Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

Igényesek önmagukkal szemben Svehla János, az erdőtar- csai párttiteár nagy izga­lommal készülődött a veze­tőségválasztó taggyűlésre. A beszámoló elkészítése nem okozott gondot, ismerte a tagok véleményét is, mégis sokat töprengett, vajon ho­gyan fogadják az értékelést. Ügy érezte magát, mint a diák, aki becsületesen tanult égész évben, de mégsem tudja leküzdeni a vizsga­drukkot. S minden vizsgán előfordulhatnak nehéz kér­dések. A huszonhét tugot szám­láló kommunista kollektí­va a napokban lat^ptta tag­gyűlését. A párttagok közül csupán hárman hiányoztak, akiknek halaszthatatlan el­foglaltságuk volt. A taggyű­lésen derült ki, hogy nem­csak a párttitkár. hanem a tagság is hasonló izgalom­mal várta az eseményt. — Megítélésem szerint jó alapszervezet a miénk, azonban nálunk is sok még a tennivaló — mondta a taggyűlés után Czene Béla , pedagógus, aki nemrégiben . került a községbe. — Na­gyon örülök annak. hogy ezeket a beszámoló sem hallgatta el. hanem nagyon önkritikusan és kritikusan szólt róla Svehla elvtárs. Egyetértek azzal, hogv töb­bet kell foglalkoznunk a ki- szesekkel, mer,t szükségünk van a fiatalokra. Mondjam miért? A gondolatsort azonban nem vele folytatjuk, hanem Bartos Istvánnal, aki ezt mondja: — Szerintem többet is te­hettünk volna az eltelt két évben. Nem kicsinylem le az eredményeinket, de ezek inkább gazdasági eredmé­nyek. A pártszervezet bel­ső életére inkább az egy­helyben topögág a jellemző. Említsem csak az egyik leg­fontosabbat: a pártépítést. Nagyon elgondolkodtató amit a beszámoló is felho­zott, hogy egyetlen új ta­got sem vettünk fel q leg­utóbbi vezetőségválasztás óta... Ez a kérdés különösen foglalkoztatta a taggyűlést, mivel az idős elvtársak már nehezen viselik el a sok fel­adattal járó megterhelést. Nagyon fontos lenne Erdőtar- csán is, hogy fiatalok kerül­jenek az alapszervezetbe, s azok a jól dolgozó termelő­szövetkezeti tagok. akik munkájuk és politikai ál­lásfoglalásuk alapján párt­tagok lehetnének. Jó néhány ilyen ember dolgozik a kö­zösben, akikkel hatéko­nyabbá tehették volna már az alapszervezet életét. — Tagadhatatlan, hogy a vezetőség elhanyagolta a pártépítést — vélekedik Juhász József, a közös gaz­daság elnöke, aki maga is pártvezetöségi tag. — Nem elégedhetünk meg a párton- kívülieknek azzal a véle­ményével. hogy a tagkönyv nélkül is lehet valaki a szocializmus lelkes építője. Megtaláljuk a módját, hogy a közénk valók közénk is kerüljenek. A taggyűlésen azt sem hallgatták el. hogy nincs minden rendijen a párttagok felelősségérzetével. Táborsz- Iti Pál az egyike volt azok­nak. akik bírálták a vezető­séget, mivé] nem követelte erélyesebben a szervezeti szabályzat betartását. De amint mondja: a tagságot sem felejtette ki: — Elemi kötelességünk, hogy a taggyűléseken részt vegyünk és fizessük a tag­díjat — mondja bepirosod­va. — Közülünk azonban néhányan megfeledkeznek még ezekről a kötelességek­ről is. Alkotó vita. egészséges türelmetlenség jellemezta. az erdőtarcsai kommunisták vezetőségválasztó taggyűlé­sét. A párttagok őszintén számot vetettek eddigi tevé­kenyegükkel, eredményeik­kel és hibáikkal. Dicsére­tükre szóljon, levonták a tanulságokat az alapszer­vezet eddigi tevékenységé­ből. Erről tanúskodik az a feladattorvezet. amelyről a párttitkár, Svehla János be­szél: — Sokkal nagyobbak a feladatok, mint néhány év­vel ezelőtt, ami nagyobb ru­galmasságot, lényegesen jobb felkészültséget igényel mind a vezetőségtől, mind a tagságtól. Ezért helyezzük előtérbe a párttagok politi­kai képzését. Azt akarjuk elérni, hogy a párttagság­nak legalább a kétharmad része vegyen részt a szer­vezett oktatásban. Tervet dolgozunk ki a pártépítésre is. Foglalkozunk mindazok­kal, akik számba jöhetnek a tagfelvételnél a jövőben. A KISZ-szervezet támoga­tásával, illetve patronálásá- val külön megbízunk egv elvtársunkat. Az ifjúsági szervezet titkárát viszont rendszeresen beszámoltat­juk tevékenységükről. A lakosságot is rendszereseb­ben tájékoztatjuk a politi­kai és gazdasági esemé­nyekről. Közvéleménykuta­tást tartunk, hogy megtud­juk, ml érdekli legjobban az embereket, s eszerint ál­lítjuk össze a tájékoztató­kat. .. Juhász József közbeszól: — Nagyon szeretnénk, ha a jövőben a járási pártbi­zottságtól is több segítséget kapnánk. Többször jöjjenek hozzánk, és következeteseb­ben kérjék számon a fel­adatok teljesítését. . . ( Mindezek nagy változás­ról tanúskodnak. Elkezdő­dött egy pezsdülés az erdő- tarosai pártalapszervezetben, amelyet valószínű gazda­gabb. igényesebb tevékeny­ség követ maid. A pártta­gok. n pártvezetőség igén vé­sőn lép fel önmagával szem­ben. amit a vezetőségvá- lasztáson elhangzott kriti­kák. vélemények tanúsíta­nak. Pádár András Kezdetnek munkásmotoialom rí^cjy*si! — megyénk szülöttei nagyon biztató Mint. jelentettük, a Népi Ellenőrök Fóruma ag 1Ü68— 6'9-es össze jövetelsorozat első tanácskozásán a nők helyzet téröl értekezett. A népi ellen­örök ez alkalommal örömmel állapíthatták meg, hogy ko­rábbi vizsgálatuk, számos jó­tanácsuk nem volt hiábavaló: igen biztató eredmények szü­lettek. A Nógrád megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalatnál — például — lénye­gesen csökkent a nők és a fér­fiak . keresetének nagy kü­lönbsége. Itt Molnár Sándor igazgató elhatározta, hogu a vállalattól kilépő férfiak he­lyét betöltő nők fizetése — a szolgálati idő. s más fényerők figyelembevételével — egy fillérrel sem lesz kevesebb, A Fórumon derült ki. hogy a női—férfi keresetek összeha­sonlítására a. NEB vizsgálatát megelőzően megyénkben nem "ott említésre méltó tapaszta­latgyűjtés. A nők részére biztosított szo­ciális létesítmények fejleszté­séért a Salgótarjáni öblös­üveggyár tette a legtöbbet: százhárom nő részére létesí­tett mosdót, százkettővel gya­rapította az öltözőszekrények számát. Megérdemli a dicsére­tet az trósrer Kts» is: a jövő hónapban nyitja meg a rak­tárból átalakított, étkezdéjét. A népi ellenőrzés a számok erejével oszlatta el azt a tév­hitet. amely szerint a nők többet hiányoznak munkahe­lyükről, mint a férfiak. A vá­ratlan hiányzások számát méginkább csökkentette a gyermekgondozási segély be­vezetése. Sajnos, a vizsgált időszak­ban nem bővült az üzemorvo­si hálózat. Nem, noha az ezer­nél több nőt foglalkoztató ZIM-ben éppúgy kívánatos a nőgyógyászati szakrendelés, mint a közeli Öblösüveggyár­ban. A Népi Ellenőrök Fórumán a jövőre vonatkozóan is számos, hasznosnak ígérkező javaslat hangzott el. Előnyös lenne — például — arról tá­jékozódni. hányán igényelnek Salgótarján belterületén olyan egészhetes napközit, amilyen Baglyasalján már sikeresen működik. Lényegesen könnyí­tene a kereső foglalkozású nők gondjain, ha a ktsz ta­karító-részleget szervezne. Ké­nyelmetlen. hogy Salgótarján­ban még mindig csak egyet­len Patyolat felvevő hely van. Érdemes lenne a. tisztító vállalatnak megvizsgálnia, hogy — a gázpalack-szállítás­hoz hasonlóan — összegyűjt- tethetné-e házanként a. szeny- nye.st, s hazaszállíthatná-e a tisztát. A névi ellenőrzés — a nőta­nács képviselőjének javasla­tára — körülbelül egy esz­tendő múlva újabb vizsgálat vagy tájékozódás keretében elemzi a nők helyzetét. ítélet: kötél általi halál A család,, a rokonság féltve őrzi Horváth Károly emlé­keit. Eddig szinte csak leánya, Horváth Margit és családjá­nak tagjai olvasták néha-néha az apáról, a nagyapáról meg­maradt feljegyzéseket. Ilyenkor mindig szomorú gyász tölti be a barátságos salgótarjáni otthont. Emlékeznek a mun­kásmozgalom, a forradalom nagyszerű alakjára, a Magyar Tanácsköztársaság hősére, a Budapesti Forradalmi Törvény­szék tagjára. Egy önkéntes kutatónak köszönhetjük, hogy megismerhettük Horváth Károly munkásságát, nagyszerű ás mégis keserves életét. Ügy is mondhatnánk, hogy us 21-i ülésén hozott határo­na? Baglyasalján már keresik a csendőrök. Meneküljön. Hor­váth Károly azon ban kitart. Aztán bilincs kerül a kezére. Kegyetlen kínzások, égő se­bek, kiszáradt száj. Vér. vér mindenütt körülötte. Hides a cella köve. de nincs aki se­gítsen. Jönnek a pribékek. Fel- . locsolják, hogy ismét félholt­ra verjék. Már aligha bírja so­káig, dé Horváth Károly Ici­Horváth Károly régi nyelven zattal rendkívül fontos beosz- ^rcában^'' szólva jómódú családban szü- rast kap. Tagja a Budapes- letarlatus harcáb#n- a vé^6 UI92- ti Forradalmi Törvényszéknek. 18 Szinte csak aludni jár haza. letett, Salgótarjánban, ben. Ennek ellenére már győzelemben. Nem élhette meg. A vérbí­éves korában a Rimám mányi- Szvetanay utca 31-es számú rák elé áll. „Fő ok a Sten Salgó-Tarjánj vénytársa síig Acélgyárában dolgozik, mun­kakönyvének száma 27/908. A Vasmű Rész- lakásába. Idejét a törvényszé- czel—Nikoiényl ellenmozgalom Salgó-Tarjáni ken tölti. Tanulmányozza az felszámolása. Elkészül a per­aktákat. felkészülve jár a tár- irat, száma: B. 10 303:1919111. gyalásokra. Emberek, emberi Tárgyalás napról napra. Egyet­flatal. szinte gyerekembernek életek felett kell döntenie len nyugodt perce nincs És kiegyensúlyozott jövőt ígér a szinte mindennap. A legköze- megszületik a várbírói döntés: gyár. De mint sokan mások, ő lobbi peranyag dr Stenczel kötél általi halál. Még ebben sem találja helyét Salgótar- János ügyvéd és Nikolányi De- a perben ugyanakkor ítélik jáoban. Vándorbotot fog, s a zsö rendőrfogalmazó ügye. halálra Dögéi Imrét, dr. Lász­mind jobban iparosodó Bu- Mind a ketten a Magyar Ta- ló Jenőt, Korvin Ottót és Gom- dapest kínál számára is mun- nácsköztársaság megdöntésére bős Ferencet. 1919. december kaalkalmat. 1908. október 25- szervezkedjek. A forradalom 29-én Horváth Károlyon vég­én a „Szirch” cégnél tanulja nevében mondották ki az íté- rehajtják az ítéletet. Dr. Fel- a mesterséget, géplakatos és letet. Szamuely Tibor szavai földi államügyész pedig dik­bronzmüves. 1912. március jártak mindig az eszében; ....A tálja a rendelkező levelet: 1 4-én kapja meg a bizonyít- proletariátus osztályellenségé- „Horváth Károly kivégzett vényt: vasas szakmunkás. tői, a burzsoáziától semmit holttestét egyszemű és feltűnést -,. . . , .... , nem kérek. Csak azt szeret- n.em keltő eltemetés végett a . f.líííw , fV?ííy ném’ hogv a torztoázla jót B. P. 501 §-ának utolsó bekez­JÄ ^Övezze meg: aki kezet emel dése „lapján sógorának. For- ci pi olctáv hatalomra, alci nyíl* cjács Sftpdovpfik átadni rctid-G­Otthagyja régi helyét, munkát keres a munkásmozgalom tan vagy titokban uszítani fog lem. Budapest, 1919 dec. 29." nagy fellegvárában, Csepelen, A lőszergyári munkásokkal va­ellene. és rejtegetni fogja az ellenforradalom ügynökeit, aki Papírok, fényképek, sárga és ló találkozása a fiatal. még nem hajtja végre a Forradal- kifakult írások őrzik Horváth alig húszesztendős géplakatos- mi Kormányzó Tanácsnak és a Károly emlékét, megyénk szó­ban is felébreszti az új iránti főparancsnokságnak a párán- lőttének, a Magyar Tanács- erdeklőd.ést. Sutor József fe- csajt, az maga írja alá saiát köztársaság nagyszerű alak- lelős szakszervezeti vezető 1ó halálos ítéletét Ar ítélet vég- iának munkásságát. Aki a tanítványra lelt Horváth Kő- rehojtása a mi feladatunk..." megyéből vagy éppen Stilgó­Horváth Károly így élt és tartanból Budapesten, a Kere- így cselekedett. pest temetőben jár. kéresse fel a Magyar Tanácsköztársaság A túlerővel szemben gvenge mártírjainak sírját Márvány- volt a fiatal Tanácsköztársa- ba vé5ve olvasható: Horváth rolyban. Egyre jobban látja a munkások tarthatatlan helyze­tét. Gyűlésekre, összejövete­lekre jár. később pedig már szervez és agitál. Nincs v|sz­szaút, az őszirózsás forrada- sá.g, Megbukott. Horváth lom, a KMP megalakulása roly visszatért Salgótarjánba, után bátrabban, mind jobban, rokonainál keresett menedé- és erőteljesebben halad az idő két. A kis Mancika már há- a Tanácsköztársaság kikiáltá- roméves. A felesége ismét sr felé. Horváth Károly min- gyermeket vár. Mi lesz velük? denütt hallatja szavát. A Bu­dapesti Munkástanács márci­És hírnök jön Bagilyasaljáról: Juliska, a húga. Mit mondhat­Ká- Károly, élt 27 évet. lís e sír előtt hajtsuk meg a keivel,-M: zászlaját, s idézzük Korvin Ottó börtönnaplójának néhány sorát: ... . .Bennünket be lehet börtönözni. mi elpusztulha­tunk, de a gondolat él . . Somogyvári László Konferencia a honvédelmi nevelésről Tanácskozás kezdődik októ­ber 28-án 16 órakor Salgótar­jánban, a TIT Nógrád megyei szervezetének székházában. A megyei szervezet hadtudomá­nyi és pedagógiai szakosztá­lyának közös rendezésében előadói konferenciára kerül sor. A honvédelmi nevelés el­vi és módszertani kérdéseiről hangzik »1 tájékoztató. Az elő- adó Otta István verérőrnagy, a TIT hadtudományi választ­mányának országos elnöke. Az előadást vita követi. Pótmama 'tUzombatofi nem kötnek házasúéqoi Belgiumban az anyakönyv- j vezetők is ragaszkodnak. a| szabad szombathoz. így , aztán1, a nemzetgyűlés elé egy tör- j vényjavaslatot nyújtottak, be, amely megtiltja a szombati napokon való házasságkötést. A konzervatív sajtó igen éles támadást indított a törvény­javaslat ellen, azzal érvelve hogy a jegyespárok ember- emlékezet óta éppen szomba­ton kötnek legszívesebben házasságot. A törvényjavaslat szerzőiről a lapok azt írják, hoev „elvesztették az eszü­ket”. Ismét egy régiséggel lesz szegényebb Salgótarján központja. A tanácsköztársaság bontják az ósdi transzformátorházat. Valószínű: senki se sajnálja majd az. clavu téren ült épít­ményt, hiszen egyre inkább nem illett a szépülő városközpontba Hétfő este volt. a férfi már az aj­tóban állt. az asz- szony még a tü­kör előtt igazgatta a kalapját. — Már készen vagyok — nyug­tatta meg a fér­jét. — A harminc forintot odaadtad a mamának? A pótmama részére? — Persze, odaadtam! hogy A lépcsőházban a férj megjegyez­te: — Eg a pótma­ma jöhetne koráb­ban is. Nem jó az édesanyádat egye­dül hagyni. — Annak az asszonynak előbb a férjét kell ellát­ni vacsorával. Örülj, hogy szerez­tünk vilakit, aki minden hétfőn nyolctól tizenegyig vigyáz a mamára. Nyugodtan elme­hetünk. néni kell félnünk attól, hogy a mama nyitva hagyja a gázcsapot, esetleg elrontja a televízi­ót. vagn beenged a lakásba egy be­törőt. Tíz perccel ké­sőbb a mama ut­cai ruhát öltött és elment hazulról. Fél tizenegyig volt távol, negyedórá­val előbb érkezett haza, mint a lá­nya és a veje. — Látom, me­gint dominóztatok — pillantott a férj az asztalra, ahol a dominókockák feküdtek. — Igen. és győz­tem. A pótmama kicsit gyengén ját­szik. Másnap két szállítómunkás frizsidert hozott a lakásba. A fiatalasszony csodálkozva kér­dezte: — Nincs tévedés? miami — Erre a címre kellett elhoznunk — hangzott a vá­lasz. — Én vettem nektek. Hozzá akartam járulni a háztartáshoz — mondta büszkén az öregasszony mosolyogva. — De miből? Hiszen a mamá­nak nincs pénze. . — Szereztem ... — Honnan, ked­ves mama? Aj időt asszony kissé z umrían vá­laszolt:, — Egy vallo­mással tartozom nektek, gyermeke­im. Én egyetlen hétfő este se do­minóztam itthon senkivel, mialatt ti távol voltatok. — Hát a pót­mama, akinek mindig itt hagy­tuk a harminc fo­rintot?! ... — Azt én már az első esetben le. beszéltem arról, hogy hozzánk jöj­jön. — És igp össze­gyűjtöttem a har­minc forintokat! De így se értem — tűnődött, a férj. — Ebből az ösz- szegböl még nem vehetett, a mama frizsidert! — Nem is, de a duplájából már igen. Én ugyanis minden hétfőn es­te elmentem a szomszéd házba egy pici gyerek­hez — pótmamá­nak. A szülőknek színházi bérletük van. Ők is har­minc forintot fi­zetnek egy esté­re .. . Palásti László | NÓGRÁD - 1968 október 20., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents