Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-07 / 210. szám

Áz esélyesek győzlek — Á Bgy. MÁV biztosan vezet A megyei ifjúsági labdarú­gó-bajnokság őszi III. fordu­lójában nem volt meglepetés. Aí esélyesek biztosan győz-' tek. A Bgy. MÁV továbbra is kitűnően szerepel és biztosan vezet a bajnokságban. A for dúló egyébként „sima volt’'. Sportszerűtlenség, hiányos ki - állás, fegyelmezetlenség nem történt. Eredmények: Dejtár — Szé­esény 6:0. Érsekvadkert — Romhány 2:1, St. Üveggyár — Somoskőújfalu 2:3, Mátrarió- vák — Bgy. MÁV 0:5, Ka- rancskeszi — Bgy. AKÖV 2:1. Szorospatak — Baglyasalja 1:5. A lejátszott hat mérkőzésen 28 gólt lőttek a csapatok és ez mérkőzésenként 4,66-os át­lagnak felel meg. a bajnokság Állasa 1. Bgy. MÁV 16 13 2 1 73:16 21 2. St. ZIM 14 10 1 3 33:18 21 3. Mátranovák 16 9 3 4 41:39 21 1. Szorospatak 15 8 4 3 36:24 2l) 5. K.-keszi 16 9 1 6 55:26 19 6. Bgy. AKÖV 16 8 3 5 29:28 19 ?. Érsekvadkert 16 9 1 6 33:34 19 8. Dejtár 16 7 1 8 47:38 15 9. Baglyasalja 16 5 3 8 31:42 13 10. Somoskőújf. 15 6 9 30:37 12 U. Szécsény 14 3 3 8 28:33 9 12. Rétság 13 3 2 8 19:43 K 13. St. Üveggyár 16 2 1 13 23:62 5 14. Romhány 15 2 l 12 17:55 5 A FORDULÓ VÁLOGA­TOTTJA: Molnár (Érsekvad­kert) — Sárosi (Dejtár). So­mogyi (Baglyasalja), Kiss (MÁV), Angyal (Somos), Pán- tya (Somos), Kiss (Baglyasal- ja), Kovács (Dejtár). Simon (Karancskeszi), Bagyi (Dej­tár), Tóth I. (Karancskeszi). A válogatottak közül Ko­vács és Simon 3—‘3, Bagyi 2 gólt lőtt. A góllövőlista állása: 1. Farkas (MÁV) 21, 2. Gordos (K.-keszi) 20, 3—4. Kovács (K.-keszi) és Záhorszkj (Ér­sek vadkert) 17—17, 5. Répás (Mátranovák) 14, 6. Családi (MÁV) 13, 7—8. Sztankó (Dej­tár) és Maczkovják (Szoros­patak) 12—12, 9. Czencz (MÁV) 11 góllal. A SPORTSZERŰSEGI VER­SENYBEN: 1. Bgy. MÁV 160, 2. Mátranovák 140, 3. Ka­rancskeszi 140, 4. Bgy. A.KÖV 14y, 5. Baglyasalja 140, 6. So­moskőújfalu 140, 7Í Szorospa­tak 130, 8. Érsekvadkert 130, 9. Szécsény 130, 10. Rétság 120, 11. Romhány 115, 12. St. Üveggyár 110, 13. Dejtár 105, 14. St. ZIM 100 pont. Járási bajnokság Válaszol az illetékes Szilaspogony és Homokterenye vezet A sálgótarjánj járás labda­rúgó-bajnokságának Karancs csoportjában lejátszották az őszi idény első mérkőzéseit. Az élen továbbra is íf/.ilas- pogony áll, bár egy találkozó­val kevesebbet játszott, mint Etes. A XI. forduló eredményei: Bárna—Etes 3:1, St. Kinizsi -“-Zagyvaróna 2:0, A Szilaspo­gony—Zabar mérkőzés elma­radt, mert a játékvezetőnek útközben elromlott a motor­A Mátra csoportban az őszi negyedik fordulónál tartanak. Homokterenye egyre inkább belelendül, és Mátraszele előtt már két pont az előnye. A XVIII. forduló eredmé­nyei: Mátramindszent — Ho­mokterenye 1:3, Mátraszele— Ménkes 1:1, Sóshartyán—Luc­iáivá 2:4 Szúpatak—Nagybár- kány (0:0-ás gólaránnyal a két pontot Szúpatak kaptak.) A BAJNOKSÁG ALLASA kerékpárja. A BAJNOKSÁG Állasa 1. H.-terenye 2. Mátraszele 18 18 13 10 4 5 50:37 26 4 39:19 24 1. Szilaspogony 10 6 1 3 29:15 13 3 Ménkes 18 9 5 4 60:27 23 2. Etes 11 6 1 4 29:27 13 4. Lucfalva 18 11 l 6 54:38 23 3. Bátna 11 5 2 4 20:19 12 5. M.-mindszent 18 7 3 8 35:33 17 4. Zabar 10 5­5 28:16 10 6. N.-bárkány 18 6 1 11 25:28 13 5. Zagyvaróna 11 4­7 22:33 8 7. Szúpatak 18 6­12 25:63 12 «. St. Kinizsi 11 3 2 6 15:33 8 8. Sóshartyán 18 3­15 24:67 6 Gondolatok atlétikai utánpótlásunk helyzetéről Felnőtt atlétaválogatottunkat az európai élmezőny szoros nyomában tartják számon. Időnként nagyszerű eredményeket érnek el, majd váratlan vereségeket szenvednek, amit leg­többször a második emberek gyengeségével magyaráznak. Október 13-án megkezdődik az olimpia, újabb nagy erő­próbája atlétáinknak. A világszínvonalat képviselő magyar atléták zöme sportszempontból már nem mondható fiatalnak, és ha most visszavonulnának a közvetlenül utánuk levő 20— 24 éves versenyzők közül csak igen nehezen tudnák némileg is pótolni őket. Az európai ranglistát vizsgálva a 19—20 éve­sen között rossz a helyzetünk, az ifjúságiak korosztályában pedig az eredmények eléggé lesújtóak. Közvetlen utánpótlá­sunk Európában 64 ponttal a 11. helyen áll. Jellemző, hogy a Szovjetunió csak kalapácsvetésben kétszer annyi pontot szer­zett, mint amennyit atlétáink az összes versenyszámban. Mi az oka a lemar adásnak? Az eredmények évről évije ja­vultak, javult az átlag is, tehát nem visszaesésről, hanem lassú ütemű fejlődésről van szó. A rohamos haladással nem tudtunk lépést tartani. Az utóbbi években nagy erőfeszíté­seket tettek az atlétika fejlesztésére, de egyelőre eredmé­nyességben ez nem mutatkozik meg. A szakemberek vélemé­nye szerint a nemzetközi versenyeken és ranglistákon elért eredményeinkből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mondván: győztes ellenfeleink közül sokkal keve­sebben válnak világklasszissá. Így Tégla Ferenc, Németh An­géla, Kovács Annamária, Faragó János és Szenteleki Sára ma már nemzetközileg is elismert atléták, abból a vesztes magyar csapatból, amely 1964-ben a románoktól vereséget szenvedett. E megállapítást alátámasztja a korai szakosítás nagy hátránya,, mivel á fiatalabb korban kiváló eredményt felmutató versenyzők közül nem sokán jutnak el végül is a íelnőtt bajnokságig. Ezekben a megállapításokban sok az igaz­ság, de a tények fölött nem szabad szemet hunyni, bárho­gyan is magyarázzuk azokat. Tennivaló bőven akad. Az eddi­gi gyakorlat hibája, Hogy a szakmai munkát gyenge előkép­zettségre építette fel. Nincs lehetőség nagy tömegekből való válogatásra, az egyesületekben pedig türelmetlenül, gyors eredményekre törekednek. Tovább szükséges fokozni a jö­vőben az anyagi és erkölcsi támogatást, hogy ne valljunk szégyent a nemzetközi porondon. Az iskolai testnevelés elé is nagyobb követelményeket állít az atlétika. Az általános és középiskolai testnevelést, egész atlétikánk alapját olyanná szükséges tenni, hogy a magas szintű alapképzettségek kiala­kuljanak a tanulókban. Az eredményeket az egyre inkább előtérbe kerülő távlati felkészítésre kell tervezni, és az legyen a cél, hogy a sportiskolák és egyesületek jó fizikai képessé­gekkel rendelkező atlétákat kapjanak. Ezek további képzése azután már az egyesületek dolga. Áz aktívák nélkül nem menne A közelmúltban a Nép­sport és a Nógrád foglalko­zott személyemmel. Jólesett az elismerés, azonban sze­rénytelenség lenne a leírt eredményeket csupán a ma­gam számlájára írni. Elér­tük, hogy 26 sportegyesüle­tünk van a járásban, minden lakott településen megterem­tettük a szervezett sportolás kereteit. E' sportkörök több­ségében jól dolgoznak. Akad­nak persze gyengén működők is — a személyi és anyagi le­hetőségektől függően. A leg­több helyen számíthatnak a községek a sportkörökre, más­irányú feladatok elvégzésére (társadalmi munka) is képe­sek. Az elmúlt évtizedben új sportágakat honosítottunk meg: kosárlabda, kézilabda, tollaslabda, sportlövészet. Ehhez új sportpályák, kispá­lyák épültek, .Hollókőn ez­után bontakozott ki a sport­élet. A szécsényi járásnak több- mint 1500 igazolt spor­tolója van. Bajnokságot tn- ditottunk asztaliteniszben, kézilabdában, labdarúgás­ban, röplabdában, sakkban, tekében és sportlövészetben. A .tömegsport-rendezvénye­ken — áz iskolásokat is szá­mítva — a lakosság 23 száza­léka vesz részt. Ügy vélem, hogy a felsorol­tak bizonyítják: egy sportve­zető ilyen szerteágazó mun­katerületen nem tudhat ered­ményes lenni segítőtársak, aktívák nélkül. Áldozatkész­ségüket emlegetni nem köz­hely. Tényleges munka, szó­rakozásról és pihenésről va­ló lemondás van mögötte, így névtelenül köszönöm meg valamennyiüknek eddigi munkájukat, amit a sport fejlesztéséért végeztek, s re­mélem végeznek a jövőben is. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni a községi taná­csok, termelőszövetkezetek és vállalatok segítségét sem. Anyagi bázist, erkölcsi tá­maszt jelentenek a sporto­lóknak. Nincs olyan kérdés, amelyben ne sietnének a se­gítségünkre. Ha községi vagy járási szinten gondunk tá­mad. a pártszervezetek támo­gatását is élvezzük. Minden ember ott igyek­szik eleget tenni munkájá­nak, ahová állították. Én sem teszek mást, igyekszem meg­felelni. A munka természeté­ből adódik, hogy sokszor es­te és vasárnap is foglalt va­gyok. Nem érzem tehernek, hiszen olyan emberekkel dol­gozom együtt, akik feledtet­nek minden fáradtságot. Domszky György a szécsényi JTS elnöke Az olimpia földjén (Mexico City nem a legjobb hírekkel vonult be a sport­világba. Mindenki rettegett még a gondolattól is, hogy a tenger szintje felett 2400 méter magasságban versenyez­zen. Megalapozott volt ez a félelem, vagy csak rosszindu­latú yaklárma? Erre kerestem a választ egy hónapon át az olimpia földjén. A tapasztalatok egy részét ezennel át­nyújtom.) Metropolis a tűzhányók tövében származású ember él az Álla­gombok ékesítenek, természe­tesen sombreróval a fejen, né­pi zenekarok koncerteznek. Aki szerenádot akar adni ked­vesének vagy barátjának szü­letésnapjára (éz is divat!) ide­jön zenekart bérelni. . Ter­mészetesen mielőtt az alkut megkötik, a megrendelő kíván­csi, hogy mit tudnak a zené­szek. Az autóból ki sem száll­mokban, saját bevallásük szé- nak, úgy hallgatják meg pro- rint zömükben rosszabb kö- dukcióikat. Mexico City, az olimpia színhelye hamisíthatatlan vi­Ez a történet is így kezdő­dött- A víg zenét egyszercsak borzasztó lárma és csörömpö­lés szakította félbe. Mire kö­zelükbe értem, az autó már rülmények között, mint a né­gerek. .. Az évszázados ellen­tét a nép ajkán úgy tükröző- lágváros hétmillió lakossal. Va- dik, hogy a vihart — jöjjön rázsát még növeli, hogy bár- bármelyik égtájról — norte- cllT=lll ai aulu ^yÍtőhrntjáK11th^a naPiíf.' "ak (északinak) nevezi éPP- fejetetején állt, betört abla­hfr« hőhnWtJt, titánvA 1 Ugy’. mint a földrengést- vagy kokkal és utasai éppen azzal híres hoborította tűzhányó, a egyeb természeti csapásokat, próbálkoztak, hogyan tudná- Popocatepetl es az Ixtaccihu- Ha netalárilán valaki alfa- „„i i i ^ ,, , , . f atl a kevésbé nevezetesekről i * ,tn a\, 1 elIe nak kikászálódni belőle, atl, a Kevésbe nevezetesekről lejtene, hogy a gnngok meny- — ugy kell nekik — neve­nem is beszelve. Mmden meg- nyi rosszat tettek a mexicói tett a tömeg - miért el­található itt, ami az ilyen hatal- népnek, nap mint nap figyel- tolták őket macskazenészek- mas metropolisokat jellemzi, a meztetik a nagy gonddal áDolt nek alatti vasút kivételével, emlékek. Az ellentét tulajdon­föld Azt most építik. Tehát, gyö- képpen 1821-ben kezdődött, nyörködhet - a látogató a cső- amikor a mexicói kormány dálatos felhőkarcolókban, engedélyt adott háromszáz üvegpalotákban és szörnyül- katolikus csalidnak, hogy ködhet a város peremén épült északról áttelepüljön- A Mo- vályogviskók láttán. Ses Austin és fia Stephens ál­Kik népesítik be ezeket az tál vezetett áttelepülőket — épületeket? Milyenek gz em- akik alkalmazkodtak a mexj- berek, akik októberben, a cóiakhoz —, követték az ag- XIX. Nyári Olimpiai Játékok resszívebb természetű protes- idején a házigazda szerepét tánsok. 1827-ben már tizen- töltik be? A sablonosnak tű- hétezernél több északi állam­nő kérdéseket az teszi izgal- polgár élt Texasban.., Az ő mássá, hogy a spanyol hódi- vélt sérelmük indította el azt tást megelőzően magas kultú- a háborús lavinát, amelynek rájú indiok lakták e földet- eredményeként Mexico jelen- Ugyán kevés hírmondó akad le8* területét meghaladó or- már belőlük, akikre azt lehet sza§részt Kénytelen volt át­mondani tiszta vérű indiok. engedni az északiaknak for- Ám három, három és fél mii- mális és nvevetséges tizenöt- liónyi őslakos él még ma Is millió dolláros kártérítés fe- távol a modern világ zajától jében. Kalifornia, Nevada, Üj- fíttyet hányVa az évszázadok Mexico, Arizona és Texas alatt végbement változásokra, végképp elveszett számukra. .. Az ősök szelleme azonban él még azokban is, akik a fővá­rost népesítik be. — Kiben mennyi indio vér csörgedezik? — válaszolt kér­désemre dr. Alfonso Caso pro­fesszor, az Instituto Nációnál A 'zenekar, mint aki jól vé­gezte dolgát, továbbáílt és az újonan érkező vendégeknek kínálta művészetét... Bécs István Tilos a fegyverhordás A mexicói emberek — mint általában minden latin-ame­rikai — forróvérűek. Néha Idigenista (Nemzeti Bennszülött * kezük, mint az Intézet) igazgatója. — A faji keveredés a mi hazánkban agyuk, S amikor a kéz megmoz­dul, arra sincsenek tekintet­olyan nagy, hogy valamennyi *el> hogy valaki idegenből ér­kezett. Az utcákon napiren­den vannak a verekedések, sőt a fegyveres összecsapások is. Éppen ezt megelőzően til­tották be az olimpia idejére a fegyverhordást. Sem lőfegy­vert, sem kést nem hordhat­nak magukkal az emberek, nehogy a szurkolás hevében esetleg elragadtassák magu­kat. Mert a hangulat ebben a szép városban bizony egyik percről a másikra megváltoz­hat­' Szemtanúja voltam egy , . . . .. esetnek. A város központjá­kon nahua-indm kolto verse, ban az operaháztól és a La­tintoronytól néhány percnyire ° " található a Garibaldi tér. Ez mexikóiban akad indio vér. Kivételt a betelepültek képez­nek. Mi csak azokat tekintjük indionak. akik régi formájú közösségekben élnek. Mihelyt megélhetésüket falvaik hatá­rán túl keresik, már mexieói- aknak tekintjük őket. •, Kőkemény, bölcs, nemes és megértő Mexico lakosságának zömé­re még ma is érvényes az egy­amelyben e föld legfőbb jellemvonásait ecsetel- te: „Kőkemény szív — bölcs viselkedés — uralkodj arco­don ember — de szíved le­gyen nemes és megértő”. Ezekből a tulajdonságokból mindenki- azt kapja, amit megérdemel. A rossz — ke­ménységet. A jó — megértést és barátságot. S minden ide­gen bizalmatlanságot, amíg nem győződnek meg jó szán­dékáról. .. Ezen nem is lehet csodál­kozni! Egy nép. amelyet tör­ténelme folyamán annyiszor becsaptak, mint -a mexieóit, bármely részén éljen is a vi­lágnak, csak így viselkedhet- A legbizalmatlanabbak a nagy északi szomszéddal, az USA- val szemben. Noha a hivata­los államközi kapcsolatok látszatra normálisnak, baráti-’ nak tűnnek, a felszín alatt rengeteg ellentét lappang. Ez elsősorban abból fakad, hogy évszázadok folyamán az USA fegyveresen és diplomáciai manőverekkel állandóan cson­kította Mexico területét. Je­lenleg is több millió mexicói arról nevezetes, hogy egész napon át — beleértve az éj­szakát Is — testhez simuló fe­kete ruhában, amelyet ezüst Azonnali belépéssel felveszünk kubikosokat és kubikos­brigádokat, betonozókat, útépítőket, csa­tornaépítőket, betanított munkásokat, férfi segéd­munkásokat. Bérezés teljesítménybérben, kiemelt munkahelyi nőt­ték biztosítva, napi három­szori étkezés, szállás nn- dern munkásszállóban. Sza­bad szombat. Jelentkezés személyesen vagy levélben . Dunaújvá ros. Kenyérgyár út 1, sz statt. 26 sz. Építőipari Vállalat APRÓHIRDETÉSEK Málnasarj Knewett. DötermŐ öl),— Ft/100 db. megrendelhető Nagyobb tételnél ár­engedményt adunk. Petőfi Mg. Tsz. Hol­lókő. Jobbágyi Építőipari Ktsz azonnali belépés­sel felvesz 3 fő épület- lakatost. Kereset havi 2000—2500.—Ft között teljesítmény-bérezés-' sei. Egy darab Nizza, csukott gépkocsi ti­pizálás miatt eladó, majdnem új állapot­ban. Irányár: 60 000.— Ft. Megtekinthető: Salgótarján, Liget út 5. sz. Vizsgázott kazánfű­tőt azonnali belépés­sel felveszünk. Nóg- rad megyei Patyolat. Salgótarján. Elcserélném város központjában levő nagyméretű kettőszo­bás, cserépkályhás, összkomforto-s laká­somat, három vagy kettőszobásra meg­egyezéssel. Salgótar­ján, Karancs u. 6. MÉI-I Vállalat salgó­tarjáni telepe értesí­ti tisztelt ügyfeleit, hogy szeptember hó­nap 20-tól október 10- ig leltározás miatt az áruforgalmazást szü­netelteti. ■Francia nyelvokta­tást vállal, korrepe­tál: Kakukk Edgár; Öblösüveggyár, keres, kedelmi osztály. Azonnali vételre ke­resünk Balassagyar­maton 3000 négyszögö­lön felüli telket, vagy beköltözhető 3 szo­bás házat. ..Bajcsy- Zsilinszky út” jeligé­re a balassagyarmati Magyar Hirdetőbe.. B al a s sa g y arm at, Benczúr utca 9. (ál­lomással szemben) családi ház beköltöz­Trabant 601. sürgő­sen eladó. Dr. Fara­gó, Balassagyarmat, Lenin lakótelep, n/2. I. 2­Tv-'tulafdosiosok, figyelem! 1968, szeptember 1-től vasárnap délelőtti ügyeleti szolgálatunkat kibővítettük, szombaton 13 órától 18 óráig terjedő időszakra is Salgótarján területén. Telefonhívást továbbra is: Salgótarján, 12-56-ra kérjük. NÓGRÁD MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents