Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-14 / 190. szám

Az érdekek találkoznak A vállalkozás jelentőségének érzékeléséhez legelőször is azt kell leszögezni, hogy a szarvasmarha-állomány gümőkór- mentesítése hazánkban nem az állatok érdekében történik, tehát nem valami önmagában való gazdasági cél. A szarvas- marhák tbc-je ugyanis embert is fertőzhet, tehát amikor a betegség ellen küzdünk, akkor az emberek érdekében cselek­szünk. Ezért különlegesen nagy jelentőségű az a szabály, hogy Magyarországon a termelők gümőkórral fertőzött tehén tejét közvetlen fogyasztásra nem adhatják el, valamint, hogy a mentesített körzetekbe fertőzött tehén beszállítása szigorúan tilos. A kormány 1964-ben tűzte ki azt a célt, hogy állatállomá­nyunkat a gümőkórtól megszabadítsuk. Az állategészségügyi szervek, valamint a termelők azóta végzett szívós munkája eredményeként a szocialista nagyüzemek mintegy fele mosta­náig mentesült ettől a betegségtől. Itt van tehát az ideje, hogy újabb lépést tegyünk előre. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter legújabb rendelkezése ezt a célt szolgálja. Űjabb szigorításokat vezet be és egyúttal a szarvasmarha- gümőkór elleni küzdelmet összekapcsolja a brucellózis leküz­désére irányuló törekvéssel. Hazánk ezzel a lépéssel tovább szilárdítja pozícióját a világ állategészségügyi szempontból élenjáró országai között. Az új rendelet fő célja az, hogy az ország területén egyre nagyobb összefüggő körzetekben váljanak a jószágok gümő­kórtól mentessé. A további lépések két úton tehetők. A nagy­üzem, vagy az egyéni tehéntartó kérheti a mentesítést, vagy pedig különösen indokolt esetben ezt a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter el is rendelheti. A két esetben a feltéte­lek különbözőek. Egyébként a felügyeletet általában a megyei tanács mezőgazdasági osztálya látja, és a feladatot a megyei állategészségügyi állomás hajtja végre. Az eljárás szempontjából a rendelet három csoportba so­rolja az üzemeket. Első csoportba tartoznak a legfejlettebbek, ahol a fertőzött szarvasmarhákat külön telepen tartják, és a borjakat gümőkórmentesen nevelik. Ezeken a helyeken a kérés vagy elrendelés alapján a teljes fertőzött állományt ki kell cserélni. A második csoportba tartoznak azok, ahol az állomány fer­tőzött, a felnőtt állatokat nem különítették el, de gondoskod­tak arról, hogy a borjak születésüktől kezdve elkülönített légterű borjúnevelőbe kerüljenek, és ezeket később is gü- mőkórmentesen nevelik. Ezeken a helyeken meg kell kísé­relni a fertőzött állatok kicserélését. Harmadik csoportba tartoznak azok az üzemek, ahol fertő­zött és nem fertőzött állatok együtt vannak. Ilyen helyeken a mentesítéshez állami támogatást nem adnak, csak akkor, ha az üzem gondoskodik az elkülönítésről, tehát a második cso­portba kerül. A mentesítés igen komoly állami támogatással jár. A men­tesítő üzem, vagy egyéni tehéntartó először is megkapja a ki­selejtezett állat felvásárlási árát. Ezen felül, ha a mentesítést a miniszter rendelte el, akkor kártalanítás címén kap min­den tehén után 5000, illetve minden törzskönyvezett tehén után 7000, ezen kívül pedig a pótlásra beállított saját neve­lésű gümőkórmentes üsző után 1000, vagy ha annak anyja törzskönyvezett, akkor 1500 forintot. Tehát három címen jut pénzhez a gazdaság. A kiselejtezett állatokat az állatfoxgalmi vállalat köteles megvásárolni, és ha kérik, ugyancsak köteles pótlásukra gümőkórmentes üszőt szállítani. Ha a mentesítést a gazdaság kéri, akkor segélyt kap. A se­gély összege tehenenként 5000, illetve törzskönyvezett tehén után 4000, ezenkívül pedig a pótlásra beállított gümőkórmen­tes üsző után 1000, illetve 1500 forint. A kiselejtezett állatot az állatforgalmi ugyancsak köteles megvásárolni, és külön kifizetni, a pótlásról azonban ez esetben a gazdaság maga gondoskodik. A kiselejtezett teheneket legfeljebb különleges ellenőrzés mellett és körülmények között szabad meghizlalni. A gümőkórmentesítés lelkiismeretes végrehajtását és an­nak eredményét újra és újra ellenőrzik. Amennyiben valaki megpróbálja a rendeletet kijátszani, vagy nem jár el kötele­ző állategészségügyi gondossággal, akkor a segély vagy kár­talanítás összegét vissza kell fizetni. A rendelet célja az állategészségügy javítása. Lesznek azon­ban „járulékos” hatásai is. így például az, hogy a gazdaságok akkor szabadulhatnak meg fertőzött állataiktól, amikor egyébként is nagy a szarvasmarha eladási kedve a takarmány- helyzet miatt. Ez a véletlenek kedvező találkozása. Ezen túl, az ügyes gazda vagy gazdaság a cserét is úgy hajthatja vég­re, hogy ezáltal nemcsak egészségügyileg, de tenyészérték szempontjából is javuljon állománya. Így tehát a rendelet az országos szarvasmarha-program általános végrehajtását is segíti. F. B. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NŐQRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD M l G Y H B I Z.p T T S ÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 190. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. AUGUSZTUS 14., SZERDA Napirenden: a tanácsok fejlesztési terve Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Az új gazdaságirányítási rendszer szerves részeként megvalósított tanácsi tervezés új rendje lényeges változást hozott a tanácsi fejlesztési te­vékenységre. A tanácsok általában felkészültek az új feladatok végrehajtásá­ra, az áttérés azonban nem zökkenőmentes, mert egyrészt az új feladatok­ból eredő nehézségekkel kell megküzdeni, másrészt sok esetben külső tényezők is ne­hezítik a munkát — állapítot­ták meg a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tegnapi ülésén. A megye fejlesztési alapjá­nak 1968. évi bevételi elő­irányzata több mint 160,2 mil­lió forint. Az első féléves tel­jesítés az időarányosnál jobb, mintegy 104,8 millió forint, ami az éves terv 65 .százaléká­nak felel meg. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az első félévben a tervezettnek megfele­lően, vagy annál kedve­zőbben alakul az állami hozzájárulás igénybevé­tele és a társadalmi munka értéke. Az első félév során megyei átlagban 27 forint volt az1 egy főre eső társadalmi munka- Az átlag felett telje­sített Rétság, Pásztó, Balassa­gyarmat és Salgótarján. A tár­sadalmi munka növelése a második félévben fontos fel­adat. Nem alakult ütemszerűen néhány bevételi forrás, el­sősorban a kommunális adó csökkenése miatt, a lakossági hozzájárulásnak is csak egy- harmada folyt be az első félév során. A fejlesztési alap felhaszná­lása, elsősorban a beruházá­sokra fordított kiadások meg­felelnek az országos átlagnak. A pénzügyi teljesítés azonban nem tükrözi hűen a beruházá­sok teljesítését, a műszaki tel­jesítések lényegesen magasab­bak. Megállapította a végre­hajtó bizottság, hogy az 1968. évre kötelezően előírt 271 lakás tervszerű befejezése nem biztosított, azt csak terven felüli lakások építésével lehet teljesíteni. Jó ütemben haladnak a salgótai’- jáni városi beruházások. A kö­telezően előírt 211 lakást to­vábbi 18, illetve 33 lakás meg­építésével növelik, s így elő­írt tervüket lényegesen túltel­jesítik. Befejeződött a múlt évről áthúzódó kisterenyei nyolc lakás építése. Nem bizto­sított azonban a nagybátonyi 41 lakás megépítése, ami 1969- re húzódik át. Lényeges lema­radás tapasztalható a rétsági, szécsényi és a pásztói lakások, a salgó­tarjáni garzonházak, vala­mint a Rákóczi úti fok- híd beépítésénél. A lemaradásokat előkészítési hiányosságok, szerződéskötési késedelmek okozzák. Kérdéses több orvo­si, illetve nevelői lakás befe­jezése is. amelyek előkészítését a községi tanácsok nem kezd­ték meg időben- A víz- és csatornafejlesztés két jelentős létesítménye a balassagyarmati szennyvízcsa­tornázás és vízműbővítés tervszerű befejezése biztosít­ható. A szécsényi és pásztói szennyvízcsatorna ütemes megvalósítását a kiviteli ter­vek késése veszélyezteti. A Tíz európai ország képviselői Budapesten Ma este 7 órakor érkezik meg Budapestre, az Erzsébet- híd pesti hídfőjéhez a SZOT Szpcialiista Forradalom nevű üdülőhajója, amely a Szak- szervezeti Világszövetség ál­tal kezdeményezett 14 napos hajóúton részt vevő tíz euró­pai ország szakszervezeti dele­gációit hozza. A hajóúton résztvevőket a SZOT titkár­sága üdvözli. középiskolai tanterem fejlesz­tésében a szécsényi nyolc, a pásztói négytantermes közép­iskola befejezését, illetve elő­készítését tervezték. A megva­lósítás feltételei mindkét eset­ben adottak. Az áprilisi tájé­kozódó vizsgálat során 37 egyéb beruházás előkészítését elemezte a megyei tanács tervosztálya. A 37 létesítmény­ből 19 esetben folyt a kivite­lezés, 10 beruházásnál volt terv, de még nem kezdték meg a kivitelezést, 8 létesítmény­nél még a kiviteli terv sem készült el. Azóta a lemaradások egy részét pótolták, azonban a létesítmé­nyek túlnyomó többsége ennek ellenére is csak a második fél­évben fejeződik be. Több be­ruházásnál gond a teljes költ­ségfedezet biztosítása. Éz első­sorban az előirányzatot meg­haladó költségigényű létesít­ményeknél jelentkezik. Ilyen például az érsekvadkerti általános iskola, a nógrádmegyeri egészségügyi komplexum stb. Rendezésük azonban folya­matban van. A végrehajtó bizottság tár­gyalta a megyei tanács irá­nyítása alá tartozó intézmé­nyek fejlesztését szolgáló me­gyei közvetlen fejlesztési alap felhasználását is. Az építésügyi és városfej­lesztési ' miniszter most meg­jelent rendelete lehetővé te­szi, hogy az építőipar bármely ágazatában olyan szakemberek is kaphassanak működési en­gedélyt kisipari javító munkák vállalására, akik nem rendel­keznek iparigazolvánnyal, fel­téve, hogy a szakmában meg­felelő gyakorlatuk van. Eddig csupán az ács, a kőműves és a IWai SKäatfaag mákban: lYyirjes? Ipoly? Sáraiul ? (3. oldal) Karambol kölesöniuotorral (4. oldal) Közgyűlések után (5. oldal) Sisi isméi sitten (6. oldal) Leningrádiak Salgótarjánban Tegnap a 'salgótarjáni városi tanács végrehajtó, bizottsága a Leningrádi Műszaki Egye­tem Épület és Gépészeti Kará­nak 20 hallgatóját látta ven­dégül. Az egyetemi hallgatók a Budapesti Műszaki Egyetem vendégeként több napot tölte­nek Magyarországon. Tanul­mányi útjuk során keresték fel Salgótarjánt, hogy szemé­lyesen is tanulmányozhassák a város építési tervét és az épít­kezéseket. A városi tanácson vetített-képes előadás kereté­ben mutatták be a vendégek­nek a város múltját és jele­nét. Ezt követően tekintették meg az épített városrészeket és a jelenleg folyó építkezése­ket. A látottakról nagy elis­meréssel nyilatkoztak. az illető igazolja, hogy a gyakorolni kívánt szakmában legalább két évig dolgozott szakmunkásként, vagy hogy korábban már volt iparigazol- vänya, tehát szakmai feltéte­leknek megfelel. A bádogos, kőfaragó, beton- és műkőáru- készítő, cserépkályha-készítő, épületburkoló, kútásó. szoba­festő, tetőfedő és vízvezeték­szerelő szakmákban kivétele­Feitet©!: kellő gyakerlcifi Az építőipar valamennyi ágazatára adnak javító kisipari működési engedélyt Harmincmillió pár bőrcipő Az igények növekedése szükségessé tette a cipőgyártás és az ehhez kapcsolódó bőripar termelésének gyors növelését.. 1955-ben alig több mint 13 millió pár bőrcipő készült ha­zánkban, tavaly 30 millió 800 ezer pár. A következő évek­ben is várhatóan 30 millió pár­nál jóval több cipőt készít iparunk és termelése várha­tólag 1980-ra eléri a 38 millió párat. A Simontornyai és az Új­pesti Bőrgyár rekonstrukciója után a Pécsi Bőrgyárban ke­rült sor az iparág legnagyobb beruházására. A napokban ad­ják át rendeltetésének a Pécsi Bőrgyár új üzemét. 103 millió forintos beruházással új üzem­csarnokot emeltek, szociális létesítményeket építettek, 82 új gépet helyeztek üzembe, gépesítették a legnehezebb munkafolyamatokat és a szál­lítás nagy részét. Jövőre a feldolgozó ipar ösz- ezesen mintegy hárommillió négyzetméter bőrt kap a pécsi gyártól. Jobb szeretnék egy — Befejezte az evést? Ügy, üljön le. Látom, már megette a mézeskenyeret. Nem bal­kézzel, jobbal fogunk kezet. Bocsánat, nem kell azért meg­haragudni, tudom, hogy ön óvodás. Szíveskedjen bemutat­kozni. — Nevem Misu. Ebből tud­ják, hogy fiú vagyok. Három és fél hónappal ezelőtt szület­tem. — Ügy tudom kettős állam­polgárságú. Elmondaná, hogy hogy került ide? — A Szovjetunióban a Ki­szeljovszk mellett a tajgában születtem. Ezt ha nem tudnák. Nyugat-Szib ériában van. Anyámat elejtették a vadá­szok, Egyik testvérem meg­szökött, engem megfogtak. Jól ment a sorom. Misunak hív­tak egészen addig, amíg meg nem tetszettem a salgótar­jáni labdarúgóknak. Velük jöttem Magyarországra és ne­vet is kaptam. Maci-Lacinak hívnak! — Nehéz lesz konkurrálni ez­zel a névvel, a tv-ből ismert híres-nevezetes Maci-Lacival. Nem gondolja? — Az biztos. Igaz, volt né­hány kalandom, de ez még kevés. Például repülőgépen is utaztam. Amikor Kiszel- jovszkból Novokuznyeck re­pülőterére vittek a 80 kilo­méteres út alatt elmerevedett a mancsom. Engedélyezték a sétát. Nem akartam beszállni a repülőgépbe. Egy számomra ismeretlen italt itattak velem. Sörnek nevezik. Ettől megbé­kéltem. Az utazást jól bírtam. Dühös csak Moszkvában vol­tam. Itt megint egy újabb re­pülőtérre szállítottak. Taxival! Három markos legény tartotta a ketrecem az autó tetején. Üvöltöttem. A rendőrbácsik háromszor is megállították a Volgát. Akkor nyugodtam csak meg, amikor útban Magyar- ország felé a repcéiben gyü­mölcsöt és tejet kaptam. — Es itthon? A salgótarjáni Zója-ligetben? — Bevallom, jót nevettem, ahogy megérkeztem. Nem tud­ták, hogy mit szabad ennem! Elrontottam a gyomrom. Gyor­san írtak a Budapesti Állat­kertbe és megkérték az étren­det. — Igaz, amit beszélnek, hogy válogatós? — Melyik bocs nem az? Na­gyon szeretem a mézeskenye­ret, a rizst, a lekvárt, a tejes- teát, a burgonyát már kevés­kislányt... bé. Nem tudom ezt miért vették be az étrendbe? — Kifogást azt talál, ugyan­akkor mohó. Mindent elfogad barátaitól, a gyerekektől. — Óvodáskorban vagyok még, nem „lehet mindig mel­lettem az őr. Amit kínálnak,' elfogadom. Tudom, hogy nem szabadna, mert elronthatom a gyomrom. Kérdezem: a gye­rekek miért nem tudják ezt?! Vagy a szüleik?! A háromszori étkezés nekem elég. — Népszerűsége óriási. Már­is Maci-Laciéval vetekszik, ahogy figyelem nap mint nap. Csak ez a madárketrec! Nem szokatlan? — Nézzen csak oda feljebb. Ott építik a barlangom. Az őzekre szép kilátás nyílik. Nagy kerítést kapok, és ami­nek nagyon örülök, egy kis úszómedencét is. Azt mondják augusztus 20-ra átköltözöm a komfortos barlangba. — Nem unatkozik egyedül? — A gyerekek szórakoztat­nak, de jó lenne egy társ. Ügy tudom, hamarosan ka­pok ... — Igen, értettem. Ha jól tu­dom, ez a három mély brum- mogás azt jelenti, kislányt sze­retne társul... Székács László vízvezeték-szerelő szakmákban végezhettek javító kisipari munkákat iparigazolvány nél­kül, működési engedély alap­ján- Az új rendelkezést azért, adták ki, hogy a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére olyan szakemberek is vállal­hassanak építőipari javító­munkákat, akik egyébként va­lamely vállalatnál dolgoznak, vagy más ok miatt nem ren­delkeznek iparigazolvánnyal. A javító kisipari működési engedélyt akkor adják ki a tanácsok ipari osztályai, ha Tudományos A szocialista országok me­ző- és erdőgazdasági tudomá­nyos kutatása terén kialakított együttműködés keretében ked­den négynapos tudományos munkaértekezlet kezdődött a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kolán: A tanácskozás-soroza­ton a csemege-szölőtermesztés és nemesítés legújabb eredmé­nyeit ismertetik a hazai és sen indokolt esetben még az említett igazolásoktól is el le­het tekinteni, ha anélkül is megállapítható, hogy az illető­nek hosszabb gyakorlata van a szakmában, Ilyen esetekben azonban. előzőleg a tanács végrehajtó bizottsága építés­ügyi szakigazgatási szervének a véleményét, is ki kell kérni. A rendelet egyébként körül­határolja, hogy a különböző építőipari szakmákban milyen munkákat lehet elvégezni a javító kisipari működési enge­dély alapján. tanácskozás külföldi szakemberek. A nem­zetközi koordinációs munka­értekezletet dr. Kozma Pál, az Akadémia levelező tagja, a Kertészeti és Szőlészeti Főis­kola rektora nyitotta meg. A tudományos tanácskozáson délután a különböző országok­ból érkezett zamatos csemege­szőlő-fajta mintákat értékel­ték a szakemberek.

Next

/
Thumbnails
Contents