Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-13 / 241. szám

FöZágáz Salgótarjánban Égető kérdések Múzeum a Hortobágyon A földgáz bevezetése a lakosság számára is nagy vív­mány. Egyik varható következménye a közismerten kor­mos. füstös salgótarjáni levegő fokozatos tisztulása. 8 ha a háztartásokban elégetett földgáz mennyisége az ipari fogyasztásnál kevesebb is. egyik mérföldköve a megyeszék­hely fejlődésének. A lakóházak, küztüetek föid- gázellátásán*k eiokéozí lesével, a különböző tennivalók össze- hangoiasaval a ÜK. V -osztálya Nemrégiben jelentést tett a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának, amelyből — egy ebes között — kitűnik, hogy a 'ti­szántúli Gázszolgáltató es Sze­relő Vállalat 19(59-ben cs 1970-ben évenként négymillió sóinak nyolcvan százaléka aláírja az ívet — mondták —. a közeljövőben bevezetik a városi tanács gázt. A íöidgázprograinmaJ logtalkozik. toglaikozó vb-iilésen viszont felhívták a figyelmet arra, hogy a háztulajdonosokat tü­relemre kell inteni, mert jö­vőre a Haha lesz mód a József Attila utcai ötven-hatvan la­kás kísérleti” bekötésén kívül más bekapcsolásokra. Az ülé­forintot költ nyomáscsökkentő sen többen is kifogásolták, állomások, illetve közép- és hogy az OTP legfeljebb ti- kisnyomású csőhálózat epite- zenötezer forint kölcsönt ad sere. Az ÉVITERV beruházá- a földgáz bevezetéséhez, s azt sí javaslata tartalmazza a la- is hatszázalékos kamat mellett, kossag földgázellátására vo- háromévi visszafizetésre. Az naukozó jelenlegi helyi híva- OTP vezérigazgatóságán el jár- talos elképzeléseket. E terv tak méitányosabb kölcsönfel­ezerötszázhatvannyolc lakás bekapcsolását irányozza elő, mégpedig úgy. hogy jövőre a vásártéri, a megyei tanács mö­götti, valamint a rokkant-he­gyi lakótelepen hárcanszázti- zenegy, s a továbbiakban át­lag kétszáz-kétszáz lakást kapcsolnak be. Egy-egy lakás bekötése — a bontással, sze­reléssel. helyreállítással együtt — mintegy húszezer forintba kerül. Lakásonként gázmérőt, fürdőszobai vízmelegítőt és Calikályhát, egy szobai gáz- konvektort, a konyhába pedig gáztűzhelyet szerelnek. Szö­vetkezeti vagy családi ház­ba a bevezetés költségei — a kisnyomású vezeték ház­ig történő elvezetésének költ­ségeit kivéve — a tulajdonost terhelik. Az állami tulajdon­ban levő lakások esetében a epítési Szabványban, s a MOT terheket az IKV viseli, s esti pán a konyhai gáztűzhely be­szerzéséről kell a bérlőnek saját pénzéből gondoskodnia. Az ÉKV-osztály beszámolója „más városokban szerzett ta­pasztalatok alapjánv elveti a cserépkályhák földgázra való átállítását, mondván, hogy az lassan melegszik; földgáz tü­zelésű eszközök csak fala­zott kéménybe köthetők be, termoforkéménvbe nem: cse­répkályha esetében' az oxi­gén elvonás balesetveszélyes, üzemeltetéséhez gázbiztosító szelep szükséges; ezenkívül a cserépkályhákat át kellene rakatni Hartmuth-rendszerűre, s ehhez a városban kevés a szakmunkás. Az ÉKV-osztály jelentése és az említett vb-ülés vitája során néhány megnyilatkozás ellent­mondásra késztet. Az első: a bekapcsolás jelzett tempója. Ha a város valóban évi kétszáz­kétszázötven lakásba óhajtja bevezetni a földgázt, akkor a jelentésben szereplő ezeröt- százhatvannyolc lakás ellátá­sára hat év leforgása alatt kerülne sor. Tekintve, hogy a város távlati tervei szerint ti­zenötezer lakást akarnak el­látni földgázzal, ez vajon hat­van évig fog tartani? Különös, hogy az intézmények közül csupán a BM megyei rendőr­főkapitányságán gondoltak a földgáz hasznosítására, a többi közületek, intézmények, hi­vatalok szándékairól mit sem tudunk. Bizonyos kétségeket ébreszt az is, hogy a Vásárté­ren földgázfűtést terveznek, holott a távfűtés gerincveze­téke a vásártéri lakótelepet átszeli. Nyomvonalát annak idején tudatosan azért jelöl­ték ki ezen a helyen, hogy a környék lakóházainak fűtését erről a gerincvezetékről biz­tosíthassák. Két fűtési rend­szer egy viszonylag kis terü­letem: nem túlzás, nem luxus ez? Sok a tisztázásra váró kér­dés a szövetkezeti és családi házak bekapcsolásánál is. A lakástulajdonosok érdeklődé­sét felcsigázta, hogy néhány héttel ezelőtt a tanács körzeti megbízottjai a József Attila, a Damjanich, a Ságvári Endre utcában, a Hunyadi és a Zója körúton aláírásokat gyűjtöt­tek: ha az utca háztulajdono­tételek érdekében — remélhe­tően sikerrel. Egyoldalúan elítélő a hiva­talos állásfoglalás a cserép­kályhák földgázra való átállí­tásával kapcsolatban. A kér­dés alaposabb megvizsgálása, az ellenvélemények meghall­gatása — mind az állami és magánköltségek, mind a be­vezetés üteme szempontjából nagyon fontosnak látszik. Aini a cserépkályhák „ellenfelei­nek" első kifogását illeti: sen­kit sem lep meg, hiszen <i cse-j vitatott problémát — szakem répkályha lassú felmelegedése berek széles körű bevonásával köztudott, melyet_ azzal „vi- _ alaposabban kell megvizs- szonoz”, hogy a hőt sokáig tá- gálni. Id,eje, hogy a problé- rolja és sugározza a lakásban, mák megoldásához a megyei Ez a cserépkályhának nem tanács ÉKV-osztálya is mozgó- hátránya, hanem előnye. A sítsa kétségtelenül magasabb szaktudású szakember-ak­tíváit. Ez azért is időszerű, mart 1971-re valószínűleg a Szeged—Cegléd—Budapest— Hatvan—Salgótarján vezetéket mellyel napi- a megye más a jelenleg használatos gázégő­nél is újabb típusú szerkeze­tet, cserepkályhához. A N I M Műszaki Dokumentációs és fordító Irodájának egy gaz­ipari közleménye szovjet kí­sérletek eredményeit publikál­ja. Nem találkoznak a városi tanács ÉKV -osztályának aggá l/yaival sem a szénmonoxtd- merések. sem a kályhák anya­gúnak terhelési mérései, sem a gazdaságossági vizsgalatok eredményei. Az ÉVM Nógrád megyei Építőipari Vállalat szakipari főépítés vezetőségi nek cserépkályha-szakembere tanúsítja. hogy Budapesten sem a lakásokban, sem a hi­vatalokban nem bontják le. s dobják el a cserépkályhákat — ha csak nem értek meg már matuzsálemi életkort —. ha­nem bevezetik a gáztüzelést, gyakran átrakás nélkül. A Hartmut.b-rendszerű átrakás — hat-hétszáz forintba kerül — egyébként nem haszonta­lan. mert azzal emelkedik a földgáztüzelésű cserépkályha hatásfoka. S ha az átrakást jól elvégzik, s a kályha tulaj­donosa előírás szerint bánik vele, akár tíz—-húsz évig is elműködik újabb átrakás nél­kül. Mindezt nem azért adtam elő, mert talán „cserépkályha- párti” vagyok, hanem meri véleményem szerint a parapet kályha abszolutizálása helyett ezt a kérdést is, akár a többi megyei tervező iroda egy ter­vezője utána nézett a Magyar a termofor- is megépítik, kapcsolatban rendre kerül típuskémény -katalógusában: sem ebben, sem amabban kü­lönös megkötés kéményekkel ____ n incsen. Az Épületgépészeti körzeteinek földgázellátása is. Technika-című folyóirat 19P8. Nehogy a hatalmas menn vi­lii. számában viszont részié- ségű energiahordozó ipari és bes leírás olvasható a cserép- lakossági értékesítése érdeké­kályha átállításáról. A Buda- ben megkésve intézkedjünk, pesti Öszj Vásáron bemutattak Csizmadia Géza Neves művészek pusztai témával kapcsolatos alkotásait gyűjtő és bemutató múzeumot építenek a Hortobágyon. Képünkön: befejezéshez közeledik a nádfedeles kiállítási csar­nok építése Honnan veszti a horgonyt? A tengernagy vizsgáztatja a fiatal tisztjelöltei: — Mit csinál ön. ha hajója hátai más viharba kerül ? — Lehorgonyzók. — Nagyon helyes. De hátha a háta mögött is keletkezik vihar? Milyen rendelkezést ad ki a legénységnek? — Elrendelem, hogy dob­ják be a horgonyt a vízbe, tengernagy úr. — Dg hátha a hajó jobb ol­dalán keletkezik nyomban vi­har? — Lehorgonyzók, tenger­nagy úr. — De honnan vesz ön, je­lölt úr, ennyi sok horgonyt? — Ugyanonnan, ahol ön ezt a sok vihart találja, tenger­nagy úr. Muzsikált Szarajevóban is... Zömök, egyenes tartású, még gátétól meg is kapja a papírt: üveggyári hídnál aknára fu­tna is fürge mozgású ember 48 órán belül ürítse ki a la- tott. Mentem, megjavítottuk. Zsivera János. Meghazudtolja kast. Alikor már hatan ülték Ezzel kezdődött. Utána még a maga mögött hagyott 75 körül az asztalt. Munkát nem sok járművet javítottam évet. S milyen éveket! Volt kapott. A szakszervezeti köz- a szovjet hadseregnek. A azokban keserűség, munkánál- pont közreműködésével a pártbizottságnak pedig roncs­küliség, kaland, kínlódás és munkásotthonnál mégis síké- ból készítettünk egy Eiatot. sok más, ami nagyon emléke- rült géplakatos, autó- és mo- Később egyet kapott a rend- aetes marad számára. Regényt torszerelő kisipari engedélyt őrség, egyet meg a szakszer­ielletne írni róla. szerezni. Sok haszna nem volt vezeti központunk — mondja. Zagyvapálf alván, a gépgyár- belőle, mert a bevonul tatások- _ EmLékezetes 1<Mk voitak ban szabadult, lakatosként. Az nal mindig az elsők kozott a/x>k A Tűzhelygyárban a utcára kerül, nem tud elhe­lyezkedni. Szerbiába ván­dorol. Három hónapi munka után elküldik. Olaszországban próbál szerencsét. Ott öt hó­nap múltán zavarják el. Sze­kapta meg a sasos behívót. Vitték a javító osztaghoz. Hajmáskéren, 1944-ben több bányász volt a tábor drótjai termelés megkezdését szerszá­mokkal segítettem. Készítet­tünk egy íaszéngenerátoros .. .... n i ... , , autót is nekik. Azzal jártak mögött Baglyasaljan eleimet ennivalóért. Ilyet kapott az kenyeret, szalonnát, cigarettát rencséje, hogy szereti a zenét, gyűjtöttek, és ő indult el a és érti is. 1912-ben felveszik a Tátra-Pikolóval. hogy eljuttas- katonazenekarba. Ott van Sza- sa a táborba. A szakszervezet rajevóban 1914-ben, a had- központjában még Jelinek elv­gyakorlaton, muzsikál a ban- társ csatlakozott hozzá. Üt- ketten a trónörökösnek, akit közben Tatabányán is szapo- másnap meggyilkolnak. Ki- rították a rakományt. Három tör az első világháború, s a napig rostokoltak, amíg ót géplakatosra nagyobb szükség tudták adnj a csomagokat. van, mint a zenészre. Becsbe kerül a repülőkhöz. Pilóta, majd műmester lesz. Olasz fogságból tér haza 1918-ban. és hamarosan megválasztják szakszervezeti bizalminak, ott, ahol a szakmát tanulta. A szakszervezetnek azóta is meg szakítás nélkül tagja munkása. A Tanácsköztársaság védel­mére munkászászlóaljak szer­veződnek. Rábízzák az első század parancsnoki tisztét. Amíg lehet, harcol a túlerővel a Zagyva vonalánál, szlovákiai rokonoknál Üveggyár, később pedig az Acélgyár. Oda jártam három hónapig. Az ÁVESZ-nak, il­letve akkor még Hungária volt a neve, ugyancsak össze­hoztunk egy faszenes autót, meg egy személykocsit... — Nem mondom, megkap­tam a megbecsülést is. 1951- ben, amikor beadtam az ipart — Egy ötletem támadt. Be­álltam az autóval az árokba, hívtak mindegyik gyárhoz, sőt Egy üveg pálinkával meg öt a kórházhoz, a közlekedéshez csomag cigarettával odamen- is. Fiam a Tűzhelygyárban tem a kapuórhöz, s tőle kér- dolgozott, ma is ott mérnök, tem segítséget. oda mentem én is. Tizenegy — „Várjon, maid elmennek éve nyugdíjas vagyok, azóta a a tisztek, csak egv hadnagy nyomdánál dolgozom 500 fo­aktív marad, akivel szót lehet érte- állásban. Tennivaló ni.” A bányászok tudták már, van’ meg szeretem a mun- hogy ott vagyunk. A hadnagy kát. Kilenc éve a Vasas Szak­is kapott egy üveg pálinkát, szervezet nyugdíjas kohászati amitől rózsás lett a hangulata, csoportjának vagyok az elnö- Még a foglyokat is kiengedte ke. Majdnem ezer nyugdíjas segíteni. Átadtuk a csomagé- ügye-baia ad elfoglaltságot. Utána kát. Itthon pedig detektívek Ma hétkor már az Acéláru- bújdo- vártak. Azt tudakolták: hol gyárban jártam, volt ott egy sík. Amikor hazajön, Baglyas- jártam három napig. Szeren- kis elintéznivalóm. Délután alján kétszer is letartóztatják, cséré három rossz henger előadás lesz a nyugdíjasodnak, de a bánya vezetője kimenti, volt a kocsimon. Mutattam, Nem maradhatok el. ^ Mindig Szüksége van a nétkülözhetet- hogy erre vártam Pesten — az^; mondom: csak erő, meg len szakemberre, de csak ar- emlékszik vissza Zsivera Já- egészség legyen. Hogy jó őrá- rsi. .. nos az útra ban mondjam! »nem panasz* Ha sztrájk van, mindig ott — Éjjel kerestek, mikor az kodhatok. Megvan! látni. 1937-ben Dubécki igaz-1'első szovjet páncélkocsi az Bodo János Kidobott pénz Az Egri Közúti Üzemi Vállalat pásztó; kirendeltsé­gének emberei augusztus közepére végeztek Nagy bátony - ban, a Béke és az Alkotmány utca úgymond korszerűsítésé­vel, portalanításával, csaknem két kilométer hosszúságban. A járókelők már munka kö-.ben felrótták, hogy a munká­sok a port nem söpörték le az úttestről, nem kátyúztak, nem tisztították ki az árkokat, nem építették meg a pad­kát. Már akkor jósoltak: az út nem tart sokáig. Nekik lett igazuk. Az út valóban tönkrement, az az álla­pot maradt, ami a „javítás” előtt volt. Megvannak a göd­rök, a friss bitument \ a kocsik, gépjárművek lehordták az úttestről. Pedig a felújítás több százezer forintba került. Csak úgy kidobták a pénzt? Majdnem háromszázan rád megyei Vegyesipari és Ja­vító Vállalatnál. Az építőipar kivételével az említett üzemekben az új mun­kaalkalmak megteremtésével egyidejűleg kisebb-nagyobb mértékben emelkedett az egy munkásra jutó termelési ér­jutottak munkaalkalomhoz a tanácsi helyiiparba az idén augusztus végéig. Legtöbb munkáskéz — 200 fő — a Nóg­rád megyei Textilipari Válla­latnál talált elfoglaltságot. Negyven fővel nőtt a Nógrád megyei Építőipari Vállalat ték. Ez összefüggésben van a munkásgárdája. Majdnem ugyanannyi új dolgozó talált kenyérkereseti lehetőséget a Nógrád megyei Bútor- és Fa­ipari Vállalat, valamint a Nóg­körültekintőbb, alaposabb munka- és üzemszervezéssel, a műszaki fejlesztési tervben foglaltak arányos megvalósí­tásával. Kilátás a holnapra Fotó: Komán NÖGRÄD - 1968. október 13., vasárnap > i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents