Nógrád, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m $>Z AA P NÓG RÁD. MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 245. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. OKTÓBER 18.. PÉNTEK------------------------------------------------------------------­Mus szAmuiikbupi: Elkerülhetetlen a visszafejlesztés (3. oldal) Öttusaesapatunk és Zsivótzky Gyula aranyérmet nyertek Börtönben a gyermekkínzó (6. oldal) Orszőggviilési tudósítás Napirenden: a miniszterelnök és a közlekedésfejlesztés vitája „Telt házzal” kezdődött csütörtök reggel az ország- gyűlési ülésszak második napja, hiszen a napirend első he­lyén a miniszterelnök válaszbeszéde szerepelt. Jelen voltak Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra, Apró Antal, Biszku Béla. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Kállai Gyula az országgyűlés elnöke nyitotta meg, ezután Fock Jenő kor­mányelnök emelkedett szólás­ra, és nyomban magyarázatot adott: miért halasztotta más­napra, azaz csütöitök délelőtt­re válaszbeszédét. Egy hírre várt, mondotta, amely a szer­dai ülés időpontjában még csak körvonalaiban volt isme­retes Időközben azonban alá­írták a Szovjetunió és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság közötti egyezményt, az ideiglenesen Csehszlovákiában tartózkodó szovjet csapatokról. — Ezt szerettem volna üd­vözölni a Magyar Népköztár­saság kormánya nevében is — folytatta a miniszterelnök — és a megkötött egyezménnyel kapcsolatban kormányunk egyetértését kifejezni. Nagy örömmel olvastam Koszigin és Cernik elvtársak beszédeit. Teljes mértékben azonosítjuk magunkat ezekkel, ahogyan mindkét fél pozitívan értékeli a megkötött egyezményt. A továbbiakban egyetérté­sét fejezte ki azzal az értéke­léssel, amely szerint az egyez­mény meggyorsítja a kibonta­kozást, ezért azt a szocializ­mus őszinte hívei mindenütt örömmel fogadják, hiszen meggyorsítja majd az egyetér­tést a testvérpártok és a szo­cialista országok között 'S. Voltaképpen a Karlovy Vary- ban és Bukarestben meghir­detett politika folytatásáról van szó, amely az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tását célozza. Bejelentette a miniszterel­nök, hogy rövidesen hazajön­nek a Csehszlovákiában állo­másozó tpagyar katonák, örü­lünk efinek mondotta: egy­részt, mert ez jelzi a cseh­szlovákiai helyzet normalizá­lódását, másrészt, mert ismét családjuk körében lehetnek. Hozzátette, hogy a kormány haladéktalanul határozatot ad ki a Honvédelmi Minisztéri­umnak, amelyben intézkedik a csapatok hazatéréséről. Ezután a miniszterelnök rá­tért a beszámolóval kapcsola­tos gazdasági természetű fel­szólalásokra, amelyekkel mint mondotta, túlnyomórészt egyetért, hiszen azok a terme­lőapparátus jobb hasznosítá­sát, a termelés módszereinek további javítását segítik elő. Emlékeztetett arra, hogy a reform elindításakor az eset­leges munkanélküliség meg- gátlósára „fékeket” iktattak be a mechanizmusba, amelyek elég erőseknek bizonyultak. Az aggodalom túlzott volt, s ezek az intézkedések némileg kedvezőtlenül befolyásolták a termelékenység alakulását. A továbbiakban úgy módosítják a szabályozókat, hogy a válla­latok még — ebben a vonatko­zásban is — szabadabban gaz- dálkodhassank, figyelemmel természetesen szocialista elve­inkre, szociális kötelezettsége­inkre. A sokak által említett vidé­ki ipartelepítést anyagilag — az eddigieknél még jobban — ösztönözni akarják, s általá­ban gondosan mérlegelik mindazokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a képviselők a közlekedéssel, valamint a különböző — la­kosságot érintő — szolgáltatá­sokkal, szociális kérdésekkel, a többi között például az óvo­dai férőhelyek növelésével Dr. Csanádi György, közleke­dés- és postaügyi miniszter kapcsolatban tettek. Nagy fi­gyelemmel hallgatta az ország- gyűlés a miniszterelnök sze­mélyes hangú reflektálását egyik-másik képviselő észre­vételeire. Behatóan foglalko­zott a vidéket foglalkoztató egyéb kérdésekkel is, így pél­dául a tsz-ek melléküzemági tevékenységével, amelyet az ésszerűség határain belül, to­vábbra is fejleszteni kell, Dr. Pesta Lászlónak vála­szolva, a képviselő szavait a kormány munkájának legna­gyobb dicséreteként értékelte. Befejezésül —- hangsúlyozta a kormány elnöke — továbbra is ezen a kipróbált úton, a párt 12 éves politikájának útján kíván haladni a kor­mány. A miniszterelnök nagy tet­széssel fogadott felszólalása után a kormány munkájáról adott tájékoztatást az ország- gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután került sor a közle­kedéspolitika új koncepciójá­nak, valamint a vasutakró] benyújtott törvényjavaslatnak az ismertetésére. Dr. Csanádi György, közle­kedés- és postaügyi miniszter elmondotta, hogy új szakaszt kívánnak nyitni a magyar köz­lekedés történetében, s ezzel kapcsolatban utalt Széchenyi és mások egykori nagyszerű kezdeményezéseire, amelyek­nek példája ma is időszerű. Amikor a vasúti és a közúti forgalom új problémáit kíván­juk megoldani, hangsúlyozta a miniszter, legfőbb célunk a lakosság és a népgazdaság le­hető legteljesebb kiszolgálása Elmondotta, hogy a magyar vasút már a második világhá­ború előtt elavult állapotban volt, s ezen a helyreállítás hő­sies munkája sem változtatha­tott lényegesen. Igaz, hogy ez­után részleges fejlesztés kö­vetkezett, amelynek eredmé­nyeként ma a vontatás 60 százaléka már Diesel- és vil­lanyerővel folyik. A továbbiakban a közúti há­lózat fejlesztésével foglalko­zott a miniszter. 1955 óta 5000 kilométer új, pormentes út épült, s ma már a közutak 80 százaléka pormentes. A sze­mélyautók száma 1960 óta az ötszörösére nőtt. Nem keve­sebb, mint 3400 települést kapcsoltak be a közúti darab­áru-szállításba. Fejlődött a légi közlekedés és & hajózás is. Mindezt figyelembe véve sem elégítik ki a közlekedési szolgáltatások, a személyszál­lítás, a teherfuvarozás meg­növekedett igényeit. Ezért volt szükség az átfogó közlekedés- politikai koncepció kidolgo­zására, amely mintegy 12 esz­tendőre megszabja majd a fejlesztés irányát. A koncepció magában foglalja a vasút tel­jes rekonstrukcióját, a közúti közlekedés nagyszabású fej­lesztését, és a két fő közleke­dési ágazat együttműködését. Noha a személy- és teher­szállítás alapja továbbra is a vasút marad, jóval nagyobb figyelmet szentelünk a köz­úti' közlekedés fejlesztésének, hiszen ez gyorsabb és kényel­mesebb, tehát szerves része aí életszínvonal emelésére irányu­ló politikának. A vasút korszerűsítésének módja — az egymáshoz túl­ságosan közel, átlagosan 7 ki­lométer távolságra fékvő állo­mások megritkításával — az úgynevezett körzeti állomások rendszerének létrehozása. Ha az 500 csekély forgalmú va­sútállomás működését meg­szüntetik — úgy, hogy a nyá­ri mezőgazdasági idényben azért lehetővé tegyék azokon a rakodást —, az áruforgalom­nak mindössze 5—6 százalékát kell átterelni a közutakra. A személyforgalmat pedig enné! is kisebb mértékben érinti a korszerűsítés, mindez gazdasá­gilag olyan előnyöket hoz. amelyek bőségesen elegendők a szükséges útépítési, autó­park-bővítési munkák, intéz­kedések költségeinek fedezésé­re. A fuvarköltségek elkerül­hetetlen növelésének arányá­ban a vasút átmeneti díjked vezményt ad majd. A vasúti törvényjavaslat jel­legzetességeit ismertette ez­után Dr. Csanádi György. Hangsúlyozta, hogy ilyen át­fogó jogszabály ebben a vo­natkozásban soha nem volt, illetve ami létezett, már ré­gen elavult. Befejezésül kije­lentette: noha a törvényjavas­lat is, a közlekedéspolitikai koncepció is, a soronkövetke- ző feladatoknak csak egy rész­letére terjed ki, hatásukban azonban rendkívül jelentősek lesznek az ország, a népgaz­daság egészének fejlődésére. A napirendhez több mint húsz képviselő jelentkezett hozzászólásra, ami magában is jelezte, milyen nagy mérték­ben érinti és érdekli a közle­kedés jövője a választópolgá­rokat. Az előadó Nemeslaki Tivadar, mintegy tájékoztatá­sul mégegyszer összefoglalta a javaslat és a koncepció leglé­nyegesebb vonásait, hangsú­lyozva, hogy elsőrendűen fon­tos a közjekedés szolgáltató jellegének hangsúlyozása, az utazóközönség érdekei ugyan­is nem szenvedhetnek csorbát, ellenkezőleg, arra kell ügyel­ni, hogy az ország közleke­désének korszerűsítése a leg­kevésbé se késleltesse a helyi közlekedési problémák megol­dását. A felszólalások szinte ki­vétel nélkül arra utaltak, hogy a képviselők, megyéjük, városuk, választó kerületük közlekedési problémáit tanul­mányozva, az érdekeltek és a szakemberek véleményét ki­kérve rendkívül lelkiismere­tességgel vizsgálták az ország- gyűlés elé került javaslatokat. Mint Csáki István, Szolnok megyei képviselő elmondotta: alaposan mérlegelték a ter­vezeteket, s így jutottak el a helyesléshez, mert felismer­ték, nincs más megoldás a korszerűsítésre. Az egyetértés azonban nem gátolta a felszó­lalókat a különböző módosító javaslatok beterjesztésében. Balogh László Békés megyei, Péti János Tolna megyei és Varga Károly Somogy megyei képviselő javasolt többek kö­zött módosításokat. Csáki Ist­ván a vonalmegszüntetés és a közúti fejlesztés igen ala­pos helyi, megyei megvitatását indítványozta, és felhívta a figyelmet a tiszai hajózás fej­lesztésének lehetőségeire az áruszállításban; Balogh László a vasút kötelezettségeit hang­súlyozta az étkezési és háló­lehetőségek megteremtésében; Péti János arra figyelmezte­tett, hogy a vidéki letelepülés iránt érdeklődő nagyvárosi vállalatoknak sem közömbös a helyi vasúti szállítás körülmé­nyei; Varga Károly pedig úgy vélte, leghelyesebb, ha a ta­nácsok és a tárca között fel­merülő vitákban a Miniszter- tanács dönt. Egyébként Varga Károly igen kedvező véleményt mon­dott a Kaposvárott egy esz­tendeje létrehozott első kör­zeti pályaudvar működéséről, ami igen fontos érv a javas­lat elhatározásainak helyessé­ge mellett. Káli Ferenc, Fe­jér megyei képviselő úgy vél­te, hogy a törvényjavaslal mintha erőteljesebben hang­súlyozná a vasút jogait, mint kötelességeit. Schumeth János, (Folytatás a 2. oldalon) Igyekeznek segíteni az építkezőknek A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárában fővárosi építésügyi szakem­berek, valamint a Népfront és a nőtanács küldöttei csütörtö­kön megbeszélést tartottak. Márkus Miklós, a BVM ve­zérigazgató-helyettese közölte, hogy a gyár több mint ezer­féle termékéből már csak há­rom szerepel a hiánycikk-lis­tán, de jövőre, a nagyarányú fejlesztés során ezek gyártá­sát is fokozzák, s így az igé­nyeket az eddiginél teljeseb­ben kielégíthetik. Dobai Já­nos, a dunaújvárosi gyár igaz­gatója elmondotta, hogy az üzem négy év alatt több, mint 4000 lakás építéséhez adott korszerű építési elemeket. Az úgynevezett nagypanel-csalá- dot továbbfejlesztették. A Du­naújvárosi Tervezőiroda ter­vei alapján most új típuscsa­lád elemeit kezdik gyártani. Ezekből változatos homlokzat­tal és loggiákkal 5 és 10 szin­tes lakóházak építhetők. A tanácskozáson közölték, hogy 1969-ben a BVM szolno­ki és budapesti gyára is hoz­zákezd a C-típusú panelek gyártásához. A BVM üzemei­ben a magánház-építők lakás- építési gondjain is igyekeznek segíteni: foglalkoznak — az eddigi kísérletek alapján — égyes és ikerházak kétszintes és sorházak építőelemeinek előregyártásával is. Országos tanácskozás a szocialista hazafiságrál Egerben csütörtökön meg­kezdődött a szocialista haza- fiság kérdéseivel foglalkozó kétnapos országos tanácsko­zás. A tanácskozást a városi ta­nács dísztermében Lugossy Jenő művelődésügyi minisz­terhelyettes nyitotta meg. Részt vett a tanácskozáson Oláh István vezérőrnagy, hon­védelmi miniszterhelyettes is. Dr. Ágoston György egyete­mi tanár A kommunista ne­velés és a honvédelem cím­mel tartott vitaindító elő­adást. Este a Parkszállóban foga­dást adtak a tanácskozás rész­vevői tiszteletére. A honvé­delmi miniszter nevében Oláh István miniszterhelyettes ki­tüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem aranyfokozatát kapta dr. Ágoston György egyetemi ta­nár és Vendégh Sándor, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, ezüstfokozatát Illés Lajos kritikus és dr. Bodó László, az Országos Pe­dagógiai Intézet főigazgató­helyettese. Ugyancsak ez al­kalommal osztották ki a Hon­védelmi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége 1968. évi irodalmi pályázatának ní­vódíjait. Nívódíjat kapott Dobozy Imre, Nemeskürti Ist­ván, Galabárdi Zoltán, Simon- ffy András, Kónya Lajos és Fábián Zoltán. Lugossy Jenő miniszterhelyettes az Okta­tásügy kiváló dolgozója ki­tüntetést nyújtotta át a nép­hadsereg több tisztjének. Az országos tanácskozás pénteken folytatódik. Hnrrikitn fenyegeti az ApoiEo-prograniot WASHINGTON (MTI) A csütörtöki televíziós köz­vetítésben az Apollo—7 űrha­jó személyzete újabb bemuta­tót tartott az űrutazás körül­ményeiről. Ezúttal főként azt demonstrálták, hogyan lebeg­nek egyes tárgyak súlytalanul a kabinban. A NASA, az amerikai űrha­józási hivatal számára pilla­natnyilag komoly gondot okoz a Gladys hurrikán, amely a jelek szerint a tervezett vízre- szállás helyétől nem messze halad át. Ugyanakkor sor ke­rülhet arra, hogy az indító­helyről a szerelőcsarnokba kell visszavontatni az Apollo— 8 hordozórakétáját, nehogy a hurrikán kárt okozzon benne. Ez jelentős késést okozhat a decemberre tervezett fellövés­ben. Csaknem kétszáz holdon vetnek őszi kalászosokat a berkenyéi határban. A fontos mun­kának már több mint a felét elvégezték. A képünkön látható Szuper Zetorral Fehérvári Gyula és Kelemen Lajos a nőtincsi útelágazásnál vetik a búzát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents