Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

Földgáz Salgótarjánban ííih^szíiáí^tian i&hGtífség&k Tíe körömmel i boldogulásért Ott hagytam abba legutóbb, mondta megrendelését, éttől a gózoldali fogyasztás jövő nyár- hogy a földgáz fogadósára a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben — tekintve, hogy az- technológiai és fűtési gőz­zal 19ö7 óta szakadatlanul fog- szükségleteit. Nyílt titok, hogy kis mennyiségű gőz már lalkoznak — megtettek min­den szükséges intézkedést. En nek eredményeképpen már jö- náltsága jelenleg hatvan szá- vőre tizenhét fogyasztó be- zalékos. Ha a Kohászati Üze- rendezésük lesz. s bennük mek visszautasítja a gőzt, ki­aránként háromezer köbmé- használatlan kapacitások ke- ter földgázt égetnek el. Más- letkeznek a ..gőz oldalon” is. Ez — a városi tanács ÉKV- osztályának egy jelentése sze­naptól saját berendezéseivel ra várható zuhanásszerű csők kívánja fedezni az üzemek kenése veszélyezteti a város melegvíz-ellátását is, hiszen s Út­a salgótarjáni távhőellátás ban a hőközpont felé a távve- .,forróvíz oldalának” kihasz- zetékben kondenzálódhat. ként áll a helyzet a többi gyárral. Mint ismeretes, a Két párhuzamosan kialakí­tott nagy gőztermelő kapaci- lás, melyek kihasználására így talán a századfordulón ha lesz mód: a város jövő évi meleg­víz-ellátásának veszélyeztető ZIM salgótarjáni gyárának re- rlnt — részben mintegy tizen- *®: 8 ,m'-g ehkez &z, .erkezo konstrukciója során a tüzelő- hat—tizenhét forinttal meg- ,7mete­terendezéseket pakurára tér vezték — s ez belátha ideig így is marad. A Bánya- tett árát gépgyár földgázra való átáll! ______ emeli majd a közületek fűté- reinG,k meddő>, hiábavaló „to­b eláthatatlan sének egy légköbméterre veti- ’ a zároszelepek mo­telt árát, részben szükségessé Sött —- vajon nem elegendö-e, teszi az állami dotáció emelé- hogy a két szervezet, s a har­madik, az IKV, feladja a me­revséget. s leüljön tanácskoz­tása is a jövőé — óránként sét négymillió forintról hat- hatszáz köbméter —, bár itt millió-hatszázezer forintra. meggyorsíthatja a dolgot, hogy Ennél is fonákabb azonban, a TGSZV felajánlotta, hajlan­dó saját költségén elvinni a vezetéket ni egy józan, mindenki számá ra hasznos döntés érdekében? hogy az Erőmű átépítésével, fejlesztésével a jelenlegi — és a gyárig. A vegyipa- k^asználatlan - hatvanon- j^megkérdeztemr^Órta?- ri gépgyár egyelőre epul - sót na óránkénti gMermcUa tanak a felkészüléssel> vissza. Amikor a Síküveggyárban épülget —, tehát mint gyasztó szintén csak a óránkénti fo- száznyolc tonnára emelkedik, távla- A Kohászati Üzemek kazánte­lepének átállása nyomán pe­dig újabb negyven tonna órán­kapacitás tokban jöhet számításba. Csa- iódást okozott két jelentős fo gyasztó is: a Síküveggyár és az kén ti gőztermelési öblösüveggyár. A kettő közül keletkezik, is inkább az előbbi. Érdeklő­désemre közölték, ^ hogy az ideje foglalkoztatja öblösüveggyár jövő év máso- termelési szervezet dik felétől — a kemenceátépí- szakembereit, kitartóan vitáz­Ez az ellentmondás hosszú tés naptárja szerint — tér át fokozatosan a földgáz felhasz­na K, megegyezni egyelőre nem .udtak. Pedig az Erőmű átál nálására, mégpedig 1969 vé- lasa már jövőre nyolcezer géig a nyolc kemence közül köbméter óránkénti földgáz­néggyel. Ez, a vállalati főener- fogyasztást eredményezhetne. getikus szerint mintegy ezer­ötszáz—ezernyolcszáz köbmé­Hétezer köbméter a lehetsé­ges negyvenezer köbméter kérdeztek: „Hol van a föld­gáz?” Még most sem hiszik igazán, hogy év végére megér­kezik. Aztán az igazgató még­is elmondotta: véleménye sze­rint a Zagyva I. átállítása is gazdaságos lett volna, „hiszen mindkét ügy év alatt megtérül”, csak- vezetőil. hogy a vezérigazgatóság az át­építéshez szükséges bankhitel ügyét elhanyagolta. (Az azon­ban az érzésem, aki még ma is kételkedik a földgáz év vé­gi beérkezésében, az a „halo­gatókat” nem is sürgette.) tér óránkénti földgázfogy asz- óránkénti felhasználás lehető­éi «égével szemben — így áll ma jövő év októberében kerül sor a földgáz felhasználására, béteTCr”óers2e’lehetne amikorra a Zagyva II. üzemet ?£?ZCI peisze lenetne átépítik. Ez körülbelül kétezer köbméter óránként. A Zagyva a kérdés, ez ma a helyzet. A jóval Amikor a Kohászati Üze­I. kemence átállítását levették mek tavaly felvetette a gőz „lre„„oac, „Ulral­a napirendről. Itt legközelebb [”a ,!n^r0„ells^Stej1-1ffa1zsagt,a_ tóttá, bár energetikus szakem- 1972 negyedik negyedében je- J8«* Breven ’ eluíLüoTtók berek véleménye szerint az Az a tanulmányterv, amely­nek alapján a gerincvezeték és a berendezések teljesítőké­pességét tervezték és kivite­lezték, óránként kétezer köb­méter földgáz fogyasztását szánta a ZIM Salgótarjáni Gyárának... A gyár a pakura kazánok áttervezését elutasl­lentkezik új nagy fogyasztó, az , addigra felépített Zagyva III. ,dö tájt határozták el Jövőre tehát a Kohászati Kohászati Üzemekben a Üzemek háromezer köbméte- kazántelep kifejlesztését, föld gaz alapon. Az Erőmű — te­a saját átalakítás pakuráról földgázra nem „nagy ügy”. Az új gázké­szülékgyár építése lassan be­fejeződik. Magyarország leg­res fogyasztásén kívül lega- "Z tromu re- nagyobb gáztűzhely-, gázkály inhh fél évií? más Üzem nem kintve, hogy a gOZ legnagyobb w„r,vArAt,nn nőm fMM. iább fél évig más üzem nem basznál földgázt, s a fogyás* tás az év végéig történő be­fcgyasztója a Kohászati Üze­mek — kénytelen volt „befa­kapcsolésok eredményeként íyasztani” a távhőellátó-rend­... ■ , C vor fői Inc '/tíiEűn ól/ macArlilr sem éri el a hétezer köbmé­tert. szer fejlesztésének második szakaszét. Időközben azonban — a szénszállítás felmondásá­hagyárában nem fognak föld­gázt felhasználni. Hát nem furcsa ez... ? Ismétlem, a kormány Nóg- rád, elsősorban a salgótarjáni Csizmadia Géza Igaz, szó van a Salgótarjáni Val — az Erőmű is kényszer- üzemek sürgetésére vette párt- Erőmű berendezéseinek átépí- helyzetbe került, a föidgáz- fogásába a földgázvezeték sü­téséről, tekintve, hogy a Nóg- ellátásra való átállás viszont ron kívüli megépítését, vádi Szénbányák 1970 utánra eleve új kapacitás keletkezé- telmondta a szén szállítását. sét eredményezi. Ráadásul a Ezt az átépítést már tervezik is, s az elhatározás az, hogy 1969 szeptemberére be is feje­zik. De van ennek az átépítés­nek — mely fejlesztés is —, egy nagy bökkenője. Az elmúlt alkalommal már említettem, hogy a Kohászati Üzemek 1969. július 1-i hatállyal fel­Unottnak, flegmának képzelné, aki nem ismeri a béri termelőszövetkezet fiatal elnökét. Pedig Fehér Sámuel nem Ilyen. Annyi akarat, hév és rendíthetetlen nyugatom szorult ebbe az emberbe, hogy háromra is futná. Ha nem ilyen len­ne, már régen megszökött volna ebből az Isten háta mögötti közös gazdaságból, ö azonban jobban szereti ezt a földhöz­ragadt szakmát, mintsem meghátráljon. Aat isten háta mögött Néhány évvel ezelőtt Fe­hér Sámuel agrármérnök-je­lölt is választás elé került, akárcsak a többi társa: hol folytatja, ha kikerül az egye­temről? Sok ajánlattal nern halmozták el. A kevés közül mel küzd a közösség boldogu­lásáért. Az éjszakát is nappallá vál­etnöki és a íőágronőmusi te­vékenységre. Szerencsére hűsé­ges. lelkes segítőtársra talált törekvéseihez Majerszki Mi* Hályban, a község fiatal párt- titkárában. — Most az a legnagyobb gon­dunk — magyarázza —, ho­gyan lábalunk kj a mélypont­ról. Vitathatatlan, hogy ja­vult a termelőszövetkezet, de tor.tató munkálkodásnak már csupán a magunk erejéből nem eddig is sok az eredménye, állunk talpra. Itt nem lehet Alaposan megszilárdult a fegye- okosabbat tenni num az ál- lem, szakszerűbb munkát vé- lattenyésztést Mázta* de geznek a traktorosok, megerő- nincsenek megfelelő épületek. södött az állattenyésztés. S ami a tagok szempontjából a is az egyik a megyénkben Bér legfontosabb, biztosabb a jöve- község termelőszövetkezete ö.elem, mint a korábbi években volt. Az egyetem befejezése VC>K. előtt — az utolsó évben — a béri szövetkezettel kötött tár­sadalmi össztöndíj-szerződést. — Fogalmam sem volt, hol fekszik Bér —mondja, amikor a választást firtatom. — Meg­kerestem a térképen. Láttam, hogy a Cserhát hegyei közé ékelődött község. Az én szülő­falum, Kösd sem különb adott­ságú hely. Hamar döntöttem, más-emelkedést- értünk e! hol- ........ dánként. — Lehet ezen a földön job­ban is gazdálkodni — fejtege­ti Fehér Sámuel. — Habár élet- veszélyes hegyoldalakon is szántunk-votünk. nemcsak hat­nyolc mázsás kalászos termést lehet betakarítani. A gondo- , . , , , „ sabb munka, a műtrágya okos eredmények is gazolnak. Va- felhasználása következtében az idén négy-öt mázsás ter­Az építkezéshez viszont nincs anyagi erőnk. S csak egyetlen évben megfizethetnénk jobban a tagokat, tüstént többen jön­nének vissza az üzemekből, akikkel már nagyobb eredmé­nyeket is lehetne produkál­ni. . Nehéz kiutat találni a béri helyzetből. Kétségtelenül javult a termelőszövetkezet gazdái - kodása, amit a jobb termés­ha vállalnak, jövök. A bériek szempontjából elő­nyös volt a választás, mivel a harmatgyenge termelőszövet­kezetben egymásnak adták a kilincset a szakemberek. Fe­hér Sámuel azonban úgy érke­zett Bérre két, két és fél év­vel ezelőtt, hogy maradni akar. Idehozta a családot, letelepe­dett, Ekkor kezdődött el az a sziszifuszi munka, amitől sok «“»»aham a környezetében, az hasonló kon) fiatalembernek emberekben. Pedig sokszor kell régen elment volna mér a ked- még népszerűtlen cselekedete­Nyugodt, magabiztos a Uans­1a. Az arcvonásain, hangján , . . mennvi ^édüzemági tevékenység lószlnűnek tűnik, hogy sike­rül kigazdálkodni a tavalvi mérleghiányt is. Azonban a közös gazdaság megerősödésé­hez elengedhetetlenül fontos volna valami jövedelmezőbb nem lehet érzékelni gond, feladat terheli, Higgad­tan válaszol, s egy pillanatra sem szűnik meg a legfontosabb kérdésekre koncentrálni a gon­dolatait. Makacsul bízik ön­Lenne Is rá lehetőség, ha mi­előbb elintéződne a község ha­tárában elterülő, erdőgazdasá­gi használatban levő, kiakná­zatlan kőbányának az átvéte­le, Ezzel lehetne segíteni. Nem nyugszik Makacsul bízik Aki ismeri a béri adottságo­kat, csak legyint, nem lesz eb­ből a közös gazdaságból soha­sem életképes nagyüzem. A földök gyenge minőségűek, a kevés épület régi, akárcsak a felszerelés nagyobb része. Az két tennie. Fegyelmezni, sőt büntetni. Azok, akik megszok­ták a közös szabad prédálását — nem szeretik. Sőt ml több. fenyegetik! Fehér Sámuel, az ifjú elnök eltökélte: nem nyugszik, amíg Béren jövedelmezőbb nem lesz a termelőszövetkezet tevékeny­sége, A kollégák akikkel együtt végzett, s akik jobb be­osztásban, vagy kedvezőbb kö­rülmények közt dolgoznak — sajnálkoznak rajta vagy meg- A tagok többsége azonban mosolyogják, hogy nem ügyes - bízik a fiatal szakemberben, v-h+o mavát «frosabh fazék alig ezer hold szántóval bíró Ezért döntött úgy az év elején k ^7, ” - * T* a közgyűlés, hogy Fehér Sá- mellé- Pedi* **** ° ■* muel legyen a béri termelő- a leg tiszteletre méltóbb, sok­szövetkezet elnöke. Nincs még sok lemondással járó munkál huszonöt éves. A megye leg- y^gez, amiben minden termelő­A legfiatalabb megyénkben gazdaságban csupán néhány erős, épkézláb férfi dolgozik. Mit lehet itt tenni? Csodát nem, annyi bizonyost Pedig ha valaki, Fehér Sámuel — a bé­ri tsz történetében először — megpróbálta még ezt Is. Nem túlzás kimondani, hogy amióta Béren dolgozik, foggal, köröm­flatalabb termelőszövetkezeti elnöke. Örömmel újságolja: végre, hosszú hónapok után kapott a közös gazdaság egy főkönyve­lőt. Ezzel kevesebb a baja a számvitellel, több Ideje jut az vetkezeti tagnak —-a járás­nak és a megyének egyaránt—, sokkal jobban kellene támo­gatni. Pádár András Ébresztőóra süketnémáknak Egy belga tudományos ku­tatóintézetben a süketné­máknak szánt speciális éb­resztőórával kísérleteznek. Az ébresztőóra működési elve az, hogy a páciens ágyába a fejrészhez speciá­lis szintetikus párnát he­lyeznek, amely a kellő idő­pontban egy meghatározott központból érkezett jelzés­re rezegni kezd. Aggok há­zaiban végzett kísérletek azt mutatták, hogy az új vibrációs ébresztőszerkezet tűzvész esetén is hasznosít­ható, amikor egyszerre kell felébreszteni az épület min­den süket vagy rosszul hal­ló lakóját. Belgiumban néhány éve már egy másik ötletes ké­szüléket is alkalmaznak, amely lehetővé teszi, hogy a süketnéma szülő éjszaka felébredjen a gyermek sí­rására. A kisgyermek fek­helyéhez különleges érzé­keny mikrofont szerelnek fel, és ha a gyermek sírni kezd, egy speciális rendszer a szülő ágyánál nagy fény- erősségű villogó lámpát gyújt fel. A z ipolyvecei italbolt, es­ténként egy tengerpar­ti kocsmához hasonlít. Megtelik vendégekkel. Fiata­lok lökdösik a rex biliárdgo­lyóit, beszélgetők ülnek az asztaloknál és a pult körül át­menő vendégek emelgetik a poharakat. Ebben a csoportban Különös válóper majd I&ssan-lassan közelebb kálváriát jártak meg, mert a fedeztük fel az idős Frankó húzódott, s mint aki nagyon bíróság nem talált válóokot. István Feketét is. Azaz nem sok kellett ahhoz, hogy ráfi­gyeljünk, mert az ital hatásá­ra maga kereste a közfeltű­nést. Kalapját homlokáról a büszke egykori dédnagyapjá- ra. bizonykodva tette hozzá: — Dédnagyapám vállára ve­A bírák ősszenéztek. — Az édesanyja — mutatott Hogyan Is talált volna, ami- az egyik a feleségre. — Ért­év után is ragaszkodnak egy­máshoz. — Fogadjunk, hogy nem meri bevinni az üveget — ug­ratta az öreget. Az egy ideig állta az ugra­tást, aztán fogta az üveget és bement. kor egymásra nem tudtak és nem is akartak mondani sem­tette a tarisznyát és gyalog mi rosszat, nem tagadták, fejét: ment fel Budára a királyhoz, hogy szeretik egymást, és hető, hogy szereti a gyereket. Frankó István felvetette a Ezen nem múlik. feiebúbiáie bökte ritka fosait Nem ismert lehetetlent. Apá- mind a ketten igényt tartottak még egyet tőlem, az meg vicsorgatta, majd kiperdült a nyíltabb térre és magát. — Fel is út, le is út! ról fiúra száll a faluban, hogy kislányukra. Csak a testvérek övé lesz... elkiáltotta amiko4r csendőrök jöttek rek- vírálnl es megbízatásukról ta­ügyében nem tudtak meg­egyezni, mert a békétlenek kö­jékoztatták nagyapámat, az zül a maga testvérét mindket­Szemét körüljáratta'és te- bíró létére összekapta a három tő vétlennek találta. Ezen a kintetével segítséget keresett a jelenlevőktől, áld hajlandó ki- penderítení az italbolt isme­retlen vendégeit. Egyszeriben többen is kö- rénls tömörültek és szabad­koztak idős társuk nevében. — Nem kell az öreget komo­lyan venni. Három napja Iszik, azt se tudja, mit csinál. S nekik volt Igazuk, mert a hetyke harclállásból egyszeri- óét év után is ben táncra váltott át. Sokan nevettek rajta, pedig inkább szánalmasnak találtam. — Érdekes ember — tájé­koztatott egy megtermett tsz- fogatos. — Tele az élete meg­lepő történetekkel. A déd- nagyapja réges-régen bíró volt a faluban és Ferenc Jóskánál is járt. Az Öreg meg tizenhét évig külön élt a feleségétől. Nekem Is részem volt a bekö­tésükben. .. csendőrt és úgy kihajította szalmaszálon múlott, őket, mint három cső kukori- nem egyeztek meg és a cát. — És a házassága? — Az enyém?... El akar­— Aztán hogyan volt az? — faggatom az öreget, hogy rög- Sztil zítte a kibékülés részleteit. “2 Készségesen mesél. Csak az- Hajlandó lenne rá? - végett tart kérdezte az elnöklő bíró. Remi szunetet- -a. Mért ne! — Bevittem az üveget — Ennyi elég volt ahhoz, hogy mondja aztán. peres bíróság, mely ban vallási okokból szigorúbb volt a mostaninál, hogy a bíróság helybenhagyja a ko­váid- rábbi végzéseket. Frankó lat- akkori- ván Feketét nem választották sokkal el a feleségétől. tam válni, csak nem válasz- nem bontotta fel a házasságot, tottak el. Tizenhét évig külön Kevésnek és semmisnek talál­éltünk... — Összevesztek? — Nem mi. — Nem szerették egymást. — Szerettük ml. Még tizen­ta az Indokolást. Tizenhét évig éltek már kü­Csakhogy Frankó István Fe- lön egymástól, amikor Kul­— Hát akkor? — Az én testvérem, meg az ő testvére sehogyan sem szí­velték egymást. Emiatt haza­költözött az asszony. Én meg í^sef?' klt4ar(ta,Rt utan re.na“y­kete, makacs ember volt. Ki mondta a magáét: v — Ha kell, elmegyek a Kú­riáig! Ügy tetszett, hogy annyi hányattatás után a Kúria vé­gül mégis felbontja a házas­ságot, mert ennyi lo­— És? —• Letettem és azt mond­tam: „Ügy készülj, ha végez­tem a munkámmal, eljövök ér­ted.” ö meg azt mondta: „Jó”, Aztán csakugyan elment ti­zenhét éve csak távolról látott asszonyáért. Kisvártatva a lá­nyuk is betoppant, aki akkor csór István megállította a vakat a feleség háza előtt. — Mit akarsz? — kérdezte már férjhez ment. tőle Frankó István Fekete. — Bemegyek egy üveg bor­ért — mondta Kulcsár. — Ma­nem mentem utána, a válópert. Beadtam — Azt kérdezte a lányom: „Maga meg mit akar?” *— em­, , . . „ lékezlk Frankó, — Mondtam . „ _____ ga csak várjon idekint. Igazán ... A következe- megérdemlőnk egy kis italt. nekl‘ ”Az ai1Jddat ■---------------------------1 remény- . Odabent azonban a feleség Hangosan nevet, de ez a ka­t elennek találta az együttélés is gyanúsnak találta a dolgot, cagás már közel sem elvan Kinek viszed ki azt a rfva mint amelyet még az 1 ál fűtött. Mintha kijózanította tért volna kissé a sok-sok emlék. az helyreállítását. Mar csak utolsó, mellékesnek tetsző bort? — kérdezte, megegyezés és döntés maradt ~ Nem mindegy az? hátra, mégpedig az: kié legyen ki fl válasz elől Kulcsár. Az ő elmondásából és falu­siak kőzbevetett magyarázata­iból összeállóit a különös há- Frankó. a gyerek, — Az én lányom Az öreg egyelőre távolabb­zasság története. Amikor Frankóné elköltö­zött tőle, valóban beadta avá­— Nem adom a lányomat mondta a felesége. Márpedig a lányhoz . Egyszerű kis emberré tüüői-ö- Az utcán aztan szép csend- dött. aki járadékos az Ipoly ve­mondta beii-*t!Lmé?S ,e egge gyorsan, ce) tsz-ben. havi kétszázhat- megitták a bort. Kulcsárnak van forintért. teljesen az volt az érzése, hogy ( Frankóék még most, tizenhét Lakos György ról figyelte beszélgetésünket, lópert. Hosszadalmas, nagy gaszkodom — így a férfi. NÖGRAD — 19ő8. október 6., vasárnap 3

Next

/
Thumbnails
Contents