Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

AZ OLVASÓK! Már kilencvenmillió Az elmúlt hónapok alatt Nógrád megye közös, háztáji és egyéni gazdaságai csaknem 90 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. Május végéig mintegy 10 szá­zalékkal több árut vásároltak fel a termeltető és felvásárló vállalatok Nógrádban, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. A fontosabb áruféleségek felvásárlása — kivételt csu­pán a tojás képez — jelentős mértékben emelkedett. Hízott sertésből több mint nyolcez­ret szállított el az állatforgal­mi vállalat. A legtöbb jószá­got a salgótarjáni, majd a szécsényi és balassagyarmati járás termelői hizlalták és ér­tékesítették. Vágómarhából 4000—4100 az értékesített Növekvő árutermelés mennyiség, s ez ugyancsak növekedést jelent- az elmúlt esztendő első feléhez hason­lítva. Különösen a balassa­gyarmati járás jeleskedett. Ugyanis a vágómarha-értéke­sítés az elmúlt évinek több mint másfélszeresére növeke­dett. Nőtt a hízott jószágok átlagos súlya is, a megyei át­lag meghaladja az 508 kilót. A baromfitenyésztők 26—27 vagon szárnyast adtak a fel­vásárló vállalatnak. Ez mint­egy 20 százalékkal több a tavalyinál. A salgótarjáni és a rétsági járásban a felvásár­lás most csaknem másfélsze­rese annak, amennyit a múlt év öt-hat hónapjában értéke­sítettek a termelők. A pász­tói és a szécsényi járásban dás, a baromfitenyésztés erő­sen visszaesett. A tejtermelés május végéig még nem érte el a kívánatos mennyiséget. Ez a magyará­zata, hogy a hónap végéig 76—77 ezer hektoliter tejet vásárolt fel a tejipari válla­lat Nógrádban. A tej zsírtar­talma azonban magas, és így tejszínből már jelentős meny- nyiséget értékesítettek a ter­melők. Juhtejből nem egé­szen 28 ezer liter került a fel­vásárlókhoz. Azonban ez is több, mint amennyi egy év­vel korábban volt. Gondot okoz azonban, hogy a gazda­ságok többségében nem al­kalmazzák a gépi fejést, s így a juhtej tisztasága sok eset­ben még erősen kifogásolha­tó. V. G. Megérdemelt pihenőu... Ünnepélyen búcsúztatta a salgótarjáni vasútállomás állomásfőnöksége, párt- és szakszervezeti bizottsága jú­nius 29-én megérdemelt pi­henőre távozó két dolgozó­ját. Király József harmincévi, Kós András 26 évi szolgálat után nyugállományba vo­nult. Munkájuk a pályafenn­tartásnál kezdődött, majd a nyugdíjaztatásuk előtti évek­ben a salgótarjáni vasútállo­máson a forgalomhoz kerül­tek. Mindketten brigádban dolgoztak, ahol jó munkáju­kat többször elismerték, Ki­rály József kitüntetésben is részesült. A búcsúztatás al­kalmával a párt- és szak- szervezeti vezetők továbbra is kérték mindkettőjüket: támogassák a jövőben is munkájukat. S kívántak a megérdemelt pihenéshez erőt, s jó egészséget. Ludányi József viszont jelentős az elmara­Dícséretet Barnára továbbítunk választ érdemelnek Közkedvelt lapunkban, a NÓGRÁD-ban a minap ol­vastam a pásztói tűzesetről szóló tájékoztatót. Mi, pász­tói önkéntes tűzoltók egy kis szorongást éreztünk a cikk ol­vasása közben. Ugyanis egy­ségünk gyors kivonulásával, a helybeliekkel karöltve lokali­zálta és oltotta el a tüzet. Nem lebecsülendő gyors ténykedésünk akkor, ha fi­gyelembe vesszük az állami tűzoltók állandó készenlétét. A pásztói önkéntesek már két tüzet küzdöttek le minden se­gítség nélkül. S ez alkalomból szeretném megköszönni a pásztói önkéntes tűzoltók mindegyikének gyors, ügyes fáradozását. Volek Ferenc Torják Lajos (postás) bár- delkezés nem vonatkozik ne- nái olvasónk jubileumi juta- vezettre, mert a nyugdíjazás lom kifizetéssel kapcsolatosan évében csak 17 éves íolyania- felvett panaszára a Nógrádi tos munkaviszonnyal rendel- Szénbányáktól az alábbi vá- kezett, annak ellenére, hogy laszt kaptuk: legelőször 1918-ban létesített Torják Lajos 1957. április munkaviszonyt. Ez alatt az 14-én nyugdíjba lett helyez- idő alatt rövidebb-hosszabb ve és rá az akkor érvényben megszakításokkal állt munka­levő Mt. V. 196. §. (1) bekez- viszonyban a Nógrádi Szén­désében előírtak a munkavi­szony folyamatossága tekinte­tében a 30. C. §-ban fog­laltak az irányadók. Nála fo­lyamatos munkaviszonyt csak 1939. október 10-től lehet fi­gyelembe venni. Az 1968. ja­nuár 1-én megjelenő rendel­kezés értelmében jubileumi jutalom szempontjából min­den munkaviszonyban töltött időt egybe lehet számítani, függetlenül a megszakítás ide­jétől és módjától. Ez a ren­bányáknál. Sajnálattal közöl­jük, hogy a jelen rendelkezés értelmében a jubileumi ju­talmat visszamenőleg nem áll módunkban kifizetni. Barabás Gyula munkaügyi ov. Kallói olvasónknak válaszolunk D. Jánosné kéllói olvasónk feltétel a háztájihoz biztosít- panaszolta, hogy már két éve va nem volt, ezért háztáji jut- nem kap a termelőszövetke- tatásra nem jogosult. Előző zettől háztáji földet, pedig két évben semmiféle munkát 1961 óta tagja, s míg dolgoz- nem végzett, s az idén m- ni tudott, részt vett rendszere- kát nem vállalt, de eddig be- sen a közös munkában. Kér- tegségét igazolni sem tudta, désére, jár-e részére a ház- Amennyiben tsz-tagunk a táji föld, a termelőszövetke- háztájihoz szükséges bárme­lyik feltételt biztosítja, vagy betegségét orvossal igazolja, zettől kértünk választ: Termelőszövetkezetünk vi­szonylatában a közgyűlés úgy döntött női tagok esetében, hogy aki az előző évben 100 munkanapot teljesített, az kaphat minimum 800 négy­szögöl háztáji területet. Ter­mészetesen a munkanapok számának emelkedésével emelkedik a háztáji terület mértéke egészen 1600 négy­szögölig. Mivel az elmúlt év­ben a tagságnak ezekről a feltételekről tudomása nem volt, ebben az évben a fent: határozatok tói eltekint veze­tőségünk. Háztáji terület ki­adható azoknak a tagoknak is, akik az előző évben nem teljesítették a kötelező mun­kanapot, de a f. évben vál­lalják a munkanaphoz szük­séges munkafolyamatot. Ez az intézkedésünk öregekre és betegekre nem vonatkozik. Panaszos tsz-tagunknak sem az egyik, sem a másik háztáji területet részére is ad termelőszövetkezetünk. Sándor László tsz-elnök Tanulmány a gyenge tsz-ekről Termelőszövetkezeteink többsége nem. kielégítő termőhelyi adott­ságok és közgazdasági viszonyok között gazdálkodik. Ezért állami támogatásra szorulnak. A megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán a napokban megkezdték egy, a gyenge ter­melőszövetkezetekről szóló tanul­mány előkészítését. A tanulmány célja, hogy segítse a gyengén gazdálkodó közös gazdaságok to­vábbi erősödését. A tanulmány — amelynek elkészítésében külső szervek is részt vesznek — fel­méri a gyenge termelőszövetke­zetek fejlődését, majd elemzi je­lenlegi helyzetüket. A gazdálko­dás megszilárdításának lehetősé­geit kutatva részletesen kimun­kálják a szerzők a termőhelyi, gazdálkodási, pénzügyi és anya­gi, valamint a szubjektív feltéte­lek javításának lehetőségeit és tennivalóit. A tanulmány előre­láthatólag az utolsó negyedév­ben készül el. Ikrek és a gyermek- gondozási segély Balassagyarmati járási ol vasóink egyike írja, hogy egy gyermekéve] igénybe vette a gyermekgondozási segélyt. Most újra anyai örömök elé néz; mégpedig ikreket vár. Kérdi: már meglevő első gyermekének segélyére számíthat-e a jö­vőben, vagy pedig az ikrek után járóra. Hasonló eset nemrég ép­pen a balassagyarmati járás­ban fordult elő; gyakorlati példáért tehát nem keil messzire mennünk __Vála­sz unk: Olvasónk az ikrek megszületésééig egy gyerme­ke után a hatszáz forintos segélyt kapja. Az ikrek vi­lágra jötte után húsz héten át a szülési segélyre jogo­sult; ennek összegét három havi átlagkeresete alapján kell kiszámítani. A húsz hét elteltével immár három gyermek után részesül össze sen havi ezernyolcszáz fo­rint összegű segélyben mind­addig, amíg a három közül legidősebb gyermeke a har­minc hónapos — két és fél­éves — kort eléri. Szerkesztői üzenetek V. T. (Tatabánya): Levelét továbbítottuk a Miskolci Tér vező Vállalathoz. Címük: Mis- kolc, Zsigmondi út 2. H. János (Kétbodony): Hoz­zánk intézett kérdésével kap­csolatban javasoljuk, fordu.- jon az Egészségügyi Minis-' tériumhoz. (Budapest. V Akadémia u. 10.) ÍJiabb botránv Szécsénvben Lopott élelmiszert árultak az fmsz-boltbaii A Szécsényi Egyesült Fmsz- Babcsány „maszek”-pálinkát zeti tagság érdekei fölött. V-. iiez tartozó ludányhalászi ce- mért a boltban; természete- az örvendetes fejlődés, ame' • mentüzemben és vegyesbolt- sen csak „megbízható” vevők gazdasági vonatkozásban jé ban elkövetett bűncselekmé- részére. Érthetetlen, hogy a lemzi az utóbbi esztendőkbe: nyék tettesei alatt még meg szilvapálinka illata hogyan a Szécsényi Egyesült Fmsz-t, sem melegedett a vádlottak nem csiklandozta meg az el- nem feledtetheti a bűncse- padja, — máris újabb bűn- lenőrzésre hivatott személyek lekmények huzamos időn át ügy iratait tanulmányozzák orrát. Ugyanezeknek nem történő elkövetését lehetővé a járási ügyészségen. Ami a szúrt szemet, hogy Babcsány tévő mulasztásokat, földművesszövetkezet szécsé- Mihályon kívül más, a 32. nyi 32. számú vegyesboltja- számú bolthoz semmiféle cí- ban történt, a járás bűnügyi men nem tartozó személyek krónikájában példátlanul all­Bizonyos, hogy a szécsényi járásbíróság — eddigi gya­korlatához híven — nem csak az üzletben lopott élelmiszert árusítottak a vezető távolié- a bűnösreg mértékének meg Természetes, hogy a felelőt­állapítására és a büntetés ki­szabására szorítkozik, hanem gondosan elemzi azokat a té­4 árusította Babcsány Mihály tében volt boltvezető. Percze Pál rétsági lakos a rábízott zsír­ból, paprikából, konzervből lenség az ellenőrzés nagy- amelyek a bűn adott el jelentékeny, mennyi- fokú lazasága leltárhiányhoz , , , ^^ , eget Babcsánynak. vezetett. Babcsány hamis ok­Becsületes emberek őszinte many okkal igyekezett leplez- tájékoztatása alapján kezdte ni hiányát, nyomozását a Szécsényi járási Tudomásunk szerint Szé­Rendőrkapitányság. Más sza- csényben elég embert jól hogy ^ fmsz-hálózat bólytalanságok mellett ennek megfizetnek azért, hogy tisz- törvénytelenség elkövetésére tességes ellenőrzéssel őrköd- hajlamos tagjait is a bíróság- jék a társadalmi tulajdon, nak kelljen felelősségre von- egyben a földművesszövetke- nia. cselekmények elkövetését le­hetővé tették vagy megköny- nyítették. Reméljük, hogy a választott vezetőség szintén megteszi a magáét azért, ne­más. során derült ki az is, hogy NÓGRÁD - 1968. július 6.. szombat M anácsadó A KISAJÁTÍTÁSÉRT KÁRTALANÍT As JAR A. F. olvasónktól 200 négyszögöl nagyságú területet sa­játított ki a tanács. Kártalanítási igényét elutasították. Jár-e kártalanítás minden esetben akisajátított ingatlan után? — kérdezi olvasónk. A kisajátításról szóló ren­delkezések értelmében a ki­sajátító a tulajdonos részére kártalanítást köteles fizetni. Az összeget kifizetni csak ak­kor lehet ha olvasónknak nincs köztartozása. Ameny- nyiben ilyen tartozása, vagy egyéb hátraléka volt a kér­déses időben, elsősorban azt kellett a kártalanítási ősz- szegből kiegyenlíteni. Min­denesetre joga van a határo­zat ellen 30 napon belül a bírósághoz fellebbezni. KÖTELES-E A DOLGOZÓ MUNKAKÖRÉHEZ NEM TAR­TOZÓ MUNKÁT ELVÉGEZNI? F. H. olvasónk az egyik gyár- szó, a helyettesítés díjazására ban könyvelő, akit a nyári hó- vonatkozó szabályok értelmében napokra megbíztak helyettesi- a dolgozó által ténylegesen bé­lésként a bérszámfejtési munka- töltött munkakörre előirt mun- latokkai is. Olvasónk kérdezi: kabér megilleti. Ez nem lehet köteles-e ezt vállalni, és ha kevesebb az eredeti munkaköré- igen, jogosult-e a külön munka ben elért átlagkereseténél. (A után ellenszolgáltatásra? 7/1967.,'X. 8.) Mü. M. sz. rendelet azt is kimondja, ha havidíjas A Munka Törvénykönyve ki- dolgozó magasabb munkakörű mondja, hogy a dolgozó indokolt dolgozót helyettesít, a magasabb esetben munkakörébe nem tartó- munkakörnek megfelelő munka­zó munkát is köteles átmeneti- bér ilietl fey helyettesítési' leg ellátni. Ez azonban beosz- díjazásra nem tarthat Igényt, tására, korára, egészségi állapo- mas kérdés, hogy a vállalat tára vagy egyéb körülményeire ezt.a hiúnkat miképpen kívánja tekintettel reá aránytalan sére- niaTd honorálni, lemmel nem járhat, és nem Megjegyezzük, hogy ha ez s sértheti eredeti munkaköre sze- többletmunka olvasónk egészsé- rinti munkabéréhez való jogát, gét, vagy testi épségét közvet- A rendelkezés .szerint tehát lenül vagy súlyosan veszélyez- ezekre a szempontokra figyelem- tetné. nem köteles elfogadni, de mel. olvasónk nem tagadhatja megfelelően igazolni kell ebben meg a bérszámfejtés ellátását, az esetben az egészségügyi állap o- Természetes, hogy abban az tát, a többletmunkával járó esetben, ha helyettesítésről van egészségi veszélyeket. NYUGDÍJAS KERESETÉNEK MÉRTÉKÉRŐL L. ö. olvasónk írja, hogy havi 800 forint nyugdíja van, és másfél évvel ezelőtt elhelyezkedett jutalékos állásba, ahol havi keresete meghaladja az 500 forintot. Elhelyezke­désekor nyugdíjaztatását illetően a munkáltató által kitöl­tendő felvételi lapon minden adatot közölt. Nemrégen na­gyobb hiánya keletkezett, ami miatt felelősségre vonták, és ekkor állapították meg, hogy a nyugdíj szüneteltetése is el­maradt, ezért utólag tettek bejelentést a társadalombiztosí- tási szervhez. A szerv kötelezte olvasónkat másfél évi idő­szakra vonatkozóan a kifizetett nyugdíj visszatérítésére. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy köteles-e a felvett nyug­díjösszeget visszatéríteni, esetleg kérhet-e mérséklést vagy csökkentést, és hová forduljon panasszal? Közismert, hogy a nyugdí­jasoknak meghatározott ősz- szeg erejéig lehetőségük van a keresetre anélkül, hogy a nyugdíj korlátozására vagy szüneteltetésére kerülne sor. A meghatározott összegen fe­lül azonban már a nyugdíjat korlátozzák, folyósítását ideiglenesen beszüntetik. Ha a nyugdíjas jogtalanul vesz fel nyugdíjat és a felvételnél jó­hiszemű volt — például nem tudott a kifizetés helytelen­ségéről —, akkor háromhóna­pi nyugdíj összeget kell vissza­térítenie. Amennyiben rossz­hiszemű volt — elhallgatott nyugdíj szempontjából fontos adatokat, a téves kifizetést maga idézte elő —, akkor a rendelkezés szerint 5 évi jog­talanul felvett nyugdíjösszeg visszafizetésére köteles, sőt ez a magatartása büntetést is von maga után. Leveléből megállapíthatóan olvasónk rosszhiszeműségét állapították meg, ami pedig ellentétben, van azzal, hogy a munkálta­tónál a felvétói lapon nem hallgatta el a nyugdíjjal kap­csolatos adatokat, ezért ha a határozatot megfellebbezi, az illetékes társadalombiztosítá­si igazgatósághoz ne mulassza el megírni azt sem, hogy jó­hiszeműen vette tó a nyugdí­jat, a mulasztást elsősorban a vállalat követte el. CSALÁDI PÓTLÉKRA JOGO sultság SZEMPONTJÁBÓL KIT KELL ELTARTOTTNAK TEKINTENI? — kérdezi N. Z. olvasónk. A családi pótlékra jogosultság szempontjából eltartott az a gyermek, aki a dolgozó ház­tartásában él, abban az eset­ben is, ha a gyermeket böl­csődében, óvodában vagy nap­közi otthonban helyezte el. Azt is eltartottnak kell te­kinteni, mondja a szabályo­zás, akit nevelőotthonban, általános iskolai, illetőleg középiskolai diákotthonban, egészségügyi, csecsemő- vagy íyermekotthonban, gyógype- jagógiai intézetben, szociá­lis intézetben vagy magán- személyeknél (rokonnál) he­lyeztek el, vagy akit bírói ítélet alapján helyeztek el a dolgozó háztartásán kívül, és a dolgozó az eltartás költsé­geihez legalább az erre a gyermekre eső családi pótlé­kot elérő összeggel járul hoz­zá. Ha a dolgozó a gyermek eltartásához természetbeni juttatással, (élelmezés) járul hozzá, a hozzájárulás összegé­be annak pénzértékét is be kell számítani. Most még feltűnő 1968. június 26-án délután 17 és 18 óra között a Centrum Áruház és a főtéri 13-as bér­ház között egy kisebb társa­ság, két fiatalasszonyka egy férfi és két gyermek beszél­gettek. Elegánsan öltözöttek valamennyien. Búzakék nad- rágocskában, vakító fehér ing­ben a körülbelül kétéves fiúcs­ka lázas szorgalommal bont ki egy desszertet. A csoma­golás burkolatát, a sztaniol- papírt reflexszerű mozdulattal dobja el. Magas, szőke, karcsú nő, a társaság egyik tagja — valószínűleg a kisfiú édes­anyja — rászól a kisfiúra, hogy nem szabad szemetelni. Utasítja, vegye fel az eldo­bott papírt. A fiúcska enge­delmeskedik. Ez az ami ma még feltűnő, mert bizony még nagyon sok felnőtt is felelőt­lenül szemetel, s rontja ezzel a város képét. A gyermekben már ebben a korban kell fel­ébreszteni a rendszeretetet, a jó ízlést, a szépérzéket, amit aztán magával visz egész éle­ten át. Az ilyen gyermek fel­nőtté cseperedve meg tudja becsülni mindazt, amit mások nagy költséggel, áldozatos munkával teremtettek meg. Ismeretlenül is köszönjük a jószándékú nevelő munkát és az egyre szépülő város tisz­tasága és rendje iránt tanúsí­tott magatartást. Az említett példát követésre ajánljuk. Seprényi Gyula HNF. belvárosi területi titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents