Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-10 / 160. szám

Hapoiita kétezer f©J«ss Felfedező látogatáson Nagyorosziban Nem csáki szalmája A bánya köztudottan anyagigényes üzem. Gazdaságos­sága, rentabilitása nagymértékben függ az anyagfelhaszná­lástól. Ha használt, visszarabolt anyagokat építhetnek be új helyett, jelentősen csökkenthetik az önköltséget. A Nógrádi Szénbányák nem dicsekedhet gazdaságosságával: dotációra szorul. Ezért még fokozottabban kellene taka­rékoskodni, minden lehetőt elkövetni a gazdaságosság érdekében. Egyes jelekből azonban az ellenkezőjére lehet következtetni. Az utóbbi időben több bánya termelését megszüntet­ték. Ennek oka többnyire a gazdaságtalanság. Rengeteg — még használható — anyag szabadult fel, amelyekkel másutt még újat lehet helyettesíteni. Az anyagok össze­gyűjtése, átcsoportosítása lassú és a legtöbb helyen nem biztosítják a társadalmi tulajdon kellő védelmét sem. — Személyi tulajdon nem maradt sehol, de a társa­dalmi tulajdont ott hagyták őrizetlenül — Találó volt az egyik Uzemrendésznek ez a megállapítása. Mátranová- kon Csipkés-aknát korábban megszüntették és ott is ve­szett el anyag. Csibaj-aknát jóformán csak feltárták, és már régen megszüntették, de legutóbb is ott volt még 41 szál 14 kilogrammos kisvasúti sín. pedig a vállalat az idén 136 tonna különböző erősségű új vasúti sínt rendelt. Találtak 120 méter hosszú páncélkábelt, 8 villanylámpát, szállítóvil lát, csak őrt nem. Állítólag létszámhiány miatt. Székvölgy, Kistelek, Szilváskő. Margittáró már megszűnt, vagy visszafejlesztés alatt álló bányák, szinte kínálják az anyagot. Furcsa az is, hogy a Zagyva! Bányaüzem vízvá­lasztói vasútvonala mellett egymást érik a már hetekkel, hónapokkal előbb kifordított csillék. A Forgách-aknai vasútvonal a gépkocsiszállítás miatt felszabadult, de ott is 18 heverő csillét számoltak össze legutóbb. Nem kelle­ne ezeket sürgősen összegyűjteni, javítani, felhasználni? Dehogynem, hiszen egy új csille 5 ezer forintba kerül. A leépítés, visszafejlesztés költségcsökkentést ered­ményez, de csak akkor, ha az anyag nem marad ott csáki szalmájaként, hanem hasznosítják máshol azt, ami még jó. B J Eltékozolt „természet" A nagyoroszi Egyetértés Termelőszövetkezet néhány éve foglalkozik baromíitartás- sal. A kezdeti nehézségeket nem volt könnyű leküzdeni, de már kialakították a meg­felelő gyakorlatot. A kilátá­saik is biztatóak. Az eredmé­nyekről Palkovics Béla üzem­egységvezető számol be: — Mintegy ezer tojótyú­kunk van, és több mint há­romezer jércénk. A tyükok alól naponta átlagosan hét­száz tojást szedünk ki. A jér- cék most „lépnek be a ter­melésbe”, ezeknek még ala­csonyabb, körülbelül 50 szá­zalékos a tojáshozamuk. De már így is naponta másfél ezer tojást adnak a szövetke­zetnek. A hónap végére vár­juk, hogy ez a szám a két­ezer fölé emelkedik. Harminc fillér tisztán Teljes termelés esetén négy­tagú családokat véve alapul, ha a családtagok mindennap legalább egy tojást kívánnak elfogyasztani, a várható há­romezer fölötti mennyiség nyolcszáz család napi szük­séglétét fedezné. Nyolcszáz családot befogadó település, háromezernél több lakosával mór nagyközségnek számít. Ilyen nagy községnek, vagy több kisebb településnek tud­na kielégíteni rendszeresen, akár az átlagon felüli tojás­igényét is a nagyoroszi Egyet­értés Termelőszövetkezet „to­jásgyára”, — A Baromfiipari Országos Vállalat hetenként egyszer, itt a helyszínen veszi át tő­lünk a tojást — mondja Pal­kovics Béla. — Egy ládába 360 fér. Jelenleg 20—25 láda cserélődik. Ha a jércék „be­érnek”, ez a szám tovább emelkedik. Előreláthatóan havi 90—100 ezer tojást tu­dunk átadni a kereskedelem­nek. Az áru egy része export­ra kerül. Természetesen a he­lyi és a környékbeli igénye­ket is kielégítjük. Főleg kő- zületekről van szó. Ilyenek az óvodák, a honvédség, a nevelőotthon, hogy csak né­hányat említsek. — Hogyan fizet a „tojás­gyár"? — Tavaly a termelőszövet- kezüünk a tehenészet és a az új mechanizmus javította és javítja a tisztánlátást, meg­gyorsítja az en ergi «szerkezet változásában mutatkozó prog­resszív folyamatot, de önma­gában nem kiváltó oka annak­Ezért a kérdés vulgáris le­egyszerűsítése jelentkezik ab­ban az itt-ott fallelhető felfo­gasban, hogy a régi mechaniz­musban kellett a bányász, az újban nem. Ez politikailag is hibás beállítás. És nagy feszí­tőereje van. De — éppen ez­ért — a pártszervezeteinknek nem szabad kitérni a tömeg- vélemény elől, nekünk kell megmagyaráznunk és megér­tetnünk az objektiv gazdasági folyamatot, megválaszolnunk a felvetett kérdéseket a mélyebb összefüggések alapján. S eíz­ben a munkánkban messzeme­nően támaszkodnunk kell a tanácsokra, a szak szervezetek­re, a KISZ-re. Talán legszemléletesebb pél­dája pírnak az a széles körű vita, amely a földgáz beveze­tését előzte meg Salgótarján­ban. Közgazdasági számítások bizonyították, hogy a salgótar­jáni üzemekben, a földgáz be­vezetése minimálisan évi 50 millió forint megtakarítást hoz. A kérdés közgazdasági vo­natkozásokon túl úgy merült fel, hogy szabad-e. lehet-e ez­zel is tovább csökkenteni a szén piacát, hiszen a szénbá­nyászatban ez újabb ezer bá­nyász leépítését jelenti. S ez Nógrádban — bányászmegyé­ről lévén szó — nem volt mel­lékes szempont. tyúkfarm bevételeiből tudta fizetni az évközi munkaegy­ség-előlegeket. Ebben az év­ben még jobb eredményre számítunk. A nagykereskede­lem kilóra veszi át tőlünk a tojást, aminek darabja a mi számításaink szerint egy fo­rint húsz fillért jövedelmez. Az évi bevételünk elérheti az 1,2 millió forintot. A tojótyú­kok napi fejadagja 12 deka­gramm tojótáp, a jércéké ö—10 deka jércetáp. A tápot kukorica és árpa cseretakar­mány ellenében kaptuk. Az állományt hatan gondozzák, de közülük hárman még csak elsőéves szakmunkástanulók. A takarmányon, a munkabé­ren kívül még más kisebb já­rulékos kiadásaink is vannak. Végeredményben a tiszta nye­reségünk minden átadott to­jás után hozzávetőlegesen harminc fillér. — Mennyit keresnek a gon­dozók ? — Ezer—ezerkétszáz forint körül. A tanulók négyszáz forintot kapnak havonta és ebédhozzájérulást. — Milyen közvetlen tenni­valók foglalkoztatják az üzem­egység vezetőjét? Selejttyükok 'larjánnuk — Rövidesen selejtezünk. Ehhez nagy szakértelem szük­séges. Ha a tojástermelés a 70 százalékos szint alá csök­ken, megvizsgáljuk az állo­mányt, kiválogatjuk azokat az egyedeket, amelyek továb­bi tartásra nem alkalmasak. Csak néhány szempontot A Hazafias Népfront Szé- csényl járási Bizottsága több mint százezer forintot gyűj­tött össze a Vietnam meg­segítésére kezdődött akció ke­retében. Ezt a jelentős ösz- szeget a járás különböző üze­mei és szervei ajánlották fel. A ludányhalászi Ipolymen- te Tsz női brigádjai két- napi jövedelmüket ajánlot­H a szúklátókörűek lettünk volna, akkor a szénbá­nyászat pillanatnyi ér­dekét tartottuk volna szem előtt. Ezzel viszont elesett vol­na mindaz a fejlesztési, tech­nológiai lehetőség, amelyet egy város a földgázzal nyer. Az utóbbi mellett döntöttünk, mégpedig úgy, hogy nem egy­szerűen kijelentettük a dön­tést, hanem az érvek tömegét soroltuk fel, az iparmedence jövőjét tartva szem előtt. Mindez persze-nem könnyű feladat. A régi mechanizmus­ban előfordult, hogy nemcsak a hátrányosabb körülmények miatt dotáltunk, hanem ese­tenként a han: c.g munka és vezetés miatt is. Különösen szembetűnő volt ez — törek­véseink ellenére — a terme­lőszövetkezetekben Azt hi­szem, az országban egyetlen olyan termelői kollektívát sem találunk, amelyik belenyugod­na abba, hogy termékével, munkájával nem használ a társadalomnak, mert az kor­szerűtlen, drága, vagy nincs rá szükség. Amíg tehát közgazdaságilag egyértelműen. a számítási anyagok, a piac értékítélete alapján nyilvánvalóan jelent­kezik a tennivaló, a gazdasági folyamat mohéban kollektí­vák sorsa, jövője, társadalmi és politikai kérdések rejtőz­nek. S ezeket nem lehet figyel­men kívül hagyni! Ezért a me. gyei pártszerveknek számolni­mondanék. A selejtezésre ke­rülő tyúkok taréja leginkább fehéres, könnyűek, vedlésben vannak. Ezeket elkülönítjük a többiektől, de egy hétig még megfigyelés alatt állnak, hogy azok, amelyeket esetleg hely­telenül minősítettünk, vissza­kerülhessenek az állományba. A kiselejtezett tyúkok sem betegek, csak nem tojnak. Most 300, alig egyéves tyúk selejtezését tervezzük. Tudo­másom szerint ezek a salgó­tarjáni és a balassagyarmati üzletekbe kerülnek. Melyik a friss tojás? — A háziasszonyok gyak­ran panaszkodnak, hogy az üzletekben vásárolt tojások nem frissek, rossz is akad kö­zöttük. Milyen tanácsot tud­na adni? Milyen a jó tojás? Miről lehet felismerni? — Nem könnyű tanácsot ad-' ni. Talán nincs is rá szükség. A tapasztalt háziasszonyok tudják, hogy a jó tojás fény­telen, mondhatnám úgy is, hamvas, mert a héját látha­tatlan hártyaszerú védőtaka­ró fedi. Ázt javaslom, hogy a túlságosan fényes tojástól őrizkedjenek. Az ilyen ritkán friss. Mitől fényesedik a to­jás? Attól, hogy lemossák. Előfordulhat, hogy éppen az­ért, mert azt szeretnék, hogy a több hetes áru a tapaszta­latlan vásárló szemében szép­nek és kívánatosnak tűnjön. Én nyugodtan beszélhetek er­ről a kérdésről. A ml terme­lőszövetkezetünkből csak friss tojás kerül a családok asz­talára. K. S. Irtották fel a járás valameny- nyi termelőszövetkezetét. A Szécsényi Háziipari Szövet­kezet dolgozói az 5400 forint­ról szóló bizonylat mellett egy levelet is küldtek, amely­ben kifejezték kívánságukat, hogy a vietnami nép győzte­sen fejezze be igazságos harcát. A szécsényi „szövetkezeti épí­tőipari vállalkozás” brigád­jai több mint tizenhatezer forintot gyűjtöttek össze Viet­namnak. ok kell azzal, hogy az új me­chanizmus körülményei között az egyéni és társadalmi érdek közé, a különböző szintű kö­zösségi érdekek, mint közvetí­tők lépnek be. Ezek helyes irányba terelésével új haj tóterő lép működésbe. Abból kell ki­indulni, hogy a kollektiv, cso­portérdekek csupán szolgálói, eszközei, közvetítői, nem pe­dig végcéljai a társadalmi ér­dek érvényesülésének. E közvetítők között sa­játos helyet foglal el a regionális, vagy területi érdek. A gazdasági érdekeken túl itt biztosítható legjobban a területen jelentkező politi­kai tényezők számbavétele, amelyet az ágazati irányítási rendszer nem képes feltárni. A helyi politikai érdekek természetesen az országos po­litikai érdekeken belül jelent­keznek, és azok helyességét csakis országos szintézisben le­het elbírálni. A gazdaságossági és hatékonysági követelmények, különösen a mechanizmus kez­deti éveiben, jelentős helyi po­litikád tartalmat is Itaphatnak. Az itt jelentkező ellentmondá­sok feloldását a helyi politikai szerveknek kell biztosítani. Vizsgálni kell a politikai, és gazdaságossági tényezők egy­séges érvényesítésének lehető­ségét, keresni kell ebben az ellentmondások helyi feloldá­sát egészséges közbülső meg. oldásokkal, esetenként komp­romisszumokkal, El kell érni, hogy hosszú távon, a népgaz­daság érdekei mindenképpen Isten véled, édes Piroskám A Debreceni Csokonai Szín­ház nyári vendégjáték kere­tében mutatja be szombaton délután és este Salgótarján­ban, a megyei József Atti­la Művelődési Központ szín­padán Dobos Attila: Isten vé­led, édes Piroskám című mo­dern muzsikájú operettjét. A darab ősbemutatója né­hány hónappal ezelőtt Deb­recenben volt, azóta az Is­ten véled, édes Piroskám el­indult az országos siker út­ján. Érdekessége a debrece­niek előadásának, hogy a kitűnő színészek oldalán a zenei kíséretet a három év előtti salgótarjáni tánczenei fesztivál győztes együttese, Kiss Ernő zenekara látja el. A könnyű nyári szórakozás iránt nagy érdeklődés mutat­kozik Salgótarjánban. í jabb (elléfelezés az ember származásáról Több antropológus úgy vé­li, hogy Földünkön az első ember Indiában jelent meg 15 millió évvel ezelőtt. Az év elején a Yale-i és a pun- jabi egyetem tudósai ásatáso­kat kezdtek az indiai Hima- ehal-Pradesh államban, Bi- laspur közelében, a Sivalik magaslatnál. A munkálato­kat három évre tervezik. Az Északnyugat-Indiában levő Sivalik vidéke már a XXX. század első felében fel­keltette a paleontológusok fi­gyelmét. Egy Pilgreem nevű archeológus azután 1910-ben ősember maradványaira buk­kant a környéken. 1928-ban egy másik tudós, Edward Lewis ugyanezen a helyen egy ősember állkapocs-marad­ványaira és fogaira bukkant, amelyeknek korát 15 millió évre becsülte. Ha a most szervezett ex­pedíció munkája eredményes lesz, akkor az ember kiala­kulásának és fejlődésének egész történetét revideálni kell. Lehetséges, hogy a 15 millió éve« maradványok je­lentik azt a láncszemet, amely eddig hiányzott a fejlődéstör­ténetből, és ezek révén meg lehet határozni, mennyi Idő­re volt szükség ahhoz, hogy az ember legrégebbi őse el­nyerje mai arculatát. Talán sikerül kiszámítani, mennyi idő kellett a fejlődés követ­kező fokához, és sok millió évre előre meg lehet jósolni a későbbi embertípus, az ..emberfeletti ember” kiala­kulását. biztosítva legyemk, a termelés gazdaságossága, hatékonysága növekedjen, oly módon, hogy közben a kialakulható helyi politikai feszültségek, ellent­mondások is feloldást, megol­dást nyerjenek. Éppen ezért nem lenne helyes a gazdasá­gossági és hatékonysági té­nyezőket. mereven, olyan áron képviselni, hogy ezáltal súlyos helyi politikai feszültségeket idézzünk elő, amelyek végső fokon kihatnak országos poli­tikánkra is. De ugyanúgy hely­telen lenne, ha a mégoly fon­tos gazdasági érdekek miatti legkisebb politikai feszültsé­geket is kerülnénk. Ilyeneket mesterségesen előidéznünk nem kell — akad anélkül is elég — viszont nem szabad struccpolitikát foly­tatva, szemet hunyni fö­löttük, hanem okosan kell ke­resnünk és megtalálnunk fel­oldásuk módját. A gazdasági irányítás új rendszeréből fakadó pártmun- ka-feladatok teljességükben még nem bontakoztak ld. Nem várhatunk azonban arra, hogv a gazdasági folyamat majd automatikusan kikényszeríti a párt gazdaságszervező tevé­kenységének fejlődését. Erre tudatosan kell készülődnünk. Mint minden más kérdésben, ebben Is a pártnak kell élen járnia, keojsni az újat, ál­landóan tökéletesítve tevé­kenységét, mozgósítva a kom­munistákat az új irányítási rendszer minél eredményesebb inegvalósítására. Salgótarjáni vendégek lá­togatták meg a Tabasi Ha­lász György alapította erdő- tarcsai természetvédelmi par­kot, hogy tapasztalatot gyűjt­senek a Salgó vár környéki arborétum megszervezéséhez, növényanyagának meghatáro­zásához. A park három hpld kiter­jedésű és 114 féle fa és cser­je változatossága adja nagy értékét. Néhány jelentősebb faj az egzóták közül: a Ka- . lifornia és Mexikó területén honos duglászfenyő, az An­dalúzia hegyvidékéről szár­mazó spanyolfenyő. Az arbo­rétum büszkesége a Kauká­zus vidékén is szépen dísz­lő vérbükk és az USA dél­keleti részén, Kisázsiában és Észak-Afrikában őshonos, Eu­rópában is akklimatizálódott tornyostölgy. Az arborétum jelenlegi ál­lapota azonban nem bizo­nyítja a természetvédelmi jel­leget, Dr. Rúzsik Mihály a megyei természetvédelmi al­bizottság vezetője megdöbbe­nését fejezte ki a látottak miatt. — Nincs gazda! Nekünk is jobban kellene ellenőriznünk a védett területeket. A parkban gondozatlanok a régebben kialakított klasszi­kus stílusú utak. Sok cser­jét kipusztítottak, évelő dísz­növény nem található, egyre ritkul az értékes faállomány is, A gyom és az elhanya­goltság az uralkodó. — A községi tanácsnak kel­lene megváltoztatni a tart­hatatlan helyzetet — mon­dotta Lengyel József, a sal­gótarjáni városi tanács vb­A maróhengerei szénter­melés korszerűsítésére készül­nek a Nógrádi Szénbányák­nál. Változtatni akarják a gép technológiáját. Eddig ugyanis a maróhenger csak egy irányban jövesztett, ? most két irányúvá akarják tenni a termelőmunkát. Korszerűsítésre készülnek e frontfejtés péncélkaparó iának előretolásával is, A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott hidraulikus előtoló hengerekkel akarják megol­elnökhelyettese, ^ kastélyban állami gondozott gyermekeket nevelnek. Az ő segítségük­kel újra helyre lehetne állí­tani, és meg lehetne óvni a park állagát. Huszár Károly erúésztechni- kus, a salgótarjáni erdészet munkatársa így nyilatkozott. — Nem hiszem, hogy a község vezetői tisztában len­nének azzal az értékkel, amit az arborétum képvisel. Bár­csak Salgótarjánban lenne ez a park — mondotta, s hoz­záfűzte : — Érdemes lenne törzs­könyvezni az egzotikus mag­termő fákat. A leendő salgóí arborétumba örömmel vin­nénk magot a szomorú gyér. tyán, a tornyostölgy, a vér­bükk és az ezüsthársfák ter­méséből. Reméljük erre lesz is lehetőség... ‘ Az értékes botanikus ker­tet mentsük meg a pusztu­lástól. Ezt kívánja a je­len és a jövő érdeke. Di­cséretre méltó lenne, ha köz­ség úttörői a biológus sza­kos pedagógus vezetésével se­gítenének ebben a szép mun­kában, . a községi KlSZ-szer- vezet pedig védnökséget vál­lalhatna az arborétum felett. A tanács is sokat tehetne. Az egzóták magtermésének vagy előnevelt csemetéinek értékesítéséből fedezni lehet­ne a fenntartási költséget, a kipusztult fa- és díszcserje­fajok és fajták pótlását. Végezetül az sem vitat­ható, hogy pásztói járási ta­nács szerepe egyáltalán nem mellékes. Az ő fokozottabb segítségükre ugyancsak szá­mítani kell. L. L. dani a berendezés kitámasz­tását és mozgatását. A Bányászati Kutatóintézet és a vállalat műszaki , osztá­lyának kooperációjában ké­szült tervek szerint a Nagy- bátonyi Szolgáltató Üzem a napokban már megkezdi a kivitelezést. Az első ,,proto­típust” a szorospataki pász- tafejtésen kísérletezik ki. es amennyiben beválik, a vál­lalat mintegy 15 frontján mó. dosítják a frontfejtés: tech­nológiát. NÓGRÁD — 1968. július 10., szerda 3 ták fel és csatlakozásra szó­I Szazczec foci ni Vietnamnak Korszerűsítik a marólieiigert

Next

/
Thumbnails
Contents