Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
Földgáz Salgótarjánban ííih^szíiáí^tian i&hGtífség&k Tíe körömmel i boldogulásért Ott hagytam abba legutóbb, mondta megrendelését, éttől a gózoldali fogyasztás jövő nyár- hogy a földgáz fogadósára a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben — tekintve, hogy az- technológiai és fűtési gőzzal 19ö7 óta szakadatlanul fog- szükségleteit. Nyílt titok, hogy kis mennyiségű gőz már lalkoznak — megtettek minden szükséges intézkedést. En nek eredményeképpen már jö- náltsága jelenleg hatvan szá- vőre tizenhét fogyasztó be- zalékos. Ha a Kohászati Üze- rendezésük lesz. s bennük mek visszautasítja a gőzt, kiaránként háromezer köbmé- használatlan kapacitások ke- ter földgázt égetnek el. Más- letkeznek a ..gőz oldalon” is. Ez — a városi tanács ÉKV- osztályának egy jelentése szenaptól saját berendezéseivel ra várható zuhanásszerű csők kívánja fedezni az üzemek kenése veszélyezteti a város melegvíz-ellátását is, hiszen s Úta salgótarjáni távhőellátás ban a hőközpont felé a távve- .,forróvíz oldalának” kihasz- zetékben kondenzálódhat. ként áll a helyzet a többi gyárral. Mint ismeretes, a Két párhuzamosan kialakított nagy gőztermelő kapaci- lás, melyek kihasználására így talán a századfordulón ha lesz mód: a város jövő évi melegvíz-ellátásának veszélyeztető ZIM salgótarjáni gyárának re- rlnt — részben mintegy tizen- *®: 8 ,m'-g ehkez &z, .erkezo konstrukciója során a tüzelő- hat—tizenhét forinttal meg- ,7meteterendezéseket pakurára tér vezték — s ez belátha ideig így is marad. A Bánya- tett árát gépgyár földgázra való átáll! ______ emeli majd a közületek fűté- reinG,k meddő>, hiábavaló „tob eláthatatlan sének egy légköbméterre veti- ’ a zároszelepek motelt árát, részben szükségessé Sött —- vajon nem elegendö-e, teszi az állami dotáció emelé- hogy a két szervezet, s a harmadik, az IKV, feladja a merevséget. s leüljön tanácskoztása is a jövőé — óránként sét négymillió forintról hat- hatszáz köbméter —, bár itt millió-hatszázezer forintra. meggyorsíthatja a dolgot, hogy Ennél is fonákabb azonban, a TGSZV felajánlotta, hajlandó saját költségén elvinni a vezetéket ni egy józan, mindenki számá ra hasznos döntés érdekében? hogy az Erőmű átépítésével, fejlesztésével a jelenlegi — és a gyárig. A vegyipa- k^asználatlan - hatvanon- j^megkérdeztemr^Órta?- ri gépgyár egyelőre epul - sót na óránkénti gMermcUa tanak a felkészüléssel> vissza. Amikor a Síküveggyárban épülget —, tehát mint gyasztó szintén csak a óránkénti fo- száznyolc tonnára emelkedik, távla- A Kohászati Üzemek kazántelepének átállása nyomán pedig újabb negyven tonna óránkapacitás tokban jöhet számításba. Csa- iódást okozott két jelentős fo gyasztó is: a Síküveggyár és az kén ti gőztermelési öblösüveggyár. A kettő közül keletkezik, is inkább az előbbi. Érdeklődésemre közölték, ^ hogy az ideje foglalkoztatja öblösüveggyár jövő év máso- termelési szervezet dik felétől — a kemenceátépí- szakembereit, kitartóan vitázEz az ellentmondás hosszú tés naptárja szerint — tér át fokozatosan a földgáz felhaszna K, megegyezni egyelőre nem .udtak. Pedig az Erőmű átál nálására, mégpedig 1969 vé- lasa már jövőre nyolcezer géig a nyolc kemence közül köbméter óránkénti földgáznéggyel. Ez, a vállalati főener- fogyasztást eredményezhetne. getikus szerint mintegy ezerötszáz—ezernyolcszáz köbméHétezer köbméter a lehetséges negyvenezer köbméter kérdeztek: „Hol van a földgáz?” Még most sem hiszik igazán, hogy év végére megérkezik. Aztán az igazgató mégis elmondotta: véleménye szerint a Zagyva I. átállítása is gazdaságos lett volna, „hiszen mindkét ügy év alatt megtérül”, csak- vezetőil. hogy a vezérigazgatóság az átépítéshez szükséges bankhitel ügyét elhanyagolta. (Az azonban az érzésem, aki még ma is kételkedik a földgáz év végi beérkezésében, az a „halogatókat” nem is sürgette.) tér óránkénti földgázfogy asz- óránkénti felhasználás lehetőéi «égével szemben — így áll ma jövő év októberében kerül sor a földgáz felhasználására, béteTCr”óers2e’lehetne amikorra a Zagyva II. üzemet ?£?ZCI peisze lenetne átépítik. Ez körülbelül kétezer köbméter óránként. A Zagyva a kérdés, ez ma a helyzet. A jóval Amikor a Kohászati ÜzeI. kemence átállítását levették mek tavaly felvetette a gőz „lre„„oac, „Ulrala napirendről. Itt legközelebb [”a ,!n^r0„ells^Stej1-1ffa1zsagt,a_ tóttá, bár energetikus szakem- 1972 negyedik negyedében je- J8«* Breven ’ eluíLüoTtók berek véleménye szerint az Az a tanulmányterv, amelynek alapján a gerincvezeték és a berendezések teljesítőképességét tervezték és kivitelezték, óránként kétezer köbméter földgáz fogyasztását szánta a ZIM Salgótarjáni Gyárának... A gyár a pakura kazánok áttervezését elutasllentkezik új nagy fogyasztó, az , addigra felépített Zagyva III. ,dö tájt határozták el Jövőre tehát a Kohászati Kohászati Üzemekben a Üzemek háromezer köbméte- kazántelep kifejlesztését, föld gaz alapon. Az Erőmű — tea saját átalakítás pakuráról földgázra nem „nagy ügy”. Az új gázkészülékgyár építése lassan befejeződik. Magyarország legres fogyasztásén kívül lega- "Z tromu re- nagyobb gáztűzhely-, gázkály inhh fél évií? más Üzem nem kintve, hogy a gOZ legnagyobb w„r,vArAt,nn nőm fMM. iább fél évig más üzem nem basznál földgázt, s a fogyás* tás az év végéig történő befcgyasztója a Kohászati Üzemek — kénytelen volt „befakapcsolésok eredményeként íyasztani” a távhőellátó-rend... ■ , C vor fői Inc '/tíiEűn ól/ macArlilr sem éri el a hétezer köbmétert. szer fejlesztésének második szakaszét. Időközben azonban — a szénszállítás felmondásáhagyárában nem fognak földgázt felhasználni. Hát nem furcsa ez... ? Ismétlem, a kormány Nóg- rád, elsősorban a salgótarjáni Csizmadia Géza Igaz, szó van a Salgótarjáni Val — az Erőmű is kényszer- üzemek sürgetésére vette párt- Erőmű berendezéseinek átépí- helyzetbe került, a föidgáz- fogásába a földgázvezeték sütéséről, tekintve, hogy a Nóg- ellátásra való átállás viszont ron kívüli megépítését, vádi Szénbányák 1970 utánra eleve új kapacitás keletkezé- telmondta a szén szállítását. sét eredményezi. Ráadásul a Ezt az átépítést már tervezik is, s az elhatározás az, hogy 1969 szeptemberére be is fejezik. De van ennek az átépítésnek — mely fejlesztés is —, egy nagy bökkenője. Az elmúlt alkalommal már említettem, hogy a Kohászati Üzemek 1969. július 1-i hatállyal felUnottnak, flegmának képzelné, aki nem ismeri a béri termelőszövetkezet fiatal elnökét. Pedig Fehér Sámuel nem Ilyen. Annyi akarat, hév és rendíthetetlen nyugatom szorult ebbe az emberbe, hogy háromra is futná. Ha nem ilyen lenne, már régen megszökött volna ebből az Isten háta mögötti közös gazdaságból, ö azonban jobban szereti ezt a földhözragadt szakmát, mintsem meghátráljon. Aat isten háta mögött Néhány évvel ezelőtt Fehér Sámuel agrármérnök-jelölt is választás elé került, akárcsak a többi társa: hol folytatja, ha kikerül az egyetemről? Sok ajánlattal nern halmozták el. A kevés közül mel küzd a közösség boldogulásáért. Az éjszakát is nappallá váletnöki és a íőágronőmusi tevékenységre. Szerencsére hűséges. lelkes segítőtársra talált törekvéseihez Majerszki Mi* Hályban, a község fiatal párt- titkárában. — Most az a legnagyobb gondunk — magyarázza —, hogyan lábalunk kj a mélypontról. Vitathatatlan, hogy javult a termelőszövetkezet, de tor.tató munkálkodásnak már csupán a magunk erejéből nem eddig is sok az eredménye, állunk talpra. Itt nem lehet Alaposan megszilárdult a fegye- okosabbat tenni num az ál- lem, szakszerűbb munkát vé- lattenyésztést Mázta* de geznek a traktorosok, megerő- nincsenek megfelelő épületek. södött az állattenyésztés. S ami a tagok szempontjából a is az egyik a megyénkben Bér legfontosabb, biztosabb a jöve- község termelőszövetkezete ö.elem, mint a korábbi években volt. Az egyetem befejezése VC>K. előtt — az utolsó évben — a béri szövetkezettel kötött társadalmi össztöndíj-szerződést. — Fogalmam sem volt, hol fekszik Bér —mondja, amikor a választást firtatom. — Megkerestem a térképen. Láttam, hogy a Cserhát hegyei közé ékelődött község. Az én szülőfalum, Kösd sem különb adottságú hely. Hamar döntöttem, más-emelkedést- értünk e! hol- ........ dánként. — Lehet ezen a földön jobban is gazdálkodni — fejtegeti Fehér Sámuel. — Habár élet- veszélyes hegyoldalakon is szántunk-votünk. nemcsak hatnyolc mázsás kalászos termést lehet betakarítani. A gondo- , . , , , „ sabb munka, a műtrágya okos eredmények is gazolnak. Va- felhasználása következtében az idén négy-öt mázsás terAz építkezéshez viszont nincs anyagi erőnk. S csak egyetlen évben megfizethetnénk jobban a tagokat, tüstént többen jönnének vissza az üzemekből, akikkel már nagyobb eredményeket is lehetne produkálni. . Nehéz kiutat találni a béri helyzetből. Kétségtelenül javult a termelőszövetkezet gazdái - kodása, amit a jobb termésha vállalnak, jövök. A bériek szempontjából előnyös volt a választás, mivel a harmatgyenge termelőszövetkezetben egymásnak adták a kilincset a szakemberek. Fehér Sámuel azonban úgy érkezett Bérre két, két és fél évvel ezelőtt, hogy maradni akar. Idehozta a családot, letelepedett, Ekkor kezdődött el az a sziszifuszi munka, amitől sok «“»»aham a környezetében, az hasonló kon) fiatalembernek emberekben. Pedig sokszor kell régen elment volna mér a ked- még népszerűtlen cselekedeteNyugodt, magabiztos a Uans1a. Az arcvonásain, hangján , . . mennvi ^édüzemági tevékenység lószlnűnek tűnik, hogy sikerül kigazdálkodni a tavalvi mérleghiányt is. Azonban a közös gazdaság megerősödéséhez elengedhetetlenül fontos volna valami jövedelmezőbb nem lehet érzékelni gond, feladat terheli, Higgadtan válaszol, s egy pillanatra sem szűnik meg a legfontosabb kérdésekre koncentrálni a gondolatait. Makacsul bízik önLenne Is rá lehetőség, ha mielőbb elintéződne a község határában elterülő, erdőgazdasági használatban levő, kiaknázatlan kőbányának az átvétele, Ezzel lehetne segíteni. Nem nyugszik Makacsul bízik Aki ismeri a béri adottságokat, csak legyint, nem lesz ebből a közös gazdaságból sohasem életképes nagyüzem. A földök gyenge minőségűek, a kevés épület régi, akárcsak a felszerelés nagyobb része. Az két tennie. Fegyelmezni, sőt büntetni. Azok, akik megszokták a közös szabad prédálását — nem szeretik. Sőt ml több. fenyegetik! Fehér Sámuel, az ifjú elnök eltökélte: nem nyugszik, amíg Béren jövedelmezőbb nem lesz a termelőszövetkezet tevékenysége, A kollégák akikkel együtt végzett, s akik jobb beosztásban, vagy kedvezőbb körülmények közt dolgoznak — sajnálkoznak rajta vagy meg- A tagok többsége azonban mosolyogják, hogy nem ügyes - bízik a fiatal szakemberben, v-h+o mavát «frosabh fazék alig ezer hold szántóval bíró Ezért döntött úgy az év elején k ^7, ” - * T* a közgyűlés, hogy Fehér Sá- mellé- Pedi* **** ° ■* muel legyen a béri termelő- a leg tiszteletre méltóbb, sokszövetkezet elnöke. Nincs még sok lemondással járó munkál huszonöt éves. A megye leg- y^gez, amiben minden termelőA legfiatalabb megyénkben gazdaságban csupán néhány erős, épkézláb férfi dolgozik. Mit lehet itt tenni? Csodát nem, annyi bizonyost Pedig ha valaki, Fehér Sámuel — a béri tsz történetében először — megpróbálta még ezt Is. Nem túlzás kimondani, hogy amióta Béren dolgozik, foggal, körömflatalabb termelőszövetkezeti elnöke. Örömmel újságolja: végre, hosszú hónapok után kapott a közös gazdaság egy főkönyvelőt. Ezzel kevesebb a baja a számvitellel, több Ideje jut az vetkezeti tagnak —-a járásnak és a megyének egyaránt—, sokkal jobban kellene támogatni. Pádár András Ébresztőóra süketnémáknak Egy belga tudományos kutatóintézetben a süketnémáknak szánt speciális ébresztőórával kísérleteznek. Az ébresztőóra működési elve az, hogy a páciens ágyába a fejrészhez speciális szintetikus párnát helyeznek, amely a kellő időpontban egy meghatározott központból érkezett jelzésre rezegni kezd. Aggok házaiban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az új vibrációs ébresztőszerkezet tűzvész esetén is hasznosítható, amikor egyszerre kell felébreszteni az épület minden süket vagy rosszul halló lakóját. Belgiumban néhány éve már egy másik ötletes készüléket is alkalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy a süketnéma szülő éjszaka felébredjen a gyermek sírására. A kisgyermek fekhelyéhez különleges érzékeny mikrofont szerelnek fel, és ha a gyermek sírni kezd, egy speciális rendszer a szülő ágyánál nagy fény- erősségű villogó lámpát gyújt fel. A z ipolyvecei italbolt, esténként egy tengerparti kocsmához hasonlít. Megtelik vendégekkel. Fiatalok lökdösik a rex biliárdgolyóit, beszélgetők ülnek az asztaloknál és a pult körül átmenő vendégek emelgetik a poharakat. Ebben a csoportban Különös válóper majd I&ssan-lassan közelebb kálváriát jártak meg, mert a fedeztük fel az idős Frankó húzódott, s mint aki nagyon bíróság nem talált válóokot. István Feketét is. Azaz nem sok kellett ahhoz, hogy ráfigyeljünk, mert az ital hatására maga kereste a közfeltűnést. Kalapját homlokáról a büszke egykori dédnagyapjá- ra. bizonykodva tette hozzá: — Dédnagyapám vállára veA bírák ősszenéztek. — Az édesanyja — mutatott Hogyan Is talált volna, ami- az egyik a feleségre. — Értév után is ragaszkodnak egymáshoz. — Fogadjunk, hogy nem meri bevinni az üveget — ugratta az öreget. Az egy ideig állta az ugratást, aztán fogta az üveget és bement. kor egymásra nem tudtak és nem is akartak mondani semtette a tarisznyát és gyalog mi rosszat, nem tagadták, fejét: ment fel Budára a királyhoz, hogy szeretik egymást, és hető, hogy szereti a gyereket. Frankó István felvetette a Ezen nem múlik. feiebúbiáie bökte ritka fosait Nem ismert lehetetlent. Apá- mind a ketten igényt tartottak még egyet tőlem, az meg vicsorgatta, majd kiperdült a nyíltabb térre és magát. — Fel is út, le is út! ról fiúra száll a faluban, hogy kislányukra. Csak a testvérek övé lesz... elkiáltotta amiko4r csendőrök jöttek rek- vírálnl es megbízatásukról taügyében nem tudtak megegyezni, mert a békétlenek köjékoztatták nagyapámat, az zül a maga testvérét mindketSzemét körüljáratta'és te- bíró létére összekapta a három tő vétlennek találta. Ezen a kintetével segítséget keresett a jelenlevőktől, áld hajlandó ki- penderítení az italbolt ismeretlen vendégeit. Egyszeriben többen is kö- rénls tömörültek és szabadkoztak idős társuk nevében. — Nem kell az öreget komolyan venni. Három napja Iszik, azt se tudja, mit csinál. S nekik volt Igazuk, mert a hetyke harclállásból egyszeri- óét év után is ben táncra váltott át. Sokan nevettek rajta, pedig inkább szánalmasnak találtam. — Érdekes ember — tájékoztatott egy megtermett tsz- fogatos. — Tele az élete meglepő történetekkel. A déd- nagyapja réges-régen bíró volt a faluban és Ferenc Jóskánál is járt. Az Öreg meg tizenhét évig külön élt a feleségétől. Nekem Is részem volt a bekötésükben. .. csendőrt és úgy kihajította szalmaszálon múlott, őket, mint három cső kukori- nem egyeztek meg és a cát. — És a házassága? — Az enyém?... El akar— Aztán hogyan volt az? — faggatom az öreget, hogy rög- Sztil zítte a kibékülés részleteit. “2 Készségesen mesél. Csak az- Hajlandó lenne rá? - végett tart kérdezte az elnöklő bíró. Remi szunetet- -a. Mért ne! — Bevittem az üveget — Ennyi elég volt ahhoz, hogy mondja aztán. peres bíróság, mely ban vallási okokból szigorúbb volt a mostaninál, hogy a bíróság helybenhagyja a kováid- rábbi végzéseket. Frankó lat- akkori- ván Feketét nem választották sokkal el a feleségétől. tam válni, csak nem válasz- nem bontotta fel a házasságot, tottak el. Tizenhét évig külön Kevésnek és semmisnek találéltünk... — Összevesztek? — Nem mi. — Nem szerették egymást. — Szerettük ml. Még tizenta az Indokolást. Tizenhét évig éltek már küCsakhogy Frankó István Fe- lön egymástól, amikor Kul— Hát akkor? — Az én testvérem, meg az ő testvére sehogyan sem szívelték egymást. Emiatt hazaköltözött az asszony. Én meg í^sef?' klt4ar(ta,Rt utan re.na“ykete, makacs ember volt. Ki mondta a magáét: v — Ha kell, elmegyek a Kúriáig! Ügy tetszett, hogy annyi hányattatás után a Kúria végül mégis felbontja a házasságot, mert ennyi lo— És? —• Letettem és azt mondtam: „Ügy készülj, ha végeztem a munkámmal, eljövök érted.” ö meg azt mondta: „Jó”, Aztán csakugyan elment tizenhét éve csak távolról látott asszonyáért. Kisvártatva a lányuk is betoppant, aki akkor csór István megállította a vakat a feleség háza előtt. — Mit akarsz? — kérdezte már férjhez ment. tőle Frankó István Fekete. — Bemegyek egy üveg borért — mondta Kulcsár. — Manem mentem utána, a válópert. Beadtam — Azt kérdezte a lányom: „Maga meg mit akar?” *— em, , . . „ lékezlk Frankó, — Mondtam . „ _____ ga csak várjon idekint. Igazán ... A következe- megérdemlőnk egy kis italt. nekl‘ ”Az ai1Jddat ■---------------------------1 remény- . Odabent azonban a feleség Hangosan nevet, de ez a kat elennek találta az együttélés is gyanúsnak találta a dolgot, cagás már közel sem elvan Kinek viszed ki azt a rfva mint amelyet még az 1 ál fűtött. Mintha kijózanította tért volna kissé a sok-sok emlék. az helyreállítását. Mar csak utolsó, mellékesnek tetsző bort? — kérdezte, megegyezés és döntés maradt ~ Nem mindegy az? hátra, mégpedig az: kié legyen ki fl válasz elől Kulcsár. Az ő elmondásából és falusiak kőzbevetett magyarázataiból összeállóit a különös há- Frankó. a gyerek, — Az én lányom Az öreg egyelőre távolabbzasság története. Amikor Frankóné elköltözött tőle, valóban beadta avá— Nem adom a lányomat mondta a felesége. Márpedig a lányhoz . Egyszerű kis emberré tüüői-ö- Az utcán aztan szép csend- dött. aki járadékos az Ipoly vemondta beii-*t!Lmé?S ,e egge gyorsan, ce) tsz-ben. havi kétszázhat- megitták a bort. Kulcsárnak van forintért. teljesen az volt az érzése, hogy ( Frankóék még most, tizenhét Lakos György ról figyelte beszélgetésünket, lópert. Hosszadalmas, nagy gaszkodom — így a férfi. NÖGRAD — 19ő8. október 6., vasárnap 3
