Nógrád, 1968. július (24. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-06 / 157. szám

Sikeres küldetés A moszkvai nagygyűlésen, amely a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetiinióbeli tartózkodásának záró­eseménye volt, Kádár János így értékelte a delegáció nyolcnapos munkáját: „Látogatásunk, tárgyalásaink ered­ményével meg vagyunk elégedve, azokat nagyra értékel­jük. .. Ügy érezzük, hogy célunkat elértük, megbízatá­sunknak sikerrel eleget tettünk.” E megbízatás lényegét így foglalhatnánk egyetlen mondatba: a magyar—szovjet kapcsolatok bővítése, a két ország, a két testvérpárt együttműködésének kiszélesíté­se, a két nép barátságának további megerősítése. Amikor a Kádár János vezette küldöttség ezekről a kérdésekről a szovjet vezetőkkel tárgyalt, a magyar dolgozó nép ér­dekeinek, óhajának és akaratának megfelelően cseleke­dett. Hiszen a magyar—szovjet barátság, túl azon, hogy pártunk politikájának pillére, egész népünk és a Szov­jetunió népeinek bennsőséges érzése; e barátság építésén, kapcsolataink elmélyítésén áz- és százezrek munkálkod­nak, része ez életünk hétköznapjainak, milliók őrködnek felette és ápolják, erősítik szüntelen. Az elmúlt nyolc napról elmondhatjuk, hogy azok igazi ünnepnapok voltak a két nép barátságának naptárá­ban. Az őszinte szeretet, amellyel Volgográdtól Tallinnig mindenütt körülvették küldötteinket, megmutatta, milyen magas hőfokon él a szovjet népben az internacionaliz­mus, a testvéri összetartozás érzése a szocialista országok, s köztük a mi országunk népével. A látogatás során el­hangzott hivatalos beszédekből pedig kitűnik az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek a nálunk végbement sike­res szocialista fejlődés iránt tanúsított elismerése, prob­lémáink megértése és az az őszinte törekvés, hogy a kö­zös feladatokát a kölcsönös érdekek, a baráti együttmű­ködés útján oldjuk meg. Szembetűnő volt az érdeklődés egymás tapasztalatai­ról, különösen azokban a kérdésekben, amelyeket mosta­nában tűz napirendre a fejlődés, s amelyek az egyes szo­cialista országokban más és más körülmények között, né­ha sajátos formában jelentkeznek. Ezek a formai sajá­tosságok azonos talajon, a szocializmus, illetve a kommu­nizmus építésének talaján jelennek meg, s gazdagítják a marxizmus—leninizmust. Ugyanakkor országainkat egy­séges elvek és célok egyesítik, internacionalista alapon állunk, s ennek megfelelően egészséges a fejlődés, szo­cialista építőmunkánkat kölcsönösen segítik gyümölcsöző kapcsolataink. E viszony gazdasági vetülete az évente 15—20 szá­zalékkal fejlődő magyar—szovjet árucsere-forgalom, a példás kooperáció olyan fontos iparágban, mint az alu­míniumgyártás, vagy például az autóbusz, a Diesel-vona­tok és más, munkaigényes termékek gyártásában. A most véget ért tárgyalásokon a magyar és a szovjet vezetők számos fontos kérdésről folytattak esz­mecserét, ideértve a két ország kapcsolatain túl a nem­zetközi helyzet időszerű problémáit is. Baráti és szívélyes volt a véleménycsere, amelynek során mint Kádár János mondotta: „Ismételten jóleső érzéssel állapíthattuk meg közösen, hogy az összes érintett kérdésben nézeteink és törekvéseink egybeesnek és pártjaink, kormányaink állás­pontja azonos.” Mindkét ország vezetőit éteriken foglalkoztatják az olyan problémák, mint az imperialista országokban ki­éleződő belső ellentmondások és krízisek, a vietnami nép hősi harca, az amerikaiak időthúzó taktikája a párizsi tárgyalásokon, a közel-keleti válság újabb fejleményei, az európai biztonság kérdései, a békés együttélés, a nem­zetközi feszültség és a fegyverkezési hajsza csökkenté­sének lehetőségei. Ennek megfelelően a két küldöttség megbeszéléseiről kiadott közös közlemény állást foglal az összes antiimperialista erő összefogása és mozgósítása, a vietnami néppel való szolid aritás, az arabok igazságos ügyének támogatása mellett, követeli a VDK elleni há­borús cselekmények megszüntetését; szilárd kiállást fe­jez ki az NSZK revansista köreivel szemben és hangsú­lyozza a Varsói Szerződés, valamint a KGST jelentőségét. A két küldöttség ismét a tervezett össz-európai konferen­cia összehívásának szükségességére hívta fel a nemzetkö­zi közvélemény figyelmét. Az imperialistaellenes erők összefogásában a legna­gyobb jelentősége a nemzetközi kommunista mozgalom egysége erősítésének van,, amely célért mindkét párt, az MSZMP és az SZKP szüntelenül munkálkodik. Miután véget ért a magyar párt- és kormánydelegá­ció látogatása a Szovjetunióban, méltán mondhatjuk, hogy a sikeresen teljesített küldetés eredményeként tar­talmilag is, érzelmileg is tovább gazdagodott a magyar nép és a szovjet nép, a két testvérpárt, a két szocialista ország kapcsolata, s tovább erősödött a magyar—szovjet barátság. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÖGRÄD AZ MSZMP NÓGRÁD MfcGYH BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYfl TANÁCS LÁPJA XXIV. ÉVF., 157. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1968. JÚLIUS 6., SZOMBAT Viszontlátásra barátaink! Hazautazott a kenierot ói párt k üld ottség; A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottsága meghíváséra Leonyid Alexandrovics Gorskov, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Kemerovó kerületi Bizott­ságának titkára vezetésével öt­tagú szovjet pártdelegáció tar­tózkodott megyénkben. Szibé­riai vendégeink nyolc napot töltöttek Salgótarjánban, és a megye ipari üzemeiben, ter­melőszövetkezeteiben. Talál­koztak a megyeszékhely értel­miségi dolgozóival, hasznos eszmecserét folytattak a párt­munkásokkal. Megyénk vendégei tegnap elutaztak Salgótarjánból. Dél­előtt búcsúlátogatást tettek a megyei pártbizottság székha­zában, ahol Jedlicska Gyula, az MSZMP ’megyei bizottsá­gának első titkára fogadta a vendégeket. A kemerovói pártdelegáció tagjait elkísérte Budapestre, a Ferihegyi repülőtérre Jedlics­ka Gyula, Matúz József a me­gyei pártbizottság titkára, Gé- czi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nöke. A repülőtéri búcsúztatásnál Jedlicska Gyula kijelentette: — Örülünk mindig a talál­kozásnak, a hasznos eszme­cserének. A nagy tapasztala­tokkal rendelkező elvtársaktól mindig könnyebb és jobb ta­nulni. Ügy érezzük, ez történi most is. L. A. Gorskov, a delegáció vezetője búcsúzóul ezt mon­dotta : — Sokat láttunk, tapasztal­tunk és tanultunk. Meggyőző­désünk, hogy a magyar nép, köztük a Nógrád megyei dol­gozók és kommunisták, a párt IX. kongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásán fára­doznak. Ehhez kívánunk mi erőt és egészséget Nógrád me­gye valamennyi lakójának, a közösségi és személyes életük­ben egyaránt. Viszontlátásra barátaink! Hines nifüBficiffnnrt FrsinciiBországbaii Újabb drágulási hullám férfifodrászat díjszabásában PÁRIZS (MTI) A párizsi rendőrség folytat­ja az egyetemek kiürítését a tüntető és sztrájkoló diákok­tól. Péntekre virradó hajnal­ban — egyhónapos megszállás után — két újabb egyetemi központból vezették el a rendőrök a sztrájkoló diáko­kat. Semmiféle összetűzés nem történt. Továbbra is a hallgatók megszállása alatt áll a párizsi egyetem lélekta­ni intézete, a képzőművészeti intézet és az új orvostudomá­nyi kar épülete. Párizsban és vidéken csü­törtökön számos sztrájkbizott­ság akadályozta meg a tanári szakvizsgák letételét. A sztrájkolok a reformok beje­lentéséhez kötik a vizsgafóru­mok megnyitását. Mintegy tizenöt francia me­gyében meglepetésszerű sztrájkot tartottak a benzin­kutak kezelői, ami a nyaralás­ra utazók körében nagy nyug­talanságot keltett. 35 százalékos áremelést ve­zettek be. A nemzetközi há­lókocsi-társaság július 11-től nyolc százalékos díjemelést jelentett be. A párizsi városi hatóságok közölték, hogy a francia fő­városban egy év leforgása alatt megkétszereződött a munkanélküliek száma. Csu­Pénteken a déli országok­tól, Görögországtól, Olaszor­szágtól stb. eltekintve ismét hazánk volt Európa „hőcent- ruma”. A déli órákban a hő­mérséklet országszerte 29—32 fokig emelkedett. Ugyanakkor Nyugat-Európában 8—12 fok­kal volt alacsonyabb a hő­pán a segélyezett munkanél­küliek száma 18 000, de a munkát keresők száma ez idő szerint meghaladja a hatvan­ezret. Mint az Humanité megjegyzi, jelenleg a 630 munkanélküli párizsi mérnök­nek összesen három munka­alkalmat, a 274 állástalan ve­gyésznek mindössze egy el­helyezkedési lehetőséget kí­mérséklet, mint nálunk. A nyugatról elindult hűvös le­vegő elérkezett ugyan a Kár­pát-medence nyugati határáig, ott azonban megtorpant és, bár Lengyelországban némi­leg már éreztette hatását, de azután a front teljesen fel­bomlott. nálnak. Hazánk Európa „hőcentruma” flUlai szamunkban; Fehér holló a küiföldt vendég (3 oldal) Újabb botrány Szécsénybea (4. oldal) Pihennek és tanulnak a játékvezetők <5. oldal) ítélet bateset ügyben (6 oldal) Gázlók a Tiszán Az utóbbi két hétben lé­nyegében nem kaptak víz­utánpótlást folyóink. A Tiszán 35 gázló keletkezett, s külö­nösen sok a zátony a Polgár— Szolnok közötti Tisza-szaka- szon. Ebben a térségben 11 gázlónál egy méternél is se­kélyebb a víz, Ároktőnél már csak 40, Tiszabábolnánál pe­dig mindössze 20 centiméteres vízréteg takarja a gázlót. A Duna Budapestnél 14 nap alatt 62 centimétert apadt, is mivel egyelőre nincs remény jelentősebb csapadékra, a víz­ügyi szakemberék szerint az apadás szombattól fokozódik, naponta 5—15 centiméteres vízszintcsökkenés is várható. Az előjelek szerint hamarosan a Dunán is keletkeznek gáz­lók, amelyek megnehezítik a hajózást. Felbocsátották a Kozmosz—23ö»at MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunióban pénte­ken felbocsátották a Koz­mosz-sorozat 230. tagját. A szputnyik keringési ideje 93 perc, a Föld felszínétől való legnagyobb távolsága 580 ki­lométer, legkisebb távolsága pedig 290 kilométer. Az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 48,5 fok. A TASZSZ hírügynökség közli, hogy a szputnyikon elhelyezett műszerek megfe­lelően működnek. A koordi­nációs számítóközpont meg­kezdte az adatok feldolgo­zását. Üjabb területeket érint a franciaországi drágulási hul­lám. Tíz százalékkal emelték országszerte a cukor árát, ugyanennyivel — Párizson kívül — a vörösbor árát. A A jövő útja a középtávú tervek készítése Elnökségi ülés a tsz*szövetség ben Elutazott az indiai parlamenti delegáció Négyszáz vagon tanszer A Papír és Irodaszer Nagy­kereskedelmi Vállalat már megkezdte az üzletek ellátá­sát, az alapvető tanszereit szállítását, s a tanévnyitásig mintegy 400 vagon áru kerül az ország 11 000 tanszert áru­sító boltjába. A papír kereskedő leni mint­egy másfél millió általános és középiskolás tanuló iskolasze­reiről gondoskodik. Az idén örvendetesen javuló minőség­ben, valamint választékban is kielégítik a vásárlók igé­nyeit. A legfontosabb tansze­rek közül egy sincs a „hiány­listán”. A forgalomba kerülő 4 500 tonnányi iskolai füzet fele — a kockás irka is — már margózott. Megszűnt a negyedíves rajztábla hiánya, s a műanyag vonalzóból is elegendő, több mint 750 000 kerül forgalomba. Négymillió füzetborító, 3 millióval több iskolai füzet, 170 tonnával több kék csomagolópapír, s mintegy háromszázötvenezer dobozzal több pasztell írón áll az iskolák rendelkezésére. Az indiai parlament kül­döttsége, amely dr. N. San- dzsiva Reddi, az alsóház el­nöke vezetésével — a ma- gyar országgyűlés meghívá­sára — járt Magyarországon, péntek délután elutazott Bu­dapestről. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren meg­Pénleken a Parlamentben aláírták a Magyar Népköz- társaság és az Egyesült Arab Köztársaság között érvényben levő tájékoztatási egyezmény 1968—69. évekre szóló munka- tervét. A kétéves munkaterv elő­irányozza — többek között — a két .ország lapjainak, folyó­iratainak, állami tájékoztatá­si szervének és hírügynöksé­gének képviselőiből álló kül­döttségek cseréjét az újságíró szövetségek között a közvet­jelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés alelnöke, Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnökei, a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. len együttműködés előmozdí­tásált, az MTI és a MEN hír­ügynökség kapcsolatainak szorosabbra fűzését. A buda­pesti és a kairói rádió és te­levízió, valamint filmhíradó — a munkaterv értelmében — programjába iktatja a két ország életét bemutató prózai és zenei műsorok sugárzását, az ehhez szükséges anyagok cseréjét, továbbá tudósítók, riporterek, forgatócsoportok kiküldését. Tájékoztatási egyezmény az EAK-kal A Cserhát és a Karancs Hegyvidéki Termelőszövetke­zetek Területi Szövetsége to­vább folytatja azt a jól be­vált gyakorlatot, hogy az el­nökségi üléseket egy-egy ter­melőszövetkezetben tartják. Az eosegi tanácskozás után tegnap a ceredi közös gazda­ságban jöttek össze az elnök­ség tagjai, a megyei pártbi­zottság és tanács képviselői, a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályvezetői. A terme­lőszövetkezetek 1968. évi ter­melési és pénzügyi tervének eddigi tapasztalatait Szántó Gyula, a szövetség közgazdá­sza terjesztette elő. A tanácskozás jelentőségét növelte, hogy a gazdaságirá­nyítás új rendszerének beve­zetése után most első alka­lommal készítettek tervet a közös gazdaságok. A szövet­ség sokoldalú vizsgálódásokat végzett és az így nyert tapasz­talatok alapján értékelte, ele­mezte a közös gazdaságok te­vékenységét. Általános volt a megállapítás, hogy a szövet­kezetek többségében a terme­lési és pénzügyi tervek iga­zodnak az új helyzethez, a megváltozott pénzügyi és hi­telpolitikához, az állami tá­mogatás, valamint a terme­lési és értékesítési szerződé­sek új rendszeréhez. Mind­ezekkel együtt a termelési tervek tükrözik a szövetkeze­tek önálló, vállalatszerű gaz­dálkodását. A pásztói, a salgótarjáni és a szécsényi járásban a terü­let több mint háromnegyed részén az átlagosnál rosszabb körülmények között gazdál­kodnak a szövetkezetek. Ezért drágán termelnek, s elsősor­ban azokban a szövetkezetek­ben tudnak nagyobb árbevé­telre szert tenni, ahol a nö­vénytermesztésre alapozhat­nak. Példával erre a pásztói járás közös gazdaságai szol­gálnak, ahol viszonylag jók a talajviszonyok, így az áru- értékesítés is a legmagasabb. A tanácskozáson többek kö­zött döntés született arról, hogy küldöttgyűlésen vitatják meg a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó tsz-ek hely­zetét, s keresik a lehetőségét a munka, a jövedelem továb­bi javításának. A vitában Bíró Miklós, a megyei pártbizottság munka­társa arra hívta fed a jelen, levők figyelmét, hogy a terve­zés jelenlegi rendszerét tovább kell fejleszteni. Az irányítás alapját az úgynevezett közép­távú tervek képezik. A közös gazdaságoknak belátható időt kell átíögniok ezekben a ter­vekben. Boros Béla a ceredi, Sümegi János a szécsényi ter­melőszövetkezet elnöke, Ben- cze Barna a pásztói járási ta­nács osztályvezetője és He- rencsényi József, a szövetség titkára adott a továbbiakban hasznos gyakorlati tanácsokait. Az elnökségi ülésen megbe­szélték még az üzemfe'jlesztési terveket, az oktatási és a ta­pasztalatcserék, valamint a tu­dományos intézetekkel kiala­kult kapcsolatok szélesítésének lehetőségeit. Szó esett az ön­segélyező csoport munkájáról, az időszerű mezőgazdasági tennivalókról is. Ezután az el­nökség tagjai és a vendégek látogatást tettek a tízezer hol­das ceredi nagyüzem majorjá­ban, a fafeldolgozó üzemben, ahol Boros Béla elnök tájé­koztatta a résztvevőket a szö­vetkezet eredményeiről, gond­jairól.

Next

/
Thumbnails
Contents