Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-12 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXIV. ÉVF., 240. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 12., SZOMBAT Hím SZAMUHIKBngi: Megmenteni a milliókat (3. oldal) Megint ül a peches Futó (4. oldal) Maratoni — Mexikóvároson át (5. oldal) OLIMPIAI LÁNG Megegyezéssel tudunk előrelépni Á mai lüktető tempójú, iz­galmas fordulatokban bővel­kedő életben most két hétre egy derűs, kedves, s rend­kívül fontos esemény felé for­dul az emberek figyelme, a világ minden sarkából, min­denhonnan, ahol csak isme­rik és szeretik a sportot. A hajdani azték főváros, Tenoh- titlan helyén épült csodála­tosan szép Mexikóvárosban lobban fel az olimpiai láng, s itt vonulhatnak fel száz or­szág legkiválóbb versenyzői, hirdetve nemcsak a sport, a testnevelés, az ifjúság dicső­ségét, hanem a béke, a jövő­be vetett hit diadalát is. Mexikóváros, a XIX. Nyári Olimpia minden bizonnyal — ugyanúgy, ahogyan már ezt megszoktuk — felülmúlja az előző játékok méreteit, vonz­erejét, jelentőségét. Pedig az előjelek nem voltak rózsá­sak. Sok oldalról már az olim­pia színhelyének kiválasztá­sát is kifogásolták (Mexikó­város 2240 méter magasan fek­szik a tenger színe felett), legújabban pedig a tragikus tömegmegmozdulások keltet­tek aggodalmat az olimpia szervezőiben. De az olimpia most is győz. A híradások óriási nekirugaszkodásról, ál­dozatkész építőmunkáról szá­moltak be. Tekintetbe véve azt is, hogy a sportolók tábo­raiból már-már hihetetlennek, fantasztikusnak tűnő eredmé­nyeket jelentettek, mindez monumentális olimpiát ígér. Az olimpiát persze sohasem lehet pusztán sportlétesítmé­nyek vagy számok, fáradsá­gos edzésekkel lefaragott ti- zedmásodpercek, bármilyen szép gólok alapján megítélni. Más rendkívül lényeges vo­násuk is van, amiről nem le­het eleget szólni. Az újkori olimpiák már régen elhalvá­nyultak volna, ha egyedül a sport érdekében állnának, egyedül a sport népszerűsíté­sét szolgálnák. Az olimpiai öt karika minden korban a bé­ke és barátság, a megértés és az összefogás jelképe volt. Az antik olimpiákon az olim­piák idején elhallgattak a fegyverek, az ünnepi játékok békében egyesítették a görö­göket. Pierre de Coubertin, a modern olimpiák életrehívó- ja is, amikor minél több nép képviselőit, legjobb sportolóit hívta össze, azt hirdette, hogy ezzel „a vén Európa vérke­ringésébe belevisszük a bé­ke gondolatát”. Ma az az óhaj, a cél, hogy az egész „vén világ” gondolkodásában erősödjön a békesség eszmé­je. Ez az elismerés hatja át a magyar sporttábort, a ma­gyar színek mexikói küldött­ségét is. Sajnos, a mexikói olimpia is, mint már annyi a legutóbbi évtizedekben, olyan időben zajlik le, ami­kor a békeszerető emberek minden erőfeszítésére szük­ség van. amikor felmérhetet­lenül értékes tényező, ha az országok színe-virága, spor­toló ifjúsága harmóniában, a stadionok küzdőterein, min­den nacionalizmustól óvott baráti versengésben találko­zik. Hazánkban nagy hagyomá­nyai vannak az olimpiai gon­dolatnak. A magyar színek képviselői az antwerpeni an­tantolimpia (1920) kivételével valamennyi nyári játékokon részt vettek, s jogos a büsz­keség, hogy minden alkalom­mal magyar versenyző fejét is övezte győzelmi babér. S még inkább jogos a büszke­ség, ha azt nézzük, hogy míg 1945 előtt összesen 34 arany­érmet szereztek versenyző­ink, addig a felszabadulás utá­ni öt olimpiáról, ezt messze felülmúlva, 51 győzelemmel tértek haza. A 85 arany mel­lett 65 ezüstöt és 72 bronzér­met őriznek a magyar spor­tolók legbecsesebb trófeáik között. Testnevelés és sport- mozgalmunk jól felhasználta azokat a lehetőségeket, ame­lyeket az ország nyújtott szá­mukra. Megnyilvánul ez a sport iránti szeretetben és megbecsülésben, de abban is, hogy ha kell, mindig hat­hatós anyagi támogatásra szá­míthat a magyar sport. Íme, ennek bizonyítéka az, hogy most is nagy a magyar kül­döttség, minden sportolónk, akit ez megillet, ott van a távoli Mexikóban. Mexikóban már nem csupán az érem, a győzelmi emel­vény fémjelzi majd a ver­senyző tudását, hanem a sze­rényebb helyezés is. A tapasz­talat megtanított arra hogy olimpiával kapcsolatban jó­solgatni nem lehet, a verse­nyek izgalmas légköréről, ide­geket igénybe vevő megpró­báltatásairól sokat tudnának mesélni a játékokat megjárt sportolók. Sokszor a papír­forma is csak előzetes tájé­koztatásra alkalmas. S ha bí­zunk is a mieinkben, a ha­gyományos magyar és olim­piai akaraterőben, a reális latolgatások után be kell lát­ni, hogy — csodák a sport­ban sem lehetségesek. Lehe­tetlent, mindenáron való győ­zelmet nem is vár senki sem versenyzőinktől, de azt igen­is mindenki elvárja tőlük, hogy teljes odaadással és sportszerűséggel küzdjenek, s magatartásukkal, igazi sport­emberhez méltó viselkedésük­kel vívják ki a nagy sereg­szemle részvevőinek és nem utolsósorban a mexikói közön­ségnek a rokonszenvét. Szívünkből szóltak az olim­piai küldöttség ferihegyi bú­csúztatásán a szavak, hogy a következő két héten, család­tagok és barátok, ismerősök és ismeretlen sportrajongók milliói éreznek majd együtt sportolóinkkal, gondolatban ott lesznek az olimpiai küz­dőtereken, buzdítanak a si­kerre. Járuljanak hozzá hát a magyar ifjak és lányok, hogy a XIX. Nyári Olimpia is segítse az emberiség remé­nyét: sohase aludjon ki a ba­rátság fényes lángia. 'Vető József Az ifjúság és a jubileumok Az ifjúkommunisták népes tábora már ebben a hónapban megkezdi a közelgő félévszá­zados jubileumok ünnep,sé- geinek sorát. A világ haladó ifjúságával együtt hazánkban is megemlékeznek arról, hogy 1918. október 29-én alakult meg a lenini Komszomol. A KISZ-alapszervezetekben előadások hangzanak el a szovjet ifjúsági szövetség történetéről, hagyományairól, az új nemzedék nevelésében elért eredményeikről. Az ország minden részéből érkező hírek tanúsága szerint novemberben a Kommunisták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordulóját köszöntő ünnepségek állnak az ifjúkommunista közösségek életének középpontjában. Péter János beszéde az ENSZ 23. közgyűlésén NEW YORK (MTI) Korunk nemzedéke két út között választhat. Békés egy­más mellett éles vagy atomhá­ború. Élet vagy halál. A jelen­legi általános vitában elhang­zott sok felszólalás arra mu­tat, hogy az itt képviselt kor­mányok tisztában vannak az­zal a növekvő veszéllyel, hogy elszalasztjuk a döntő alkal­mat, amelyben a választás még szabad. Ma úgyszólván keresztúton járunk, ahol dön­tő elhatározásokra kell jutni, hogy a nukleáris katasztrófát elkerüljük. Félúton az általános vita vége felé az eddig hallott be­szédek lényegének gondos vizsgálata mutatja, hogy egy­felől mély aggodalom nyilvá­nul meg a nemzetközi esemé­nyek jelenlegi alakulása miatt, másfelől erős bizakodás is tapasztalható, hogy meg le­het állítani a mostani rosz- szabbodást és újra lehet kez­deni a nemzetközi kapcsola­tok javítását. Aggódás és bi­zakodás. Azt is mondhatnánk, hogy a nemzetközi helyzet ja­vult a mostani vita folyamán. A javulás a vita általános hangján is érezhető. Bizonyos felszólalások pedig éppenség­Viisárnap: idöicii;» ioüOTissifflifp Az Elnökj Tanács október 13-ára, vasárnapra tűzte ki megyénkben az időközi ta­nácstagi választások időpont­ját. Ezt az tette szükségessé, hogy a tavalyi választások óta a tanácstagok egy része elköl­tözött akkori lakóhelyéről, né- hányan elhaláloztak, ismét mások családi, egészségi okok miatt — vagy azért, mivel megbízatásuk maradéktalan teljesítéséhez nem éreztek elég erőt — lemondtak. Ez utób­biak csekély számban vannak. A Hazafias Népfront Nóg- rád megyej Bizottsága, vala­mennyi, a jelölő gyűlések al­kalmával ajánlott jelöltet el­fogadott, őket a Népfront sa­ját jelöltjének tekinti. A je­lölő gyűlések a helyi adottsá­gok arányában voltak mozgal­masak. A javaslatok legtöbb­ször a jelölt személyére vo­natkoztak; a balassagyarmati járás több községében azon­ban számos, a kommunális fej­lesztésre vonatkozó javaslat is elhangzott. Ezeket jegyző­könyvben rögzítették, s ugyanolyan lelkiismeretesség­gel kezelik, mint a legutóbbi országos választás idején is­mertetett javaslatokat. Az alkotmányos megmozdu­lás megyénkben sok ezer vá­lasztót érint; csupán Salgótar­jánban hozzávetőleg négyez­ren járulnak majd az urnák elé. Itt megyei tanácstagot is, a 11. számú városi választó- kerületben pedig városi ta­nácstagot választanak. Ezen kívül választásra az alábbi helységekben kerül sor: Balassagyarmati járás: Szan- dán járási tanácstagot válasz­tanak, Cserhátsurányban, Dré- gelypalánkon, Honion, Ipoly- szögön, Magyamándorban, Mohorán, Szügyben községit. Pásztói járás: Vanyarc já­rási tanácstagot választ; Szi- rák, Bér, Hasznos, Jobbágyi, Mátraszőllős, Pásztó, Palotás, Csecse és Tar községit. Rétsági járás: megyei ta­nácstag választására kerül sor Nógrádon és Berkenyén; já­rási tanácstag választás lesz Romhányban, Legénden, Ös- agárdon. Községi tanácstagot Tolmács, Diósjenő, Kisecset, Legénd, Nézsa, Nőtincs, Rét- ság, Szécsénke, Bánk, Berke­nye és Nógrád választ. Salgótarjáni járás: Karancs- kesziben és Cereden járási ta­nácstagot választanak; Bárnán, Cereden, Etesen, Karancsbe- rényben, Mátraverebélyben, Nemtiben, Somoskőújfalun, Dorogházán és Mátraszelén községit. Szécsényi járás: járási ta­nácstagot Varsányban válasz­tanak ; községi tanácstagoi Szécsény, Ságújfalu, Nagylóc, Egyházasgerge és Ipolytamóc választ. A szavazás mindenütt reg­gel hétkor kezdődik. A Ha­zafias Népfront Nógrád . me­gyei Bizottsága kéri a vá­lasztókat, hogy a szavazásra vigyék magukkal személyi igazolványukat, valamint azt az értesítést, amely a válasz­tói névjegyzékben nevük előtt szereplő sorszámot tartalmaz­gel elősegítették a jelenlegi nemzetközi helyzet javítását. A javulás sajátos jellemző­je az a tény, hogy azoknak, akik az ENSZ-en belül és kí­vül egyaránt szeretik szítani a feszültséget, nem sikerült az idei ülésszak általános vitá­ját újra hidegháborús fórum­má változtatni. Ezután a külügyminiszter a nemzetközi helyzet bonyolult­ságát elemezte s hangsúlyoz­ta: A jelenlegi világhelyzet szembenálló tényezőinek mér­legelésénél kormányom úgy véli, hogy a biztosabb jövő előkészítésének legjobb útja az, ha úgy küzdjük le a veszé­lyeket, hogy számításba vesz- szük az eddig elért jó eredmé­nyeket és a legbiztosabb ered­mények alapján lépésről lé­pésre kell keresnünk a jelen­kor döntő kérdéseinek legre­álisabb megoldását, a legjobb kompromisszumos megegye­zések lehetőségeinek kihasz­nálásával. Kompromisszumos megegyezések nélkül nem lehet igazán előrelépni, hogy a világméretű katasztrófát el­kerüljük. Tekintettel arra, hogy a Vietnam elleni háború, mint a helyzetet mindenütt rontó tényező, beárnyékolja az egész világot, a világ közvéleménye úgy hitte, hogy a párizsi meg­beszélések megindulása re­ményt nyújt arra, hogy igaz­ságos és békés megoldást fog­nak találni Délkelet-Ázsia problémájára. Az azóta szer­zett tapasztalat nem látszik igazolni a jó reményeket. A párizsi megbeszélések ténye magában véve igazán jó do­log. Mégis, ha az Egyesült Ál­lamok tárgyaló megbízottai- nak irreális magatartása meg­hiúsítja a lehetőséget, akkor a következmények végzetesek lehetnek. Az Egyesült Álla­mok, miután sokszor tévesen ítélte meg a vietnami kérdést, már az 1954-es genfi értekez­leten és később is, főleg 1965 februárjában, amióta különö­sen fokozta a háborút, most úgy látszik újfajta hibát követ el. Amerikai közéleti szemé­lyek egyes kijelentései azt a benyomást keltik, hogy az Egyesült Államok kormánya abból a feltételezésből kiin­dulva bocsátkozott a párizsi tárgyalásokba, hogy a tárgya­lási készség Vietnam részéről a gyengeség jele. Ha az ilyen önámítás továbbra is befo­lyásolja az Egyesült Államok tárgyalási taktikáját, akkor a jelenlegi alkalom elkerülhe­tetlenül elvész, és újabb le­hetőség csak sokkal súlyosabb körülmények között nyílik majd. Továbbiakban Péter János a közel-keleti kérdéssel, majd az Afrikai Egységszervezet tagállamainak csúcstalálkozó­jával és az Egyesült Nemze­tek második kereskedelmi és fejlesztési konferenciájával foglalkozva rámutatott, mi­ként lehetett a bonyolultság mellett pozitív eredményeket elérni a nemzetközi problé­mák jelentős területein. A közel-keleti válság békés és politikai megoldása elér­hető, ha és amennyiben Iz­raelt meg lehet győzni arról, (Folytatás a 2. oldalon) Hfgsrem emlisr oa iarlsialaiiitMira Fellőtték az KENNEDY rint 11.03 órakor fellőtték az ningham. A Staurn—1—b óri­Hírügynökségek gyorshírben Apollo—7 amerikai űrhajót, ásrakéta segítségével felbo- jelentik, hogy a Cape Ken- Fedélzetén három űrhajós csátott Apollo—7 a tervek sze- nedy kísérleti telepről pénte- foglal helyet: Walter Schirra, rint 11 napig kering a Föld ken amerikai időszámítás sze- Donn Eisele és Walter Cun- körül. Walter Cunningham és Walter Schirra (jobbra) az Apolló—7 előtt (Rádiótelefoto — AP—CP) űrhajó utasai a felszállás (Tudósításunk a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents