Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-11 / 188. szám
Amerikai választások McGovern ax új jelölt WASHINGTON (MTI) Üjabb jelöltje van az amerikai demokrata párt elnök- választási csatájának: George McGovern dél-dakotai szenátor szombaton Washingtonban sajtókonferencián jelentette be, hogy a párt augusztus 26- án kezdődő konvencióján indulni kíván a jelöltségért. — A 46 éves szenátor, aki a második világháborúban bombázó-pilóta később pedig egyetemi tanár, majd 1957-től 1961-ig képviselő volt, magas beosztást töltött be John F. Kennedy kormányzatában, McGovern eredetileg csak saját államának tiszteletbeli elnökjelöltje, úgynevezett favorite son volt. Miközben a demokrata párton belül tovább élesedik a harc az elnökjelöltségért, Johnson elnök texasi birtokán szombaton Richard Nixonryű, a republikánusok jelöltjével tárgyalt. Az elnök meghívta Nixont és alelnökjelöltjét, Spiro Agnew kormányzót, hogy tájékoztassa őket a vietnami helyzetről és a párizsi tárgyalásokról. A megbeszélésen részt vett Husk külügyminiszter. Helms, a CIA vezetője és Vance, a párizsi tárgyalásokon részvevő amerikai küldöttség helyettes vezetője is. Demokrata párti vezetők egyébként cáfolták, hogy a pártkonvenció áthelyezését tervezné. Felmerült ugyanis az a javaslat, hogy a konvenciót Miami Beachban rendezzék. Hivatalosan a javaslat indoklása az, hogy Chicagóban harmadik hónapja tart a telefontársasági alkalmazottak sztrájkja, azonban a párt vezetőit elsősorban biztonsági kérdések aggasztják; A konvenció színhelye Chicago egyik külvárosában van, a néger negyedek közelében, s a város vezetői attól tartanak, hogy a konvenció idején gettólázadás robbanhat ki. Harcok Saigon és Hue környékén Négerzavargások LITTLE ROCK A rendőrség és a milícia pénteken este körülzárta Little Rock néger gettóját, majd pedig megszállta az egész negyedet. Az intézkedést az váltotta ki, hogy az esti órákban zavargások robbantak ki, amelyek már-már fenyegető arányokat öltöttek. Többszáz néger tüntetett az utcákon amiatt, hogy a közeli börtönben „rejtélyes körülmények között meghalt” egy néger rab. Kitudódott, hogy egy hete a Little Rock-i fegyenc- telepen az egyik fegyőr összevert egy néger fiatalt, és az belehalt sérüléseibe. SAIGON A dél-vietnami hazafias erők pénteken Saigon közvetlen környékén éa Hűé közelében álltak harcban az amerikaiakkal és a dél-vietnami kormánycsapatokkal. A VNA egy szombati jelentése — amelyet rádión hallgattak le Tokióban — arról számol be, hogy a dél-vietnami szabadságharcosok augusztus 3-án éjjel heves tüzérségi támadást intéztek Hoi An, Quang Nam tartomány székhelye ellen s egy lövedékük felrobbantotta a helyi amerikai parancsnok szállását, A parancsnok törzskarának 30 tagja meghalt- Augusztus első napjaiban a hazafiak ugyanebben a tartományban Dai Lee körzetében amerikai táborok ellen intézett támadások során megsemmisítettek 147 ellenséges katonát, lelőttek három helikoptert. Bonni reagálás az NDK-javaslatokra BONN Bonnban megkezdődtek az NDK népi kamarája által pénteken hozott határozatoknak, valamint Walter Ulbricht és Winzer külügyminiszter beszédének tanulrpányozása. Első hivatalos állásfoglalásában egy kormányszóvivő kijelentette. Ulbricht beszéde ,.Új nüanszokat” tartalmaz. Az NSZK hajlandó tárgyalni az NDK-val, de „nem fogadhat el feltételeket” —» fűzte hozzá. Ez az óvatos és a régi bonni álláspontot megismétlő nyilatkozat persze nem mérvadó, minthogy sem a kancellár sem a külügyminiszter nincs Bonnban. A nyugatnémet kormány konkrét állásfoglalása tehát csak későbbre várható. Jellemző azonban, hogy a Berlinben pénteken elhangzott beszédek milyen különböző reagálást keltettek különböző politikai körökben. Bger- ner Marx CDU-képviselő, a szélső jobbszárny egyik szószólója „elfogadhatatlan maximális követeléseknek” nevezte az NDK javaslatait. Gencsher, az FDP helyettes elnöke viszont kijelentette, azonnal fel kell hatalmazni Carstenst, a kancellári hivatal államtitkárát, hogy vegye fel az érintkezést az NDK kormányával. A francia költség vetés hiányai PÁRIZS Couve de Murville, francia miniszterelnök szombaton befejezte tanácskozássorozatát kormánya tagjaival az 1969. évi költségvetés előkészületeiről. A költségvetés tervezetét a minisztertanács kedd délutánra összehívott ülése hagyja majd jóvá. A költségvetési hiányt 14 milliárd frankra tervezik, ez az összeg igen nagy, a költség- vetés mintegy 10 százaléka. A költségvetési hiányt ezen a szinten is csak az adóterhek újabb növelésével tudják tartani. A kormány arra számit, hogy az 1969. évi költségvetés segítségével sikerül az Ipari termelés fellendülését elérnie, és ezzel a francia gazdasági életet kisegíteni abból a nehéz helyzetből, amelybe a május- júniusi sztrájkmozgalom, és az annak eredményeként megnövekedett szociális terhek miatt került. Azt remélik, hogy 1969-ben meg tudják valósítani a termelés 9 százalékos növekedését. AZONNALI BELÉPESSÉL FELVESZÜNK kőműves, ács, betonozó előgyártó, épületasztalos szakmunkásokat, kubikosokat és segédmunkásokat Székesfehérvár és a megy* területén lévé munkahelyeinkre. Bérezés: teljesítménybér, emelt alapbérrelI Szállást és étkeztetést vállalati hozzájárulással megfeleld térítés ellenében biztosítunkl FELVÉTEL ESETÉN AZ IDEUTAZASI KÖLTSÉGÉT MEGTÉRÍTJÜK. Különélés! pótlékot és az utazási költség vállalati hozzájárulását a jogosultak részére fizetjükbejér menyei Állami Építőipari Vállalat Srékesfehérvár, Ady Endre u. 13. Diákmegmozdulások Uruguayban MONTEVIDEO nult, hogy tiltakozzon a főisVéres diáktüntetésekkel sú- kólákon végrehajtott razzia el- lyosbodott pénteken az uru- len. guayl belpolitikai válság, «ne- A rendőrség pénteken haj- lyet szerdán Pereira Reverbel- nalban meglepetésszerűen törte nek, az állami elektromos tár* t>e a montevideói egyetem ka- saság vezérigazgatójának rej- púit,, behatolt az épületbe, a télyea elrablása robbantott ki. diákszervezetek irodáiba, és Miközben továbbra is rendőrök nagymennyiségű Iratot foglalt ezrei éa helikopteres katonai ie. a rendőrség közleménye egységek nyomoznak az em- szerint az egyetemen titkos berrablást végrehajtó Tupa- fegyverraktárt és felforgató maró szervezet tagjai után, az propagandaanyagot fedeztek egyetemi diákság az utcára vo- f®!, Az uruguayi kormány ezután bejelentette, hogy parlamenti felhatalmazást kért az egyetem kormányzó tanácsának feloszlatáséra, mert az „hanyagságával" felelős az egyetemi fegyverraktár létéért. A döntés az AFP értékelése szerint beláthatatlan következményekkel járhat, mivel az egyetemen végrehajtott házkutatás amúgy is a végletekig felcsigázta a kedélyeket. A diákok már pénteken nagyszabású tüntetéssel tiltakoztak a rendőrség lépése ellen. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Pozsony visszhangja — NDK-javaslatok — Egy jelölt, fél program Nigéria egysége, az ibók egyenjogúsága — Brazzaville-i fordulatok A/ pl mii It bét úgy kezdődött, hogy a r,,,u világsajtó első oldalain egy Duna menti város neve volt a leggyakoribb helységnév: Pozsonyt, a szocialista közösség hat országának ott lezajlott nagy jelentőségű megbeszélését, és az azonnal joggal történelminek nevezett, egyhangúlag elfogadott közös nyilatkozatát vizsgálták és értékelték a lapok. Az elemzések alaphangját persze eleve meghatározta a nemzetközi problémák kétféle szemlélete: a nyugati világ, az imperialisták lapjai alig titkolt, vagy nem is leplezett csalódással, a szocialista világ lapjai és a nyugati világ haladó sajtója határozott örömmel, helyesléssel fogadta a pocsonyi hírt. Az ellentétes reagálás érthető. A Pravda joggal írta: „a tanácskozás eredményei lényegesen előmozdítják a szocializmus pozícióinak megszilárdításáért, a békéért és a népek biztonságáért, az Imperializmus aknamunkája és agresszív politikája ellen vívott harcot.” Amerikai, nyugatnémet és egyes angol lapok cikkeiből az csendült ki, hogy mindazok az imperialista erők, amelyek a hat szocialista ország pártjai között egyes kérdések megítélésében meglevő, és most jórészt tisztázott véleményeltérések láttán abban reménykedtek, hogy a vélemény- különbségeket fellazításra, ékverésre, ellentét- szításra lehet felhasználni, keserűen ébredtek a valóságra. S a valóság ez: a szocialista közösség összetartó erői megbonthatatlanok, s most is sikerült megszilárdítani az egységet, mert a pártok arra fordítják a figyelmet, ami közös, ami összeköti a szocialista perspektíva harcos híveit. Az európai kontinens biztonságának alapjait érintő problémákat vetett fel ismét az NDK kormánya nevében Otto Winzer külügyminiszter és Walter Ulbricht, az Államtanács elnöke, az NSZEP első titkára, a Népi Kamara pénteki ülésén. Mint Walter Ulbricht hangsúlyozta, az európai biztonság egyik alapfeltétele a két német állam közötti békés együttélés megteremtése, Egyúttal javasolta, hogy meghatalmazottak révén kezdődjenek tárgyalások a bonni kormánnyal, amennyiben az lemond Jogtalan kikötéseiről, így az egyedüli képviseletről, az erőszakos megoldásokról és elismeri a jelenlegi határokat. A világ másik felén, az Egyesült Államokban, a nagy novemberi kérdés, az elnökválasztás háromkérdőjeles problémájából egy kérdőjelre feleletet kapott a világ. Megmaradt még ismeretlennek a demokrata elnökjelölt, és végül a Fehér Ház új lakójának személye, de azt már tudjuk, hogy a választási párharcban a republikánus párt színeit Richard. Nixon képviseli. A személyt ismerjük: Eisenhower volt alelnöke, John F. Kennedyvel vívott elnökválasztási küzdelmében csak 118 000 szavazattal alulmaradt tömören konzervatívnak jellemezhető politikus. Ami figyelemre méltó, az programja — olyan program, amely bizonyos reális esélyeket ad számára novemberben. Az USA legtekintélyesebb publicistája, Walter Lippmann éppen a múlt héten foglalta össze, milyen politika támogatására sorakozhat fel Amerika népe. Véleménye szerint a külpolitika balfogásokkal, és tévedésekkel teli korszaka után új gondolatokra; a vietnami kalandtól szabadulni akarók számára érthető és követhető béketervekre; a faji összecsapások miatt elkeseredett tömegek számára pedig a polgárjogi problémákat az eddiginél bátrabban előrenéző intézkedésekkel megoldó adminisztrációra van szükség. Bár Lippmann utal arra, hogy ezt éppen egy republikánus elnök hozhatná a demokratákból kiábrándult választóknak (a publicista Rockefellerért szállt síkra, neki szánta a cikkét Is) Nixon programjának vizsgálata után csak annyit állapíthatunk meg: a valóban gazdag politikai tapasztalatokkal rendelkező republikánus jelölt igen jól látja ezeket a követelményeket. Am programja a félig kimondott ígéretek gyűjteménye; javaslatai félig megtett utakat rajzolnak a politikai térképre. Kijelentette ugyan, hogy a két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA számára nincs más elfogadható megoldás mint a tárgyalás — de mindjárt „az USA erőpozíciójának helyreállítását” kívánta, azaz az erő helyzetéből kívánna tárgyalni. Kimondta ugyan, hogy a vietnami háború befejezését illetően a párizsi tárgyalásokban' reménykedik —, de egy lélegzetre fenyegetőzni kezdett azzal, hogy ha novemberig nincs eredmény Párizsban, akkor „világos a válaszút”. Nem kétséges, hogy a válaszút a fegyveres lépések újabb eszkalációja, (ez a kettősség jellemezte épp Johnsont.) A belpolitikában a demokrata pénzügyi politika, a polgárjogi törvényhozás teljes fordultáról beszélt —, de ezekben a kérdésekben is többféleképpen érthető, ködös fogalmazással kerülte meg a világos állásfoglalást. Természetes, hogy Nixon most várakozó állásponton van: csak a demokraták chicagói konvenciója, az ott elfogadott program, és a megválasztott jelölt állásfoglalásai után részletezi majd elképzeléseit, amelyek változatlanul megmaradnak — választási ígéreteknek. Akik az amerikai közvélemény hangulatának hullámzását ismerik, azt állítják, hogy a republikánus döntés, amely a jóval liberálisabb Rockefeller, és a szélsőjobboldalinak minősíthető Reagan előtt már az első szavazási fordulóban Nixont jelölte, éppen a demokratáknak, a jelenlegi elnök pártján belül pedig az alelnöknek, Hubert Horatio Humphreynek jelent előnyt. Ha az alelnök demokrata elnökjelöltté választása érdekében az eddiginél jobban elhatárolja magát a Johnson-poíitikától — már amennyiben erre képes — (amelynek egyébként aielnökként egyik prominens képviselője volt) én a Johnson által képviselt vietnami háború-kiterjesztéstől is, és ő fejezi be a Nixon által csak megkezdett mondatokat, jókora darabot faraghat le Nixon mai esélyeiből... A hét a harmadik világban is gazdag volt eseményekben. Az etdépiai fővárosban tartanak a tizenhárom hónapos afrikai belháború, a nigériai—biofrai harcok befejezését elősegíteni kívánó tárgyalások. A világ joggal figyelt fel a Nigéria által beterjesztett kilencpontos tervre, amely a lagosi kormány álláspontja szerint „mérsékelten, és a megbékélés szellemében” viszonylag gyorsan végetvethet- ne a harcoknak. A javaslat Nigéria egységének megőrzéséből indul ki, tehát Biafrának le kell mondania a különválásról, de konkrét ígéretét tartalmaz arra vonatkozólag, hogy a nigériai hadsereg nem özönli el a volt keleti tartományt, és a közigazgatásban, a rendőri erőknél egyaránt figyelembe veszi a tartomány ibo lakosságának jogos igényeit. Az Ad- disz Abeba-i tárgyalások kétségkívül igen nehezek, nem várhatunk gyors eredményt, hiszen a polgárháború okát, a biafrai különválást, és a tartomány ibo többségének egyenjogúsági igényeit ezúttal éppen a lagosi központi kormány vizsgálja, és ítéli meg reálisan, 8 most már a biafrai félnek kellene megbékélő, pozitív javaslatokat tennie a megoldás érdekében ahelyett, hogy szándékosan is fokozott elszigeteltségében — a segélyszállítmányok visz- szautasítésával — az éhínséget próbálná (a nyugati képeslapok nagy segítségével) fegyverként használni. T«, mjíciL afrikai országban, Brazzaville-Kongóban rövid Időre eltávolították tisztségéből, majd visszahelyezték Massemba-Debat köztársasági elnököt. A néhánynapos zűrzavar rávilágított arra, hogy az alig egymillió lakosú kis ország fejlődését milyen súlyosan gátolja egyrészt a két konkur- rens fegyveres erő — a hadsereg és a polgárőrség — vetélkedése, másrészt egy szélsőséges jelszavakkal operáló és kínai Ihletésű csopor- tocska fellépése, amely elsősorban az ifjúsági mozgalomban vert fészket, A brazzavllle-i eseménysor még egy tanulságul szolgál: az egykori gyarmatosítók által örökül hagyott törzsi ellentéteket minden szélsőséges csoport ki tudja, és ki Is akarja használni zavartkeltésre, Massemba-Debat legfrissebb intézkedései, új kormány alakítása, az elnök nemzeti forradalmi pártjának önkritikus állásfoglalása azt mutatják, hogy a törzsi politikán felülemelkedő, és a nemzeti egységért vívott elvhű harc segítheti csak előre a tegnapi, gyarmati id.ők öröklött gondjaival küzdő, a modern világba csak most lépő, a fejlődés útján haladó fiatal afrikai országokat. Gárdos Miklós Pekingi megoldás Mango formalinban PEKING NÖGRAD - 1968. augusztus 11„ vasárnap Amint a pekingi sajtó közli, formaiinban teszik el a jövendő nemzedékek száméra azt a tál mangót. amit Mao Ce- tung küldött figyelme jeléül a pekingi Cslnghua egyetemen működő munkás-paraszt-kato- na brigádnak. Az ötlet hosszas tanácskozás után a pekingi népi nyomda dolgozóinak agyában született meg. Éjfélig vitatkoztak, hogyan konzerválhatják a becses déligyümölcsöt az utókor számára. Végül a formalin bizonyult a legmegfelelőbb szernek és sokan felkerekedtek, hogy for- mallnt kérjenek valamelyik múzeumtól. A legújabb hír a mangóról, amely minden más eseménvt háttérbe szorít a sajtó hasábjain: Pekingben. Sanghajban, Tiencsinben és más nagy városokban gyűléseket szerveztek a Mao Ce-tung legújabb utasításait híven teljesítő propagandabrigád szerencséjének megünneplésére. A kitüntetett munkás-paraszt-katona brigád egyébként az egymással hadilábon álló műszaki egyetemi frakciók össze bék Hősén, a forradalmi egység helyreállításán fáradozik, máris — amint a sajtó írja — „némi eredménnyel”. A náci bűnök elévülése Gustav Heinemann bonn igazsugügyminiszter ismét a) lést foglalt amellett, hogy £ náci időkben elkövetétt gyil kosságokat és népirtást határ idő nélkül lehessen üldözni, A kormány hivatalos bulettlnjé ben, valamint a szocióldemok rata párt sajtószolgálatábar Heinemann azt írta: elkerül hetetlen, hogy a Bundestag megváltoztassa a büntető tör- vénykönyvnek az elévülésre szóló szakaszait és kimondja hogy a főbenjáró náci bűncse- 'ekmények nem évülhetnek el
