Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-12 / 162. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 I AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVF., 162. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. JÚLIUS 12.. PÉNTEK Mül SXHMUNKRHIH: Nyílt levél (3 oldal Kondákat nyel el a kapu (3. oltiaj Egy liét a rádióban, a tv-ben (4. oldal) Megkezdte tanácskozásé Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés, az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá .Apró Antal, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képvieseletek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta hozzá az időközi országgyűlési választásokról szóló jelentést. A jelentést dr. Pesta László jegyző ismertette. Beszámolt arról, hogy az elhalálozás folytán megüresedett Fejér megyei 4. számú és a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben az Elnöki Tanács 1968. április 21-re időközi választást tűzött ki. A Fejér megyei 4-es számú választókerületben Váncsa Jenőt, a Zala megyei 5-ös választókerületben pedig Varga Gyulát választották meg ország- gyűlési képviselőnek. Kállai Gyula közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelentése és a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta, és a törvényben előírt feltételeknek megfelelőnek találta Varga Gyula és Váncsa Jenő képviselők megbízólevelét. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, s Varga Gyula és Váncsa Jenő országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az elnök javaslatára az országgyűlés a kereskedelmi állandó bizottságban dr. Török Lajos elhalálozásával megüresedett helyet Varga Gyulával töltötte be. Kállai Gyula ezután köszöntötte a két új képviselőt és az ülésszakon tanácskozási joggal most első ízben megjelent államtitkárokat. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács, az országgyűlés ez év. március 29-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően bemutatta. A jelentést a kénvis-1 ták. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését. Kállai Gyula közölte azt is, hogy Vályi Péter pénzügyminiszter benyújtotta hozzá az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, Péter János külügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten, 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalásra az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képviselők között. Kállai Gyula beszámolt arról is, hogy a mostani ülésszakra több képviselő interpellációt jegyzett be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezt követően — Kállai Gyula indítványára — az ország- gyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el: 1. az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzet főbb kérdéseiről és a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről; 3. a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság között Budapesten 1968. május 16-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az 1967. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Eredményesen vizsgázik a reform Az országyűlés megkezdte a múlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Már az első napon igen szélesen hullámzó tanácskozás részesei, nem kis részben aktív résztvevői voltak a képviselők. A tárgysorozat természetes módon szolgáltatta a témagazdagságot. Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjában Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének hozzászólásában a képviselői megnyilatkozásokban nem csupán a múlt évi gazdálkodás eredményei és tanulságai fogalmazódtak meg, hanem ezzel ösz- szefüggésben a reform jegyében indult első félév gazdasági munkája is. Egymilliárd nyereség Összefoglalva az első napon elhangzottakat: elsősorban a beruházások alakulása, a foglalkoztatottság aránya, a külkereskedelem, valamint a reform jegyében felvetődött néhány speciális probléma szerepelt az előadók és a hozzászólók napirendjén. A reform kezdeti hatásáról bár szerényen, mértéktartással, de általában derűlátóan nyilatkoztak a képviselők. Ez megfelelt a pénzügyminiszter ama kijelentésének: ha fokozatosan is jut kifejezésre a vállalafbknál az áttérés az új szemléletre, jó arányban fizetik be a kötelező nyereségadót és végül is számítani lehet arra, hogy az előirányzottnál jó egymilli- árddal több nyereségre tesznek szert az év végéig. Mint említettük, a beruházási feszültségekről igen sok szó esett, mivel a beruházási javak iránt megnyilvánuló kereslet még mindig tartósan nagyobb a kínálatnál. A pénzügy- miniszter jellemzése szerint, bár számos ösztönzés történt a beruházások meggyorsítására és hatékonyságának növelésére, egyelőre még emelkedett a befejezetlen létesítmények állománya. Ez kihatott az importra és a gazdaságosság alakulására. Nehezményezte a miniszter, hogy számos esetben a beruházási döntések előkészítése sem volt megfelelő, lóan alakul, s az elgondolás az. hogy ezt a színvonalat a következő két-három évben is csak mérsékelten növelik. Vályi Péter s az előterjesztések többségükben nem tartalmaztak alternatívákat. Megállapította, hogy az új, tartós pénzügyi szabályozások jó irányban hatnak, ezt elősegítik a szükséges operatív intézkedések is, így néhány nagy beruházás megkezdésének elhalasztása, a beruházási javak kínálatának növelése érdekében. Egyébként a beruházások várható szintje — mintegy 57 milliárd forint értékben — a tavalyihoz hasonaz autóbuszipar Itt említjük meg Apró Antal felszólalásából, a folyamatban levő két legnagyobb iparfejlesztési folyamatról, s az ezzel kapcsolatos beruházásokról elhangzottakat. A közúti járműgyártás 11 milliárd forintos programjáról szólt a miniszterelnök-helyettes, amelynek eredményeként elsősorban autóbusziparunk néhány év leforgása alatt, a gépipar legdinamikusabb ágazata lesz, s 1970-ben már 7 ezer járművet produkál. Ez világviszonylatban is tekintélyes sorozat, s ami nem kevésbé fontos, az autóbuszok értékesítési piaca szocialista viszonylatban már eleve biztosított. Szólt a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezménnyel nagymértékben fejlődő magyar alumíniumiparról. Ez a jelenben, a szemünk előtt bontakozik ki, s az újabb egyezmények értelmében jelentős feldolgozóipari kapacitásokat is magában foglal. Ami a foglalkoztatást illeti, kitűnt, hogy a létszám nagyjából hasonló módon növekedett mint az utóbbi években, de az egészséges munkaerő-mozgás, amelyet a reformtól várunk, még nem nagyon mutatkozott. Ennek oka, mint a pénzügy- miniszter is hangsúlyozta, elsősorban a szigorú bérszabályozás, ez azonban egyelőre elengedhetetlen. Virizlai Gyula, az illetékes bizottság előadója ezzel kapcsolatban felvetette: nem lehet-e rugalmasabban alkalmazni a szóban forgó átlagbér-szabályokat? Szinte mindenütt feltűnően emelkedik a létszám, holott a hiány nagyrészt nem valóságos, az emelkedés a kényszerű bérszabályozásból ered. Bartha István. Hajdú megyei képviselő példákkal is illusztrálta, miként kényszerülnek egyes üzemek nagyszámú segédmunkás felvételére, hogy a kvalifikáltabb munkások, műszakiak bérét emelhessék. Ugyanilyen okból vesznek föl sokhelyütt igen sok fiatalt, s ezzel növelik a gyáron belüli munkanélküliséget. Munkáshiány a textiliparban A Pamutfonóipari Vállalat brigádvezetője, Kemencés Sán- dorné képviselő viszont más oldalról világította meg a foglalkoztatás problémáit. A munkaidő csökkentésének következményeit vázolta és ezzel kapcsolatban a nagyon is tényleges munkáshiányt a textiliparban. A munkaidő csökkentéséről egyébként Apró Antal is szólott, jelezvén, hogy a rövidebb munkaidőben foglalkoztatott négyszázezer emberhez, az év második felében további hatszázezer csatlakozik. Ez rendkívüli figyelmet kíván, hiszen az érintett üzemeknek változatlanul önerejükből kell megteremteni a munkaidő-csökkentés anyagi és szervezeti feltételeit, ugyanakkor a rövidebb munkaidő továbbra sem okozhat problémát más vállalatok munkájában, a közlekedésben vagy a közellátásban. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a diplomások elhelyezkedésének új rendjéről is, amit általában a kereslet túlsúlya jellemez. A műszaki egyetemek kétezer végzős hallgatójának mintegy 3300, az alig négyszáz végzett közgazdásznak több mint ezer, a nem egészen 3200 újdonsült pedagógusnak pedig több mint 4200 állást kínálnak. Ami viszont az egyetemi felvételeket illeti: 33 800-an jelentkeztek az egyetemek és főiskolák tappali tagozatára, de csak 13 500 hely áll rendelkezésre. Ezen belül egyes pályákon tízszeres a túljelentkezés, mások iránt pedig a felvételi lehetőségeknél is csekélyebb érdeklődés mutatkozik. A kormány változatlan elhatározása, mondotta, hogy csak annyi fiatalt enged a tértek a vállalati export és importtevékenységre, s főleg az önállóság növelésének, a közvetlen megállapodásoknak fontosságát hangsúlyozták. ifaita vállalati kapcsolatolt Apró Antal felsőoktatásba, amennyi a későbbiekben végzettségének megfelelő munkát találhat magának. A tanácskozásokból is jól kiviláglott a külkereskedelem iránti fokozott érdeklődés. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy míg a szocialista országok viszonylatában már az év első öt hónapjában aktívum mutatkozik, addig a konvertibilis valutájú piacok továbbra is érzékeny területei külkereskedelmünknek. A vállalatok minden esetre komoly erőfeszítéseket tesznek a kedvezőbb exportstruktúra és a jobb piacok megszerzése érdekében. Apró Antal erről szólva a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk fontosságát hangsúlyozta. Ügy vélte, a külkereskedelemben is hatnak már a reform új szabályozó eszközei, a fő változásoknak azonban a termelésben kell megszületniük. A képviselők kiÉrdekes módon több képviselő is foglalkozott a vállalatok most kibontakozó újfajta kapcsolataival, különös tekintettel a mezőgazdasági üzemek — tsz-ék és állami gazdaságok — valamint a felvásárló és kereskedelmi vállalatok viszonyával. Valter Imre Somogy megyei tsz-el- nök szerint a monopol-helyzetet élvező állami vállalatok előnyös vagy hátrányos helyzete egymás közötti kapcsolatukban idővel kiegyenlítődik: a mezőgazdasági üzemek azonban ma még eleve hátrányos helyzetben vannak velük szemben. A felvásárló vállalatok többsége eleve kijelölt, a tsz legjobb esetben csak a zöldség és gyümölcs Vevők között válogathat. Szándékosan áll-e a felvásárlási hálózat decentralizálása? — Vetette fel a kérdést a képviselő, majd hozzátette^ hogy legalább ilyen jelentőségű az ipari beszerzés rendje is, a mezőgazdasági üzemek számára. Lényegében ugyanerről beszélt Gócza József Szolnok megyei képviselő, ugyancsak tsz-elnök, aki végül is arra a következtetésre jutott: meg kell osztani a kockázatot, de a hasznot is. A mezőgazdasági üzemek, illetőleg a termeltető és a kereskedelmi vállalatok között: mindkét felszólaló egybehangzóan sürgette a mezőgazdasági üzemek piackutató tevékenysége, illetőleg valamilyen független információs szervezet létesítését, amelytől a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, terveik alátámasztásához pártatlan, megbízható gazdasági tájékoztatást kaphatnak. Voltaképpen a mezőgazda(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elv tars a Parlament üléstermében képviselőtársaival beszélget (Bozsán Endre felvétele)
