Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-13 / 163. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A M. F G Y E I TANÁCS LAPJA XXIV. EVF., 163. SZÁM ARA: 70 FILLER 1968. JÚLIUS 13., SZOMBAT napirenden a mezőgazdaság' és az építőipar A Salgótarjáni Ruházati Kész különösen az elmúlt években, indult nagy fejlődés­nek. A megyeszékhely igé­nyeinek kielégítése mellett arra is törekedtek, hogy a környező községek dolgozói­nak is segítsenek. Üj részle­get hoztak létre Nagybátony- ban, Somoskőújfaluban, leg­utóbb, ez év április elsején pedig Zagyvapálfalván. En­nek az üzemnek az átalakí­tására mintegy negyedmillió forintot költöttek. A btsz ter­méke túljut a megyehatáron is. A 134 tag munkája legja­vát adja, különösen sok di­cséret hangzik el az egyenru­házati és a konfekció részleg­re. Minőségi munkát végez­nek a női és férfi méretes szabók is, sok a megrendelé­se a kalapüzemnek. A kis kollektíva termelési feladata ebben az évben már megha­ladja a 11 millió forintot, ami jóval több az elmúlt évinél. Szélesedik a demokratizmus Választmányi ülés a MESXÖV-nél nélkülözheti a magasan képzett szakembereket. A szövetkezeti demokráciát a legkevésbé sem sérti, ha a kormány bizonyos végzettséghez köti a legfonto­sabb mezőgazdasági munkakö­rök betöltését, s alkalmazza, illetőleg tovább kiegészíti az ezzel kapcsolatos előírásokat. A miniszter egyetértett azzal, hogy ez a követelmény idősze­rű, egyszersmind felhívta a figyelmet a diplomával ugyan nem rendelkező, de nagy- tapasztalatú mezőgazdasági szakemberek megbecsülésének fontosságára. A mezőgazdasággal foglalko­zó képviselők közül többen megelégedéssel szóltak arról, hogy • növekszik a termelőszö­vetkezetekbe belépők száma és mind több közöttük a fiatal Ez végsősoron a helyes me­zőgazdasági politika és a me­zőgazdasági üzemek javuló gazdálkodásának eredménye. Miután a múlt évi költség- vetés végrehajtása és ezzel összefüggésben az idei gaz­dálkodás volt napirenden, új­ra meg újra előtérbe kerül­tek a gazdaságirányítás be­vezetésének eddigi legfőbb ta­pasztalatai. Éppen ezért kü­lönösen nagy figyelemmel hallgatta az országgyűlés dr. Csikós Nagy Béla, államtit­kárnak, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének beszá­molóját. Az élet alapjaiban máris igazolta a reformelha­tározásokat — jelentette ki az államtitkár — erre val­lanak a kibontakozó társa­dalmi kezdeményezések a gazdaságban, az ésszerű mun­ka erősödő tendenciája, va­lamint a termelés és a ke­reslet kibontakozó egészséges kölcsönhatásai. Ami a meg­valósult árreformot illeti, an­nak ellenére, hogy ez mint­egy 2 millió termékfajtát érintett, s idő közben is ha­vonta 15 ezer termék cseré­lődik ki. nem mutatkozik kü­lönösebb eltérés az ipar ter­vezett és ténylegesen megva­lósuló nyeresége között. A félkész termékek és a beru­házási javak árszínvonalára hatást gyakorol a kereslet és a kínálat, így tehát az árak jelzik azt a bizonyos feszült­séget is, amelyek a beruházások piacán megmutatkoznak. Az első félévi termelés fejlődése erőteljesebb a vártnál, ennek ellenére az anyagellátási gon­dok növekedtek, a kereslet feltűnő az acélok, szintetikus anyagok, vasszerkezetek stb. — iránt, amelyeknek fokozott (Folytatás a 2. oldalon.) Az új gazdaságirányítási rendszer nagyobb feladatok elé állítatta a ktsz vezetőit is. A termékek értékesítésére er­re az évre már közvetlen szállítási szerződést kötöttek a pásztói, a szécsényi földmű­vesszövetkezettel fél-fél mil­lió, a tiszafüredi földműves­szövetkezettel mintegy 400 ezer forint értékben, a Nógrád megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalattal. A feladatok teljesítésére két szocialista címért küzdő bri­gád alakult 12 taggal. Szakmunkáshiánnyal küzd a ktsz. A szakemberek pótlásá­ra az elmúlt napokban négy leányt állítottak munkába, akikből betanított munkások lesznek. Boző József szalag­vezető a fiatal lányoknak mutatja a munka fogásait Április elsején nyílt meg Zagyvapalfalván az új részleg, ahol harminc munkás elhelyezést. Az üzemben az idén 6500 öltöny elkészítését tervezik nyert Építőtábor—68. * I i tcsfoor nógrádi vezetés Évek óta egyre nehezedő feladat igazságot tenni az épí­tőtáborokba jelentkező fiata­lok között. Az idén is sokszoros volt a túljelentkezés. Nógrád egyetlen, s most már negyedik éve eredményesen működő épí­tőtábora az idén — egészen I pontosan július 14-én, vasár­lamint alapszabálymintát adott ki, hogy segítse a munkát. Az előadó hangsúlyozta; az új alapszabály kialakítása a szö­vetkezet, illetve a közgyűlés joga és feladata, amelyet a tagság, a lakosság igényeinek felmérése kell hogy megelőz­zön. Az alapszabályminta néhány új vonásának ismertetése során hangsúlyozta, az előadó, lehe­tőség nyílik a többi szövetke­zetekkel való helyes együtt­működésre, a gazdasági, társa­dalmi és kulturális kapcsola­tok továbbfejlesztésére, a tag­ság, a választott szervek, a közgyűlés jogainak kiterjesz­tésére. Ezután a MESZÖV-nek az alapszabályminta egyes pa­ragrafusaihoz fűződő javasla­tairól tájékozódtak a részt­vevők. Majd azt a programter­vezetet hallgatták meg, amely időrendben tartalmazza az új alapszabály előkészítő mun­kájának állomásait. A vitaindító elhangzása után számos hozzászóló tett hasz­nos észrevételeket, javaslato­kat. Végezetül Pilinyi László az alapszabály készítésével kap­csolatos határozati javaslatot terjesztette elő, amelyet a vá­lasztmány tagjai egyhangúan elfogadtak. nap — a Pásztói Állami Gaz­daság, szurdokpüspöki üzem­egységének területén nyílik. A pásztói gazdaság az idén, elsősorban a zöldségfélék be­takarítására alkalmazza a fia­talokat; a szurdokpüspöki üzemegység kertészetében sze­dik majd a jövő héttől kezd­ve az uborkát, a paradicsomot, 'és a paprikát. A gazdaság so­kat költött a tábor felszerelé­sére, felújítására. A fiatalok elhelyezése egy modern, jól be­rendezett munkásszállásban történik a Zagyva partján. A tábor, mint azt már hírül ad­tuk— vendégül lát 20 losonci fiatalt is, akik négy brigádot alkotva részt vesznek a mun­kában. A megyei építőtábor első tur­nusát a losonci, a berceli, a ba­lassagyarmati és a nagybáto- nyi fiatalokból állították ki. Két hét múlva, a turnusvál­táskor 30 salgótarjáni, 15 kis­térén yei és ugyancsak 20 lo­sonci utazik Szurdokpüspökibe. A tábor vezetője Bessenyei lm. re tanár, és a csehszlovák fia­talokkal is érkezik pedagógus vezető. — Mi újság Budakeszin? — erre a kérdésre telefonon Szíremen Ildikó táborvezető, a nagybátonyi gimnázium tanár­nője adta a választ. Megtud­tuk: 110 megyei kislány dolgo­zik az országos szervezésű épí­tőtáborban. Rajtuk kívül még mintegy ötven lány érkezett Budakeszire — Hajdú-Bihar megyéből. Miután a budakeszi tábor túlnyomórészt nógrádi­akból áll, egészen augusztusig, megyei pedagógus lesz a ve­zetője. Az első két turnust Szíremen Ildikó, a harmadikat és a negyediket Fabulya Lász- lóné vezeti. A lányok napi normáját sző­lőkötözésből — később őszi­barackszedésből — 25 forin­tos átlagteljesítményben álla­pították meg. örömmel vettük a hírt: a tábor napi teljesítmé­nye (a munkabért számítva) rendszeresen 30 forint feletti, s van olyan — pásztói — bri­gádunk is, amelyik a 140 szá­zalékot is elérte. Vasárnap egyébként elutazik az új, 110 lányból álló csoport is Budakeszire, hogy leváltsa az idei építőtáborozáson részt­vevők első megyei csoportját Ugyancsak vasárnap utaznak Balaton fenyvesre, az ottani tá­borba, a nógrádi fiúk is. Jú­lius 14—27 között 220 fiú dol­gozik Balatonfenyvesen, az út­építésen. Tizennégy íeszólalás hang­zott el pénteken az országgyű­lés költségvetési vitájában, túlnyomó többségük — mint azt a pénzügyminiszter némi­leg nehezményezve válaszá­ban meg is jegyezte — a me­zőgazdaság tárgyában. Felte­hető, hogy a páratlanul mos­toha időjárás és az időpont, amelyben az ülésszakra sor került, fordította a képvise­lők figyelmét elsősorban a mezőgazdaság időszerű gond­jaira és feladataira. Nagyobb figyelmet ai öntözésre niszter hangsúlyozta, hogy a kormány elhatározott szándé­ka továbbra is a rosszabb adott­ságok között működő tsz-ek megfontolt támogatása, hiszen ez a belső ellátás, az export, és a foglalkoztatás szempontjából egyaránt indokolt. Egyetértett az élelmiszeripar és különösen a tejipar további fejlesztésének fontosságával is. Hasonlókép­pen fontosnak ítélte a műtrá­gyagyártás bővítését — aminek jelentőségét a pénzügyminisz­ter válaszában a beruházási fe­szültségek figyelembe vétele mellett is elismerte —, de utalt Dimény elvtárs a lelkiismere­tes és gazdaságos felhasználás fontosságára is. Ez egyébként, A legtöbbet emlegetett prob­léma az öntözés volt, amire még az egyébként városi, ipa­ri munkaterületen dolgozó képviselők is kitértek felszó­lalásukban. Inolcai János ter­vezőirodái igazgató a többi között szóvá tette, hogy az ön­tözőberendezések értékesítésé­ben illetékes AGROTRÖSZT az utóbbi két évben szinte alig eszközölt megrendelést. Dr. Guba Sándor Somogy- megyei képviselő viszont in­kább az öntözés, a takar- mónytermesztés, s ezzel kap­csolatban az állattartás ren­tábilis fejlesztésének előttünk álló feladatait elemezte, s az állatállomány növekvő ten­denciája megtorpanásának ve­szélyére figyelmeztetett. Ez­zel hozta kapcsolatba a tej- értékesítés gondjait is, mond­ván, hogy ha nem fejlődik kellő ütemben a tejipar és a tejértékesítés, akkor a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­nek egyik legfőbb pillére ke­rül veszélybe, nem is szólva a tejellátás problémáiról. A mezőgazdaság aktuális problémáiról vitázók azonban kivétel nélkül egyetértettek ab­ban, hogy a rendkívüli aszály káros következményeit, s a ve­le járó gondokat a közös gaz­daságoknak, a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemeknek eddig jelentős mértékben sike­rült, s a jelek szerint a továb­biakban is sikerülni fog ellen­súlyozni. Mindennél jobban mutatja ez erejüket, életképes­ségüket. Ezt hangsúlyozta, Pest megyei példákkal illuszt­rálva dr. Baskay Tóth Berta- lan, egyetemi tanár, Báli Fe­renc, Bács megyei tsz-elnök, dr. Zsigmond László, Vas me­gyei főállatorvos, és dr. Di­mény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is, aki összefoglaló képet adott ter­méskilátásainkról. Mint mon­dotta, az évtizedek óta nem lá­tott aszály bár csökkentette re­ményeinket, a kenyérgabona­termés eléri az utóbbi öt esztendő átlagát, s így lénye­gében saját forrásból fedezhet­jük igényeinket. Egyébként egyetértett a felszólalókkal, akik az öntözéses gazdálkodás biztonságosabbá tételét és fej­lesztését kívánták. Bejelentette, hogy a kormány külkereske­delmi intézkedésekre készül a takarmánygondok enyhítése ér­dekében. Lelkiismeretes takarmány­gazdálkodást! Miután szóba kerültek az ülésen a nehéz körülmények között gazdálkodó, gyenge tsz- ek speciális problémái, a mi­Dr. Dimcny Imre mint mondotta, nemcsak a mű­trágyára, hanem a mezőgazda­ság mindenfajta műszaki, anya­gi eszközére érvényes! Több szakembert! Meglehetős hangsúly t kapott az ülésen — elsősorban dr. Molnár Béla, kertészeti kutató­intézeti igazgató hozzászólásá­ban — a mezőgazdasági szak­emberek alkalmazásának, kor­szerű tudásuk felhasználásának és a hatékony képzésnek, to­vábbképzésnek az ügye is. Az igazgató számos adattal bizo­nyította, hogy az indokoltnál kevesebb még az állami gaz­daságokban, de különösen a termelőszövetkezetekben a magasabb végzettségű mező- gazdasági szakember. Egyes megyékben, például Hajdúban és Zalában az országos átlag­nál is rosszabb a helyzet. Sür­gősen tenni kell valamit, hang­súlyozta,. mert a mezőgazdaság mai fejlettsége mellett nem Tegnap Salgótarjánban ki­bővített választmányi ülést tar­tott a Szövetkezetek Nógrád megyei Szövetsége. A tanács­kozáson a fogyasztási szövetke­zetek új alapszabályának elké­szítését tárgyalták. Az ülés előadója Horváth Jó­zsef, a MÉSZÖV szövetkezet- politikai főosztályának vezető­je volt. Mint mondotta, az Álta- lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetek Országos Ta­nácsa a legutóbbi ülésén hatá­rozatot hozott, hogy az frnsz- ek ez év december 31-ig ké­szítsék el új alapszabályaikat. Az országos tanács irányelve­ket és részletes útmutatót, va­Folytatta munkáját az országgyűlés

Next

/
Thumbnails
Contents