Nógrád, 1968. augusztus (24. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-03 / 181. szám

Rki nem dolgozik Csaknem félszáz termelő­szövetkezeti asszony panaszát mondotta el a napokban So­moskői Lajosné. A Somoskő­újfalui termelőszövetkezet szorgalmas asszonytagjait va­lósággal visszafogta igyekeze­tükben a július. A kapálást időben befejezték, ami kevés széna termett, a hónap dere­kára betakarították, a gabo­nát meg a gépek vágták. így aztán az asszonyok munkában eltöltött napjai csak nehezen gyűlnek, de annál jobban éled bennük az aggodalom. Mert ha nincs meg a kötelező mun­kanap, jövőre nem kapnak háztáji földet, s elesnek pél­dául a táppénztől, a gyermek­nevelési segélytől, a nyug­díjtól is. S ez a megkülön­böztetés nem azért éri őket, mert lusták, hanyagul végzik a dolgukat. Ilyen vád semmi­képpen sem érheti az asszo­nyokat Somoskőújfaluban. A munkanapok száma azért nem gyűlik, mert nyáridőben nincs munkalehetőségük az asszo­nyoknak. Hasonló aggodalommal számlálják a napokat az asz- szonyok a megye több terme­lőszövetkezetében is. Ugyanis a termelőszövetkezeti tör­vény, s az annak alapján ké­szült alapszabály az asszony­tagoknak száz, a férfiaknak százötven, tízórás munkanap teljesítését teszi kötelezővé. A közös gazdaságokban egyre inkább attól teszik függővé a tagsági .jogok gyakorlását, hogy ki hogyan veszi ki ré­szét a munkából. Az, aki nem teljesíti az előírt munkanapo­kat, nemcsak a kedvezmé­nyektől esik el. Ha huzamo­sabb időn át marad távol a közös munkától, a közgyűlés törölheti a tagok sorából. A tagsági viszony rendezé­se során sok száz asszony és férfi jutott ilyen sorsra a szö­vetkezetben. Csak az érsek­vadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet­ben mintegy félezer tagnak tették fel a kérdést: vállalja-e a rendszeres munkát, vagy tö­röljék a tagok sorából. Hu- gyagon mintegy száz taggal beszélt a vezetőség. Közülük a legtöbb azt Ígérte, részt vesz a közös munkában. Néhányat zártak ki csupán, azokat, akiknek hosszú idő óta semmi hasznát sem vette a közösség. A tapasztalatok azt bizo­nyítják: nem minden gazda­ságban jártak el a vezetők a hugyagiakhoz hasonló gon­dossággal, körültekintéssel. Ahol sajnálták a fáradságot, s egy-egy tag helyzetének ala­pos ismerete nélkül hoztak döntést, ott a sietség, a türel­metlenség visszaütött. A já­rási szakigazgatási szervek, a kizárt tagok fellebbezésé­nek helyt adva, hatályon kí­vül helyezték a közgyűlés törvénysértő határozatát. Különösen annak megálla­pításánál vétettek sokat a szövetkezeti vezetők — s ta­nácsukra a közgyűlés is —, ki az, aki nem dolgozik? Mennyi türelmi időt adjanak a tagok­nak? Várjanak négy—hat hó­napot, vagy egy-két hónap el­maradás után zárják ki a kö­zösből? Nyilván ezt minden termelőszövetkezetben az adottságok, a munkalehetősé­gek ismeretében kell mérle­gelni. Ahol a helyi lehetősé­gek következtében a szövet­kezeti tagoknak, még az asz- szonytagoknak is, rendszeres munkát tudnak biztosítani, ott szűkebbre foghatják a tü­relmi időt. Ahol azonban a körülmények mostohábbak, s a szövetkezeti vezetők minden igyekezete hiábavaló, hogy munkát adjanak télen és a nyári hónapokban is vala­mennyi tagnak, ott a várako­zási időt meg kell nyújtani. Mert az ilyen gazdaságokban sokszor hiába kopogtatnak munkáért a tagok. Aztán az idős, beteg termelőszövetke­zeti gazdák ügye ugyancsak különleges elbírálást kíván. A szövetkezeti törvény, az alapszabály azoknak a tagok­nak kedvez, akik egész éven át szorgalmasan, lelkiismere­tesen dolgoznak a szövetke­zetben. Az azonban a közös gazdaságok vezetőin múlik, hogy valóban azokat büntes­sék, akik nem dolgoznak, akik gondatlanságukkal csak visszafogják a közösség hala- | dását, Vincze Istvánná • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ NŐGRÁD AZ WS7MP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lányok napjai' Szófiában Ajándékozók és ajándékozottok Maszkkiállítás a Bulevard Ruszkin Készülődés az év legnagyobb báljára XXIV. ÉVF., 181. SZÁM __________ARA: 70 FILLÉR 1968. AUGUSZTUS 3., SZOMBAT K ádár János vezetésével Hamvai* pártkiildöítsé^ érkezett Pozsonwhsi Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével magyar pártküldöttség utazott péntek délután Pozsonyba, a hat test­vérpárt képviselőinek találkozó­jára. A delegáció tagjai: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Komócsin Zoltán, a Közpon­ti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Biszku Béla, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Aczél György, a Központi Bizottság titkára, Benkei András belügyminisz­ter, dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, és Gyenes András, az MSZMP KB Külügyi Osztályának veze­tője. Jelen volt Josef Pucsik, a a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete. POZSONY (CTK) A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága El­nökségének küldöttsége pénte­ken megérkezett Pozsonyba, ahol részt vesz a testvéri kom­munista ■ és munkáspártok szombaton reggel kezdődő tár­gyalásán. A csehszlovák küldöttség re­pülőgépének érkezése után né­hány perccel leszállt a pozso­nyi repülőtéren a Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága küldöttségének re­pülőgépe. A lengyel pártkül­döttséget Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára vezeti. Az SZKP Központi Bizottsá­ga Politikai Bizottságának kül­döttsége különvonattal — szin­tén pénteken délután — Po­zsonyba érkezett. Pénteken délután repülőgé­pen Pozsonyba érkezett Kádár Jánosnak, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága első titkárának vezetésével a magyar pártkül­döttség, amely részt vesz a hat testvérpárt képviselőinek talál­kozóján. A magyar pártküldöttséget Alexander Dubcek, a CSKP KB első titkára, Oldrich Cernik, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a csehszlovák kormány el­nöke, Josef Smrkovsky, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehszlovák nemzetgyűlés el­nöke, és más személyiségek fo­gadták. Jelen volt még Sztan- kó Pál, a Magyar Népköztár­saság pozsonyi főkonzulja. Együttesen védelmezzük a szocialista elveket Alexander Dubcek rádióbeszéde fodor Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnöke és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a VJT alkalmából nagyszabású fogadást adott az ifjúsági de­legációk vezetőinek tiszteletére. Képünkön: Zsivkov elv- társ a fogadás résztvevői között Sikere volt pénteken délelőtt a szófiai Kliment Ohridszki egyetem lépcsőin napfürdőző lányok körében egy, a bolgár fesztiválküldöttség világos for­maruháját viselő fiatal ember­nek. Szétosztott egy csokor ró­zsát, lehetett vagy harminc szál. Nem is akármilyen ró­zsák voltak ezek: festők, a szá­ruk méternyi. Nem véletlenül osztotta a gyönyörű rózsaszá­lakat: pénteken a lányok nap­ja volt a szófiai fesztiválon. Már kora reggel zenével kö­szöntötték a küldött lányokat a Gara Iszkarban. Virágkiállí­tást nyitottak, az esti hangver­senyen női együttesek léptek fel. Nem marad.t el a divatbe­mutató sem. A hős vietnami lá­nyokat külön is köszöntötték. könyvéből, felállt és kissé meg­hajolva átadta a lánynak. A nők nemcsak kaptak, ad­tak is ajándékot. Ezt közvetle­nül tapasztalhatta három ma­gyar turista, az ormosbányai Fajger László, Misurda Mik­lós és Papp András is, akiket a lányok napján megvendégeltek bonbonnal és kávéval, A lányok napján megrende­zik a lányok bálját, de máris óriási a készülődés a szombat­esti karneválra. Csütörtök dél­után óta sok szófiai lányt és fiút lehet látni, amint igen óvatosan viszik haza élőre megrendelt maszkjukat. Ezek a maszkok a mi mohácsi busójárásunkon használtakhoz hasonlítanak. A Bulevard Ruszki egyik pin­Alexander Dubcek. a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pénteken délben rádió­beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette: — Nagy megelégedéssel fo­gadtuk azt a tényt, hogy olyan rövid idő alatt találkozhat­tunk a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának képviselőivel. A szovjet elvtársakkal telje­sen nyílt eszmecserét folytat­tunk a kapcsolatainkkal ösz- szefüggő problémák igen szé­les köréről. Tárgyalásaink vezérfonala január utáni po­litikánk és az a tény volt, hogy egy baráti ország testvé­ri kommunista pártjával tár­gyalunk, amellyel szoros in­ternacionalista kötelékek fűz­nek össze bennünket. — Őszintén megmondom, hogy önök teljesen meg lehetnek elégedve a tár­gyalások eredményeivel és szellemével. Betartottuk azokat az ígére­teket. amelyeket önöknek tet­tünk, és ugyanazzal a meg­győződéssel tértünk vissza, mint amellyel a tárgyalásokra utaztunk: következetesen ha­ladunk azon az úton, amelyre a Csehszlovák Kommunista Párt és egész népünk ez év januárjában lépett. — Amikor ezekről, a szá­munkra örvendetes eredmé­nyekről szólok, nyíltan beszél­nem kell és rá kell mutat­nom szovjet barátaink jóindu­latára és arra a törekvésére, hogy megértsék problémáin­kat és figyelembe vegyék azok sajátosságait, tiszteletben tartsák minden egyes pártnak azt az elidegeníthetetlen jo­gát. hogy maga oldja meg saját problémáit. — A tárgyalások során szovjet barátaink meg­győződtek, hogy együtte­sen védelmezzük a szocia­lista elveket és hozzá akarunk járulni a szocialista mozgalom erősö­déséhez. Internacionalista kö­telességünk, hogy a további­akban a gyakorlatban bizo­nyítsuk: soha nem térünk le a szocializmus útjáról, mert azt népünk döntő többsége. a kommunisták és nem kommu­nisták, az egész Nemzeti Front támogatja. — Tolmácsoltuk szovjet ba­rátainknak a mi népeink sok­szor kifejezésre juttatott meg­győződését, hogy hazánk to­vábbi fejlődését a Szovjetuni­óval és a többi szocialista ál­lammal való kölcsönös testvé­ri, szövetségi kötelékekre akarják alapozni. — Kijelenthetem, hogy á tárgyalások eredményesek voltak, hogy ismét folytatni fogjuk együttműködésünket azon elvek alapján, amelyeken a szocialista testvéror­szágok kapcsolatainak épülnie kell, az igazi internacionalizmus alapján, amely magában fog­lalja az egységet és az együtt­működést és ugyanakkor az állami szuverenitás tisztelet- bentartását, valamint azt az elvet, hogy minden kommu­nista párt a maga országában maga valósítja meg a népe ja­vát szolgáló szocialista poli­tikáját, amelyért — mint már többször hangsúlyoztuk — ő viseli a teljes felelősséget a nép előtt. — Tárgyalásaink során az internacionalizmust nemcsak deklaráltuk. Mindkét fél kész­ségesnek mutatkozott, hogy további gyakorlati lépésekkel mélyítse el a kölcsönös együtt­működést a KGST és a Varsói Szerződés ker.etei között. A mi Csehszlovák Kommunista Pártunk sohasem árulta el ezeket az elveket és továbbra is politikája szerves részének tekinti azokat. — Ezzel kapcsolatban hang­súlyozni szeretném, hogy had­seregünk nemcsak a szocialis­ta közösség védelmének szi­lárd láncszeme, hanem kellő­képpen biztosítja államhatá­raink, s ezzel együtt a szocia­lizmus határainak védelmét is. — Meggyőződésem, hogy tárgyalásaink eredményeként nemcsak teljes jogunk. ha­nem kötelességünk is, hogy elsősorban előre tekintsünk, azokra a feladatokra összpon­tosítsuk erőnket, amelyeknek teljesítésére a Csehszlovák Kommunista Párt akcióprog­ramjában kötelezettséget vál­laltunk és amelyek megvalósí­tásához az ágcsernvői tárgya­lásokon valóban új lehetőség nyílt. Dubcek itt hangsúlyozta, hogy Agcsernyőn „szovjet ba­rátainkkal együtt — akiknek ezért hálánk és elismerésünk jár — becsületes munkát vé­geztünk. . — Ugyanilyen céllal jö­vünk össze Pozsonyban, ahová az SZKP-val egyetért­ve meghívtuk Bulgária. Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság és Len­gyelország kommunista és munkáspártjainak képviselőit is — mondotta Dubcek, majd beszéde befejező részében hangsúlyozta: — A pozsonyi találkozón fi­gyelmünket a kommunista pártok közös érdekeire össz­pontosítjuk és úgy fogjuk fel ezt a találkozót, mint gyakor­lati lépést ebben az irányban, az internacionalizmus és a nemzetközi kommunista moz­galom érdekében. A MÁV salgótarjáni külső •pályaudvarának északi felé­ben dolgoznak a vasútépítők. Teljes lendülettel kibontako­zott a vágányok, berendezések korszerűsítése. A közelmúlt­ban látványos operációt haj­tottak végre az állomáson. Mintegy száz vasútépítő és katona két nagy daru segítsé­gével az összehangolt, szerve­zett munka példáját adta. El kellett bontani hét csoport kitérőt, s helyettük beépíteni három csoport átszelési és két csoport egyszerű kitérőt, valamint egy csoport nyolc­száz méteres sugarú kitérőt, s beépíteni egy csoport kettős vágánykapcsolatot. A hatal­mas szerkezetet előre szerel­ték. A munka elvégzését há- romszáztizennégy méter vá­gány bontása, százhetvennégy új vágány építése, valamint az ideiglenes vágány lefekte­tése, egy vágány eltolása előz­te meg. A beemelés, szerelés időtartamára tizenkilenc órás vágányzárt rendeltek el, de mert a vasútépítők két egy­szerű kitérő beépítésével le­hetővé tették az átmenő for­galom folyamatosságát, vala­mennyi menetrendszerű sze­mély-, és tehervonat közle­kedhetett. Egyetlen szerel­vény kizárása vált csupán szükségessé. A munka szer­vezettségének köszönhető, Az ajándékozás — a legalább egyetlen szél virággal — pén­teken törvényszerű volt a bol­gár fővárosban. Ám, ha virág nem akadt, más is megtette. A Vlagyimir Poptamov utcá­ról például művészi tusrajzot készített — törökülésben az utca kövén, egy japán festő. A közönség figyelte, hogyan ala­kul a toll alatt a jellegzetesen bolgár házsor képe. A nézőse­regben meghúzódott egy japán lányka is. Amikor elkészült a rajz, a festő kitépte vázlat­hogy a vágányzárat is hama­rabb feloldhatták. Az operá­ció korszerű módszerének megválasztásával az építők egy hónapot nyertek. Egyébként, mint értesül­tünk; a salgótarjáni vasút­rekonstrukció ez évi program­jának nehezebb felét a vasút­építő főnökség elvégezte. Az eredmény már is előre látha­tó. Az állomásfőnök és az ál­lomás dolgozóinak nagy örö­mére, a munka befejezése után korszerűbb, teherbíróbb felépítmények, berendezések segítségével dolgozhatnak. A modern kitérőrendszer révén a pályaudvaron egyidőben rendezés, és átmenő forgalom is lebonyolítható. A nagysu­garú kitérő beépítése biztosít­ja a szerelvények áthaladá­sát sebességkorlátozás nélkül. Az év második felének leg­jelentősebb feladata: a pálya­udvar egyes számú vágányá­nak kivételével valamennyi vágány felbontása, illetve ki­cserélése. Ezen belül el kell végezni egy úgynevezett hár­fa beépítését: ez kitérő sor, mely az állomáson belül öt vágányt szel át. Végre kell hajtani a Hatvan felőli olda­lon egy ívkorrekciót: az egész felépítmény avult és a na­gyobb sebesség kedvéért nö­velik az ív sugarát is, továb­céjében kiállítást is rendeztek a különleges történelmi masz­kokból. Bár a város központjának es­ti kivilágítása gyönyörű, mégis úgy látszik, az sem elégíti ki a bolgárokat. A Lenin-téren, a Bulevard Vitosán, és a Knyaz Dond.ukovon újabb és újabb világító testeket szerelnek föl. A nagy készülődés nem is in­dokolatlan, hiszen az év leg­nagyobb bálját rendezik szom­baton este a vendéglátók. bá hatvan centiméterre eme­lik a szintmagasságát. A külső pályaudvar északi bejáratánál elvégzendő mun­kák határideje szeptember harminc: bíznak benne, hogy határidő előtt befejezik. A pályaudvar vágányainak, be­rendezéseinek cseréjét de­cember tizenötödikére végzik el. Ezzel sem lesz késedelem. Építés közben meg kell boly­gatni a postai kábeleket, te­lefonvezetékeket, gyenge­áramú kábeleket, a térvilágí­tás légvezetékeit. Sajnos, a kiváltás, áthelyezés is a vas­útépítőkre hárul, mert a MÁV illetékes szervezete csu­pán művezetést biztosít. Jövőre kerül sor a külső pályaudvar egyes számú vá­gányának, valamint a fűtőhá­zi kitérő és vágány átépítésé­re. Ugyancsak jövőre terve­zik a pályaemelést a külső pályaudvartól a főtéri megál­lóhely északi bejáratáig: kö­rülbelül a Zagyva-híd magas­ságáig. A pályaemeléshez mintegy negyvenezer köbmé­ter föld megmozgatására, a támfalak megépítéséhez pe­dig becslés szerint körülbelül hét—nyolcezer köbméter be­tonra lesz szükség. Ez utóbbi munkát a közúti és gyalog- aluljárók építésével együtt a MÁV hídépítői végzik majd el. Látványos operáció az állomáson Átépítik a salgótarjáni külső pályaudvari

Next

/
Thumbnails
Contents