Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-11 / 188. szám

Tegnapokról — mai tollal A HÓGRÁ.D mai kérdés» Pokol éjjel-nappal? A költő lírát farag a motorok zajáról. És nem is a zaj ih­leti csupán, hanem a benne feszülő erő, az alkotás. Ám aki­nek éjjel-nappal a fülét szaggatja a zaj, attól nagyon eltá­volodnak a lírai gondolatok, idegessé, zaklatottá lesz. A Rá­kóczi út 31—33 szám alatt lakó Ritz János családja jelentette, júniusban a tanácsnak: sem éjjel, sem nappal nem tudnak pihenni, mert a tőlük három méterre levő Mérleg utcai hús­bolt két hűtőgépmotorja olyan zajt csap, hogy az túl van a fajdalom határán. A salgótarjáni városi tanács igazgatási osztálya méltányos­nak találta a bejelentést, és figyelmeztette a Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot, a zajártalom csökken­tésére. Ahogyan ez természetes, értesítette Ritz Jánost is: tárgybeli panaszára közlöm, hogy a panaszolt hű tömő tor za­jának csökkentésére, valamint a húsbolt udvarában leúő sze­mét elszállítására az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat igaz­gatóját felhívtam. A vállalat intézkedését ellenőrizni fogom, és az eredményről értesítem, A levél 1968. június 2-án kelt. A motorok azóta is zörögnek, bömbölnek éjjel-nappal, kész pokol Ritz János és feleségének az élete, de szenvednek tőle a ház többi lakói is. Némelyikőjüknek még az a szerencséje, hogy van utcai szobája is, és így el tudják magukat szeparálni az ud,- vartól. Különös, hogy az a szakember, aki a motorokat felszerelte csupán csak arra gondolt, hogy egy vállalat kívánságának te­gyen eleget. Pedig hatósági rendeletek szabályozzák lakott te­rületeken a zajjal járó létesítmények építését, üzemben tartá­sát. A tanács elküldte a választ a Ritzéknek. Sajnos eredmény­ről még nem értesíthették őket, de hogyan la, amikor a pa­nasz méregfogát nem húzták ki. Vajon a Nógrád megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat meddig kezelt aktaként a felszólítást, több ember jogos panaszát? G. E. Expressz-utak Moszkvába, Leningrádba Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei megbí­zottja a legközelebbi utakról tájékoztatta lapunkat. Eszerint a három, már lezajlott szovjet­unióbeli utazás után — még két nógrádi csoport — egyen­ként 35 személy — utazhat Moszkvába, illetve Leningrád­ba. A szeptemberben induló cso­port repülővel utazik Moszk­vába, ahol öt napot tolt, köz­ben meglátogatja a Kremlt, a Lenln-mauzóleumot. a hires Tretyakov képtárat, az Úttörő- palotát, és két-három baráti találkozón is részt vesz. A Moszkva—Leningrád útvonalon utazó nógrádi fiatalok vonattal mennek. As ifjúsági utazási iroda egyébként már a jövő évre ké­szül — nemrégiben felkérte a KISZ -szervezeteket, hogy a fiatalok közöljék jövő eszten­dei utazási igényeiket. Hogyan mentsük a fuldoklót? As orvos tanácsai a NÓGRÁD olvasóinak Napjaink , tragédiái között mélyebben helyezzük, alsó áll- nem ritka a vizbefulladás, a kapcsát megemeljük, száját nyáron például a salgótarjáni zárjuk, fejét hátrafeszítjük. A Tós trend vizébe fulladt egy segélynyújtó mélyen belégzlk tízéves gyerek. és nyitott ajkait zsebkendő, Vízből mentés esetén a fela- vagy maszk rétegen át o óe- dat hármas: 1. A vízből való ki- teg ormyílására helyezi, és « emelés, 2. a szabad légutak bis- levegőt olyan erőteljesen fújja tosítása, a víz eltávolítása, 3. be az orrba, hogy a beteg mell­mesterséges lélegeztetés. kasa megemelkedjék. Ezt az Fürdőhelyeken kiképzett eljárást 12—16-szor megismél- mentőszemély, azonkívül a li egymás után. mentőeszközök — mentőcsó- Száj a szájhoz módszernél a nak, men tőgy ürű, mentőöv, ke- fej bátrai eszí lese, az orrnyílá- resö gereblye, dobókötél, csak- sok befogása, a száj kinyitása lya — nélkülözhetetlenek. es a nyelv kihúzása szükséges. A mentés történhet partról, A többi művelet azonos az csónakból, vagy odaúszáasal. előbbivel. Az utóbbira csak gyakorlott Szívmegállás bekövetkezte- uszó vállalkozzék, aki a víz- kor a jelzett mesterséges léié­ből mentés fogásait is Ismeri. A geztetést szív masszázzsal kell fuldoklót hála mögé kerülve kiegészíteni. Ehhez a beteget közelítsük meg. s vigyázzunk szilárd alapra fektetjük, fejét arra. hogy görcsös erőlködése mélyebbre helyezzük, alsó veg- közben belénk ne kapaszkod- tagjait felpolcoljuk, s nyújtott jón, karral a szegycsont alsó részé­Mentöfogások: 1. halfogás, 2. re erőteljes nyomást gyakoro- ketkezes allfogás, 3. egykezes lünk, percenként 60—30-szor. hónaljfogás, 4. kettős hónalj- A szívmasszázs aktív, intenzív fogás, befúvásos lélegeztetés nélkül A vízből kiemelt embert sza- hiábavaló. baditsuk meg ruhájától, fektes- A fenti műveleteket három sük hasra, hasa alá nyúlva percen belül meg kell kezdeni többször emeljük meg, hogy a és folytatni kell, amig a beteg szájába és a légutakba került szívműködése és légzése nem víz kiürüljön. Testét töröljük indul be; amíg orvos vagy hl- szárazra, és takarjuk be. vatásos mentő nem érkezik és Nem légző betegnél levegőt másként nem intézkedik; vagy juttassunk a tüdőbe. Levegővel amig a halál biztos jelei nem a tüdő periodikus feltöltését a mutatkoznak. légűtakon át érhetjük el. Egy- A vízből mentettet akkor is szerű és megbízható módszerei: kórházba kell szállítani, ha I, száj az orrhoz, 2. száj a száj- nincs semmi panasza, hoz, 3. száj az S-tubushoz mes- Elsősegélynyújtásra a tör- terséges lélegeztetés. vény előírása szerint mindenki Száj az orrhoz lélegeztetés: a egyformán köteles, aki erre ké­lég utak szabaddá tétele után a peel beteget hátára fektetjük, fejét Dr. Plrkner Ferenc Kevesebb jut külföldre Az okok vizsgálata még hátra van. Az előzetes jelen­tések szerint a Nógrád megyei Fémipari Vállalatot kivéve a többi exporlkötclezettséget vállalt anácsl helyiipari válla­lat nem teljesíteti« időarányos feladatát az első félévben. A Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat, á tervbe vett 2 millió helyett csak 19 ezer forint értékű árut kül­dött exportra. A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat dobozcimkéiböl a tervezettnél majdnem 50 százalékkal ke­rült kevesebb a külföldi megrendelőkhöz. Ellenben a balassagyarmati vasasok kitettek magukért: 7 millió 845 ezer forint helyett 17 millió 500 forint értékben exportál­ták a különböző méretű kábeldobokat. Idős Szabó István kész itta salgótarjáni partizánemlékművvt A salgótarjáni partizánem- lékmüre hirdetett pályázatra — mint hírül adtuk — négy pá­lyamű érkezett. Közülük a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Lektorátus a Nógrádban élő idős Szabó István Kossuth- dijas művész tervét fogadta el. Idős Szabó István terve egy figurás, s méltóan fejezi ki a partizánmozgalom szellemét, maradandó emléket állít a hősöknek. Az emlékművet jö­vő év december 24.én, Salgó­tarján felszabadulásának év­fordulóján leplezik le. A Kál­vária hegy déli lejtőjén álló alkotás Nógrád megye székhe­lyének újabb büszkesége lesz. Orosz nyelvtanfolyamok Orosz nyelvtanfolyam indítá­sára kerül sor szeptember kö­zepétől megyénkben, a váro­sokban és a járási székhelye­ken. Az iskolán kívüli nyelv- oktatást 38 órásra tervezi a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Hazafias Népfront, A járási székhelyeken és a váro­sokban már megkezdődött a jelentkezés a kezdő, a haladó és a társalgási fokon indítandó nyelvtanfolyamokra. Az orosz nyelv iránt megyénk lakossága körében egyre növekszik az ér- deklődés, s a korábbi eszten­dőkben indított tanfolyamok jó eredményei ugyancsak serken­tőleg hatnak a jelentkezőkre. Akkor még csepp a tengerben „25« ezer forint Salgó. tarjánnak vizére. Készül a salgótarjáni vízellátás ter­ve. Salgótarján város a vízellátás megjavításának céljából új víznyerő helye, két kapcsol be, amelyek teljes egészében biztosítani tudják a város vízszükség­letét. Az Országos Tervhi. vatal az augusztus X-én kezdődő öthónapos mun­katerv keretében 25« ezer forint segélyt biztosit erre a célra. Az építés- és közmunkaügyl miniszter megbízásából az Országos Upit és tudományi Intézet megkezdte a tervek kidol­gozását, hogy minél előbb megindulhasson a munka, és Salgótarján lakossága a 3 éves terv keretében ltie. légitö vízellátásban része- süljön.” (A Szabad Nóg­rád 1948, augusztus 5-i szá, mából.) Húsz évvel ezelőtt valóban csepp volt a tengerben az a 250 ezer forint' Egyet azonban nagyon is bizonyított. Mégpe­dig azt, hogy a rendkívül nagy vízhiánnyal küzdő Salgótar­ján gondjának megoldását elő­térbe helyezte a népi álla­munk, a bányászok, vasasok segítségére sietett. Régi sta­tisztikai számok bizonyítják, hogy ebben a munkásváros­ban 1935-ben alig 24 kilomé­ter csőhálózatró] biztosították a város lakóinak vízellátását — ebből Is 16 kilométert a bá­nya építtetett meg. Valamit 1949-re javult a helyzet. A le­fektetett csőhálózat hossza már meghaladta a 40 kilomé­tert, s a vízhálózatba bekap­csolt lakások aránya elérte a 18 százalékot. Valljuk be őszintén, nagyon alacsony volt. Évről évre fejlődött, gazda­godott a város. Szinte új épült a régi helyén. Nőtt Salgótar­ján lakóinak száma, egyre na­gyobb gondot jelentett a város vízellátása. Kisebb-nagyobb intézkedések ugyan születtek, végleges megoldást azonban csaknem két évtizeden át nem találtak. 1967-ig a város víz­ellátását ugyan húsz, részben ásott, részben kismélységű fúrt kút és az úgynevezett so­mos! galéria biztosította, de az összes termelési kaDacitás alig érte el a napi 3300 köb­méter vizet. Ezzel szemben a népesség gyarapodása, a vá­ros fejlesztése, az ipari üze­mek fejlődése már napi 5000-— 8003 köbméter vizet igényelt. Mit lehetett tenni? Űj és gazdag vízlelő hely után kel­lett kutatni. A részletes elő­tanulmányok és a különböző kutatófúrások szakvéleménye­zése után előtérbe került az Észak-nógrádi Regionális Víz­' mű első ütemének megépítése- És, hogy az 1948-as 230 ezer Meglehet-e állni ? Aligha. Igaz, a ma rendelkezésre álló vízmérleg még azt mutatja, hogy a lakosság részére bizto­sított vízmennyiség elegendő — bár annak minőségét jócs­kán lehetne még bírálni —, sőt bizonyos többlettermeléssel is rendelkezik a megyeszék­hely. A város fejlesztése, az ipari üzemek fejlődése az elő­zetes számítások szerint 1970- lg kiegyenlíti ezt a többletet. Ezért tehát szükség van a to­vábbi víztermelés-kapacitás biztosítására. A város általános rendezé­si terve tartalmaz olyan szá­mokat. amelyekből megállapít­ható Salgótarján várható lé- lekszáma, ami 1980-ig elérheti az 50 ezer főt. Ez nedie a víz­ellátás terén jelentkező felada­tokat is megszabta, Az elkép­zelések. a tervek elkészültek, sőt kész a programjavaslat is. Eszerint meg kell építeni a regionális vízmű másod :k lépcsőjét, napi 700o köbméter kapacitással. Ügy tervezik, hogy a Komra-völgyében víz­tárolót is létesítenek, A prog­ramjavaslat szerin a beru­házás teljes költsége megha­ladja a 140 millió forintot. A két oldalú vízbiztosítás céljá­ból megvalósítják a Salgótar­ján—Nagybátony körhálózat kiépítését, amivel a biztonsá­gos vízellátást szolgálják­Reformkori törekvések Nógrádban a népoktatás és óvodák érdekében forintos segély valóban csepp volt a tengerben, mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a regionális vízmű építésére — amelyet tavaly adtak át ren­Mindent összevetve 1980-ban már 19 000 köbméter vizet le­het biztosítani Salgótarján számára, amiből a város igé­nye az előzetes számítások A Művelődésügyi Minisztérium Óvodai nevelés című fo­lyóiratának ez évi hatodik számában Lantos István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa irt cikket a reformkori haladó törekvésekről, amelyek Nógrád megyében a nép oktatás és az óvodák érdekében történtek. Do­kumentumait a volt Pest—Nógrád megyei Levéltárban gyűj­tötte össze, ahol előkerült az 1830-as épekkel meginduló me-, gyei iskolaügyi reformmozgalomnak az . óvodaügye.t érintő eddig ismeretlen dokumentuma. Nógrád megye közoktatás- ügyi Javaslata nagy érdeklődést váltott M, mert — mint a cikkíró állítja — elsőnek követelte az iskola és az egyház szét. választását, az iskolaügy állami felügyeletét, a minden gyer­mekre kiterjedő tandíj- és felekezetmentes nyilvános iskoláz­tatást, a gyakorlati élethez szükséges tárgyak növelését, Az 1825—27. évi országgyűlés határozatai és az azt követő esemé­nyek keltette lelkesedést használták fel arra a megye haladó erői, hogy a Magyar Tudós Társaság példájára a megyében egyesületet alakítsanak. Az egyesület 1831-ben alakult meg Nógrádi Nemzeti Ititézet néven. deltetésének, több mint hetven millió forintot kellett költeni. Az innét nyert mintegy 5000 köbméteres napi vízmennyi­ség megoldotta a város gond­ját, — legalább is egy időre. A vízmű építését természe­tesen megelőzte a város csa­tornahálózatának korszerűsí­tése, bővítése. Ma már 113 ki­lométer hosszú csőhálózaton 7296 lakásba jut el az ivóvíz, a vízhálózatba bekapcsolt la­kások aránya pedig 64 (!) szá­zalékra növekedett. szerint 13 280 köbméter lesz. a többit a környező települések, községek ellátására biztosít­ják. Akkor még csepp a tenger­ben a 25'j ezer, tori nt. De. azt jelentette, hogy Salgótarján vízellátásának biztosítása jó útra terelődött. Azóta 70 mil­liót költöttek a regionális víz­műre, s újabb 140 millió fo­rint felhasználását helyezték kilátásba. Az 1948-as csepp, valóban tengerré duzzadt. Somogyvárl László /## AT JtZU&l... Véletlenül találom együtt a „vezérkart”. A szurdokpüspö­ki termelőszövetkezet irányí­tói, Fent Lajos főagronómus és Holecz Béla párttitkár egy motorforduló közti szünetben váltanak szót Lőrik László fő­könyvelővel. A téma többek között a beruházás. A szurdok- püspökiekről az a hír járja, hogy példásan hajtják végre az Idei beruházási programot, — A hírnek az a része igaz, hogy végrehajtjuk, amit vál­laltunk, de hogy példásan-e, mi nem dönthetjük el — mondja mosolyogva Fent La­jos. A jókedv indokolt, hiszen az építkezések jól haladnak, s minden valószínűség megvan a hétmillió forintos célkitű­zés teljesítésére' — Az idén tovább folytat­juk a központi major fejlesz­tését — beszéli a főagronó­mus. — Már elkészült a múlt évről áthúzódott borjúnevelő, s felépítünk az idén még egy tehénistállót is. De épül a ló­istálló, a takarmányos, a tíz- yagonos kukoricagóré, a gép­szín is. A majorunk körülke­rítését csaknem teljesen befe­jeztük, a belső üzemi útnak pedig megvolt a műszaki át­vétele. .. — Hogyan csinálják mind­? Lőrik László főkönyvelő így fogalmaz: — Fejlesztési terv alapján történnek az építkezések, A beruházások előkészítésére nagy gondot fordítunk, mert nemcsak az építkezés, a kü­lönféle szakipari munkák, sze­relések kívánják meg a gon­dosságot, hanem a megelőző tevékenység is. A tervek, költ­ségvetések elkészítése. S az sem mindegy, milyen a kivite­lező! A szurdokpüspöki termelő- szövetkezetben a pásztói ter­melőszövetkezeti építési vállal­kozás végzi a nagyobb épüle­tek munkáit. Míg a kisebb munkákat a szövetkezet saját építőbrigádja készíti, A bor­júnevelőt a TÖVÁL építette, s a vállalkozás dolgozói épí­tik a tehénistállót is. meg a gépszínt- A munkákkal elége­dettek a szövetkezetlek, ugyanúgy, mint a széesényl TÓVAL munkájával- Az üze­mi utat ugyanis a szécsényiek építették, s olyan jól sikerült, hogy legjobb útépítők is meg­irigyelnék. — Az igaz! — teszi hozzá büszkén Holecz Béla párttlt- kár. — De ezt betonból építet­ték nem aszfaltból. Sokat Is „verekedtünk” érte, míg si­került a tervtől eltérni. S az útpadkát se földből készítet­ték, hanem a saját kőbá­nyánkból kitermelt kőből. Azt akartuk, hogy ha út, legyen út! Szurdokpüspökln nincs sen­ki, aki csak a beruházásokkal, az építkezésekkel törődne. A TÖVÁL beszerzi saját magának az anyagot, a tsz-építőbrigád- nak pedig a szövetkezet anyagbeszerzője, De ha valami hiányzik, nem jött meg határ­időre, vagy sürgősen kell, az a vezető „lép a rlngbe", aki ép­pen ráér. — Általában az elnökünk jár ^1 beruházási ügyekben — mondja a főagronómus — de ha muszáj kocsira, vagy mo­torra kap bármelyikünk. Ez jellemző a szui’dokpüspö- k! termelőszövetkezetben. Le­het, hogy sokan kifogásolják ezt a módszert, s az egyszemé­lyes irányítás mellett törnek lándzsát, de a tények bizonyí­tanak. — Hétmillió forint nagy pénz — kapcsolódik a beszél­getésbe ismét a főkönyvelő. — Nem mindegy, hogyan haszno­sítjuk. Ugyanis az ártámoga­tást csak akkor kapjuk, ha a beruházást befejeztük. Nem is szólva a hitelekről- Nem kell sok számolgatás hozzá, hogy bebizonyítsuk: csak nyerünk azzal ha előbb elkészülünk egy-egy épülettel. Ezért nem nyugszanak bele. ha nem érkezett meg a gép­szín vasszerkezete, vagy hi­ányzik a tehén istálló techno­lógiai berendezése. Ilyenkor megindul az intézkedések so­rozata. — Ilyen esetben mozgósí­tunk minden kapcsolatot, mert Ilyet) Is vart — jegyzi meg a főagronómus. — Na­gyon sokat köszönhetünk pél­dául a patronálónknak, a Fő­városi Gázgyár kollektívájá­nak. Önzetlenül és fáradságot nem kímélve segítenek anyag, beszerzésben, sőt ha kell, a ki­vitelezésben is.,. Ha valaki azt kérdezné a szurdokpüspökiektől. hogy van-e gondjuk, nyilván nem hallgatnák el az Igazságot, — Sokat fejlődött a mező- gazdaság. de még mindig gö­röngyös a beruházások útja — panaszolja Fent Lajos. — Sok bal van a típustervekkel. Az épületek nincsenek összhang­ban a belső technológiával, A borjúnevelőben például a fő­zőüstök tetejét csak félig le­het felnyitni az alacsony mennyezet miatt, S lehetne so­rolni az ilyen „eltéréseket Ezért is kértük fel Sípos Ist­vánt, a MEZŐBER műszaki ellenőrét, hogy nyújtson se­gítséget a tervek átvizsgálásá­nál, az előkészítő munkáknál. Dicséretére szóljon, az ő tár­sadalmi támogatósával sok bajt megelőztünk már. •. . Nos, valahogy így Is lehet beruházni. Több gonddal, na­gyobb felelősséggel, sokkal na- gyobb hatékonysággal. A szurdokpüspöki termelőszövet, kezeiben közel járnak az ide. ális megoldáshoz. S ők azt mondják, mindezt akárhol meg lehet tenni. S ebben egyetértünk. Pádár András NÓGRÁD - 1968. augusztus 11-, vasárnap §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents