtó bizottságának le­velét, amely így hangzik: — Kedves Elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Párt­ja kemerovój pártbizottsága. Kuzbasz összes kommunistái és dolgozói nevében forrón üdvözöljük Nógrád megye minden dolgozóját, a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Minden, amit tettek, Nógrád megye dolgozóinak eredményei azáltal váltak valóra, hogy harcukat a magyar kommu­nisták pártja szervezte, lel­kesítette és vezette. Az a párt, amelyik alkotóan al­kalmazza a marxista elméle­tet, elszakíthatatlan kapcsolat­ban áll a tömegekkel és a forradalmi munkásosztállyal. Nógrád megyének a múltban is és jelenleg is a forradalmi tradíciókhoz hűséges korritnu- nista pártvezetői voltak • és vannak. A föld alatti küzdelem, a háború, az újjáépítés évei alatt, az 1956-os ellenforradal­mi lázadás idején Nógrád me­gye dolgozói mindig hűsége­sek maradtak a forradalom es a szocializmus eszméihez. És azoknak, akik ötven évvel ez­előtt elsőnek emelték fel a harc zászlaját, ma gyermeke­ik, unokáik és dédunokáik építik a szocializmust, és erő­sítik a Szovjetunióhoz és más szocialista országhoz fűződő barátságukat. A mi barátságunk két test­vérmegye barátsága, népeink történelmi múltjában gyöke­rezik. A magyar internaciona­listák, akik az októberi forra­dalom oldalán !rf'7drttek, az oroszországi magyar hn-ufr.?- lyok, akik a Magyar Tanács- köztársaság harcosai lettek, a harcos forradalmi barátság Lenin és Kun Béla között, ~ íme a barátságunk gyökerei, melyek félévszázad nehéz küz­delmeiben erősödtek, melyek (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents