Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-15 / 242. szám
Óvatos ösztönzés ell<*n«r*és liét vállalatnál Hét ipari vállalat bér és munkaerő-gazdálkodását vizsgálta legutóbb a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgált üzemek a következők: a ZIM Salgotarja ni .Gyára. a két üveggyár, a tanácsi iparból a megyei textilipari, a fémipari, az építőipari vállalat, a szövetkezeti iparból a Salgótarjáni Lakáskarbantartó Ktsz A vizsgálat tanulságos volt. Az üzemek általában csaknem tizszazalekc* termelésnövelést terveztek az 1968-as évre. Fel év alatt csak 2,8 százalékos növekedést értek el A tervezett alatt maradt az egy töve jutó termelési érték növekedésének üteme is. A vállalatok, a tanácsi építőipari vállalat kivételével félévi szinten túlteljesítették eredménytervüket. Az országos vállalatok gyáregységei azonban nem mérik gazdálkodásuk eredményességét, az csak vállalati szinten történik. Az új anyagi érdekeltségi rendszer náluk tehát csak közvetve érvényesül. A részesedési alapból történt kifizetéseknél igen óvatosak voltak. Az Öblösüveggyár például az I960, évi részesedési alap terhére összesen 800 ezer forintot fizetett ki, de ebből mindössze 30 ezret jutalmazásra és újításokért. A fémipari vállalatnál már az első félévben elérték az egész évi részesedési alap 45,3 százalékát, viszont a Ili ezer forint tervezett bérfejlesztésből mindössze csak 21 800 forintot fizettek, A Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál az éves részesedési alap 79.4 százalékát érték el, de az előirányzott három- százalékos bérfejlesztés elmaradt Az építőipar 400 ezer forint veszteséggel zárta az első félévet. Egész évre tervezett részesedési alapjának 52 százalékát elérte már a lakás- karbantartó ktsz, de a bérfejlesztés itt is elmaradt. A vizsgált üzemekben a tervezettnél kevesebb a létszám, bár a hét vállalatnál 5,4 százalékkal több dolgozót foglalkoztatnak, mint az elmúlt évben. A legtöbb vállalatnál a munkásokból van hiány. Különösen kirívó ez a tanácsi építőipari vállalatnál. ahol három év alatt 24,5 százalékkal csökkent az összlétszam, kőművesből es segédmunkásból pedig 45.8 százalékkal van kevesebb. A népi ellenőrök véleménye szerint az állandó jellegű csökkenés mögött gazdálkodási hibák rejlenek A vállalatokat a létszámhiány technikai fejlesztésre ösztönzi. A szövetkezeteknél és az építőipari vállalatnál a daru. a betonkeverő és a földmunkagépek alkalmazása, az öblösüveggyárnál formamár- togató berendezés üzembe he iyezése is ezt a célt szolgálta. Bedolgozókat egyedül a textilipari vállalatnál foglalkoztatnak. tevékeny,ség ük aránya azonban a termelési értéknek csak mintegy két és fél százaléka. Valószínű a jövőben nagyobb szerepet kap a bedolgozó rendszer. Növekedett az alkalmazotti állomány. A tavalyi évhez képest mintegy hét százalékkal több fiatalkorút foglalkoztatnak. Nagyobb lett a fluktuáció, A lakáskarbantartó kfsz munkásállománya például fél év alatt kicserélődött. A munkaerő-vándorlás legtöbb esetben bérezési okokra, és a nem megfelelő munkahelyi körülményekre vezethető vissza. Ha a vállalatok jobban kihasználnák az ösztönzési lehetőségeket. bizonyára kisebb lenne a munkaerő-mozgás. A vizsgált üzemekben az első félévi béralap 6,4 százalékkal volt nagyobb az elmúlt évinél. Viszont a tervezettnek csak 96,3 százalékát használták fel. Az alkalmazottak béralapja növekedett, a munkásbéralap azonban 4.6 százalékkal a tervezett alatt maradt. Ennek egyik természetes oka a létszámhiány, ugyanis a vállalatok 382 munkással kevesebbet foglalkoztattak. A bérek növekedése a termelés volumenének változásával sem arányos. A vizsgált gazdasági egységek erre az évre atlagban másfél százalékos bérfejlesztést terveztek. A lemaradást figyelembe véve a második félévben ennek dupláját kell megvalósítani, ha a tervet teljesíteni akarják. Ez bizonyítja, hogy a bérezésben meglevő aránytalanságok megszüntetését a legtöbb helyen meg sem kísérelték. Túlzott óvatossággal bántak a bérfejlesztéssel. A gyáregységeknél egyébként az ilyen irányú önállóság is .oriátozott. Az alkalmazottaknál két százalékkal nagyobb az átlagbér, de a munkásállományban az átlagkeresetek szóródása több mint tíz százalék, s tavalyhoz képest legalacsonyob'o a lakáskarbantartó ktsz-nél. itt sem éltek a bérfejlesztés lehetőségével, bár igen nagy a fluktuáció. A vizsgalat tapasztalatai bizonyítják: a vállalatok nem használták ki eléggé az új gazdaságirányítási rendszer lehetőségeit: csak részben valósultak meg a termelékenység javításával kapcsolatos elképzelések, munkaerőhiánynyal küzdenek. Tapasztalható a létszám felhígulása, illetve tudatos felhígítás is. hiszen a vállalatok így tudják legegyszerűbben szabályozni az átlagbéreket. Az új ösztönzési módszerek alkalmazásának hiányát tanúsítja az, hogy az 1968 évi részesedési alap terhére egyik vizsgált vállalat sem tűzött ki célfeladatokat. A megyei NEB a vizsgálat tanulságairól a közeljövőben szélesebb körű ankétot szervez. Ezzel az a célja. hogy a tapasztalatokat hasznosítsa, és a vállalatok illetékeseivel közösen keressék a megoldást a feltárt hibák felszámolására. B .1 Hideg — száz vagon áruhoz Több mint száz vagon áru tartósításához termeli a hideget a raktár gépháza Az elmúlt év végén kellett ezer tojást, húsz vagon őszidig az ország városainak igényét elégítette ki. Az elmúlt napokban meg* .ezdték a télre szükséges áruk beraktározását. Csupán a két hűtőkamrába ötvennégy vagon alma. egy vagon körte, két vagon zöldpaprika és öt vagon fejes káposzta kerül majd. Burgonyából és vöröshagymából húsz vagon, vegyes zöldségekből pedig huszonöt vagon vár majd kiszálljtásra Berendezkedett a telep átmeneti raktározásra is, megrendelőként elsőnek az Országos Árubeszerző' és Értékesítő Szövetkezet jelentkezett, amely a raktár évi ezernyolcszáz—kétezer vagonos forgalmához jelentősen hozzájárni. Huszonöt vagon zsír raktározását kérte a húsipari vállalat. A nagymennyiségű zsírt télen a szabadban helyezik el, maid ahogy a hűtőkamrákból fogy az alma. helyükre folyamatosan a zsír kerül. Gondolnak a jövőre is. Nógrád egyre jobban jelentkező félkészétel-igényét ismerve tervezik, hogy a kirendeltség területén ilyen célra létesítenek egy kis üzemet, amely, nek készítményei feltehetően volna megkezdenie üzemeié- barackot, tíz vagon szamócát, nagy népszerűségnek örvendöt vagon málnát. harminc majd a háziasszonyk kosét a MjíK salgótarjáni hűtő- raktárának, azonban elhúzódott az építkezés, kesett a gépek beszerelése is, így csak ez év tavaszán tudták biztosi lan a zöldség- és gyümölcsáruk igényes tárolását, A hetven vagonos elméleti kapacitású raktárt azóta százszázalékosan kihasználják, egymás után étkeznék a vagonok, teherautók, hozzák, illetve viszik a raktárak áruit. A nyáron már háromszázvagon káposztát tároltak. Ezek- nyolcvan százaléka á megye, a húsz százalék -fölös áru perében. Romáit Denen Lepereg róla a por Leningrad! tudósok egy cső- termek, laboratóriumok es portja olyan festéket dolgozott más olyan helyiségek falainak ki, amelyről lepereg » por. befest és ere, ahol elsőrendű Rendkívül hasznos elsősorban fontosságú a portalan, higiéni- a múzeumok, színhazak, mütő- Wus levegő. Jobb is lebet még „Már megint drága a piac”. „Nincs elég baromfi, gyümölcs” — hallani elég gyakran a megjegyzéseket a háziasszonyoktól. Nos, a városi ember számara nagyon fontos, hogy milyen a piac. Kielégi- tó-e a termelői felhozatal, ami kedvezően befolyásolja az árakat, vagy hiányzik az áru, a meglevő kevés pedig drága. Mit lehet mondani a jelenlegi piaci ellátásról? A nyári és a kora őszi hónapokat tekintve javult a megye piacainak ellátása Habár nem lehet egyedüli fokmérőnek elfogadni, mégis a legdöntőbb e kérdés vizsgálatánál a megye- székhely, Salgótarján piacának megítélése. Kétségtelen, hogy ez a legnagyobb, itt összpontosul a legtöbb felhozatal. a legváltozatosabb az áruellátás. Megtalálható egymás mellett a kis batyujával érkező őstermelő, a megyei és a megyén kívüli termelőszövetkezetek. a MÉK. az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és természetesen minden valamirevaló piac elmaradhatatlan közvetítői, a kofák. Tavaly még nem. de az idén már érzékelni lehet az új gazdasági mechanizmusból fakadó tendenciákat, a kínálat versenyének fokozódását. Ennek persze a csökkenő árszínvonalban kellene elsősorban megmutatkoznia, azonban mégsem jelentkezik a várt mértékben. Mégpedig azért nem, mert a megve piacain még mindig nem éléogg folyamatos az ellátás Ha szabad azt a megjegyzést tenni, nincs kellő niackvltúránk. Még Balassaffvarmaton sem. •hol viszonylag jobb a helyzet, mint Salgótarjánban. Az utóbbi piacon évente, sőt ro- videbb idő alatt is változnak a nagy tömegű árut kínáló gazdaságok. Pedig szívesen jönnek Salgótarjánba az alföldi termelőszövetkezetek. gazdaságok. azonban a mostoha körülmények miatt előbb-utóbb meghátrálásra kényszerülnek Az ok: a szűk hely miatt hosszú a gépkocsik állásideje, gazdaságtalan az eladó számára a piac a nagyobb szállítás» költségek miatt. Néhány évig még biztos nem épül új piac, érdemes lenne megkeresni a standok gyorsabb, akadálytalanabb ellátásának megoldását.’ öröm tapasztalni. hogy mind több megyebeli termelőszövetkezet veszi ki a részét a piacok ellátásából. De tegyük hozzá, nagy szükségünk van a megyén kívüli közti? gazdaságokra is. mivel éghajlati adottságaink miatt nem tudunk kellő időben és huzamosabb árutömeget biztosítani a városi lakosságnak. Ezért, kell a iő kapcsolat a bo'doei. a törte!!, a hevesi, s más tern elősző ve* kezetek kel. a Debreceni Állami Gazdaság“?-'’ amelyek kellő mennyiségű árut, elfogadható áron szállítanak a megyébe. Kezdet?" predménveket produkál a TÁSZI (Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Irodai piaci megbízottiénak működése is. Vagy például nz n'e'miszer ki^kereskedelmd vállalat ..belépése” a piaci ellátás fokozása a-rjokáHnn v tisztességes haszon reményében. r. a. faluról falura Kétágú A nógrádi utak, a falusi utcák többségét hosszú időn keresztül csak elmarasztaló jelzők illették meg. Ma már a használatos állítmány jói érzékelteti az utóbbi években bekövetkezett változásokat: javulnak. egyre jobbak az útviszonyok megyénkben. Majdnem mindennap olvashatunk arról, hogy itt is, ott is por- talanítják az országutat, kövezik az utcákat, járdásíta- nak. Hiányzik másfél millió Élesen eddig mintegy ha-' zommillió forintot fordított ilyen célra a tanács. Az elmúlt Ívben — a társadalmi munkát is beleszámítva — több mint 200 ezer forintot költöttek az utak javítására Az öreg- ctesi, a Szabadság, az Arany János és a Jókai utca lakóinak nem kell már bokáig érő sárban gázolni A Petőfi, a Forgács. az öreg-etesi és a Kossuth utcában 100 ezer forintos költséggel, amiből hozzávetőlegesen 20 ezer forint a társadalmi munka értéke. 1500 méter járda készült. A legfontosabb útvonalak minősége így már nem okoz gondot. Arany Jánost szabadon Idézve, jobbára már csak égj', csak egv jelentősebb utca van ja’, í tat - lan a ..vidéken", a Dózsa György út. — A Dózsa György utcában gondok valamikor makadámút volt — mondta Alberti Sándor, a községi tanács elnöke. — A harmincas években építették, azóla már teljesen tönkrement, körülbelül másfél millió forintra lenne szükség a felújításához. Másfél millióra, ami nincs. Ez a gond Élesen kettős gyökerű. A Dózsa György utcában van a termelőszövetkezet üzemegysége, az erőgépek, járművek ezen az útvonalon közlekednek. Tehát nemcsak az utca lakóinak, hanem a szövetkezetnek is érdeke lenne. hogy az útviszonyok ebben az utcában is minél hamarabb megjavuljanak. Ha a tanács és a szövetkezet, amely kőbányával rendelkezik, „ősz- szelénné, amije van", talán könnyebben sort lehetne keríteni erre. Két bába közt. .. Etesnek 220 1 lakosa van. a falu nyújtott, hosszú település, közigazgatásilag három bányatelep — Amália, Albert és Rau — tartozik hozzá, ez a szétszórtságot tovább fokozza. — Elkelne még egy élelmiszerüzlet is a falúban — mondta Alberti Sándor. — Négy is van ugyan jelenleg, de a falu központjában egyre még nagyon nagy szükség lenne. Különös módon Etesen ennek a gondnak is két ága van. A községben az fmsz-nek és a kiskereskedelmi vállalatnak vannak egységei, üzletei, a lakosság ellátását együttesen kellene biztosítaniuk. Az eredményes, forgalmazás. a lakosságnak kedvező versengés feltételei tehát adottak, úgy látszik azonban, hogy a két ..bába” között mégis elvesz 1 a gyerek, az új üzlet sorsa. — Mi már letettük a lakosság kérését az illetékesek asztalára —- mondta el a tanácselnök. — Azt a választ kaptuk, készséggel megszüntetik az egyik telepi üzletet, amelynek a fenntartása úgysem kifizetődő, azt behelyezik a falu központjába. De hol fognak akkor a telepen élők vásárolni ? Nehezen érthető az is, hogy bármelyik bánj'atelepen, ahol korábban. a múltban is. minden maszek ..megélt”, a szocialista kereskedelem, jobb feltételek és messze magasabb életszínvonal mellett, miért nem tud megélni? Joggal elvárhatják pedig a községben élő emberek, hogy kéréseiket méltányolják. s megkeressék gondjaik megoldását. Ha csak az elmúlt évet vesszük alapul, csaknem 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el a faluban, utat építettek, járdásítottak. kivették részüket a munkából akkor is. amikor a temető bekerítéséről, az albert-telepl iskola padlózásáról, vágj’ az amália-telepi telefonvezeték kiépítéséről volt szó. Jelenleg a vizet vezetik az iskolába, tervezik, hogy — részben szintén társadalmi munkával — bővítik a törpe vízmüvet és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára bekerítik a fel- szabadulási emlékművet, parkosítják a környezetét. Az érem két oldalit Mindezek azt bizonyítják, az elesiek szeretik szőkébb pátriájukat, mindent szívesen megtesznek érte, nehezen lehetne rájuk sülni, hogy azt vailanák, „fogjuk ineg, és vigyétek”. Az érem másik oldala mégis azt mutatja, hogy az utóbbi időben mintha megcsappant volna a lelkesedés, és a társadalmi összefogás veszített volna az erejéből. Hamarjában nehéz lenne eldönteni, hogy a közösségi érzület valóban lanyhult-e a faluban ? lehetne rá példát hozni pro és kontra. A temető bekerítésében száznál több ember vett részt. H telefonvezeték kiépítésénél is sokan dolgoztak, az iskolai vízbevezetés azonban akadozik. Azt mondják, elégedettek az etesi emberek, általában jói keresnek a szövetkezetben, a pálíalvi gépgyárban, a tar- jáni üzemekben, szeretik falujukat. ha kell tudnak tenni is érte. Igaz. vannak gondjaik, s ezek az etesi gondok sokszor kétágú ak, de — ehhez kétség sem fér — megoldhatók és nágyon is r ilágiuk Kiss ’üántloi NÖGRAD - 1968. október 15,, kedd
