Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-04 / 207. szám
Vásárlási láz Kik azok a fenegyerekek? Háború* örökség a világon a vásárlási láz. Arra emlékeztet, hogy a háború nemcsak az emberéletet tizedeli, hanem a falatot is kiveszi az emberek szájából, s ezzel megnöveli az élelmiszerek árát és tekintélyét. Olykor a hidegháború hatására is megindulhat a vásárlás lázas és ragályos folyamata, amint erre jó néhány példát idézhetünk mi is háborút követő életünkből. Ámde, amióta a szocializmust építjük országunkban, mindinkább a saját kárunkon tanultuk meg, hogy semmi értelme felülni a vénasszonyos hisztériának, vagy a zavarkeltő nyugati propagandának, mert az indokolatlan felhalmozást a családi háztartás bánja. Hosszú idő óta nem is támadt fel ez a betegség hazánkban és Nógrád megyében, mert mindenki nagyon jól tudta, hogy a fontosabb élelmicikkckből szükségleten felül termelünk, s amiben pedig hiány mutatkozik, azt mindig pótolni tudjuk külföldi behozatalból. Már-már úgy hittük: végleg elmúlik ez a betegség, mint a gyermekbénulás a Sabin-cseppek nyomán, amikor egy-két hete helyenként isméi felütötte fejét az átkos kór. A csehszlovákiai események, de talán még- Inkább a nyugati rádiópropaganda hatására megyénk több községében is szokatlan kereslet nyilvánult meg a liszt, a cukor, a só és egyéb mindennapi közszükségleti élelemcikk iránt. Egyes üzletekben alig győzték kimérni a sok árut, verejtékesre és holtfáradtra dolgozták magukat a boltosok. A nagykereskedelmi központokban pedig bizonyára csodálkoztak az utánrendelések gyorsaságán és meny- ny iség én. Hallottunk ügyes boltosról, aki nyomban nagykereskedelmi tételben rendelt árut, s minthogy a betegség hamar alábbhagyott, ma már akkora raktárkészlettel rendelkezik, hogy kisebb forgalomra méretezett raktárában szinte mozogni sem tud a zsákoktól. A balassagyarmati járás egyik nagyobb községében mesélték, hogy az ügyes boltos a szabályos áramszünetet -arra használta fel, hogy három láda, évek óta eladatlan gyertyakészlc- tét nagyhirtelen áruba bocsátotta az élelemért tülekedő, megtévesztett asszonyoknak. Egy ideig (ez a vásárlási láz megszokott tünete!) az sem használt, ha a boltosok többsége nagyon becsületesen tájékoztatta vevőit arról, hogy liszt, cukor, só van bőségesen és a készletek országosan akkor sem merülnek ki, ha mindenki a szükségleten felül vásárol. Nem hatottak az újságokban megjelent közlemények sem, amelyek ugyancsak az áruellátás zavartalanságáról adtak nagyon őszinte tájékoztatást. , így egyes élelmes és óvatos családoknál egy-kettőre megtelt az éléstár és kiürült a buksza. S akiknek nem volt elég két és fél évtized tanulsága, hidegháborús uszításokról és a kórokozó hatásaként fel-feltörő vásárlási lázról, most jsmét a maga kárán és bőrén tanulhatta meg, hogy nem érdemes felülni a tájékozottat megjátszó. zavarosban halászó kapitalista propagandának. S meg kellett tanulniuk végül, hogy hinniük lehet a szocialista kereskedelem és tájékoztatás őszinteségében, sőt önzetlenségében. Vajon ez az újabb injekció gyökerestől elmulasztotta azt a betegséget, amely vásárlási láz néven vonult be a köztudatba? L. Gy. A NÖGRÁD július 10-i száma tudósított a Nógrád megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács rendkívüli üléséről. A balesetek fő okát az emberi mulasztásokban jelölte meg, nagyobb társadalmi összefogást, szigorúbb rendőri intézkedéseket sürgetett. A helyzetet aggasztónak minősítette, s hogy ez nem volt túlzás, azt a júliusi baleseti statisztika igazolja: az elmúlt év júliusához viszonyítva több mint százszázalékos emelkedést mutat. Felmerült a kérdés: miért van sok baleset? Felelőtlenek az emberek? Nem tartják tiszteletben a törvényeket? Ez nem igaz. Ellentétben áll azzal, hogy nálunk a közrend, a közbiztonság szilárd. Meggyőződésem, hogy egyetlen ember sem akar balesetet okozni vagy szenvedni. Mégis, mi a magyarázat? Véleményem szerint a közúti közlekedés fejlődése új/viszonyokat teremtett, ugrásszerűen növekedett a járművek száma, a teljesítő- képesség. a sebesség, a terjedelem. Az újat nem követte az emberek tudatában az a folyamat, ami összességében a biztonságot szolgálja. Itt kell lás egy közlekedési megszerezni, mint a gépjárművezetést. Nem beszélve a motorkerékpár-vezetői és magán- gépkocsi-vezetőj jogosítványokról, amelyekhez még ennyit sem követelnek. Ez az ellentét, ha akarjuk, ha nem, a balesetek okaként — igaz közvetetten — jelentkezik. Az általános iskolai KRESZ- oktatás csak az 1967/68-as oktatási évben kezdődött osztály- főnöki órán. Itt is felmerült a kérdés — a késedelmen túl —, hogy a középiskolákban miért nem? Egyébként a gyermekes fiatalkorúak által okozott balesetek száma, emelkedési üteme, erre figyelmeztet. A kérdés felvetését külön indokolja, amj napjainkban új jelenség, hogy tömegével érkeznek hozzánk korengedély iránti kérelmek, — mert a tizenhattizennyolc év közöttiek gép- járművezetői vizsgára bocsátása engedélyhez kötött. Megdöbbentő, hogy alig tizenhat évesek különböző indokokkal kérik vizsgára bocsátásukat, és sajnos a szülök ezt buzgón javasolják. A gépjárművekkel rendelkező egyes gazdaságbk vezetői sem értették meg a változásokat. így a pillanatnyi gazdasácikkhez to6ain vezetek. De más belém jöhet, mit érek azzal, ha az elkövetőt felelősségié vonják.” Jó volna erre akkor is gondolni, amikor a rendőr nincs jelen, és látják, hogy mások szabálytalankodnak, amikor arra biztatják őket, igyanak egy pohárral, az úgy sem befolyásolja a vezetést és rendőr sincs a közelben. Ez nagyfokú közömbösség magukkal és embertársaikkal szemben. Általában a szigorúbb rendőri eljárások, büntetések alkalmazása nem indokolt. Abból indulok ki, hogy az emberek legtöbbje tiszteit törvényeinket, a közlekedés szabályait és pillanatnyi, figyelmetlenség, gondatlanság következménye a baleset. A nagyobb szigor elsősorban a „fenegyefekekkel” szemben szükséges, és a vezetői okmányok bevonásánál kell, hogy jelentkezzen. Ehhez azonban, nagyobb segítséget kell, hogy kapjunk a közlekedés becsületes résztvevőitől. Akik zavarják a közlekedés rendjét, azok legyenek megfosztva a gépjárművezetői jogtól. Javaslom: a gépjárművezetői képzés minőségi színvonalát az igényekhez igazítani, az isHabü ve«* Négyszáz—ötszáz fokig gi érdekért sokszor tesznek kockára többszörös értéket, emberj életet, testi épséget azzal, hogy műszakilag hibás járművet indítanak, vagy olyan emberre bízzák, annak dirigálásét, aki nincs kiképezve. Ha rendőri intézkedés történik, nem azért tesznek szemrehányást az elkövetőnek, mert szabálytalankodott, hanem azért, kólái KRESZ-oktatást módszeresebbé tenni, és jó volna a középiskolákban is keresni ennek lehetőségét. Állami, társadalmi szervek nagyobb segítséget adjanak az emberek felvilágosításához, a felelősség- érzet kifejlesztéséhez. Az illetékes gazdaságvezetők a közlekedéssel összefüggő mulasztások megszüntetését ne attól Újfajta üvegtermék előállításának sikeres kísérleteit folytatták le a közelmúltban a Salgótarjáni Síküveggyár kutató laboratóriumában. A külsőre szürke lyukacsos anyag megkeményedett szivacshoz hasonlít. Olyan könnyű is, mint a szivacs. Az anyag neve: habüveg, vagy habosított üveg. Néhány nyugati országban ugyan nem ismeretlen, de Magyarországon először Salgótarjánban látott napvilágot az üveg új fajtája. A kisérleteket dr- Bíró Sándor, a gyár főmérnöke kezdeményezte, iránymutatást adott hozzá s a kísérleteket végig figyelemmel kísérte, ellenőrizte annak eredményeit. Hogyan, miként jutottak el a habüveg előállításához? A száz mikronnal nem nagyobb szemcséjűre aprított üvegcseréphez — zárt vasformában — körülbelül nyolcszáz Celsius hőfokon szénalapú kormot vagy unrJkívSi finomra őrölt kokszot adagol'.ak. Ennek hatására az üveg duzzadni kezdett, mint a kel*tészta, majd győrien és egyenletesei kigá- zosodett. A még képlékeny anyagot formákba öntötték, ameiyek hűtoszalagori szilárdultak. Az anyag tulajdonságai —a laboratóriumi mérések alap- ián — figyelemre méltóak, A naou -eg térfogatsúlya •- a techn. Jógiétól függően — kétszázó'ven—ötszázhúsz kilogramm köbméterenként. Könnyűsége ellenére nyomószilárdsága kitűnő: hatvan kilogramm négyzetet-nii,.’éteren ként. (A hagyományos tégla térfogatsúlya 1900—1700 kilogramm köbméterenként, s a leggyakrabban használt égetett agyagtégla nyomószilárdsága 50—70 kilogramm négyzetcentiméterenként)’ Az előállítás technológiájának megválasztásával az anyag pórusszerkezete is szabályozható. Ennek megfelelően nyerhető úgynevezett zárt és nyílt pórusú szerkezet. Az első esetben a habüveg kiváló hőszigetelő. A nyílt pórusú szerkezet esetében hanghőálló szigetelő tulajdonsággal rendelkezik. A hagyományos téglával összehasonlítva, egy tonna habüveg mintegy nyolcvanöt tonna tégla szigetelését pótolja. Könnyűsége, s amellett szilárdsága, kitűnő hangvagy hőszigetelő tulajdonságain kívül a habüveg fagyálló, négy—ötszáz fokig hőálló, sav- és lúgálló, nem korrodál, nem veszi fel a vizet, s érthetően a rágcsálók sem fenyegetik. Végül sZögelhető, fűrészelhető. Mint említettük, előállításához közönséges üvegcserepet és szénalapú kormot, esetleg finomra őrölt kokszot hasznainak- A gyártás gazdaságosságát fokozza, hogy ahhoz a nagymértékben szennyezett, a síküveggyártáshoz már nem gazdaságos üvegcserép megfelel. A technológia — bizonyos módosításokkal — átvihető zöldüvegcserép felhasználására, s ez már csak azért is jelentős, mert az utóbbi esztendőkben a keletkező zöldüvegcserép nagyobb része kár- bavész. A habüveg felhasználási területe rendkívül széles lehet. Szakemberek szerint az építőipar olcsó, könnyű hő- vagy hangszigetelő, burkoló, vagy falazó anyaghoz jut általa. De alkalmas hűtővagonok, hajóterek, vagy magas hőmérsékletű fűtőcsövek burkolásara 6tb. Tekintettel arra, hogy az új anyag iránti érdeklődés nagy — az érdeklődő vállalatok közül a legelső az ÉVM Országos Szakipari Vállalat igazgatója volt —, a Síküveggyárban már jövőre tervezik habüvegből előállított huszonot- ször-huszonöt centiméteres, öt centiméter vastag habüveg burkolólapok sorozatgyártását. Á habüveg előállítása újólag bizonyítja a Síküveggyár műszaki vezetőinek céltudatosságát, mellyel az üvegnek, mint alapanyagnak egyre újabb és újabb feldolgozhatóságát, alkalmazásának újabb és újabb területeit keresik. Cs G. Rekord a könyvtárban is Több mint kéthónapos szünet után újra megnyitotta kapuit az olvasók előtt a megyei Balassi Bálint könyvtár. A tarjániak nagyon várták a nyitás napját. Ezt bizonyítja az első nap forgalma, amikor több mint'360-an kölcsönöztek, összesen 1100 kötetet. Az olvasóteremben félszázan böngészték a folyóiratokat, napilapokat. A könyvtár dolgozói a nyitás napjára korszerűsített, a tudományszakoknak megfelelően rendezett szakkatalógust készítettek. Az igazgató elégedett mosollyal teszi be az ajtót a főkönyvelő mögött. Mostanában gyakran tanácskoznak. Csaknem naponta számolgatnak, figyelemmel kísérik a gazdaság eredményeit, Borsosbe- rényben sem mindegy, hogyan alakul a gazdasági, pénzügyi helyzet. Erről a .,nem mindegyről” beszélgetünk Góg Mátyással, az állami gazdaság igazgatójával. — Sohasem mulasztottam el a rendszeres vizsgálódást, a számok alakulásának figyelemmel kísérését. Hiszen a számok a valóság tükörképei. S éppen az idén tenném az ellenkezőjét? — mondja jóízű mosollyalA kérdő pillantásra folytatja. — Ötödik éve dolgozom Borsosberényben. Ezalartt a gazdaság kétszer volt veszteséges és kétszer nyereséges. Az idei év pedig. . . — mondja sokat sejtetően. s- nem fejezi be a mondatotEbből gondolom, ennek az évnek a gazdasági barométere emelkedést mutat. így már érthető a sok tanácskozás, töprengés, mit, hogyan kellene jobban csinálni. Ezeket a belső irodai fejtöréseket követik azután a jól előkészített gyakorlati intézkedések. Bejönnek-e a milliók? A Borsosberényi Állami Gazdaság idei termelési értékterve 20 millió forint. Ez egyik embernek sok, a másiknak kevés1. Attól függ, hogy egy gyárigazgató, vagy egy traktoros olvassa. Csupán a könnyebb viszonyítás kedvéa társadalmi összefogás szükségességét és felelősségét felvetni. A baleset helyszínén nagyon sokszor találkozunk ezzel a véleménnyel: „Én harminc éve volán mellett ülök, mindig figyelmesen közlekedtem, még egy karcolásom sem volt.” Igen, a figyelem eddig* elég volt, de a mai közlekedésben tudni is kell, és ismerni a szabályokat. Dehát régi módon közlekedik nagyon sok ember, új viszonyok között... Gépjárműparkunk mennyiségi, minőségi változása szemmel látható, és folyamatos. A gép járművezető-képzés minősége viszont változatlan. Nincs még olyan szakma, amelyet hat hét alatt lehetne ért: a szécsényi gépjavító állomás terve ötmillióval több, amit jól felszerelt műhelyekben az időjárás hátrányai nélkül lehet teljesíteni- Az igazság az, hogy a gazdaságnak ez a „ruha” egy kicsit nagynak tűnik. A gazdaság adottságai, felszereltsége még sok kívánnivalót hagy maga után. Az igazgató ezekről nem szívesen beszél, nehogy panaszkodásnak véljem. — Ezek amolyan nógrádi nyavalyák, amelyek különösen itt a rétsági járásban érvén vesülnek. De mit csináljunk ’ A földek minőségét csak hosszú évek céltudatos munkájával lehet számottevően megváltoztatni. S, ha nincs megfelelő épület — márpedig nálunk nagyon kevés van! — építeni kell. Mindezek a beruházások csak eszik a pénzt, és csak később térülnek meg- Szerencsénkre kaptunk egymillió forint segítségét a gazdálkodáshoz. Bejönnek-e a milliók? Helyesebben „megtermelik-e” a tervet? Erről biztatóan nyilatkozik Góg Mátyás. — A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamban, költségben jobb a tervezettnél — mondja elégedetten. — A kalászosok a várakozáson felül termettek, s jók lesznek a kapások is. Várható, hogy mindkét nagy ágazat nyereséget hoz. Az állami gazdaság 3100 hold szántójából csaknem ötszáz holdon kukoricát termesztenek, A gabona mellett ez a növénytermesztés fő profilja. A kukoricára nagy gondot hogy olyan helyen közlekedett, ahol rendőr volt. fordítanak- A lelkiismerettel végzett talajmunka mellett nem sajnálják a műtrágyát 6em. Egy-egy hold kukoricára 12 mázsa vegyes műtrágyát, 270 kilogramm hatóanyagnak megfelelő mennyiséget adagolnak. A borsosberényi gazdaság nem hiába bemutató gazdaság. nyilván nem pironkodnak az idei- kukoricatermesztési és betakarítási bemutatón sem. Borsosberényben a betakarításban „szent gépnek” tekintik a kombájnt. — Nagyon egyszerű — mondja az igazgató. — Mi a kukoricát is kombájnnal takarítjuk be. Pontosabban fogalmazva a vetésterület hetven százalékát. Ez a terület több, mint 2200 hold- Jelenleg hat, jövőre már nyolc kombájnja lesz a gazdaságnak. Sok költséget és időt takarítanak meg Velük. Mivel szabad foglalkozni? A gazdaság vezetői szeretnék már végre a gazdálkodást az egyre növekvő fejlődés útjára irányítani. Ehhez a kezdeti feltételek megértek, a lehetőségek részben adottak. Az igazgató a legfontosabbnak tartja ezek közül a személyi feltételeket. — Nagy erő mindenütt a törzsgárda. Nálunk a gazdaságban kialakult ez a megbízható gárda mindegyik üzemtegyék függővé, hogy észlelte a rendőr vagy sem. Így a rendőrség a törvény teljes sziágban. Természetes, hogy elsősorban rájuk építünkAz egyik fontos tennivalóra termelésszerkezet megváltoztatása. Nemrégiben meghatározták, mivel szabad foglalkozni a gazdaságban. Kiderült, hogy a legkifizetődőbb a gabona- és a kukoricatermesztés, a sertés- és a szarvasmarha- tenyésztés, -hizlalás- Ennek megfelelően készülnek a jövőbeni gazdálkodásra a borsos- herényiek. Alaposan lecsök- kentik az eddig 'termesztett növények számát, tökéletes gépesítésre törekszenek, az állattenyésztést pedig újabb épületekkel erősítik. Ne kiabáljuk el • — Az idén készül egy száznyolc férőhelyes szarvasmarha-istálló — mondja az igazgató. — Jövőre pedig egy ezres sertéshizlaldát szeretnének kapniMéltánylásra érdemes ez a törekvés, hiszen a borsosberényi gazdaságnak- évente 8 0 ezer liter tejet. 30 vagon hízott sertést. 100 vagon vető- és 40 vagon étkezési gabonát kell értékesíteni, ha eredményesen akar gazdálkodni. Foglalkoznak baromfinevelé.s- sel is. Évente 15 vagon baromfit értékssítenek. Szerencsére a baromfival nincs különösebh gondjuk, mert a nevelő-épület korszerű. Nyereséges lesz az Idén Borsosberény? Várható. De az igazgató int, ne kiabáljuk el, várjuk ki a végét. Neki van igazaEZ IS VAN! Egy nagy New York-i napilapban nemrég a következő hirdetés jelent meg: „Tudja meg az egész világ, hogy feleségemet, Edinát ezüstlakodalmunk idején még mindig szeretem, és egész szivemből köszönöm neki, hogy 25 éven át kibírta velem az életet!” Pádár András NÓGRÁD — 1968. sinptember 4., szerda 3 Szólni kell a „fenegyerekekről”. Igaz, kisebbségben van- Sorával léphet fel azokkal nak, ahogy a balesetelhárítási szemben, akik magatartása a tanács megállapította — né- közúti közlekedésre káros hahány százan, ök azok, akiket tással van. a közúti közlekedés becsületes Szerémi Sándor résztvevői így jellemeznek: rendőr alezredes, „Én nem okozok balesetet, biz- a közlekedési osztály vezetője Emelkedik a barométer
