Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-20 / 221. szám
Beszéljük meg Divat és kereskedeiom Á beszámoló tükrözze az alapszervezet életét A vezetőség újjávaiasztásara való készülés lényeges részét alkotja a v ezt toset? választó taggyűlés elé kerülő beszámoló elkészítése. A pártmunka új módszerei, elvei kertjlnck elötérbc és valósulnak meg az alapszervezetek belső életében gyakorlati tevékenységében. Az erősödő aktív politikai élet növeli a választás fontosságának tudatát, a párttagság személyes felelősségérzetét. Ez is indokolja, hogy a beszámoló alapos. körültekintő munkával készüljön, és tartalmazza a végzett munkát, a pártmunka új vonásának alkalmazásai, a fejlődés irányát, az újra való törekvést. Az alapszervezet vezetői és a titkáron túlnyomó többségé mar megtanulta pártunk őszinte és egyenes politikájából. hogy felszínes jelenségek, hangzatos megallapitasok alapján nqm lehet a valósághoz hűen értékelni az alapszervezet tevékenységét. Az önmagaért, a formaság kedvéért készített beszámoló nem elégíti ki az alapszervezetek tagságának igényét, nem ad lehetőséget a pártszerűen bíráló véleménynyilvánításra, nem segíti edö az alapszervezet munkáját, s a felsőbb szervek reális tájékoztatását. Az alapszervezetek kollektív feladata, hogy kutassák, elemezzék és a sajátos helyzetüknek megfelelően értékeljék azokat a vezetői módszereket, fogyatékosságokat és tanulságokat, amelyek tevékenységükben magtalálhatók. Ezért káros következményekkel járhat, ha a beszámoló csak a titkár, vagy egy-két vezetőségi tag véleményét, álláspontját és értékelését tartalmazza. Az alapszervezetek túlnyomó többségében már kialakulóban varmait a pártmunkának azok a módszerei, amelyek lehetőségeket adnak arra, hogy a beszámoló elkészítésébe bevonják az egész párttagságot. A közvetlen és kötetlen beszélgetés, a vélemények és javaslatok meghallgatása rendkívül jó alapot ad ahhoz, hogy a végzett munkáról a valóságnak megfelelően számoljunk be a taggyűlésen. Az elmúlt két év nemzetközi és belpolitikai jellegű eseményeinek gazdagsága sokoldalúvá és változatossá tette az alapszervezetek munkáját. A nemzetközi politikai élet, a nemzetközi munkásmozgalom alakulásának értékelésén túl tájékoztatást kell adni az adott terület politikai, gazdasági és kulturális életének alakulásáról, a pártszervezet munkájának fejlődéséről. A beszámoló fő mondanivalóját a IX. kongresszus óta végzett munka értékelése adja. A IX. kongresszus és a legntóbFonák helyzet alakult ki Szorospatakon, Szeptember 6 aknán. A függőakna behúzó légáramú, ami azt jelenti, hogy azon keresztül biztosítják s bánya szellőztetését. Friss levegő kellene a cseréhez. Az akna közvetlen szomszédságában van aíonban a szénürítő, ahol igen nagy a porképződés. A ventillátor ezért a levegővel együtt nyomja vissza a bányába a szénport is, az ott dolgozók bosszúságára. bi vezetőségválasztó taggyűlésen húzott határozatok végrehajtásának vizsgálata hasznos tapasztalatokat nyújt. Helyes és szükségszerű magkülönböztetett figyelmet fordítani a párt belső helyzetére, a párt vezető és ixányító szerepének megvalósulására. A párt belső helyzete vizsgálatának főbb területei a szervezeti, cselekvési és az ideológiai egység, külön figyelmet fordítva az elméleti, politikai szilárdság, a két- frontos harc, a párthatározatok végrehajtására, a párttagság cselekvő egységének fejlődésére, a pártépítés alakulására. Szükséges, hogy szerepeljen a pártirányítás új módszereinek ismertetése, a jövőre vonatkozó feladatok meghatározása, a pártirányítás gyakorlatának megvalósítása, a tömegszei-vezeték és a mozgalmi szervek irányában. Az alapszervezet vezetőségének beszámolójában a konkrét tevékenység értékelése szükséges ahhoz, hogy sokoldalú, a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjon a párt- szervezet tagsága, á felsőbb pártszervek, az alapszervezet kétéves munkájáról. Az alapszervezeteknél megtalálható az újszerű pártmunka stílusának eiősödése, továbbfejlődése. Ez kedvező lehetőséget ad alapos beszámoló elkészítéséhez, amely az újonnan megválasztott vezetőség számára útmutatásként szolgál. Nem szabad félni az elavult, idejét múlt szemlélet és módszer felülvizsgálásától. Az 1968. január 1-vej bevezetett gazdasági reform eredményei, a tapasztalatok elemzése, ösz- szefoglalása. a feladatok konkrét megfogalmazása, a korábbi évek beszámolóiához viszonyítva rendkívül sok ú.iat ad a párt irányító és ellenőrző szerepének helyes értelmezéséhez, a gazdasási élet területén végzett pártmunka feladataira vonatkozóan, az ideológiai munka területén levő tennivalóink meghatározásához. A beszámolóban kapjon jelentőségének megfelelő helyei a fejlődést elősegítő tevékenyMegoldást találtak már, sőt a Nagybátonyj Szolgáltató Üzem felszerelte a külszíni porelszívó ventillátort. A próbaüzem jól sikerült, és a bányászok is örültek, hogy megszabadultak az egészségtelen portól. Az öröm azonban korai volt, mert közben leállt e ventillátor. Állítólag egy ékszíj kellene hozzá és egy lakatos, aki pontosan beállítaná. Erre várnak már két hete s szorospataki bányászok. ség. Nem léphetünk fel azonban azzal az igénnyel, hogy a beszámoló szakmai szempontból is a legprecízebben határozza meg az üzemi és tsz- alapszervezet területén levő gazdasági, műszaki vagy népművelési feladatokat. Az alapszervezet vezetősége képtelen arra, hogy az egész területén levő helyzetről szakmai vagy’ műszaki értékelést adjon. Inkább a pártmunka eszközei és módszerei alapján adjunk elvi értékelést a termeléssel összefüggő gazdasági, műszaki és szakmai kérdésekről. Ezért az üzemi termelésről, a tsz gazdálkodósáról szóló fejezet tartalmában nem lehet azonos a termelési tanácskozáson vagv közgyűlésen tartott beszámolóval. A vezetőség választó taggyűlés előtt a vezetőség döntse el, hogy hosszabb időre szóló határozati javaslatot kidolgoz-e vagy sem, Az újszerűén jelentkező feladatoknak megfelelően célszerű az újon. nan megválasztott vezetőség és párttagság feladatainak meghatározása. E feladatok megjelölésénél a pártcsoport- tanácskozásokon, csoportos beszélgetéseken, a vezetőségi ülésen elhangzott javaslatoknak biztosítsunk megfelelő helyet. A pártszervezet az elkészített beszámol óban, a jövőre vonatkozó javaslataiban nem vállalhat mindent magára, nem veheti át minden szervtől és azok vezetőitől a felelősséget és a feladatokat. Már a beszámoló elkészítésénél is törekedni kell arra, hogy a különböző szervek vezetői a rájuk háruló kérdésekben állást foglaljanak, és a feladatok végrehajtására megfelelő javaslatokat tegyenek. A pártunk életében megerősödött lenini vezetés elvei, a pártdemokrácia, az önállóság fejlődése olyan beszámoló elkészítését teszi szükségessé, amely elősegíti a párttagság őszinte és nyílt véleménynyilvánításának további erősödését. Alapos önvizsgálatot és ellenőrzést végezzen az alapszervezet vezetősége, amely elősegíti, hogy a lenini normák alapján fejlődjön tovább az alapszervezet élete és munkája. Tréfakedvelő nép vagyunk ennélfogva nem lehet hosszabb időt eltölteni egy községben hogy élcelődésre ne kerítsünk sort. A következő vidámságokat Szécsényben jegyeztem fel. AZ A CUDAR , .DOHÁNY JÖVENDEK” A község egyik kieső vendéglátóipari egységében cigarettát szeretnék vásárolni. Egyébként Fecskét szívok, de az utóbbi időben csak ritkán jutok hozzá. — Valami filteres cigarettájuk akad-e? — kérdezem. — Az nincs! — válaszol nagyon határozottan az eladó. — Csak Fecskéi tudok adni, ha. az jó lesz. — Jó lesz — mondom és önkéntelenül elmosolyodom. — Ne tessék mosolyogni — szól rám sértetten a kiszolgáló. — Csaic azt tudok adni, amit a dohányjövendéktől kapok ... ■1ATF.K A SZÍNEKKEL A varsányi úton érőben van már a kékszilva. Ez teszi időszerűvé, hogy felidézzük anya cs fia klasszikus párbeszédét. — Ehctck-e ebből a kékszilvából. édesanyám? — így a fiú. — Nem ehetsz, mert még veres — szólt az anya. — Aztán miért veres ez » kékszilva, édesanyám? Elkészült a magyarnándori Elkészült a Magyarnándori csaknem hétmillió forintot for- ÁUami Gazdaságban az új dítottak. Az építkezést a gaz- gyümölcstároló. A csaknem daség saját építőbrigádja vé- négyezer négyzetméter alapte- gezte. rületű létesítmény mintegy A jelentős és a gyümölcs- négyszáz vagon gyümölcs tá- termelő gazdaság szempontjá- rolására alkalmas. A tárolóra, bői rendkívül fontos létesít- valamint a hozzátartozó öltő- mény műszaki átadása a na- zőre, zuhanyozóra és mosdóra pókban volt. Két hete Tárnak Kerítsenek már egy lakatost Toronyi László Sok kritika — szűk választék A Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalat a minap tartotta szokásos salgótarjani árubemutatóját. Az értesítésen az állt, hogy ezúttal az Őszi kollekciót kínálják a boltoknak, áruházaknak. A riporter érdeklődése ennek megfelelően nagy volt — éppen ezért csalódása is. Ami a megyei kiskereskedőket illeti, kevésbé voltak megütközve. Részben, mert ők hónapról hónapra részt vesznek az ilyen — megrendelésekkel egybekötött — árubemutatókon, * ez a legutóbbi valószínűleg nem tért el a szokásostól. Részben néhány nagyobb pénzű cég, mint a Pécskő Áruház vagy a Centrum, már ezt megelőzően nagyobb összegű cipó- bevásárlásokat. bonyolított le. Végül: mert a kiskereskedők jelentős része pontosan azt hiányolta a bemutatón, amit mi már sokallunk. Haladjunk azonban sorjában, lássuk először: mit ajánlott megvételre a nagykereskedelmi vállalat. Ami a csapadékos időben szükséges gumi- lábbeli-kínálatot illeti, talán arra lehet a legkevesebb panasz. A gyermek és felnőtt sár- és hócipők választéka az idén mintha nagyobb, jobb lenne, mint tavaly volt Valamelyest — egy-két ' fazonnal, színnel — bővült a gyermekcipő-választék is. Különösen tetszett az Alföldi Cipőgyár száraz, műszőrmével bélelt, gumitalpú, piros-fehér vagy barna-drapp színösszeállítású gyermekcipő-modelljé, amelynek az ára is elfogadható, s a CNV képviselői szerint hu- szonhármais számtól harmincasig folyamatosan kapható lesz, Kedvesek a Savaria skay gyermekcsizmái. Jóképű bakfis cipőket is láttunk a Sa.va- riától, de a Tisza Cipőgyártól is. Ám a felnőtteknek összeállított börcipő-koUekció meglehetősen szerény. A női választék ugyan némileg gazdagabb, —, ez mindig is így volt —, de kiemelkedő modellt nehéz találni. Megemlíthető a művelúr „harisnyacsizma”, néhány strasszal díszített papucscipő, félcipő. De a kiskereskedők e modellek többségét is bírálták — részben jogosan. A legtöbb kritikát a vastag, hátrahajló sarok kapja, nem kevesebbet néhány modell laposított szabása, melynek következtében a cipő most már nem tyúkszemet, hanem körömházgyulladást okoz, nem a „bütyköt”, hanem a lábfejet gyötri, Egyébként ebben az összeállításban Is domináltak a régi divatú, szabású és fazonú lábbelik. Az a néhány mintadarab, amellyel a férfiakat kecsegtetik, sajnos még attól a választéktól is messze elmarad, amelyet bármelyik salgótarjáni vagy balassagyarmati bolt jelenleg ajánl férfivásárlóinak. Mindez természetesen ellentmond annak, amit a BNV az Őszi Vásár pavilonjaiban, vagy akár a budapesti, szegedi és más nagyobb városok cipőszaküzleteinek kirakataiban látni. Mert van más is, mint amit nekünk kínálnak. Érdekes viszont, hogy a helyi kiskereskedők zöme elsősorban ezzel az észrevétellel vitázik. Szerintük a divat legalább féléves, de gyakran egyéves késéssel hódítja meg a salgótarjáni közönséget, a balassagyarmatit pedig ennél is később, s csak utánuk következnek a járási székhelyek, nagyobb vidéki községek. Ebből a megállapításból — vagy elméletből? — kiindulva, s hivatkozva a kereslet változásának lassúbb tempójára a kiskereskedők nálunk azért tesznek szemrehányást most az iparnak, amiért másutt inkább dicsérnék. Szerintük túlzott a kerekített, vágott orrú. divatos fazonú cipők aranya. Az ipar — mondják — hirtelen tért át az új divatra, holott a kereslet még mindig inkább a nyújtott hegyes orrú cipők felé orientálódik. A kiskereskedők s részben a nagykereskedők erről megvannak győződve, s igen nehéz velük vitatkozni. Azért mégis el kell mondani, hogy a vágott orr, a laposabb, vastagabb sarok divatja — az egészségügyi szakemberek hatalmas üdvrivalgása közepette — legalább három esztendeje megkezdte térhódítását. A sajtó pontosan azért marasztalta el az ipart, mert nehézkesen reagált a divat változására. Vajon miért tartják ezt a tempót a salgótarjáni, és általában nógrádi kiskereskedőik mégis — gyorsnak? A kiskereskedők, hogy saját érvelésüket alátámasszák, an-a szoktak hivatkozni: lám, a spanyol importból származó női cipőkből alig fogyott Nóg- rád megyében. Hallgatnak azonban arról, hogy ezeknek a borsos áru cipőknek hazai ellenlábasaiból, a Minőségi Cipőgyár „spanyol’’ cipőiből eddig Salgótarjánban alig láttunk. Pedig sem küllemben, sem minőségben nem maradnak el az importcipőktől — fele áron! A nagy- és kiskereskedők gyakorta hivatkoznak arra is, hogy a nyújtott, hegyes orrú férfi félcipőkből a vágott orrú cipők többszörösét tudják eladni nálunk. „Mert Tat'jánban és a vidéken ez kell” — mondják. De ugyan mivel magyarázható akkor az import tavaszi-nyári cipők óriási sikere — nemcsak Budapesten. de Salgótarjánban is? Pedig, ahogy észrevettük, Salgótarjánban a pesti választék tört hányada jutott csak el, a spanyol tavaszi-nyári papucscipők, félcipők mégis csupán nyár végén kerültek a kirakatokba, addig egy-egy párhoz hozzájutni csupán pult alól lehetett. Persze igaz, hogy ezek a cipők nemcsak divatos formájukkal, de szép kikészítésükkel, kivitelükkel is meglehetősen kiríttak a hazat gyártmányú választékból, ., Nem „baj” tehát Salgótarjánban sem a divatos formájú cipő — ha szép. Nos, ha ezt hallják, a kereskedők mindjárt panaszkodni kezdenek az idei kereskedelmi hitelpolitikára, amely a raktárkészletek csökkentésére, ezzel az áru forgási sebességének növelésére ösztönöz. Mihelyt keveselljük a válasz, tékot, halljuk: „Mi vásárolnánk, de nem léphetjük túl a raktári készletre forintban előírt mennyiséget.” De amikor új árut vásárol a boltvezető, a keze mégis a régi, megszokott fazont keresi. Elfeledte mar, hogy a hegyes, nyújtott orrút megelőző divat szerint készült cipőktől évekig képtelen volt szabadulni megannyi leértékelés árán sem? Észbe kap tán, ha egykét év múlva — esetleg hamarább — kénytelen lesz kiárusításokat szervezni a nyakán maradt divatjamúlt cipőkből? Rájön, hogy saját ízlését azonosítja a vasárlóéval? Mert ez egyelőre „érthetetlen” készletfelhalmozódást okoz egyik-másik raktárban. De holnap már előidézheti a vásár, ló átpártolását más üzlethez... ahol, ha kényelmes cipőt akar, nem kell divatjamúlt vagy csúnya lábbelire fanyalodnia. Csizmadia Géza NÓGRÁD -napok Szécsényben Tegnap mesélték — Azért veres fiam, mert még zöld. PISTA nAC’Sl Nem messzire fekszik Szé- csénytől Benczúrfalva, így azután a széesényiek jól Ismerik az ott élő idősebb Szabó István, Kossuth-díjas szobrászművészt. A szécsényi utcán történt, hogy két kis úttörő felfedezte a piacnapi tömegben a szakállas művészt. — KI az? — kérdezte az egyik pajtás. — A Szabó Pista bácsi — így a másik. — Micsoda ő? — Hát azt se tudod? Szobrász. A másik gyerek, akinek tudatáig már elhatott Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrászattal azonosult, fogalommá nőtt neve és személyisége, imigyen folytatta a párbeszédet: — Akkor az nem Szabó, hanem Stróbl... TALÁLÓ VALASZ A szécsényi süldőlegény odaállt az édesapja elé. — Megszerettem egy kislányt, de nem tudok dönteni: elvegyem, vagy ne vegyem. Adjon tanácsot, édesapám. — Nem mondhatok mást, mint a kínai bölcs — jegyezte meg a bölcsességben ugyancsak bővelkedő atya. — Az mit mondott? — Azt, hogy „Tégy amit akarsz. Egy hónap múlva úgyis megbánod". A SKÓT fiS A LÉGY Nagyon stílszerűen a szccsc- nyi étteremben tették fel nekünk a kérdést: — Mit csinál az angol, az ír és a skót, ha legyet talál a levesben? — ??? — Az angol nem eszik a levesből. Az ír kanállal kiveszi a legyet és tovább eszik, A skót kiveszi a legyet, és a tányér fölött tartva Így rlpako- dik rá: „Köpöd ki azonnal szemtelen 1” A SZKRfiNY VÁDLOTT Ügyvéd Ismerősünk meséli a szécsényi Járásbíróságon, hogy nemrégiben egy verekedés! ügyben fiatal embert védett A vádlottnak ez volt az első bírósági ügye, s ezért a bíró igyekezett a lelkiismeretére hatni. — Látja, ide került. Most mit csináljunk magával? — kérdezte a bíró. A vádlott kapott a jóindulaton. — Ha lehetne, egyévi javító- nevelő munkát, tízszázalékos béremeléssel! MIÉRT DRAG A? A kultúrházzai szemben levő eszpresszónál gyakran megállnak az átutazók, hogy fekete kávéval vagy valamilyen itókával frissítsék fel magukat. A minap is ez történt. A vendégek feketét és konyakot kértek, de amikor fizetni kezdtek volna, kitört belőlük a megjegyzés: — Jaj, de drága! Valaki meg is kérdezte, miért ilyen drága a konyak. A rátermett, derűs eladónő palócos furfanggal válaszolt: — Engem a férjem mindig úgy ébreszt: kelj fel, drága anyukám. Így azután egész nap drága vagyok.. S a vendégek vidáman, mosolyogva távoztak. Lakos György NÓGRÁD — 1968, szeptember 20., péntek 3
