Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Kötényruha bakfisoknak Bakfis lányaink egyik legpraktikusabb iskola-ruhája a kötényruha. Megfelelő anyagból, jó időre akár színes vászonból is készíthető, s egymagában is hordható. Ha valamilyen nem gyűrődő vékony szövetből — terilénből vagy terlysterből stb — készítjük, szinte az év minden szaké ban hordható. Az Időjárásnak megfelelően blúzokkal pulóverekkel változatosan viselhető- S még az a nagy előnye is megvan, hogy kissé kinőtt, de jó állapotban levő blúzokat, pulóvereket is elhordhatunk vele, nagyon csinosan. A mellékelt szabásminta alapján — a szabásminta 15- ös serdülő méretre készült, 1 kocka 10 cm-nek felel meg — otthon is könnyen elkészíthetjük, még akár az Iskolai év kezdetére, ezt a csinos kötényruhát. Az anyagot összehajtva kell kiszabni. Díszítését a vastagszálú, elütő színű tűzés adja. Mészáros Éva (Divattervező Vállalat) A - ' 2 A'" i. Tii I r í L.-»L rr. 1 L IMtULí X * IMS A zaj és az egészség A HANGOK VILÁGÁT a fülünk nyitja meg a számunkra. Az anya becézése, az anyanyelv fogalmai, vagy a tapasztalt mester tanácsai is, mind a fülünkön keresztül jutnak el hozzánk. De nemcsak az emberi szót fogja fei fülünk, hanem a környezetünkben keletkező minden hangot. Ez szolgálhatja r védelmünket. mert jelzi a veszélyt, például a dübörgő vonat közeledtét. Ez lehet kellemes. örömet adó, például a szép muzsika a zenekedvelő számára. De lehet kellemetlen, sőt ártalmas is. A technika fejlődése általában a zaj növekedésével is jár. Gyakran azonban csak akkor figyelünk fel arra, hogy milyen zajban töltjük életünket, ha hétvégi kiránduláson vagy nyaraláson az erdő vagy a vízpart pihentető csendjét élvezzük. A városi ember tehát megszokja a zajt. S.n azonban nem jelenti azt, hogy a megszokott zaj nem ártalmas az egészségére. A hangok különböző formái szoros kapcsolatban vannak az egészségi állapottal. A zörejek megbetegítik nemcsak a fület, hanem a szervezet egyéb részeit is. A gyakori fejfájás, fülzúgás, hallászavarok, az idegállapot kieeven- súlyozatlansága, sőt egyes Idegeredetű szív- és gyomor- panaszok kialakulásáért sokszor az elviselhetetlen lárma a felelős. A zaj nemzetközi egysége a decibel. Egy átlagos lakas zaja például 30. egy szövőgéoé 90. egy autóbuszé egy méterről 130 decibel. Ennél erősebb zaj már fülfájdalmat okoz. A különböző magasságú hangok azonban nem egyforma ártalmat okoznak Minél magasabb rezgésszámú egv zörej, annál kellemeí'e- nebb a fül számára A magas hang már kisebb erősségnél is ártalmasabb lenet. mint az erősebb intenzitású mélyhang. MEGV1ZSGAL~Ak\ hogy a különböző erősségű zörejek milyen egészségügyi ártalmakat okozhatnak. A vizsgálatok eredményei szerint a 40—00 decibeles zaj már rontja a gyomor működését, idegessé teSí, és csökkenti a munkateljesítményt. 60—90 decibel niellett már a szív és a vérkeringés, a belső elválasztású mirigyek működése is romlik. 90—130-as zajszintné] pedig az eddigi hatásokhoz még hallásromlás is járul, ami eleinte csak átmeneti jellegű' de az évek folyamán fokozatosan romolva a teljes süketségig vezethet. A zai elleni küzdelem elsősorban technikai probléma. Az orvosok, különösen az üzemorvosok feladata a tervező mérnökök figyelmét felhívni e nagy egészségügyi probléma jelentőségére. Technikai feladat a zaj terjedésének megakadályozása is. A régi vastagfalú házakat merész statiki- jú, vasbetonoszlopokra A- maszkodó vékonyfalú épü’e- tek váltották fel. Az új építőanyagok biztosítják a házak jó statikáját. de tűig r.yúdanák védelmet a zaj ellen. Ezért újabban világszerte folynak a kísérletek a hang- szigetelés minél hatékonyabb módjainak a felkutatására. A hangszigetelés megakadályozza azt, hogy egymással érintkező, szilárd anyagok a hangrezgést egymásnak továbbítsák. A padló és a fal szőnyeggel való borítása jó szolgálatot tesz ugyan, de a speciális módon készített porozás, hangelnyelő falakkal épített szobában még a pisztoly,övés is halk pukkanásnak tűnik. AZ EDDIG EMLÍTETT módszereken kívül azon can nem elhanyagolható az egyéni védekezés jelentősége sem. Az eresen zajos munkahelyeken helyes a füldugók és fülvédök használata a súlyos ártalmak kialakulásának megakadályozására. A városi zaj elleni küzdelemnek azonban etikai oldala is van- A rádió késő esti bömböltetése, a motorkerékpár értelmetlen túrázta ,a- sa, a munkadarabok fölösleges éjszakai csapkodása bűn, nemcsak embertársaink nyugalma. hanem egészsége ■síién is. Dr. Sándor Róbert TASNAöl VARGA evAl Méhecske dala Zúmm-zümm, viszem a mézein, a puttonyom, ■íiirom-íiimm, esővíz csillan friss bokrokon. Zümm-eumm, szállók szép virágzó fák alatt, zlijntn-zümm, messziről int mar a zöld patak. t-sftmm; ■ —rSStB“: lábamra arányló virárpor ragad, zQmm-zttmm, estére elérem házamat. ZOaun-íünun, zílmmögők. lebegek csendesen. zUmm-zümm, most már csak örökké nyár legyen: Ravasz Péter egyszer nyulat kergetett a fütykösével. A nyúl futott és Ravasz Péter a nyomába rohant. Végül U egy folyó állta útjukat. A nyúl gondolkodás nélkül át akarta vetni magát rajta, de nem sikerült az ugrás, beleesett a vízbe, a folyó közepébe és megfulladt. Ravasz Péter lihegve megállt a par. ton és amikor kiszuszogta magát, megvakarta a tarkóját: — Hát — mondta — jó hosszú út van mögöttem1 Idegen vidéken rám esteledett. Elindult a folyó partján lefelé és egy faluba ért. Megállt egy szép ház kapuja előtt és így szólt magában: „Itt bizonyára gazdag emberek laknak”, Bezörgetett. Fiatalasszony nyitott ajtót, felgyűrt ujjú ruhában. — Mi járatban vagy bátyám? — kérdezte — Szállást keresek éjszakára — felelte Ravasz Péter. — Gyere be — hívta őt az asszony — megaihatsz nálunk. Ravasz Péter bement az udvarra. A fiatalasszony kitett egy széket a ház elé, hogy azon üldögéljen a vendég, amíg a gazda hazaér a mezőről. Ravasz Péter leült. Egyszer csak finom illat ütötte meg az orrát Bekukkantott az ajtón, hogy lássa, mit főz a fiatalasszony és felderült az ábrázata: a tűzön egy nagy lábasban jókora kacsa Totyogott. „Ej, micsoda vacsora lesz ebből” — mondta magában Ravasz Péter és mindegyre a kapu felé pillangatott, vajon nem jön-e már a házigazda. Eközben a tűz körül sürgölödő-forgolódá fiatalasszony azt mondta magában: „Ez az idegen nagyon éhesnek és kimerültnek látszik. Ha megkínálom a kacsával, mire észrevesszük, felfalja az egétzet. Inkább eldugom a kacsát mindenestül, és holnap, amikor az idegen már továbbállt, kettesben megesszük a férjemmel”. Felkapta a főtt kacsát a lábassal együtt, agyagtállal fedte be és a polc legtávolabbi sarkába rejtette. „Befedte a tálacskával, hogy melegen tartsa!" — gondolta Ravasz Péter és megnyalta a szája szélét, akár a kandúr a friss hal láttán. Kocsizörgés hallatszott. Megérkezett a házigazda. Kifogta az ökröket, s bejött a házba. — Vendégünk van! — fogadta a felesége. — Isten tartsa jó egészségben! — felelte a férfi. — Most aztán teríts gyorsan, mert olyan éhes vagyok, mint egy farkas! — Ö, jaj — sopánkodott az asszony — pedig én semmit sem készítettem. — Valami csak akad a háténál! A fiatalasszony egy kis darab száraz kenyeret és három fej hagymát tett az asztalra. A házigazda nagyon éhes volt, és mivel nem is tudta, hogy kacsát főzött a felesége, jóízűen, falatozott. Ravasz Péter azonban ímmel-ámmal morzsol- gatia a kenyerei, nehogy elrontsa az étvágyát, s egyre várta, lőcskor király Lábas-várban (Bolgár népmese) mikor kerül a kacsa az asztalra, igen csodálkozott magában, hogy miért kezdi á háziasszony hagymával a pompás vacsorát. Amikor a gazda befejezte az evést, megszólalt: — Köszönöm asszony, ma este is jól tartottál! — Szívesen megvendégeltünk volna illőbb vacsorával — fordult a háziasszony Ravasz Péterhez —, de későn érkeztél és én semmit sem készítéltem! Ravasz Péter ekkor megértette, hogy az asszony a vendég elöl eldugta a kacsát és így felelt: — Köszönöm szépen, ízlett a vacsora és elég is volt nekem. — Hát akkor, feküdjünk le aludni, mert korán reggel kelünk! — mondta a házigazda és bement a belső szobácskába. A háziasszony egy esergét terített Ravasz Péternek a tűzhely mellé, jó éjt kívánt neki, és férje után ment. Ravasz Péter csak erre várt. Gyorsan kikapta a kacsát a lábasból, felét megette, a másik felét meg a tarisznyájába tette, jót ivott rá a hideg vízből és lefeküdt aludni. Másnap reggel korán kelt, meglátta a tűzhely mellett a házigazda bocskorát, bedugta a lábasba, befedte az agyagtállal és azután leült a tűz mellé. Felébredt a házigazda is. — Jó reggelt! Hová ilyen korán testvér? — Elindulok felelte Ravasz Péter —, mert hosszú út vár rám. Vadász vagyok, és vadat kell hazavinnem a gyerekeimnek. — Ha vadász vagy, miért nincs pusloíd? — A fütykösömmel kergetem a nyulakat. A házigazda mosolygott a bajsza alatt. — Hát, hogy él felétek a nép? — kérdezte. — Jól megy a sorunk. Van egy városunk: Lábas-várnak hívják. Amíg ezt a várost Kacsa király kormányozta, egye seknek jó dolga volt, másoknak meg rosse. De mióta Lábas- várban Bocskor király ütötte fel a tanyáját, jobb sora van az árváknak, meg a szegény embereknek. A gazda nem értette, milyen királyokat emleget az idegen. Jól kilépett Ravasz Péter, bekanyarodott a Vit partján a fűzfaliget mellett, és nemsokára elűnt a szem elől. Felkelt a háziasszony is. Amikor látta, hogy elment a vendég, gyorsan a polchoz futott, levette a fedőt a lábasról és majd kővé dermedt a meglepetéstől, a főtt kacsa helyett a. lábasban a férje bocskorá éktelenkedett. Akkor mindent elmesélt a férjének. A gazda, csak most értette meg a vendég meséjét Lábas-vár két királyáról és így szólt: — Megérdemelted, hogy megbüntessenek! Vendég elől az ételt soha ne dugd el! Karig Sára fordítása (Az utolsó sárkány című mesekönyvből) LABIRINTUS Szegény kis nyuszi eltévedt a labirintusban. Mondjátok meg, melyik úton juthat a szabadba? •Bqpeqezs » leyinj uoit> púi -pzs í.a-1 zb JzsnXu v GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Oj tantárgy iskoláinkban. (Névelővel, folytatás a vízsz. 36.). 10. Vízi növény. 11. Támadásra ingerel. 12. Vissza: kötőszövet- 14. Jelez. 15. Kátéd). 16. Időegység. 18. Női név. 19. Kés része. 20. Az MHSZ lapja. 22. Ceruza- 23. R. Z. A. 24. Vissza: csiszolt. 25, Francia terrorszervezet volt. 26. Enyém németül. 28. R... e: német költő. 29. Figyel. 30. Halfajta. 32- S. A. 33. Mint a vízsz. 10. 35. Állat. 36. A vízsz. 1. folytatása. 40- E nyár nagy ifjúsági ese-„. menye. FÜGGŐLEGES: 2. Fém. 3. -nél- párja. 4. 495 római számmal. 5. Folyam. 6 Napszak. 7. L. Z. 8- Férfinév. 9. Ezen a helyen. 13. Tollforgató. 14. Mesterséges nyelv. 17. Takarmány. 18. Járom. 19. Finoman tapint. 21. Vissza: értelmes hang- 22. Imrus. 24. Érc latinul. 25. Dél-európai nép. 26. Ógörög tragédia hősnője. 27. Híres országgyűlés színhelye. 28; Egyiptomi istenség- 29. Féri ikerszava. 31. Állati szállás. 33. Vissza: élesít. 34. Visszavet (!) 37. A molibdén vegy- jele. 38. Te meg ő. 39. Be ellén- téte. Megfejtésül beküldendő * vízszintes 1., 20 és 40. A vasárnapi gyermekréjt- vény helyes megfejtése: Ifjúsági nap, Bánk. Aradszky L. Könyvjutalmat nyertek: BarJ ta Piroska Salgótarján, Válla* Tamás Pásztó és Kövendi Attila Kisterenye. A könyveket postán küldjük el. NÓGRÁD - 1968. augusztus 11., vasárnap U
