Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-15 / 217. szám

Az őrhalmi rekord Van abban valami kellemesen meghökkentő, ha az aszály tömeges fenyegetése után mind több helyütt hal­iunk termésátlagokról, amelyek nemcsak a megyében, ha­nem országosan Is rekordnak számítanak. Ilyen jóleső megdöbbenéssel fogadtuk Bállá Istvánnak, az őrhalmi Ha­zafias Népfront Tsz elnökének telefonját is, amikor be­jelentette: száznegyven asszony szedi a vetőburgonyát, és már kétségkívül megállapítható, hogy az öntözés nélkül, szárfelhúzással nevelt vetőgumókból is elérték a 130 má­zsás holdankénti termést. Ha korán, július elején nem aka­dályozták volna meg a szárfelhúzással a gumók további fejlődését, akkor a százhatvan mázsás átlagot is elérhet­ték volna Kisvárdai Rózsából és Gülbabából. S mindezt ebben a csapadéktalan, rekkenő nyárban ... Tudományos szinten S minthogy ez a termés meghaladja a szomszédos, azo­nos adottságok között gazdálkodó tsz-ek átlagát is, nagy figyelemmel tudakoltuk, minek köszönhetik a hatalmas termést, mégpedig nem is kis területen, hanem kétszázöt­ven hold átlagában. Faggattuk a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét, aki a ter­mésfokozó tényezők közül mindenekelőtt a szakszerűséget és kémiai anyagok bátor, nagy adagú alkalmazását emelte ki. A szövetkezet főagronómusa és elnöke ugyancsak nagy szerepet tulajdonított a szakszerűségnek, különösen a ta­lajerő pótlásának. A műtrágyát laboratóriumi talajvizs­gálat után táblánként adagolják, és amit általában elha­nyagolnak megyénkben: nagyobb területen alkalmaznak zöldtrágyázást, örhalmi sajátosság az is, hogy hatvan cen­ti mélyen lazítják az altalajt, és a talajmélyítő szántás 35 centiméteres. Az anyatöveket külön ezzel foglalkozó agronóoius, Zbórai Irén állítja elő. Száz tő kerül egy parcellába, és ezeket úgy gondozzák, mint a koraszülött csecsemőt. Szin­te tudományos szinten biztosítják itt, hogy a tovóbbter- mesztésre szánt gumó nagyhozamú, fajtatiszta, fertőzéstől mentes, fajtaazonos, tehát biztonságosan termelhető le­gyen. Tövenként vizsgálják a kísérleti parcellákon a bur­gonya fejlődését, s azt a tövet, amely legalább tíz gumót nem szaporít, nem veszik figyelembe. Ha a betegség, vagy a betegségre való hajlam legkisebb jelét is tapasztalják, a gyanús tövek egész sorát eltávolítják. A szárfelhúzást is azért alkalmazzák a vetőgumó ter­mesztésénél , hogy a korai szedéssel megakadályozzák a vírusok és más fertőzések elterjedését. Oklewalss tsz*tagok Ámde örhalmon nemcsali a vezetők állnak hivatásuk magaslatán, hanem a tsz-tagság, a burgonyatermesztés­ben aktívan részt vevő asszonyok Is lépést tartanak a kö­vetelményekkel. A tsz-ben már 1966-ban észrevették, hogy a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel kötött ve- tögumő-termesztési megállapodásnak csak úgy tudnak ele­get tenni, ha a négy, krumpliföldön dolgozó brigád tag­sága is átlagon felül érti a dolgát. A négy brigád a szo­cialista címért Is küzdött, ezért a megtisztelő cím elérése érdekében szívesen fogadta a tanulás lehetőségét. A tan­folyam levezetését Horvátit András, a nyírségi intézet burgonyaszaporító csoportvezetője vállalta magára. A vezetők azt kérték, hogy minden brigád nyolc- nyolc résztvevővel képviseltesse magát az újszerű tanfo­lyamon, de már az első estén ötvenhat asszony összejött. Második nap a hallgatók száma már nyolcvanötre növe­kedett. Az őrhalmi asszonyok tanfolyamának híre csak­hamar elterjedt a közeli és t volabbi burgonyatermesztő tsz- ekben. Hamarosan Csitárról, Patvarcról, Érsekvadkertről és Hugyagról is több asszonyt hozott el a tanfolyamra a gépkocsi. A következő évben pedig a Nógrád megyei bur­gonyatermesztő övezetben megkezdődött az oktatás. Az őrhalmi asszonyok az első évi sikeres részvételért és tanulásért oklevelet kaptak. A második évben pedig a korábbinál magasabb színvonalon tovább folytatták a tanulást. A színvonalra jellemző, hogy a társszövetkezet­ből a brigád vezetők az őrhalmi tanfolyamra jártak el. Az őrhalml asszonyok nagy hozzáértését ékesen bizo­nyítja, hogy az NDK-ból Örhalmon járt két tudományos kutató a legjobb véleményt nyilvánította az asszonyok munkájáról, s nagy elismeréssel nyilatkozott Réti Béla, a keszthelyi burgonyaszaporító csoport vezetője is. Mi több. az Őrhalmi asszonyokat több környező községbe is meg­hívták burgonyái szelektálni. Of tfiieiel A Kertészeti Lexikon, amely 1963-ban jelent meg, még azt írja, hogy burgonyavetógumó-termesztésre a Nyírség, Veszprém, Zlrc környéke és Somogy megye déli részel jö­hetnek számításba, öt esztendő alatt azonban újabb öve­zetek jöttek létre. Jövőre már jelentős területen termesz­tenek az országban burgonya vetőgumót, és ebből Borsod, Szabolcs, Hajdú és Nógrád megye is számottevően veszi ki a részét. Kanyo Jánosné, Fábián Istvánná, Perese Já­nosáé és Kanyó Istvánná szocialista brigádjaira pedig új feladatok várnak. Nógrád és benne Örhalom környéke ugyanis a burgonyatermesztésben nagyon figyelemre méltó övezet. Ojabb próbálkozásokkal is igyekeznek tetézni eddigi eredményeiket. Örhalmon is tervezik a magyar nemesíté- sű saláta-burgonya, népies nevén kifliburgonya nagyobb- arányú termesztését. Ezt a burgonyafajtát ugyanis ex­portra termelhetnék: a Hungarofruct közvetlenül Auszt­riába szállítaná. S hogy a burgonyával nagyon érdemes foglalkozni, azt az is bizonyítja, hogy a nagy hozamú vetőgumó holdanként legalább 12—15 ezer forintot hoz tisztán. Lakos György A horkolás veszélyezteti a házasságokat A legutóbbi adatok szerint hangerő mellett a partner Angliában 3 millió házassá- egyáltalán nem is gondolhat got veszélyeztet a horkolás, alvásra. Az orvos a horkolók- Ezt a megállapítást egy londo- nah az orrüreg operatív kiszé­ni orr-, fül- és gégeorvos tette lesitését ajánlja. Ezzel a hor- az angol orvosi lapban. Rá- kólók felét meg lehetne gyó- mutatott, hogy a horkolók qyítani. további harmadának gyakran oly erős hangokat ad- hangos horkolását pedig tóm­nak ki magukból, hogy ilyen pítani lehetne. Koirsik az első magyar játékfilm kópiáját Az első magyar játékfilm 1912-ben készült Budapesten, Uher Ödön „cs. és kir. udvari fényképész” Kossuth Lajos ut­cai műtermében. A film címe „Nőverek” volt, Garvay An­dor az akkori idők kitűnő no­vellistája irta, aki az első vi­lágháború után kivándorolt Amerikába, s ott halt meg. Nem volt még magyar pél­da, hogyan kell játékfilmet ké­szíteni, így a „Nővérek” kez­detleges körülmények között született meg. Kezdeményező­je nem is annyira Uher Ödön, a fényképész, mint inkább a fia, ií'j. Uhev Ödön volt, aki egész fiatalon nagy érdeklő­dést mutatott az akkor kibon­takozóban levő film iránt. A Kossuth Lajos utcai műtermet bedíszletezték, vászonkulisszá- kat festettek, s a technikai ren­dezést ifj. Uher Ödön, a szí­nészek rendezését pedig Mát- rai-Betegh Béla, a kolozsvári, majd a VígsUnház, ekkor pe­dig a Nemzeti Színház rende­zője vállalta. A szerepekre fiatalokat színésznövendéke- ket szerződtettek. A film cí­mében szereplő Nővérek-et valóban két nővér játszotta: Mátrai Ida és E-zsi — utóbbi később a Nemzeti Színház nagy művésznőié, örökös tagja lett s nemrégiben hunyt el — s az az érdekes, hogy a két nővér partnerét pedig két, fivér ala­kította: Fenyő Aladár, ma a Thalia Színház és Fenyő Emil. ma a Nemzeti Színház tagja, érdemes művész. A film néhány fényképe fennmaradt, kópiái azonban az idők során eltűntek. Nemréai- ben elterjedt a híre annak, hogy ifj. Uher Ödön, alti részt vett az első magyar játékfilm rendezésében, állítólag tud a filmtörténeti jelentőségű régi mozgófényképről. Két szakem­ber — mindketten régi isme­rősei — most érintkezésbe lé­pett a Német Szövetségi Köz­társaságban élő „első magyar filmrendezővel”, ifj. Uher Ödönnel, s megkérték: adjon útbaigazítást, hogyan lehetne az első magyar játékfilm kó­piáját, s egyéb anyagát fel­kutatni. TefflP.ciwokré! — mm toljál Három |»llliZ kiilánv, hat fő „3 a kislány... Salgótarján­ból Diósgyőr ellen. A salgótar­jáni gépgyár kulcsüzemének három legjobb nőmunkása munkaversenyre hívta kl a di­ósgyőri gyár három legjobb Hómunkását — így szói a tudó­sítás. ami ezzel kapcsolatban megjelent a fővárosi sajtóban is. A salgótarjáni gépgyár kulcsüzemében pedig a prés­gépek mellett szorgalmasan dolgozik a három lányt Hábei Jolán, Szőllősi Irén és Török Amália, akik valamennyien 140 százalékon felüli teljesítményt értek el az elmdlt héten. . .** (A Szabad Nógrád 1948. szep­tember 9-i számából.) Húsz év után sem nehéz őket megtalálni a Zománcipa­ri Művek Salgótarjáni Gyá­rában. Bárkit kérdezhettem, mindenki lelkesen ejtette ki nevüket. ~ Ja, tényleg, a Joli? Most is ott dolgozik. Irénkét is a kulcsműhelyben lehet megta­lálni. Amálka? ö elkerült onnét, de a gáztűzhelynél Őt is megtalálhatja. Nyugodtan keresheti őket lánykori nevü­kön. .. A kulesműhely sötét. Azt mondani rá hogy modern vagy korszerű, még a legjobb indulattal sem lehetne, A présgépek zakatolnak, nagy a zaj, különösen az idegennek, aki nem szokta meg ezt az ér­desen muzsikáló gépi morajt. A művezetői irodát választjuk beszélgetésre Itt ülnek mind a hárman. A gyárban gyor­san elterjedt a híre. hogy Amálkáékat keressük. Három a kislány.., Hábei Jo’án ma Kovács ' Árnádné S-öilőH Irén. Boldog Tmréné, Török Amália Kúsz Emilné. A húsz évvel ezelőtti három kislány hajában már ős'di'ő szálakat lehet találni. Török Amália o*d!g tell««en ősz. Tiszteletet, megbecsülés^ parancsoló ez a hajszín. — Együtt ..kezdtük, szinte gyerekekként itt a munkát hármah. Itt ismerkedtünk össze, megszerettük egymást. Arra a cikkre is emlékszünk. Akkor kaptuk húsz évvel ez­előtt, szeptember elsején az élmunkás jelvényt. De aztán, hogy kik győztek a verseny­ben, a diósgyőriek-e, vagy mi már nem tudjuk. Egy biztos: a közösség, — szói a bátrabb, nak látszó Boldog Imréné. Hogy mj történt húsz év alatt? Valljanak magukról a szereplők. — Igaz a munkatársak még ma is csak Jolinak ne­veznek. Pedig tizenkilenc éve asszony vagyok már. A lá­nyom már negyedikes gim­nazista. Mi Is történt még? Az élmunkás jelvényt a Kivá­ló dolgozó kitüntetés követte. És ami érdekes: most is azon a munkahelyen dolgozom, mint akkor, amikor verseny­re szólítottuk a diósgyőrie­ket. Párttag, pártcsoportveze­tő vagyok. A férjem is itt dolgozik. A présgépet pedig úgy megszoktam hogy ne­kem a munka már játék. Hu­szonöt év hosszú idő. De azt is jelenti, hogy úgy jövök be a gyárba, mintha hazamennék, A keresetre sem panaszko­dom. Mindig túl vagyok a havi ezernégvszáz . forinton. Az emberek jöttek, mentek, dp én maradtam, meg mara­dok is Itt. . . — Mit mondjak magamról? — veszi át a szót Boldog Im­réné, Szőllősi Irén. — Ezerki- lencszázötvenig voltam a présgépen. Kiemeltek, meós lettem a kulcsműhelyben. Már én is jubiláltam a ne­gyedszázadot. Birtokosa vá- gyok a Kiváló dolgozó jel­vénynek. Ha mér Joli Is szólt róla én is elmondhatom: ti­zennégy éve mentem férjhez. A kislányom most tizenkét éves. Szép lakásom Itt Salgó. tarjánban. az Úttörők úton. Pártcsoportvezető vagyok. Másszóval nemcsak a mun­kából. hanem a társadalmi te. vékenvségből Is kivesszük ré­szünket. — Amikor húsz évvel ez­előtt a Szabad Nógrád ri­portja készült, nem voltam itthon. Röplabdáztam Miskol­con. Most jó visszagondolni azokra a napokra, hónapokra, évekre — így Kúsz Emilné, Török Amália. — Egyébként is Örülök annak, ha együtt lehetünk. így hárman, az ak­kori három kislány. Csak negyvenegy éves vagyok, ti­zenhárom éve asszony. A fér­jem a bányánál dolgozik. És mennyire összetartunk mi. hadd mondjam el, nekem is kislányom van, most tizenegy éves. Kislány, mint Jolinál, vagy Irénkénél. Elkerültem a kulcsműhelyből, meós lettem a gáztűzhely-szereidében. A fizetésre sem panaszkodom. Nekem Is megvan az ezer­négyszáz forint. .. Második otthon ez a gyár — folytat­ja kis gondolkodás után. — Megszoktuk a munkatársakat. Ha otthon vagyunk szabad­ságon. jönnénk vissza. Hi­ányzik a gyár. hiányoznak a munkatársak. Mi lesz nyug­díj után?... Az a szerencse, hogy az még messze van. Elv fiatal lány még most sem tud­na elhagyni bennünket a munkában.. Három a kislány, plusz hat fő. Mind a hármuknak egy- egv kislánya van. s ott a há­rom férj is. Boldogok vala­mennyien. Megtalálták szá­mításukat. messzerették az embereket, a gépeket, a lük­tető mindennapi életet. Együtt vannak ma is mindig, ha en­gedi a munka a család, a gyermeknevelés. Közös ki­rándulásokon hármuk hang­jától vidám a társaság. Együtt kezdték fiatalon, maid- nem gyerekként, együtt is maradtak megszerették egy­mást,. Ketten közülük már iu- blléltak. Török Amália. Kóc- Emilné ezen a héten jubilál. Huszonötödik évét tölti a gyárban. Biztos rrms- is együtt ünnepelnek, mint anv. nyiszor már. Együtt, a három kislány, a három anya, a há­rom feleség. Somogyvárl László Jog a boldogsághoz A széceényíel falusi Lear király esete — Ismeretlen síríelirat „Kuris Bertalan 1966. jtínius 20-án özvegyen maradt. 1966. augusztus 1-ig egyedül élt a tulajdonát képező lakásán. Mint apámnak, naponta egy alkalommal vittem neki enni. 1966. augusztus 1-től azonban Ő járt el hozzánk Endrefalvára. Nálunk vacsorázott, és ott is aludt. Ez 1967. november 6-ig volt így, amikor újabb házasságot kötött. A házassága 190S. január IS. napján megszakadt. Ettől az időponttól ismét hoz­zánk járt vacsorázni és aludni 1968. március 29-ig. Ezután feleségével újból összeköltözött. A mi lakásunkon 523 éjsza­kát töltött, és elfogyasztott 523 vacsorát. Falusi viszonylatban számolva a szállásdij egy éjszakára 10 forint; így tehát az 523 napra napi 10 forintjával számolva 5230 forintot követe­lek tőle, továbbá követelem az 523 vacsora árát 5 forintjával számolva 2615 forint értékben. Ezenkívül az ő utasítására a saját pénzemből vásároltam 100 kg lisztet 460 forintért, to­vábbá 2db egykilogrammos kenyeret 7,20 forintért, 1 kg mar­hahúst 30 forintért és 10 mázsa szenet 350 forintért. így öss- szes követelésem Kuris Bertalannal szemben 6997,20 forint. Kérem, hogy a bíróság kötelezze alperest ennek megfizetésé­re, mivel alperes eltartásra egyáltalán néni szorul. Így kö­telességünk őt eltartani nem volt, mert hisz’ havi 800 forint nyugdíja van, vagyonnal rendelkezik.” lopta meg az unokát? Nem. Az unoka lopta meg a nggyapat. S aki azt hiszi, hogy az igazság­szolgáltatás tévedett Végh Já­nosné dolgában, — az téved igazán. Az igazság teljességéhez tar­tozik, hogy van Kuris Berta­lannak hálás gyermeke is: a Ludányhalásziban élő Kalos Jánosné. ö távol tartotta ma­gát az apa ellen indított haj­szától. Bartus Pálné templomjáró, e A szécsényi adta be ezt a keresetet Szé- csenyíelfaluban lakó édesapja ellen Bartus Pálné, endrefalvi lakos. Bartusné annak a Végh Jánosnénak anyja, akiről meg­írtuk, hogy nagyapjától — Kuris Bertalantól — több mint kilencszáz forint értékben tu­lajdonított el zsírt és más cik­keket, s akit. ezért próbaidőre feltételesen felfüggesztett sza­badságvesztésre ítélt a szé­csényi járásbíróság. A hetvenhárom éves ember­nek fia is van: Kuris János. O Szatymazon lakik, de a távol­ság nem akadályozta meg ab­ban. hogy megkeserítse édes­apja öreg éveit. Apja ellen lo­pás miatt tett feljelentés1. A rendőrség a hivatali köteles­házát építette. Miért jutott hát a snakespearei Lear ki­rályhoz hasonló sorsra? Az okra abból a hosszú be­szélgetésből következtethetünk, sorok írója nem. Vannak azon- amelyet Bartus Páínéval foly- ban alapvető kérdések, amelv- tattunk. A lényeg az, hogy ben vallásosak és nem vallá- mlután Kuris Bertalan első fe- sósak teljesen egyetértenek. Ez lesége meghalt. Bartusnénak a szülők Iránti tisztelet kö- é.s Kuris Jánosnak nem úgy telessége, amelyért a- vallás, a jutott az örökségből, mint sze- tízparancsolat negyedik paran- rették volna. Túl ezen: mind- csőlátóban hosszú életet igére kettő becsmérli az új asszonyt, földön. E bizonyos negyedik Bartusné azt rója tel, hogy parancsolat teljesítésének aka- előző házasságából származó dálya — Bartusné szerint — gyermekeit támogatja, Kuris az. hogy az apa ..nem fizeti •János pedig — az apjához meg. amivel tartozik.” Az asz- írott, az apát is gyalázó levél- szony a beszélgetés közben ben — női becsületébe gázol, nem egyszer elsírja masát, s Az asszony szerint szégyen, elhúnyt. édesanyját emlegeti, hogy Kuris Bertalan másod- Mint elmondia: a családi tor- szor is megházasodott. zsalkodás odá’g fajult, hogv — Szeretem a feleségemet, már az is vitássá vált, néhai mióta kibékültünk, nincs kö- Kuris Bertalanné síremlékére tességgel végezte a nyomozást, zöttünk nézeteltérés, — így az Őt. megillető asszonynév ke- amelynek során megáilapítot- szólott a széesényfelfalui rüljön-e, avagy lánykori név®, ta, hogy az apa nem lopott a nyugdíjas. — Rendben tartja — S melyiket írták fel vé­nától. A nyomozás megszűnte- az otthonunkat, eljár dolgozni gül? — kérdjük, léséről szóló, a járási vezető a szövetkezetbe. Igaz. nem va­ügyész által jóváhagyott ha- gyök már fiatal, de nekem is jogom van a nyugodt élethez, a boldogsághoz. Hiába az érvelés. Bartusné nem tudja — vagv nem akar­járásbírósághoz séget túlszárnyaló lelkiismere­tározat kézhezvétele után Ku­ris János folytatta az édesap­ja rn elhurcolására indított hadjáratot. Ennek során rút vádakkal halmozott el majd­nem mindenkit, aki az ügyben híven teljesítette kötelességét. Olyan ember-e Kuris Berta­lan. aki rászolgált gyermekei gyűlöletére? Nem. Talpig be­csületes. ma is dolgos ember, aki felnőtt fiát. hosszú időn át támogatta. aki nem sajnálta leányától a bőkezű segítséget, amikor az — Melyiket? . 1. Nem tudom. Ez az a pont, ahol megakad a krónikás, amelyen túl kfo­telen szavakba fogain! az er­kölcsi tanulságot. Mit tehet?... Megígéri az olvasónak, how ia — megérteni, hogy bármi- tudtul adja maid. miként ítélt ként is segítette ő az utóbbi a szécsényi járásbíróság abban években édesapját, még min- a perben, amelyet a leánr in­éig inkább ő az adósa, mint- dítojt az apa ellen azért a sem fordítva. Az öresembert pénzért, amelyért az ana »vett, teszi felelőssé azért, mivel le- melegedett, és — lánya házá- ánvát a bíróság elítélte. Hát ban aludt, ki lopott kitől? A nagyapa — borváró — r NÓGRÁD - 1968. szeptember 15„ vasúrnop 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents