Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐGRÁD AZ MSZMP NOGR AD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 211. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1968. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP Pénz, pénz, pénz... Az olasz származású osztrák császári hadvezér, Raimondo Montecuccoli nevéhez fűződik az a megállapítás, amely sze­rint a háborúhoz három dolog kell. mégpedig: pénz, pénz és pénz. Nagyon sok ebben az igazság; a háború az egyik legköltségesebb és legtekozlóbb valami az emberiség történe­tében. A pénz az előbbinél időtállóbb elengedhetetlen sze­repet tölt be a gazdasági élet­ben. Ha nem is misztifikáljuk, ha úgy tetszik: nem is fetisi­záljuk a pénz szerepét a szo­cializmust építő társadalmak­ban, kétségtelen, hogy mint ér­tékmérő napjainkban is nélkü­lözhetetlen. Év vége közeledtén és néhány héttel a félévi fel­mérés után különösen sok szó esik a pénzről a tsz-tagok és tsz-vezetők sorában is. S minthogy az önállóság fokozot­tabb növekedésével és az új gazdasági mechanizmus követ­kezményeként meggyorsult fejlődéssel az áruforgalom so­kat emelkedett, bizonyos fo­kig törvényszerű is, hogy a pénz fogalma szövetkezeteink életében konkrét értelmet kap. Míg korábban a tsz-tagok egy jelentős része szűkös, szemellenzős családi szemlé­lettel csak saját, jólkiérdemelt jövedelmén mérte fel a pénz értékét, napjainkban mind széleskörübbé válik a mesz- szebb tekintő, közgazdasági szemlélet a funkció nélküli tsz-tagok körében is. Megta­nulták: jövedelmük nagyrészt attól függ, hogy árutermelésü­ket és ezzel párhuzamosan ár­bevételüket hogyan sikerül mi­nél magasabbra feltornászni, s persze áttol is, milyen ügyesen es takarékosan bánnak a rá­fordított költségekkel. A fél­évi felmérés szemléltetően bi­zonyítja, hogy sző vet ligete­inkben nemcsak gazdálkodni tanultak meg mind korsze­rűbben, hanem ami ezzel szo­rosan összefügg: számolni is. Dániel József, a Palóctáj terü­leti szövetség titkára mondotta el egy közelmúltbeli beszélge­tés alkalmával, hogy a tsz-ek gazdálkodását az jellemzi: bő­vítik a csatornák számát, ame­lyeken a bevétel beáramlik, azonkívül nagyon rugalmasan tárják fel azokat a rejtett tar­talékokat, amelyekkel az idő­járás okozta kieséseket póltol- ni lehet­A félévi pénzügyi felmérés eredménye is alátámasztja szövetkezeteink sokoldalú és az új mechanizmust gyakorlat­ban megvalósító tevékenysé­gét. A mostoha körüményeket igyekeznek a kisegítő üzem­ágak bátor alkalmazásával is ellensúlyozni, ámde általában egyáltalán nem olyan módon, hogy a mezőgaz­dasági termelés bármit is veszítene elsődleges jellegé­ből. A segédüzemág, amint a neve is mondja, valóban csak kisegít. Az elsődleges szem­pont: a hozamok növelése és a költségek csökkentése, még akkor is, ha önköltségben nem minden tsz-ben érték el a kí­vánt eredményeket. A fél év viszonylag biztató számadatai tükrözik az agro- és zootechnikai előrelépést. Abban például, hogy az őrhal­mi Hazafias Népfront Tsz-ben a búzatermés átlaga megha­ladta a 25 mázsát holdanként, vagy hogy a tsz-ek egy jelen­tős hányadában az aszály elle­nére túlteljesítették gabona- termesztési tervüket, szembe­tűnően lemérhető szövetkeze­teink szakmai hozzáértése és igyekezete. Nagyrészt ennek a szakmai hozzáértésnek és az ártámqgatásos dotációs rend­szer ösztönző hatásának tud­ható be, hogy a szécsényi já­rásban például, ahol évekkel ezelőtt még rendkívüli gon­dokkal küzdöttek, az idén elő­reláthatólag nem lesz mérleg- hiányos szövetkezet, s ezzel egyidejűleg jelentősen megnö- vekedétt az államnak eladott mezőgazdasági termékek mennyisége. Az árutermelés, mint a pénzbevétel fokozásá­nak függvénye, a szövetkezeti gazdálkodás központi kérdése lett. Lemérhető az okosan számí­tó igyekezet a takarmánygaz­dálkodásban is. Az ügyesebb tsz-ek a mennyiségileg gyen­gébb pillangós és réti széna­termést igyekeznek sokfélekép­pen pótolni. Elsősorban a leg­több • helyütt az utolsó szálig megmentik a takarmányt, szinte lenyűgöző az a törekvés, hogy a sarjút is maradéktala­nul betakarítsák. Tudunk tsz- ekről, amelyek egyezséget kö­töttek a nagyobb rétekkel ren­delkező társszövetkezetekkel. A hollókőiek pédául Litkére mentek el rétet kaszálni, hogy ezzel is hozzájáruljanak ottho­ni takarmányszükségletük fe­dezéséhez. Szövetkezetek egész sora igyekezett kihasználni a másodvetésekben rejlő lehető­ségeket. Szinte a megye mind az öt járásában találhatunk szövetkezetét, ahol a másod­növényekkel máris sokat eny­hítettek a megmutatkozó hiá­nyon. Sok helyütt pe- dip a takarmány takaré­kos adagolásával készül­nek fel a nehéz átteleltetést ígérő télre. Pótolják a kiesést, spórolnak azzal, ami megter­mett és mindez pénzügyi el­képzeléseik megvalósítását is elősegíti. Természetesen akadnak tsz- ek, s ilyen inkább a pásztói járásban van több, ahol a gaz­dálkodás akár az időjárás, akár más tényező következté­ben, nem hozta meg a várt eredményt. így például a várt­nál kisebb hozamok alaposan keresztezték vezetők és tagok elképzeléseit Kálión is, hiszen csaknem egymillió forintot vitt el a szárazság. Megszívlelendő azonban a vezetőknek az a példás törekvése, hogy veszte­ségeiket ne az államkasszából ellensúlyozzák, hanem saját erőből oldják meg gondjaikat. Ha elvitte a pénzt a növény- termesztés, mondják, majd visszahozza az állattenyésztés. És' számolnak, gondolkodnak, kikérik a járási és megyei szervek tanácsát, csakhogy minél előbb megbirkózzanak a nehézségekkel. Közel sem állíthatjuk, hogy most már minden jó, minden tökéletes, még kevésbé azt, hogy itt volna már a Kánaán. Az azonban tagadhatatlan, hogy a gyakorlatban érvénye­sítik és hasznosítják azokat az előnyös feltételeket, amelyeket a gazdasági mechanizmus re­formja teremtett meg. A tsz- ek többségében tsz-tagok és vezetők megosztják egymás kö­zött a gondot és úgy gazdál­kodnak a szövetkezet pénzesz­közeivel, mint a jó családapa a havi fizetéssel. Ezzel szemben akadnak még szövetkezetek, ahol a hozamok növekedésével egyidejűleg még a költségek is nőnek, sőt egynémely helyen nagyobb arányban, mint a ter­mésátlagok. Akadnak olyan szövetkezetek is, amelyek bankszámlájukon szorgalma­san gyűjtögetik ugyan a fo­rintokat, közben azonban meg­feledkeznek az esedékes hitel- törlesztésről, s ezáltal megnö­vekednek kamatterheik. S amint az eredményeket, a több helyütt megmutatkozó hiá­nyosságokat is hosszan sorol­hatnánk. Mindettől függetlenül erősö­dött szövetkezeteinkben a pénz becsülete, s a dotációs rendsze­rek eredményeként az a biza­lom és biztonság is, hogy álla­mi segítséghez is azok juthat­nak elsősorban, akik lehető­ségeikhez mérten minél több árut adnak a népgazdaságnak, a lakosság jobb ellátására. Ki­küszöbölődtek tehát a dotáció odaítélésének szubjektív mód­szerei: az ártámogatás kiér- demlésében minden tsz-t azo­nos jogok és kötelezettségek érintenek. Viszont megnőtt a szubjektív, egyéni ötletek, el­képzelések, módszerek, példák megvalósításának lehetősége, s ezt a szövetkezetek többségé­ben idejében észrevették. 9VI«ai számunkban: A második évszázad küszöbén (3. oldal) Zenei rendezvények Salgótarjánban . (4. oldal) Elfogtak egy határsértőt (ő. oldal) Felzárkózhat az SBTC (6. oldal.) Harcok a Mekong vidékén SAIGON Szombatra virradó éjjel a dél-vietnami felszabadító had­sereg folytatta támadásait a kormánycsapatok állásai ellen, főleg a Mekong deltavidékén. Egyik célpontja a Saigontól 70 kilométernyire délre fekvő Giao Dúc volt, amely az elő­ző napokban támadott városok­hoz hasonlóan a 4. számú or­szágút, Saigon egyik fő után­pótlási vonala mentén fekszik. Aknatámadás érte ugyanezen a vidéken My Tho városát, Dinh Tuong tartomány székhelyét. A hazafias erők Saigon felé tartó egységét Trang Bangnál egy 2500 főnyi amerikai egység igyekezett körülzárni, de a szabadságharcosoknak sikerült az amerikai katonák gyűrűjét áttörni, s ezzel véget is ért a több mint 48 órás csata. Tegnap délelőtt megkezdték a beköltözést Salgótarjánban, az Arany János úti 33-as jelű bérház kettes lépcsőházába is. Ide újabb 32 család kerül az elkövetkezetö napokban, .16 ütemben halad a 22-es jelű épület építése is Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről PRÁGA (MTI) teleket a Varsói Szerzpdés ni politika veszélyeztetése el­Pénteken tartotta első tilé- fegyveres erőinek fokozatos ki- len, valamint a moszkvai tár­sét a CSKP KB augusztus 31- vonásához, az ország politikai gyalások határozatait ellenzők­én megválasztott Elnöksége. Az és gazdasági életének normali- kel szemben, bármilyen oldal­ülésen Alexander Dubcek el- zálásához. Ugyanakkor' hajtsák ról jelentkezzenek is. A nökölt. Megtárgyalták az végre a párt januári politikai CSKP alapszervezeteiben e augusztus 31-i plénumon ho- vonalából adódó intézkedése- Levél tartalmát a jövő héten zott határozatok végrehajtásé- két. Az elnökség megállapítot- vitatják meg. nak módját, valamint azokat az ta, hogy jelenleg a legfonto- intézkedéseket, melyeket ál- sabb a párt egysége és a Nem­iami szervek hoznak a moszk- zeti Front nyílt, aktív politiká­val megállapodások végrehaj- ja. tásával összefüggésben. Az el- A levél, amelyet a KB el­nökség elemezte a pártban, és nöksége az alapszervezetekhez az országban fennálló politikai intéz, a jelen helyzet számos helyzetet és jóváhagyta a párt- napirenden levő kérdésére ad szervezetekhez továbbítandó választ. Tájékoztat a moszkvai levél tartalmát. , tárgyalásokon elfogadott meg­Az elnökség megállapította, állapodásokról. Foglalkozik a hogy a párt fő törekvése az au- párttagság előtt álló feladatok- tartalmi és szervezeti előkészí- gusztus 31-i plenum határoza- kai. Felhívja a pártaktívákat és tésével. A kongresszus napi- tainak következetes teljesítésé, a pártszervezeteket, segítsék a rendjén szerepel majd egy be- Elengedhetetlenül szükséges, párt egészséges erőit azon az számoló a jelenlegi politika} hogy a moszkvai megáMapodá- úton, amelyre az augusztus 31-i helyzetről és a párt fő feladá­sok egységes végrehajtása ér- plénummul léptek. A levél fel- fairól, a föderációs államforma deikében helyesen értelmezzék lép a politikai szélsőségek és kérdéséről, valamint a CSKP a politikai realitásokat és ily mindenfajta felelőtlen irány- cseh területi vezető szerveinek módon teremtsék meg a félté- zat, és általában a január utá- megválasztásáról. A SZOT elnökségének állásfoglalása a csehszlovák eseményekkel kapcsolatban Az elnökség foglalkozott as­zal a kérdéssel, hogyan lehet- a gyakorlatban biztosítani a moszkvai megállapodások tel­jesítését, hogy a konkrét és látható eredmények elősegítsék az ország viszonyainak rende­zését. Az elnökség végül foglalko­zott a CSKP kongresszusának A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége ülést tartott, amelyen folyó ügyeket tárgyalt. Majd állást foglalta csehszlovák eseményekkel kapcsolatban: A magyar szervezett mun­kások, a magyar szakszerve­zetek — mint az országszerte lezajlott gyűlésekből, a töme­ges állásfoglalásokból és táv­iratokból kitűnik — helyes­lik az öt szocialista ország in­tézkedéseit, a csehszlovák népnek nyújtott proletár- internacionalista segítséget. Tiszta szívvel valljuk: a csehszlovák osztálytestvére­inknek nyújtott segítség tisz­Vizsgálat a megye egészségügyi helyzetéről Az Egészségügyi Minisztéri­um felkérésére szeptember 5—6—7-én Nógrád megyében az ország különböző területé­ről érkezett orvosok vizsgála­tot tartottak a járóbetegellá­tásról. Megnézték, hogy a me­gyei, járási és városi tanácsok egészségügyi osztályai és cso­portjai a gyógyító, megelőző egészségügyi munkát az ide­vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően végzik-e? Kiter­jedt a vizsgálat arra is. hogy a betegellátás javítása érde­kében a jövőben milyen fela­datokat kell megoldani. Tegnap Salgótarjánban. a szakszervezetek székhazának tanácstermében került sor a vizsgálat tapasztalatainak ösz- szegezésére. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nevé­ben Hankó János elnökhelyet­tes köszöntötte a megjelent orvosokat. Dr. írás Jenő, a Munkaképesség-csökkenést El­bíráló Intézet igazgatója, a brigád vezetője, foglalta ösz- sze a három napig tartó mun­kát­A megyében megvizsgálták az orvosi tevékenység tartal­mát, szakszerűségét, kultú- ráltságát, a társszervekkel va­ló együttműködést, a megbe­tegedések statisztikai adatait. Kitértek az ügyviteli munkára is. Foglalkoztak a munka szervezettségével, a forgalom- irányítással, annak módszerei­vel és a munkafegyelemmel. Jártak orvosi rendelőkben. Figyelemre méltó megállapítá­sokat tettek azok állapotáról, berendezéséről. Kifogásolták a salgótarjáni rendelőintézetet, amely korszerűtlen. Dr. írás Jenő összefoglaló­jában elmondta, hogy a vizs­gálat — tekintettel a rendelke­zésre álló rövid időre — nem tudott a dolog mélyére hatol­ni, mégis sok tapasztalatot nyújtott- Elismeréssel beszél­tek a Kohászati Üzemekben folyó üzemorvosi munkáról. Néhány kivételtől eltekintve a körzeti orvosok tevékenysé­gét is pozitívan ítélték meg. Hangsúlyozta az előadó, hogy a vizsgálatokat segítő szán­dékkal végezték annak érde­kében, hogy Nógrádban is mi­nél tökéletesebben valósíthas­sák meg a szocialista egész­ségügyet. ' Az országos szerveket na­gyon foglalkoztatja, hogy a megyében magas a táppénzes betegek száma. Mint hangsú­lyozták, ennek rendezésében nagy feladat hárul a körzeti orvosokra. Ugyanis a táppén­zes betegek kétharmadát ők kezelik, s csak egyharmadát a szakorvosok. Korszerűsíteni kell a megyei rendelőintézetet, mivel a mai viszonyoknak már nem felel meg. A vizs­gálatot végző orvosokat meg­döbbentette az ott tapasztalt zsúfoltság. Két esztendővel ezelőtt ha­sonló vizsgálatot tartottak a megyében- Azóta javult a já- róbetegejlátás. A körzeti or­vosok példás munkájának tu­lajdonították ezt. Kérték az irányító szerveket: nyújtsanak fokozottabb támogatást az or­vosoknak. Az egészségügyi munka javításához szükséges a nagyobb anyagi támogatás is. tességes, becsületes munkás­ügyet szolgál, a munkáshata- lom megóvása igazi proletár internacionalista kötelessé­günk. A forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező, sokat har­colt és szenvedett csehszlovák nép munkájának gyümölcsét, a legfontosabbat, a szocializ­must védjük. Az önzetlen, elvtársi segít- 1 ség tényét az imperialista propaganda elferdítve, ellen­kei» értelmére fordítva igyek­szik bemutatni. Ezen nincs csodálni való. Az lenne a meg­lepő, ha nem ezt tennék, — ál­lapítja meg, majd rámutat: Ismerjük a csehszlovák ese­ményekkel kapcsolatos nem­zetközi visszhangot. Számos egyetértő vélemény mellett tu­domásul vesszük, értjük a Szakszervezeti Világszövetség és egyes tőkés országokban működő szakszervezetek ne­hézségeit, de megnyilatkozá­saikkal semmiképpen sem érthetünk egyet. Különösen vonatkozik ez a Szakszerve­zeti Világszövetség titkárságá­nak állásfoglalására, amely­ben helytelenítette az öt szo­cialista ország részéről a csehszlovák munkáshatalom­nak nyújtott testvéri segítsé­get. Meggyőződésünk, hogy a helyzet, a tények jobb. alapo­sabb ismeretében mindazok, akik ma még nem látnak vi­lágosan, felismerik majd lépé­seink szükséges voltát. A magyar munkásosztály 1956 őszén saját bőrén ismer­te meg a nyílt ellenforradal­mat- Azóta sem felejtettünk, s az akkor szerzett tapasztala­tok birtokában ma sokmindent jobban, világosabban értünk. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents