Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-07 / 184. szám

I------------------------------1 CSAK FELNŐTTEKNEK!

i Bizony, gyerekek, ne nagyon olvasnák az alább követke- [ .löket, örüljenek csak a vakációnak, hiszen már csak egy- ■ két gondtalan hét ígérkezik számukra. Az új iskolaév za- i vartalan kezdetén azonban már nagyon sokan dolgoznak. i Ezúttal a kereskedelem felkészüléséről adunk képet be- \ számolónkban.

A tanügyi reform szellemében készül már minden tan- I könyv és munkafüzet, amelyeket a tanulók ebben az is- kjolai évben forgatnak majd. Az általános és középiskolákban összesen 271 féle tankönyvet használnak, ezek 12 millió példányban kerülnek forgalomba. A korábbi évekhez hasonlóan az általános iskolások könyveiket az iskolában kapják mag, a középiskolások pedig augusztus végén, szeptember elején vásárolhatják meg azokat. Kísérleti tankönyvként bocsátják ki a Világnézetünk alapjai és a Honvédelmi nevelés című kézikönyvet.

Felkerestük Erdélyi Györgyöt, a Papír- és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat igazgatóját, aki a szakma felkészüléséről elmondotta, hogy már teljes erővel szállítanak a kiskereskedelmi boltokba, ahol a tipuscsomagok elkészítésével is előkészítik a gyors kiszolgálást. Közös árubemutatókat, vcvőankétokat tartanak, az iskolákban és a művelődési házakban vásárokat rendeznek. Azon igyekeznek, hogy megelőzzék a torlódásokat, a sorbaállásokat. Országszerte mintegy 150 ideiglenes elárusítóhelyet létesítőnek.

— Néhány szemléltető számmal érzékeltethetem — mondotta az igazgató —, hogy mit „fogyasztanak el” a tanulók. Évente 40 millió jskolafüzetre, 60 millió füzetcímkére, 2 millió vonalzóra, 400 000 rajztáblára, 164 000 islto- latáskára, 700 000 olcsó diáktöltőtollra, 300 000 tolltartóra van szüksége a diákoknak. Mindennek az igénynek a kielégítésére alaposan felkészültünk, s az új oktatási idényben végre kapható lesz a sokszor reklamált, margózott iskolai füzet is.

A kereskedelem szeretné, ha a szülök az iskolaszerek vásárlásával nem várnának szeptemberig, mert még a megnövelt eladói létszámmal, kisegítő árusítóhelyekkel sem tudná lebonyolítani a rohamszerű forgalmat. Éppen ezért nyereménysorsolásos akciót hirdettek meg: minden vásárló részt vesz az értékes tárgyjutalmakkal díjazott nyereménysorsoláson, ha augusztus 25-ig legalább 200 forint értékben vásárol iskolaszert, vagy az iskolai idénnyel kapcsolatos árut.

Beszélgettünk az új iskolaévre történő felkészülésről dr. Tarján Istvánnal, a 12 budapesti és 17 vidéki állami áruház vezérigazgatójával is. Megtudtuk, hogy a Centrum Áruházak 10 millió forint értékű árut kínálnak a vásárlóknak, 5

—6 százalékkal többet, mint a tavalyi iskolaév kezdete előtt

— Nem titok — mondotta Tarján István —, hogy évek óta nem volt kielégítő az ellátás iskolai köpenyekből. Az idén saját termeltetésből 20 000 olyan nylon iskolaköpenyt bocsátunk áruba, amelyet csak a mi áruházainkban vásárolhatnak meg a vevők. További 30—40 000 iskolaköpenyt is forgalomba hozunk; ezek másutt is kaphatók. Áruházainkban már készítik az iskolai típuscsomagokat. A tavalyinál nagyobb választékban igyekszünk biztosítani az ellátást. Több vidéki áruházunk szerződést köt iskolákkal: iskolaboltot nyitnak, amelyben diákok árusítják — jutalék ellenében — o különféle iskolai cikkeket. Egyébként az iskolai köpenyen kívül jobb lesz az ellátás más ruházati cikkekből is, eleve vnagasabb készletekkel indulunk, jóval nagyobb a választékunk, mint eddig volt. Gondolok elsősorban a leánykaruhákra, fiúöltönyökre, különféle gyermekcipőkre; száras és félcipő, bőr- . és műtalpú van minden mennyiségben. Nem kevesebb, mint 50 000 iskolatáskát szereztünk be, a hátitáskáktól az aktatáskáig, sokféle fajta kapható.

Végezetül adjunk helyet annak a tájékoztatásnak, amelyet a ruházati kereskedelemtől kaptunk. Rengeteg divatos fazonú, korszerű anyagú leánykaruha kerül az üzletekbe; a legtöbb a nylonnál előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező, gyűrtelenitett anyagból készül, vasalni sem kell és jóval olcsóbb. ‘

Szeptember 1-én benépesülnek újra az iskolák. A kereskedelemtől kapott információk azt igazolják, hogy az is- kolafüzettöl a ruházati cikkekig majd minden nagyobb mennyiségben, szélesebb választékban áll rendelkezésre, mint a korábbi években.

<h—gy)

Irányi Ödön kiállítása

A Képcsarnok VáUalat salgótarjáni boltja időről időre színvonalas kamarakiállításokat rendez. A bolt kiállítási programjában több megyei képzőművész anyagának bemutatása is szerepel.

A Képcsarnok Bolt legközelebbi kamarakiállítása augusztus 10-én délelőtt 11 órakor nyílik meg — ez alkalommal az ismert és kitűnő salgótarjáni festőművész, Iványi Ödön alkotásaiból. A változatos anyagú tárlatot — mely a művész legújabb munkáit mutatja be —, Csongrády Béla, a városi tanács művelődésügyi osztályának művészeti előadója nyitja meg.

Műemlékvédelem

Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetői augusztus 12-én és 13-án Salgótarjánban találkoznak a megye vezetőivel, valamint a szécsényi é6 pásztói járás vezetőivel. Elsősorban a pásztói, szécsényi és hollókői műemléki együttesek megvédése, restaurálása lesz a megbeszélések napirendjén. Az OMF vezetői Hollókőn tervismertetőt is tartanak Hollókő népi műemlékeinek megvédésével kapcsolatban.

Áz élet nem állt meg

Tatarozzák a szécsényi művelődési házat. A bútorok a folyosón állnak, a termekben festők, asztalosok, villanyszerelők szorgoskodnak. Am az élet most sem állt meg az otthonban. Az Ifjúsági klub tagjai tovább folytatják hasznos tevékenységüket. Kirándulásokat szerveznek, isnerked- nek Nógrád megyével. A táncosok szorgalmasan gyakorolnak. hiszen augusztus 17—18- án Csehszlovákiában, a füleki népitánc-fesztiválon vesznek részt.

Két híd Terényben

Terény községet kettészeli a Szanda patak. A közúti összeköttetést eddig két rozoga fahíd biztosította. A Nógrád megyei Beruházási Vállalat megbízásából az Egri Közúti Üzemi Vállalat az idén két vasbeton közúti híd építését kezdte meg egymillió-négyszázezer forint költségből. A kivitelező a patakon átívelő két híd cölöpözését befejezte, a folytatás üteme is kielégítő. A hidak befejezésére és átadására még az idén sor kerül.

A ház is ember?

Látogatás Pataki József műtermében

Különös „remeteség” az övé. Salgótarjánban, a Vöröshadsereg üti üzletben, közel a városszélhez, érdeklődtem Pataki József festőművész lakhelye iránt. Valamennyi eladó ismerte, s szívesen adtak felvilágosítást a „remetelakot” illetően.

A „remetelak” tenn áll a dombon kissé gazos telek közepén. A műteremben él Pataki József. A műterem falán kovácsolt gyertyatartók, saját terv alapján készültek, bolgár kötény, még a főiskolai időkből származik, egy bolgár hallgatónő ajándéka, régi köcsögök, s egy nagyon szép ingaóra. Az órára nagyon büszke Pataki József, nemrég került hozzá Öcsödről. ahol József Attila nevelőszüleinek órája volt. A nagy magyar proletárköltő is hallotta tehát ketyegését, amit különös érzéssel hallhat a látogató a kis műteremben.

iránt érdeklődtem. Szívesen beszélt a képekről, vázlatokról. Sok-sok vázlatról- Folyamatos, tudatos művészi munka folyik a kis műteremben, eléggé távol a város zajától. Számos rajz, grafika hever egy asztalon. Több lapon bikák feszülő izmai duzzadnak, vaskos haragjuk fénylik, pattanó izmaikban iszonyú feszültség, napot is elhomályosító szikrázás. Másik lapon már mozgás után, valamiféle „állati cselekvés” után csöndes, moccanatlan derűben állnak a bikák. A sorozat valamennyi lapja izgalmas, atmoszférát teremtő.

Más lapokon házak, fogadók, táj sorompóval, hegyek, dombok, vonalak hullámzásával. Azt hiszem, Pataki József azt vallja — elnézést a talán szokatlan megfogalmazásért, hogy: a ház is ember.

Mondta is, többször megkérdezték tőle, miért fest, rajzol annyi házat?

— Annyi házat? — csodálkozott. — De hiszen én nem házat festek, rajzolok, hanem az embert, aki építette a maga használatára, sőt hasonlatosságára. A ház nálam a forma, a tartalom az ember.

Igen, ha úgy tetszik, „különös” házak ezek. Látszatra talán ugyanolyanok, mint a többiek a képeken, a rajzokon. De csak a felületes szemlélő „nyugszik bele” abba, hogy csöndes, szunnyadó házakat lát. Ha tovább nézzük a képet, a rajzot, megelevenedik, emberekkel telik meg a ház és környéke, halljuk a beszédjüket, érezzük a „levegőjét”, akár esti, vagy hajnali, téli, vagy nyári fényben, akár napsütésben, meleg színben, akár a hold sugarában fürdik a ház, a kerítés.

A csendéletek, a halak a petróleum-iám pafényben ugyancsak Pataki József művészetére jellemzőek. Szimbólumteremtő erővel bírnak, s talán még a kozmoszból is lehet bennük valami, ha észrevesszükPataki József munkája

4 NÓGRÁD - 1968. augusztus 7., szerda

Szegedi levél

Záporos bemutató

Hiába jár már az idő a Szegedi Ünnepi Játékok második hetében, a Tisza menti város nem fogy ki az eseményekből. Alig fejeződött be a néprajzi kisfilmek fesztiválja, máris megnyílt az őszibarack- és borkiállítás, valamint a Szegedi Nyári Tárlat, képzőművészeink jelentős seregszemléje. Csakhogy ezúttal az örömök ürömmel keveredtek, s talán csak a nemzetközi motorcsónakverseny résztvevői viselték el zokszó nélkül az esős hétvégét..;

Barack-dömping

Az eseménysorozatot a hatodik országos őszibarack- és borkiállítás vezette be, amelyen 90 termelőszövetkezet, állami és kísérleti gazdaság vesz részt 200 láda, szemet gyönyörködtető gyümölccsel, és több pincegazdasággal együtt 108 fajta bort is bemutatnak. S míg odakint vi- gasztalhatatlanul zuhogott az eső, a teremben a csodálat és a derű hangulata váltakozott A csodálat elsősorban az ök- lömnyi mosolygós barackoknak szólt, amelyek csábítóan mutogatták sokszínű ruháikat. Olyan szokatlan színek — aranytól a feketébe hajló sötétbordóig —, tárultak itt elénk, hogy a látogatók egy része kétségbevonta, hogy a „csoda-barackokat” nem kézzel festették.

A derűt viszont a bor szolgáltatta, de nem belső használat útján (a kiállításon ugyanis csak barackot árusítottak), hanem külsőleges alkalmazásban. Az egyik körben forgó korongról ugyanis centrifugális erő következtében szabályos időközönként lehullott és összetört egy-egy borospalack, minduntalan nagy riadalmat okozva. A riadalom azonban rövidesen kacajjá változott.

Felvillant a fényfüggöny

A kiállításon különleges bélyegeket is árusítottak, amelyet a posta különleges bélyegzővel látott el. Nos, a postai kirendeltség nem a legjobb híreket vehette fel a másik nagyobb eseményről, a János vitéz bemutatójáról. A premier ugyanis este fél nyolc helyett tíz órakor kezdődött, a türelmesen várakozó csaknem hétezres nézőközönség előtt, mégpedig hosszas huzavona után. A zenekar tagjai csak alkudozás árán foglalták el helyüket az egész nap ázott zenekari árokban, 6 vették elő hangszereiket a szemerkélő esőben.

A közönség jó hangulata azonban feledtette az Időjárás viszontagságait, nemkülönben a hangulatos, látványos első felvonás is. Megnyugtatóan hatott az is, hogy a szünetben a hangszórók közhírül adták: nemcsak a színházi; hanem a menetrendszerű vonatok Is megvárnak mindenkit, aki a maratoni előadást nézi és utána utazni kíván. Éjféltájban azonban a második felvonás vége felé zápor •zuhogott a színpadra és nézőtérre úgyannyira, hogy a karmester „függönyt!” kiáltott.

Kellemes érzés volt azonban, hogy az állomáson az időközben elengedett, menet- rendszerű sebesvonat helyett sebtiben összeállított szerelvény várt bennünket a szeged-békéscsabai vonalon. S a három kocsiban fehérköpenyes büfés állt rendelkezésünkre, friss és bőséges készlettel. Szomorúan gondoltam arra: mennyire elkelne hasonló a tarján-budapesti vonalon, ahol éhségre és szomjúságra kárhoztatták az utasokat. ..

Ismét a tragédia

Az esten a nézők valamennyien kézhez kapták az 1969-es Szegedi Szabadtéri Játékok teljes programját. E szerint 1969. július 19-től augusztus 20-ig ötször kerül színre Kodály: Háry Jánosa, négyszer Bizet: Carmen-je, háromszor Az ember tragédiája, azonkívül háromszor-há- romszor lép színpadra egy szovjet balettegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes.

Csak egy megjegyzés: a Háry János jövő évi, július 26-1 előadásra elővételben máris minden jegy elkelt.

Lakos György

KIÁLLÍTÁS

lOO év

MÚLTJÁBÓL...

A salgótarjáni Kohászati Üzemek jubileumi évfordulója alkalmából az üzemi művelődési központban augusztus 19-én nagyszabású dokumentációs kiállítás nyílik.

A bemutatásra kerülő gazdag anyag válogatása és rendezése már megkezdődött. Külön érdekessége lesz a látnivalóknak az a 24 négyzet- méteres felületű festmény, amelyet 1896-ban, a gyár fennállásának közelgő 30. évfordulójára egy német művész készített az akkori gyárról. A ritka üzemtörténeti dokumentum évtizedekig a készáru- raktár padlásán hevert, s a legutóbbi időben került elő. A festményt a kiállítás után állandó jelleggel az üzemi művelődési központ színháztermében. helyezik el.

Sztanyiszla vszkij igazsága

A harminc éve halott Sztanyiszlavszkij példája és művészi hagyománya ma is élő. Művei — az Életem, a Szinészeti- ka, az Egy színész felkészül, a Cselekvő elemzés — világszerte megjelennek, vitákat indítanak, visszhangra találnak a színészek és rendezők körében. Hatását segíti, hogy nem kevés tévedés után módszerének hamisítatlan lényege kerül az eszmecserék középpontjába. Így van ez nálunk, Magyarországon is.

Korábban ismeretlen műveinek kiadása tisztázta a félreértéseket Ilyen tévhit volt például, hogy Sztanyiszlavszkij lebecsüli a színészi alakítás hatását fokozó ihlet szerepét. Valójában azonban a Moszkvai Művész Színház egykori igazgatójának véleménye egészen más: „Az értelem, — mondotta Sztanyiszlavszkij — felderítő katonához hasonlóan felderíti a színdarab és szerep valamennyi síkját, irányát, alkotó elemét. Üj utakat készít elő az érzelmek keresése számára. Az elemzés a megismerés eszköze. A mi művészetünkben pedig megismerni annyi, mint érezni.”

Sztanyiszlavszkij szerint a szereppel való találkozás pillanatában dől el, hogy a színészi alakítás milyen eszközeivel lehet élni. Van eset, amikor a kivételesen nagy színészegyéni- ség és a külső-belső adottságoknak megfelelő szerep találkozásából pillanatok alatt megszületik a teljes átélés. Ha azonban a dráma és a szerep megismerése nem vált ki ilyen hatást, a színész csak kitartó, elmélyült munkával teremtheti meg a reális átélés lelki és fizikai feltételeit.

Sztanyiszlavszkij a szereppel való azonosulás művészetét nemcsak nagyra becsülte, hanem a színész és a színjátszás legfőbb céljának is tekintette. Rendszerében gondolat és érzés, tudatos ösztönös elem, a színészi alkotómunkában szoros egységet alkot. Éppen ez az egység Sztanyiszlavszkij felfedezése, gyakorlati és elméleti munkásságának lényege, színházújító törekvéseinek időt álló igazsága.

d.

MOZIÉLET

MIT KEZDJEK A MILLIÓMM AL?

A legutóbbi munkák közül meg egy nőalakra emlékszem, amelyet állványra tett a művésze Meleg piros színekbe ágyazva tűnik elő a figura, emlékezetes tekintettel, mozdulattal, vagy éppen mozdulatlansággal? Címe? Nincs. Pataki József különben sem szeret címet adni a képeinek. Azt mondja: a kép az kép. Legszívesebben ügy „címezné” munkáit: Kép I., II., III.. stb.

Mert ami Pataki József szerint nagyon lényeges: a kompozícióban, meg a kifejezésben kell lennie az emberi tartalomnak. Maga a kép a mondanivaló. Az „elbeszélés-festészet” mai „divatjával” éppen ezért nem tud teljesen egyetérteni. Mint hangoztatja: a festészet nem irodalom. S munkásságában is ezt szeretné megvalósítani.

Képei, alkotásai az országban több kiállításon szerepelnek. E napokban is képe van a balatoni nyári tárlaton, az első egri országos akvarell- kiáUításon. S készül a X. miskolci országos képzőművészeti kiállításra is- A „remetelak” tehát nem is olyan csöndes, mint kívülről gondolná az ember. Falai között művészi alkotó munka folyik, tervek készülnek, vázlatok születnek.

(tótb)

A csehszlovák film címe vígjátékot sejtet, pedig a könnyeden induló történet jóval több ennél: a tragikomédia alapelemeit hordozza és bontakoztatja a néző elé.

Tulajdonképpen nem Is az a lényeges itt, hogy egy szorgalmas, minden tekintetben kifo- gásolhatatlan. egészen hétköznapi életű kistisztviselő miképp válik előbb szándékán kívül, formailag, majd tudatosan sikkasztová, hanem az inkább, hogy mit kezdhet adott társadalmi keretek között a milliójával. Kiderül, hogy nem is olyan könnyű elkölteni, mint amilyen könnyű megszerezni volt.

A film írói: Jan Otcenásek és Jaroslav Bálik belülről szemlélik emberük, Safránek

úr lelkiállapotát ebben a szituációban és természetszerűen vezetik a tragikomédia felé a történés szálait. Remek jelenetek peregnek Safránpk mind zavarosabbá váló családi és hivatali kettős életéből, de az alkotóknak jut figyelmük és csípős észrevételük a társadalmi ellenőrzés bírálatára is. Annak az állapotnak a megfricskázására, amely lehetővé, sőt bizonyos ponton kényszerré feszi Safránek üzelmeit, — mi több: az önleleplezésre sem ad lehetőséget. A film végkifejlete csak ki- teljesiti az alkotók merész tár- sadalomkritikaját, s a néző végül is nem annyira a sikkasztó, inkább a körülmények fölött kényszerül ítélkezni.

(b. t-j