Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
Tita a kenyérről (I.) Miért késik a sütemény? Izgalma« és közérdekű kerekasztal-begzélgetésre került sor a napokban szerkesztőségünkben: a kenyér, a péksütemény és egyéb pékáruk minőségéről és szállításáról vitatkoztunk a sütőipar és a kereskedelem legilletékesebbjei vei, A N’ÓGKAD ankétián részt vett Rozgonyi Aladár, a sütőipari vállalat igazgatója. Kovács Ernő főmérnök, Kaszás József főkönyvelő. Herényi István technológiai csoportvezető. Kovács András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának előadója. Balázs Sándor, az Állami Kereskedelmi Felügye|őség munkatársa, Vajvoda György, a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi vezetője és Géczi Mihályné, a vállalat áruforgalmi előadója, valamint lapunk három munkatársa. A kérdéseket, amelyek a lakosság részéről gyakran és élesen elhangzanak, nagyon nyíltan vetettük fel, s ezekre őszinte, jó szándékú válaszokat kaptunk. Igyekszünk a he Iyenként éles vitát a lehetőség szerinti, nagyobb terjedelemben közre bocsátani. MUNKATÁRSUNK: Mielőtt a kerekasztal-konferenciára sor került volna, igyekeztünk véleményt gyűjteni a salgótarjáni üzletekben vásárló háziasszonyoktól. Ma reggel például sokan panaszolták, hogy az élelmiszerüzletekbe késve érkezik meg a péksütemény, olyannyira, hogy az iskolába menő gyerekek már nem tudnak kiflit és zsemlét vásárolni. IGAZGATÓ: Ez a probléma, hogy az iskolások késve kapják a süteményt, tegnap vetődött fel először. Vállalatunk, a sütőipar reggel ötkör kezdi el a szállítást Semmi akadálya, hogy karábban kezdjünk, ehhez viszont az szükséges, hogy a kereskedelem fogadja az árut. A kereskedelemmel közösen megbeszélt útvonalon osztják el a süteményt. A túra útvonalát1 már kétszer is átszervezték. de a sütemény késői érkezésérő] konkrét tudomásom nincs... K ÖZBES/.ÓLAS: Szeretném megcáfolni Rozgonyi elvtárs állítását. Ma reggel például személyesen győződtem meg, hogy a sütőipari vállalat 2. szakboltja már reggel fél hatkor kapott péksüteményt, de a 2(’4-es tejboltnak, amely ugyancsak fél hatkor nyit. a pékárut csak háromnegyed nyolckor vitték ki. A 155-ös szakbolt szintén csak hét óra után kapott árut, pedig az is a sütőipar 2-es számú szakboltba mellett van. A zagyva- pálfalvi üveggyári bolt meg csak kilenckor kap kiflit és zsemlét. IGAZGATÓ: Nekem erről nincs tudomásom Egyébként ki szoktuk szállítani. Ez a kérdés nekünk ts szívügyünk... KÖZBESZÖUAS: Koesiprob- lémánk van! GÉCZINÉ: A 156-os boltnak süteményes ládája van, az egyik kulcs a sütőiparnál, mégse kapnak idejében árut! FŐKÖNYVELŐ: Ez rendkívüli eset. Az egyik kocsink elromlott. másfél órára kiesett a forgalomból, az okozta a késlekedést. Egyébként úgy felvetni a kérdést, hogy a saját szakboltjaink előbb kapják az árut. nem szabad. Pontos szállítási sorrend van. Ezen csak a túra venal megváltoztatásával lehetne segíteni. Mondja meg a ..ki.sker”, mikor induljunk. mikor terítsünk. Nekünk teljesen mind- eev Csakhogy az üzletek zöme hétkor nyit. Három kocsival pedig nem tudunk pontosan hétkor érkezni... KÖZBESZÓLÁS: Nem egészen ígv van. FŐKÖNYVELŐ: Mi hajlandók vagyunk kocsijainkat négykor indítani, de biztosítsák az átvételt. A kormányhatározat szerint törekedni kell arra, hogy a boltok felkészüljenek a korai, esetleg éjjeli átvételre. Bár a korai időpontban a piaci boltot kell ellátni. GÉCZINÉ: Rendőri engedélyünk van a későbbi piaci átvételre is. Ez nem lehet akadály. .. KOVÁCS ANDRÁS: A szállítás országos gond. Ezért már készül egy rendelettervezet, amely megoldhatja a lakosság proolemaját. A Mezogazdasagi és Élelmezésügyi Minisztérium várható rendelete szerint a sütőipar a süteményt és a kenyeret a megyei tanács által meghatározott időpontban lesz köteles kiszállítani. A rendelettervezet szankciókat is kilátásba helyez. Viszont előfordulhat az is, hogy a kereskedelem zárás és nyitás után is köteles lesz átvenni a péksüteményt FŐKÖNYVELŐ: Az a baj. hogy a kiskereskedelemmel konkrét, érvényben levő szállítási szerződésünk nincs.. KÖZBESZOLÁS (halkan): Akkor, hol a pontos szállítási sorrend? FŐKÖNYVELŐ. A szállítási szerződés csak elveket rögzít. Egyébként a kifogásolt esetek egyáltalán nem általánosak. IGAZGATÓ: A kiskerrel való megállapodás alapján szállítunk. KÖZRESZŐLÁS: A sütőipar nem használja a kitett süteményes ládákat. GÉCZINÉ: Hatból egybe tették ki ma is csak a süteményt. FŐKÖNYVELŐ: Ezt ellenőrizni kellene! KÖZBESZÓLAS: Be volt rozsdásodva a lakat! FŐKÖNYVELŐ: A láda különben is csak félmegoldás! BALÁZS: Ha pénzt merünk csomagban és borítékban küldeni, akkor a süteményt is le lehet, számolni becsületesen Nem indulhatunk ki abból, hogy a szállítómunkás nem becsületes! (Az ankét résztvevői megbízták Berénvi csoportvezetőt ellenőrizze, hány ládát használtak a hatból az ankét napján. Megállapítást nyert, hogy a kitett és zárható sütemépv. átvevő ládákat nem használják.) FŐKÖNYVELŐ: Holnaptól használjuk a ládákat. IGAZGATÓ: Nagy a bizalmatlanság a ládák iránt A boltosok és a szállítók közt nincs bizalom. Aztán nehéz is a ládákat kezelni, különösen a gyengébb fizikumú nőknek A (adás megoldás azért is rossz, mert nincs minőségi átvétel, a selejtárut nem lehet lecserélni. .. VAJVODA: A tejiparral ugyanilyen láda-megegyezést kötöttünk és egy év óta legfeljebb egy reklamációnk akadt. KOVÁCS aSiDRÄS: Ha kevés a három kocsi, szállítsák a süteményt négy kocsival' FŐKÖNYVELŐ: így aligha lesz meg a KPM által előirt kihasználási fok. BALÄZS: A négykocsis rendszerrel én is egyetértek. Utána ez a kocsi is mehet kenyeret szállítani FŐKÖNYVELŐ: Akkor a ken vérrel lesz probléma. FŐMÉRNÖK: Állítson be a kereskedelem plusz-embert az átvételhez! Miért csak nekünk kel) kiszolgálni! KŐZBESZÓLAS: Mert új mechanizmus van és a kereskedelem a vevő. S aki fizet, az diktál. . A sütőipar ne használja ki monopolhelyzetét. FŐMÉRNÖK: Velünk szemben is érvényesül a monopolhelyzet. Például az élesztőgyárak esetében... A sütemény kérdésében a kerekasztal-konferencía végül is a következő álláspontot foglalta el: a legilletékesebbek egyformán azt vallják, hogy minden céljuk a lakosság minél pontosabb kiszolgálása Ezért az iskolásgyerekek ko-r rai. iskolába menés előtti ellátása érdekében szükségessé válik, hogy a sütőipar és a kereskedelem közös túravonalat jelöljön ki, minthogy jelenleg ilyen nincsen. Keresni kell az eszközöket, hogy az áruátvétel korai és megbízható módját megtalálják! S a konferencia áttért egy másik vitapontra: a boltosok és a szállítók nem^ mindig megfelelő kapcsolatára. Lakos György A forradalmi évfordulók tiszteletére I íj likom in unitiak üdvözlete Hemerotóba A nagy évfordulók sorozatában valamennyi úttörő és KISZ-tag számontartja a lenini Komszomol megalakulásának 50. évfordulóját. Fiataljaink az évfordulón megismerkednek a Komszomol történetével, a szovjet fiatalok helytállásával a frontokon, a békés építőmunkában, a Koni- szotnol hőseivel, természetátalakító munkájával, a szovjet fiatalok életével. Tudjuk, hogy testvénne- gyónkben, a kemerovói területen is nagy a készülődés az évforduló megünneplésére. Az iskolákban a tanév első két hónapját a Komszomol 50. évfordulója megünneplésének előkészületeinek szentelik. Tíznapos szakaszokban különféle kérdéseket vitatnak meg: ösz- szegezik a Komszomol szervezetének a nevelés területén végzett munkáját, a IX. Vi- lágifiúsági és Diáktalálkozó eredményeit, feldolgozzák nemzetközi kapcsolataik tapasztalatait; a nógrádi fiatalokkal kialakult baráti kapcsolatokat is. Az elmúlt he tekben barátaink körében sok szó esett Nógrád megyéről és Salgótarjánról. A kemerovói rádió a közelmúltban közvetítette Margarita Mamina, s prokopjevsaki úttörőpalota munkatársának beszámolóját a Magyarországon. Salgótarjánban tett látogatásáról, a televízióban Szerge) Sulikav középiskolás komszomolista beszélt ugyanerről a témáról. A Kuzbasz című lapban ,,Nemzetköziség — barátság” címmel részletes beszámoló jelent meg a kemerovói úttőrö- delegácio Salgótarjánban, Nog- rád megyebeli tett látogatásáról, az utazas programjáról, a találkozás eseményeiről, a szívélyes, baráti fogadtatásról. A proKopjevszki úttörőpalotában Szergej Nyikoporov pajtás nagyszámú pionu-közon- ség előtt meséit élményeiről, amelyeket a magyar úttörőkkel való találkozás során Sal- góbányán, Kisterenyén, Ka- rancsbeiényben, Somoskőújfaluban, Balassagyarmaton és Magyarnándorban szerzett. Salgótarján kisdobosai, úttörői és KISZ-tagjai közös akcióban készülnek barátaink, a szovjet komszo malisták köszöntésére. Október 29-re. a Komszomol nagy ünnepére már készülnek az üdvözlő lapok, levelek, amelyekkel a kemerovói fiatalokat köszöntik. Az úttörőcsapatok és KISZ- alapszervezetek már megkapták a KISZ salgótarjáni bizottságától a kemerovói üzemek, bányák, intézmények és tanintézetek Komszomol-bizottságainak címét, ahová üdvözlő lapjaikat küldhetik. Salgótarjánból már sok-sok üdvözlet indult útnak, hogy idejében megérkezzen a nagy ünnepre. '..Salgótarján ifiúkommun istái üdvözölnek benneteket a Komszomol 50. évfordulóján Eredményes munkát, minden jót kívánunk nektek kedves barátaink!” — írták üdvözlő levelükben az új gimnázium kisze.sei. a kemerovói 84. számú középiskola Komszomol* bizottságának. „Éljen a lenini Komszomol! Üdvözlünk benneteket a Kom- szomol 50 éves évfordulóján!” — írta a Stromfeld Aurél Gépipari Technikum KISZ- bizottsága a leninszk-kuznyec- kíj-i bányászati technikum komszomoiistáinak. A Salgótarjáni öblösüveggyár ifjúmunkásai az Anzse- roszudzsenszki Üveggyár. ' az ötvözetgyár KISZ-vezetősége, a Kemerovói Kokszkémiai Üzem, az írószer ktsz fiataljai a kemerovói műanyaggyár. a Kohászati Üzemek KISZ-bizottsáea a Novokuz- nyecki Fémkohászati Kombinát. a textilipari vállalat ki- szesei pedig a Mminszki Ruhagyár Komszomol-bizottsá- gaivai veszik fel a testvéri kapcsolatot, üdvözleteiket, jókívánságaikat küldik, és további lépéseket tesznek a barátság fenntartására, az együttműködés fejlesztésére. Salgóta.rián k'szesei az évforduló előtti napokban alapmerovőban járt fiatalok élménybeszámolóinak meghallgatásával is megemlékeznek a szovjet fiatalokról, a hős kom- szomoljstákról. akik vérükkel fai Hí ük minden darah- i»(: és most, a békés éoítő- munka során, nap mint nan hitei tesznek az ötvenéves szoviet haza, a kommunista társadalom mellett SiítM Ferenc a KISZ salgótarjáni bizottságának munkatársa Szakemberek klubja Hátságon A rétsági járási mezőgazdasági osztály és a TIT járás szervezete megalakította Hátságon az agrárszakemberek klubját. A klub célja, hogy a járásban dolgozó mezőgazda- sági szakemberek rendszeresen találkozzanak, kicseréljék tapasztalataikat. A klub megnyitóján mintegy 30 mezőgazdász vett, részt a járás különböző községeiből. Havonként: kétszer találkoznak, és ilyen kor filmvetítések lesznek és előadások hangzanak el, am“ 'veket vita követ. A klub programjából nem hiányzik a izórakozás sem. Körzőt mértek a vegyesboltban? Letartóztattak egy kisterenyei üzletvezetőt Tóth Kálmán, a Nógrád me- nem tartozó holmit Tóth Kai- gyei Élelmiszer Kiskereske- mán a PIÉRT-től rendelte delmí Vállalat kisterenyei, 5. meg, de azokat nem a raktár- számú boltjának vezetője má- ban és az üzletben helyezte ról holnapra eltűnt az üzlet- el hanem, különféle helyeken bői. A hátrahagyott számlák — közöttük a FŰSZERT helyi egyike szerint a raktárban lerakatának egyik öltözőszekré- sok ezer borítéknak, sok indi- nyében — rejtegette. A megának. golyóstoll-betétnek, gyei rendőr-főkapitánysag többfajta logarlécnek, de még vizsgálati osztálya talált rá- körzőkészletnek és keletbélyeg- juk, s miután bűnjeljegyzék- zőnek is kellett volna lennie... be foglalta azokat, visszaadta Ezeket a cikkeket Molnár a megkárosított vállalatnak, Sándor, a vállalat igazgatója — Tóth Kálmánt pedig társa- mutatta be osztályvezetőinek, dalmi tulajdont károsító bűn- csoportvezetőinek, áruforgalmi cselekmény alapos gyanúja ellenőreinek. Ismertette, hogy miatt előzetes letartóztatásba az 5. számú bolt profiljába helyezte. Lege I őgazd ál k od ási pályázatok Három munka országos bírálatra kerül Tavasszal a KISZ központi bizottságának parasztifjúsági osztálya, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívással fordult a fiatal mezőgazdasági szakemberekhez, hogy a korszerű legelőgazdálkodásról vallott elképzeléseikről, javaslataikról készítsenek szakdolgozatot. A pályázathoz megyénkből is szép számmal csatlakoztak a fiatal szakemberek A beérkezett dolgozatok a legelőgazdálkodás fejlesztésének konkrét, üzemi kérdéseit fejtegetik. Elemzik a fejlesztés lehetőségeit, közgazdasági számítással bizonyítva feltételezésüket. Egyes dolgozatok országos általánosításra alkalmas ajánlásokat is tartalmaznak. A beküldött pályázatok legjobbjai országos szakmai elbírálásra kerülnek novemberben. A megyei pályázatok közül hármat lerjesztettek fel országos elbírálásra. Országosan 25 pályázatot nívódíj ja!, külföldi társasutazással jutalmaznak. Ezenkívül a szakmailag megfelelő színiet tanúsíi ' dolgozatok készítői a Kiváló Ifjú Mérnök és Technikus címet kapja'»" • Első alkalommal öklévé’ második alkalommal emlék plakett a díj. Motorhoz, állathoz Hajlamosak vagyunk arra, hogy egy kézlegyintéssel elhaladjunk a hétköznapinak, egyszerűnek látszó dolgok mellett. Hogy állattenyésztő szakember valaki, mi ebben a különös? A huszonhét éves Szilvási István is. — aki közel egy évtizede tagja az őrhalmí Hazafias Népfront Termelőszövetkezetnek, — ilyen ember; ellető kanász vagy ser- »ésgnndozó szakmunkás? Nem is tudom, hogyan helyesebb nevezni. Ebben magában még valóban semmi rendkívüli 'incsen. KiiIonos és szép hivatás Ha azonban jobban a felszín alá tekintünk, kitárul előttünk egy ember sorsa, akárkiről is leeven szó. elgondolkozunk rajta, s ha felületesen. elhamarkodottan ítél - ‘ünk, kicsit elszégyelHük macinkat. tenverünk legyintés 'Tlyett kézfogásra formálódik A termelőszövetkezet elnöke azt mondta Szilvási Istvánról: 'elküsmeretes. becsületes, jó munkás Ehhez lőszerével csak ennyit. fűzött hozzá, hogy mindez a keresetében is tükröződik. tizenegy hónap alatt több mint harmincezer forint jövedelem ütötte a markát. Ezzel az útravalóval kerestem fel Szilvási Istvánt, a szövetkezet majorjában, hogy beszélgessek vele munkájáról, életéről, terveiről. Az úton az' motoszkált a fejemben, amíg az erdőszéli kunyhóban ráakadtam, — az anyakocák békésen legelésztek a kövér fűben, — miért éppen ezt a foglalkozást választotta, amikor a fiatalok általában elhúzódnak az állat- tenyésztői munkától, a sertéstelepet pedig a legtöbben csak akkor kívánják látni, amikor a hátuk közepét. Rövidesen kiderült azonban, hogy a makacs elzárkózást semmi más, csak az évtizedes beidegződések. előítéletek táplálják. Malac mini prémium — Nem akartam én sertésgondozó lenni — vág a dolgok közepébe Szilvási István. —- Máshol nem volt hely, így kerültem a szövetkezethez. Itt aztán a sertéstelepre osztottak be. Eleinte nem ízlett a munka. Mondjam azt. hogy beletörődtem? Nem igaz. Megszerettem az állatokat. Ezt nem is lehet másképp csina'- ni Mi meg a ..pilóták” tudtok. a motorhoz, az állathoz szív kell.. Sokan talán nem hiszik el: jól érzem magam, nem vágyódom el innen. Megtaláltam a számításomat. Nem irigylem azokat, akik üzemekben, gyárakban helyezkedtek el. Lehet, hogy közülük néhány an lenéznek engem? Rosszul teszik. Mindenhol dolgozni kell. .. Nálunk is van heti pihenőnap meg szabadság. S melyikük tesz otthon az asztalra havonta háromezer forintnál többet? — Ügy tudom, premizálják is a munkájukat. — Igen Minden éltetés után kamunk egv malacot. Szilvási István nő* ember, feleségével, hároméves kisfiával a szomszéd faluban laknak. Jól jön hát a prémiummalac a házhoz, kell a hizlal- nivaló, szüksége van a kolbászra, sonkára, zsírra a családnak. Előző évi jövedelmének ismeretében azon már nem is lepődtem meg. hogv Szilvási- ék ahhoz képest, amilyen fiatal házasok, máris sajátjukban laknak, nemrég építettek gyö- nxKrfl kétszobás családi házat \kí el nem issza — Még nincsen egészen befejezve — mondta, szerényen a fiatal állattenyésztő, — Úgy tervezzük az asszonnyal, hogy a következő években még erre költjük a pénzünket: ez meg az ráfér. csinosítjuk, szépítjük, lesz kerítés, fürdőszoba. Minden vágyam egy szép családi otthon, s meg is lesz. Mert hogyan is mondja a közmondás? Van annak, aki el nem Issza. Bár én sem vetem meg az italt, de arra mindig jut, mire kell. Motorkerékpárt is csak azért nem vásároltam. csupán egy kis robogót, amivel a munkahelyemre járok, mert ezt akármikor. bárhol otthagyhatom, ha fölhajtók egv kupicával. Szilvási István ízes beszédű, kiegyensúlyozott, elégedett ember. Szereti a munkáját, jól keres Szívesen, derűs jó- kedéllye! beszélt munkahelyéről. családjáról, saját magáról. Szinte úgy tűnt. nem is riportalannyal, hanem egy kedves. régi ismerősömmel hány- tuk-vetettük meg dolgainkat. Nem volt nehéz kivennem -Tavaiból. hogy példás család fő. boldog apa. akinek anva- vílag és emb“ril»e mindene megvan, ami az élethez szükséges.: jó munkahelv. ügyes P"léséé. van háza. kertje, 'ószága. . . Mert a közmondás ugyan azt tartja, hogv van annak, aki el nem issza de elsősorban annak van, akj becsületesen dolgozik. Kis* Sándor NÖGRÁD - 1968. október 17., csütörtök
