Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-25 / 199. szám

A KINCSET LELT EMBER örömével mutatja a főagronó- mus a paradicsomot, — Aranyat ér! — mondja elégedetten és kedvtelve for­ge'ia a leszakított termést. * A beszélgetés az irodán kez­dődött, a csecsei termelőszö­vetkezetben. Amikor a paradi­csomra terelődött a szó. Illés István, főagronómus félbesza­kította, s meginvitálta a társa­ságot. Mennénk ki a táblához, folytassuk' a helyszínen. Nem bántuk meg, hogy en­gedtünk szavának. A látvány megéri a fáradságot. A bok­rok zsúfoltak a terméstől — pedig az aszályos időjárás ugyancsak nem kedvezett a paradicsomnak sem. A főagro­nómus kezében levő bogyó a megszokottól kissé eltérő. Tel­jesen gömbölyű, nem olyan gerezdéit, mint az átlagos gyümölcsök. A bogyó színe sem a szokásos, ez élénk pi­ros, áttetsző. — Milyen fajta lehet? — cé'zck a szokatlan gyümölcs­re — Idegen neve van — mondja a főagronómus. — Ez a Harrow. De igen szapora fajta. Egy-egy bokor megadja a három kiló termést. Persze nem az ideihez hasonló időjá­rásban. Most körülbelül csak a fele lesz meg... Szappan József főkönyvelő közbeszól. — Akkor a pénznek is csak 9 fele lesz meg... — Mit lehet tenni? — veszi vissza a szót Illés István, s széttárja a kai-ját. — Az ilyen nagy szárazságban csak az öntözés segítene. Dehiszen ha öntözhetnénk! A KŐVETKEZŐ TÁBLÁN már a megszokott paradi­csomfajtával találkozunk. A mi vidékünkön általában e -t termesztik, s Scarlet Dawn-t, vagy ahogyan gépiesen mond­ják, a Bíbort. A csécsei közös gazdaság a korábbi években nem foglalkozott intenzíven a kertészeti növényekkel. Ta­valy próbálkoztak, s az idén már jelentősebb területre kö­töttek szerződést. Ám ennek nem itt kezdődött a történe­te — Tedd hozzá, hogy rhj ve­zetett az elhatározásban! A szólfatermetű Illés elmo­solyodik. — Mi vezetett? — 'smétli. — Nem kísérletezni kar­iunk, annyi szent. Erre az új­majoriak alkalmasabbak. Olyan növényeket akartunk termeszteni, amelyekért az át­lagostól több pénzt kapunk.. Egy időben a csécsei terme­lőszövetkezetben is lasszóval lógták a munkaerőt. Az utób­bi két-három év változásai azonban lemérhetők a munka­erő-kínálaton is. A tagolt dolgozni akarnak, s ’ehetőleg évről évre valamivel többet kapni. Gondot okozott ele­gendő munkát adni és elegen­dőt fizetni. — Az elképzelés nem rossz ezzel a kertészkedéssel — di­cséri a főkönyvelő a szakve­zetést. — Csakhát a pénz Így is kevés lesz. A főagronómus nagyot nyel. Magábafojtja a kitörést. In­kább nekem magyaráz. — Tulajdonképpen fajta­szaporítási kísérleteket segí­tünk elő. Tavaly még csupán egy-egy holdas parcellákon folyt a munka. Paradicsom­ból volt csak tíz hold. Az idén azonban már bekapcsolódott a Hatvani Konzervgyár is. A megállapodás szerint részben árunövényt, de nagyobbrészt magot szállítunk... — Magot? — Nincs ebben csodálni va­ló. S miért ne? Hiszen egy mázsa paradicsommag húsz­ezer '■-••.-int. Ezért sopánkodik a főkönyvelőnk a gyenge ob termés miatt — kacsint évőd- ve Szappan Józsefre. EZÉRT MONDTA az előbbi paradicsomra a főagronómus, hogy aranyat ér. A harminc holdnyi termésnek a felét a konzervgyárnak szállítják, nyolc holdról pedig úgyneve­zett szuperelit vetőmagot ta­karítanak be. — Berendezése van a szö­vetkezetnek? — kérdem. Illés István bólint, s már sorolja. — A szárítást megoldjuk egy szellős pajtában, az er­jesztéshez készen álln az edények, csupán egv kise’.b méretű ct ntrif ugat Kellett vásárolnunk... A leszedd paradicsomi' beszállítják a gyárba, ahol k:- préselik konzerv célokra. A törkölyt visszakapja a szövet­kezet. Ezt erj"3ztik. többször kimossák, centrifugázzák, majd szárítják.- A kísér!-’ gazdaságnak pedig ugyanezt kizárólag a helyszínen csinál­ják. szigorú ellenőrzéssel. A csomagolásig a szövetkezetiek állítják elő a vetőmagot. — A vetőmag term lisztes nem tűri a hanyag munkát — jegyzi meg a főagronómus. — Igaz, szép pénzt kapni a mag­ért. de kivétele- báni... . lot kíván a tovább tenyésztésre szánt gyümölcs. ASSZONYOK, LÁNYOK SOKASÁGA gondozta lelkrs- meretesen a paradicsomot, paprikát, zi..dborsót s a többi kertészeti növényt. A szorgal­mas kapálás, szelektálás, a kétszeres Wofatoxos vegysze­rezés eredménye a viszonylag jó termés. S még valamié — egy 'ításé. A csécseiek ugyanis elhatározták, hogy ahol lehet takarékoskodnak. A főagronómus elképzelése szerint a palántázógépet ösz- szekapcsolták egy locsoló tar­tállyal, így egyszerre palán- táztak és locsoltak. Ezzel háromszáz munkanapot taka - rítottak meg és a kézi locso­lást. — Nem nagy dolog — sze­rénykedik a főagronómus. -- Annyi bizonyos, hogy jól kö­töttek a palánták. S ha kap­nánk vízkivételi engedélyt a Szuha patakra, aranyat te­remtenénk a kertészetből... Az idei év nem segítette hozzá a csécseieket, a jó indu­láshoz, mivel a kertészetben nem érik el a betervezett ho­zamértéket. Ám ez nem vet­te el a kedvünket, amit bizo­nyít, hogy már az idén bo­gyós gyümölcsűeket is telepíte­nek több mint harminc hol­don. Jövőre pedig — az újma­jori kutatók támogatásával — fokozottabban szeretnének kertészkedni. Nagyon remélik, vizet is kapnak a kertészet mellett folyó patakból. Pádár András Mit láthatunk a tv-ben? Ember és gép... (péntek, 18.35) címet is adhatnánk az adással induló üzemszocioló­giai műsorsorozatnak, amely­ben részben dokumentum­filmekkel, részben pedig nem kisebb tudósokkal, mint Rum- jancevVel, a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája alelnö- kével és Fedoszejevvel, a Szovjetunió Közgazdasági Ma­tematikai Intézetének igazga­tójával készített interjú fel- használásával azt elemzi, hogy hazánkban az adott feltételek mellett, hogyan humanizálha­tó az ember és a gép viszo­nya, miképpen befolyásolja az emberek életmódját példá­ul a három műszak, vagy a szalagrendszer. Kiemelten tárgyalják — konkrét példák és személyes beszélgetések se­gítségével is — a dolgozó nők helyzetét, s mindehhez igény­be veszik az öt adás során üzempszichológusok, szocioló­gusok. orvosok segítségét is, akik szintén elmondják ta­pasztalataikat, és véleményü­ket, tehát azok számára, akik az iparban vezető-szervező munkakörökben dolgoznak feltétlenül gondolatébresztő adássorozatnak ígérkezik a műsor. Hogyan érik az ember? (Szombat, 20.20) Bencsik Imre TV-vígjátéka. Végzős főiskolá­sok játsszák Bencsik Imre da­rabjának főszerepeit, a darab pedig az érettségiző fiatalok­kal, a diákélet utolsó nagy próbájával foglalkozik, a ze­nés vígjáték által megsza­bott keretek között és ugyan­ebből következően derűs for­Jelenet a „Vigyori” című magyar tv-filmből. (A televízió szeptember 1-i műsorából) mában. Azzal, hogy az érett­ségitől való rettegés — akár­hogy is tagadjuk néha ennek létezését — még mindmáig minden diákot kísértő lidérc, valamint azzal, hogy az érett­ségi vajon egyből, tényleges érettséget jelent-e; az utóbbi ugyanis az érintettek vélemé­nye. A mozaikszerűen, csak lazán összefüggő cselekmény sok apró éles megfigyelést is tartalmaz a korosztályról, s annak problémáiról. DELTA. (Vasárnap, 18.50) Tudományos híradó. Régészeti kutatások eredményei bemu­tatásával indul az adás, szov­jet tudósok ősállat-kutatásai- ról, valamint egy négyszáz­ezeréves, megkövesült — ja­Jelenet a „Malican papa és ból (A televízió augusztus 30 fia” című francia filmsorozat- i műsorából) pán régészek találták meg — bálnacsontvázról számolnak be a képes-hírek; s az antik boszporuszi királyság főváro­sának. Pontikoppeinek, az ókor egyik legszebb városának feltárási munkálatairól. A következő filmösszeállítás a magaslégköri és világűr-kuta­tás eszközeiről ad számot, így a léggömb-távcsőről és a mesterséges holdak meteoro­lógiai felhasználásának mi­kéntjéről. Az orvostudomány egyik jelentős újdonsága a szívbank, ami olyan szerkezet, hogy segítségével bizonyos ideig életben lehet tartani az emberi szervezeten kívül is a donor szívét, ily módon segít» ve az átültetés nem probléma- mentes orvosi gondjain. Ugyanehhez a témakörhöz kapcsolódik a hipnózis orvosi felhasználásáról szóló beszá­moló. Ezt követően a legújabb technika módszereiről ka­punk hírt: a legnehezebb fi­zikai munkák közé tartozó kő­törést magas frekvenciájú árammal egyszerűsítették, s elhárult egy igen régi aka­dály is: kovácsolhatóvá sike­rült tenni az alumíniumot. (Eddig ez kilátástalannak tűnt, mivel az alumínium kristályszerkezete nem viselte el az ütéseket). Végül a közle­kedés új eszközeiről ad képet a műsor, a léggömb-drótkötél­pálya kombinációjával meg­oldott fakitermelésről és a lépcsőn is használható rok­kantjárműről. Kis falvak ifjúsága Nógrádi bekötőút Az idei vállalkozás évekkel ezelőtt kezdődött egy ismer­kedéssel. — Néhány évvel ezelőtt is­mertem meg az Üjmajori Kísérleti Gazdaság két kuta­tóját — magyarázza a főagro­nómus. — A gazdaságban tett látogatásaim megerősítették bennem azt az elképzelést, hogy ezen a tájon is lehet eredményesen kertészkedni. Felkerestem az ismerősöket, dr. Varga Imre tudományos kutatót és Lászlófy András telepvezetőt, s tanácsot kér­tem. .. A' fiatal főkönyvelő ismét közbeszól. Kezdődik az iskolaév A megye középiskoláinak igazgatói hétfőn. augusztus 26- án Salgótarjánban a megyei tanács épületében tanácskoz­nak a kezdődő iskolaév fel­adatairól. A tanácskozáson hirdetik ki az igazgatók el­múlt tanévről írt pályamun­káinak rangsorát. A megye nevelői Salgótar­jánban, Balassagyarmaton és a járási székhelyeken augusz­tus 26—29-e között tovább­képzésen vesznek részt. A té­ma itt is az új tanév adta feladatok megbeszélése. Au­gusztus 29—30-a között már a tanévnyitóról tanácskoznak a megye általános és középis­kolás tanárai. A tizenkét kö­zépiskolában és a több mint kétszázötven általános isko­lában a két napon tantestüle­ti üfések lesznek. A szeptem­ber már a tanulóké. Kezdő­dik- az iskolaév. Uflwiffll E gy tanár, nyomtatásban közzétett vallomásában arról beszélt, hogy a „hátrányos helyzetből induló” munkásgyerekek közül csak nagyon kevesen bírják — min­den „külső” segítség nélkül — azt a versenyt, megfeszített tempót, amely a gimnáziumok­ban, technikumokban az egész tanéven át tart. Erzsi sem bírta Egy kolléga keserűen emlí­tette: úgy véli hiába ír akár naponta is dörgedelmes publi­cisztikát, megfontolt cikket a hátrányos helyzetű tanulók­ról. . . Mindenki bólogat, egyet­ért, de úgyszólván alig történik valami ebben az ügyben. Végh Antal kisregényéről (ezekben a hetekben, hónapok­ban jelent meg az Üj írás ha­sábjain) —, a Bekötőútról szóló méltatás megjegyzi: érdekes, merész írás... Varga Erzsi göcsejszegi pa­rasztlány kálváriája egészen röviden így foglalható össze: ő az első, aki nekivág a maga­sabb iskolának, a gimnázium­nak. Varga Erzsi elbukik, mert egyedül nem bírja leküzdeni azt a hátrányt, amely életkö­rülményeiből adódik. A sok gyaloglástól, a koránkeléstől mindig kialvatlan, a téli hideg­ben megfagy a lába... Az osz­tatlan iskolában nem ' tanult orosz nyelvet, s ráadásul a fi­zikatanár sem ismeri a peda­gógus alaptörvényt: mindenkit a körülményeivel együtt kell mérlegelni, a teljesítményt is csak az adottság és az igyeke­zet állandó összevetésével sza­bad, értékelni. — Hiszen Erzsi sem bírta! — mondják a göcsejszegiek, ami­kor a lány kimarad a gimná­ziumból, és sokáig senki sem megy középiskolába a kis köz­ségből. Mennyi lesz a fizu? Ilinyben, a vegyesbolt pultja előtt találkozom K. Lacival. Magas, erős gyerek, kézfogása kemény, határozott. Azt mond­ja: , — Igaz, én -is kimaradtam. Balassagyarmaton a „Balassi­ba” jártam két évet, de a har­madik már nem ment. Nehéz volt? Nem. Én követtem el baklövést, könnyen vettem... Iliny kis község. A tsz-ben egyetlen fiatal dolgozik, a fo- gatosok, tsz-gazdák között na­gyon sok az ötven év feletti. Elkelne a fiatal kéz. Az elnök így beszél: — Ittjárt egyszer egy me­zőgazdász, fiatal ember, Gö­döllőn végezte az egyetemet. Gyakornoknak jött. Mindjárt így kezdte: — Na és mennyi lesz a fizu? — Tudja, ezek a mai tanult fiatalok többnyire nagyon nagy igényűek.., Ez a Laci gyerek az édesapjával le­aratott száz holdat a nyáron. Motorral persze. Egyet se bú­suljon a gyerek. Elvégzi nálunk a tanfolyamot, és motort adunk alája... Az apja is megkeresi a két és fél ezret. Sok Göcsejszeg van az or­szágban? A Művelődésügyi Mi­nisztérium adatai: országosan 11,4 százalékkal többen jelent­(lliny, 1968 augusztusa) keztek középiskolába az idén, mint tavaly. A fizikai dolgozók gyermekei közül 3,5 százalék­kal kevesebben iratkoztak gim­náziumba, technikumba, szak- középiskolába. Budapesten sok volt a túljelentkezés, de van olyan megye, ahol 200 középis­kolai férőhely maradt üresen. Az összes jelentkező 88 száza­lékát felvették, a fizikai dolgo­zók jelentkező gyermekei közül azonban csak 78,8 százaléknak sikerült bekerülnie. (Tavaly 84,3 volt az arány!). Ilinyben, a tornyos iskolában — ide járt K. Laci is — be­szélgetünk a tanítónővel. Meg­kért — ne írjam ki a nevét. Még félreértik a járásban, csak nemrégiben írt róla ripor­tot a Népszabadság. „Én va­gyok itt a tanítónő”. Ez volt a riport címe. — Valamikor egyházi iskola volt, onnan a torony, abban harang is szólt, mert a temp­lom az iskolában volt. Vagy fordítva. Ott, látja azt a be­mélyedést? Az osztály végében állt az oltár. Most az az úttö­rősarok. .. „Én vagyok a hibás” Az ilinyi iskolában egy ide­je csak a negyedik osztályig járnak a gyerekek. Az ötödiket már Nógrádmarcalon kezdik. A tanítónő másfél éve dolgozik Ilinyben, azelőtt o is Marcalon tanított. A hátrány? Persze, ismeri. Szerinte itt kell kezde­ni — már az elsőben — a „le­dolgozást”. — Szeptemberben egyetlen első osztályos tanulónk lesz, de ő már idejár két éve. Előleg­képpen megtanult írni—olvas­ni, valamit számolni is. Hát­rány? Egy lehetőség: a gyere­keket elvittem Balassagyarmat­ra, bábszínházba. Kis dolog. Az innen elkerülőkkel véleményt küldök. A vélemény tartalmaz­za a pedagógiai tapasztalatai­mat és a gyerek otthoni kör­nyezetének ismertetését is,.. Tavaly hárman végeztek Nóg- rád/narcalon az ilinyiek közül. Kettő tovább tanul — gimná­ziumban, technikumban — egy munkát vállalt. Aki a techni­kumba jelentkezett, hozzám járt a nyáron külön oroszra. K. Laci is idejárt. Akkor még osztatlan volt az iskola és egyetlen szót sem tanultak a nyolcadikig oroszul. Laci lába nem fagyott el, a közlekedés is jó Iliny és Balassagyarmat között. Az ilinyi bekötőutat jó- néhányan eredménnyel járták, de nem K. Laci az első, aki­nek nem sikerült. — Nem tudom, hogyan tör­tént. En vagyok a hibás egye­dül — mondja Laci, az erős kézfogású, határozott gyerek. Nem szeretném a bizonyítvá­nyát magyarázni, de megmon­dom kereken — nem nagyon hiszek az ilyen „rejtélyekben”. — Mi volt a legnehezebb az iskolában? Ef — Az orosz. Azelőtt nem tanultam idegen nyelvet. . Soha kettesnél jobb jegyet nem sikerült szereznem. A harmadikban ez volt az egyik, amiből buktam. Hát igen, a nyelv. Az első rossz jegyet végighurcoltam három éven át. Kicsit elvette a kedvem. Nem ment a géprajz sem, pe­dig a motort nagyon szeretem, ismerem, az apám gépen dol­gozik, biztos voltam benne, hogy tudom... Keze erős Varga Erzsi is osztatlan Is­kolába járt, nem tanult ide­gen nyelvet a nyolc év alatt, de ezt valahogy elfelejtették figyelembe venni. A követel­mények azonosak voltak, min­denkire nézve egyformán kö­telezők — Balassagyarmaton is. Ez a baj? — Nem. Igaz, jó lett volna különórákra járni, vagy va­lami ilyesmi, de... Én vagyok a hibás. Nagy bakot lőttem, könnyen vettem. Biztosan így történt. Biztosan? Ez a bekötőút nem vezetett sehová. K. Laci majd elvégzi a tanfolyamot és akkor felül a gépre. Annyit keres, mint az apja. — Hiszen K. Laci sem bír­ta! — mondják a faluban, ahonnan néhányan elvégezték ugyan a középiskolát, de egye­temre húsz év alatt sem ke­rült senki. — Én vagyok a hibás — mondja Laci. i I smétli, mint a leckét. Kézfogása erős, határo­zott. A nyáron száz hold gabonát vágott le az apjával, de ha a kimaradása kerül szóba, bizonytalan fény villan a szemében. Pataki László 4 NÖGRÄD - 1968. augusztus 25., vasárnap £

Next

/
Thumbnails
Contents