Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-03 / 154. szám

Tisztázzák a félreértéseket ren meg a vásárlók bizalma Valijuk be őszintén: gazdaságirányítási rendszerünk re­formját hiába előzte meg minden részletre, így az árpoli­tikára is kiterjedő aprólékos elcikészí tő-fel világosító munka, bevezetését némi fenntartással vártuk. Január elseje aztán mindannyiunkat megnyugtatott: a legtöbb intézkedés és általában árpolitikánk rugalmasabbá tétele nem a vásárlók ellenére, hanem éppen érdekükben történt. Azonban min­den kezdet nehéz. Balassagyarmat főutcáján megtett rövid délelőtti sétám meggyőzött róla, hogy van még az árreform­nak néhány, elsősorban formai intézkedéseket érintő problé­mája, amelyek félreértésekre, visszaélésekre adnak alkal mat. A mezőgazdasági szakbol­tokban kétféle csavarhúzót kapni — árban kétfélét. Mé­retre és minőségre megegyez­nek, csupán az a különbség, hogy az egyiket a VASÉRT, a másikat a Szerszám és Kis­gépkészletező Vállalat szállí­totta. Az is előfordul, hogy azt a terméket is, amelyet ugyanaz a vállalat állít elő, kétféle áron kapja a vásárló. A gyártó cégektől ugyanis a nagy tételeket átvevő na­gyobb kereskedelmi vállala­tok olcsóbban kapják meg ugyanazt az árut, mint a ki­sebbek és olcsóbban is tud­ják értékesíteni azokat. Né­hány konfekcióáru ezért ol­csóbb a Centrum Áruházak­ban, mint a kiskereskedelmi vállalatok boltjaiban. Aztán a hármas és négyes árkategó­riába tartozó áruknál is le­hetnek eltérések. A vállalatok, kockázati alapjuk terhére a hármas ka­tegóriába tartozó áruk árait bizonyos határok között ön­kényesen változtathatják, a négyesbe tartozóknál szabad árak vannak. Az iparcikk kiskereskedelmi vállalat ba­lassagyarmati bútorüzletében keresett áruknál a hármas kategóriába tartozó bútorok­ra ötszázalékos felár állapít­ható meg. Az a szekrény, amely Balassagyarmaton ke­resett, de amelyet Szécsény- ben nem nagyon vásárolnak, itt drágább, mint ott. De a bútort szállító vállalat is ren­delkezik kockázati alappal, ő is felemelheti, vagy leenged­heti az árakat. Előfordul, hogy a balassagyarmati bútorbolt­ban ugyanaz az áru — annak ellenére, hogy a bolt változat­lanul hagyta az árát — az egyik nap drágább vagy ol­csóbb — az utóbbi ellen a vásárlók sosem tiltakoznak — mint az előttevalón. Időköz­ben a szállító vállalat is meg­győződött a szóban forgó bú­tor kelendőségéről és ő is rá­tette az engedélyezett felárat. Egy január 15-én kelt bel­kereskedelmi minisztériumi rendelkezés kimondja, hogy az árukon csak egy, mégpe­dig az új ár szerepelhet. A régi ár eltüntetése, leragasz- tása eloszlatja a vásárlók ag­gályait, az áthúzás azonban nem. Nem beszélve arról, hagy a boltvezetők néha egy­általán nem tüntetik fel az új árakat. így a cikkek vagy a régi árukon szerepelnek, vagy ár nélkül — mindkét eset manipulációkra ad lehe­tőséget. Az önkiszolgáló élel­miszerboltban. kapható befőt- tesgumi ára furcsa módon rövid idő alatt X.—, 1,10, 1,19, 2,60 forint volt. jelenleg 1,90. A csomagon viszont a régi, egy forintos ár látható. Nyilvánvaló, hogy a vevő in­kább a nyomtatott ármegje­Több mint hetven lakás kedvezménnyel A kormány felhatalmazása alapján — egyetértésben a MEDOSZ elnökségével — a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, a .pénzügy- miniszter, valamint az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter még az elmúlt év­ben intézkedett az állami gazdaságok dolgozóinak ked­vezményes lakásépítéséről. A rendelkezés, az OTP általá­nos lakásépítési kölcsönak- ciójának feltételeitől jelen­tős eltéréseket is engedélyez. Ilyen többek között, hogy a kölcsön felső határa száz­ezer forint, sőt kivételes esetekben 120 ezer forint is lehet. Az építési költséget 'már akkor is igénybe veheti a dolgozó, ha a saját hozzá- . járulás 10 százalék. A tör­lesztés leghosszabb időtarta­ma 25 év. Ugyancsak jelen­tős kedvezménynek számít, hogy az eredeti kölcsöntar­tozás összege 10, illetve újabb 15 százalékkal csök­ken, ha a dolgozó 10, illetve 15 esztendőt tölt el folyama­tosan a gazdaságban. Ezt az időt a kölcsönszerződés meg­kötésétől számolják és a leg­nagyobb kedvezmény 25 ezer forint lehet. A kölcsön 40 százalékát, a gazdaság bo­csátja a dolgozók rendelke­zésére, a többit pedig az OTP fizeti. A megye állami gazdasá­gaiban 1967—70-ig, 72 ilyen lakás építésére van lehető­ség. Az idén 19 lakás építé­sére kaptak kölcsönt az álla­mi gazdaságok dolgozói. A munkálatokat a gazdaságok többségében már elkezdték, s a munkáskollektívák is részt vállaltak az építkezés­ből. lölésnek hisz, mint a boltos­nak és vitába száll velük. A konfekcióboitakban az új mechanizmus során a bolt­vezető feladata lett, hogy a megadott vállalati haszon- kulcs szerint megemelje a nagykereskedelmi árra érke­ző ruhák árát és az így ka­pott eladási árat rávezesse a bizonylatokra és az árura. Általában megállapítható, hogy a régi és az új árpoli­tika közti különbség az ár­képzéssel adódó többlétmunka miatt a bolti dolgozókat súj­totta leginkább. A többlet- munka azonban visszaélések­re is lehetőséget ad, amennyi­ben a ruhákra nem írják rá azonnal a kiszámított árakat. Tapasztalható az is, hogy a boltvezetők az osztályos áru­kat nem különítik el, nem árazzák be és az alacsonyabb osztályú árukat magasabb áron értékesítik. Az is igaz, hogy sokszor nem lehet el­végezni az árazást, mert a nagykereskedelmi szállító vál­lalatok, hqgy minél előbb megszabaduljanak a raktárai­kat terhelő feleslegtől, az árut a kiindulást képező nagykereskedelmi ár feltünte­tése nélkül küldik ki. Az árpolitika hitelének megszilárdítása érdekében mindannyian sokat tehetünk — és kell is tennünk. A vá­sárlóknak hozzá kell szokniok egyes áruféleségek árainak kismértékű változásához. Nem szabad csak az egyik oldalról szemlélni a refor­mot: észre kell venni, hogy egyes árak emelésekor, mások legalább annyit csökkennek. A piac értékítélete nemcsak akkor érvényes, amikor az ember el akar adni valamit (piacon, bizományi áruház­ban, antikváriumban stb.) hanem bizonyos szabályozott keretek között akkor is, amikor az állam válik eladó­vá. Ugyanakkor a vállalatok központjainak és boltjainak is érdeke, hogy tisztázzák a félreértésekre alkalmat adó rendszabályokat, hogy a vá­sárlók bizalma ne rendüljön meg az árreform egyébként hasznos intézkedéseiben. B L. fiiért maradiul* le? Nem pontos adatok szerint a női fehérneműgyár homokte- renyei telepének dolgozói az első félévben adósak marad­tak 15 ezer darab fehérnemű­vel. A lemaradás okai között találjuk a gyakori átállásokat, a dolgozók szakmai gyakorla­tának hiányát, de elég jelen­tős — 15 százalék — azoknak a száma, akik valamilyen ok­nál fogva elhagyták az üze­met A kilépők között vannak, akik férjüket követve' Dunán­túlra mentek dolgozni. Van, aki másutt jobb helyet kapott, többen családi problémájukra hivatkozva hagyták ott mun­kahelyüket. Csupán ketten vol­tak olyanok, akik kevesellték a fizetést. A homokterenyeiek elmara­dását a vállalat többi részle­ge pótolta. Ha a második fél­évben jobban nekigyürkőznek a munkának, még jobban meg­találják egymás segítő kezét, akkor az év végéig pótolhat­ják „az első félidőben” szer­zett adósságot. De csak ebben az esetben! Négyszögölenként két tulajdonos Tsz-iag-oknak majdnem Ing-yen — Hárman is bírják az iramot Az új földtörvény végre- hogy a házat a nagyapa épi- hajtása fontos politikai, gaz- tette, róla a fiára, erről pe- dasági és — ügyviteli fela- dig az unokára szállt. Ha a dat. ősi jogász-szállóige szól így: „Aki a telekkönyvben bízik, nem csalatkozik.” Ugyanez teljesen komoly megfogalmazásban: Az ingat­lan minden kétségen felül álló tulajdonjogát csak a te­lekkönyv bizonyítja. Azt, hogy a telekkönyv híven tükrözze a tulajdonviszonyo­kat, régi és új jogszabályok biztosítják. Előírás, hogy a községi tanács az örökhagyó elhalálozását követő tizenöt napon belül készítse el a ha­gyatéki leltárt, s azt juttassa el a területileg Illetékes álla­mi közjegyzőhöz. Az ő köte­lessége, hogy megtartsa a ha­gyatéki tárgyalást. Ingatlan után az örökösöknek hat százaléktól hatvan százalékig terjedő öröklési illetéket kell leróniok. Az illeték mértéke igen méltányos: a valóban jelentős hatvan százalék fi­zetésére csak több százezer forintos hagyaték esetén kö­telesek az örökhagyóval na­gyon távoli rokonságban ál­ló örökösök. A telekkönyvi átírás érde­ke az államnak — az illeték miatt. Méginkább érdeke az új tulajdonosoknak. Anélkül, hogy nevére átírnák, ma már senki sem vesz házat, telket. Építési engedélyt, épí­tési kölcsönt — például — csak telekkönyvi tulajdonos kaphat. Téved, aki azt hiszi, hogy az átírási illetéket va­lahogyan megtakaríthatja a késlekedéssel. Tegyük fel, telekkönyvi átírás a nagyapa nevéről közvetlenül az uno­káéra történik, az apára eső százalékot is meg kell fizet­ni. Minél később történik a rendezés, annál nehezebben megy. Egy-egy ingatlan tu­lajdonjoga — tréfásan szólva — úgy osztódik, mint a ba- cilus: egyből kettő lesz, ket­tőből négy, négyből nyolc ... Az átírás elhanyagolása mi­att állt elő a balassagyarma­ti járás egyik községében, hogy egy hetven négyszög- öles telkecskének — névleg — harmincöt tulajdonosa volt. Persze, hogy csak név- leg; hiszen a „tulajdonosok” némelyike már százötven esztendős volna. Azt felku­tatni, hogy melyik tulajdo­nos hol él, s hogy él-e egy­általán, nem mindig egysze­rű feladat. Ilyen esetekben gyakori a holttá nyilvánítási eljárás: — főként a második világháborúban eltűnt sze­mélyekkel kapcsolatban. Az elmondottak érzékelte­tik, mennyire fontos köz- és magánérdek a tulajdonviszo­nyok rendezése mellett az állami (telekkönyvi) nyilván­tartások rendezése. Mind az igazságügyi, mind a felsőbb államhatalmi szervek megte­szik ennek érdekében a ma­gukét. A megyei bíróság pél­dául rendszeresen ellenőrzi a közjegyzők munkáját. Leg­utóbb ismét megállapíthatta, hogy egyiküknél sincs elma­radás, — noha megyénkben csak hárman dolgoznak, & ügyforgalmuk jóval megha­ladja az országos átlagot. A megyei tanács körülbelül tíz­éves rendelkezése alapján kell a községi tanácsoknak negyedévenként kimutatást készíteniük az elhalt szemé­lyekről, s arról. elkészítet­ték-e a hagyatéki leltárt. A megyei főügyészség nemrég megvizsgálta, hogy a tanácsi vezetők teljesítik-e ezt a kö­telezettségüket. A feltárt hiá­nyosságok miatt csupán a ba­lassagyarmati járásban nyolc községi tanácsi vezető ellen indult fegyelmi eljárás. A felsőbb vezetés ilyen szigorú eszközzel is el kívánja érni, hogy a közjegyzői, a telek­könyvi munka ütemes, za­vartalan legyen. A beszolgáltatási rendszer idején a parasztság nem tö­rekedett arra, hogy telek­könyvi tulajdonos legyen. A háború alatt sok helyütt el­pusztult a kataszteri nyil­vántartás. — ez szintén aka­dályozta a telekkönyvi ren­dezést. A gátló okok ma már megszűntek; az állam anyagi kedvezménnyel is támogatja a parasztságot abban, hogy ingatlanának telekkönyvi tu­lajdonosa legyen. Azoknak számára — például — akik­nek földjét a termelőszövet­kezet műveli, az eljárási ille­ték mindössze két százalék. A kívülállóknak szintén ér­dekük a telekkönyvi rende­zés, hiszen annak hiányában a közös gazdaság nem fizet­het földjükért megváltási dí­jat. Másfél ezer forint jutalom a legjobbaknak Kezdődik a kombájnotok versenye A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a MEDOSZ és a KISZ Nógrád megyei Bizottsága ver­senyt hirdet a kombájnosok között. A vetélkedés a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére indul. Az a célja, hogy a lehető leg­gyorsabban, szemveszteség nél­kül takarítsák be a gabona- termést a szövetkezeti földek­ről. A kombájnosok munkáját az aratás megkezdésétől, au­gusztus 20-ig értékelik. A vetélkedő három legered­ményesebb kombájnosét pénz­jutalomban részesítik. Az el­ső helyezett 1500, a második 1200, a harmadik pedig ezer forint jutalmat kap. Külön hatszáz forinttal jutalmazzák a versenyben legjobban sze­replő Ifjú kombájnost. A verseny értékelésére, a díjak, oklevelek odaítélésére szeptember 15-én kerül sor Salgótarjánban, a MEDOSZ megyei bizottságán. Ön miről szeretne olvasni? Az első kérdést egy hiva­talban tették fel. A Népszabadság foglalko­zott a fővárosi vízműveknél zajló munkákkal. Ennek során beszámolt arról, hogy köny- nyűbúvárok vizsgálják a Du­na menti kutak csatorna­rendszerét. Az írásban szó volt egy könnyűbúvárról, aki a levegő nélkül maradt, ve­szélyben levő társát élete kockáztatásával sem tudta megmenteni. A csatornában kellett hagynia, az utolsó lé­legzetvétellel tudta csak sa­ját magát is a felszínre küz­deni. — Mi történt a csatorná­ban maradt könnyűbúvárral? Egyáltalán, hol történik, mi­lyen a lejárás a csatornába? Hogyan történt, mi okozta a balesetet? A sok olvasó közül egy er­ről szeretne hallani. A baj­ba jutott könnyűbúvárt bizto­san kihozták a csatornából. Hogy életben marad-e vagy nem, erre csak az illetékesek tudnának válaszolni. Egy másik kérdés kevésbé rejtélyes: mikor épül fel a borsosberényi orvosi rendelő? Valaki azt mondta; négy éve épül. mint a Luca széke. A községi tanács elnökétől tudom, hogy kemény fába vágták a fejszéjüket, amikor a mintegy félmilliós beruhá­záshoz hozzákezdtek. De nem lehetett halogatni tovább az építés elkezdését, mert a je­lenlegi rendelő egy harmad­osztályú vasúti váróteremnek is szegényes. A rétsági járási főorvos úgy nyilatkozott, hogy a lé­tesítmény építése azért hú­zódott el, mert a pénzügyi forrásokat csak lépcsőzetesen tudták biztosítani. A korsze­rű, váró- és mellékhelyisé­gekkel ellátott rendelőhöz háromszobás Összkomfortos orvosi lakás tartozik majd, a szükséges melléképületekkel. A járás új egészségügyi bázi­sa tanácsi kezelésben, jelen­tős társadalmi múnkával ké­szül. Még ebben az évben várhatóan átadják rendelte­tésének, ^és 1969 első negye­dében az orvosi állás betöl­tésre kerül. Gréczi Ferenc pedagógus kérdése így hangzik: mikor kezdik már el az útépítők a Patak—Borsosberény közötti útszakasz portalanítását? A tél végén teherautók hosszú sora hordta a zúzott követ az út szélére. Remény volt rá, hogy az útépítés rö­videsen megkezdődik. de Horpácson, a falu közepén, hosszú idő óta érintetlenül szomorkodik a körülbelül fél­száz, bitumennel teli hordó. A zúzott kő az országút szé­léről nagyobb részben beom­lott a vízvezető árokba, a többit széttaposták a jármű­vek. A nagy halmoknak csak a nyomai maradtak meg. A dohányosok kedélyét az utóbbi időben a filteres ci­garetták hiánya és a szűkös kínálat csapnivaló minősége izgatta fel. A Fecske tovább­ra is hiánycikk. Ha mégis hozzájut az ember, több vele a bosszúság, mint az öröm. A filterek ragasztása rossz, s cigaretták törődöttek, né­hány dobozban, ami koráb­ban talán soha sem fordult elő, még egészen kétrét gör­nyedt „egyedekkel” is talál­kozhat a dohányos. A vásár­lók egymást kérdezgetik, mi lehet az oka a hiányos ellá­tásnak. a minőségromlásnak ? Hogyan lehet az, hogy az új­ságokban erről jóformán egy sort sem lehet olvasni? 'Magáról a tényről, a jogos panaszokról, kifogásokról, íme, lehet olvasni. A válasz ezután már az illetékesek dolga. .. K. S. Barcelona: 48 fok Két órán át öntözték a hidat Hőhullám söpör végig égész Európán, ahol az időszakhoz képest sokfelé rekord hőmér­sékletet mértek. Barcelónában a hét végén 48 fokos hőség volt, és hasonlóan magasra emelkedett a hőmérő higany­szála az egész spanyol félszi­geten. Bajorországban és Hessen- ben 33 fok volt árnyékban. Londonban hétfőn volt a nyár eddigi legmelegebb nap­ja, annyira, hogy a londoni híres függőhíd. amelynek egyes részei a meleg következ­tében deformálódtak, nem tu­dott lecsukódni. Két órán át öntözték, hogy lehűljön. ■>.* ismét lecsukható legyen. A londoni repülőtéren 32,5 fok Celsiust mértek. Kiusu és Sikoku japán szi­geteken. ahol hétfő óta 20 cen­timéter csapadék hullott egy trópusi vihar ideje alatt, föld­csuszamlás következtében ezer lakóház pusztult el. A föld­csuszamlásoknak egy halálos áldozata is volt. \em mindennapi teljesítmény Nicole Hubert párizsi gép­írónő percenként 260 szó se­bességgel a gépírás világbaj­noka lett. Nem régen percen­ként 280 szóra emelte rekord­ját. „Percenként 000 szó sebes­séggel is tudnék írni, de senki nem képes ilyen gyorsan dik­tálni" — jelentette ki Nicole Hubert. NÓGRÁD — 1968. július 3., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents