Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-30 / 255. szám

EVf!€»nfg019csi í2.) Csodálkozz diákareok... í&g/a leírni Kiss Magdolna „Újságíró szeretnél^ lenni. Ez a vágyam tízéves korom óta. Készülök erre a pályára. Rengeteget írok, s legalább annyit olvasok. Szerkesztem az iskola újságját, ami szen­vedélyes elfoglaltság számom­ra. Érettségi után jelentkezem az Eötvös Lóránt Tudomány- egyetemre, hogy azt elvégez­ve, minél nagyobb felkészült­séggel kezdhessek majd hiva­tásom gyakorlásához.” Ha nem sikerül?... „Megpróbálom mégegyszer. Nem fogok lemondani róla. mert nálam ez nem egyszerű­en egy szakma iránti érdeklő­dés. hanem hivatás, valami belülről jövő hajtóerő. Valami megfoghatatlan elkötelezett­ség”. Ilyen szépen fogalmazta mea választott pályájának miértjét Kiss Magdolna, a násztói gimnázium végzős ta­nulója Magas, barna, nyíltan­ná kislány. Kezében igénye­sen nyomtatott borítólapot tart — Most készülök kiadni az iskolaújság ez évi első számát Ebbe lesznek befűzve a sten- cilezett lapok. — írásai? — Eddig még nem mertem beküldeni őket. _ ? — Vagy azért mert van ön­kritikám. vagy mert félek a kritikától. Bár kedvezőtlen kritika esetén sem törnék le. — Küldje be az írásait, se- "ítségére lehetünk... — Köszönöm —. s előírni "«y kicsit Még jobban magá­hoz szorítja újságjuk borító­Pusztai ßva: Balassaayarmati p’ac Sok burgonya és káposzta A balassagyarmati piacot ezen a héten is a gyenge fel­hozatal jellemzi, a burgonya és a fejes káposzta kivételé­vel. Helyenként az áruk mi­nősége is idényvégi, gyenge. Burgonyából azonban több mint 20u0 kilogrammot hoztak fel, amelyet kilózva 3 forint­ért, nagy tételben, má­zsánként 260 forintért árusítanak. Fejes káposz­tából is mintegy 500 kilogram­mot hoztak fel, 150 forintos mázsánkénti árban. Egyébként a piaci árak a következőkép­pen alakultak. Cikk: MÉK ár Ft/kg őzab.piac Ft/kg burgonya 3,20 3,— vöröshagyma 3,40 4,­fejes káposzta 1,60 1,50 kelkáposzta 1,80 3 — karalábé 2 _ 3 — karfiol 4.20 6,— sárgarépa 3,40 6,­petrezselyem 6,80 6 — csemegeszőlő 10.­10,­paradicsom 4,­4,— Jonathán 4,— 3.50 kifejtő bab 10,­10,— zöldpaprika 6,— 6,— vöröskáposzta 4,— 4 — cékla 3,— 2,— héjas dió 18,— 17,— savanyúkáposzta 6,— 6­mák 30.— 39,— tojás 1.80 2,— MOST RÉSZLETRE VÁSÁROLHAT u Keresse családja létszá­mának a legmegfele lőbbet! 50 literes. 125 literes, 150 literes, 175 literes űrtartalommal, kiváló, remekül bevált minőségben négyféléből kiválaszt­hatja igényei szerint! — Régebben minden vá­gyam az volt, hogy pedagógus legyek. Egy idő óta megválto­zott a szándékom. Hirtelen nem is tudom miért... Dol­gozni szeretnék menni. Asz- szisztensnek vagy gyermek­gondozónőnek. Hivatásom ? Nem merném mondani. A ke­reskedelemben is szívesen el­helyezkednék. Amikor a tanácsra, segít­ségre szorulók felől érdeklő­döm. nem mer jelentkezni. Magára marad tanácstalansá­gában. Lendvai Ferenc a szülőktől venné át a „stafétabotot”. Ta­nár szeretne l.enni: biológia és pszichológia szakos. Más pá­lyáról hallani sem akar. És a többiek? Tanítóképzőbe szeretnék menni... Debrecenbe, az egyetemre szeretnék bekerül­ni. .. Tolmács szeretnék len­ni... A közgazdasági egyetem külker szakára jelentkezem... Idegenvezetőnek megyek. Hogy világot lássak... — Műszerész szeretnék len­ni — így Alapi Sándor. — Ér­dekel a technika, szeretem a gépeket, műszereket. Jó sze­relni. a kezemet foglalkoztat­ni. Ha sikerül, az NDK-ba megyek a szakmát kitanulni, — és már csillog is szemében az idegen országban szerezhe­tő élmények, érdekességek fé­nye. Vajon a választásban nem a „külföld” játszik nagyobb szerepet? — És ha nem sikerülnek az álmok? Pályáznak, jelentkeznek a pásztói diákok. Kicsit jobban "igyelembe véve a szakmai divatokat, mint a reálisan el­érhető lehetőségeket. — Szükség van diplomások­ra, de nem annyira nagy számban, mint ahogy jelent­keznek — mondom. — Minde­nütt túljelentkezés van, így a felvételi bizottságoknak mód­jukban áll, hogy mindenhová a legjobbakat vegyék fel. Az iparban ezerszer több a lehe­tőség az érettségizettek szá­mára. .. Arcuk csodálkozóra változik át. Az egész osztállyal beszél­getünk az ipari lehetőségek­ről. Kiderül: nem is ismerik az ipar szakemberigényeit, nagyszerű távlatait. Az újság­író csak az érdeklődést tud­ja ebben az esetben felhívni. Kellene egy pályaválasztási tanácsadó, aki szentelne né­hány órát Pásztónak, beszél- cetne a diákokkal. Biztosan sikerülne jó néhányat a járha­tó útra vezetni. Sokukat megkímélhetnénk a kellemetlen csalódástól. Román Dénes Harmincöt előadás Nógrád megye pedagógusai­nak továbbképzése megkezdő­dött. A két város és az öt járás pedagógusai már az első napon jeles szakemberek, pszichológusok által tartott előadásokat hallgattak meg Salgótarjánban, Balassagyar­maton és a járási székhelye­ken. A nevelők akadémiájá­nak előadássorozata egyéb­ként öt részből áll, s hét al­kalommal összesen 35 előadás hangzik el. A továbbképzést a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT Nógrád me­gyei szervezete rendezi a pe­dagógusoknak. A Vadhagyma völgyében .. .A következő napokban aztán eloszlottak aggodalma­ink, kétségeink. Hiába, hogy két különböző embertípus, hogy más ez a világ, más ez a táj, s eltérnek az érintkezési formák, szoká­sok, jóindulattal fogadtak bennünket, ami igen meg­könnyítette az együttműkö­dést. Ráadásul — óriási meg­lepetésünkre — sok mongol munkatársunk több, kevesebb jutott. Kezdetben persze nem ment minden simán Ismerke­dés, mutogatás, érdeklődés kézzel, lábbal: ez mi mongo­lul, ezt hogy mondják magya­rul, s bizony kicsit ideges vol­tam. De a gátlások hamar el­múltak, megtanultam hogyan mondják mongolul: vas, hozd ide, vidd el, tedd le, fogd meg De azóta ilyen gondjaim sin­csenek, sőt, ma már néhány mongol nótát is elénekelek, földmozgást, szerencsére nem nagyot. Nos, ebből a veszély­ből következik, hogy több anyagot építünk be, mint amennyit otthon a magyar tervezők elképzeltek. Például, az átlagosnál több betonacél kerül egy-egy vasbetongeren­dába. előregyártott panelba, az épületek vasbeton-gerenda- rácsra épülnek. A faiak is jó­val vastagabbak az átlagosnál. Építettünk két ötvenöt méter magas kéményt, s természe­tesen, ezeket sem téglából, hanem előregyártott vasbeton­blokkokból, melyeket huszon­öt milliméteres betonacél kö­zé falaztunk. Ez persze azt is jelenti, hogy minden művelet munkaigényesebb az otthoni­nál A másik helyi sajátosság, hogy a falazáshoz, vakoláshoz nem használnak meszet, itt az ismeretlen. Ezért ha valami okból egy-két, már helyére rakott téglát le kell venni, a tégla hamarább összetörik, mert a kötőanyag, akár a be­ton. .. Már ideérkezésem első nap­jaiban feltűnt, hogy a mongol munkások nem isznak vizet, de annál több „harcájt” (ez valami teaféle), és azt mond­ták, hogy ez azért jó, mert nem fájdul meg tőle a torkuk. Én persze a vizet próbálgat­tam, de az valószínűtlenül ni- már megtanult ami a mongoloknak módfelett degnek bizonyult. Nem tud- tetszik, gondolom príma nóg- tam mire vélni a dolgot Ká­sáinktól, s ezeket a szavakat, rádi kiejtésem miatt. Külön- sőbb találkoztam egy magyar fogalmakat ügyesen forgatják, ben is, nagyon vidám itt a geológusküldöttség tagjaival, De, ahol ilyen mongol mun- társaság, a mongolok közt akik közül az egyik elmondot- kássai nem találkoztunk, nyel- kedvetlen munkást nem lát- ta, hogy itt, ezen a helyen ni. s a jókedvük ránk is átra- hat-hét méter mélységtől örök A magyar vasbetonszerelő mongol munkatársaival magyar szót korábban itt dolgozó honfitár­vd nehézség ott sem sokáig volt: ki-ki mondta a magáért gad. Együtt énekelünk, fütyö- fagy van. Ezt aztán a magyar a saját anyanyelvén, és meg- részünk munka közben. értettük egymást. De hisz’ nem is csoda, van nekünk kö­zös nyelvünk: a munka, amely szavak nélkül is önmagáért beszél... Ideje azonban, hogy néhány szót munkahelyemről is ejt­sek. Az objektum, amelyet építünk, Szonginóban létesül. Szonginó magyarul: Vad­hagyma völgye. Találó az el­nevezés, mert a Tóla folyó völgyében rengeteg vadhagy­ma terem. A munka itt 1965- ben kezdődött, meglehetősen kezdetleges módszerekkel. Amint az itteni vezetőktől, meg a régebben itt-tartózkodó építőktől megtudtam, előfor­dult, hogy zsákokban hordták ki a földet az alapgödrökből, amit éppenséggel nem lehet modem technológiának ne­vezni. Hanem a zsák, mint szállítóeszköz, úgy látszik ma sem ment ki a divatból, hiszen a saját szememmel láttam, hogy a födém feltöltéséhez a salakot a segédmunkások zsákban, a hátukon cipelték Mert a saroglyát kicsinek ta­lálták. De azért, a közös erő­feszítés eredményeként nőnek a falak. Az első napon — a legem­lékezetesebb ez a nap szá- rengés-veszélyes momra —. megkaptuk a fel kútfúrók is megerősítették, sőt, Ami az építkezést illeti, magam is meggyőződhet­NÓGRÁD - 1968. október 30., szerda MÁJUS 1 RUHAGYÁR Az épületek vázát erős előregyártott vasbetonelemekből ké­szítik, amelyek ellenállnak a földrengésnek is részletesen talán fölösleges tem róla, amikor egy volna beszámolni róla, hiszen kútalapot ástak: ben­a magyar sajtóban jelentek nünket forró nyári napsü- meg erről közlemények. Né- tés perzselt, de lent, öt méter hány furcsaságot, helyi sajá- mélységben fagyos földet csá- tosságot azért megemlítenék kányoztak a munkások. Az egyik: ahol építünk, föld- Vastelepünket, de az egész terület. Én létesítményt legelő veszi kö­ugyan ezt eddig hogy el ne rül, azért nem ritka, ha egy- adatot ki-ki szakmaja szerint, kiabáljam —, személyesen szerre három—négyszáz ló is Rám hat mongol munkással, nem tapasztaltam, de vannak az építkezés körül poroszkál, egv födémszerelés elvégzése itt magyarok, akik átéltek sőt egy borjúcsorda minden­napos vendégünk, még a kerí­tésen is bejönnek, amíg egy asszony, lóháton értük nem vágtat, s el nem hajtja őket. Kevésbé romantikus, hogy az építkezés közelében van az ál- jatkrematórium is, amelyben az elhullott barmot égetik el a mongolok. S bizony, amikor a kemencét begyújtják, nem túlságosan finom illatok len­gedeznek felettünk. Azzal vi­gasztalnak, hogy télen na­gyobb a bűz, hiszen olyankor több az elhullás. A télre azonban mj más­ként készülünk. A szakmák közt az együttműködés a le­hető legszorosabb. A szakmai sovinizmusnak nyoma sincs. Amikor az ácsmunka „szorí­tott”, a kőműves is ment zsa­luzni, de az is előfordult már, hogy az ácsok, kőművesek a vasszerelésben segítettek. Szá­munkra egy a cél: minél több épületet tető alá hozni, mie­lőtt a zord szibériai szél hi­degebbre fordul, hogy lehes­sen fedél alatt szakinarl munkát végezni. Gondolom, egve+értenek velem: gyakorta otthon. Ma gyárorszá ffon tem értana egv kevés ebből az összefogásból.. Bugyi István Előkészítő tanfolyam egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákra Idén is megszervezik Salgótar- náziumban és Szakközépiskolá- jánban az egyetemi, főiskolai fel- ban, november 1-ig lehet jelent­vételi vizsgákra előkészítő tanfo- kezni a dolgozók gimnáziumának lyamokat. A korábbi években az igazgatójánál (Salgótarján, Május előkészítő tanfolyamok rendkívül 1. út 58.). Az önköltséges előkészí- sikeresek voltak. Azok, akik elő- tő tanfolyamokon a felvételi vizs- készítőre jártak, valamennyi felvé- gákra megfelelő programozott kér- teii tárgyból sikerrel tettek vizs- déscsoportok alapján készítik fel gát. A tanfolyamra, amelynek a hallgatókat. Májusig egy-egy foglalkozásai november elején tárgyból körülbelül 100—120 órát kezdődnek a Madách Imre Gim- hallgathatnak a résztvevők. Nagy kabátválaszték a Kabátban még elegánsabb! •ban!

Next

/
Thumbnails
Contents