Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 212. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. SZEPTEMBER 10., KEDD Megtalálták Szolnoki Péter holttestét (3. oldal) Gyorslista az I. Békekölcsön II. félévi húzásáról (4. oldal) Ismét Kriskó gólja döntött (5. oldal) tsz-ékrbl es a kisegítő Eemögakről Megtartotta küldöttgyűlését a salgótarjáni tsz területi szövetség Tegnap tartotta megalakulása utáni első küldöttgyűlését Salgótarjánban, a Kohász Művelődési Házban, a Cserhát és Karaites Hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövet­sége. A küldöttgyűlésen, amelyen a megyei pártbizottság kép­viseletében megjelent Matúz József, a pártbizottság titkára, és Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, két fontos napirendet vitattak meg. Az elhanyagolt „2UUZ-es" A kedvezőtlen adottságú tsz- ek helyzetének elemzését, a termelés es gazdálkodás szín­vonalának emelesere irányuló törekvések, valamint az ártá­mogatás hatékonyabb kihasz­nálását célzó feladatok vitáját tierencsényi József, a szövetség titkára vezette be. — A kormányhatározat alap- elvként szögezte le — mondot­ta — a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek megkü­lönböztetett állami támogatás­hoz való jogát, és .megszüntette az állami dotáció adomány- jellegét. A fejlődéshez további nagy lehetőséget biztosított gazdaságainknak a tsz- és a földtörvény. Azonkívül a gaz­daságirányítás új mechanizmu­sa új lehetőséget teremtett a tsz-ek.önálló, vállalatszerű gaz­dálkodásához, s az eddigi ta­pasztalok az üzemek további fejlődéséről tanúskodnak. A továbbiakban ismertette azt a nagyarányú fejlődést, amelyet a szövetséghez tarto­zó tsz-ek a kedvezőtlen időjá­rás ellenére»is elértek. Az árutermelésben a tavalyi tény- számokhoz képest 23,5 száza­lékos emelkedés mutatkozik. Ettől függetlenül a szövetség területén hét gazdaságnál mu­tatkozik mérleghiány, és ezek­ből öt, a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek közé tartozik. A gyen­ge tsz-ek várható mérleghiá­nya meghaladja a kétmillió fo­rintot, de mgfelelő intézkedé­sekkel ezt az összeget mérsé­kelni, vagy megszüntetni le­het. A kedvezőtlen adottságú tsz- ekben a művelési ágak meg­oszlásának vizsgálata azt mu­tatja, hogy a 2002-es, a hegy­vidéki gazdálkodásra vonatko­zó kormányhatározat végrehaj­tása nem halad kellő ütemben. Viszont a megyénkben alkal­mazott árkiegészítő dotációs rend,szer ösztönző hatása az árutermelésben és az árbevé­telben messzemenően megmu­tatkozik. Dotáció végtermék szerint A bevezetőben ismertetett adatok és feladatok fölött szé­les körű vita alakult ki. Molnár Pál, a nagybárká- nyi Összetartás Tsz elnöke a tervtargyaló közgyűlés előnye­it meuuoa, és kei’te, uogy a tervezést, oeioiyásolö íntezke- üeseket a járásj és megyei ha­tóság az ideinél korábban hoz­za meg, nogy a késedelem a gazdálkodást ne hátráltassa. Nándori Ferenc, a mátravere- bélyi Március 15. Tsz elnöke hangsűlyozta azt az ellentmon­dást, hogy általában a kedve­zőtlen tsz-ekben sok a munkát kereső tag, ennélfogva az élő­munka alkalmazását fokozni kényszerülnek. Kérte, hogy a szövetség függetlenített mun­katársai szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn a szövetkeze­tekkel. Takács Ferenc, az Egér- Gyöngyös Vidéki Tsz Területi Szövetség titkára üdvözölte a küldöttértekezletet. Heves me­gyei tapasztalatukból elmond­ta, hogy a végtermék szerinti dotáció rendkívül előnyösen hatott szövetségük 31 szövet­kezetében. Azonkívül különö­sen fontos teendőnek találták a kiegészítő üzemági tevékenység szorgalmazását. Ball András, a szécsényi járási tanács elnök­helyettese elemezte a járás szövetkezeteinek fejlődését. El­mondotta, hogy a szécsényi já­rás szövetkezetei az idén annyi terméket adtak el az államnak, mint 1965-ben a tsz-ek összes termése volt. Az idei, vártnál nagyobb termésátlagokat első­sorban vízrendezési erőfeszíté­seiknek, másodsorban annak köszönhetik, hogy az Ipoly az idén nem öntött ki.' Végezetül elmondotta, hogy eredményeik stabilizálására és növelésére tö­rekszenek, s ennek érdekében a munkásosztály példájára tsz- tagok körében is felkarolják azokat a versenyvállalásokat, amelyeket a nagy évfordulók tiszteletére tesznek. Surányi Károly, a pásztói Béke Tsz küldötte kiemelte az állatte­nyésztés fontosságát és jelen­tőségét, amely szoros össze­függésben áll a takarmánybá­zis növelésével. Tóth Béla, a megyei tanács elnökhelyettese felszólalásában két okból is fontosnak tartot­ta a kedvezőtlen adottságú tsz-ek gazdálkodásának elem­zését: 1. a résztvevők az itt szerzett tapasztalatok alapján intézkedéseket tehetnek az aszálykárok ellensúlyozására: 2. hasznosíthatják a kölcsönös tapasztalatokat jövő évi terv- készítéseiknél. Kiemelte, azt a változást, amely a termelési technikában azzal állott be megyénk tsz-eiben, hogy nem kell többé az agrotechnikai mi­nimumot sarkallni. Az elért technikai színvonal egyidejű­leg megteremtette az árbevé teli biztonságot is. Néhány év alatt sokat nőtt a magágyké­szítésre fordított talajmunka, növekedett a műtrágyák és egyéb vegyszerek alkalmazása, bátrabban nyúlnak a nagyobb hozamú, intenzív növényfajták­hoz. Befejezésül hangsúlyozta, hogy szövetségeink iránt nagy a bizalom, mert a párt agrár- politikáját óhajtják megvalósí­tani. Tórák Sándor, a káráncsla- pujtői Karancsmente Tsz elnö­ke ecsetelte, hogy a legutóbbi felhőszakadás fél óra alatt 10— 15 százalékos talajpusztulást vitt véghez egy 150 holdas lej­tős szántóterületükön. Éppen az erózió elleni védekezés ér­dekében kérte és javasolta, hogy a művelési ágváltozás engedélyezését vigyék át a me­gyék vagy a járási szervek jog­körébe. Panaszolta, hogy a MÉK a zöldségfélék átvételénél rohamosan, egyik: napról a má­sikra csökkenti az átvételi árat, viszont a piacokon ta­pasztalataik szerint nem csök­ken hasonló mértékben a fo­gyasztói ár. Kiegészítő tevékenység A vitában felmerült kérdé­sekre Herencsényi József vá­laszolt, majd Szántó Gyula közgazdász tartotta meg beszá­molóját a tsz-ek kiegészítő te­vékenységének fejlesztéséről, a tsz-tagok foglalkoztatásáról, valamint a társulások megszer­vezésére irányuló intézkedések­ről. Nagygyűlés Budapesten Ünnepségek Phenjanban Dr. Ajtai Miklós beszéde PHENJAN A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hétfőn ünnepelte kikiáltásának 20. évforduló­ját. Az ünnepségsorozat máso­dik napján, vasárnap Phenjan vadonatúj kongresszusi csarno­kában folytatták a központi dí^zünnepélyt, s további dele­gátusok kaptak szót, közöttük hazánk kormányküldöttségének vezetője. A palota nagytermét ismét zsúfolásig töltötték a közélet kiválóságai, élükön Kim. Ír Szénnél, a párt főtit­kárával, a minisztertanács el­nökével. A díszemelvényen foglalt helyet kormányküldött­ségünk vezetője, dr. A jtai Mik­lós, a kormány elnökhelyette­se. Jelen volt a Kiss Károly SZOT-alelnök vezette magyar szakszervezeti delegáció és if­júsági küldöttségünk is, élén Méhes Lajossal, a KISZ köz­ponti bizottságának első titká­rával. Felzúgott a taps, amikor a gyűlés elnöke, dr. Ajtai Mik­lóst szólította a mikrofon elé. Kormányküldöttségünk veze­tője bevezetőben tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a kormány és a dolgozó magyar nép forró, testvéri üdvözletét, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, Kim ír Szénnek, és a koreai népnek. Emlékez­tetett rá, hogy a KNDK meg­alapítása annak a nagyszerű függetlenségi harcnak az ered­ménye, amelyet a hős koreai nép évtizedeken át vívott a belső és a külső elnyomók el­len. E küzdelemben — mondot­ta — történelmi jelentőségű gvőzelem született, amikor a második világháború utolsó szakaszában a szovjet hadsereg a koreai hazafiakkal vállvetve szétzúzta a japán fasizmust. A koreai nép — hangsúlyozta dr. Ajtai Miklós — pártja vezeté­sével élni tudott a szabadság­gal és visszaverve az amerikai imperialisták barbár támadá­sát. az elmúlt két évtizedben nagyszerű eredményeket ért. el a szocialista haza felvirágozta­tásában. A magyar nép — mondotta — tisztelettel gondol azokra, akik az eredményeket elérték. Ezután így folytatta beszédét: „Mi magyarok, föld­rajzi érteiemben távol élünk önöktől. De a nagy távolság sem akadályozza, hogy barát­ságunk, együttműködésünk napról napra növekedjék. Ösz- szefűz bennünket a szocializ­mus ügyéért folyó közös, el­szánt harcunk. Biztosíthatom önöket, hogy mi a jövőben is erőnkhöz mérten támogatni fogjuk a koreai nép igazságos harcát hazája minden külső beavatkozástól mentes, békés, és demokratikus egyesítéséért.” Hétfőn a napfényben fürdő phenfaní főtéren két és fél • órás ünnepi díszfelvonulás kö­szöntötte a KNDK kikiáltásá­nak évfordulóját. Nagy taps­vihar köszöntötte a mellvéden megjelent állami és pártveze­tőket, élükön Kim ír Szénnél, s társaságukban, a külföldi kormányküldöttségek vezetőit, közöttük dr. Ajtai Miklóst. Kim ír, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, a kormány első elnök- helyettese beszédet mondott. Hétfőn este a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága, a kormány és a Legfelső Népi Gyűlés elnöksége fogadási ren­dezett. A fogadáson megjelen­tek a több mint ötven ország­ból érkezett kormányküldött­ségek, és társadalmi delegáci­ók. * A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság megalakulá­sának 20. évfordulója alkalmá­ból a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottsága hétfőn a Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár művelődési házában nagygyű­lést rendezett. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökség­ben foglalt helyet Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pullai Árpád, a párt Központi Bizottságának titkára, dr. Dirriény Imre, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, dr. Szabd Zoltán egészségügyi miniszter is. Az elnökség tagja volt Li Dong Szón, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A nagygyűlésen Pullai Árpád mondott beszédet, és felszólalt Li Dong Szón is. Javul a távbeszélő-szolgálat Tizenhétmiliió forintos beruházás az elkövetkező három év alatt \ A Budapest-vidéki Posta- igazgatóság a területileg érin­tett megyék lapjai számára sajtótájékoztatót tartott. Nagy Béláné, az' igazgatóság veze­tője arról számolt be, milyen postai beruházások valósulnak meg 1970-ig. Nógrád megyében mintegy 17 millió forintos beruházás valósul meg ebben az évben, és az ezt követő két esztendő­ben. Salgótarjánban például korszerű munkásszállás és műszaki épület készül 2,7 mil­Fehér Lajos látogatása a BÖV-ön Hétfőn délelőtt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a vásár vezetőinek kíséretében megte­kintette a Budapesti őszi Vá­sárt. A kiállítók tájékoztatták a többi között arról, hogy igen eredményes üzletkötésekre ke­rült sor. A Somogy—Zala me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat képviselői elmondták, hogy 23 millió forint értékben adtak el a vásáron téglát és cserepet. A Budai Téglagyár­ból már eddig 140 000 darab alagcsövet vásároltak terme­lőszövetkezetek talajvíz lecsa- polására. A Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz arról számolt be, hogy a bemutatott cse­répkályháikat már mind elad­lak, s központjuktól kérték, sürgősen küldjenek további szállítmányokat. A körséta után Fehér La­jos nyilatkozott az MTI mun­katársának. T Nagyszerű helytállás volt „Ember, emlékezz az áldozatokra a hősök szenvedésére tűzbe, harcba szállva a te álmaidért is tették” — írta a csehszlovákiai Ne- meckaban emelt partizánem­lékműre a költő. Tegnap Sal­gótarjánban, a megyei pártbi­zottság székhazában tartott kis, de annál ünnepélyesebb meg­emlékezésen ezeket a szavakat idézte fel Juhász József egyko­ri partizán, és még hat társa, akik Csehszlovákiában, Nemec- ka és környékén, a Szovjetuni­óban, Magyarországon, s szü- kebb hazánkban, Nógrád me­gyében, a Narancsban és a Nógrádi partizáncsoportban harcoltak a magyar nép jövő­jéért, a fasizmus ellen. Heten gyűltek össze. Partizá­nok, akik a szovjet, a spanyol, a csehszlovák hazafiakkal har­coltak együtt forradalmi lelke­sedésből.. öntudatból, a hazá­ért érzett felelősségből, a fa­sizmus gyűlöletéből azért, hogy Magyarországon is legyen szo­cialista újjászületés. Lassan huszonöt év télt el azóta, hogy ezek az emberek fegyverrel a kezükben, sokszor életük koc­káztatásával szálltak szembe a túlerővel, a fasiszta hordákkal. Angyal Kálmán Somoskőújfa­luból, Juhász József Karancs- kesziből, Simon Ferenc Nóy- rádmegyerből, Garam József R ákóczi-bányatelepről, Mede József Salgótarjánból. Princz József Somoskőújfaluból, Ra- kovszki József pedig Nógrád községből jött el az ünnepség­re, hogy emlékezzenek a dicső napokra, a hősi munkára, ami nagyszerű helytállás volt. Erről mondotta Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára? — A partizánmozgalomban különösen élen járt Nógrád megye forradalmi munkásosz­tálya. Büszkék vagyunk azok ra, akik részt vettek a nógrádi partizáncsoport tevékenységé­ben. s azokra, akik kisebb-na- gyobb csoportokban harcoltak a fasizmus ellen, akik megaka­dályozták a gyárak leszerelését£ a bányák vízzel való elárasztá­sát. Nehéz körülmények között, életük árán is azért harcoltak, hogy biztosítsák a mát, amiben boldogan élünk mindannyian, partizánok és utódaik egyaránt. Érdemes volt harcolni, dolgoz­ni, a munkásosztály élni tudott és tud a hatalommal. Mede József egykori parti­zán szűkszavúan válaszolt. — Amikor fegyvert fogtunk, nem gondoltunk arra, hogy azért még egyszer majd elis­merést is kapunk. Tettük, mert a munkásosztály hatalmáért harcoltunk. A párt, ma is biz­ton számíthat ránk. S miután Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság első tit­kára átadta az okmányokat az egykori partizánoknak, azokról cr kedvezményekről, amelyek megilletik őket — egészség- nqvi ellátás, nyugdíj, vasúti kedvezmény st.b. — megeleve­nedett a? emlékezet. Harcokat Méztek, s hősöket, akik tűzbe, harcba szállva a felszabadulá­sért, a máért cselekedtek. — somogyvári — lió forintért. Az építkezést még az idén megkezdik. Ba­lassagyarmaton, a helyi háló­zat bővítésére és a lakott te­rületek távbeszélő-felszerelé­sére 700 ezer forintot biztosí­tottak. Ezen kívül például al­központok létesítésére egymil­lió 150 ezer, a megyei hálózat korszerűsítésére 800 ezer és a salgótarjáni nyugati városrész hálózatának korszerűsítésére négymillió forintot fordítanak. Salgótarjánban egyébként a 7. DU rendszerű központ bőví­tését 1970-ben fejezik be, ösz- szesen 7,5 millió forintos be­ruházás keretében. — Igazgatóságunk megértve a Nógrád megyei távbeszélő- hálózat bővítésének fontossá­gát — hangsúlyozta Nagy Bé­lámé — már ez évben is sokait tett. Intézkedési tervet ké­szítettünk, felkerestük a me­gyei tanácsot, a pártbizottsá­got, és kértük a segítségüket főleg azért, hogy működjenek közre a lakosság társadalmi munkára való mozgósításában. Nógsrád megyében megkaptuk a segítséget, amelyet ezúton is köszönünk a megyei és járási párt- és társadalmi szervek­nek, a községi tanácsoknak, nem utolsósorban a társadal­mi munkában derekasan helytálló lakosságnak. — Szocialista szerződést kö­töttünk a helyi tanácsokkal Nógrád megyében két esetben, s a szerződésben vállalt köte­lezettségünknek egy esetben már eleget is tettünk. Szep­tember 30-ig a még hátralevő telefont is bekapcsoljuk. A megye területén több helyen létesítettünk és létesítünk se­gélykérő állomásokat. Ügy véljük, hogy a hírközlés szín- . vonalának ilyen formájú nö­velése kedvező lesz a megyé­re, az országra nézve is — mondotta befejezésül Nagy Béláné, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents