Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-10 / 238. szám
Szükség van rá Az utóbbi időben több kezdeményezés is történt Salgótarjánban az esztétikai nevelés társadalmi kiszélesítése és elmélyítése, valamint e nevelési terület bázisának megteremtése érdekében. Ha kissé ..száraz" is e bevezető mondat, tartalma esetenként annál kedvesebb emléket ébreszt, szellemi élményre emlékeztet. A TIT székházának klubjában zajló vitákra, a Karancs Szálló mozaiktermében történt találkozásokra gondolok. Szükség volt, illetve szükség van-e e találkozásokra? Igen. Salgótarján fejlődésének ebben a szakaszában feltétlenül időszerű hasonló jellegű rendezvények szervezése. Hiszen az élet esztétikai színvonalának emelkedése nem tart lépést a városépítés, az ipari rekonstrukció stb. ugrásszerű fejlődésével. A város — meglehetősen heterogén — társadalmában érzékelhető művészeti, esztétikai igények különböző szinten és rétegben, illetve területen és tormában jelentkeznek. Az iskolai oktatás, a népművelés, az ismeretterjesztés és az itt-ott fellelhető társadalmi kezdeményezések közelítenek egymáshoz, az eltérés módszereikben nyilvánul meg. Feladatunk tehát a közös nevező megkeresése. S csak ezután következhet az újabb lépés: újabb területeket meghódítva, szélesíteni a programot. Mindezt szükséges elmondani, hiszen a megyei József Attila művelődési központ és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Nógrád megyei Szervezetének közös rendezvénye, a művészeti szabadegyetem indítása mindenekelőtt e vonatkozásban érdemel figyelmet. Orosz Istvánnak, a művel idési központ művészeti vezetőjének tájékoztatása szerint a szabadegyetem előadássorozatát vitaestek követik, amelyeken mód nyílik á felmerült problémák megvitatására, a nézetek tisztázására. A szabadegyetemi előadások a művelődési központ klubjában október 11-én kezdődnek, s ezt követően havonta egy alkalommal hangzanak el. Az első előadást Mexikó építészeti emlékeiről Srogh György. Ybl-díjas építész tartja. Képeket is bemutat Mexikó történeti építészetéről. Ugyancsak Srogh György tart előadást november 8-án a mai magyar építészet alkotásairól. A következő előadásra december 13-án kerül sor. Bencze Gyula festőművész, a Képzőművészeti Főiskola helyettes igazgatója a művészet és világnézet, az alkotás és közérthetőség problémakörét elemzi. X. Gács György festőművész, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezető tanára január 10-en látogat Salgótarjánba. a monumentális murális műfajokról, művészetekről vezet vitát a szabadegyetemi foglalkozáson. A modern zene zorigorairodalmának előadói problémáival Antal Imre zongoraművész ismerteti meg az érdeklődőkéi február 14-én. Rendkívül izgalmas és rangos rendezvényre kerül sor március 14-én. E napon rendezik meg a művelődési központban a Filmművészeti Főiskola 1967/68. évi vizsgafilmjeinek bemutatóját. A bemutató után an- kéton találkozhat Salgótarján érdeklődő közönsége az alkotókkal. Érdeklődésre tarthat számot Gonda János zongoraművésznek, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanszékvezető tanárának előadása is a magyar jazz kialakulásáról és fejlődéséről, valamint a külfölddel való kapcsolatáról. Ez az előadás április H-én hangzik el. A művészeti szabadegyetemi előadássorozat utolsó előadására május 9-én kerül sor. E napon dr. Keresztury Dezső József Attila-dijas íróval a modern drámáról beszélgethetünk. (te) Tanácsadás a helyszínen A salgótarjáni járási tanács még az év közepén határozatot hozott arra, hogy a vb vezetői a községekben tartsanak fogadóórákat. Ezzel segítséget kívánnak nyújtani a lakosságnak, hogy panaszaik orvoslásáért ne utazzanak a községüktől több kilométerre levő járási székhelyre, hanem a lehetőségekhez mérten a helyszínen megfelelő tanácsokat kapjanak. A községekben tartandó fogadónapokkal a falu vezetőinek is tapasztalatokat nyújtanak. Az első fogadónapra ma kerül sor. A járási tanács vb vezetői Lucfalván, Nagybár- kányban és Sámsonházán találkoznak a lakossággal. A községekben a járási vezetők fogadónapja iránt nagy az érdeklődés. Egy-egy körzet a tanácstagjával megbeszélte, milyen közérdekű javaslatokkal mennek a fogadónapra. Természetesen az egyéni panaszok kifejtésére is megvan a lehetőség. Balassagyarmati piac Drágul a paprika és az alma A balassagyarmati piacot egy idő óta közepes felhozatal és viszonylag lanyha kereslet jellemezte. Tegnap viszont már az árakban is megíigyel- hetőbb volt a hűvös, télies, ködös időjárás hatása. Ezzel is indokolható, hogy emelkedett a tölteni való zöldpaprika, az alma és a szabad piaci zöldbab ára. Balassagyarmaton a legutóbbi piaci árak a következőképpen alakultak: Cikk MEK ár Ft/kg Szab.piac Ft/kg Burgonya 3 3,50—3 Vöröshagyma 3,60 i Karfiol 4 4 Fejes káposzta 3 3 Kelkáposzta 3,60 3 Vöröskáposzta 4 4 Zöldpaprika 5 5 Sárgarépa 3 6 Gyökér 6 60 ti Csemegeszőlő 7.69 10 Alma (Jonathan) 6 7 Paradicsom 3.40 >) 7<öldbab 3.60 6 Tojás I 70—2 1.70—1,90 Mák 40 39—40 Gomba 20 15—20 Milliók Maoyariiámiornak A Magyarnándori Állam; Gazdasag sertéstelepén tervszerű, céltudatos a tenyésztői munka. Mint az Országos Állattenyésztési Felügyelőseg törzstenyészel e az angol import fehérhússertést tenyésztik, Évente mintegy 600—900 tenyészsüldőt szállítanak a különböző gazdaságoknak: Emellett ezer—ezerötszáz mázsa hízott sertést is értékesítenek. A sertéstenyésztés és hizlalás mintegy ötmillió forint bevételt jelent az állami gazdaságnak. Csatorníizús Métsiigon Rétságon ebben az évben egymillió-százezer forintot költenek arra, hogy szennyvíz-elv ezető csatornát építsenek a Dózsa, a Zrínyi és a Rákóczi úton A szükséges anyagi fedezetet megyei forrásból biztosítják. A harminc centiméteres átmérőjű hálózatba később a mellékutcákat is bekapcsolják. A járási székhely közegészségügye szempontjából igen fontos munkát a nagyoroszi termelőszövetkezet építőbrigádja kezdte meg. Új román búzafajták Román mezőgazdasági szakemberek új búzafajták meghonosításán fáradoztak. Á kísérletek eredménnyel jártak, s az új búzafajták sikerrel vizsgáztak, kielégítő termést adtak, s. szárazságtűrőknek bizonyultak. Az első helyet az F—417 fajta foglalta el, amely ebben az évben is jó terméshozamot adott csaknem az egész országban, főleg Erdélyben, Munténiában és Olténiáhan. Ezekben az övezetekben az új búzafajta túlszárnyalta a Harrach, a Ponca és a 301-es fajta terméseredményeit. Ugyanakkor ellenállóképesnek bizonyult a faggyal és betegségekkel szemben. Lisztje jobb minőségű és igen alkalmas kenyérsütésre. Egy másik fajta, az F—141, az ország déli részén vált be. ahol ebben az évben, valamint az utóbbi 4— 6 év átlagában 15—20 százalékkal nagyobb termést adott, mint a Triumph-fajta. Bizlonsás m 4**3iI« elmc^letben A Rétsági járási Népi Ellenőrzési Öizottság a felsőpe- tényi, a nőtincsi és a nógrádi termelőszövetkezetben vizsgálta, hogy az arra hivatottak megtesznek-e mindent a gépesítés fejlődéséből, a melléküzemi tevékenység bővítéséből eredő balesetveszély megszüntetésére. összefoglalóiának rögtön az elején leszögezi a NEB. hogy mind a vezetők, mind a beosztottak ismerik az óvórendszabályokat és azok fontosságát is. Nos — gondolná a jelentés tanulmányozója —, ha ez így igaz, bizonyára mindenütt minden a legnagyobb rendben... A valóság más. A beruházások előzetes felülvizsgálatáról és a munka biztonságosságáról a vizsgált tsz-ék egyike sem tudott feljegyzést bemutatni. Feisőpe- tényben kiderült, hogy sem a tsz-elnöknek, sem a gépcsoportvezetőnek nincs vizsgája balesetelhárításból. A nőtincsi tsz-ben hiányos a montőládák felszerelése. A nógrádi tsz- ben az arra kötelezettek közül hat személy nem vizsgázott biztonságtechnikából. A trágyalét gyűjtő medence fölött betonfödém helyett csak farács nyüjt(?) biztonságot. Mindhárom tsz-ben tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a dolgozók meg-megfeledkeznek a védőberendezések használatáról. A Béke Tsz telephelyén ötvenöt személyt foglalkoztatnak —, de a több mint féiszáz embernek nemhogy öltözője, de még szekrénye sincs. Hiányzik az üzemi fürdő Felsőpetényben és Nőtincsen is —, bár emitt már dolgoznak rajta. Ugyancsak Nőtincsen gépszín épül. ami — remélhetőleg — megszünteti a baleseti veszélyt növeld zsúfoltságot. A népi ellenőrzés — természetesen — azt is meglátta, ami jó, ami előírásos. Az eredményeket azért nem részletezzük, mivel a vizsgálat célja a hibák megszüntetése volt. Két cigaretta kőzett Meghalt egy cigánygyerek. A kórház folyosólyán zokog az édesanyja. Mellette az alig félméteres koporsó, s a fejfa. A kis léctákolmányon; „ .. .élt 3 évet..." Alig, hogy megtanulta kimondani a gyermekek első szavait; mama, apuka ... Megállók, cigarettára gyújtok. A bőszoknyás asszony feláll, hozzám jön. Kínáljon meg egy cigarettával — kéri, s mohón nyúl a csomag felé. Az első mély szippantás után már nem látszik annyira riadtnak. — Mikor halt meg? — kockáztatom a kérdést. — Az éjszaka. Szegény kis Rozikám... — Mi baja volt? — Megfázott, a tüdejére ment. — Nem tudtak rá vigyázni? — Míg odahaza volt, nem volt komolyabb baja. Cak mikor behozta a mentő. Itt tették tönkre a sok injekcióval!) — Miért? Otthon hogy kezelték? — Raktunk rá vizesruhát, aztán rendjén volt minden. — Akkor miért kellett kórházba hozni? — Miért? Hát olyan beteg lett szegény. Közben nagyokat szív cigarettáján, s idegesen kapkodja fejét a lócán levő batyura. iratokat szed elő köténye zsebéből, átadja. — Tessék már megnézni, mi van ezekre írva? Orvosi leletek, igazolások, kórházi zárójelentés és kórlap. A papírokon nem egy rovat van kitöltetlenül hagyva: Apja foglalkozása . . . munkaviszonyának kezdete . .. havi jövedelme ... stb. — Nem dolgozik a férje? — Dehogynem. Dolgozik ö. — Hol? — Odahaza a ház körül. Elment egyszer a bányához, de két hét múlva visszajött. Pedig jó munkája volt, kilenc- százat kapott a két hétért. — Most miből élnek? — Hát innen is, onnan is cseppen valami. Hol egy kis mosás, vagy éppen, takarítás. Nézem a halott gyerek ruháit. Egy hosszú ing, egy pár szakadt cipő, egy sapka. — Ennyi volt csak a gyerek ruhája? — intek a lóca felé. — Hát ugye, mi nem vagyunk urak, nekünk nem telik többre. A lakásunk is csak amolyan putri. Azért fázott meg a gyerek. Szegény kis Rozikám... Adjon még egy cigarettát. Román Dénes Kitűnő ajánlólevél A festők dolgoznak már a 18-as számú szalaghídon. Néhány nap és útnak indul az Óbudai Gázgyár rekonstrukciójához. Ez az utolsó szerkezet abból a 11 és fél millió forint értékű megrendelésből, amiről a következőkben szó lesz. — A negyedik negyedévben tudjuk csak szállítani a kért berendezéseket — mondták az üzem vezetői amikor a megrendelést kapták. A főváros gázellátása függ a rekonstrukció ütemétől, nem mindegy mikor érkeznek meg a különféle vasszerkezetek:, szalaghidak, surrantok, bunkerberendezések. — Ha csak egy mód van rá, gyorsítsák meg a gyártást! — kérték a megrendelők. A munka többsége Szalako- vics Lajos és Mocsári Zoltán szocialista lakatosbrigádjára hárul. Ók a KMP megalakulásának 50- évfordulója tiszteletére a határidők pontos betartását és a kiváló minőségű munkát ígérték. Ezúttal is teljesítették a felajánlást. — Időközben volt egy kis gondunk — mondja Szalako- vies Lajos. — A tervezők módosítottak az 3-gyik szalagberendezésen. Le kellett állnunk a munkával, és máshoz fogtunk. , Ha nincs ez a két hét várakozás, már el is felejtettük volna az egészet, te v is elkészült. Most Dór- sódba készül egv 700 méter hosszú és egyméteres szalagszálességű szállítóberendezés. Akkora lesz, hogy nem is lehet majd egyik végétől a másikig ellátni. — Az idén nem volt panaszra okunk, annyi a munkánk. Sokat jelent, hogy amikor a programot megkapjuk, a rajzokkal együtt jön a leszabott anyag is. A daraboló jó előretartással dolgozik. Gond csak olyankor van — mint most is — két hajtómű, meg hat csapágy hiányzik. Ezt más vállalatok szállítják. A kooperációt kellene még valahogy javítani. Házon belül csak a forgácsoló üzemrészből jön lassan az anyag. Két műszakban dolgoznak, de így is nagy a leterhelésük. Ha ott is tudnánk teremteni egy kis előretartási, nagyon jó lenne. A csökkentett munkaidőt egyébként nem érzi meg a termelés és a kereset sem — sorolja a brigádvezető. — Sok munka volt a gázgyári szerkezeteken, de hozzászoktunk már az egyedi termékekhez — így fogad Mocsári Zoltán, a másik brigád vezetője. Hogy előbb készült el? Amit gyártunk az általában mind sürgős a megrendelőnek, Ez a szalagberen. dezés is például a ZIM Salgótarjáni Gyárának készül Okos kis konstrukció. Szalag lesz. de nem szenet szállítanak rajta, hanem sínpályán, kerekeken forgatható korongos kocsi fut majd. T<Vhelyszerelő-szalag lesz. Most ezt a munkát szorítjuk. Ha elkészülünk veié? Ki tudná azt előre megmondani mi lesz a program. Majd jön a rajz, meg az anyag. Az idén már megszoktuk, hogy munkából, feltételekből nincg hiány. A két brigád, ahogy a szakszervezeti bizottságon Angyal László termelési felelőstől hallottuk, korábban sokszor kisegítette egymást. Hol itt, hol amott volt kevesebb hegesztő, mint amennyi kellett volna. Az idén erre már nemigen volt szükség, viszont az is igaz, hogy szép számmal vannak mindkét brigádban többszakmások, akiket oda lehet állítani ha kell a satu. vagy a hegesztő mellé. Az egyedi berendezések gyártása nemcsak tökéletes rajzismeretet követei, hanem sokoldalúan képzett munkásokat is. Nem véletlen, hogy észre veszik a legkisebb hibát is a rajzon és korrigáltatják, mielőtt tovább folytatnák a munkát. Megrendelőben nincs hiány a Zagyvapálfalvi Gépgyárban. Ehhez éppen az ilyen esetek segítik hozzá őket, mint a gázgyári berendezések határidő előtti szállítása. A jó hírnév a legbiztosabb ajánlólevél. B. 3. Elismerés a gondoskodásért Gyógyulás, üdülés, felfrissülés. Így összegezte véleményét a csaknem hetven főt számláló nagy család, amikor az egyhetes üdülésből visszatért. A salgótarjáni bányász férfikórus tagjai és hozzátartozóik ez alkalomból kívánnak megemlékezni az ott látottakról és a szerzett tapasztalatokról. Elmondhatjuk, hogy nem mindennapos örömök élményeivel lettünk gazdagabbak. A bükkszéki bányász gyógyfürdő országos viszonylatban is az élvonalba soroltak közé tartozik. Most mi is elismeréssel szólunk fogadtatásunk valamennyi mozzanatáról, a messzemenő figyelmességről. Arról az összhangról, ami a vezetők és beosztott dolgozók részéről munkájuk végzése során tapasztalható. A legkényesebb igényeket is kielégítő élelmezés úgy mennyiségben, mint' minőségben nagyon dicséi'etes. Nem túlzók, amikor az üdülő belső és külső tisztaságát, rendjét kórházival azonosítom. Most már a munkahelyeinkről köszönjük meg még- egyszer a gondoskodást. Ezúttal fejezzük ki nagyrabecsülésünket és köszönetün- ket a bányászszakszervezet valamennyi munkatársának, személyileg pedig Pot- homik József elvtársnak, kik tevékenyen is elősegítették a naffv család reprezentatív jutalomüdültetését. Dalos elkötelezettség; érzésünkkel és tudásunkkal kívánunk eleget tenni a követelményeknek október 13- án Budapesten, az országos minősítő versenyen. A kórus nevében: • Tóth Gyula . „Pacsirta” BeJgrád; 1963. Trillád a „Pacsirta.” Magyar cigány húzza. Rutinos prímásjáték. Szófia; 1965. Trilláz a „Pacsirta.” Magyar cigány húzza. Kövér, nehéz ujjal alig bir- ják az ütemet. Moszkva; 1967. Trilláz a „Pacsirta.” Magyar cigány húzza. Szépen játszik, Hosszú-hosz- szú napok kitartó gyakorlásába kerülhetett. Salgótarjáni. 1968. Saleó Étterem. Trilláz a ..Pacsirta.” Magyar cigány húzza. Fiatal, alig húszéves. Szeme behuny- va, s ujjal úgy pattognak a húron, ahogy a pacsirta hangszála rezeg. Arcának minden rezzenése. fejének tartása mély átélést mutat. Néma csend, mindenki a prímást figyeli. Mikor véget ér a zene, fél percnyi csend, aztán felcsattan a taps . . . Gratulálunk Salgótarján. Rodc NÖGRAD - 1968, október 10., csütörtök 3
