Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-08 / 236. szám
A reakció folytatja veszélyes játékait Pravda-vezércikk a budapesti tanácskozásról MOSZKVA (IAN/,NZ> A Pravda hétfői számának vezércikké értékéli a kommunista és munkáspártok értekezletével összefüggésben Budapesten megtartott előkészítő tanácskozások eredményeit. Bevezetőben rámutat, hogy a nemzetközi kommunista moz- iaioro képviselőinek ülésein kizárólag az értekezlettel kapcsolatos problémákat vitatták meg. Az előkészítő bizottság valamennyi részvevője hangoztatta az értekezlet megtartásának szükségességét, érdekeltségét a jelenkor időszerű problémáinak közös megoldásában. A konzultatív találkozó óta eltelt időszak arról tanúskodik — állapítja meg a lap —, hogy az új nemzetközi értekezlet összehívásával kapcsolatos döntés helyes volt, megfelelt valamennyi dolgozó és az. imperializmus kalandor politikája elleni harc érdekeinek. A Pravda megállapítja, hogy a reakció és mindenekelőtt az Egyesült Államok uralkodó körei folytatják veszélyes irányvonalukat, igyekeznek fokozni a nemzetközi feszültséget. Utal arra, hogy tovább tart az amerikai imperializmus bűnös háborúja a vietnami nép ellen. A Közel-Keleten folytatódnak az izraeli agresz- «ztv erők provokációi az arab nenek ellen, s ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ismét fellobban a háború lángja ebijen a térségben. A népek békéjét és biztonságát őrző erőknek látniuk kell azt a növekvő veszélyt is. amelyet a nyugatnémet imperializmus aktivizálódása jelent. Az imperializmus agresszív politikájának éle azonban változatlanul a szocialista közösség — a népek békéjének, szabadságának és haladásának legfőbb tamasza ellen irányul. A nemzetközi helyzet kiéleződésének, az osztály harc és az imperialista-ellenes küzdelem erősödésének bonyolult körülményei között a széles néptömegek a kommunistákra szegezik tekintetüket. Hiszik, hogy a tudományos kommunizmus elméletével felfegyver- zett kommunisták kidolgozzák a tömegek imperializmus elleni harcra, a bekéért és szocializmusért vívott küzdelemre mozgósításának és összefor- rasztásának leghatékonyabb útjait és módozatait. Az új nemzetközi értekezletet előkészítő munkaszervek ülései a kommunista- és munkáspártok immár hagyományos, kötetlen és baráti véleménycseréjének szellemében zajlottak le — írja a Pravda. Az előkészítő bizottság most. lezajlott ülésszakának határozataiban mindenekelőtt az az elsőrendű fontosságú tény kelti fel a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a budapesti ' megbeszélések részvevői egyöntetűek a legfőbb, legfontosabb kérdésben, amelyet az élet vetett fel a kommunisták előtt — a nemzetközi értekezlet szükségességének kérdésében. A továbbiakban az SZKP Központi Bizottságának lapja megállapítja, hogy az új nemzetközi tanácskozást az egységre törekvő testvérpártok kollektív erőfeszítéseivel készítik elő. Azok a tapasztala tok, amelyeket az ejtelt idő szakban szereztek az értekezlet előkészítésében. lehetővé tették, hogy kialakuljanak az álláspontok és nézetek összehangolására irányuló műnk*» módszerei. Megélénkültek a kommunista pártok közötti kapcsolatok, növekedett az érdeklődés a mozgalom általános kérdéséi iránt, javult az egyes pártok tájékozódása egymás munkakörülményeiről, a többi párt előtt álló problémákról és feladatokról. Gyakorlatilag bebizonyosodott annak lehetősége. hogy kölcsönösen elfogadható döntéseket hozzanak, megállapodjanak a közös cselekedetekben, a nemzetköz! kommunista mozgalom marxista—leninista irányvonalának megvalósítása érdekében. Befejezésül a lap megállapítja, hogy a kommunista és munkáspártok túlnyomó többsége állást foglal a marxista— leninista alapon nyugvó egység megteremtése mellett. Ennek újabb bizonyítéka a pártok hajthatatlan elszántsága az űj tanácskozás megtartására, miután azt a lehető legjobban előkészítették. Ismét igazolást nyert, hogy a meglevő nehézségek ellenére a testvérpártok közös érdekeit kifejezésre juttató imperialistaellenes cselekvési egység élő és hatékony erő. Az előkészítő bizottság Budapesten megtartott ülésszakának határozatai kétségkívül támogatásra és helyeslésre találnak mindazok részéről, akik nem csupán szavakban, hanem a valóságban is küzdenek a népek békéjéért, a szabadságért és haladásért. Harcok Saigon környékén Purtizőnvadászok egy tábor egérfogójában SAIGON (MTI) A dél-vietnami gerillahadsereg az utóbbi 48 órában tüzérségi támogatással a fővárosba vezető stratégiai fontosságú utakat támadta. Élénk harci tevékenység színhelye volt a 4. számú országos főközlekedési útvonal Saigontól mintegy száz kilométerrel délkeletre fekvő szakasza. A bábrezsim székhelyének teljes elszigetelésére irányuló akciók során a hazafias erők felrobbantották a Ben Luc-i hidat. A híd pilléreit 122 milliméteres rakéták találták telibe. A hadműveletek másik fontos szántere a Da Nang környékén elterülő vidék. Az amerikai hadvezetés Maui Peak és Duke, s Glade fedőnévvel hadműveletet indított, hogy — mint a hivatalos közlemény megállapítja — „felkutassák, fogságba ejtsék vagy felszámolják az elleniéi alakulatait, s megsemmisítsék berendezéseit”, A harcba vetett 51. dél-vietnami gyalogezred és az amerikai tengerészgyalogos hadtest első hadosztálya igyekszik felmenteni a Thuong Duc-i táborba beszorított amerikai partizánvadászokat. A rádió és a tv mai műsora KOSSUTH RADIO: Műsorismertetés. — s.17: Változatok tantorára. — 8.50: Hangos levét. Tatáról, a tizek városából. I1 (mondja; Sárközi Géza igazgató. — «.00: Harsan a kürtszó: A Gyermekrádió műsora. — 9.43: Tánczene. — 10.10: Az „Én” születése. Égy pályakezdő töprengései. I, rész. Brády Zoltán műsora. — 10.46: Szimfonikus zene. — 11.30: Albert István népi zenekara Játszik, Kemenes Sarolta és Mátrai i lemér énekel. — 12.15c Operaegyüttesek. — 13.OS: A Német Kultúra I-Iete. Krétajelek. Günter Kunért versei. — 13.21: Kftny- uyüzene. — 14.18: Nőkről nőknek. Szerkeszti: Balyó Mária - 11.48: Kóruspódium. — 15.15; Franz Komvitschny vezényel. — is.05: Megérem tán . . Gereblyés László versei. — 14.40: Életem regénye. Mórié* Zsigmond műve folytatásokban. XVII. rész. Felolvassa: Szabó Gyula. — 17.20: Zara Dolóhanova és Michel Dens énekel. — 10.03: Monológ és párbeszéd - 18.3«- Könnyűzenei híradó. — 10.30: A Szabó család. — 20.00; Nóta- és népdalest. — 21.00: Kilátó — 22.20: A Német Kultúra Hete, Tánczene a Berlini Rádió műsorából. — 23.01: Meditáció — 7.1.11: Monteverdi: A kónvórtelenek báli». Bgvfelvonisos opera. — 0.10—0.25; A vidám vitorlás. Részletek Gould Shute zenés játékából. ptSTAFI RADIO: 10.00: Alexandra. Részletek Szirmai—Startos operett léből. — 10.27: Bartók-kórusok. — 10.40; 4 másik szemszögből ... — 11.44: Kőnnvüzene. — 12.4«: Házunk táta? á Falurádió műsora. — 13.on. Zenekari muzsika, — 1» 00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenés délutánié. — 1«.05: R4- diószirtház. Cass McGuire szerettei. — is.35r Kapcsoljuk ? ■z-ueakadémia nagytermét. — Kb ?'.°0: Daliátékokból. — 72.20: Zenekart muzsika. — 23.00—23.20: Hírek. Időjárás. Sporthírek. A TBl.F.VlZIÖ MŰSORA: 8.05—9.20; Iskolatévé. — 13.10— !4«zn: Iskolatévé — 17.58: Műsorismertetés. — 18.0Ó- Hírek. 18.05: A szórakoz-ott papa. Lengyel rajzfilm. — 18.15: Zebra. Közlekedési műsor gyerekeknek. — 18.3«: A* emberség próbája. Riport film egy gyárról, mely különleges körülmények között teljesíti kötelezettségeit — 18.5«: Jazzpódium. — 19 05: Fstt mese. — 29.15: Ne szólj szám?. .. Nyílt tárgvalás a köz élctj bátorságról. — 19.55: Szünet. — 20.0«: TV-Hirad* - 29.2«: Könnyű kis gyilkosaág. Al-bünügyi komédia- . .. (Ism.) — 21.5«: -V-Híradó. — 2. kiadás. Tüntetés Belfastban Szombaton és vasárnap tüntetések zajlottak az északírországi nagyvárosokban, amelyek közel száz sebesült áldozatot követeltek. A tüntetők — saját megfogalmazásuk szerint — polgárjogi követelésekkel léptek fel. tiltakozva az ellen, hogy az észak-írországi katolikus kisebbséghez tartozó lakosok hátrányos helyzetbe szorulnak mind a lakáselosztas, mind a kedvező munkaalkalmak, mind pedig az oktatásügy területén. A felvonulókra rohamsisakos rendőrök támadlak, akik végül is gumibotokkal szétszórták a tüntetést. Harminc személyt őrizetbe vettek. EmlékenUnk Egy éve hali niesr Guevara Most egv éve. láóí október 8- án Uelkelet-Botív lábán, Vallegrancle városától 35 kilométerre negyven partizán és száznyolcvankét főnyi kor- mánykatona közötti egyenlőtlen küzdelemben több lövéstől sebesülten esett fogságba Ernesto „Che Guevara volt kubai forradalmár, a latin-amerikai partizánmozgalom kiemelkedő vezető személyisége. A bolíviai hadsereg október 9- én közölte Gueavara halálhírét, s ha a három nappal később. 12-én kiadott orvosi jelentés módosította is Guevara elhunyténak időpontját, a nagy forradalmár hősi halálának napjaként október 8-át jegyezte fel a nemzetközi mozgalom. Ki volt Guevara és milyen szerepet töltött be a’ nemzetközi osztályharcban? Mint a szocialista Kuba gazdasági építésének együk legprogresz- szívebb személyisége miért hagyta el Kubát, hogy a par- tizánmozgalom élére álljon? Diplomás forradalmár Guevara 1928-ban az argentínai Rosario városában építesz fiaként született, édesanyja a kommunista mozgalom aktív harcosa volt. Az ifjú Gűevara Buenos Airesben 1953-ban szerezte meg az orvosi diplomát, s azt követően a katonai szolgálat elől előbb Guatemalába, majd Mexikóba emigrált. Itt ismerkedett meg Fidel Castróval, akinek azután élete végéig legbizalmasabb munkatársa maradt. Guevara tagja volt annak a nyolcvan főnyi forradalmár-expedíciónak, amelyik 1956 decemberében a Granma fedélzetén indult el Mexikóból, hogy Kubát fegyveres akcióval a forradalom útjára terelje. Tizenketten élték túl a vállalkozást és 'ez a tizenkét forradalmár — köztük Guevara is —, lett annak a Sierra Maest- rában főhadiszállást ütött partizánmozgalomnak a bázisa, amelyik azután 1959 januárjában győzelemre vitte a kubai forradalmat. A nemzetközi forradalmi mozgalomnak tehát kiemelkedő alakja volt Guevara, már csak a latinamerikai' partizánháború kubai győzelmében betöltött szerepét illetően is. Később azonban alapvető kérdésekben került szembe Guevara a nemzetközi osztályharc és a kubai szocialista forradalom reális követelményeivel. Annak ellenére, hogy Kubát mint a Kubai Nemzeti Bank elnöke, gazdaságilag egy. re jobban leválasztotta a nyugati országoktól, és erős gazgasági szulakat épített ki a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval, hogy megszervezte és végrehajtotta a szocialista államosítást, és 1961-től mint iparügyi miniszter kezdeményezője és elindítója volt Kuba szocialista. iparosításának, — mégis éppen a szocialista gaz- gaságirányitás kérdéseiben találta szembe magát a kubai gazdasággal és harcostársaival. Vila a gHidaKáyirónvíiásról Az 1962 őszén kirobbant, úgynevezett kubai válság, — noha nagy szerepet játs2iott benne az USA gazdasági, politikai és ideológiai háborúja —elsősorban mégis belső problémák következtében vezetett el Kuba 1963-beli súlyos gazdasági helyzetéhez. Amint, arra a Fidel Castro által Kubába hívott neves európai közgazdászok, Guevara és a kubai vezetők más csoportjai között 1963—1965-ben folyt vitában rámutattak: alapvető hiba vezetett a gazdaságpolitikai eltorzuláshoz. Hiba volt, hogy a szociális szempontokat magasan a gazdasági követelmények föld helyezték. aminek következtében zavarok keletkeztek a dolgozók fogyasztási cikkekkel történő ellátásában. A neves közgazdászok csoportja politikai hibának értékelte, hogy Kuba természeti adottságairól mint realitásról megfeledkezve, a cukortermelést a gyarmati rendszerrel azonosították, s annak felszámolására törekedye a speciális kubai viszonyok között Is az európai szocialista országokéhoz hasonló iparfejlesztési gazdaságpolitikát erőltették. Végül mindezek alapján szervezési és technikai hibák halmozódtak fel, erősödtek a bürokratikus vonások is. A gazdaságpolitikai vita akkor ért el döntő szakaszához, amikor 1965 áprilisában Fidel Castro is vitába szállt Guevarával. Castro a mező- gazdaság fejlesztése mellett foglalt állást, és Guevarával szemben a? anyagi ösztönzés alapvető fontosságát hangsúlyozta. Guevara ezt követően vonult vissza a kubai közéletből és hamarosan elhagyta az országot. Most lenne ff) eves A nemzetközi mozgalommal mindenekelőtt az osztályharc formáját illetően került szembe Guevara. Közismert az az 1966 januárjában közzé tett levele, amelyben a havannai trikontinentális értekezlet részvevőinek a „még több Vietnamot” ajánlotta. Következetesen szembeszáUt a békés együttélés lenini elvével, s helyette a nagy összeütközésekre ingerlő partizánháborúk és gerillatámadások módszerét hirdette. Bolíviában is személyesen állt egy átfogó partizánháború előkészítésének élére, s elvét hősi haláláig sem adta fel, noha naplójegyzeteiben az idevonatkozó keserves tapasztalatait is megörökítette. Súlyos időket élt át a Guevara vezette bolíviai partizán- csoport. amelyik azután a most egy éve történt véres ütközetben másik három harcosával együtt elveszítette a legendás „Che”-t, a kubai forradalomnak és latin-amerikai partizánmozgalomnak élete Utolsó pillanatáig meggyőződése« hívét és hősként tisztelt vezető személyiségét. Mint a? orvosi jelentésben dr. Moises Abraham feljegyezte, Guevara testén hét lőtt sebet találtak, hátán zúzódást, am) valószínűleg a sebesülten fogságba- kerülését követően a kegyetlen kormánykatonák puskatussal adott ütéseitől származik. Az orvos véleménye szerint ugyanis Guevara — ha élne most lenne 40 éves — huszonnégy órával később halt meg annál az időpontnál, amit a bolíviai hadsereg közölt. Nagy Ferenc RONGTOTÜJTÖ HETEK OKTÓBERI." NOVíMBHt 9. NYfRÍMFNYSORSOrÁSSAL Beton- és Vasbeton- Ipari Művek Budapesti Betonárugyára Budapest, XXI Rákóczi Ferenc u. 389 (Csepel) azonnali belépéssel felvesz moza i kla pgy ártó munkára női ess betonelemgyártó munkára férfi see étim un kasok a l Kereseti lehetőség 100 százalékos norma teljesítése esetén nő) dolgozóknak 1400—1800,—Ft, férfi dolgozóknak 1800 —2800.—Ft. Begyakorlás! idő után ennél magasabb kereset is elérhető. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezési térítés ellenében biztosítunk. Minden második héten szabad szombat van Felvételre jelentkezés Csepelen a munkaügyi csoportnál. Azonnali belépéssel felveszünk villanyszereié, hegesztő bőszige telő szakmunkásokat, kubikosokat, illetve kubikosbrigádokat. betonozó kát, útépítőket, csatornaépítőket. beta nított munkásokat, férfi segédmunkás«« kát. épületasztalosokat. Bérezés teljesítmény bérben, kiemelt munkahelyi pótlék, biztosítva napi háromszori étkezés. szállás Szabad szombat. Jelentkezés személyesen vagy levélben.' Dunaújváros Kenyérgyár út 1. sz. alatt. 36. sz. Építőipari Vállalat 2 NÖGRAD - 1968. október 8.. kedd
