Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
Vila a kenyérről (2.) Szállítók kontra boltos A kerékasztal-beszélgetés második témájának indításául a salgótarjáni, vásártéri tej-kenyér boltban október 8-án tapasztaltakat , választottuk. Itt kétszáz kétkilós kenyere mértek le és megállapítást nyert, hogy 400 helyett mind össze 385 kilói nyomott. A szállítómunkások három nap múlva állítólag ledobták a kenyeret és nem hordták be csak bekiáltottak: „Itt van. mérlegeljenek, ha akarnak!' A vita alapjául szolgált több boltosnak az a megállapítása is. hogy „jó az üzemvezetővel és a szállítómunkással jóba lenni!" ÚJSÁGÍRÓ: Karancskeszi ben mesélte az élelmiszerből! egyik eladója, hogy néha na gyón rossz kenyeret kényszerítenek rá, de nem meri visz- szaadni, mert a szállító) „bosszút állnak”. KÜZBESZÖLÁS: A bolté sok egyszerűen nem mernek reklamálni. A reklamáció elmaradása nem téveszti .. meg vajon a minőségi statisztikát: IGAZGATÓ: Előfordul, hogy rossz a viszony a szállítók és a boltosok között. De e pro és kontra előfordul. Van nak boltosok, akiktől már borsódzik a hátunk, ha a hangjukat meghalljuk a telefonban. FŐKÖNYVELŐ: Mert a Kenyérnek rengeteg a kritikusa. IGAZGATÓ: A kenyérhez mindenki ért. KÖZBESZÖLAS: Mert min denki eszi FŐKÖNYVELŐ: Mi a hiba kiküszöbölésén dolgozunk. IGAZGATÓ: Ami egyébkén a reklamációt illeti: a sütő ipari üzemeket minőségileg kifogásolható áru nem hagyhat- dunk. Akkor meg az lesz ja el Erre szigorú utasításunk baj ba meg kora reggeltől naponta ötször is szállítanak árut... FŐKÖNYVELŐ: Azelőtt is délután négykor kapták az élelmiszerboltban az árut, most is. Legfeljebb annyit változott a helyzet. hogy a mátranováki pártszervezettel és tanáccsal egyetértésben mi is üzletet nyitottunk. A lakosság feltétlenül jól járt a sütőipari szakbolttal. Mátra- novákon a szakbolt megnyitása óta 15—20 százalékkal növekedett kenyér-forgalom. KÖZBESZÖLAS: Nem lehel. KÖBESZÖLAS: Ott is, ahol a sütőiparnak szakboltja van -i közelben? IGAZGATÓ: A szakbolt nyitására hivatalos felhatalmazásom van. KÖZBESZÖLAS: A boltok kiszolgálása meg kötelesség! Megint a monopolhelyzet! FŐKONYrVELÖ: Nagyon kiéleződött a vita. Könnyen azt hihetnék ebből, hogy a sütőiparnak a kereskedelmi egységekkel rossz a kapcsolata. Véleményem szerint ez elfogadható keretek között mozog. . . IGAZGATÓ: Négyszázhetven egységgel állunk kapcsolatban. Ezeket közmegelégedésre kielégíteni nagyon nehéz. Rlkoi'nlltcfotlen a % issza!ejlesztés Gondok, problémák a szénbányászatban A konferencia est a pontot azzal a megállapítással zárta le. hogy a boltosok és szálnv « éiennlszerboltoknak is 2,nC^gTedioX!, 'hogyha k0FÖKÖNYvÉLőa: A száll! '"**'**., . , , ne, ne menjen a lakosság ertast nem szerveztük at: úgy dekeinek rovására. A ssalekapják, mint addig. boltok közelében levő üzletekBALAZS: Csakhogy azóta nek pedig igyekezzenek olyan délelőtt többször is megjele- időpontban szállítani, mint nik a községben a sütőipar amilyen korán a sütőipar sa- ltocsija. Vajon az élelmiszer- ját üzleteinek szállít. boltnak semmi nem fér el? Ezt követően a konferencia FŐKÖNYVELŐ: Semmi elnöke szünetet javasolt, a akadálya, hogy korán szállít- szünetben pedig nagyon ér- sunk, de csak tegnapit tu- áekes, meglepetésszérű esea menyre került sor. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség az van A dolgozó anyagilag is BALÁZS: Persze. Az első anfc*t reggelén, nyolc üziet- súlyosan érdekelt ebben. s ha frissszállítmánnyal kapjon a ^en végzett vizsgálatot Salgó- rnégis kimegy a rossz áru. fe- kiskereskedelmi bolt is tarjánban. s az üzletekből bei rrír.TA ... . hozott árukból rendeztünk Mfr kifejtet- rögtönzött árubemutatót, és tem, hogy erdekelve vagyunk műsoron kívüli minőségi írtabban , hogy az üzletek ídejé- tát. ben kapjanak árut. Lakos György vétkesekilelősségre vonjuk ,a kct. KÖZBESZÓL AS: Pedig megy olykor a selejt is! IGAZGATÓ: Sajnos előfordul, hogy a pék vagy a kiadó a normateljesítéséit a nem megfelelő árut is kiadja. A se- lejtárut ugyanis nálunk nem bérezzük, hanem jegyző könyvezzük és a vétkeg büntetést kap. . . Ettől függetlenül boltos és szállító között a kapcsolat nem mindig megfelelő. Előfordul, hogy a boltos és ,- szállítómunkás kakaskodii egymással, mindent elkövetnek, hogy borsot törjenek egymás orra alá. Mert nemcsak a szállítómunkás tud megtorolni. hanem a boltos is. Másik helyen viszont ellenkező végletbe csap át a kapcsolat. A boltos és a szállító jól „ösz- szedolgozik," s a liberáii boltvezető a selejtes. ross: árut is átveszi. Kevesen tudják, hogy a hibás áru átvétele is szabálytalanság. S, ha a boltos rossz árut vesz át, akkor már szabálytalanság nyilvánul meg mindkét oldalon. Ha azonnal konstatálja a kereskedelem, hogy a jó köz hibás áru is került, akkor mi tudunk cserélni. Arra azonban nincs módunk, hogy n pok múlva a száraz kenyeret cseréljük el. Az is előfordul, hogy jelenlétünk nélkül, mondjuk a tanácselnök részvételével próbálnak minőség* észrevételt tenni. Ez sem megy... KÖZBESZÖLAS: A tanácselnök hivatalos személy. ÜJABB KÖZBESZÖLAS: Neki is lehet rokona az üzletben. IGAZGATÓ: A boltos sok szór azt az árut reklamálj’ amelvet átvett, és el Is adott. KÓZBESZÓLAS: Kénytelen eladni a rosszat Is. mert másképpen a lakosság nem jut kenyérhez. Ez is a monopolhelyzet eredménye. IGAZGATÓ: Mi a szállítókat többször és nyomaté kosán kioktatjuk kötelessé gükre Nem ismerjük el az hogy a szállító retorziót alkn" mázzon a boltossal szem bér Még akkor sem. ha a boltos megsértette a szállítót Ennek más az elintézés! módja. BALÁZS: Az efféle retorzió mindig n lakosságot sújtja! IGAZGATÓ: Üg.v Van. Mi mindig a lakosság Igényelt kívánjuk kielégíteni. KÖZBESZÓL A.S: A mátranováki élelmiszerbolt mégis csak délután kap árut A sütőipar mátranováki szakboltjáKié less a béri kőbánya Érdeke* hírt hallottam a napok, ban; „Fekete, illetve szürke már* vanyt találtak Béren”. \/, ilyesmi felkelti az ember érdeklődését, utánanéztem: m| igaz belőle? Nos, ha az a kő nem is egészen márvány, de alkalmas kiváló műkü- frurkoJarok készítésére. Az is kiderült azonban, hogy a kő, azaz bánya kihasználatlanul áll hosz. szú évek óta. A Cserháti Erdő- gazdaság területe. A kő hosszú ideig nem kellett senkinek sem. A tulajdonjogért, illetve a kiaknázásért akkor kezdődött el a „kötélhúzás”, amikor helybeli, gyenge termőhelyi adortságú termelőszövetkezet lépéseket tett a megszerzéséért. A különböző felsőbb szervek megvizsgálták a közös gazdaság kérelmét, s jóváhagyólag nyilatkoztak a teljesítéséről. Helyesebben szólva, egyetértettek abban, hotfv kőbánya jövedelmező segédüzeme lehetne a ♦ermelŐS-rövetkezet- nek, s a legtöbbet, segítene a gazdaság megerősödésében. Amikor az erdőgazdaság neszét vette a készülődésnek, belelentették: a kö nekik is kő. kitermelik maguk Am ennek már hosszabb Ideje. * nem történt semmi. Az illetékesek egyetértésével — megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, termelőszövetkezeti területi szövetség, erdőrendezőség — levél ment a Cserháti Erdőgazdasághoz — június 17-én — a tulajdonjog átadásának javaslatával. Az erdőgazdaság azonban nem válaszolt a megyei tanács osztályának, s így véleményük Ismerete nélkül ment levél a Mezőgazdasági es Élelmezésügyi Minisztériumba. Ebben a minisztériumnak is javasolták: járuljanak hozzá, legyen a termelőszövetkezeté a kőbánya. Ezzel a javaslattal egyetért az Egri Evdörendezőség is. amely megindokolta. hogy a kőbánya körüli erdőterület faállománva különösen nein hasznos. Viszont a termelőszövetkezet sokkal jobb faállományú területet adna cserébe az erdőgazdaságnak. A javaslatok elhangzottak, a termelőszövetkezet vezetőt mái arról tárgyaltak, hogyan lehetne a legtöbb haszonnal kitermelni a követ, azonban jóváhagyó válasz még nem érkezett. A / ügy valahol megfeneklett. Pedig a berí termelőszövetkezetnek az erősödést jelenti ez a bánja, amelynek n kiaknázásán „folyik” * vita. T)e meddig? P A. Az energiahordozók versenyében kétségtelen a szénhidrogének rohamos előretörése: gazdaságosság, korszerűség, tehát az ésszerűség szól mellette, hogy ahoi csak lehet, sz olajban, földgázban rejlő előnyöket kihasználják. Világjelenség ez, és örvendetes, hogy náluntk is egyre inkább élünk a lehetőségekkel. Nem véletlen például, hogy erőműveinkben a szénhidrogének felhasználási aránya az 1960. évi 5,6 százalékról napjainkig 50 százalékra növekedett, és a tervek szerint 1975-ig eléri a 40—45 százalékot. A példákat lehetne még sorolni, mert legnagyobb szénfogyasztók mellett nagyon sok üzemben, sőt sok háztartásban is felváltja a szenet az olcsóbb ólai. vagy a földgáz. Az előny mellett a gond ott jelentkezik, hogy a verseny vesztese a szénbányászat. A szénbányák közismert gondjai elsősorban az észak- magyarországi. ezen belül is a Nógrádi Szénbányákat érinti. A gondok összetettek, nagyon bonyolultak. A jelenlegi adottságok és szénárrendszer alapján mintegy 50 százalék- , kai drágábban termelik a szenet, mint amennyiért értékesíteni tudják. Ezt a terhet ma még az állam vállalja masára. illetve az ország más bányái pótolják. Ez az állapot azonban csak átmeneti jellegű lehet. A feladat gazdaságilag tehát adott: vesz- tességmentessé. nyereségessé tenni a nógrádi bányászkodást. Akaratban. törekvésben nincs hiány. Rengeteg számítást készítettek már. Nagy energiát emésztett fel az elemző munka: hogyan lehet gazdaságossá tenni a nógrádi bányászkodást? Nagyon sok azonban az ellentmondás. A legdrágábban termelt és legolcsóbban értékesített termék kétségtelenül az energetikai szén. A vállalat rákényszerül, hogy a termelését itt csökkentse elsősorban, és tevékenységét a gazdaságosabban termelő, dél-nógrádi szénbányákra irányítsa. A terv szerint három aknaüzem marad Nagyba tony ban. a többinél előbb-utóbb befejezik a termelést. Ezzel a koncepcióval viszont ütközik az erőművek érdeke. Tiszapalkonya és a Mátrai Erőmű ragaszkodik a nógrádi szenekhez. Ez kifejezésre jutott legutóbb a Salgótarjánban megtartott energetikai konferencián is. Érthető ez. mert kazánjai erre á szénre épültek. Gazdaságosan ezzel tud üzemelni. Az ellentmondás abban van, hogy ez a szén az egyik helyen a veszteséget növeli, a másikon viszont a nyereség forrása. A két vállalatnál jól tudják ezt, nem egyszer tárgyaltak is róla. a megoldás azonban nem rajtuk múlik, hanem felsőbb szerveiken, végsősoron a Nehézipari Minisztériumon. mivel egy tárcához tartoznak. A visszafejlődés elkerülhetetlen. és ez ma már nem is vita tárgya. Ennek módja és üteme, anná] inkább. Részben a már említett gazdasági okok miatt. Van azonban másik, úgynevezett emberi oldala is a dolognak A termelés csökkenése a létszám csökkentését vonja maga után. Ismert a párt és a kormány álláspontja, határozata-. amit bizonyos megnyugvással fogadtak a nógrádi bányászok. Azóta történt egy és más: a Nógrádi Szénbányák fejlesztette melléküzemi tevékenységét, több új profilt alakított ki. és ez a fejlesztés tovább halad. Ezt a célt szolgálják a bányavidékeken, főleg a nők foglalkoztatására létesített kisüzemek. Elképzelések még vannak, de úgy véljük, a megvalósulás üteme sokkal lassúbb, mint ahogy a követelmények megkívánnák. Anyagi lehetőségek ts gátat szabnak sok esetben a gyorsabb előrehaladásnak. Gondolunk itt olyan minőségjavító tényezőkre, mint a nagybáto- nyi osz,tályozó rekonstrukciója, vagy a brikettüzem létesítése. Az egyik oldalon termelő kapacitásról kell lemondani, Ugyanakkor helyébe időben másikat kellene teremteni. Az ésszerűség, az emberek érdeke ezt kívánná, fgy lehetne csak megnyugtatóan, a párt és a kormány álláspontjának szellemében rendezni a ma még bizonytalanságot okozó gondokat. Az energiahordozók versenyéből végsősorban az embernek kell győztesen kikerülnie. Bodri János Évi tej hozam: 3200 liter Magárus a páholyban — Magot tessék! Nagyszemű. pirított magot tessék! Kosárral a kezében kilenc év körüli fi úrska ugrál\ a sétálók között, áruját kínálva. — Adj egy ibrik kel Öcskös —, szó) egy borostás arcú bőrkabátos, maid o maghéjat köpködi•< továbbáll. Megállók a mnz bejáratánál. A ma szatos, hanta arcú le génvke mellém som fordái, megfogta ka bátom ujját: — Bácsi. kérem Tessék már adni őt ven fillért. hnd‘ mentek be a moziba — A magból ki- árulhattál volna eg’ mórira valót — mon dóm. — A, abból nem lehet. _ •> — Adna is nekem az apukám Tetszik tudni, azt minden reggel ő méri pohár rai a kosárba, s ha hazamegyek, el kell vele számolnom. Megettem abból a pénzből múltkor egy kétforintos fagylaltot aztán úgy megvert apukám, hogy másnap nem mertem kijönni árulni. Tessék már adni — De minek tön itél te moziba? Nem tudod. elolvasni a szöveget, ami a kén ’iá van írva. Ez nem magyar film. — Dehogyis nem bácsikám. Jobban ol vasok én. mint apu Négyes voltam olvasásból. számolásból meg hármas. Jártam iskolába, amíg ellenőrizték a tanács rót, hogy járatnak-e De most már mindig megvernek, ha szóba kerül az iskola. — Testvéreid vannak? — Hogyne Hatan, odavannak a men ’telyben (!) Mennék én is. csak nem en yednek apukámék Magot kell árulnom No, tessék már ad ni... — Kapsz, csak iné' mondd meg. hogy apukád dolgozik-e? — Hogyne Dnlgn zik 6 — Hol? — Jlái odahaza a ház körül. — Mit rsinál? — Én azt nem tudom. Eljövök reggel, •aztán csak este megyek haza. Feltéve, ha beengednek. — Hogyhogy? — Múltkor is berúgott apukám, maid leöntött egy vödör hideg vízzel, aztán elzavart az utcára. No. tessék már adni... Csengetnek. ker- 1ödik az előadás. Mi is bemegyünk. A kis magárus mellettem taglal helyet A gyermek arcán boldogság; páholyban ül. A gyermek na-nái a is bizonyára ill Otthon, Máshol, is ülhetne. Román Dénes Korszerű szarvasmarha-tenyésztő központot alakítanak ki a pásztói termelőszövetkezetben. Három új — a modern követelményeknek megfelelő — száz férőhelyes istálló építését tervezték, amelyből két épületet már felépítettek, a harmadik befejezés előtt áll. Rendelkeznek egy borjúnevelővel, hízóállat elhelyezésére szükséges helyiséggel és egy Ideiglenes ellető istállóval. A végleges elletőt a következő évben építik fel. Legfőbb törekvésük, hogy komplett tehenészetet alakítsanak ki. Az állatok minősegére is nagy gondot fordítanak. Olyan teheneket tartanak, amelyeknek a tejhozama meghaladja az évi 3200 litert. Vásároltak 25 szimentáli tehenet is. Az állatokat Svájcból szállították, egyenként 18 ezer forintért. A tsz vezetősége nagy gondot fordít arra is, hogv a tehenészetben dolgozók szakképzettséggel rendelkezzenek. ezért rendszeresen oktatják őket. Ee v hó n n pns esem én \sorozat Kilencven év az üzemi művelődés szolgálatában Ebben az esztendőben ünnepelte a Salgótarjáni Acélárugyár — jellegéhez korszerű nevén: Kohászati Üzemek — alapításának 100. évfordulóját. A patinás korú üzemhez méltó az a tevékenység is, melyet a város kulturális életében betölt. Az alapítással égybeeső évforduló az, hagy a gyár művelődési otthona most ünnepli működésének 90 esztendejét. Eseménydús évtizedek voltak ezek mind tartalmi, mind formai tekintetben. A kezdeti kaszinót korszerű művelődési és szórakozási lehetőségek sora váltotta fel, s ezeket a lehetőségeket a gyár dolgozó; vették tulajdonukba. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központja alapításának 90. évfordulója alkalmából október utolsó hetétől nagyszabású esemény- sorozatra kerül sor. Az egyhónapos program keretében október 25-én délután. Kilencven éves a művelődési központ címmel nyílik kiállítás. Október 28-án Műszaki könyv a termelés szolgálatában címmel nyit kiállítást a művelődési központ. 30-án műsoros, ismeretterjesztő előadás lesz az üzem kilenc évtizedes kulturális életéről. Az. Ismertetőt Lizsnyánszky Antal tartja közreműködik a művelődés; központ fúvószenekara és színjátszó együttese. Nevem bér 4-én. Vallomások a fórra dalomról címmel veteránok e- ifjúmunkások találkozóié: rendezik az irodalmi színpa- közreműködésével, »zt követő en. november 5-én délután, Fákly«vivők címmel mutat be díszünnepség kereteben. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére műsort az üzemi irodalmi színpad. A művelődési központban november 9-én nyílik A forradalom után című, a párttal és a munkásmozgalommal kapcsolatos könyvkiállítás, lkán Műszaki érdekességek címmel filmbemutató lesz a korszerű termelési eljárásokról, 14-én, Forradalom a bélyegeken címmel láthatunk bemutatót, míg 15-én. dr. Buga László érdemes orvos Az emberi test csodálatos műhelyében címmel tart ismeretterjesztő előadást. Az eseménysorozat fontos részének ígérkezik a november 16—17-én sorra kerülő középiskolás és szakmunkástanuló. valamint általános iskolás szavalóverseny. November 22-én, A SZOT-határozatok után címmel a szakszervezeti népművelés időszerű kérdéseiről kerékasztal-beszélgetés lesz az üzemi művelődési központban A program hátralevő időszakát november 25-én, Katalin-bál egészíti ki > napon nyílik meg a vasas képzőművészeti kiállítás országos résztvevőkkel, míg november 10-án jubileumi közgyűlést rendez a művelődést központ Ennek keretében, a gyűlést követően az üzem színjátszó együttese bemutatót Járt M->- :tere: A nők iskolája űtnű vígjátékéból A jubileumi hónapot ezen t napon kultúr- •"nká.snk hál is fe jezi ’se. íT NÓGRÁD - 1968. október 18., péntek 3
