Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-25 / 199. szám
A KINCSET LELT EMBER örömével mutatja a főagronó- mus a paradicsomot, — Aranyat ér! — mondja elégedetten és kedvtelve forge'ia a leszakított termést. * A beszélgetés az irodán kezdődött, a csecsei termelőszövetkezetben. Amikor a paradicsomra terelődött a szó. Illés István, főagronómus félbeszakította, s meginvitálta a társaságot. Mennénk ki a táblához, folytassuk' a helyszínen. Nem bántuk meg, hogy engedtünk szavának. A látvány megéri a fáradságot. A bokrok zsúfoltak a terméstől — pedig az aszályos időjárás ugyancsak nem kedvezett a paradicsomnak sem. A főagronómus kezében levő bogyó a megszokottól kissé eltérő. Teljesen gömbölyű, nem olyan gerezdéit, mint az átlagos gyümölcsök. A bogyó színe sem a szokásos, ez élénk piros, áttetsző. — Milyen fajta lehet? — cé'zck a szokatlan gyümölcsre — Idegen neve van — mondja a főagronómus. — Ez a Harrow. De igen szapora fajta. Egy-egy bokor megadja a három kiló termést. Persze nem az ideihez hasonló időjárásban. Most körülbelül csak a fele lesz meg... Szappan József főkönyvelő közbeszól. — Akkor a pénznek is csak 9 fele lesz meg... — Mit lehet tenni? — veszi vissza a szót Illés István, s széttárja a kai-ját. — Az ilyen nagy szárazságban csak az öntözés segítene. Dehiszen ha öntözhetnénk! A KŐVETKEZŐ TÁBLÁN már a megszokott paradicsomfajtával találkozunk. A mi vidékünkön általában e -t termesztik, s Scarlet Dawn-t, vagy ahogyan gépiesen mondják, a Bíbort. A csécsei közös gazdaság a korábbi években nem foglalkozott intenzíven a kertészeti növényekkel. Tavaly próbálkoztak, s az idén már jelentősebb területre kötöttek szerződést. Ám ennek nem itt kezdődött a története — Tedd hozzá, hogy rhj vezetett az elhatározásban! A szólfatermetű Illés elmosolyodik. — Mi vezetett? — 'smétli. — Nem kísérletezni kariunk, annyi szent. Erre az újmajoriak alkalmasabbak. Olyan növényeket akartunk termeszteni, amelyekért az átlagostól több pénzt kapunk.. Egy időben a csécsei termelőszövetkezetben is lasszóval lógták a munkaerőt. Az utóbbi két-három év változásai azonban lemérhetők a munkaerő-kínálaton is. A tagolt dolgozni akarnak, s ’ehetőleg évről évre valamivel többet kapni. Gondot okozott elegendő munkát adni és elegendőt fizetni. — Az elképzelés nem rossz ezzel a kertészkedéssel — dicséri a főkönyvelő a szakvezetést. — Csakhát a pénz Így is kevés lesz. A főagronómus nagyot nyel. Magábafojtja a kitörést. Inkább nekem magyaráz. — Tulajdonképpen fajtaszaporítási kísérleteket segítünk elő. Tavaly még csupán egy-egy holdas parcellákon folyt a munka. Paradicsomból volt csak tíz hold. Az idén azonban már bekapcsolódott a Hatvani Konzervgyár is. A megállapodás szerint részben árunövényt, de nagyobbrészt magot szállítunk... — Magot? — Nincs ebben csodálni való. S miért ne? Hiszen egy mázsa paradicsommag húszezer '■-••.-int. Ezért sopánkodik a főkönyvelőnk a gyenge ob termés miatt — kacsint évőd- ve Szappan Józsefre. EZÉRT MONDTA az előbbi paradicsomra a főagronómus, hogy aranyat ér. A harminc holdnyi termésnek a felét a konzervgyárnak szállítják, nyolc holdról pedig úgynevezett szuperelit vetőmagot takarítanak be. — Berendezése van a szövetkezetnek? — kérdem. Illés István bólint, s már sorolja. — A szárítást megoldjuk egy szellős pajtában, az erjesztéshez készen álln az edények, csupán egv kise’.b méretű ct ntrif ugat Kellett vásárolnunk... A leszedd paradicsomi' beszállítják a gyárba, ahol k:- préselik konzerv célokra. A törkölyt visszakapja a szövetkezet. Ezt erj"3ztik. többször kimossák, centrifugázzák, majd szárítják.- A kísér!-’ gazdaságnak pedig ugyanezt kizárólag a helyszínen csinálják. szigorú ellenőrzéssel. A csomagolásig a szövetkezetiek állítják elő a vetőmagot. — A vetőmag term lisztes nem tűri a hanyag munkát — jegyzi meg a főagronómus. — Igaz, szép pénzt kapni a magért. de kivétele- báni... . lot kíván a tovább tenyésztésre szánt gyümölcs. ASSZONYOK, LÁNYOK SOKASÁGA gondozta lelkrs- meretesen a paradicsomot, paprikát, zi..dborsót s a többi kertészeti növényt. A szorgalmas kapálás, szelektálás, a kétszeres Wofatoxos vegyszerezés eredménye a viszonylag jó termés. S még valamié — egy 'ításé. A csécseiek ugyanis elhatározták, hogy ahol lehet takarékoskodnak. A főagronómus elképzelése szerint a palántázógépet ösz- szekapcsolták egy locsoló tartállyal, így egyszerre palán- táztak és locsoltak. Ezzel háromszáz munkanapot taka - rítottak meg és a kézi locsolást. — Nem nagy dolog — szerénykedik a főagronómus. -- Annyi bizonyos, hogy jól kötöttek a palánták. S ha kapnánk vízkivételi engedélyt a Szuha patakra, aranyat teremtenénk a kertészetből... Az idei év nem segítette hozzá a csécseieket, a jó induláshoz, mivel a kertészetben nem érik el a betervezett hozamértéket. Ám ez nem vette el a kedvünket, amit bizonyít, hogy már az idén bogyós gyümölcsűeket is telepítenek több mint harminc holdon. Jövőre pedig — az újmajori kutatók támogatásával — fokozottabban szeretnének kertészkedni. Nagyon remélik, vizet is kapnak a kertészet mellett folyó patakból. Pádár András Mit láthatunk a tv-ben? Ember és gép... (péntek, 18.35) címet is adhatnánk az adással induló üzemszociológiai műsorsorozatnak, amelyben részben dokumentumfilmekkel, részben pedig nem kisebb tudósokkal, mint Rum- jancevVel, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnö- kével és Fedoszejevvel, a Szovjetunió Közgazdasági Matematikai Intézetének igazgatójával készített interjú fel- használásával azt elemzi, hogy hazánkban az adott feltételek mellett, hogyan humanizálható az ember és a gép viszonya, miképpen befolyásolja az emberek életmódját például a három műszak, vagy a szalagrendszer. Kiemelten tárgyalják — konkrét példák és személyes beszélgetések segítségével is — a dolgozó nők helyzetét, s mindehhez igénybe veszik az öt adás során üzempszichológusok, szociológusok. orvosok segítségét is, akik szintén elmondják tapasztalataikat, és véleményüket, tehát azok számára, akik az iparban vezető-szervező munkakörökben dolgoznak feltétlenül gondolatébresztő adássorozatnak ígérkezik a műsor. Hogyan érik az ember? (Szombat, 20.20) Bencsik Imre TV-vígjátéka. Végzős főiskolások játsszák Bencsik Imre darabjának főszerepeit, a darab pedig az érettségiző fiatalokkal, a diákélet utolsó nagy próbájával foglalkozik, a zenés vígjáték által megszabott keretek között és ugyanebből következően derűs forJelenet a „Vigyori” című magyar tv-filmből. (A televízió szeptember 1-i műsorából) mában. Azzal, hogy az érettségitől való rettegés — akárhogy is tagadjuk néha ennek létezését — még mindmáig minden diákot kísértő lidérc, valamint azzal, hogy az érettségi vajon egyből, tényleges érettséget jelent-e; az utóbbi ugyanis az érintettek véleménye. A mozaikszerűen, csak lazán összefüggő cselekmény sok apró éles megfigyelést is tartalmaz a korosztályról, s annak problémáiról. DELTA. (Vasárnap, 18.50) Tudományos híradó. Régészeti kutatások eredményei bemutatásával indul az adás, szovjet tudósok ősállat-kutatásai- ról, valamint egy négyszázezeréves, megkövesült — jaJelenet a „Malican papa és ból (A televízió augusztus 30 fia” című francia filmsorozat- i műsorából) pán régészek találták meg — bálnacsontvázról számolnak be a képes-hírek; s az antik boszporuszi királyság fővárosának. Pontikoppeinek, az ókor egyik legszebb városának feltárási munkálatairól. A következő filmösszeállítás a magaslégköri és világűr-kutatás eszközeiről ad számot, így a léggömb-távcsőről és a mesterséges holdak meteorológiai felhasználásának mikéntjéről. Az orvostudomány egyik jelentős újdonsága a szívbank, ami olyan szerkezet, hogy segítségével bizonyos ideig életben lehet tartani az emberi szervezeten kívül is a donor szívét, ily módon segít» ve az átültetés nem probléma- mentes orvosi gondjain. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik a hipnózis orvosi felhasználásáról szóló beszámoló. Ezt követően a legújabb technika módszereiről kapunk hírt: a legnehezebb fizikai munkák közé tartozó kőtörést magas frekvenciájú árammal egyszerűsítették, s elhárult egy igen régi akadály is: kovácsolhatóvá sikerült tenni az alumíniumot. (Eddig ez kilátástalannak tűnt, mivel az alumínium kristályszerkezete nem viselte el az ütéseket). Végül a közlekedés új eszközeiről ad képet a műsor, a léggömb-drótkötélpálya kombinációjával megoldott fakitermelésről és a lépcsőn is használható rokkantjárműről. Kis falvak ifjúsága Nógrádi bekötőút Az idei vállalkozás évekkel ezelőtt kezdődött egy ismerkedéssel. — Néhány évvel ezelőtt ismertem meg az Üjmajori Kísérleti Gazdaság két kutatóját — magyarázza a főagronómus. — A gazdaságban tett látogatásaim megerősítették bennem azt az elképzelést, hogy ezen a tájon is lehet eredményesen kertészkedni. Felkerestem az ismerősöket, dr. Varga Imre tudományos kutatót és Lászlófy András telepvezetőt, s tanácsot kértem. .. A' fiatal főkönyvelő ismét közbeszól. Kezdődik az iskolaév A megye középiskoláinak igazgatói hétfőn. augusztus 26- án Salgótarjánban a megyei tanács épületében tanácskoznak a kezdődő iskolaév feladatairól. A tanácskozáson hirdetik ki az igazgatók elmúlt tanévről írt pályamunkáinak rangsorát. A megye nevelői Salgótarjánban, Balassagyarmaton és a járási székhelyeken augusztus 26—29-e között továbbképzésen vesznek részt. A téma itt is az új tanév adta feladatok megbeszélése. Augusztus 29—30-a között már a tanévnyitóról tanácskoznak a megye általános és középiskolás tanárai. A tizenkét középiskolában és a több mint kétszázötven általános iskolában a két napon tantestületi üfések lesznek. A szeptember már a tanulóké. Kezdődik- az iskolaév. Uflwiffll E gy tanár, nyomtatásban közzétett vallomásában arról beszélt, hogy a „hátrányos helyzetből induló” munkásgyerekek közül csak nagyon kevesen bírják — minden „külső” segítség nélkül — azt a versenyt, megfeszített tempót, amely a gimnáziumokban, technikumokban az egész tanéven át tart. Erzsi sem bírta Egy kolléga keserűen említette: úgy véli hiába ír akár naponta is dörgedelmes publicisztikát, megfontolt cikket a hátrányos helyzetű tanulókról. . . Mindenki bólogat, egyetért, de úgyszólván alig történik valami ebben az ügyben. Végh Antal kisregényéről (ezekben a hetekben, hónapokban jelent meg az Üj írás hasábjain) —, a Bekötőútról szóló méltatás megjegyzi: érdekes, merész írás... Varga Erzsi göcsejszegi parasztlány kálváriája egészen röviden így foglalható össze: ő az első, aki nekivág a magasabb iskolának, a gimnáziumnak. Varga Erzsi elbukik, mert egyedül nem bírja leküzdeni azt a hátrányt, amely életkörülményeiből adódik. A sok gyaloglástól, a koránkeléstől mindig kialvatlan, a téli hidegben megfagy a lába... Az osztatlan iskolában nem ' tanult orosz nyelvet, s ráadásul a fizikatanár sem ismeri a pedagógus alaptörvényt: mindenkit a körülményeivel együtt kell mérlegelni, a teljesítményt is csak az adottság és az igyekezet állandó összevetésével szabad, értékelni. — Hiszen Erzsi sem bírta! — mondják a göcsejszegiek, amikor a lány kimarad a gimnáziumból, és sokáig senki sem megy középiskolába a kis községből. Mennyi lesz a fizu? Ilinyben, a vegyesbolt pultja előtt találkozom K. Lacival. Magas, erős gyerek, kézfogása kemény, határozott. Azt mondja: , — Igaz, én -is kimaradtam. Balassagyarmaton a „Balassiba” jártam két évet, de a harmadik már nem ment. Nehéz volt? Nem. Én követtem el baklövést, könnyen vettem... Iliny kis község. A tsz-ben egyetlen fiatal dolgozik, a fo- gatosok, tsz-gazdák között nagyon sok az ötven év feletti. Elkelne a fiatal kéz. Az elnök így beszél: — Ittjárt egyszer egy mezőgazdász, fiatal ember, Gödöllőn végezte az egyetemet. Gyakornoknak jött. Mindjárt így kezdte: — Na és mennyi lesz a fizu? — Tudja, ezek a mai tanult fiatalok többnyire nagyon nagy igényűek.., Ez a Laci gyerek az édesapjával learatott száz holdat a nyáron. Motorral persze. Egyet se búsuljon a gyerek. Elvégzi nálunk a tanfolyamot, és motort adunk alája... Az apja is megkeresi a két és fél ezret. Sok Göcsejszeg van az országban? A Művelődésügyi Minisztérium adatai: országosan 11,4 százalékkal többen jelent(lliny, 1968 augusztusa) keztek középiskolába az idén, mint tavaly. A fizikai dolgozók gyermekei közül 3,5 százalékkal kevesebben iratkoztak gimnáziumba, technikumba, szak- középiskolába. Budapesten sok volt a túljelentkezés, de van olyan megye, ahol 200 középiskolai férőhely maradt üresen. Az összes jelentkező 88 százalékát felvették, a fizikai dolgozók jelentkező gyermekei közül azonban csak 78,8 százaléknak sikerült bekerülnie. (Tavaly 84,3 volt az arány!). Ilinyben, a tornyos iskolában — ide járt K. Laci is — beszélgetünk a tanítónővel. Megkért — ne írjam ki a nevét. Még félreértik a járásban, csak nemrégiben írt róla riportot a Népszabadság. „Én vagyok itt a tanítónő”. Ez volt a riport címe. — Valamikor egyházi iskola volt, onnan a torony, abban harang is szólt, mert a templom az iskolában volt. Vagy fordítva. Ott, látja azt a bemélyedést? Az osztály végében állt az oltár. Most az az úttörősarok. .. „Én vagyok a hibás” Az ilinyi iskolában egy ideje csak a negyedik osztályig járnak a gyerekek. Az ötödiket már Nógrádmarcalon kezdik. A tanítónő másfél éve dolgozik Ilinyben, azelőtt o is Marcalon tanított. A hátrány? Persze, ismeri. Szerinte itt kell kezdeni — már az elsőben — a „ledolgozást”. — Szeptemberben egyetlen első osztályos tanulónk lesz, de ő már idejár két éve. Előlegképpen megtanult írni—olvasni, valamit számolni is. Hátrány? Egy lehetőség: a gyerekeket elvittem Balassagyarmatra, bábszínházba. Kis dolog. Az innen elkerülőkkel véleményt küldök. A vélemény tartalmazza a pedagógiai tapasztalataimat és a gyerek otthoni környezetének ismertetését is,.. Tavaly hárman végeztek Nóg- rád/narcalon az ilinyiek közül. Kettő tovább tanul — gimnáziumban, technikumban — egy munkát vállalt. Aki a technikumba jelentkezett, hozzám járt a nyáron külön oroszra. K. Laci is idejárt. Akkor még osztatlan volt az iskola és egyetlen szót sem tanultak a nyolcadikig oroszul. Laci lába nem fagyott el, a közlekedés is jó Iliny és Balassagyarmat között. Az ilinyi bekötőutat jó- néhányan eredménnyel járták, de nem K. Laci az első, akinek nem sikerült. — Nem tudom, hogyan történt. En vagyok a hibás egyedül — mondja Laci, az erős kézfogású, határozott gyerek. Nem szeretném a bizonyítványát magyarázni, de megmondom kereken — nem nagyon hiszek az ilyen „rejtélyekben”. — Mi volt a legnehezebb az iskolában? Ef — Az orosz. Azelőtt nem tanultam idegen nyelvet. . Soha kettesnél jobb jegyet nem sikerült szereznem. A harmadikban ez volt az egyik, amiből buktam. Hát igen, a nyelv. Az első rossz jegyet végighurcoltam három éven át. Kicsit elvette a kedvem. Nem ment a géprajz sem, pedig a motort nagyon szeretem, ismerem, az apám gépen dolgozik, biztos voltam benne, hogy tudom... Keze erős Varga Erzsi is osztatlan Iskolába járt, nem tanult idegen nyelvet a nyolc év alatt, de ezt valahogy elfelejtették figyelembe venni. A követelmények azonosak voltak, mindenkire nézve egyformán kötelezők — Balassagyarmaton is. Ez a baj? — Nem. Igaz, jó lett volna különórákra járni, vagy valami ilyesmi, de... Én vagyok a hibás. Nagy bakot lőttem, könnyen vettem. Biztosan így történt. Biztosan? Ez a bekötőút nem vezetett sehová. K. Laci majd elvégzi a tanfolyamot és akkor felül a gépre. Annyit keres, mint az apja. — Hiszen K. Laci sem bírta! — mondják a faluban, ahonnan néhányan elvégezték ugyan a középiskolát, de egyetemre húsz év alatt sem került senki. — Én vagyok a hibás — mondja Laci. i I smétli, mint a leckét. Kézfogása erős, határozott. A nyáron száz hold gabonát vágott le az apjával, de ha a kimaradása kerül szóba, bizonytalan fény villan a szemében. Pataki László 4 NÖGRÄD - 1968. augusztus 25., vasárnap £
