Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-25 / 225. szám

ÜttörőmozgaSom 1968—69 a nag-; évfordulók jegyében Minden szülő — pártoló tan lehet •Szeptember elsején, az áj értékelésére és a további fel- tanév első napjan hangzott el adatok kijelölésére. az ünnepélyes parancs, de az úttörőmozgalom új akciójára történő felhívást tulajdonkép­pen már a nyáron — a csille­bérci nagytáborban lék. Országszerte, s így megyénk általános iskoláiban is meg­kezdődött a felkészülés a há­rom ..ötvenes": a KMP, a kommunista ifjúsági mozga­Mindebből világosan ki­tűnik, hogy a mozgalom az idén is szorosan kapcsolódik azokhoz a társadalmi, politikai közzétet- eseményekhez, évfordulókhoz, amelyek megünneplésére az egész ország készül. Eddig is számos jele volt annak, hogy az úttörőmozgalom következe­tesen és eredményesen kereste a felnőtt társadalommal az lom és a Tanácsköztársaság együttműködés lehetőségeit. félévszázados évfordulójára Az új mozgalom — A forrada­lom lángjai elnevezést kapta. Az idén és jövőre, a tanév ve­géig, tovább bővül, egyre szé­lesebb társadalmi keretekre Szeptember elejére már min- terjeszti ki tevékenységét az den őrshöz eljutott a Magyar úttörőmozgalom. Jó példa er- Űttörők Szövetségének írásos re: A forradalom lángjai moz- parancsa, amely egyben az galom célkitűzéseinek elérésé- egész évre szóló programot is re a helyi pártalapszervezetek tartalmazza. A mozgalom célja: a tanév ideje alatt komoly, nagy játék keretében készülni a jeles év­fordulókra, tortalmasan-cse- lekvően emlékezni nagy elő­deinkre, minden úttörő és kis­dobos példaképeire. Megyénk­ben szép hagyományai van­pártmegbízatásokat adnak a Idsdobosoknak és úttörőknek. A tavasszal ülésező úttörőpar- lament témája: hogyan segí­tik a gyermekek a felnőttek országépítő munkáját, a taná­csok feladatait — szintén a gyermekmozgalom és a társa­dalom közötti kapcsolat erő­nak a forradalmi tetteknek, de södését, bővülését bizonyítja, ugyanígy hagyományai van- — Nagyon lényeges — nak az emlékezésnek is. Né- mondta a megyei úttörőelnök­hány éve Nógrádból indult — ség titkára az új mozga- egészen pontosan, Salgótarján- lomról folytatott beszélgetés bői hirdették meg — a Vörös alkalmával —, hogy az évfor- zászló hőseinek útján elneve- dulókkal kapcsolatos gyer- zésű, egész országra kiterjedő mek-tevékenységet mindenütt úttörőmozgalmat. Az új akció, az úttörőcsapatok szervezik. A A forradalom lángjai csakúgy, sokágú, embert formáló tevé­mint az előzőek, minden kisdo­bosra és úttörőre kiterjed, s több szakaszra oszlik. Az el­kenységet a szülők megismer­hetik azokról a próbalapok­ról, amelyek a gyerekek útján ső szakaszban, a fegyveres rövidesen minden házhoz elke- erők napjáig a rajok és őrsök rülnek. A nevelő munka ered- felkészülnek a nagy munkára, ményessége, a mozgalom cél­Imindenütt rendbe teszik a mozgalom fontos „külsőségeit”, a zászlókat, egyenruhákat, az őrsi naplókat. Ezt a munkát követi a KMP megalakulásá­nak ötvenedik évfordulójára való felkészülés, az ifjúkom­munista mozgalom történeté­nek kutatása. Valamennyi megemlékezés közül kiemelke­dik az úttörőcsapatok felké­szülése a Tanácsköztársaság jubileumára. A forradalom lángjai mozgalom május 24- én, a nemzetközi gyermekna­pon zárul. Az új mozgalom egyik lé­nyeges vonása, hogy vala­mennyi feladatot a különféle próbák keretében határozták meg, s mivel ezek a próbák egész éven át tartanak — a munka tulajdonképpen nem is annyira az ünneplésben, ha­nem a felkészülésben jelent­kezik majd az év folyamán. Az évfordulók, az ünnepségek persze nem „csak” állomásai a mozgalomnak, hanem egy­kitűzéseinek alapvető feltéte­le, hogy az úttörővezetők és a pedagógusok — a szülők köz­reműködését igényeljék-kér- jék. Minden feltételt biztosí­tani kell — iskolában, szülői házban egyaránt! — ahhoz, hogy a gyerekek a próbák kö­vetelményeit minél teljeseb­ben, eredményesebben, s ami a legfontosabb — zavartalanul teljesíthessék. Az, hogy minden gyermek­ről szólunk, s nem csupán a kisdobosokat és úttörőket em­lítjük — nem tévedés vagy el­írás. A most induló új mozga­lom érdekes és hasznos, je­lentős és szép tevékenységé­ben ezúttal minden általános iskolás gyermek részt vehet — s talán ez is egyik új vonása a mozgalomnak. — Érdemes-e részt venni? — kérdezhetik a szülők (azért a szülők,. mert a gyerekek, s többségükben a pedagógusok is egyértelműen úgy véleked­nek: érdemes). Elég válasz ben jelentős, mély, eszmei tar- minden szülőnek a már em!í­talommal töltik meg az akciók sorát. Egy-egy szakasz végén mindig jó alkalom kínálkozik majd az addig végzett munka tett próbalapok végigolvasása, figyelmes böngészése. Az őszi. téli és tavaszi próbák annyi hasznos feladatot tartalmaz­Balassaeyarmati piac agy felhozatal :epes kereslet A balassagyarmati piacon jelen- számban érkeztek Lajosmizséről és tős volt a felhozatal a hét első két Pusztamonostorról egyéni terme- napján. A helybeli és a környékbe- lök, nagyobbrészt gyümölcsfélék.- 11 termelők nagyobb mennyiségű kel. Ezzel szemben . a kereslet árut szállítottak a városiak részé- csak közepesnek mondható. Sok re. Jelentős volt a helybeli Pa- áru maradt eladatlan. A felhozott lócföld, a patvarci Lenin, a szügyi áruk minősége általában klfogásta- Pártkongresszus Termelőszövet- lan. Hiánycikk volt a körte és a kezet és a Szügyi Tangazdaság fel- már „lefutóban” levő őszibarack, hozatala. Ugyanakkor nagyobb A hét eleji árak: Cikk MÉK ár/Ft Sz. p. Ft/kg burgonya 8,60—3,60 8,80—3,— vöröshagyma 3,40 3,50—4,— karfiol 2,— 2,------5,— e jes káposzta 1,80 2­kelkáposzta 2,80 3,— v. káposzta — 4,— paprika (tölteni) 8,80—8,40 *> __ " ■'» uborka 0,60—4,60 1,80 sárgarépa 4,— 4,— gyökér 7,60 7,80 görögdinnye 1,60 1,— csemegeszőlő 5,80—7,60 alma (Jonatán) — 8,— alma (vegyes) 3,40—4,— 2,------5,— p aradicsom 3.40 1,------1,20 z öldbab 3,60 3,— tojás 1,70—1,80 1,80—8,— mák 40,— 35,— nak, amennyi bőségesen ele­gendő ahhoz, hogy a mozga­lomban részt vevő gyermek az év végéig sok jó , és szép tu­lajdonsággal gazdagodjék. Is­métlem: érdemes kézbe ven­ni, forgatni a próbalapokat, érdemes már csak azért is, mert talán ez az egyetlen do­kumentum, amely minden szülőhöz eljut, s részletes be­tekintést enged az idei neve­lési program „úttörős” részé­be. Tulajdonképpen minden szülőnek kötelessége lenne fi­gyelemmel kísérni a próbaia- pokban foglaltakat, hiszen így arról is világos képet nyerhet — miben segithet ő a gyer­mekmozgalomnak. A pedagó­gusok, úttörővezetők ez idén több szülőt szeretnének be­vonni a mozgalom szervezésé­be. A pártoló tagok, a szülők közreműködése azt jelenti, hogy az úttörőmozgalom az eddiginél is szélesebb társa­dalmi alapokra terjedően vé­gezheti, végzi a munkáját. Ezután a szülőkön is sok mú­lik — milyen további új tar­talommal bővül a gyermekei­ket nevelő, hasznos emberré formáló úttörőcsapatok mun­kája. Pataki László Közös munka, közös mulatság A szedés befejezése után vacsorán látta vendégül az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezet azokat, akik részt vettek a 280 hold burgonya betakarításában. „Munka után édes a pihenés” — tartja a közmondás. Ezt, kis változtatással úgy is lehet értelmezni, hogy közös mun­ka után édes a mulatság, kü­lönösen akkor, ha a munká­hoz olyan rekord fűződik, mint 250 holdon a 130 má­zsás vetőburgonya-termés. A népes vendégsereg, köztük több. mint száz asszony, Ka- nyó Jánosné, Fábián István­ná, Percze Jánosné és Kanyó Istvánná szocialista brigádjai étel, ital mellett a késő esti órákig szórakoztak, ünnevel- ték a munkasikert. A kiemel­kedő terméseredményre, a holnapok sikerére emelték po­harukat a kedves ünnepség résztvevői. A művészeti hét vendége volt MIKLÓS GYÁRFÁS Tanár, dramaturg, szerkesztő. Több. mint másfél tucat színdarab, számos hangjáték szerzője, több film készül for­gatókönyveiből. Kül- és belföldön népszerű szerző. — Gyárfás Miklós mindé- máig A helység kalapácsa. És hetetlen szituációknak a va­lószínűsítéséből. Én nagyon szeretem a hangjátékot, és ez vissza is hat az ember egyéb dialógusírásaira, akár filmre, akár színpadra gondolok, mert nagyon megfinomítja a dialó­gusírás művészetét a hang já­tékkal való foglalkozás — Min dolgozik jelenleg? nekelőtt ironikus ember. Vé­leménye szerint, kedveli-e ezt a közönség? — A közönségnek az a ré­tege, amelynek humorérzéke van, kedveli az iróniát. Sze­rencsére — vagy sajnos — ez a humorérzék nem általános. Vannak kérdések, — Ha a7, ember kimondja azt, amin dolgozik, kicsit ei­, , , A ■ ■ megy tőle a kedve. Ha el­- Mit jelent az Ön szama- mondja a terveit_ akkor M. megy belőle egy bizonyos fe­szültség', az a bizonyos titok­tartás, hogy még őrzi az em­ber önmagában, még nem született meg az, ami még nekem az Apostol nem tetszik. ra a film9 Ilyen „szent” kérdések, mernek foglalkozni ve­— Próbálkozást jelent. Nem is értem igazán, s ez — be­széltünk erről Keleti Már­tonnal —, előnyt is jelent amelyek ^°m vagyok egyáltalán ruti- nincsen teljesen készen. Egy V nr\r. Fi IrvM Ac trOM r\ct\T ..... meg nem iubu« iug»<uavz,m ve- .-„AJ-kal lük, nem mernek ironizálni lokkal skemben' rajtuk. De lassan-lassan meg­tanulja közönségünk, hogy a humor tulajdonképpen nem más, mint megszabadulás bi- zonyos szorongásoktól, kelle­metlen érzésektől, és ha egy nos filmíró, és ennek van egy film> amíg nincs megvágva, bizonyos előnye a rutinos . , , vagy egy színdarab, amíg nincs színpadon, csak kézira­— Hogyan ítéli meg mun- tos formában, addig nincsen kásságában hang játékainak he- meg. És itt visszakapcsolom a lyét? közönségkérdést. Ezek a mű­fajok, amelyekről beszéltünk, . . - Nem tudom. Ezek a rádiójáték, film és így kicsit önmagunkon is nevetni ■ hangjátékok általában bejár- . ... , ........................„ ... t udunk akkor nő me2 a hu- 7 . oejai tovább kozonseg nélkül nem tudunk, akkor no meg a nu- ]ak a világot, és igen jó a morerzók. . , . , _ ,. visszhangjuk. Tálán ez is az­darabjainak zal magyarázható, hogy a hangjátékoknak —, és ezen belül a hangjáték-komédiák- nak —, szintén megvolt a ma­guk sablonja, ha úgy tetszik, rádiósablonja, és ezek a sab­lonok nekem nem tetszettek, megpróbáltam tehát valami mást csinálni, elsősorban az emberi szónak az árnyaltsá­— Elégedett-e fogadtatásával? — Tulajdonképpen mindig rosszabbra számítok, és a fo­gadtatás általában jó. A kö­zönséggel való találkozás szín­padon vagy filmen mindig nagyon érdekes. Mindig félek egy kicsit attól, hogy talán túl könnyen, túl egyszerűen lehet csali nevettetni. De ma már azt látom, ennek a félelemnek gából> a .. groteszkségéből, a nincs igazán oka. A mi közön­ségünk sokkal rétegezettebb: sokkal árnyaltabb, azon a bi­zonyos falrengető humoron nem nevet. Inkább az életnek rejtettebb, eddig föl nem tárt humorát fogadja szívesen. — Mi a véleménye iroda­lom-szemléletünk és a vígjá­tékírás viszonyáról? — Ez a kérdés — ugye — állandóan szerepel, és erre vonatkoztatva mondtam el egyszer azt, hogy én már a középiskolában úgy tanultam: Petőfi Sándornak az Apostol című epikus műve remekmű, és A helység kalapácsával nem foglalkoztak, mert az túlságo­san mulatságos, nem elég iro­dalmi. Én viszont úgy érzem, hogy Petőfi egyik remekműve és a magyar irodalom legki­tűnőbb szatirikus műve mind­humorából és a rádió adta le­léteznek, muzeális anyagok. Ott kelnek életre a közönség légkörében, vagy fonnyadnak el azonnal, abban a pillanat­ban, amikor a közönség meg­szemléli őket. — Legkedvesebb munkája? — Prózai munkáim közül a» Önarckép jelmezben című sza­tirikus önéletrajzomat szere­tem a legjobban. Tóth Elemér Az újkori „műemlék" bosszúja Patetikus kérdéssel kezdem. Hol van a tavalyi hó? Hol len­ne? Elolvadt. Hova lett Csitáron az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet korábbi épülete? Még 19G2-ben lebontották és újjáépítették. No, nem volt ez valami különleges beruházás, csak egy kisebb felújítás, de éppen erről van szó. A felújítás nem jelenthet mást, mondja a lassan feledésbe menő paragrafus, mint a meglevő épület megfelelő állapotba hozását, átépítését. Mit is lehetett volna tenni, hogy az épület a régi maradjon, még­is új legyen? Mint a községi tanács elnöke nevetve mutatott egy fényképet, meghagytak néhány négyzetméter falrészt, a többit lebontották a földig és teljesen újjáépítették az épületet. A fényképen látható a kritikus falfelület, nagy betűkkel rá- pingálva: „Műemléknek marad!” Bárkit mosolyra késztetne, ha látná ezt a képet. Pedig az már csöppet sem mosolyognivaló, hogy ez a megörökített falfelület, bizony, néhány év múlva nem ke­vesebbet tett, mint az egész, nem kis költséggel, gonddal felújí­tott épület állagát kezdte veszélyeztetni. Ebben az évben aztán kénytelenek voltak eltávolítani ezt a lemosolygott, újkeletű „mű­emléket”, csak el kell képzelni, mennyi felesleges kiadással, iz­galommal járt ez a műtét, amit az épületnek ki kellett állnia. Most már minden rendben van. Lehet nevetni rajta Csitáron vagy akárhol. A közélet egyre kevesebb előregyártott humorele­met produkál. Mert hol van már a tavalyi hó?... ^ ^ Üröm az örömbon hogy a termékek ne törjenek össze — az említett vb-ülésen ígéretet tett a szállítókocsik fakk-rendszerűvé úaló átala­kítására. (Kíváncsian várjuk, mikor lesz az ígéretből megva­lósulás.) Az elhasználódott szállítókosarakat is ideje vol­na már kicserélni, ez — hiába . , , „ , , , , , . . , , . hivatkoznak az egyébként A balassagyarmati kenyer amelyre később a kenyeret igaz, erről nem a vallalat te- nyereséges vállalatnál pénz­minőségére az utóbbi időben dobják. A ponyvára azonban hét —, hogy a megrendelések bjdnyra majdnem annyira egyre kevesebb panaszt lehet nemcsak kenyér kerül, jut oda rendetlenül, naponta 20—30 fontos mint a szóban forgó hallani. Megesik, hogy sok- mindenféle más — így például mázsás eltérésekkel érkeznek. azembe a vl-z bevezetése. Finom kenyér — kis hibával Panasz érkezett a sütőipari szór még a tarjániak is innen bogár is. A városi tanács vég- Emiatt az üzemekben a mun- visznek haza kenyeret a ki- rehajtó bizottságának egyik kásokat gyakran kell átcsopor­szállásokról. A Nógrád me- ülésén a tanácselnök csak tosítani. Baj van a szakmun- ...... _n -, .. gyei Sütőipari Vállalatnak azért nem olvasta fel a ke- kás-utánpótlással is: a megyé- 8 Balassagyarmaton három he- nyérszállítás ellenőrzéséről ké- ben idén szabadult 18 szak- lyen van üzemegysége. A ben- szült jegyzőkönyvet, mert munkásból csak kettő jön Ba­személyzetére is. A boltokkal kapcsolatban felmerül a kér­dés: érdemes-e továbbra is nük termelt süteményféleségek úgymond: a vb-tagok rossz lassagyarmatra, de ezek sem a „ , __, . ____, , hnru Vi & .,',1. Q nyitva tartam azokat, nem kel­4 NÓGRÁD - 1968. szeptember 25., szerda darab és súly szerinti felsoro- szájízzel ennék a kenyeret, ha legjobb munkaerők, lása helyett nyogodtan elfő- azt végighallgatnák. A megoldás kézenfekvő. Is­gadhatjuk Lazsán János ki- ... .. kólái üzemlátogatásokat kell t ndeltségvezető véleményét: A szálítókocsira egy tömeg- szervezni a szakma megismer­Megfelelő szabad kapacitással ben felhányt veknik saját sú- tetésére, megszerettetésére. A rendelkezünk, minden igényt Iyuk és a rázkódás miatt ősz- munkahelyeken pedig elsősor ki tudunk elégíteni.” A minőség kitűnő, a mennyi­séggel sincs baj — hol hát ak­kor a probléma? Miért be­széltünk a címben ürömről? lene valahol a város központ­jában egy minden igényt ki­elégítő, speciáis „sütőipari ter­mékek boltját” létesíteni? A lakosságnak ugyanis régi kí­vánsága, hogy bővüljön a szenyomódnak, deformálod- ban a munkafegyelem és ez- ... , ..... .. .. nak. Különösen a messzire tör- zei együtt a higiéniai előírások választék, különösen a peksu- ténő szállításoknál van ez betartására kell törekedni. így. A legnagyobb megpró- Bár az utóbbi időben történt _________________ _________ báltatás azonban a lerámolás- javulás, megesett, hogy a dől- , „ .... ... A gyarmatiak tudiák hogy nál vár a kenyérre ~ iUetve gőzök dohányoztok az üzem- len°rzo b^ottsag létrehozása^ Jemlített Mtűnő^ minőséget a vásárlóra' Bár a vállalatnak ben! Ha a szép szó, a figyel- ameiy természetesen a hibák alvállalat csak ho^lú évek vannak korszerű alumínium mertetés és a megrovás nem ^vitásának lehetőségeivel !S alatt tudta elérni. Ha nehezel szállítóládái is, mégis sokszor használ, akkor pénzbüntetés- is, de végre elérte - így hát ocsk,a; tönkrement fonott ko- hez kell folyamodni. most nem érdemes sokat fog- az" üzletekbe tz ltvevő^ A higiéniáról szólva okvet- _______________„_______________ l alkozni vele. Ennél sokkal höz Elképzelhető hogy ilyen lenül í11®8 k®B említeni a 30- vetkező időben az a legsürgő- ídoszerubb es fajobb a szalli- kbrüimények között mekkora as Wakah-fele) üzemet is. Ezt sebb feladata, hogy a köztük tos problémája. a°ÄvesK Sásul “ í*™ kahCSolat°‘ jaVÍtVa neki* lei, vizvezeteKet viszont el- lássanak a rend, az egeszseg- felejtettek szerelni bele. Sü- ügyi szabályok megszilárdítá- tőipari üzem 1968-ban vízveze- sáriak. Mert a kenyér, amit ték nélkül! sütnek, megfelelő, csak az Aztán változtatni kellene az hiányzik, hogy jó étvággyal elavult szállítási technológián, tudjuk elfogyasztani. A vállalatot vezetősége, — Baranyai László teményekből. A városi tanács vb-ülése ha­tározatban rendelte el egy el­lenőrző bizottság létrehozását, foglalkozik. A Nógrád megyei Sütőipari Vállalatnak és balassagyarma­ti kirendeltségének az elkö­Kísérjük végig a kenyér út­ját, mely a kocsiba való bera­kással kezdődik! A szállító­ezek a szállítóeszközök — az alumíniumládák sem kivéte­lek! — mindenki kénye-kedvé- munkások, sajnos a legritkább r6) éjszakára is kint maradnak esetben tartják be az egész­ségügyi előírásokat, utcai ci­pővel taposnak rá a ponyvára, az üzletek előtt. Aztán az is gondot okoz —

Next

/
Thumbnails
Contents