Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-14 / 164. szám
■ Az országgyűlés befejezte ülésszakát (Folytatás az 1. oldalról) kiküszöbölését várjuk, miközben brüsszeli képviseletünk kész arra, hogy az érdekeltekkel tanulmányozza a szélesebb európai gazdasági együttműködés lehetőségeit. Igen meleg szavakkal emlékezett meg a külügyminiszter a magyar párt- és kormányküldöttség legutóbbi szovjetunióbeli látogatásáról, a két nép mély barátságáról tanúskodó tapasztalatokról, s a magyar történelemnek túzokról a küszöbön álló nagy évfordulóiról. amelyek ugyancsak összefüggnek a Szovjetunióval és a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. A tárgyalásokról és a Szovjetunió kezdeményezéseiről, szólva hangsúlyozta. hogy a szovjet javasbániával is javuljanak kapcsolataink. összefoglalóan, a szocializmus országairól szólva, Lenin egyik, 1916-ban elhang- zott kijelentésére utal — minél több ország lép a szocializmus útjára, annál többféle módon fog épülni á szocializmus —, s hozzátette: azt már tudjuk, hogy milyen sokféle kapitalista ország van, de csak most kezdjük megtanulni, elfogadni és elviselni, hogy milyen sokféle szocialista ország lehet. Beszédének befejező részében a külügyminiszter nyugati szomszédunkkal, az Osztrák Köztársasággá] általában egészségesen fejlődő kapcsolatainkról emlékezett meg. Rámutatott, hogy miután határaink Európa két felének határai is, Az országgyűlés ülésterme a tanácskozás alatt (MTI foto —Pálfai Gábor felvétele) latok a fegyverkezési verseny megfékezésére, a békés rendezésre, — megfelelő nemzetközi összefogás esetén ■— megteremthetik az emberiség békés fejlődésének feltételeit. Mi éppen ezért a Szovjetunióhoz fűződő baráti és szövetségi kapcsolataink ápolásában nemcsak, mint legnagyobb szomszédunkkal. gazdasági stabilitásunk lényeges támaszával, függetlenségünk és biztonságunk elsőrendű biztosítójával keressük a kapcsolatok bővítését, hanem a nemzetközi béke és biztonság legfőbb mai zálogával is. A Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsági szerződést, a lengyel párt- és kormányküldöttség, majd a csehszlovák küldöttség budapesti látogatását értékelte ezután a külügyminiszter, s megjegyezte, hogy Csehszlovákiával aláirt új szerződés országgyűlési tárgyalása idején bővebben is foglalkozni kíván a két ország kapcsolatával. Most azt a bizalmat és reményt szeretnénk kifejezni — mondotta —, hogy a csehszlovákiai belső folyamatok végső kifejlődésükkel hozzá fognak járulni a szocialista világrendszer nemzetközi tekintélyének növeléséhez és közös külpolitikai lépéseink hatékonyságának erősítéséhez. Bejelentette, hogy előkészületben van a magyar- bolgár és a magyar—román új barátsági szerződés, jól és egészségesen fejlődnek a baráti kapcsolatok a Jugoszláv Szocialista Köztársasággal, amely- lyel, mint eddig is, további találkozókra, tárgyalásokra számítunk Sokféle szoeialisln orszá« lehel Az a törekvésünk — jelentette ki a továbbiakban —, hogy az ismert viták ellenére a Kínai Népköztársasággal és Aláz európai viszonyoknak sokat kell még változniuk ahhoz, hogy ebben a helyzetben, soha, semmi probléma ne legyen. Jelen tŐ6 eseménynek ígérkezik kapcsolatainkban — hangsúlyozta —, a Minisztertanácselnökének közelgő bécsi látogatása. A francia külpolitikai tevékenységről azt mondotta, hogy az segít az európai feszültség enyhítésében, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy a francia választási eredmények alakulásában a mai francia külpolitika Is szerepet játszott Remélhető, mondotta, hogy a magyar- olasz kapcsolatok néhány, részben mondvacsinált problémáját is sikerül közös jóakarattal kiküszöbölni. Az Egyesült Államok vonatkozásában bejelentette, hogy megkértük az agrementet kijelölt nagykövetünk számára, amit megadtak, s nagykövetünk rövid időn belül elfoglalja állomáshelyét. Egyéb európai kapcsolatainkról szólva bejelentette, hogy a hónap végén Ankarában magyar—török külügyminiszteri megbeszélést tartanak, s megnyitjuk a rodostói Rákóczi emlékmúzeumot. Számos más országgal is előkészületben vannak hivatalos kormányközi tárgyalások, amelyek mindmind hazánk nemzetközi kapcsolatainak bővítését célozzák. Vila az expozéról A külügyminiszter expozéja feletti vitában elsőnek Gosztonyi János képviselő szólalt fel. Az arab—izraeli konfliktussal kapcsolatban kijelentette: a kialakult viszonyokért egyértelműen Izrael a felelős. Most Izraelnek kell lépnie. A jelek azonban sajnos azt mutatják, hogy erre nem hajlandó. Sok munkára van még szükség ahhoz, hogy a viharfelhők elvonuljanak. A nemzeti kérdésről szólva a magyar kisebbség ügyét illetően hangsúlyozta, hogy a megoldás mindenekelőtt népeink közelítése. Közvéleményünket ellenben foglalkoztatják a csehszlovák események- Lehet-e párhuzamot vonni 1956-tal? — vetik fel egyesek. Ügy semmi esetre sem — mondotta a képviselő —, mintha Csehszlovákiában ellenforradalom lenne. Csehszlovák elvtársaink harcolnak az antiszocia- lista és jobboldali erőkkel szemben. A helyzet kialakulásáért a régi vezetést terheli a felelősség. E hibák alapján szemtelenedtek el a különböző típusú elemek, A jobboldali erők felelevenítésével kapcsolatban említette meg a Literarni Listy emlékezetes cikkét, amely támadás a magyar—csehszlovák barátság ellen, valamint a „Kétezer szó” című felhívást. Majd hangsúlyozta: álláspontunk, szolidaritásunk és hitünk nem változottNagy Miklós felszólalásában az Interparlamentális Unió legutóbbi ülésszakán végzett munkáról, Kelen Béla a külpolitikai tájékoztatás fontosságáról szólott. Méhes Lajos a többi között kijelentette: pártunk és kormányunk külpolitikája ifjúságunk ro- konszenvével találkozik. Imponáló ifjúságunk egysége Vietnam támogatásában. Az országgyűlés a külügyminiszter válasza után a kormány külpolitikai tevékenységét jóváhagyta. Ezután került sor a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság közötti barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megtárgyalására, A törvényjavaslatot Péter János nyújtotta be. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény megújítása során figyelembe vették a két évtized eredményeit és a nemzetközi helyzet változását. Ezután Darvast István a külügyi bizottság előadója előterjesztette az egyezmény törvénybe iktatására vonatkozó javaslatot. Szólott a két nép évszázados történelmi kapcsolatairól, amelynek során mindig megtaláltuk egymás segítő kezét. Ez a barátság a második világháború után két testvéri ország barátságává alakult — mondotta. A törvényjavaslathoz Csapó Ernő és Csáki István szólott hozzá. Ezután az országgyűlés egyhangú szavazással törvénybe iktatta a törvényjavaslatot, majd Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke bezárta az országgyűlés ülésszakát. NÓGRAD - 1968. július 14., vasárnap Bármerre jár az ember, a bulgár hegyekben, gránit oszlopok és művészi szobrok őrzik a fasiszták elleni partizánharc hőseinek emlékét. A hegyek ormán emelt magas- baszökő emlékművek — miként a hatalmas fák — me- mentóként merednek az égnek. Megható a nép hőseinek tisztelete, az emlékezés. A bulgár nép féltve őrzi a betolakodók elleni hősi harcok emlékeit. Köztudott, hogy Bulgária, sok évszázados elnyomás után, csak a XIX. században nyerte vissza szabad államiságát. nemzeti függetlenségét. „Pápai tréfa” A Fekete-tenger parti fürdőváros: Várna emléke, mindenekelőtt a tenger hűs vizét, a forróság utáni kellemes, szellős estéket juttatja eszünkbe. De ha egy kicsit jobban elgondolkodunk, a magyar történelem is mond nekünk valamit erről a városról, csupán vissza kell kanyarodnunk a XV. századhoz, amikor Dél- kelet-Európa népei erejüket a puszta létüket fenyegető töröl; hódítók feltartóztatására egyesítették. Hiszen a hódítás függetlenségüket, a rablópusztító, élösdi uralom pedig nemzeti fejlődésük alapjait rendítette meg. A harc a török hódítók, a haladás akkori fő ellensége ellen folyt, s ebben a harcban, — amely a magyarságot a XV. század derekán az európai politika hómEGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN Koszigin Stockholmban — A Közel-Kelet békéjéért — A Francia KP Központi Bizottsága a választásokról — Kétmilliárd dolláros injekció Erősödik a japán ellenzék Az elmúlt hét nemzetközi eseményeinek krónikájában első helyre Koszigin szovjet miniszterelnök stockholmi útja kívánkozik. A szovjet—svéd kapcsolatok az utóbbi időben, figyelemre méltóan fejlődtek. Nemrég szovjet szabadalommal helyeztek üzembe egy nagy vegyi gyárat Göteborgban, néhány hete 100 nagy svéd cég bizottságot alakított a Szovjetunióval való kereskedelemből következően. A két ország tudományos együttműködésének keretében igen nagyszabású kutatóorvos-cserére, sőt az atomenergia ipari és gyógyászati felhasználását vizsgáló atomtudósok cseréje kerül sorra, ez egyébként az első eset, hogy a Szovjetunió nyugati tudósoknak enged bepillantást atomkutatásaiba. A felsoroltak egyébként csak kiragadott példák. Bizonyos, hogy Koszigin svédországi látogatása során gazdasági és tudományos együttműködésében az eddiginél is szélesebb utat nyit. Nemzetközi vonatkozásban azonban még fontosabb az a határozottan pozitív álláspont, amit a svéd kormány napjainak legégetőbb problémája, a vietnami háború kérdésében elfoglal. Stockholm két ízben adott otthont a délkelet-ázsiai agressziót elítélő vietnam-konferen- clának. Itt tartotta meg első tárgyalási ciklusát a Russell-féle nemzetközi társadalmi bíróság. Tavasszal a svéd kultuszminiszter — aki egyébként a kormányon levő szociáldemokrata part egyik vezetője — olyan éles szavakkal ítélte el a vietnami agressziót, a svéd miniszterelnök pedig olyan hevesen helyeselte ezt, hogy Johnson dühében visszarendelte stockholmi követét. A semleges Svédország kormányának nemzetközi tekintélyét jelentősen növeli ez a jó. zan, reális és igazságos álláspont. Jogos az a várakozás, hogy Koszigin stockholmi útja nemcsak a két országot közvetlenül érintő kérdésekben hat majd jótékonyan, hanem fontos hozzájárulás lesz a nemzetközi feszültség enyhüléséhez is. Nasszer elnök moszkvai látogatását, — amely három nappal tovább tartott a tervezettnél —, és tárgyalásait a szovjet vezetőkkel, nagy érdeklődés kísérte világszerte. A megbeszélések napirendjén természetesen mindenekelőtt a Közel-Kelet problémája szerepelt, A kiadott közös közlemény ismételten állást foglal a Biztonsági Tanácsnak a rendezésre hozott határozata mellett. Újból leszögezi, hogy a konfliktus megoldásának első lépése a megszálló izraeli csapatoknak az elfoglalt területekről történő visszavonása kell hogy legyen. Az a tény, amely szerint az EAK ismét leszögezte: kész feltétel nélkül elfogadni és végrehajtani a Biztonsági Tanács határozatát* arra utal, hogy a tárgyaló felek a konfliktusnak változatlanul politikai, nem pedig katonai eszközökkel történő megoldását szorgalmazzák. A tanácskozáson azonban az az elhatározottság Is kafejezésre jutott, hogy a felek — ha szükséges — készek a térség katonai védelmének biztosítására is. Különösen indokolja ezt, hogy éppen Nasszer moszkvai tárgyalásai idején Izrael súlyos támadást hajtott végre a Szuezi-csatoma térségében. Főleg Szuez városában okoztak nagy károkat emberéletben és anyagi javakban. Az Egyesült Államok ugyancsak e napokban jelentette be, hogy rakétákat szállít az izraeli hadseregnek. E héten tartotta ülését a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. Megvitatta a párt helyzetét és jóváhagyta a Politikai Bizottságnak a Franciaországban legutóbb végbement események idején hozott határozatait. A Központi Bizottság helyesnek ítélte meg, hogy a párt nem ugrott be a gaulleista provokációknak és a sztrájk idején csak politikai eszközökhöz nyúlt a dolgozók leglényegesebb követeléseinek kiharcolása érdekében. Ha a párt felült volna annak a gaulleista illúziókeltésnek, hogy „A hatalom üres”, és megpróbálta volna a hatalmat erőszakkal megszerezni, úgy ez az adott körülmények és erőviszonyok mellett a dolgozók tömeges lemészárlásához, és elkerülhetetlenül a párt szétveréséhez vezetett volna. Súlyosbította a körülményeket, hogy a zavarosban halászó anarchista, álbaloldali elemek goromba provokációkkal minduntalan ürügyet teremtettek a rendőrség brutális fellépésére. A dolgozók nagy tömegei helyeselték a párt magatartását. Erre mutat, hogy május közepe óta újabb 23 ezer ember kérte felvételét a pártba. A választás eredményeit értékelve, a Központi Bizottság megállapította, hogy minden ötödik francia választó a kommunista pártra adta szavazatát, Csak a mélységesen igazságtalan választási törvény miatt kapott a párt mindössze 34 mandátumot, azaz 00-nál kevesebbet, amennyit a szavazatok arányában kapnia kellett volna. Figyelemre méltó pénzügyi, de hutásában jelentős politikai esemény zajlott le Angliában. Jó fél évvel az angol font emlékezetes leértékelése után a bizalom Anglia valutája iránt ismét annyira megrendült, hogy újabb leértékelés fenyegetett. Attól lehetett tartani, hogy amennyiben a Brit Nemzetközösség államai kivonják a londoni bankokban elhelyezett pénzüket, ez valóságos katasztrófát idéz elő. A világ 12 nagy bankja ezért úgy döntött, hogy kétmilliárd dolláros hosszúlejáratú kölcsönnel siet a font sterling segítségére. A friss vérátömlesztés elhárította a közvetlen pénzügyi krízist, ugyanakkor a Wllson-kormány és a munkáspárt politikai pozícióit is megszilárdította. A munkáspárt vérmesebbjei lelke- sültségükben már „Angol gazdasági csodát” emlegetnek. Mindaddig azonban, amíg a font leértékelésének csak káros, a dolgozó kisembereket sújtó hatása mutatkozik, nincs ok túlságos optimizmusra. A hét krónikájához tartozik még a japán felsőházi választás, Ezúttal a felsőház tagjainak csak a felét választották újjá, a mandátumok elosztásában lényeges eltolódás nőm történt. Japánban végbemenő mind gyakoribb tüntetések az amerikai támaszpontok és a japán kikötőkbe látogató amerikai atomtenger- alattjárók ellen azonban arra mutatnak, hogy az ország népének parlamenten kívüli ellenzéke egyre erősödik. Könnyen lehet, hogy a soron következő parlamenti választáson ez már a mandátumok elosztóban is kifejezésre jut majd. Fábián Ferenc Közös múlt a Fokate-tenger partján lokterébe állította — kerültek I. Ulászló — III. Wladiszlaw néven lengyel, király — csapatai Várna alá. 1444 júliusában a tíz évre kötött szegedi békét Ulászló, a pápa követelésére megszegte és megtámadta a törököket. Azért tette ezt, mert a pápa, Velence, Genova és más nyugati hatalmak megígérték, hogy flottájukkal megakadályozzák a Kis-Ázsiában tartózkodó török főerők átkelését a Boszporuszon. Ebben az ígéretben bízva Hunyadi János is támogatta a hadjáratot. A nyugati hatalmak azonban nem tartották meg Ígéretüket, s a szultán — senkitől sem zavartatva — áthajózta Európába a kis-ázsiai erőket, és Várnánál elvágta Ulászló seregének útját. A sereg háta mögött portyázó csapataival pedig megakadályozta a visszavonulást, Ulászló cserbenhagyásával — Marx szavaival élve: a „pápai tréfa" következtében — a hadak csapdába kerültek és súlyos vereséget szenvedtek, A csatában Ulászló elesett és Hunyadi menekülésre . kényszerült. Eddig a történet. Közös sors akkor és ma Az 1444. november 10-én vívott Vérzivataros csata lengyel. magyar, román, cseh és horvát hőseinek emlékét nagy gonddal és megbecsüléssel őrzi a bulgár nép. Először 1933- ben emeltei; emléket Ulászló — ahogy a bulgárok mondják Wladlslaw Varnensi — tiszteletére. A mauzőleüm szarkofágja jelképes, mert Ulászló holtteste eltűnt a csatatéren. Bulgár barátaink az utóbbi években gyönyörűen kiépítették a mauzóleum környékét, parkot varázsoltak köréje. A park egyik festői szépségű sétányának szélén hatalmas kőtömbök hirdetik a csatában elesett hősök emlékét. Nincs abban semmi ellentmondás, hogy ezeket a hatalmas kőtömböket a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, és a Bolgár Nép- köztársaság címerei díszítik, mintegy szimbolizálva ezzel a közös múlt és a jelen sorsközösség összefüggését, bizonyítva, hogy épp úgy, mint ötszáz- huszonnégy évvel ezelőtt a világuralomra törő török hódítók ellen, ma is közös frontban állunk a haladás ellenségeivel szemben. Számunkra megkapó, hogy Ulászló mauzóleumával szemben állították fel Hunyadi János szobrát. Pajzsán a hagyományos hollóscímer. Hunyadi erőteljes fehérkő-alakja az ügy igazába vetett hitet sugározza. A mauzóleumtól kissé távolabb modern vonalú, kívül- belül rendkívül impozáns emlékmúzeum emelkedik, ahol a csató relikviái: fegyverek, a csatában részt vevő nemzetek fiainak harci ruhái, zászlói, a csata térképei találtak otthonra. Az emlékmúzeum egyik fülkéjében állították fel Hunyadi János gyulafehérvári szarkofágjának másolatát és mellszobrát. S ami megdobogr tatta szívem: fehér márványtábla, rajta magyar nyelvű felirat — Debrecen párt- és társadalmi szervezeteitől. Gondoljanak hozzá mindehhez egy rendkívül kedves fiatalembert, aki nagy szeretettel és hozzáértéssel mutatja be nekem a látnivalókat. Bizonyos vagyok benne, hogy amikor már elárasztotta az embert az aranyló homokot égető csodálatos napfény, a Fekete-tenger kellemes hűs vize után is felüdülést jelent egy szép kirándulás a jelenből a múltba, amely mint egykor, ma is közös. Boros Béla 1