Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

Foluró1 fofuro Kazárra oda kell figyelni löm u mosogatáshoz Az év közepén községi ta nácsúieson loglaljiuztak Ka záron a lakosság ellátásával, gés vizet. Hogy meddig, Kelemen István, a végrehajtó csak a magassagos bizottság elnöke terjesztette a jelentést az ülés elé. Derűlátó dennapos ez. Edényben gyűj- tervezte. Nem mondtunk neki szükse­tudja ... Többen felfigyellek a be­volt. Felvázolta a múltat, ha- szélgetésre. Keresték a módját, sonlitotta a jelennel. A kü- hogy szóhoz jussanak. Nagy lónbség igen jelentős. A lakó­házak majdnem ótven százalé­Pál (Pacsa), akit egyébként is a „kritikusok” sorában tarta­ka új. Igényesen épített, szép nak számon, kiváló lehetőség­házak. Szólott az utakról, jár­dákról, vi Hány világításról. Egyszóval a község fejlődését láthatóan bizonyító tényekről. nek tartja, hogy elmondhassa régóta magában tartott véle­ményét. A község nélkülözi a kötőüzemnek átalakított mű­újat. A gondokat ismerte. — Alikor miért a tanácsülés KÖJÁL elé terjesztett derűlátó beszá­moló? — kérdeztük. — Vártam, hogy a tanács­tagok beszéljenek a bajokról. Csak ketten szóltak a gon­dokról. Bogár Imre a kenyér minőségét kifogásolta, meg azt, hogy kevés tejet kap a bolt. Balázs Pál. a járási tanács kiküldötte, kilcgásolta, hogy túlságosan derűlátó a beszá­moló. A tanácstagok többsége autóbuszról, Kovács Tiborné cselekedet volt, de most nincs útját állta a tanácselnöknek, hová járjanak a fiatalok. A es kérte, küldje a kőművese- filmszínháznak két, hogy még a tél beállta előtt javítsák meg a házukat. A tanácselnök futtában kiál­totta Kovácsnénak: A Hapciiban viszont, amikor velődési otthont. Az, hogy az annak ellenére, hogy maguk munkába menet, a falu köz- asszonyoknak biztosítottak is jól ismerik mi fáj a ka­pontjábBn leszállt e reggeli munkalehetőséget, tanácselnök egymaga nem bírja a problémákat megolda- átalakított ni. Urbán Sándor községi egyetlen helyisé? távol van a párttitkár Is védelmére áll az falutól, környéke kivilágítat- elnöknek. Nem marasztaljuk mi sem el. De a község érde­kében erélyesebben kellene harcolnia az „apró” ügyekért, a lakosság ellátásának megja­vításáért. Akkor az emberek jobban értékelnék a múlt és a jelen közti különbséget. Kazárra oda kel] figyelni, támogatni a tanács vezetőit. N«m köreteinek, csak a lehe­tőségeknek megfelelő támo'e.a- Hst kémek a lakossár érdeké­ben. Bobál Gyula lan. A Lenin-kert, Kazár régi büszkesége elhanyagolt, ápo- — Ha a tsz-építfíbrigád el- latlan. méltatlan a névre. Két vállalja, megoldjuk, ha nem, akkor semmit se tehetek . .. Azzal magyarázta, hogy Ka­záron a tsz-építökön kívül felnőtt gyerekére hivatkozott, és a többi fiatalra, akik jobb híján szabad idejükben a kocsma felé kacsingatnak. nincs kőműves. A tanácselnök meri ott legalább rexeani ie- kijelentését a népes utcán hét. többen is hallották. Amikor az- elnök elment, megjegyez­ték: ha a községben csak kő­műves hiányozna, kibírnák. De gyakorlatilag fodrász sincs. A közelmúltban tizembe ment erne]<?teri szórakoznának, dolgozni. Egy tanuló kislány nem megv szorgalmaskodik az üzletben, de az emberek inkább Salgó­tarjánba vagy Mizseríára jár­nak fodrászhoz. Nagykapcsos István erről így vélekedett: — Tessék kiszámolni, tíz fo­rint az útiköltség, a munka­— A régi iskolában levő if­júsági klubba nem mehetnek. A földszint munkásszállás, s a dolgozók este pihenni akt­nak. A fiatalok pedig Ez Mindezt egy szusszantásra sorolta, aztán Gecse Istvánra nézett, aki ennyit mondott: — Igen, ez így igaz..,. Ezek után a kapott bizalom is arra kötelezett, hogy meg­dől szintén. Valamit fogyaszt győződjünk: helytállóak-e a is az ember. A hajvágást, bo rotválást jó, ha harminc fo­rintból megússzuk panaszok. Mind igaz volt, sót több is akadt. Az élelmiszer- boltban nem kaptunk pék­Panaszkodtak, hogy hasonló süteményt, csak délfelé hoz- _ helyzetük a cipőjavitással is. Iák. A zöldséges boltot a- Kö- Régebben a ktsz a javításra -IÄL egészségtelennek találta. szorult cipőket összegyűjtötte, és Nagybátonyban javíttatták. De ebből kavarodás keletke működését megtiltotta. Susúa Lászlóné, a bolt vezetője el­mondta: az fmsz újat épittet­zett. A lapossarkú női cipő ne, de az engedélyt arra sem helyett magasat hoztak vissza. Cipő helyett pedig csizmát. Nem vált be. Jelenleg idős. magániparos birkózik a lábbe­lijavítással, de nem bírja. Ha egyszer felnyílik a zsi­lip, ömlik az áradat. Panasz­kodtak az ivóvízellátásra is. A község belterületén kilenc órától a délutáni órákig szá- razak a csapok, jobbik eset, ha vékonyan csordogál belő­lük a víz. A törpe vízmüvet négy évvel ezelőtt építtették. Egyesek szerint — bánynvi­adták ki, mert az előírások­nak nem felel meg. Az áruel­látás is beteges. Nincs pa­radicsom. gyümölcs. Két kilo­méterről járnak az asszonyok vásárolni és előfordul, hogy üres kosárra] mennek haza. A hentesüzlet vezetője arról pa­naszkodott, hogy a falusiak a baromfihúst is igényelnék, de a megrendelés ellenére a köz­pontjától nem kapott árut. Már a tanácsháza felé tar­tottunk. amikor Telek Sándór­áé megállított. Panaszkodott. dékrffl lévén szó — elszökik lassan halad az útépítés. 7VJ- belőle a víz. Mások úgy vé- zsér Gábor így toldotta Te­lik: a kezelők mulasztása mi- lekné szavait, att nincs a falunak ivóvize. — Nézzék meg, Nem volt módunkban meg győződni a valóságról, csupán utólag ké­szítik el az áteresztő csator­nákat. De azok Is szűkek. nem arról, hogy az italboltban pon- megy át rajtuk a tosan fél kilenckor nem volt víz. Gecse János, a bolt ve­zetője határozottan állította: — Hosszabb idő óta min­Maid óiból felbontják? Kérem, ez költséges lesz . . . A tanácsházán Kelemen Ist­ván a jövő év! költségvetést Hol található szarvasgomba ? Fiatalít-e a Si-hi-take? Érdekes munkával foglalko­zik a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában Mike« Jó­zsef igazgató és munkatársa, Súlyán Anna. A különféle ehe­tő gombák termesztési eljárá­sainak nagyüzemi lehetőségeit, gazdaságosságát kutatják. A nemrégiben létrehozott gom­bakísérleti telepen egyszerre több témával foglalkoznak. Jelenleg a közelmúltban is­mertté lett laskagombával kí­sérleteznek. A gombakísérleti telep köz­vetlenül a Kertészeti Főisko­la irányításával működik, de sok segítséget kapnak a/ itt dolgozók a gombatermesztésé­ről híres Duna Tsz-től is. Kü­lönösen sok segítséget kapnak a szécsényi kutatók Koronczi Imréné t'öagronómustól és Uzonyi Sándorné laborató­riumvezetőtől, , Mikes József igazgató most hálják újabb izgalmas témához nyúlt, geit, amikor elhatározta, hogy meg­kísérli a szarvasgomba ter­mesztését. Ez az- egyik legfino­mabb fajta, kiváló exportcikk tehetne. Mikes Józsefet az is izgatja, hogy dr. Hollós Lász­ló a „Magyarország föld alatti gombái” című művében a Pi- liny környéki erdőket említi a szarvasgomba egyik fő lelő­helyéül — mivel ritkán fordul elő — az országban. Első fel­adatuknak tartják, hogy szarvasgombát leljenek, s ak­kor már kezdhetik a kísérle­teket. A kísérleti telepet foglalkoz­tatja egy érdekes japán gom­bafajta termesztése is. Ennek a neve: Sl-hl-take. A propagan­da azt állítja, hogy ennek s gombának fiatalító, férfiasító hatása is van. Rövidesen hoz­nak a szécsényi kísérleti te­lepre is, hogy itteni klimati­kus viszonyok között is klpró- termeszíési lehetősé P. A. Előadás u lalutüiténet-irásról Az utóbbi időben mind élén- kebb a honismereti munka megyénk helységeiben. Ezt nemcsak a szaporodó szakkö­rök, falukrónika-író munka- közösségek igazolják, hanem a helyi rendezvények is, amelye­ket egy-esv községben önál­lóan szerveznek. A honisme­reti szakkörvezetők és fatu- krónika-írók számára idén is gazdag program készült, s szeptember 29-én megkezdő­dik Salgótarjánban, a megyei József Attila művelődési köz­pontban, az őszi honismereti továbbképzés. E napon dr. Vörös Károly a falutörténet­írás néhány Időszerű gyakor­lati kérdéséről tart tájékozta­tót. Ezt követően havonta hangzanak e1 előadások. JIMMUHBBIBBUMM IIIIIIIDIiHWHU A művészeti hét vendége volt KELETI MARTON Húszéves idén az államosított magyar filmgyártás Nyilván mindenkinek vannak maradandó filinemlékei eb­ből a húsz évből. A Magyar Filmművészek Szövetsége já­tékfilm és kritikusi szakosztályainak tagjai szavazással ki- választotiák húsz év terméséből az általuk legjobbnak tartott tizenkét filmet: Talpalatnyi föld. Szegénylegények, Körhinta, Hideg napok. Budapesti tavasz, Hannibál tanár úr, Bakaruhában, Ház a sziklák alatt. Tízezer nap, Sodrás­ban, A tizedes, meg a többiek. Apa ... Minap tisztelettel felkértek, legyek tanú az Elsietett házasság kötésénél, amely Keleti Márton rendezésében jött létre. A film bemu­tatójára Salgótarjánba érkezett Keleti Márton is aki az el­múlt húsz esztendőben talán a legtöbb magyar filmet ren­dezte, s szinte minden alkotása közönségsiker volt. — Engedje meg, hogy egy de mondhatnék másokat isi- távoli megállapítással kezdjük Hogyan vélekedik erről? a beszélgetést, A New York Times egyik cikkében fölpa­naszolta: „a filmtörténetet mostanában megint Európában írják, angolok, franciák, ola­szok, svédek, csehek és ma­gyarok.” Ilyen optimistán lát­ja-e ön is a magyar filmgyár­tás helyét a jelenkori film- történetben? — A magyar filmgyártással kapcsolatban teljesen optimis­ta vagyok. Nem szeretném a mesterségemet, ha nem lennek optimista. — Mi a véleménye filmal­kotásainknak úgynevezett művész- vagy közönségfil- mekre való oszlásáról? — Különálló véleményem van. mert én úgy érzem, hogy közönség nélkül nincs film. £s az a film. amit nem néz meg a közönség, nem tudom, hogy kinek készül. Én a kö­zönség részére csinálom a fil­meket, és akkor vagyok bol­dog. ha filmjeimet a közön­ség megnézi. Az a film, amit nem néz meg senki, nem moz­gósít semmire, nem mond lé­— Én nagyon tehetséges embernek tartom Jancsót is, és Kovácsot is. A hullámok egy idő múlva elülnek, a fil­mek megmaradnak. Ez olyan, mint a tenger: van hullám, nvegében semmit. Az az ér- akkor íölmegy a hajó, aztán zésem, hogy a mi közönsé­günkre bátran lehet építeni. Szerintem — művészfilm nem művészfilm — van jó film és van rossz film. Több kategó­ria, véleményem szerint, nem létezik. — Szoktak beszélni a ma­rtincs hullám, akkor szépen, simán megy. Szerintem ezt nevezzük hullámnak. Az ú.i hullám elmaradt Francia- országban, a neorealizmus el­maradt Olaszországból is, te­hát ez egy időleges megállapí­— Melyik filmjét va.ffy filmjeit vallja legszívesebben, hosszabb távon is a magáé­nak? — Éne borzasztó nehéz vá­laszolni, mert nagyon sok fil­mem van. De ha azt mondom, hogy a Tizedes és azt, hogy a Különös házasság és azt, hogy a Butaságom története vagy azt, hogy az Elsietett házas­ság, akkor még nem is sorol­tam fel mindazokat, amelyek a szívemhez közel állnak. — Mi a véleménye a kö­zönségsikerről? — Nem Is igazi művész, aki nem örül a sikernek. Semmi­lyen fajta művészeti ág siker nélkül nem tud meglenni. Egy sikertelen életmű, egy si­kertelen munkafolyamat, sze­rintem, demoralizáló hatással lehet az emberre. Engem a si­ker éltet. — Úgy tűnik, hogy a ma­gyar filmek az utóbbi időben veszítettek közönségükből. Vé­leménye szerint, mi ennek az oka? — Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a televízió elvonó hatását. Igazságtalanok vol­nánk. ha azt mondanánk, hógv a televízió nincs hatással a mi mozi látogatottságunkra. Igenis, hatással van. Csak az a baj. hogy a mj mozi-, illet­ve filmtematikánk nem pró­bál, bizonyos fokig, konkurál­ni a tv elszívó erejével. Ha mi megpróbálnánk ugyanazok­ban s műfajokban, pmelyek- ben a tv elVonZZa tőlünk a közönséget —, tehát jó katand- film, jó zenés film — bizo­nyos fajta konkurenciát csi­nálni a tv-ríek, akkor szeri rt- tem előbbre lépnénk. így vi­szont nem tudjuk ellensúlyoz­ni a tv-nek azt a népszerűsé­gét, hogy mindenféle módon gondolkozó ember számára tud szórakozást nyújtani mindenféle műfajban. — Min dolgozik jelenleg? — Jelenleg semmin. — És mik a tervei? gyár filmgyártással kapcsolat- tás. S tehetséges embereknél, ban is egy úgynevezett új szerintem, nincsenek hullá- hullámról. (Jancsó Miklós, mok, mert akkor völgyek Kovács András nevét említem, jönnek. — Azokról nem jó be­szélni, mert nem biztos; hogy a tervek valóra válnak. Ter­vek vannak, de nem szeretek olyanokról nyilatkozni, ame­lyek még nincsenek a megva- is lósulás határán sem. Tóth Elemér Mit 9 szép békesség nélkül? adta az ingatlankezeő válla­latnak, nehogy rajtunk köve­teljék. Valahol a papír is meg­van róla — így Répás István­ná. Magam jobban bízom — ezernyi keserű tapasztalat el­Békességben éldegélt Róna- a tanácsházán karhatalommal Répás Istvánná mondott: Tel- lenére — az emberi jóakarat- telepen Gajdár József nyugdí- fenyegették, ha nem költözik jesen reménytelen, hogy a ban, mint Répás Istvánné és a ias bányász. Ügy kezdődik a ki a rónatelepi házból. Gaj- Galajda-házaspár kiköltözzék zagyvaróna! községi tanács vb történet, mint a tündérmese: dár József holmijának egy ré- ebből a házból azoknak az elnöke. Hiszen, hagy akár a Egyszer volt, hol nern volt... szét a törvénysértő határozat üres lakásoknak valamelyiké- Gajdéi--házaspár, akár Répás Folytatása kevésbé szép s ki lejárta előtt egy nappal pa- be, amelyek egyikével a há- Istvánné nőtestvére hozzájá- tudja, hol a vége... Nos. azt a kolták fel a Nógrádi Szénbá- zaspár, a másikával Répásné i’ul a zűrzavaros helyzet ren- házat, amelyben az ötvenhá- nyák egyik tízkerekű jármű- nötestvére rendelkezik, s dezéséhez. A társadalom meg- rom éves, súlyos beteg ember vére. s vitték ki a pokolnak amelyek szintén ott vannak a becsülése azt illeti maid, lakott, megvásárolta Répás érzett Stolnába. A 442 616. szá- közelben. amelyikük először hajlik er­Istvén. Ebben az időben Ré- mű menetlevél tanúsága sze- A hajlék, amelyből kizsup- re. Pás és családja még az úgy- rint, Varga Ferenc azon a polták az öreg bányászt, ma S ha tévednék?... nevezett Stolnában lakott. Az napon ócskavasat és motoro- már új, világoskék köntösben A szennyest — természete- autóbuszmegállótól tizenkét kát fuvarozott. Nyoma nincs pompázik; színéről a boldog- sen — elsősorban annak köte- pere a gyalogút. Gajdár József annak, hogy a bútorszállítás- ság kék madarára asszociál a lessége kimosni, aki bemocs- részére egy óra. Most ott hoz arra a napra úgynevezett szemlélő. A szúette padló he- kolta a tisztát, s a rendcsiná- ülünk annak a lakásnak a C-menetlevelet használt vol- lyén parketta. Ragyogó fehér lásban is annak kell a leg- konyháján, amely lakás — a na. Ma még nyitott kérdés: az ajtó, az ablak. És a boldog- serényebben segítenie, akinek zagyvarónai községi tanács vb Ki utasította a gépkocsiveze- ság? keze szintén hozzáért a pi­elnöke szerint — a legjobb tőt a fekete fuvarra, ki lopta — Mit ér a szép ház békés- szókhoz. Törvénytisztelő em- lakások egyike. A konyhán meg a fuvardíjjal a Nógrádi ség nélkül?! — sír Eel Répás bér sok van a salgótarjáni já- nincs tűzhely, a .szobákban Szénbányákat, ki merészelte a Istvánné. — Esztendők óta fásban s közöttük nem egy, nincs kályha. Nógrádi Szénbányák járművét harcolunk a férjemmel, hogy akinek törvényben rögzített .. .. törvénysértő költöztetésre hasz- a magunkéban lakhassunk, kötelessége, hogy a törvényes­. z oieg bányász és a yb-el- nálni? A kérdésekre a Nógrá- Múr-már szétváltunk, mert ségen őrködjék. Az igazság, s nők szavaiból megrázó kép dj Szénbányáktól is választ egymást okoltuk a temérdek természetesen a méltatlanul bontakozik ki. Harmincöt, várunk. Ezzel a fuvarral azt a próbálkozás sikertelenségéért, megkínzott — mert lelki ráha- m unka ban becsülettel eltöltött tradíciót csúfolták meg. Ha innen kikergetnek ben- lássál igenis megkínozták! — esztendő után törvénysértés ameiiyei a Nógrádi Szénbá- nünket. elpusztítom az égé- nyugdíjas bányász érdekeben árun került a Stolnuba Ga.p- tly£k támogatja a munkából szét,.. Hát nincs se jog. se legyen szabad megkérdezni a méltányosság?! salgótarjáni járási ügyészség dár József. A törvénysertés koruk, betegségük miatt kié- tenvet ma már a tanácsi veze- S€tt bányászokat tó sem tagadja. Rövidre fog­va: Gajdúr József kétszeres Bonyolítja a helyzetet, hogy lelki kényszer kegyetlen al- Gajdár József az Ötvözelgyár- kalmazása után jutott abba a ban dolgozó fia — ifjabb Gaj- lakúsba, ahová hatszáz mé- dár József — részére szintén térről, a völgyből kell hordani vásárolt házat. Lakóval. A la- az Ivóvizet; s amelyik épület- kó: a Galajda-házaspár, Ga- röi Répás Istvánné úgy nyi- lajda Jenő és felesége. Répás latkozott, hogy onnan nem en- István felesége, Galajda Je­ged] maholnap iskolás korú nőnének előbbi házasságából kislányát bejárni, inkább ma- származó leánya. A tanúcshá- radjon írástudatlan. Gajdért zán is megerősítették, amit Az írott jogot megsértették, vezetőjét: ..Mit lehet tenni, S, hogy az emberi méltányos- kinek kell cselekednie ahhoz, ságot is megsértette-e valaki, hogy jóvá tetessék a felhabo- azt. döntse el az alábbi párbe- «ló igazságtalanság?” Bizo- szédből az olvasó. nyara tud megnyugtató vá­— Gajdár bácsinak nincs luszt adni. hiszen — amint azt tűzhelye, nincs kályhája. Nem Zagyvarónán is. Róna-telepen tudja, hová lettek ezek a tár- U elmondták —. már vizsga- gyak? — kérdem. lódik ebben az ügyben. — De tudom. A fél jem le- — borváró — NÓGRAD - 1968. szeptember 27., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents