Nógrád, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-19 / 220. szám
Tartalékok nyomában Termelés és nyereség a tanácsi iparban qjwwii. érdebe*, konzultáció* akUvaiilé&l tartottak legutóbb üteg} ónk tanác».i iparának vezetői. A felügyeleti s*e»v, a meg,vei tanáé* ipari osztálya éti az üzemek megváltozott kapcsolatát tükrözte az értekezlet. A korábbi utasításokat a tanácsot adó, segítő, előremutató jelleg váltotta fel. Az előre kiküldött információs tájékoztató is hozzájárult az eszmecsere oldottabb légköréhez, Tizenöten kaptak szót, bár több jelentkező is volt. de idő hiányában be kellett rckeszleni a vitát, Nehéz lenne az ott elhangzottakat teljes egészében visszaadni, csalt arra szorítkozhatunk, hogy néhány kérdésre választ kérjünk Cinrnbár Jánostól, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjétől. — Azonkívül, Iwqv az eredményekről tárgyaltak ég a tapasztalatokat összegezték, milyen hatást várnak az értekezlettől? — Az eddig eltelt, időszak tapasztalatai — véleményünk szerint — már alkalmasak a tanulságuk levonására és ezen keresztül az okulásra. Fontosnak tartjuk, hogy mikroszin- ten is elemzésre kerüljenek a vállalati mechanizmus vetüle- tei. Tapasztaltuk például, hogy az ösztönzők nem eléggé kidolgozottak, a vállalati szervezetek még nem alakultak ki kellően, A hatáskörök leadása a három vezetőnél megrekedt, a továbbiakat akadályozza bizonyos bizalmatlanság, Mindezt azzal együtt mondom, hogy van'előrelépés a vállalati gazdálkodásban. —■ A legfontosabb eredmény, hogy bebizonyosodott: a tanácsi ipart is lehet közgazdasági eszközökkel irányítani a központi tervcélok megvalósítására. A tanácsi ipar eddig dinamikusan fejlődött. Árbevétele csaknem 20 százalékkal magasabb a tavalyinál, amíg a megye egész szocialista iparáé csak ötszázalékkal. A foglalkoztatás is javult. A tanácsi ipar foglalkoztatási aránya a megye szocialista Iparán belül 9,1 százalékról 10,4 százalékra növekedett. — Sikerült a figyelmet a nyereségtömeg növelésére irányítani. A lekötött eszközökhöz viszonyítva 6,1-ről 10,5 százalékra növekedett a nyereség. Ez a szám a minisztériumi iparban országosan nyolc százalék. Az árbevételhez képest pedig 7,2 százalékról 11,9. százalékra növekedett — Mível magyarázható n jó eredmény. illetve milyen forrásokból származik, a nyereség? — Kedvezően hatott például a termelői arak váitozása, a termékek átcsoportosítása a nyereségesebbek javára, valamint a termelő tevékenység kiszélesítése az áruszállításra és értékesítésre. Egyes vállalatok például üzleteket is létesítettek. Jól befolyásolta á gazdálkodást a saját rezsis tevékenység bővítése ts. — A nyereségképzés további forrásai a termelés növekedése és a költségcsökkentés. Persze az utóbbiak szerepe kisebb, mert növekedett ugyan a termelés, de annak körülbelül csak az egyharmada származott a termelékenységből. Tehát igen sok még a rejtett tartalék. A termelékenység és az önköltség kedvezőbb alakítása, s talán még a minőség javítása is mintha egy kicsit kiesett volna a látókörből. — A nyereséggel kapcsolatos a részesedési alap. Az embereket, érthetően az foglalkoztatja leginkább: mire lehet számítani az év végén? Erről mi a vélménye? — A tanácsi ipar eddig átlagosan 17 napi keresetnek megfelelő nyereség részesedést ért el, de a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál 23, az „Ipoly" Bútorgyárban 27,6 napit „gyűjtöttek". Az egyes kategóriákban kifizethető maximális részesedés több, mint ötven százalékát biztosították az első félévben. — Milyen követkeeteteseket lehel levonni a tapasztalatokból a jövőre nézve? szerzés és értékesítés jellege megváltozott. A vállalatok éltek a többcsatornás áruforgalmazás lehetőségével. Az export például a tavalyinak hét és félszerese. Nőtt a közvetlen eladás aránya is, viszont csökkent a termelőeszköz kereskedelem részére történő értékesítése. — Igen lényegesnek tartom, hogy az új mechanizmus kedvezően hatott az álló- és forgóeszközökkel való takarékosságra. Csökkentek a készletek. A forgási sebesség növekedett. Az élőmunkával való takarékosság azonban még hiányzik- Tapasztalatunk szerint erre nem ösztönöz kellően az üj mechanizmus- A vállalatoknál kedvezőbbnek tartják n több munkaerő foglalkoztatását, mint a viszonylag lassúbb és költségesebb műszaki fejlesztést. — A nagyobb önállóság biztosítása hasznos,, de ezt még tovább kellene fejleszteni, mert például a normakarbantartás, a gyártmányfejlesztés, az üzemszervezés kidolgozása, a munkaverseny szervezése, még mindig nem váltak a vállalati gazdálkodás szerves részévé. — A reform révén az üzemi demokrácia fejlesztésére is kedvező feltételek teremtődtek. Az elmúlt Időszakban azonban a lehetőségek még nem realizálódtak teljesen. Hiányos a hatáskörök leadása, kevés még a tudatos, hosszabb távlatokra szóló elképzelés. A tervezés és a közgazdasági elemzés szintje sem kielégítő még, a társadalmi szervek, főleg a szakszervezet által támasztott igények is alacsony fokúak. Mindent egybevetve: tennivalónk bőven van, s első. sorban ezekre irányítottuk a figyelmet a legutóbbi megbeszélésen — fejezte be Gombár Jánosit. J. Megérte Gsméini Gordos Rezső, az egyházas- gergei termelőszövetkezet elnöke büszkén mutatja a határt az érkezőnek. A földeken, a központi majorban s mindenütt ott van a szorgalmas tagok kezenyoma— A gyarapodó gazdaság, a növekvp termésátlag mutatja leginkább a tagok szorgalmát — magyarázta. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkezet alakult, kevesen hittek az előrehaladásban, Gyakran megállították az elnököt Is. — Rezső, megéri ezt csinálni? — kérdezgették tőle. Gordos hezső olyankor min. dig csak annyi mondott, — Ha dolgozunk, mindenképpen megéri, Jó pór év elrepült az alakulás óta, s az eredmények sem maradtak el. Tavaly 14,5 mázsa búzatermést takarítottak oe. örültek a szemnek, és sokan mondogatták a szövetkezetben; hosszú idő telik majd el, amíg újra ilyen lesz az eredmény. Nem kellett azonban sokáig várni. Az idén búzából több mint 17. rozsból 19,5, tavaszi árpából pedig 15,5 mázsás volt a holdanként) átlag. A betakarításkor a község legidősebb emberei is hitetlenül csóválták a fejüket. Sok aratást megértek mái', de ilyen termésre nem emlékeztek. A közös gazdaság eredményeivel, jövedelmével együtt nőtt a szorgalmasan dolgozó tsz-tagok részesedése is. Azt mondta az elnök, hogy akik tavaly végigdolgozták az esztendőt. 25—26 ezer forintot kerestek. Az idén pedig még jobbak a kilátások: a félévi felmérések mintegy félmillió forintos többletbevételt mutattak. Érthető, hogy a termelőszövetkezeti tagok véleménye ma már egészen más, mint az alakulás után volt. Most is gyaK- ran megállítják Gordos Rezsőt, csak most mást mondanak neki. Bizonygatják: igaza volt, amikor munkára buzdította őket. Jól halad a munka a közös gazdaságban. — Eddig 150 holdat szántottunk fel. A jó termés egyik Eeltétele, hogy időben végezzünk el valamennyi munkafolyamatot — magyarázta »» elnök. Ügyelnek erre, mert a közös gazdaságban a jövedelem nagy részét még a növénytermesztés adja. Természetesen az állattenyésztés fejlesztés* sem marad el. Időben gondoskodtak arról is. hogy elegendő takarmányt gyűjtsenek a téli hónapokra. Húsz hold silókukorica és 5 hold napraforgó várja a sllókombáinokat. Szerződést kötöttek a selypi cukorgyárral 12 vagon répaszeletre, amelyet a kukoricaszár „javítására” használnak majd fel. Biztosan haladnak előre Egyházasgergén A szövetkezet ma gazdagabb, mint tegnap volt. és a holnapi eredmények szebbek lesznek a mostaniaknál. Sz. F. Nyolcadamilliő sáska Minden zöldet felfalnak Ismét hatalmas sáskaveszély fenyegeti üéliiyugat-Azsla és AJ> rlka nagy területeit. A nemzetközi szervezetek máris jelentős kölcsönöket nyújtottak az érintett országoknak, hogy azonnal és minden lehető eszközzel megkezdjék a harcot a sáskaveszéiy elhárítására. Ügy látszik azonban, hogy több országban, így az afrikai Mali és Szudán köztársaságban, már elkésettek az intézkedések. Az afrikai vándorsáska-rajok egy négyzetkilométernyi kitérje- désüek lehetnek. Ez 800 millió állatot jelent, amelyek egy nap a*att nagy területeket teljesen kopárrá legelnek. A parasztok kétségbeesetten próbálják elűzni a nagyétkű rovarokat; tarka kendőket lobogtatnak és minden lehető eszközzel ördögi lármát csapnák. Ez azonban többnyire nem segít és tehetetlenül kell nézniök, hogy a sáskák rövid idő alatt minden zöldet eltüntetnek, étkezésük befejeztével az egész sáskatömeg váratlanul nagy lárma közepette felemelkedik és hagyja, hogy a szél tovább sodorja — gyakran sok száz kilométer távolságra. Tíz-tizenegy evenként kerül sor nagy saskaiuvaziókra. Mivel sok országot fenyegetnek, nemzetközi együttműködést szerveztek, amelyben egyébként ellenséges országok, mint Izrael és az arab országok, vagy Marokkó es Mauritánia is részt vesznek. Londonban központi megfigyelő és sás- kaellencs központot létesitetiek, ahová minden hír befut a sáskák újabb koncentrációjáról. így például manapsag már pontosan ismerik a sáskák rcpi'Uésirányát, évi ciklusát és ezért időben foganatosíthatók az elhárító intézkedések. Egyelőre azonban meglehetősen szervezetlenül küzdenek az érdekelt országok sáska ellen, mert az új államoknak nincs elég anyagi eszközük és szakemberük c feladat ellátására. A sáskarajok elpusztítására majdnem kizárólag vegyi anyagokat használnak Repülőgépekről szórják be a sáskarajoknt méreggel. Az elpusztult állatok is veszélyt jelentenek azonban, miután a sáskákat már régi időktől fogva szívesen fogyasztják, és a sáskajárások minden évében sok ember veszti el életét, mert mérgezett állatokat evett. HuttfOPOl5? ftitniaUbök X/, ABKOSió A nyáron Firenzében jártunk és kószálás közben megéheztünk. Gélfelé járt az idő, ebé■ delni 'kellene. Az ismerősök jó előre figyelmeztettek, hogy ne fehér abrosszal terített vendéglőben étkezzünk, mert ott a teríték árát is felszámítják. A feleségem, aki kardigán-valutában számolt, egy. re biztatott hogy menjünk be a mellékutcákba, ott majd ta. lálunk tarkaabrosion vendéglőt. így is lett. Leültünk a zöld- kockás abroszú asztalhoz, jött a pincér és mondtuk, hogy ebédelni akarunk. Abban a pillanatban a pincér lekapta az asztalról a tarka abroszt és kicserélte fehérre. NEVELÉS Ismét uapirenden: A Somoskőújfalui veszedelem a nyereség. A vállalatok tehát túlszárnyalták az év elején tervezett nyereségtömeget. — Az új mechanizmus kedvezően hatott az áru-, illetve termékforgalmazásra is. A beRövid időn belül többször sújtotta árvíz Somoskőújfalut. Házak rongálódtak meg, és — egyelőre —- állatok kerültek közvetlen veszélybe. Sajnos, több lakóház is annyira megrongálódott. hogy állapota már-már életveszélyes. Rossz néven ne vegyék a meteorológusok: nincs közöttük olyan professzor, aki nyugodt lelki- ismerettel kijelenthetné, hogy soha többé nem támad akkora felhőszakudas a községre, amilyen az elmúlt hetekben. Dicséret illeti Szabó Istvánt, a községi tanács vb elnökét, amiért vízrendezésben jártas szakembereket hívott össze e hét elején helyszíni bejárásra, tanácskozásra. Adódott, hogy a helyszínen is, a megbeszélésen is viharos jelenetekre került sor. A szenvedélyek pillanatnyi elszabadulása méltányolható; hiszen emberéletekről, vagy egy élet szorgos munkájával megszerzett vagyontárgyakról volt és van szó. A somoskőújfaluiak önmérsékletét, belátását dicséri, hogy — néhány elkeseredett kirohanást nem számítva — a minden áron vádolás, fe- leióskutatás helyett a biztonsághoz vezető kiutat keresték. Bármilyen különös első hangzásra: a veszedelmet főként az a nagyarányú fejlődés okozta, amely Somoskőújfalun a legutóbbi évtizedben megmutatkozott. A MÁV területén végzett korszerűsítés — például — azzal a következménnyel járt, hogy a kikövezett árokban sokkal gyorsabban rohant le a víz, mint korábban. A simára varázsolt, utakon szintén sebesebben zúdult az ár. mint régen csörgött kátyúból kátyúba. Mindehhez iárult, hogy a vágtató víz — nagyobb mozgási energia birtokában —a vártnál több hordalékot és uszadékot ragadott magával. Az ptóbbi eltömte a vízlevezető nyílásokat. Iszapfogó gátak nem álltak a víz útjába. Szakemberek és bőséges helyismerettel rendelkező károsultak egyeztek meg abban, hogy a jelenlegi vízügyi állapot tarthatatlan. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság küldötte, Szirota Istvánná hosszabb távra adott hasznos tanácsokat. Javasolta, hogy a községi ta- .hács a legsürgősebben készíttessen általános vízrendezési tervet, s Igyekezzék annak mielőbbi megvalósítását elérni. A tapasztalt mérnök azt ajánlotta, hogy a terv a költségek megosztására is tartalmazzon javaslatot. Az anyagilag valószínűleg érdekeltek között sorolta fel a községi tanácsot. a MÁV-ot. a közúti igazgatóságot, a vízmű vállalatot. Pető Ottó. a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya nevében sürgette, hogy még a végleges vízrendezési munkák megkezdése előtt bővítsék ki a főtér és a somos! patak között húzó. dó nyílt árkot, hogy tisztítsák ki a vízfolyásokat, zárt csatornákat. Az UVATEHV mérnöke, Szatmári Gábor egyszerű, világos magyarázatban fejtette ki, hogy az engedélyezett építkezések a biztonsági előírásoknak megfelelően tör. tűntek; ám az a mederszakasz, amelyet vízjogi engedélyezés nélkül építettek, késleltette a víz elvonulását. Bírálta, hogy jórészt betöltötték a trafik mögött a területrendezés előtt még megvolt nyílt földmedret, s ezzel is akadályozták a víz lefolyását. Hangsúlyozta, mennyire fontos figyelembe venni, hogy Somoskőújfalu fejlődésével nagyon megváltoztak a víz lefolyásának lehetőségei, körülményei. A KPM Egri Közúti Igazgatósága nevében Lenhardt László megígérte: két napon belül intézkedik annak érdekében, hogy a 21. számú főközlekedést útról érkező víz ne folyhasson a somusKói bekötő ut felé. A megoldás — mint rámutatott —, ideiglenes jellegű. A szökőkút és a két terelősziget vonalában körülbelül arasznyi rámpát készítenek úgy, hogy a járműközlekedést ne zavarja. Nem kétséges, hogy a Somoskőújfalui veszedelmet számos tényező együttes hatása okozta. A veszedelem megismétlődését máról holnapra maradéktalanul nem lehet megelőzni. De arra van mód, hogy a legsürgősebb teendők késedelemmentes elvégzésével lényegesen csökkentsék a veszélyt, s — később technikai és anyagi lehetőségek birtokában — végérvényesen megszüntessék. — b. z. — Erzsébet névéin büszke fiatalos külsejére és nagyon nem szereti, ha néninek szólítják. A napokban dolga volt egyik boltban, ahol egy bizonyos kartársat keresett. Az üzletben egy fiatalember fogadta és megkérdezte: — Mit óhajt a néni? Több sem kellett Erzsébetemnek. Jól megmosta a fiú fejét. Kikérte magának a nénizést és szenvedélyes kiselőadás keretében magyarázta mea a fiatalembernek, müven felháborító tapintatlanság, minősíthetetlen neveletlenség, megengedhetetlen bizalmaskodás egy vadidegen hölgyet, vevőt egyszerűen néninek nevezni. Majd kifulladva, a méregtől pirosán közölte, hogy kit keres. A fiatalember a szóznvortól megijedve, riadtan szólt oda nem messze álló kollégájának: — Téged keres a nő! GYENGÉI) CÉL/AS Éppen néoeztilnk a racso. rával és a teánál tartottunk, amikor beállított a barátom két kamasz fia. leültettük őket, a lányom csészékért szaladt, és a feleségem a fiáknak is töltött teát. — Bizonyára otthon is citrommal, szoktátok inni a teát — mondtam, a citromprést feléjük nyújtva. — Persze csakis — válaszolta az egyik fiú. a tálalóra sandítva . —• de nil’tnl; egv kis sonkát és kolbászt is beleaprítanak. A Nógrádi Szénbányák bányaüzemeiben és Szolgáltató 1 zeniénél használaton kívülivé vált és kiselejtezett eszközeiből még használható sín, csőw szögiot-idom vas stb., amelyre az üzemnek már szüksége nincs, valamint selejtezett elektromotorok és más kiselejtezett eszközök öntvényből és acélból, haszonanyag címén megvásárolható!*. A vásárlás az üzemeknek megküldött 135/68. sz. rendelkezésben megállapított teltételek szerint történik. Az eladásra vonatkozó irányárak a következők: Kisvasúti sín 3,65 Ft kg Gömbvas, laposvas 3,85 Ft kg Cső 3 m-en aluli 3,65 Ft kg Cső 3 m-en felüli 4,65 Ft/kg Kiselejtezett motor 13,— Ft kg Egyéb kiselejtezett eszközök acélból vagy öntvényből 3,63 Ft/kg Érdeklődni lehet Grózer Emilnél. Telefon: 23—30, 51—40 mellék. é. R. NÓGRAD — 1968. szeptember 19,, csütörtök 3
