Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

A második éiizúzad küszöbén A n inni. h m 1elen lehet- egyebek között — a hideg- tervet, elképzelést elvetni, s • “ ' iljH’nuöll lem a baigo- Hengerműben. újat kimunkálni; belátni, hogy tarján! Kohászati Üzemek ki- az új mechanizmus körülmé­bövített partbizottsági ülésén. Summa-summárura: az em- nyej között számítani keli a A vállalat igazgatója, Antal ti tett (és nem említett! tej- fconkurrenciára; tudomásul Gyula beszámolt a távlati fej. célokra a Salgótarjáni venni: mely vállalatokkal ké­leaztési tervekről, melyek fi- Kohászati Üzemek 1975-ig tÓbb „g, meiy vállalatokkal nem gyelemreméltó elképzeléseket mín< egymilliárd forintot ki- tartalmaznak Például' a gyár van fordítani, melynek ered- saját fejlesztési alapjából, va- rnényeként termeled értékét lamlnt bankhitel felvételével [975-re 0 jelenlegihez képest, rekonstrukciót kíván végrehaj- hatvannyolc százalékkal emeli, tani huzalművén; ráadásul af eyy J?Te. ^ut<} termelékeny- egyévi ötvenezer tonna huzal képes a gyár a piacon verseny­re kelni. Es ehhez szabták sa­ját törekvéseiket. Utoljára. A tervezők nyíltan szembe­néztek azzal, hogy a huzalmíi de talán leg­eisősorban. voll lég 1165 forintról csaknem és van kurázsija ennek a ve- 1600 forintra emelkedik, nye- zetöségnek a vállalati erőíor. resege pedig évente több, mint rásokra támaszkodni a Jövő hetvenhatmillió forinttal lesz biztosítása érdekében. magasabb. 1 . _ , . A Salgótarjani Kohászati Izgalmas, reményteli, fontos Üzemek dolgozói az idén ün- fontosaoD neplik a gyár fennállásának azonban — mert általános ér- századik évfordulóját. A tisz- a 7 vényú — az a szellem, amelyet tességgel együtt e jubileummal e tervek sugároznak. Próbál- más következmények is járnak, juk e felfogás legszembetú- A vállalat épületeinek, beren- nöbb tényezőit, elveit felidézni! dezéseinek zöme elévült. Üzem- , , egységeinek rekonstrukciója, A több nyereség nemcsak bővítése immáron tíz esztemde­termelésére alkalmas új ka­pacitást hoz létre. A beruhá­zást. jövőre akarják megkezde­ni, és 1072-re befejezni. A hu­zalmű jelenlegi, mintegy nyolcszázmillió értékű terme- aaätok" ezek ' Meg lesi értéke — a beruházás eredményeként egy milliárd-kétszázmillió fo­rint termelési érték fölé eme) kedlk. fejlesztése annyira igénybe ve- le szüntelenül napirenden van gzi a gyár anyag] erőit, hogy beruházásokat kell megvalósí anyag! erőit hogy ÍT ^pgazdaságl órdék. Olyan Sainos, azok a tervek. melyeJ anyag] erőit, nogy beruházásokat kell meevalosí- b™ ah,™, a.űzi annak befejezéséig nem mód egyéb beruházásokra - „ ~~-ü7aZt "lazu, *•£»«««■* remenyeoen kivéve azokat amelyek már 1 ~ uz egyen „ vállalat, készítettek, nem valósultak kiveve azokat, ameljek mar , a népgazdaság érdekeit - meg. De most. a vállalat dói folyamatban Vannak, Illetve közös nevezőre hozzák. A fej- gozói a saiát kezükbe veszik a amelyek végrehajtása nélkül a ies,tés: üzleti vállalkozás Te . Sajdt Ke uRbe veszik a huzalmű is torzszülötté válna. hát amelyik terméket keresik syar -*övend° sorsának alaki- ilyen, í észben megkezdett, a piacon, csak annak gyártása -ását. formálását. Igaz, voltak részben megkerülhetetlen fel- érdekében szabad beruházni, ellenvetések, melyek a saját Azl a beruházá*t kell támogat- kezdeményezés, a saját erőre műszaki feltételeket, megöl- igér, a legrövidebb időn belül; va'0 támaszkodás helyett azt danl - mégpedig saját bérén- csak annyit szabad a beruhá- ajánlottak, folyamodjon a gyár d,ezésekkel — a gyár gőz. ipari z^sfa áldozni, amennyit a vál- továbbra is állami támogatá­viz, elektromM energia és la]at gazdaségJ erői elviselnek, sért, ostromolja a felsőbb szer- sűrített levegő ellátását. b , program végrehajtását egyéb- A hprnh«ir#áfcí gondos veket* követeljen adminisztra- kéat az vezérli, hogy annak piackuta- Uív intézkedést, közbenjárást, nyomán olyan energetikai bá- “í, 3 kijárá9t • * • A Salgótarjáni Ko­, , , legszükségesebb objektumokra, hászati nőm zis jón létre a gyárban, amely berendezésekre költeni. Tol “ Üzemekben nem ezt alapul szolgálhat további gya- vábhá: koncentrálni a fejlesz- az utat választották. Tóth Ká- rapodásához. tésl alapokat egy, vagy né- r<%* a pártbizottság titkára É _ ..........hány legfontosabb, leggazdasá- zárszavában elmondotU: ami­T ekintve, SE.-JES! Sb„,1LÄ tSftSi “ sí tervének kimunkálása során került az első helyre a hu- lat vezetö,lnek fejlesztési ter- csak saját erőire, lehetőségei- zalmű fejlesztése, mert ez a veivel, hamarosan rájöttek: re támaszkodik, s mint emlí- gyáregység adja a vállalati azok találkoztak a pártszer ve­tettem. az alapvető célkitűzé- termelési értéknek több mint elkerüléseivel a terv há sek 1972-ig ezeket a forrásokat a felét, innen származik a , P f _ . ki is merítik, a többi termelő legtöbb nyereség, itt dolgozik torsaga> egyben hűvös józansa- űzemek, mint a hideghenger- a vállalati létszám jelentős há- 8« bizonyára magával ragad- mű. kovácsológyár, öntödék nyad,a. Így termelési tevékeny- ja a gyár valamennyi dolgozó­iak úgynevezett szinttartási sége közvetlenül és közvetve iát S ha vésrehaitiák az el- célzatú beruházásokra számit- az egész gyárra döntő befolyás- , , I 3 J hatnak. (Ez alól a hideghen- sal rendelkezik. Épületei, be- kepze eseket’ meltobb módon germű Dexion-üzeme kivétel, rendezései régen rászorulnak a nem ls léphetnék át a máso- melynek kivitelezése — ugyan- beruházásra. Végül: a népgaz- dik évszázad küszöbét, csak bankhitelfedezetből — lé- daságnak jelenleg ötvenezer n regében megkezdődött.) Mi- tonna huzalt kell importálnia, helyt azonban a huzalmű fej- hogy a szükségleteket kielégít- lesztése befejeződött, a válla- hessej lat ismét felvesz bankhitelt. Ebből, valamint a saját nyere- A fenti tényezők nyilvánva- ségből képzett fejlesztési alap- lóan összhangban vannak az jából — elsősorban a jármű- éj mechanizmus beruházási fejlesztési program igényeinek politikájának elveivel. Ezek kielégítésére — bővítik a kova- az elvek veaették a Hvar mű. csológyár kapacitását, s to- vezettek a gyár mu­Csiztnadia Géza Sáskaveszélv Aggasztó jelentések érkez­nek a sáska elleni védekezés londoni kutatóközpontjába: a Vörös-tenger mindkét partiár súlyos sáskapusztítás kezdő­dött, amely legfőképpen Eti­ópiát, Szomálíföldei és Szaúó- Arábiát érinti. A kutatóközpont megfigye­lései alapján várható volt a sáska járás erre, az időszakra: már korábban látták, hogy tömeges sáskarajok bontakoz­nak ki Jemenben és Szaúd- Arábiában, armből következ­tetni lehetett, hogy a nyárra elszaporodnak és nugyobo tér­ségeket lepnek el. A FAO — az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete — se­gítséget is nyújtott a védeke­zésre az érintett országoKöan. bár a megelőzés igen nehéz. A sáskaraj kiterjedése je­lenleg kb. 230 négyzetmér­föld; mintegy 2J millió sáská­ból áll, amelyek összsúlya 46 000 tonna. Egy tonna sás­ka annyi élelmet eszik meg egy nap alatt, mint 250 em­ber. A sivatagi sáska utoiso nagyarányú pusztítása 1948-— 1963 között dúlt a Vörös-ten­ger térségében. Etiópiában 1958-ban 167100 tonna gabo­nát faltak fel a sáskák, — ami egymillió ember egyévi szük­ségletét fedezte volna. Módfelett ravasz... A vadász dicsekszik isme­rőseinek: Tigrisre vadászni nagyon egyszerű. Ügy égnek a szemei, mint két fáklya. Már 50 lé­pésnyi távolságból is látni. Csak a szeme közé kell céloz­ni — és kész. Egy idő múlva a dicsekvő vadász zsákmány nélkül tér vissza. Ismerősei megkérdezik: — Hol a tigris? — El sem hiszitek, milyen ravaszak ezek a bestiák! Mos­tanában kettesével járnak, és mindegyik behunyja az egyik szemét. Az ember lő, mire a tigrisek szétszaladnak. Magyar in an kasa k a fasizmus ellen Huszonöt évvel ezelőtt, 1943 nyárutóján feszült­té vált a helyzet Horthy-Magyarországon. A lakosság értesült a németek sztálingrádi vereségéről, a nép ha­ladó, demokratikus rétegei, mindenekelőtt a munkás­osztály, fokozták ellenállásukat a háborús intézkedé­sekkel szemben. A megyék és járások vezetői már megkapták a titkos utasítást, hogy készítsék el és ter­jesszék fel a honvédelmi miniszterhez a megbízhatatlan munkások névjegyzékét, mert — úgymond — állam- biztonsági okokból internáló táborba, vagy büntető századokkal a harctérre küldik őket. Az ország minden részében kisebb-nagyobb meg­mozdulások kezdődtek, béremelésért, a munkaidő- csökkentésért. a kötelező vasárnapi munka eltörléséért, jobb ellátásért és a katonai parancsnokok önkénye el­len. C'songrád és több más megye kötelező termény- beszolgáltatással sanyargatott parasztsága nyíltan ki­mutatta elégedetlenségét. A jegyre kapható napi ke­nyérfejadagot az egész országban busz dekára csök­kentették, lisztből vagy száraztésztából két kiló járt havonta egy személynek. Az iparvidékeken olyan ke­vés volt a tej, hogy a csecsemőknek és a betegeknek sem jutott. A gazdasági viszonyok és a fasiszta rablóháború frontjain elszenvedett vereségek hatására 1943 szep­tember elején a csepeli gyár néhány üzeme beszüntet­te a termelést. Ez volt a háborús évek legnagyobb ará­nyú sztrájkmegmozdulása Magyarországon. Leállt a Martin, a csőgyár, a durvahengermű mintegy ötezer munkása. A hatóságok katonákat vezényeltek a gyár­ba, a sztrájkot elfojtották, részvevőit leterrorizálták, vezetőikkel szemben kemény megtorlást alkalmaztak. A mecsekszabolcsi, a várpalotai, az ajka-csinger- völgyi és a berentei bánya, a bonyhádi zománc- és ci­pőgyár. a diósgyőri vas- és acélárugyár munkássága már hónapokkal előbb küldöttségekkel és beadvá­nyokkal tiltakozott a legfontosabb létszükségleti cik­kek árának 40—60 százalékos emelkedése és a hét­ről hétre nehezedő életkörülmények miatt. Az igaz­gatóságok, a katonai parancsnokok csendőri karhata­lom kirendelését kérték „a tüntető megnyilvánulások gyökerében való elfojtására”. A csepeli munkások sztrájkjának kíméletlen el­fojtása és a karhatalom nyomása sem tudta megfé­lemlíteni a diósgyőri munkásokat. Az üzemben illegá­lis kommunista csoport működött, tagjainak nagy befolyásuk volt a szakszervezetben tömörült munkás­ságra. A kommunisták kezdeményezésére szeptember 9-én kifejezetten politikai jellegű tüntető sztrájk*rob­bant ki Diósgyőrött, több mint kétezer munkás rész­vételével. Követelték, hogy vessenek véget a szovjet- ellenes háborúnak, kössön a kormány különbekét, te­gyen intézkedéseket az ország függetlenségének bizto­sítására. Jóllehet, az akkori körülmények között a munká­sok bátor akciójának nem lehetett elhatározó jelentő­sége az ország belpolitikájára, a csepeli, a diósgyőri és a többi megmozdulás félreérthetetlenül figyelmeztette a népellenes Kállay-kormányt a forradalmi proleta­riátus és a békeerők növekedésére. De Horthy ellen­forradalmi rendszere mindennél jobban félt a néptől, vakon teljesítette Hitler kívánságait, s intézkedéseivel siettette, hogy az ország egyre mélyebbre süllyedjen a háborús katasztrófába. V. F. vábbi beruházásokat eszközöl- 8Zak‘ gazdasági kollektí­nak. új, a piacon keresett tér- vaját, amikor volt. bátorsága mókek kihozatala érdekében — minden korábbi fejlesztési Az ember koptatja a földet Nem könnyű dolog felmér­ni azt a kárt, amelyet az em­ber természetes környezeté­ben tesz, hiszen a leggyak­rabban nincs összehasonlítási alapunk. Ahogy azonban ki­finomulnak a mérési eszkö­zök, kiderül, hogy az ember befolyása számottevő még olyan jelenségre is amelyek első látásra a legtávolabb állnak az emberi tevékeny­ségtől. Sheldon Sudson, a Prince- toni Egyetem geológiai fő­osztályának munkatársa meg­kísérelte az erózió'százalékos fejlődésének meghatározását egy olyan régóta lakott vi­déken, mint Közép-Itália, közvetlenül a Róma feletti szakaszon. E célból háromféle mérést végzett: az első mérések a Tiberis, az Ombrone és az Orgia jelenlegi medencéjére vonatkoztak, a második a két és fél ezer éves archeológiái településekre; a harmadik mérés pedig két tóra vonat­kozik, ahol felszínre lehet hozni az intenzív emberi föld- mivelés korát megelőző idő­szakból való üledékeket. Az eredmény meglepő. A legújabb korban a Föld ko­pási aránya 9—73 centiméter ezerévenként, A történelmi korban a kopás 20 és 100 cen­timéter között van ezer esz­tendőre számítva. Az emberi gazdálkodást megelőző idő­ben azonban ezer esztendőre számítva mindössze 2—3 cen­timéter volt az erózió. A ritmusváltozás különösen szembetűnő a Monterosi-tő- nál, Rómától 41 kilométer­nyire északra, amelynek kör­nyékét csak időszámításunk előtt a 11. században kezdték tevékenyen művelni, a Via Cassia megépítése után. A mérések kimutatják, hogy et­től fogva hirtelen növekedett a tóban az üledék mennyisé­ge. Eróziós adatokban ez any- nyit jelent, hogy az időszámí­tásunk előtti II. századot megelőzőén 2—3 centiméter volt az ezerévt erózió, utána pedig ezer év alatt 20 centi­méter. s ez a ritmus napja- inklo többé-kevéshé állandó Középarányt számítva te­hát el kell ismernünk, hogy az emberi művelés óta a ta­laj tízszer gyorsabban kopik, mint korábban. Felhőszakadás után Somoskőújfalun Negyedszer is t a víz — Ezt a lakást is nézze meg. Kidőlnek a faiak. Ret­tenetes volt. Másfél méteres magasságban folyt a víz. Jöj­jön beljebb. Mindegyik helyi­ségben vastagon áll az iszap. Nem is tudom mi lesz velünk. Még szerencse, hogy nem éj­szaka tört ránk a zivatar. El­csúsztam, ahogy mentettük nem kímélte ezt a területet. Az emberek a víznyelő akná­kat mütatják. Kicsik. A rá­csozat könnyen eldugul a hor­daléktól. Az út alatti csatorna sem tud megbirkózni a víz­mennyiséggel. Amikor a 21-es műutat építették — sorolják az emberek — szóltak az Egri Közúti Igazgatóság illetékesei­az állatokat. A szemem nézze nek. hogy vigyázni kell az épi­meg, majdnem kivertem — mondjá égy asszony Somoskő­újfalun, a Dózsa György út 25. számú ház udvarán. Körülöttem emberek. Az egész község talpon van. Invi­tálnak: nézzen be ide is. jöj­jön hozzánk is- A tekintetek­ben segélykérés. Valamennyi­en azt mondják: meddig tart még, a harc a vízzel. Már ne­gyedszer fordul elő, hogy na­gyobb felhőszakadáskor elönti a községet az ár. A panasz oka: az út A község tanácselnökével járjuk a házakat. A falu la­kói drámai órákat éltek át szeptember 5-én, az óriási fel­hőszakadás idején. A 21-es műúton az útszegélyt átlép­ve hömpölygőit az ár, s a fő­téren öt ház lakhatatlanná téssel. „Ki van kalkulálva” — kapták a választ. Többen állítják, amikor nem volt csatorna, hanem csak árok, jöhetett a víz, nem fenyegette a családokat. Kövezetlen árok Iszapjárda és ázott falú há­zak fogadnak a Rákóczi úton is. A lakók itt is panaszkod­nak. A MÁV az állomástól a határ irányában korszerűsítei- te a vasúti szakaszt. A pálya melletti kikövezett vizesárok­ban folyik a víz. A vízelnye­lőből aztán a töltés melletti házak között folytatja útját a 21-es műút csatornája. Csak­hogy a házak közötti szakasz már nincs kikövezve. A felhő­szakadás után itt is a pusztí­tás nyomai láthatók- Méteres magásságban vízfoltos házak, tárgyalás, amely szeptember 13-án lesz. A MÁV perli a Rákóczi út néhány lakóját, azért, mert a töltésen átjár­nak a kertjeikbe. „Elvették az aluljárót. Ott van a víz­nyelő” — mondják a perbe- hívottak- A tárgyaláson majd elmondják az ő panaszukat Is a kikövezetlen árokkal kap­csolatban.) Á szakember véleménye A felhőszakadás másnapján a megyei tanács építési és közlekedési osztályának két szakembere, Schram Tibor fő­mérnök és Pető Ottó közleke­dési csoportvezető a község­ben járt. Véleményt kértünk. Schram Tibor a következő vá­laszt adta: — Az építő egri vállalat a 21-es műút építésekor jól ter­kasza be tudja-e fogadni a vasút mellől jövő vízmennyi­séget. Ha megnézte, akkor pedig meg kellett volna épí­tenie a bekötőszakaszt is. Megoldást kel! találni So­moskőújfalun, tudniillik min­den vizet a külterületről a község belterületére vezettek. A község egészének vízrende­zése megoldatlan- Nem volt megfelelő programterv, egy- egv szakaszt más-más szerv épített. Más kérdés, hogy a csatornákat tisztították-e? Bár igaz az is, ha tisztították vol­na, akkor is bekövetkezhetett volna a pusztítás, mert a szep­tember 5-i felhőszakadás egé­szen rendkívüli volt. Koráb­ban azért nem jelentkezett a „vízprobléma”, mert a csapa­dékvizek nem koncentráltan — a betonút csatornáiban — folytak le, hanem különböző útszakaszokon, más-más idő­ben. A tervezési törvény sze­rint az út csatornaterveit a tanácsokon ki kell függeszte­ni, Ki is függesztették. A község szakellátása azonban nem a legjobb. Hiába mond­ják most azt. hogy rosszak a csatornák- „Ki volt függeszt­ve, miért., nem mondtak ak­kor véleményt” — kaphatják a választ. Amit tenni kell: ált. A tűzoltók s a falu la- hordalék, iszap. Kiöntött ólak. dezni kell a vifolyás medrét. vezte az utat. Ügy, hogy az út- tisztántartani a lefolyókat és ra folyó vízmennyiséget a a hordalékokat felfogni Ez csatornák el tudják vezetni, nem végleges megoldás. A ve- Nem vette, nem is vehette fi- szélyt azonban csökkenti, gyelembe azt a Salgó felé ve­zető nyolcszáz méteres útsza- * kaszt, ahol élővízfolyás van. s amelynek vízrendezése nincs megoldva. Itt sürgősen rsn­kosai mentették a menthetőt, az állatokat, az ingóságokat. A főtéren iszaptenger- A mel­lette levő házakban az abla­kokon is folyt a víz. A vasút­állomás felől és a Salgó felé vezető útról közrefogta és A viz a WC-t sem kímélte. A fertőzés veszélye is fennáll. Érthetetlen, mondják a Rá­kóczi út lakói, miért nem kö­vezte ki ezt- a kis szakaszt a MÁV. (Érdekesnek ígérkezik az a mert a hordalék eltörni a le­vezető csatornákat. A MAV- nak meg kellett volna néznie, hogy a 21-es út csatornasza­Kedden tanácskozás lesz So­moskőújfalun. Az egri válla-- lat. a megyei és járási tattács, valamint a község illetékesei tárgyalnak u megoldás lehető­ségei fői. Ezokács László NÓGRAD — 1968. szeptember 8., vasárnap 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents