Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

,,ffi szocícaBizmus wédeime f©r*tos internacionalista kötelesség” (Folytatás az 1. oldalon) jainak többségét elmozdítot­ták Az eltávolított személye;: között olyanok is akadtak, akiket a • CSKP vezetői a 4«. nuári plénum után is megbíz­ható. szilárd kommunisták­ként jellemeztek. Csehszlovákiában nem ke­vésbé fenyegette a szocta«.- mus ügyét az is. hogy a CSKP vezetősége a politikai és a szervezeti munka lanyhulása mellett a iobboldall. axocial'*- taellenes erők kezébe engedte át a tömegekre való eszme; ráhatás eszközeinek ellenőrzé­sét. Számos lap. a rádió és a televízió lényegében a nyíltan szociaiistaellenes célokat kö­vető. bizonyos csoportok ren­delkezésére állt. Egyszóval Csehszlovákiában olyan helyzet alakult ki. amelyben a jobboldali elemek szocialistaellenes nyilatkoza­taikkal nyíltan felléphettek a sajtóban, ellenforradalmi jel­szavakkal tüntetéseket es gyűléseket tarthattak, miköz­ben azokat a felszólalásokat, amelyek a helyzetet matxistn- leninista szempontból értékek ték, agyonhallgatták, szerzőiket pedig üldözték, A reakció Csehszlovákiá­ban támadást intézett a marxista-leninista elmélet ei­len. A szocializmus ellensége:•• nek megnyilatkozásaiban vi­lágosan látható a módszeres­ség és a célratörés. Arra tö­rekedtek, hogy megingassák a kommunizmus eszmei és el­méleti bázisát. Nacionalista hungulatszííás A leninizmustól való eltá­volodás, a leninizmus nemzet­közi jelentőségének tagadása derült ki Cestmir Cisarnak a marxi jubileum alkalmából tartott agyonreklámozott prá­gai ünnep! beszédébő; is. Csehszlovákiában olyan lég­kör c lakúit ki, amelyben di­vattá és előnyössé vált a marxizmus-leninlzmus elleni támadás és veszélyessé vált a kommunista tanok elvi tételei­nek védelmezése. Mivel ma­gyarázható ez? Egyes vezetők elméleti tájékozatlanságával, vagy megfontolt kíméletesség­gel' azok iránt, akik szerették volna megfosztani a pártot el­méleti fegyverétől, szerették volna megingatni a CSKP és a kommunista világmozgalom összeforrottságát. Mindinkább tért hódított az ország egyes történelmi szaka­szainak kritikátlan. nem o«- tályalapokon történő magya­rázata, újjászületett a Mass- l-yk-kultusz, pajzsra emelték Benest, aki a müncheni ka­tasztrófába taszította az or­szágot. A Pravda felhívja a figyel­met, az utóbbi időben Cseh­szlovákiában nem kis eröle- szítósek történtek arra. hogy a nép körében olyan hangu ­latot szítsanak fel, amelyet csak narional istának lehet ne­vezni. Pontosra erre h m) ü lt az a naugos propagandahad- járat. amelyet a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségé­nek és az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak (ágcsernyői) talalko .ója előtt mesterségesen szervez­tek. Ez a hadjárat nem Cseh­szlovákia dolgozó népénex osztályellenségei, nem az im­perialisták ellen irányult, ha­nem legközelebb* barátai el­len. a Szovjetunió és más test­véri szocialista országok el­len Ha a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság vezetői nem akarták figyelen.be venni ba­rátaik véleményét, nem akar­tak hallgatni azok szavára, nem akartak velük közös úton járni, akkor vajon kikre akar­tak orientálódni, kikkel akar­tak tartani? Es honnan akar­ták várni a csehszlovák nép biztonságának, szuverenitá­sának szavatolását, szocialista vívmányainak az imperializ­mus részéről jövő támadások- k?i szembeni szavatolását? A CSKP egyes vezetői nyil­ván feltételezték, hogy a na­cionalista szenvedélyek fel­szításával biztosíthatják hely­zetük szélesebb körű támoga­tását a lakosság széles rétegei részéről, beleértve a jobbol­daliakat, beleértve a szocializ­mus ellenfeleit is. Ez azon­ban igen veszélyes üt,. Veszé­lyes elsősorban azért, rneri egyre jobban eltávolítja őket azoktól; akik a CSKP és Csehszlovákia népének termé­szetes szövetségesei és őszinte barátai. Törekvések a gazdaság átállítására A szovjet—csehszlovák ba­rátság ellenségei kitartóan azt a nézetet terjesztik, mintha Csehszlovákia minden „baja” azzal volna összefüggésben, hogy fejlődését a legutóbbi időkig valamiféle ráerőszakolt „szovjet típusú szocializmus” irányította volna. A Szovjetuniónak és Cseh­szlovákiának különböző az ál­lamrendszere. sokban külön­böznek a nemzeti kérdés meg­oldásának formái, nem azonos a népgazdaság irányításának rendszere — írja a Pravda. — Arról beszélni, hogy a csehek, re és a szlovákokra „valami­féle szovjet típusú szocializ­must erőszakoltak ró” nem egyéb rosszindulatú provoká­ciónál. Azok az erők, amelyek a CSKP helyzetét alá akarják aknázni, mindent megtettek, hogy úgy tüntessék fel a dol­gozókat. mintha országaink gazdasági kapcsolatai hátrá­nyosak lennének és nyomasz­tó terheket rónának Cseh­szlovákiára. Az ilyenfajta megnyilatkozások egy célt szolgáltak: előkészíteni a ta­lajt az ország gazdasági életé­nek nyugati irányú átállítá­sához. A szocialista építés tapasz­talata arról tanúskodik, hogy a szocialista országok gaz­dasági kapcsolatai új típusú kapcsolatok. A sokoldalú együttműködés és a kölcsönös segítség az az alap, amelyen lehetségessé vált a gazdasági élet gyors fejlesztése. Az el­múlt hét év alatt a KGST- országok ipari termelésének növekedése elérte a 70 száza­lékot, a fejlett kapitalista or­szágokban viszont nem halad­ta meg a 45 százalékot. A csehszlovák sajtó azt akarta elhitetni a munkásosz­tállyal ég az egész lakosság­gal, hogy a CSKP által foly­tatott helytelen gazdaságpo­litika nem teremtette meg a lehetőséget a nép jólétének emelésére. Ismeretes azonban, hogy az elektromos áram, az acél, a cement, a szövetek és lábbelik, a hús tekintetében Csehszlovákia megelőzi az európai fejlett kapitalista or­szágokat. Az egy főre eső gép­gyártás tekintetében Csehszlo­vákia világviszonylatban ve­zető helyet foglal el. Kedvezőtlen színben tüntet­ték fel a Csehszlovákia és Szovjetunió közötti kereske­delmet. A Szovjetunió 12 év alatt (1956-tól 1968-ig) 17 mil­lió tonna szemesterményt, kö­zel 700 000 tonna gyapotot, 51 millió tonna ásványolajat stb. szállított Csehszlovákiának. Ha Csehszlovákiának ezeket az árúkat szabadon átváltható valutáért kellett Volna meg­vásárolnia, ezért összesen kö­rülbelül 3.5 milliárd dollárt kellett volna fizetnie. Amenv- nyiben a Szovjetunió áttérne arra, hogy tisztára üzleti ala­pon bonyolítsa le kereskedel­mét Csehszolvákiával — már­pedig Óta Sík. a csehszlovák kormány elnökhelyettese tény. legesen erre orientálódott kri~ tiká,iában —. ez sok nehézsé­get okozna a csehszlovák nép­gazdaságnak. Az SZKP állandóan tökéle­tesíti a párt- és államépítés stílusát, formáját és módsze­reit — 'hangoztatja a Pravda. — Más szocialista országok­ban is folyik ez a munka, és­pedig nyugodtan, a szocialis­ta rendszer alapjaiból kiin­dulva. Sajnos, más alapon folyt a vita a gazdasági reform kér­déseiről Csehszlovákiában, E vita középpontjában egyrészt a szocialista gazdaság egész megelőző fejlődésének durva kritikája, másrészt az a ja­vaslat állt, hogy a tervsze­rűséget fel kell váltani spon­tán piaci viszonyokkal, és tág teret kell engedni a magán­tőke tevékenységének. Cseh­szlovákiában a revizionista es ellenforradalmi elemek látha­tóan arra használták ki a gaz­dasági vitát, hogy az ország gazdaságát a kapitalizmus út­jára tereljék. Egyes csehszlovák vezetők megkezdték az ország számos fontos külpolitikai tételének, s a Varsói Szerződésből és a Szovjetunióval kötött kétol­dali szerződésből eredő köte­lezettségeinek felülvizsgálását. Csehszlovákia külpolitikájá­nak, mindenekelőtt európai politikájának bizonyos ten­denciái komoly aggodalmakat keltenek. Ezek a tendenciák eléggé kifejezetten nyilvánul­tak meg többek között Hájek külügyminiszter nyilatkozatai­ban. Támadás a Varsói Szerződés ellen Bizonyos kísérletek történ­tek arra, hogy csapást mérje­nek a Varsói Szerződésre. Így például Václav Prchlik, a CSKP Központi Bizottságának felelős képviselője nyilváno­san síkraszállt a Varsói Szer­ződés struktúrájának felül­vizsgálásáért, s árnyékot vetett a politikai tanácskozó testület tevékenységére. Azt lehetett volna várni, a CSKP Központi Bizottságának vezetősége elité­it az Ilyen cselekményeket, de ez nem történt meg. Megengedhetetlen, hogy rést üssenek a Varsói Szerződésen, Az ilyen Irányvonal ellenté­tes a Varsói Szerződéshez tar­tozó összes ország létérdekei­vel, beleértve Csehszlovákiát. Ä Pravda megállapítja, hogy csehszlovák oldalról az ország nyugati határai tényle­gesen nyitva vannak. Az a helyzet alakult ki, hogy a nyu­gati országokból özönlöttek az imperialista hírszerző szol­gálatok dtverzánsai és kémei Csehszlovákiába. Az imperia­lista ügynököknek lehetőségük nyílt arra, hogy titokban fegyvert juttassanak el cseh­szlovák területre. A csehszlovák vezetőknek tudomásuk van arról, hogy Nyugat-Németország nem is­meri el az Európában meg­húzott határokat, változatla­nul el akarja ismertetni jo­gát „valamennyi német” kép­viseletére, továbbra is igényt tart Nyugat-Berlinre, s emel­lett az NSZK kormánya mind a mai napig sem jelentette ki, hogy teljesen lemond a nukle­áris fegyver megszerzéséről, nem nyilatkoztatta ki, hogy a Müncheni Szerződés kezdettől fogva érvénytelen. Ennek el­lenére Csehszlovákiában vol­tak olyan megnyilvánulások, amelyeknek célja a Nyugat- Németországhoz való közele­dés. az NSZK-val való kap­csolatok erősítése volt. Végül a kormány nevében hivatalo­san kinyilatkoztatták, hogy Csehszlovákia európai politi­káját sok tekintetben helyze­tének kell meghatároznia, an­nak, hogy Csehszlovákia a Szovjetunió és Nyugat-Német­ország között terül el. Ez a hozzáállás, amelyből teljesen ' hiányzik az osztály- tartalom, ellentétes minden történelmi tapasztalattal, s nem felel meg a szocialista országok, köztük Csehszlová­kia biztonsági érdekeinek — hangoztatja a Pravda. Figyelmet érdemelnek azok a tények, amelyek a Varsói Szerződéshez tartozó országok csehszlovák területen nemrég megtartott törzskari gyakor­latával kapcsolatban azt mu­tatták, hogy Csehszlovákia megengedhetetlen magatartást tanúsít a Varsói Szerződésből származó kötelezettségei iránt. A szocialistáénenes és a jobb­oldali erők a szovjet katonai alakulatok ottani tartózkodá­sát Csehszlovákia megszállá­saként tüntették fel. így csak olyan fél járhat el, amely semmibe veszi a szövet­séges! kötelezettségeket. A Varsói Szerződés résztvevői kénytelenek voltak levonni ebből a megfelelő következte­téseket. A barátságtalan szovjetelle- nes kampány sugalmazol nem tudják elfeledtetni azt az igazságot, hogy Csehszlovákia függetlenségét és szuvereni • tását csak mint szocialista or­szág. mint a szocialista közös­ség tagjai őrizheti meg. Államcsíny-kísérlet í j Csehszlovákiában lényegében véve kialakult egy politikai el­lenzék, amely céljának tartotta a kapitalista rendszer vissza­állítását — folytatja a Pravda. — így például a Néppárt és a Szocialista Párt vezetősége arról beszélt, hogy ki kell szo­rítani a kommunista pártot a hatalomból. Megkezdte műkö­dését, s a Csehszlovák Kommu­nista Párt ellen tevékenyke­dett a Szociáldemokrata Párt. Nyílt ellenforradalmár szerve­zetet jelentett a „231-es klub”, amelynek élén a régi fasiszta Brodsky, a volt burzsoá tábor­nok Palecek, továbbá Rambo- ucek és Cech állt, akiket an­nak idején egy imperialista kémszolgálat ügynökeiként kémkedésért elitéltek. A cseh­szlovákiai szocialistaellenes szervezetek a legszélesebb kö­rű kapcsolatokat tartották fenn a külföldi emigrációs ellenfor­radalmi központokkal, külföldi burzsoá pártokkal és körökkel. Szó volt egy nyílt ellenforra­dalmi államcsíny-kísérletről. Az ellenforradalom csendben, fegyveres konfliktus nélkül igyekezett hatalomra kerülni, de szem előtt tartott más lehe­tőségeket is. Az elrejtett fegy­verek leleplezésének ismert té­nye arról tanúskodik, hogy a reakció nem zárta ki a szocia­lizmus híveivel való fegyveres összetűzés lehetőségét. „Kül­földi katonák szövetsége” né­ven létrejött a volt benesi had­sereg tisztjeinek szövetsége. Csehszlovákia határain túl, közvetlen közelében ellenforra- dalmárok nagy csoportjai gyü­lekeztek és egyesültek; egye­sek közülük behatoltak Cseh­szlovákiába, fegyver is volt ná­luk. A Csehszlovákiában történt ellenforradalmár, , szocialista- ellenes megnyilvánulások elemzése meggyőzően bizonyít­ja, hogy e jelenségek nem ösz­tönösek, hanem rendkívül szer­vezettek voltak. Az ellenforradalmi célok megvalósítására törekvő embe­rek kapcsolatban álltak külföl­di kémszolgálatokkal, külföldi imperialista körökkel. Az el­lenforradalmi erők egyes szer­vezői mindamellett az utóbbi időkig igyekeztek a háttérben maradni. A jobboldali erőknek megvoltak az embereik a Csehszlovák Kommunista Párt vezető szerveiben, jól voltak értesülve e szervek tevékenysé­géről. Az IgércleUel uem váltották be A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai mindent megtettek a csehszlo­vák kommunisták, a csehszlo­vák dolgozok támogatására, az események veszedelmes fordu­latának megakadályozására. Az ágcsernyői találkozón és a po­zsonyi tanácskozáson a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának kép­viselői megígérték, hogy meg­teszik a halaszthatatlan, konk­rét intézkedéseket a Helyzet stabilizálására, a szocialista vívmányok megszilárdítására és megvédésére. Ámde Cseh­szlovákia vezető szervei az ágcsernyői találkozó és a po­zsonyi tanácskozás után nem tettek semmit az ellenforrada­lom visszaverésére, a jobbolda­li, szocialistaellenes erők vi­szont még jobban fokozták te­vékenységüket. Az ágcsernyői találkozón ki­tűnt, hogy elhatárolódnak az erők a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának Elnökségében. Amíg az elnök­ség tagjainak kisebbsége Ale­xander Dubcek vezetésével nyílt jobboldali opportunista álláspont alapján lépett fel, a többség elvi vonalra helyezke­dett és kijelentette, hogy ha­tározott harcra van szükség a reakciós, antiszocialista erők el­len, a reakció megtűrése ellen. Csakhogy a Csehszlovák Kommunista Párt és a cseh­szlovák kormány vezetőségé­nek jobboldali revíziós elemei meghiúsították, hogy végre­hajtsák az Ágcsernyőn és Po­zsonyban létrejött megállapo­dást, amely szerint meg kell védelmezni a szocializmus ál­lásait Csehszlovákiában, har­colni kell az antiszocialista erők ellen, vissza kell verni az imperializmus próbálkozásait. Ezek az emberek álcázás cél­jából azt hangoztatták, hogy a szocializmus megvédésére tö­rekszenek, ténylegesen azonban csak időt akartak nyerni, és az ellenforradalom malmára haj­tották a vizet. Hitszegő, áruló eljárásuk következtében tény­leges veszélybe kerültek a szo­cialista vívmányok Csehszlo­vákiában. Csehszlovákia politi­MOSZKVA (MTI) Az Izvesztyija csütörtök esti száma közli prágai különtudó- sítójának telefonjelentését. Mint a tudósító helyszíni tapasztalatai alapján beszá­mol: a CSKP KB-ban és a csehszlovák kormányban kulcsállásokat betöltő jobbol­dali elemek tevékenysége kö­vetkeztében lehetővé vált, hogy tényleges ellenzéki köz­pont jöjjön létre az ország­ban. E központ tagjai, illegá­lis rádióadók birtokában, uszí­tó felhívásokat intéztek a la­kossághoz és a hadsereghez. A provokátorok fegyveres ellen­állást követeltek: gyújtsák fel a szovjet tankokat, semmisít­sék meg a szovjet katonákat. Az ellenforradalom szervezői — mutat rá a tudósító — sö­tét tetteiket a nemzeti lobo­góval, a szuverenitásról és függetlenségről szóló dema­góg kijelentésekkel próbálták álcázni, holott köztudott, hogy a szövetséges csapatok éppen e szuverenitás és függetlenség védelmére érkeztek Csehszlo­vákiába. A tudósító ezután leírja: a provokátorok, visszaélve az­zal, hogy a szovjet csapatok — kapott parancsul« értelmében kai életének színterére lépett a reakció derékhada. Nemcsak a szocialista de­mokráciának az az útja került veszélybe, amelyre Csehszlo­vákia népe januárban lépett, hanem a szocializmusnak a* alapjai, a köztársaság Is. A szocialista országok szá* mára teljesen elfogadhatat­lan légkör alakult ki. Ebben a helyzetben cselekedni kellett, mégpedig céltudatosan és ha­tározottan, nem vesztegetve az időt. Ezért határozta el a Szov­jetunió és több más szocialis­ta állam, hogy teljesíti a cseh­szlovák párt- és állami szemé­lyiségek kérését, hogy a test­véri csehszlovák népnek nyújt­sanak haladéktalan segítséget, beleértve a fegyveres segítsé­get is. A Pravda befejezésül hang­súlyozza: A szocializmus védelme Csehszlovákiában nem csupán eme ország népének belső ügye, hanem a világszociallzmus ál­lásai védelmének a problémá­ja is. — fegyvereiket nem használ­hatják, gyúlékony folyadékot tartalmazó palackokat dobál­tak szovjet páncélos jármű­vekre, s azok legénysége sú­lyos sérüléseket szenvedett. Ennek ellenére sem nyitották tüzet. Az Izvesztyija prágai jelen­tése ezután beszámol arról, hogy szerdán este az önmagu­kat állami rádióknak kikiáltó Illegális adóállomások a CSKP vezetősége, a kormány és a nemzetgyűlés nevében felhí­vást intéztek a néphez. A fel­hívások között szerepel az ál­talános sztrájk követelése, munkabeszüntetés, a párt Ule. gális rendkívüli kongresszusá­nak megtartása. — Az ellenforradalmi pucc* szervezői megsemmisítő vere­séget szenvedtek mindenek* előtt a csehszlovák néphadse­regben. A csehszlovák nép­hadsereg katonái és tisztjei nem hallgattak az ellenforra­dalom felhívására, hogy lőj. jenek rá a szövetséges egysé­gekre. Egyetlenegy csehszlo­vák katonai repülőgép nem hagyta el repülőterét pedig az ellenforradalmárok a piló­tákat is bevetésre szólították fel. 2 NÓGRÁD - 1968. augusztus 23., péntek A rádió és a ti mai műsora KOSSUTH RADIO: 8.OS: Műsorismertetés. — 8.1«: Zenekari muzsika. — 9.39: Erik a ropogós cseresznye, óvodások mű­sora. — 10.10: Zenés műsor üdülőknek. — IS.IS: Tánczenei koktél. — 13.00: A világgazdaság hírei. — 13.05: Fáklyavivök III. — 14.05: Kórusok népdalokat énekelnek. — 14.24; 120 pa­lacsinta. — 15.15: Üzenetek. — 15.55: Édes anyanyelvűnk. —• 16.00: Zenekari muzsika. — 16.51: Mai témák — mai dalok. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe: — 11.05: Külpolitikai fi­gyelő. — 17.15: A Román Szocialista Köztársaság nemzeti ün­nepén. — 18.00: Bundschuh István citerázik. — 18.10: Nyitott stúdió. — 18.30: ÜJ Zenei Üjság. — 18.58: Hallgatóink figyel­mébe; — 19.25: Sporthíradő. — 19.35: Páholyból.. beszámo­lók, tudósítások a 10 éves Szegedi Szabadtéri Játékokról. — 20.45: Hírek. Időjárás. — 20.50: Avar István szerepeiből. — 22.20: Túró József népi zenekara Játszik. — 22.50: Mi van a cégtábla mögött? — 23.00: Kamarazene. — 23.42—0.25: Könnyűzene. PETŐFI RADIO; 9.54: Idegen nyelvű vízíelzőszolgálat. — 10.00: Mínl-KRESZ. — 10.20: Puccini: Turandoi, háromfelvo­násos opera. — Közben: 11.44: Válaszolunk hallgatóinknak! — 12.40: Gondolatok filmekről. — 12.55: Váradl András néni zenekara Játszik. — 13.15: Két zongoraszonáta. — 18.47: Víz­állásjelentés. — 14.00: Kettőtől — hatig ... 18.10: Mészáros Tivadar néni zenekara látszik, a Gutenber- Művelődési Ház if­júsági kórusa énekei, vezényel Csányi Tász'ó. — 18.40: Lát­tuk, hallottuk. — 19.00- Hangverseny a stúdióban: Dtvékv ■Zsuzsa énekel Naev Vidor hrácsázlk. zongorán kísér: másy László és Frevmann Magda. — 19.in- A iazz kedvelői­nek. — 19.54: Jó estéi, gyerekek! — 20 95: «oomhírartó. — ross- a hanglemezbolt könnyűzenei ól-fenségei. — "100: Ti«-4- poron ázást mise. — 91.45; Az e’eő »«év mérle-érői. _ »»un- •K fö'dön a gyönyör csak röpke álom” . . . Petrarca költé­szete és a zene. A TELEVÍZIÓ MŰSORA: tt.58: Mdsori«me-tetés. — Hírek. — 18.05: Hirdetőmilsor. — 18.15; Gver» naitás éne­kelni! Oaltanitás. — 18.50: Falusi dolgokról. — 19.55: s-emzetk«-; vfvőversenv közvetítése. — 19.25: Esti mese. —19.25: A Román «»«- etatista Köztársaság nemzeti iinneoén. — 19.55: Szünet* — 2*.*0: TV- Hiradfl. — 20.20: A négy páncélos és a íratva. magyarul beszé’ő len- -vel filmsorozat. 5. A névadás, a méz és a kijiin-e+óeek. — 21.10; A táncdalfesztlvál dfinyeríes dalaiból. — "1 8«: Vedas- park a Bakonyban. — 21. 55: TV-Híradó — 2. kiadás. A BF.S5TTERCER ANYAI TV MŰSORA: 17.40. Rioortfilm - katonai művészegyüttes magyarországi körú<i4rA’. — i9.00: TV Híradó. — 19.20: Dalok. — 19.35: A szófiai VIT-rő). Az Izvesztyija prágai helyzetjelentése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents